Biztonságpiac

Erdogan bejelentette továbbá, hogy Ankara kész mintegy ötszáz krími tatár család számára finanszírozni lakásépítést Ukrajnában.

Zelenszkij a maga részéről közölte: Ukrajna számít Törökország segítségére a Krímben, illetve Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárságú politikai foglyok, beleértve krími tatárok kiszabadításában. Elmondta, hogy török hivatali partnere kérésére utasította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot(SZBU), hogy “foglalkozzanak” azokkal az ukrajnai oktatási intézményekkel, amelyek kapcsolatban állnak a 2016-os törökországi katonai hatalomátvételi kísérletben való szerepjátszással megvádolt, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokkal.

Zelenzskij a megbeszélésükön jelezte a török elnöknek: Ukrajna érdekelt azerbajdzsáni gáz importálásában a Törökországon keresztül haladó TANAP gázvezetéken keresztül. Rámutatott arra, hogy Ukrajnának fontos kérdés az energiaellátási források diverzifikálása.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a két államfő jelenlétében megtartott török-ukrán stratégiai tanács ülésén több kétoldalú dokumentumot írtak alá, köztük egy katonai-pénzügyi együttműködésről szóló megállapodást. Zelenszkij szavai szerint ennek az egyezségnek köszönhetően az ukrán hadsereg pénzügyi támogatást kap a török partnerektől. Az elnök hivatalon honlapján megjelent információ szerint Törökország kétszázmillió török lírát, azaz mintegy 36 millió dollárt különít el, amelyből török katonai, illetve úgynevezett kettős felhasználású termékeket kap Ukrajna. További részleteket a megállapodás tartalmáról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a látogatás keretében aláírtak egy általános kétoldalú együttműködési megállapodást is az védelmi szférát érintően. Andrij Zahorodnyuk védelmi miniszter szavai szerint az ukrán fél bízik abban, hogy a fekete-tengeri helyzetre vonatkozó információk cseréje útján közösen képesek növelni a régió biztonságát, továbbá NATO-programokban való közös részvétellel Ukrajna fejlesztheti légvédelmi képességeit.

Közben Tarasz Kacska, ukrán gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes a Facebookon közölte, hogy Ukrajna és Törökország újabb tárgyalásokat kezdett a két ország közti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, megújították javaslataikat és a nap folyamán memorandumot írnak alá a tárgyalások folytatásának részleteiről.

A szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról a két ország 2011 óta folytat tárgyalásokat – emlékezetett az Interfax-Ukrajina.

Robert Buckland a londoni alsóház képviselőit arról tájékoztatta hétfői esti felszólalásában, hogy a kormány soron kívüli, sürgősséggel kezdeményezett törvényalkotási aktussal szigorítja a terrorizmus miatt börtönbüntetésre ítéltek próbaidőre bocsátásának szabályozását.

Buckland elmondta, hogy a tervezett jogszabályi szigorítás azokra is vonatkozik, akik már jogerős ítélet alapján elkezdték büntetésük letöltését és jelenleg is fegyintézetben vannak.

Az intézkedés előzménye, hogy vasárnap London egyik déli városnegyedében egy késes támadó két embert megsebesített. A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a húsz éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy hete szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után.

A támadásban – a rendőri fegyverhasználat után szétrepülő üvegszilánkoktól – könnyebben megsérült egy fiatal nő is.

Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság. A terrorelhárító szolgálatok annak idején feltárták azt is, hogy a férfi lefejezésekről készített videókat osztott meg barátnőjével, akit arra biztatott, hogy ölje meg “hitetlen” szüleit, és maga is terrortámadásokra készült Londonban. Tárgyalásán Amman elismerte a terhére rótt vádakat.

Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy a kormány már hétfőn újabb szigorítási terveket jelent be a terrorcselekményekért elítéltekkel szemben.

E terveket ismertette hétfő esti alsóházi tájékoztatóján az igazságügyi miniszter. Buckland rámutatott: a sürgősséggel beterjesztett törvényszigorítási javaslat alapján a terrorcselekményekért elítélteket a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület bírálja majd el, átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után.

Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek teljes mértékben le kell tölteniük büntetésüket – mondta az igazságügyi miniszter. Kijelentette: nem tartható fenn az a helyzet, hogy olyanok kerülhessenek ki automatikusan a börtönökből büntetésük letöltése előtt, anélkül, hogy a szabadlábra helyezésekről döntő testület ügyüket elbírálhatná, akikről tudható, hogy kockázatot jelentenek a lakosságra.

Rövid időn belül a vasárnapi támadás volt a második olyan, amelyet büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el.

November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték. A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészülete címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre őt is szabadlábra helyezték.

A Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter által jegyzett szerződést az Egyesült Államok amerikai nagykövete vette át. A gép bemutatásával összekapcsolt ceremónián jelen volt Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő is. Beszédében Duda kiemelte az ügylet jelentőségét a lengyel és a közép-európai biztonság szempontjából. Rámutatott: ez az egyik legnagyobb beszerzés a lengyel hadsereg történetében. Az F-35-ösök leendő szerepét a NATO keleti szárnyának védelmében hangsúlyozta felszólalásában Morawiecki is.

A Lockheed Martin cég által gyártott csúcstechnológiájú, többfunkciós vadászbombázók eladását tavaly szeptemberben hagyta jóvá az amerikai kongresszus, 6,5 milliárd dollár értékű maximális lehetséges árban. A végleges ár ehhez képest 4,6 milliárd dollárra csökkent. Lengyelország a tárgyalások során lemondott az úgynevezett offset-előnyökről, amelyek révén – Varsó szerint túl magas áron – korszerű technológiákhoz is hozzájutott volna.

Lengyelország 2024-ben kapja meg az első négy gépet pilótaképzésre, amely az Egyesült Államokban esedékes. Lengyelországba az első 12-16 darabot 2026-ban, a többit pedig 2030-ig szállítják le. Az Egyesült Államok eddig 490 ilyen gépet adott el külföldre, többek között Ausztrália, Belgium, Izrael, Japán, Norvégia és az Egyesült Királyság vásárolta őket.

Az utóbbi évek technológiai fejlődésének köszönhetően az okostelefonok mára digitális életünk legfontosabb eszközévé váltak, egyre több tevékenységre alkalmasak a bevásárlástól a banki ügyintézésig. Hazánkban a felnőtt lakosság 89 százaléka használ okostelefont, ami közel 5,3 millió embert jelent. A sokoldalú felhasználásnak köszönhetően ez a szám folyamatosan emelkedik, ami megkönnyíti és közelebb hozza a technológia társadalmi felhasználását is az emberek számára.

A Vodafone Magyarország számára kiemelten fontos, hogy olyan kezdeményezések mellé álljon, melyek célja, hogy a technológiát a közjó szolgálatába állítsák. Ilyen, sokak életét meghatározó újítás valósult meg a Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat együttműködése révén, amely az okostelefon-használati tendenciákat figyelembe véve nemcsak gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a bajbajutottak számára, de számos egyéb kiegészítő funkcióval is bír, melyek hasznosnak bizonyulhatnak a hétköznapokban.

Az ÉletMentő alkalmazás egyik nagy előnye, hogy tárolja az előre feltöltött egészségügyi adatokat, melyeket segélyhívás során a mentők rendelkezésére bocsát, így a fontos tudnivalók azonnal rendelkezésre állnak. Az ÉletMentő applikáció hívásai ugyanúgy „klasszikus” segélyhívások, de már a hívás fogadásakor rendelkezésre áll és a monitoron látható egy digitális adatcsomag is.

A pontos helymeghatározásnak köszönhetően hatékonyabbá válhat a beteghez való kiérkezés is, ami különösen nagy segítség abban a helyzetben, amikor a bajbajutott eszméletét veszti a segélyhívást követően. Több hasznos, kiegészítő funkciót is tartalmaz az applikáció: POI adatbázisának köszönhetően megmutatja a felhasználóhoz legközelebb eső gyógyszertárak, kórházak, defibrillátorok elérhetőségeit, valamint egy általános elsősegélynyújtó kisokos is része. Ikonokon alapuló kialakításának köszönhetően az is tudja használni, aki nem tud beszélni, vagy nem érti a nyelvet.

Az ÉletMentő applikáció már három országban – Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában – sikeresen működik. Csehországban már több mint egymillióan töltötték le az alkalmazást, és több mint negyvenezer esetben adtak le segélykérést. A felhasználói visszajelzések alapján a leggyakrabban végtagtörések, allergiás reakció, illetve szívroham esetén kértek segítséget az applikáción keresztül. Az alkalmazást a cseh Medical Information Technologies fejleszti, és a hazai változat fejlesztése során felhasználják e három ország tapasztalatait, de kifejezett cél, hogy egy teljesen lokalizált, a hazai igényeknek megfelelő tartalom jöhessen létre.

„A Vodafone-nál törekszünk a legújabb, leginnovatívabb technológiák, mint a NB-IoT vagy az 5G bevezetésére. A Vodafone Alapítvány keretében pedig igyekszünk ezeket az innovatív technológiai megoldásokat a társadalom, a közjó szolgálatába állítani. Az innováció önmagában mit sem ér, ha nem tesszük széles körben mindenki számára elérhetővé. Az Életmentő applikációval olyan innovatív megoldást vezetünk be Magyarországon, amely a teljes társadalom számára hasznos lesz, hiszen a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítő kezet.” – mondta el Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese és a Vodafone Alapítvány kuratóriumának tagja.

„Ismét nagyot léptünk előre egy még hatékonyabb, digitalizált Országos Mentőszolgálat építésében annak érdekében, hogy még több életet tudjunk megmenteni.” – nyilatkozta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. – „Célunk, hogy minél több ember letöltse az applikációt és így még gyorsabban tudjunk segíteni.”

Az ÉletMentő applikáció az összes magyarországi mobilszolgáltató ügyfelei számára ingyenesen elérhető.

A közlemény szerint a felek ennek érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki. A találkozón megerősítették azt is, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélésekkel kapcsolatban a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, a szervezetek jó munkakapcsolatát mutatja például, hogy a magyar ügyészség minden OLAF igazságügyi ajánlásra vagy elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt az ügyben a nyomozás, akkor a nyomozás keretében értékelték azt – írták.

Kiemelték: a hazai nyomozások eredményességét igazolja, hogy az OLAF 2018-as jelentése szerint a magyar ügyészség a 36 százalékos uniós átlagnál lényegesen többször, az esetek 45 százalékéban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett ügyekben. Pozitív változás az is, hogy az OLAF igazságügyi ajánlásainak száma az utóbbi években folyamatosan csökkent: míg 2015-2016-ban tíz-tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben pedig két ajánlás érkezett – tették hozzá.

A közlemény szerint az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos adminisztratív szabálytalanságok feltárása. A hivatal például igazságügyi ajánlást tehet, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján az OLAF szerint bűncselekményre merülhet fel adat az ügyben. Az igazságügyi ajánlás nyomán az adott tagállam arra jogosult szervei döntik el a nyomozás szükségességét.

A közlemény szerint az elsőrendű vádlott a személyi szabadság társtettesként elkövetett megsértése, testi sértés bűntette és becsületsértés vétsége miatt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. A másodrendű vádlottat a személyi szabadság társtettesként elkövetett megsértése miatt kétszáz óra közérdekű munkára ítélték.

A vádlottak élettársként együtt laktak monorierdői házukban. A sértett egyedül élt budapesti lakásában, pszichiátriai betegsége miatt már 1998 májusában cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte a bíróság. Az idős nő 2010-ben többször ismeretlen helyre ment a lakásából, ezért 2010. december 28-tól eltűnt személyként körözte a rendőrség, majd 2016. december 16-án holttá nyilvánították.

A pár 2010-ben ismerkedhetett meg a sértettel, aki önként ment velük monorierdői házukba, ott a pincében kialakított lakrészében lakott, velük étkezett és rendszeresen ház körüli munkát végzett. Mivel többször engedély nélkül elhagyta a házat, a lábait egy lánccal összelakatolták és az elsőrendű vádlott egyszer meg is ütötte, aminek következtében az idős nő bordatörést szenvedett.

A vádlottak 2017. június második felében is lánccal vascsőhöz lakatolták a sértettet, majd elmentek otthonról, a nőnek ekkor sikerült szétszednie a láncot, átmászott a kapun és a vasúti sínek mentén elindult Vecsésre. A sértett 2017. június 26-án reggel egy vecsési élelmiszerüzletnél a kukákban turkált, alultáplált, elhanyagolt, valamint rendkívül éhes és szomjas volt. A jobb bokáján egy körülbelül hatvan centiméter hosszú fém lánc és lakat lógott, ezt a lakossági bejelentés alapján intézkedő rendőrök távolították el róla.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész elsőrendű vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt gépekre kér végleges ajánlatot. A pályázati kiírás szerint a válaszokat májusig várják, az ajánlatok értékelésének teljes folyamata pedig augusztusban zárul le, miután a tárcaközi bizottság ajánlattal áll elő a kormány felé.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses használt, korszerűsített 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Kis-Márton Vidor hozzátette: a kifejlesztett technológia segítségével a konténer térfogata annak egyötödére csökkenthető, amely 80 százalékos megtakarítást jelent a logisztikai költségekben és a károsanyag-kibocsátásban is.

Elmondta: a konténer szinte bármire használható, átmeneti infrastruktúraként tökéletes például nagy tömegrendezvényeken, de ha szükséges katasztrófahelyzetben és hadgyakorlatoknál is használható. A konténerek bérleti költségének legnagyobb részét a szállítási díj teszi ki, de ezek az új, összecsukható konténerek képesek a logisztikai folyamatok racionalizálására – fűzte hozzá.

Az együttműködés a konténerek mellett az azokhoz kapcsolható környezetbarát vizesblokkok, valamint a napelemes és a ballisztikus rendszerek, illetve a fejlesztés alatt álló specifikus, szállítás utánfutó rendszerek piaci megjelenésére és a közös gyártásra is vonatkozna.

A nemzetközi szerződésre azért volt szükség, hogy biztosítsák a végtisztességet a hajóval hullámsírba szállt a több mint 1500 utasnak és személyzetnek és garantálják a roncsok megőrzését. A belfasti Harland és Wolff hajóműhelyben készült luxusgőzös 1912-ben az Atlanti-óceánt átszelő első útján jéghegynek ütközött és elsüllyedt.

A BBC News felidézte, hogy Nagy-Britannia már 2003-ban aláírta a szerződést a hajó maradványainak védelméről, a megállapodás azonban csak január 21-én lépett életbe azután, hogy 2019 decemberében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is jóváhagyta. A nemzetközi vizeken található roncsot eddig csak a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény védte.

Nusrat Ghani brit tengerészeti államtitkár “nagy jelentőségűnek” nevezte a megállapodás érvénybe lépését.

“Az óceán mélyén, két és fél tengeri mérföld (4 eze méter) mélyen nyugvó Titanic tragédiája a történelem legjobban dokumentált tengeri katasztrófája. Több mint 1500 ember nyughelyéhez méltó tisztelettel és érzékenységgel kezeljük” – fogalmazott a miniszter. Mint elmondta, Nagy-Britannia szorosan együttműködve dolgozik a kérdésben a többi észak-atlanti országgal, köztük Kanadával és Franciaországgal a Titanic védelmén.

A Titanic roncsait 1985-ben találták meg 350 tengeri mérföldre (650 kilométerre) Új-Fundland kanadai partjaitól. 1986 óta folynak a tárgyalások több ország között a roncs védelméről szóló nemzetközi megállapodásról.

Az NKE tevékenységének kiteljesítése azonban korántsem merül ki a létesítmények megépítésében, az egyetem szervezeti fejlődésének, az új irányok kijelölésének mindig is az objektumok birtokbavétele előtt kell járnia. 2018. szeptember elsejével Koltay Andrást nevezték ki az NKE rektorának, aki korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetőjeként végzett munkájával már bebizonyította, hogy képes lesz új lendületet adni az ország legdinamikusabban bővülő felsőoktatási intézményének.

— Alig több mint fél éve vette át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetését. Hogyan értékeli az intézményben folyó munkát, az oktatási tevékenységet?
— Az első időszakban rengeteg dolgot kellett megismernem és megtanulnom, hiszen korábban nem volt kötődésem az NKE-hez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkeztem, az ott töltött közel 16 év nagy részében a katedrán szereztem tapasztalatokat, így mindvégig közvetlen kapcsolatban voltam az oktatással. Úgy gondolom, érthető, hogy a „Pázmányt” bizonyos szempontból most is szellemi otthonomnak tekintem. Bíztam abban, hogy hasonlóan jó oktatói-szellemi közösségre találok itt is – és ez így is történt. Rendkívül gyorsan megtaláltuk a közös hangot a munkatársaimmal. Mivel közös értékrendet vallunk, vezetőtársaimmal magától értetődően tudtuk elkezdeni a közös munkát.

— Mivel, hogyan kezdte az NKE mindennapjaival való ismerkedést?
— Az első hónapokban sorra jártam a szervezeti egységeket, hogy minden szinten minél mélyebben megismerhessem az intézmény munkatársait. Ma már tisztán látom, hogy az elmúlt években egy rendkívül intenzív egyetemépítési folyamat zajlott, ami nem lehetett volna eredményes a kollégák elkötelezettsége nélkül. Számomra nagyon nagy öröm és egyben megható dolog azt látni, ahogy az itteni munkatársaim a „hátukon viszik” ezt az egyetemet. Régóta tudom, és az itt töltött hónapok tapasztalatai újra megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a jól szervezett csapatmunka mindig meghozza az eredményeket.

— Vannak olyan területek, amelyeknél változtatást lát szükségesnek, ha igen, melyek azok?
— Ahogyan azt a rektori pályázatomban is kiemeltem, az NKE és annak vezetői, illetve teljes közössége hatalmas munkát végzett az egyetem létrehozása és a jogelődök közötti kohézió megteremtése érdekében, ezért az „egyetemalapítók” eredményeire építve kezdtem meg a munkámat. Az egyetem alapítását követő néhány év teremtő munkája után most elérkezett az idő, hogy intézményünket nyugodt és kiszámítható pályára állítsuk. Az NKE Szenátusa 2018 november végén egyhangúlag elfogadta az intézmény új szervezeti és működési rendjét, amelyet az NKE-t fenntartó Miniszterelnökség is jóváhagyott. Ezzel egy olyan jelentősebb szervezeti átalakítás vette kezdetét, aminek segítségével megpróbáljuk új pályára állítani az intézményt, szakmai és finanszírozási oldalról egyaránt. Egyetemünk életét és munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy az a lehető legmagasabb minőségben szolgálja az oktatást, a kutatást és a rendelkezésünkre álló páratlan egyetemi infrastruktúra megfelelő kihasználását.

— Milyen jellegű átalakításokat terveznek? A korábbiaknál több vagy kevesebb szervezeti egységgel működik majd az NKE?
— Az új szisztémában kiemelt szerepet kapnak az intézményben működő karok. Egyetemi szinten összességében jelentősen csökken majd a szervezeti egységek száma, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kívánjuk az egyes szervezetek működésének bürokratikus jellegét is. Az már biztos, hogy új formációkat is kialakítunk, ilyen lesz például a Stratégiai Tanulmányok Intézete, amely a közszolgálati szektor stratégiai, vezetői feladatainak ellátására felkészítő magyar és nemzetközi képzési programok tervezéséért és megvalósításáért lesz felelős. Egy másik új szervezet, az Eötvös József Kutatóközpont meghatározott területeken stratégiai szintű, multidiszciplináris kutatásokat folytat majd. Létrejön továbbá a Nemzetközi és Pályázati Igazgatóság, a páratlanul gazdag infrastruktúra üzemeltetéséről pedig a Campus Igazgatóság gondoskodik majd. A kormány döntése értelmében az egyetemen bevezethetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt is, ami nagymértékben elősegíti a minőségi egyetem irányába mutató elképzeléseink megvalósítását.

— Mekkora jelentősége van az egyetem profiljában, életében a Rendészettudományi Karnak?
A rendészeti képzés – hasonlóan a honvédtisztképzéshez – komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, hatalmas felelősség terheli mindkét hivatásrendet, hiszen ők jelentik a magyar társadalom biztonságának garanciáit, ők képviselik az alkotmányos rendszer alapköveit. A Rendészettudományi Karról (RTK) kilépő hallgatókból kerül ki a jövő állami rendészetének parancsnoki állománya, ők lesznek az állam fennmaradásának és működésének fontos pillérei. Az RTK ugyan monopolhelyzetben van a felsőoktatásban, de az eddigi képzésfejlesztési eredmények elismerése mellett folyamatos továbbfejlesztésre, innovációra is szükség van. Egyaránt nagyon fontosnak tartom a megrendelő rendészeti szervek képzésre irányuló igényeinek kiszolgálását és a konstruktív, szakmai kapcsolat fenntartását.

— A rendészettudományi kutatásokban és képzésekben mekkora prioritással szerepel a magánbiztonság?
— Kiindulási pontként úgy fogalmaznék, hogy a közbiztonság megteremtése társadalmi együttműködés eredménye, amelyben az állami szervek mellett egyre fontosabb szerep jut a magánbiztonságnak. Több országból vett példák és elemzések is igazolják, hogy ez a megállapítás egyaránt igaz itthon és külföldön. A Rendészettudományi Kar képzési portfóliójában a biztonsági szakirányon belül nappali és levelező munkarendben is folyik úgynevezett alapképzés. Bizonyosan nem véletlen, hogy mostanra a biztonsági szakirány felvételi pontszáma és a jelentkező hallgatók száma jelentősen emelkedett, ami egyben azt is mutatja, hogy egyrészt a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti (MÖR) Tanszék jó úton jár, másrészt a közelmúltban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészeti tárgyú képzések iránti igény jelentősen felértékelődött hazánkban. Ezért kézenfekvő kiszolgálni e megnövekedett igényeket, akár új, magasabb szintű képzésekkel is. Így a már említett alapképzés és az arra épülő mesterképzés mellett a jövőben rövidebb időtartamú szakirányú továbbképzések is szóba jöhetnek. Mindebből következik, hogy a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék biztonsági szakirányának egyre komolyabb perspektívái mutatkoznak a jövőben.

— A 2015–2020 közötti Intézményfejlesztési tervben szerepel, hogy „A magánbiztonság kutatásának és oktatásának fejlesztése alapozhatja meg egy magánbiztonsági szak indítását, amelyet a képzésfejlesztés napirendjén kell tartani.” Mikorra várható a szak megindítása?
— Valóban, kézzelfoghatóan érezhető, hogy jelentős igény mutatkozik a biztonsági vezetői mesterképzés beindítására, hiszen ilyen jellegű kurzusnak nincs alternatívája hazánkban. Éppen ezért a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéken az alapozó kutatások után immár a szakmai szervezetek aktív bevonásával gőzerővel folynak a képzés előkészületei, a szükséges kidolgozó munkálatok. Sikeres akkreditáció esetén akár 2020 őszén elindulhat a mesterképzés.

— Milyen együttműködés van az egyetem, illetve a vagyonvédelmi és őrző-védő szolgáltatásokat kínáló vállalkozások vezetése között?
— Az említett MÖR Tanszék és a biztonsági szakirány sikereinek kulcsa éppen a magánbiztonsági vállalkozások és önkormányzati rendészetekkel kialakított szoros együttműködés. A partnerek felismerték, hogy ők lehetnek a szakirány „megrendelő szervei”, egyben az itt végzett tehetséges hallgatók elsődleges „felvevőpiaca”. Folyamatosan bővül a tanszék partnerhálózata, Ruzsonyi Péter dékán év végén írta alá az újabb együttműködési megállapodást a szakirány támogatására.

— Kapnak-e, illetve kaphatnak-e speciális szakmai képzést, továbbképzést e vállalkozások vezetői, esetleg alkalmazottjai?
— A biztonsági szakirány hallgatói speciális képzésben részesülnek, ami azt jelenti, hogy az alapozó ismeretanyagon túl szakmaspecifikus tantárgyakat – például biztonságtechnika, létesítményvédelem, személy- és vagyonvédelem – is nagy óraszámban, az elméleti és a gyakorlati ismereteket ötvözve tanulnak. A partnereknek köszönhetően immár egy jól felszerelt biztonságtechnikai szaktanterem is segíti a gyakorlatiasabb képzést, ami komoly előrelépésnek tekinthető. A MÖR Tanszék kiváló gyakorló szakemberekkel bővült az elmúlt hónapokban, akik további garanciát jelentenek a naprakész, gyakorlatorientált tudás átadására.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Nováky Balázs nyugállományú határőr altábornagy 1990 és 1999 között volt a Határőrség Országos Parancsnokság parancsnoka.

A testület teljes állománya osztozik a család fájdalmában – írta az ORFK. Temetéséről később intézkednek.

Az élelmiszer-hamisítás napjainkra a világ negyedik legjövedelmezőbb üzletága lett. Noha hazánkban nem találkozhatunk nagy számban a fekete­gazdaság ezen szereplőivel, mégis egyre növekvő társadalmi problémát jelent szerte a világon. Helik Ferencet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

— Mit takar egészen pontosan az élel­­­­mi­­­szer-hamisítás?
— Akkor beszélünk élelmiszer-hamisításról, ha valaki gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából szándékosan megváltoztatja egy élelmiszer beltartalmát, romlási jelenséget leplez el, kihagy, vagy adott esetben olyan alapanyagot tesz hozzá egy élelmiszerhez vagy takarmányhoz, amelyet egyébként nem lenne szabad. Ide kell sorolni emellett azt is, ha valaki egy termék minőségmegőrzési idejét vagy fogyaszthatóságát meghosszabbítja, vagy a terméket lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hozza forgalomba. Hamisításnak minősül továbbá, ha valaki az eredeti jogvédett terméket a jogosult engedélye nélkül lemásolja, annak a csomagolóanyagába más terméket rak.

— Élelmiszer-hamisításon tehát nem csak a már kész, fogyasztásra alkalmas termékeket, ételeket kell értenünk?
— Nem, hiszen nemcsak az élelmiszert hamisítják, hanem a takarmányt is. Sőt a növényvédő szerek hamisítása is egyre nagyobb üzletté vált. Ebben a szegmensben is éves szinten milliárdos bevételhez jutnak a csalók. Az élelmiszerekhez hasonlóan a leggyakoribb hamisítási alap­esetek itt is ugyanazok. Vagy nincs benne hatóanyag, vagy olyan kerül bele, amely nem engedélyezett, de az is előfordul, hogy az eredeti hatóanyag gyártójának az engedélye nélkül használják fel a hatóanyagot.

— Gyógyszerek, étrend-kiegészítő termékek esetében is alkalmazzák a hamisítók ezt az eljárást?
— Sajnos igen, ott is ugyanígy előfordul. Nagyon gyakori, hogy a különböző étrend-kiegészítő termékekben illegális anyagot vagy gyógyszerhatóanyagot találunk. Vitaminok, vitamin jellegű készítmények esetében például minden jó tulajdonságot ígérnek a doboz csomagolásán, de ezek mégsem találhatók meg bennük. 2018-ban a legnagyobb fogásunk is étrend-kiegészítő termékhez kapcsolódott. Közel ötvenmillió forint értékben hatvanezer doboz étrend-kiegészítőt, elsősorban potencianövelő készítményt vontunk ki a forgalomból, amelyek eredete nem volt igazolható. De tavaly találkoztunk olyan potencianövelő készítménnyel is, amely gyógyszer-hatóanyagot tartalmazott. Ez minden esetben tilos, tekintettel arra, hogy étrend-kiegészítőként hozták forgalomba.

— Hogyan sikerült fényt deríteniük erre a jelentős csalásra?
— Ez egy hosszabb időt felölelő, összehangolt ellen­őrzés volt, amelynek sikere több hatóság együttes munkájának volt köszönhető. Az előzetes adatgyűjtést követően helyszíni adatmentést végeztünk a teljes informatikai rendszerükről. Ennek alapján tudtuk elkezdeni felgöngyölíteni az ügyet, és így bizonyosodott be, hogy a termék több cég hálózatán keresztül jutott be Magyarországra. Mivel nem volt nyomon követhető a termék, ki kellett vonnunk a forgalomból.

— Volt még hasonlóan nagy fogásuk?
— Két hasonlóan súlyos jogsértéssel találkoztunk az elmúlt években. Az egyik esetben a vállalkozások a gesztenyemasszába nem megfelelő mennyiségű gesztenye-alapanyagot raktak, inkább burgonyapehellyel, illetve rizsliszttel helyettesítették. Így pedig sokkal olcsóbban tudták előállítani a magyarok egyik nagy kedvencét. A másik esetben a sajttal vagy brokkolival töltött fagyasztott pulykamedál termék nem felelt meg a jogszabályoknak. Mivel ebben az esetben sem a szakember, sem a fogyasztó érzékszervileg nem tudta megállapítani, hogy milyen fajta húst vásárolt, DNS-teszttel elemeztük a terméket. Itt derült ki, hogy az érintett vállalkozás pulyka helyett elsősorban csirkehúsból állította elő az élelmiszert. Ehhez ugyanis sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni.

— A beltartalom megváltoztatása mellett melyek a leggyakoribb trükkök, amelyeket alkalmazni szoktak a hamisítók?
— Az egyik legklasszikusabb eset, amikor a lejárt terméket próbálják meg újra fogyaszthatóvá „varázsolni”. Bevált procedúra például, amikor a bolti eladó a 10-én lejárt terméknél a nullát áthúzza, amiből így már 8-as szám lesz. De az elmúlt években volt egy ennél jelentősebb dátumhamisításunk is. A nagyáruházakban keletkezett több száz tonna lejárt terméket a megsemmisítést végző vállalkozás nem a megsemmisítő állomásra szállította, hanem a saját telephelyére. A termékekre sok esetben profi, nyomdai úton gyártott új matricákat nyomtatott, majd újból forgalomba hozta őket.

— Amiket aztán önök lefoglaltak és megsemmisítettek. Mennyi élelmiszer válik ily módon hulladékká?
— 2012 óta közel nyolcezer tonna terméket vontunk ki a forgalomból és rendeltük el a megsemmisítésüket. Ez viszonylag magas számnak tűnhet, de vegyük azt alapul, hogy hazánkban napi szinten 24 ezer tonna élelmiszer fogy. Ebben pedig még nincs benne az export, valamint az, amit a hazánkba látogató turisták fogyasztanak el.

— Az élelmiszer minden esetben bizalmi termék. A fogyasztók emiatt feltétlen bizalmat adnak az éttermeknek is. De jól gondolom, hogy ezen a területen is gyakoriak a szabálysértések?
— Sajnos igen. A higiéniai problémák és a lejárt szavatosságú termékek további tárolása, felhasználása viszonylag nagy számban fordul elő. Az egyik jelentős 2018-as ügyünkben egyéb súlyos jogsértést is megállapítottunk. A szóban forgó étterem híres volt arról, hogy az egyik legfinomabb borjú bécsit forgalmazza. Vizsgálatunk során azonban megállapítottuk, hogy a vizsgálattal érintett időszakra vonatkozóan a forgalmazotthoz képest csak elenyésző borjúhúsmennyiségről tudott bemutatni számlát. Mivel a cég házhoz szállítást is végzett, így sikerült adatokat mentenünk a házhoz szállítást végző cég informatikai rendszeréből. Ennek alapján pontosan tudtuk, hogy melyik nap mennyi adag ételt szállítottak ki. A dokumentumok és adatok elemzése alapján megállapítottuk, hogy az étterem nagy mennyiségben használt fel olyan húst, amelynek eredete nem igazolható.

— A különbséget ezek szerint a fogyasztók nem is vették észre. Történt olyan eset, amikor a fogyasztók jelezték, hogy valamilyen probléma lehet az élelmiszerrel?
— Néhány évvel ezelőtt egy nagy kakaógyártó cég mindenki által ismert csomagolását állították elő a hamisítók, majd a dobozt megtöltötték ócska, silány minőségű kakaóval. Az ügyre pontosan úgy derült fény, ahogyan kérdezte. Egyre több fogyasztó fordult reklamációval az eredetit előállító céghez. A gyártó emiatt elkezdte kivizsgálni, hogy melyik boltból érkezett a panasz, és így derült ki, hogy ők oda nem is szállítanak. Természetesen a hamis terméket gyorsan kivontuk a piacról.

— A haszonállattartási szegmensben is sok intézkedést kellett alkalmazniuk az elmúlt évben?
— Ezen a területen főleg az exportra szállítás kapcsán végeztünk ellenőrzéseket. Jellemzően állategészségügyi előírásokat nem tartottak be a vállalkozók. Sok esetben nem volt megfelelően megoldott a karanténozás, sem pedig az állatok jelölése. Szarvasmarha esetében például mind a két fülben kell lenni krotáliának. További szabálytalanságot fedeztünk fel a különböző okiratok, például a marhalevelek esetében is. A legnagyobb problémát azonban továbbra is az állatok moslékkal etetése okozza. 2004 óta az Európai Unió ugyanis tiltja a sertések ezzel való táplálását. Ennek ellenére azonban mégis sokan megpróbálkoznak azzal, hogy konyhákból, éttermekből összeszedik a maradékot vagy a vágóhídi mellékterméket, és ezzel etetik az állatokat. Ez ellen azonban minden esetben fel kell lépnünk.

— A hamisítás mellett nem kerülheti el a figyelmüket az élelmiszer-terrorizmus sem. Hazánkban mennyire kell ettől tartani?
— Magyarország nagyon kivételes helyzetben van. Nálunk nincsenek jelen sem illegális élelmiszer-előállító gyárak vagy üzemek, sem pedig az élelmiszer-maffia tagjai. A terrorizmus azonban globálisan fennálló veszély, amire mi is kiemelt figyelmet fordítunk. Tavaly tavasszal azonban kaptunk egy jelzést, miszerint valaki szándékosan szennyezte az UHT tejek egy részét. Ez nagyon tanulságos eset volt, hiszen az élelmiszer-terrorizmus, az élelmiszerrel való fenyegetés súlyos helyzetet teremthet. Magyarországon ilyen 2014-ben fordult elő utoljára, akkor el is fogták az illetőt. A tavalyi eset azért volt különösen jelentős, mert több áruházláncot érintett. Nagyon gyorsan kellett a boltoknak és a hatóságoknak is reagálniuk, hiszen a termékeknek minél előbb le kellett kerülniük a polcokról. Noha a bejelentés alaptalan volt, így is közel ötvenmilliós kárt okozott a fenyegető.

— Ön szerint hogyan lehetne elérni, hogy egy élelmiszer ne veszélyeztesse a fogyasztót?
— Talán a legjobban az említett kakaóporos esettel tudnám leírni. A vásárló visszajelzése, az élelmiszer-előállító odafigyelése és a hatósággal való együttműködés alkotja azt a hármast, ami elvezet ahhoz, hogy élelmiszer-biztonságról beszéljünk.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Orosz Zoltán alezredes emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki ülésén elfogadott akciótervében a BVOP feladatául szabta, hogy készítse elő az egészségügyi védőfelszerelések gyártására történő átállást. “A büntetés-végrehajtás (bv) az átállást végrehajtotta” – mondta a szóvivő.

Hozzátette: a védőmaszkokat a bv gazdasági társaságai közül a fogvatartottakat foglalkoztató Adorján-Text Kft. gyártja, amelynek a fő profilja ágyneműk, függönyök, asztalterítők, törölközők, egészségügyi termékek, munka és védőruhák gyártása. A védőmaszkok gyártásához minden alapanyag rendelkezésre áll, a fogvatartottak hosszított idejű váltásban, napi 12 órán át készítik, csomagolják a maszkokat, amelyből húszezer darab gyártására képes naponta az üzem – részletezte Orosz.

A szóvivő hangsúlyozta: a jelenleg is zajló gyártási folyamat eredményeként folyamatosan nő az árukészlet, de már most jelentős raktárkészlettel, több mint 320 ezer védőmaszkkal rendelkeznek. A maszkokat az ország több pontján kialakított raktárakban tárolják, ahonnan szükség esetén azonnal szállíthatják a felhasználókhoz.

Az okosvárosprogram második lépésében született kormányhatározat pénzügyi forrást biztosított a pilotprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséhez, amelynek összeállítása tavaly nyár végén fejeződött be. A Belügyminisztérium által elfogadott tanulmány alapján készült kormány-előterjesztés megvitatása után 2018. december végén megszületett a határozat: Monor elkezdheti az okosváros-pilotprojekt megvalósítását.
A 18 500 lakosú járási székhely ezzel kiemelten fontos szerephez jutott az okosváros koncepciójának közép- és hosszú távú előkészítésében, majd megvalósításában. A következő években – nagyrészt a helyben megvalósított fejlesztések eredményeként – nemcsak a városi hivatalok, hanem a lakosság is XXI. századi szolgáltatásokat élvezhet majd. Zsombok Lászlóval, Monor polgármesterével a mintaprogram részleteiről, a kitűzött célokról, a megvalósítás helyzetéről és a következő időszak feladatairól beszélgettünk.

— Összefoglalható röviden, hogy mi az okosváros koncepciójának lényege?
— Egy kissé hivatalosnak tűnő megfogalmazásban az okosvárosprojekt egy komplex szolgáltatáscsomag megvalósítása, amelyben az államigazgatás központi funkciói és a helyi funkciók ötvöződnek. Az elképzelés végcélja egy olyan, a közigazgatásban alapvetően már létező központi infrastruktúrára – azon belül főként az informatikai rendszerekre, adatbázisokra – épülő információszolgáltatási rendszer kialakítása, amely kétirányú információáramlást biztosít. Tehát például bizonyos lokálisan létrejött adatbázisok elérhetők lesznek az adott hivatalok országos központjaiban is, ugyanakkor a helyi hivatalok – jelen esetben a monori szervek – közvetlenül lehívhatják a rájuk vonatkozó és a munkájukhoz szükséges adatokat. A majdan kiépülő országos rendszer moduláris felépítésű lesz, és végeredményben egy olyan, platformjellegű szolgáltatáscsomag létrehozása valósul meg, amely az adott település egyéni igényeinek megfelelően testre szabható funkciókat kínál.

— Ezek szerint a két alappillér a központi és a helyi infrastruktúra?
— Igen, illetve azok részleges integrációja, kooperációja. Az okosvárosprogram logikai szerkezete a központi és a helyi információk összesítésére és együttműködésére épül. Példának vehetjük a térfigyelőkamera-rendszert, amely nemcsak lokálisan ad segítséget a helyi rendőrségnek és polgárőrségnek, de említhetném a lakosság számára közvetlen előnyt kínáló e-személyit is, amely különböző helyi szolgáltatások igénybevételére jogosító városkártyaként is használható lesz. Általánosítva azt is mondhatnám, hogy több olyan fejlesztési elem is van, amely a központi infrastruktúrán keresztül valósul meg, de jó néhány olyan komponens is lesz, amelyeket mi helyben találunk ki, és valósítunk meg. A pilotprogram egyik célja, hogy tapasztalatokat szerezzünk a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről.

— A későbbiekben milyen országos és milyen lokális előnyök származnak a központi infrastruktúrához való csatlakozásból?
— Egy ilyen központi rendszer létrehozásának az az egyik előnye, hogy a csatlakozó településeknek csupán a helyi sajátosságokat kiszolgáló fejlesztéseket kell biztosítaniuk, a tipikusan előforduló részfeladatok központi támogatása adott. Így ezeket a funkcionalitásokat nem szükséges minden településnek elkülönült, más-más technológiai alapokon létrehozott, szerteágazó licencjogokkal védett szigetszerű fejlesztésekkel létrehoznia. Egy ilyen központi „egységcsomag” kialakítása és létrehozása a költségek csökkentésével és a fejlesztések leegyszerűsítésével nagyban javíthatja és felgyorsíthatja az okosváros-technológiák magyarországi elterjedését. Ugyanakkor a települések számára a kialakított rendszer egyedi – központi rendszertámogatást nem igénylő – fejlesztésekkel történő kiegészítése továbbra is lehetséges marad, így az okosváros-platformszolgáltatás végül nem jelent túlzott egységesítést.

— A megvalósíthatósági tanulmányban konkrét fejlesztési célokat is kitűztek?
— Igen, de előtte az egész projektre általánosságban is érvényes szempontokat fogalmaztunk meg. Négy városfejlesztési aspektus szerint állítottuk össze a szakmai tartalmat, azokat az alapvetéseket írtuk le, hogy milyen jellegű fejlesztéseket foglaljon magában a pilotprojekt. Röviden összefoglalva: az önkormányzat által a lakosság részére biztosított szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása mellett az energia és más erőforrások takarékosabb felhasználását, valamint az állampolgárok bevonását és életminőségük javítását, illetve a gazdaságilag önfenntartó rendszerek megalkotását tűztük ki elérendő célként.

— Ezek a fejlesztések kizárólag informatikai jellegűek?
— Egyáltalán nem, sőt! Ez a mintaprojekt, és meggyőződésem szerint az országos koncepció lényege és küldetése alapvetően nem a technológiai fejlesztés. Úgy gondolom, hogy a „Smart City” már egy kissé elcsépelt angol kifejezés, amelynek ma már inkább negatív jelentéstartalma van, az okosváros egy fokkal jobb, de én inkább az „élhető város” terminológiát szeretem használni, mert jobban kifejezi az eredeti gondolat jelentéstartalmát, és azt, hogy itt korántsem csak hardverekről és szoftverekről, hanem a mindennapi életet segítő szolgáltatásokról van szó. Teljesen egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy ebben a pilotprojektben elsősorban Monor lakosságára kell fókuszálni, az itteni polgárok életét kell élhetőbbé, egyszerűbbé, jobbá, kényelmesebbé, komfortosabbá tenni. Olyan típusú fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani, amelyekben a technológia csak egy eszköz – a szolgáltatások igazi értékét és előnyeit azonban nemcsak a hivatalok élvezik majd, hanem a lakosság is.

— Említene néhány konkrét példát?
— Lesznek olyan szolgáltatások, amelyek a hivatalok számára jelentenek segítséget, a lakosság csak közvetve érzékelheti az előnyöket. Ilyen például a webalapú települési térinformatikai platform kialakítása, amelynek segítségével a Lechner Tudásközpont építésügyi szakrendszereiben tárolt térképi rétegek elérhetővé válnak az önkormányzat számára is, mégpedig felhőalapú szolgáltatásként, azaz minden arra feljogosított hivatal és szervezet letöltheti az állományokat. Ez a rendszer nem közvetlenül az állampolgároknak ad információs szolgáltatást, a hivatali ügymenetet azonban sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá teszi, így végül a lakosság érdekeit is szolgálja, mivel gyorsabb és precízebb szolgáltatást kapnak a polgárok is.

— Milyen szolgáltatásokat fejlesztenek közvetlenül a lakosság számára?
— Jó néhány olyan, többnyire helyi fejlesztésben megvalósuló funkció is létrejön, amelyek egy része az okostelefonok mobilalkalmazásaival lesz elérhető. Ilyen lesz például az iskolai étkeztetés térítési díjának kezelését felkínáló megoldás, amely a helyi, már működő Étinfó rendszerünkhöz csatlakozik majd. Az elképzelések között szerepel az e-számla is, amelyet többek között a gyermekétkeztetés terén tervezünk bevezetni, ez a rendszer lehetőséget biztosít a különböző díjak elektronikus úton történő kiegyenlítésére. Szintén a lakosságot közvetlenül is érintő újítás lesz az e-személyazonosító igazolvány bevezetése, amelynek egyik funkciója lehet, hogy egyben városkártyaként is szolgál, annak segítségével lehet majd igénybe venni a szociális alapú támogatásokat, illetve olyan intézmények szolgáltatásait, mint például az uszoda vagy a könyvtár, de ugyanez az e-személyi alkalmas lesz a helyi kereskedelmet élénkítő marketingeszközök támogatására is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott helyszíneken kártyaolvasókat helyezünk el, a kártyaelfogadói hálózat kiépítéséhez pedig alapszoftvercsomagot telepítünk. Minden monori iskolában szeretnénk legalább egy okostantermet kialakítani, ahol a tanárok multifunkciós digitális tábla segítségével oktathatnak, a diákok pedig tabletekkel dolgozhatnak, és ahol a szükséges szerveren és szoftvereken kívül egyéb technikai eszközök is rendelkezésre állnak. Természetesen a pedagógusok felkészítéséről is gondoskodnunk kell, és az oktatási kormányzattal közösen biztosítani fogjuk a korszerű oktatáshoz szükséges digitális tananyagokat is. Egy másik fejlesztés célja, hogy az általános iskolások az iskolaépületbe érkezésükkor és távozásukkor automatikusan azonosítsák magukat, amiről a szülők elektronikus értesítést kapnak. Tervezünk egy úgynevezett okosutcát is, ahová a közterületen bemutatható, valóban működő és hasznos, innovatív eszközöket, köztéri bútorokat telepítenénk – például okospadokat és olyan kerékpártárolókat, amelyek az e-személyi igazolvánnyal történő azonosítással nyithatók és zárhatók. Számos tervünk van még, telepítünk innovatív köztéri illemhelyeket, elhelyezünk multifunkciós információs táblákat, és lesz egy úgynevezett okos-gyalogátkelőhely is.

— Mikor fejeződnek be a fejlesztések, és mikorra várható a pilotprojekt élesítése?
— A projekt megvalósítását 2019-ben kezdjük, több ütemben várható az egyes fejlesztési elemek „beélesítése”, a tervek szerint 2020 februárjában már teljeskörűen működni fognak a szolgáltatások.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Német lapbeszámolók szerint a több mint 350 felvételt tartalmazó gyűjtemény Johann Niemann, a sobibóri megsemmisítőtábor helyettes vezetőjének hagyatékából került elő. A gyűjteményt bemutató – Fotók Sobibórból című – kötetet január végén mutatják be A terror topográfiája (Topographie des Terrors) nevű berlini dokumentációs, kiállítási és kutatási központban.

A kutatóintézet közleményében kiemelte, hogy vannak még olyan náci bűncselekmények, amelyek nem kerültek megfelelő helyre a társadalmi emlékezetben. Ezek közé tartozik a Reinhard-akció, amelyben 1,7 millió, többnyire lengyelországi zsidót gyilkoltak meg a sobibóri, a treblinkai és a belzeci megsemmisítőtáborban. Az emlékek hiányossága főleg annak tulajdonítható, hogy kevés a túlélő, az elkövetők pedig sikeresen eltüntették bűneik nyomait. Azonban az is fontos, hogy sok esetről szinte egyáltalán nem maradt fenn képanyag.

Az úgynevezett Niemann-gyűjtemény viszont megalapozza a Reinhard-akció képi emlékezetét, a felvételek bemutatják a művelet számos helyszínét a megszállt Lengyelországban. Néhány sobibóri felvételen az őrszemélyzet csaknem hét évtizeddel később világszerte ismertté vált tagja, John – korabeli nevén Ivan – Demjanjuk is látható, akit 2011-ben egy müncheni bíróság elítélt, bűnrészesnek találva őt a láger 28 060 zsidó foglyának legyilkolásában. A 2012-ben elhunyt vádlott mindig is azt állította, hogy Sobibór közelében sem járt. Az egykori felettesének hagyatékából előkerült felvételek jelentik az első, teljességgel egyértelmű bizonyítékot ennek az ellenkezőjére, és ha már annak idején meglettek volna, bizonyára egészen másként zajlott volna le a bírósági tárgyalás.

A Demjanjuk-per fordulópont volt a náci háborús bűnösök németországi felelősségre vonásában. A vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban ugyan nem nyert bizonyítást, de a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Ez az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, időközben valamennyi még élő egykori náci lágerőr ellen eljárást indítottak, holott korábban nem foglalkoztak velük, mert úgy látták, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A Topographie des Terrors a náci rezsim történetének egyik legismertebb berlini kutató- és emlékhelye. A náci állambiztonsági szervek, köztük a Gestapo és az SS – a titkos politikai rendőrség és a náci párt fegyveres szervezete – egykori központi irodaépületének helyén, részben romjain épült intézményt évente több mint egymillió látogató keresi fel.

A szekszárdi önkormányzat tájékoztatása szerint a tolnai megyeszékhely közgyűlése legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a korábban e célra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek átadott terület a Készenléti Rendőrség kezelésébe kerüljön.

A légimentőbázis létesítését 2007-ben az Országos Mentőszolgálat Légimentő Kht. kezdeményezte Szekszárdon; a város önkormányzata 2011-ben a kijelölt területet állami tulajdonba adta, az OMSZ azonban 2016-ban elállt a leszálló és a hangár megépítésétől.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere előterjesztésében emlékeztetett arra, hogy a légi mentés repüléshez tartozó feladatait a Készenléti Rendőrség vette át. Arról is beszámolt, hogy a szervezet 2019. októberben kifejezte szándékát a szekszárdi bázis megvalósítására, amelynek létesítési engedélyét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztálya 2021. márciusig meghosszabbította.

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. honlapja szerint ma Magyarországon hét légimentőbázis működik: Miskolcon, Debrecenben, Szentesen, Budaörsön, Balatonfüreden, Sármelléken és Pécsen.

A rendőrség december 31-én azt közölte, hogy a szolgálatnak a múlt év végén kilenc használt, de jó állapotú mentőhelikoptert adott át a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., és megkezdődött új légimentőbázisok építésének, illetve a meglévők felújításának, korszerűsítésének a tervezése.

Ez évtől a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait a Készenléti Rendőrség gyakorolja, a légi mentés egészségügyi, szakmai irányítását továbbra is az OMSZ főigazgatója végzi.

– Korábban, még vezérkari főnökként nyilatkozott lapunknak, most miniszterként fogadta megkeresésünket. Hogyan ítéli meg a Magyar Honvédségben az elmúlt öt évben végbement változásokat és az elért eredményeket?
– Nyolc évig voltam vezérkari főnök, 2010-től 2018 májusáig, és amikor idekerültem a minisztériumba, mint vezérkari főnök, nagyon nehéz időszak volt. A költségvetésünk igen szűkös, erősen behatárolt volt, az ország gazdasági helyzete pedig korántsem volt olyan jó, mint most, ezért a tárcának is spórolnia kellett. Elég nehéz örökség maradt ránk, a honvédség folyamatosan leszálló ágban volt, ezért arra ment el a legtöbb energiánk, hogy miként tudjuk ezt a folyamatot megállítani. Megfogalmaztuk, hogy mit kell tennünk a következő években, hogy ne kelljen több laktanyát bezárni, ne kelljen több katonát elküldeni, és a képességeket próbáljuk megőrizni. Mert a jelentések már 2009-ben is azt mutatták, hogy a Magyar Honvédségnél meg fog szűnni több képesség. Akkor, 2009–2010 első felében meg kellett volna hozni azokat a döntéseket, amelyek a különböző technikai eszközök beszerzéséhez, a modernizáláshoz szükségesek, de sajnos ezek elmaradtak. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy nagyot léptünk előre. 2015-re megalkottuk a katonákra vonatkozó életpályamodellt, amelynek három pillére van: az egyik az oktatási, képzési előmenetel és illetményrendszer, a másik pillér a lakhatási támogatás, amely a katonák és családjuk elhelyezését segíti, míg a harmadik pillér az egészségkárosodási ellátás rendszere, egy biztosítási rendszer bevezetése, amely 2017. január 1-jén indult el. Látható, hogy lépésről lépésre haladtunk előre, ahogy a gazdasági helyzet megengedte. Most pedig ott tartunk, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a teljes magyar honvédséget meg kívánjuk újítani.

– Miniszterként meg tudja valósítani azokat a terveit, elképzeléseit, amelyeket vezérkari főnökként esetleg nem sikerült?
– Komoly, 43 éves katonai múltam van, és már a jól megérdemelt nyugdíjas éveimet terveztem, amikor a miniszterelnök úr felkért erre a posztra. Nem gondolkoztam sokáig a válaszon, éppen abból a megfontolásból, hogy ha ezeket a döntéseket nem hozza meg a katonai vezetés, akkor nem lesz erős a magyar honvédség. Úgy éreztem, itt az esély, hogy miniszterként, komoly szakmai múlttal, meg tudjuk valósítani, hogy egy igazi erős honvédséget hozzunk létre. Megnyugvás számomra, hogy éltem a lehetőséggel, és a munkatársaimat is úgy választhattam meg, hogy a helyettes államtitkárokkal bezárólag, egy kivételével, mindenki katona volt.

– Hogyan értékeli a világ elmúlt esztendei biztonságpolitikai fejleményeit?
– A honvédelmi és haderőfejlesztés nem öncélú, ahogy néhányan gondolják. Az új eszközökre nem azért van szükség, mert jobban néznek ki és korszerűbbek, hanem azért, mert a biztonságpolitikai helyzetben jelentős változások történtek, aminek következtében egyik napról a másikra újabb kockázatok, kihívások, fenyegetések jelennek meg. Azaz a nagyon gyors és sokszor váratlan kihívások megkövetelik, hogy a magyar honvédség mindenre felkészült legyen, és képes legyen kezelni ezeket a helyzeteket. A biztonságpolitikában nagyon komoly változások mentek végbe, az öt évvel ezelőtti interjúmban még nem beszéltem az ukrán válságról, a nyugat-balkáni instabilitásról, nem beszéltem az Iszlám Államról vagy az egyre növekvő terrorizmusról, mert nem volt ennyire aktuális – mint ahogy akkoriban az Európát sújtó, a migrációval együtt megjelenő biztonságpolitikai kérdések, a terrorcselekmények, és a kibervédelem kiemelkedő fontossága sem. Ezek is mind azt mutatják, hogy nemcsak a világban, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is új biztonsági kihívások jelentek meg. A közvetlen veszély akkor nem volt érzékelhető, mert minden távol volt. A délszláv válság idején észleltük – a határ mentiek hallották is – a mindennapi fegyverropogást, ágyúdörgést, de utána megint minden elcsöndesedett.

– Új harckocsik, légvédelmirakéta-vezetési rendszer beszerzése, az Airbus helikopterek vásárlása – néhány a 2018-ban bejelentett honvédelmi beszerzésekből. Hogyan jellemezhető a honvédség felszereltsége, eszközparkja, és milyen további fejlesztések szükségesek?
– Amit terveztünk, megvalósítottuk, vagyis a tíz évre tervezett fejlesztések elmúlt évre eső részét teljesítettük, sőt valamivel előbbre is jutottunk, mert vannak olyan eszközök, amelyeknek a beszerzését 2020–2021-re ütemeztük, de már tavaly meg tudtuk vásárolni. Elképesztően nagy előrelépést tettünk. Csak a legfontosabbakat említeném. Kezdtük a katonák ruházatával, a gyakorló hadiruházattal, amely egy saját gyártású, korszerű, modern és komfortos öltözet. Beindult a „digitális katona” program, amelynek keretében megújult katonáink egyéni felszerelése. Ez a program több mint 100-120 katonai felszerelési cikket foglal magában, ezekkel kell rendelkezniük a katonáinknak: ebben minden benne van, a fegyver, a mellény, az elsősegélynyújtó felszerelés.

Azt szeretnénk elérni, hogy ezeknek a cikkeknek a többségét Magyarországon állítsák elő, a magyar katona magyar termékkel legyen felszerelve. A következő a katonák egyéni fegyverzete, ezért létrehoztunk egy fegyvergyárat Kiskunfélegyházán, ahol jelenleg még az összeszerelés folyik, de érkeznek gépsorok, és ebben az évben szeretnénk megkezdeni a fegyverek sorozatgyártását. Cseh licenc alapján gyártunk pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt. Ezek nagy múltú, modern, műveleti területen kipróbált és bevált fegyverek. Tavaly decemberre már átadtunk tízezer darabot a magyar katonaságnak. A célunk az, és erre kormánydöntés is született, hogy Magyarországon mindenkit, aki fegyvert használ – rendőrség, büntetés-végrehajtás, NAV és így tovább – ezekkel a fegyverekkel kell ellátni, ami többéves lehetőséget biztosít az üzemnek. A fegyverhez kell lőpor, lőszer is, azon dolgozunk, hogy ezeket is itthon gyártsuk. Ennyit csak az egyéni felszerelésről, de természetesen ott vannak a technikai eszközök. Kezdtük a repülőgépekkel: először kiképző gépeket vásároltunk, hogy a hazai bázison meg tudjuk oldani a pilóták alapkiképzését. Ehhez vettünk négy darab kiképző repülőgépet, és további négy beszerzését tervezzük. Vásároltunk két csapatszállító Airbus 319-es repülőgépet – egy ilyen gépen 128 főt lehet szállítani –, továbbá két Falcon típusú repülőgépet, ezek kisebb kategóriájú, könnyű, többcélú szállítógépek. A fő szempont a gazdaságos üzemeltetés volt, valamint speciális igényeknek is eleget tud tenni, és ha csak nyolc-tíz embert kell szállítanunk, ne egy 128 fős gépet kelljen igénybe vennünk. Ezenkívül kell még négy repülő, három rámpás gép, amelyekkel nehéz technikai eszközöket tudunk szállítani, és amelyekből légideszant-feladatokat tudunk ellátni, személyi állománnyal és eszközökkel, valamint még egy a speciális légi vezetési képességhez. Összesen nyolc darab szállítógépünk lesz, ebből már négy áll rendelkezésre.

Mindezen túl szerződést kötöttünk légvédelmi rakéta vezetési rendszerre, és folyamatban van a radar­rendszer cseréje és fejlesztése is. Ezt a következő évekre tervezzük, amivel párhuzamosan a légvédelmi rakéták és rakétakomplexum beszerzésére is szükség lesz. A helikopter-beszerzést viszont megvalósítottuk: még tavaly kötöttünk szerződést húsz darab Airbus 145M könnyű, többcélú helikopterre, és további 16 darab közepes, többcélú H225M szállító-, kutató-, mentőfeladatok ellátására alkalmas gépre. A felújítottunk öt darab MI–17-es közepes szállító és nyolc darab MI–24-es harci helikoptert: ezek a gépek az új eszközök beérkezéséig biztosítani tudják a Magyar Honvédség helikopterképességét.

A szárazföldi alakulatok esetében is fontos volt a korszerűsítés, ezért elindítottuk a harckocsik, kis és nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök, páncéltörő eszközök beszerzését. Ezek közül is a „legsúlyosabbak” a harckocsik, és azóta is sokan érdeklődnek, mert a Leopard 2 A7+ elkápráztatott mindenkit, ami nem véletlen, hiszen napjaink egyik legkorszerűbb harckocsijáról van szó. Az A7+ azt jelenti, hogy a magyar igényekkel kiegészítve gyártják le azt a 44 darabot, amit a szerződésben rögzítettünk. Továbbá jön egy tucat Leopard A4-es használt harckocsikiképzési céllal, hogy mire az új eszközök megérkeznek, felkészített állomány álljon rendelkezésre. Az eszközöket most kezdik gyártani, várhatóan 2023–2025 között léptethetők be a rendszerbe. Ami a lövegeket illeti: Magyarországnak voltak önjáró lövegei, de sajnos ezeket is eladtuk a „világbéke” idejében, akkor az volt a feladat, hogy mindent adjunk el, mert nem lesz szükség rá. Az újakkal nemcsak helyre akarjuk állítani elvesztett képességeinket, hanem XXI. századi eszközökkel kívánjuk a katonáinkat felszerelni. Erre a 24 darab önjáró löveg ad majd lehetőséget. Hátra­van még a harcjárművek cseréje is. Több száz eszköz beszerzését vagy gyártását, esetleg közös gyártását tervezzük, ez az elkövetkező négy-öt évben alakul ki, hiszen 2026-ra készen kell lennünk.

– Tavaly májusi kinevezésekor azt mondta, elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása. Milyen úton, hogyan halad a honvédség átalakítása?
– Elkezdtük a honvédség átalakítását, és már a tervezésen is túl vagyunk. Idén január 1-jétől minden jogi feltétele megvan az átalakításnak, a szervezési intézkedéseket is kiadtuk. Elsejétől az integrált minisztérium két részre válik, a minisztériumra mint irányító szervre, és a Magyar Honvédség parancsnokságára mint vezető szervre. Az eddigi minisztériumban a miniszter irányított, vezetett és ellenőrzött, azaz szinte mindent egy személyben ő végzett. Ez nem felel meg a XXI. század követelményeinek, amikor a biztonsági helyzet ilyen gyorsan és élesen változik. Amikor például egy kibertámadás elhárításáról van szó, arra nincs lehetőség, hogy áttételesen történjenek a feladatkijelölések, a jelentések, hiszen mire a miniszter döntést hozhatna, véget ér a támadás. Hatáskörök, jogkörök és felelősségek vannak, ezeket határozottan szét kellett választani. A minisztérium azért van, hogy irányt mutasson, határozza meg az elvárásait, biztosítsa a feltételrendszert, beleértve az anyagiakat is, majd ellenőrizze a végrehajtást. A Magyar Honvédség parancsnoksága pedig végrehajtja a feladatokat, innentől kezdve a honvédség parancsnoka valóban felelni tud azokért, amiket a törvényben rögzítettünk. Ezt élesen szét kellett választanunk, az átalakítás január 1-jével elindult, és június 30-ára be kell fejezni, 2020 nyarán pedig egy átfogó, miniszteri ellenőrzés keretében fogjuk vizsgálni, hogy az új rendszer úgy működik-e, ahogy meghatároztuk.
Emellett január 1-je óta a több mint 7000 fős közalkalmazotti állomány honvédelmi alkalmazott lett, hogy ezzel is növeljük a honvédséghez való kötődésüket, elismehessük és honorálhassuk a civil szféra közalkalmazottaitól némiképp eltérő feladataikat. Folyamatosan halad az átalakítás, az átszervezés, minden törvényi feltételét megteremtettük, és másfél évre előre látjuk, hogy egymás után mi következik.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Közleményükben azt írták: az értekezleten a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a budapesti és a megyei rendőrfőkapitányok, továbbá a velük azonos jogállású rendőri vezetők vettek részt.

A miniszternek a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője tett jelentést a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés helyzetéről. A jelentések kitértek a határvédelmi képesség megőrzése érdekében alkalmazott intézkedésekre, amelyeket az újonnan megjelenő és elterjedő módszerek követeltek ki – írta a tárca.

Hozzátették: egyre növekvő számban vannak azok az illegális migránsok, akik kivágják a vasúti konténereket és azokban bújnak meg. Az ilyen esetek felderítésére alkalmazott eszközt részletesen ismertették a miniszterrel.

A minisztérium közlése szerint elemezték az illegális migráció minden tekintetben növekvő statisztikai adatait, a többi között rámutatva arra, hogy jelentős változás tapasztalható az illegális migránsok állampolgárságának alakulásában. Jelentették, hogy 16 ország embercsempészei 47 ország állampolgárait próbálták meg jogellenesen az Európai Unió területére csempészni. A legidősebb elfogott csempész 72 éves volt.

A miniszter a Bácsalmási Határrendészeti Távfelügyeleti Irányító Központban és a déli határszakaszon személyesen tájékozódott az állomány szolgálati körülményeiről, majd feladatszabó értekezletet tartott.

A tárca közlése szerint az értekezleten Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség eleget tud tenni Magyarország schengeni határvédelemre vonatkozó vállalásainak. Leszögezte azt is, hogy a rendőrségnek továbbra is feladata a legális határátlépés feltételeinek biztosítása.

Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója a nemzetközi hírszerzési tapasztalatokra, a FRONTEX elemzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a magyar rendőrségnek tartósan kell berendezkednie a migrációs nyomás kezelésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kizárólag komplex intézkedések eredményezhetnek sikert a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés területén.

Pintér Sándor összegzése szerint a rendőrség jól vizsgázott határaink védelmében, áldozatvállalását a társadalom elismeri. A rendőrség bemutatott eredményei megerősítik korábbi tapasztalatát, amely szerint a rendőri szervek, a honvédség erői és a polgárőrség együttműködése kiváló. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy ebbe az együttműködésbe vonjanak be minél több, az érintett határszakaszokon jelen lévő személyt, szervezetet.

A miniszter kifejtette: elvárja a helyi szakértők jelenlétét abban az értékelő-elemző munkában is, amely a fővárosban történik, mert a helyismeret nélkülözhetetlen ezen a területen. Indokoltnak tartja az ország más területein szolgálatot ellátó bevetési egységek időszaki határra vezénylését is, mert a rendőröknek így lehetőségük van előzetesen ismereteket szerezni egy későbbi feladatellátás körülményeiről.

Pintér jelezte az értekezlet résztvevőinek, hogy további eredményeket vár a drónok alkalmazásától, s feladatul szabta a máshol már bevezetett határvédelmi technikai lehetőségek felkutatását, alkalmazhatóságuk vizsgálatát – közölte a minisztérium.

– Magyar részről kik vesznek részt ebben a kutatássorozatban?
– A konzorcium magyar tagja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) mellett az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A Horizont 2020 program keretében finanszírozott „Smart kritikus infrastruktúra ellenálló képességének mérése” című projekt összesen 36 hónap, ezen idő alatt gyakorlatilag egy komplett virtuális várost modellezünk, amelynek része egy-egy repülőtér, ipari körzet, tömegközlekedési csomópont, egészségügyi intézmény, illetve egy pénzügyi központ. A kutatási programban részt vevő húsz konzorciumi tag a virtuális város valamelyik elemét modellezi – a britek például a bankszektort tesztelték, hazánk pedig egy repülőtéri terminál valós idejű kiürítési gyakorlatának koordinációját és lebonyolítását vállalta. A reptéri szimulációban összesen több mint ezer önkéntes fiatal vett részt, ők az utasokat személyesítették meg a gyakorlat során.

– A terminálkiürítés szereplőinek nagy száma azt sugallja, hogy igen komoly feladat lehetett az előkészítés, a koordináció és a lebonyolítás.
– Ez így van, de ez a projekt más szempontok miatt is nagyon érdekes. Ez az első alkalom, hogy az ORFK – a Rendőrség Tudományos Tanácsának kezdeményezésére – a nemzetközi tudományos élet élvonalába tartozó kutatásban vesz részt. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kutatássorozat annak a nagy presztízsű Horizont 2020 keretprogramnak a részeként zajlik, amelyet az Európai Unió 85 milliárd euróval támogat. A forrásokat közvetlenül az Európai Bizottság biztosítja a tagállamok közbeiktatása nélkül, és a felügyelet is ilyen módon valósul meg. Harmadik szempontként említeném, hogy ez a kutatási terület kulcsfontosságú a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének újfajta vizsgálata terén, és olyannyira úttörőnek számít, hogy a kutatási eredmények nemcsak megjelennek a legnevesebb nemzetközi tudományos szaklapokban, hanem rövidesen nemzetközi szabvánnyá is válhatnak.

– Milyen feladatokat kaptak, illetve milyen feladatokat vállaltak?
– A két részt vevő magyar szervezet az említett nemzetközi konzorciumban dolgozik más tagállamok elismert kutatóintézeteivel, egyetemeivel és különböző kritikus infrastruktúrák üzemeltetőivel itthon és külföldön egyaránt. A magyar csapat feladata a végfelhasználói igények megfogalmazása, valamint a kutatás gerincéül szolgáló esettanulmányok és helyzetgyakorlatok koordinálása volt, amelynek során próbára tettük a közösen kidolgozott módszertant. Itt hét különböző kritikus infrastruktúrát, azaz – leegyszerűsítve – az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos szektorban működő létesítménytípust kellett elemezni: a pénzügyi rendszert, az energiaellátást, az egészségügyi ellátást, a légi közlekedést, a gyártást, az ivóvízellátást, az árvízvédelmet és az energiahordozók tárolását. Ezen túl a módszert kipróbáltuk egy úgynevezett integrált esettanulmányban is, ahol a képzeletbeli várost érő különböző katasztrófahelyzetek feltételezett megtörténte esetén vizsgáltuk, hogy a módszer alkalmas-e.

– Milyen konkrétumokra fókuszáltak?
– A részt vevő szervezetek a kiürítési helyzetgyakorlatok során különböző rendkívüli eseményeket szimulálva azt vizsgálhatták, hogy azok bekövetkezése esetén egy nemzetközi repülőtéren milyen intézkedések a leghatékonyabbak, hogyan lehet az utasokat a lehető legrövidebb időn belül biztonságba helyezni, a veszélyhelyzetet elhárítani, a sérülést szenvedett személyeket minél előbb orvosi ellátáshoz juttatni, majd végül felszámolni az eseményt, és helyreállítani az objektum működését. A másik komoly feladat az integrált helyzetgyakorlat levezetése volt, amelyet szintén a cselekvési terveknek megfelelően sikerült levezényelni. A részprojekt végén jólesett hallani a többi résztvevő elismerését, a magyar kutatók és az őket támogató szakértők megoldásainak szakma általi dicséretét.

– A kutatás eredményeiből mit lehet közvetlenül felhasználni a mindennapi gyakorlatban?
– A projekt még nem zárult le, de végeredményként egy olyan előre jelző és értékelő rendszer kifejlesztése az elsődleges cél, amely képes valós időben mérni és értékelni a különböző kritikus infrastruktúrák védelmi szintjét. A repülőtér esetében azt is vizsgáltuk, hogyan javítja a védelmi képességet, ha az úgynevezett smart rendszerek – többek között a térfigyelő kamerák és egy okostelefonos applikáció – segítségével a fix menekülési útvonalak helyett az adott veszélyhelyzet pillanatnyi állapotára azonnal reagálva alternatív menekülési útvonalak is kijelölhetők. Az általunk kipróbált megoldás interaktív módon segítheti a mobilalkalmazást használó repülőtéri utasok menekülését, mivel az okostelefonokon megjelenő képi információk alapján a lehető legbiztonságosabb útvonalat választhatják ki.

– Sikeres volt a csapatmunka?
– A közös munka egyik legfontosabb hozadéka, hogy egy jól felépített együttműködés olyan távlatokat képes megnyitni a részt vevő szervezetek előtt, amelyeknek elérésére önmagukban csak jelentős erőfeszítések árán lennének képesek. A tudományos eredmények publikálásában – nyelvtudása és ez irányú gyakorlata révén – komoly segítséget nyújtott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Határrendészeti Tanszékére vezényelt állomány, az egyik frissen publikált tudományos cikk már olvasható az Elsevier Kiadó Safety Science folyóiratának 2019. évfolyam 113. számában. Kiváló együttműködés alakult ki a Budapest Airport Zrt.-vel és a Dahua Technology Hungary Kft.-vel is, ezek a szervezetek komoly segítséget nyújtottak az eredményes végrehajtáshoz.

– Bár a projekt még nem zárult le, de bizonyára vannak már reakciók, visszajelzések.
– Több helyről is érkezett megkeresés, az Európai Űrügynökség figyelmét is felkeltette gyakorlat, kíváncsiak a magyar tapasztalatokra, az ESA technológiatranszfer irodája érdeklődött a kutatás-fejlesztési projekt részletes eredményei iránt.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Meng 2016-tól állt a nemzetközi rendőrségi szervezet élén, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor 2018. szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Ezt követően lemondott posztjáról, majd tavaly júniusban bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban.

Az Interpol volt elnöke ellen mintegy 14,5 millió jüan (körülbelül 600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt emeltek vádat hazájában, ahol menesztették a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi tisztéről, és kizárták a kommunista pártból is (KKP).

Menget a bíróság keddi döntése szerint kenőpénzek elfogadása és hivatali pozícióval történő visszaélés miatt a börtönbüntetés mellett kétmillió jüan (87 millió forint) bírság megfizetésére ítélték. A bíróság közleményéből az is kiderült, hogy az elítélt nem kíván fellebbezni az ítélet ellen.

A KKP fegyelmi bizottsága tavaly márciusban kiadott közleménye úgy fogalmazott: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amikért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amelyet Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, és az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát. Meng felesége, két gyermekükkel együtt politikai menedékjogot kapott Franciaországban, és azt állítja, férjét politikai okokból állították félre.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által pozitívan méltatott kampányt azonban sokan azzal vádolják, hogy sok esetben eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.