Biztonságpiac

Maróth Gáspár titkárságának közleménye szerint a felújított járművekből tizenkettő érkezik Magyarországra, feladatuk elsősorban a kiképzés segítése lesz, a felkészülés a honvédség számára újonnan gyártandó Leopard 2A7HU harckocsik rendszeresítésére.

A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német harcjárműgyártó müncheni üzemében február 28-án történt meg az első, Magyarországnak szánt Leopard 2A4 harckocsi “integrációja” – írták. Ez “az a mozzanat, amikor a jármű lánctalpas alvázára rászerelik a 120 milliméteres ágyút tartalmazó forgatható tornyot”. A tizenkét Leopard 2A4 harckocsit a tervek szerint idén leszállítják a honvédség tatai harckocsizó alakulata számára. A felújított német járművek elsődlegesen a magyar katonák átképzését, a típus jellegzetességeinek hazai megismerését szolgálják majd. Erre a betanulási folyamatra azért van szükség, mert a Leopard 2-esek üzemeltetése, alkalmazása jelentősen eltér a magyar fegyveres erők által 1978 óta használt szovjet T-72-es harckocsikétól – tették hozzá.

A Leopard 2A4-esekkel kiképzett, tapasztalatokat szerző magyar harckocsizók a tervek szerint 2023-tól fogadják a Magyar Honvédség számára újonnan gyártandó, legkorszerűbb Leopard 2A7HU típusú páncélosokat. Ezekből negyvennégynek a beszerzéséről kötött szerződést a KMW-vel 2018 decemberében a Honvédelmi Minisztérium. Műszaki és hídvető harckocsik, szállítójárművek is érkeznek Magyarországra, továbbá összetett kiképzési és logisztikai csomag is részét képezi a megállapodásnak.

Az iráni Forradalmi Gárda elitalakulata 2020. január 8-án hajtott végre rakétatámadást két olyan iraki katonai támaszpont ellen, ahol amerikai katonák is tartózkodtak. Ez megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornok haláláláért. A Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát dróntámadással likvidálták az amerikaiak. Washingtoni illetékesek akkor azt állították, hogy amerikai katonák nem sebesültek meg, és hasonlóképpen nyilatkozott Donald Trump is, aki azt állította, hogy Washington éppen ezért nem indít megtorló akciót Teherán ellen.

Január közepén jelentek meg az első hírek arról, hogy mégis voltak sérültek amerikai katonák között, de az első információk csak “agyrázkódásról” szóltak. Trumpot a davosi Világgazdasági Fórumon is megkérdezték erről, ám az elnök annyit mondott: hallott róla, hogy néhány katona “fejfájástól szenved”, de szerencsére nincs komolyabb bajuk.

Január végén az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtókonferencián Mark Esper miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője már azt mondta, hogy 34 katonát ápolnak traumás agysérüléssel. Ez általában súlyos agykárosodást jelent, de Esper és Milley hangsúlyozta, hogy “enyhe sérülésről” van szó, amelynek alig volt tünete, ezért nem diagnosztizálták azonnal. A tárca szóvivője akkor azt mondta, hogy 16 katonát Irakban, kilencet Németországban, egyet Kuvaitban ápolnak, nyolc sérültet pedig hazaszállítottak az Egyesült Államokba.

Ezt követően jelentette be hétfői közleményében a Pentagon, hogy összesen 109 katonánál állapítottak meg könnyebb agysérülést. A tárca nem kívánt további kommentárt fűzni az információhoz. A Pentagon adatai szerint 2000 óta mintegy 408 ezer katonánál állapítottak meg traumás agysérülést (TBI). Ez az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szakemberei szerint “az agy normális funkcióinak elakadását jelenti”, oka leggyakrabban a fejet ért ütés, erős rázkódás vagy légnyomás.

Az orosz diplomáciai tárca honlapján kedden közölt interjúban Lavrov rámutatott, hogy az áprilisban és májusban megrendezendő hadgyakorlatra a tervek szerint a már Európába állomásozó egységekhez több mint harmincezer egységnyi amerikai haditechnikát és húszezer amerikai katonát dobnak át.

“Összességében több mint negyvenezer ember vesz rész ezen a hadgyakorlaton Értelemszerűen reagálni fogunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a folyamatokat, amelyek nagyon erős aggályokat keltenek, de úgy fogunk reagálni, hogy ne teremtsünk szükségtelen kockázatokat” – mondta a tárcavezető. Rámutatott arra, hogy a hivatalos bejelentés szerint amerikai hadgyakorlat készül, amelyre meghívták a NATO-szövetségeseket is.

“Ennek egyik lehetséges oka, hogy az amerikaiak számára lényegesen egyszerűbb a saját utasításaik szerint maguknak megtervezni és végrehajtani mindent , úgy hogy még jelképesen se kösse meg őket a NATO-fegyelem. Noha az Egyesült Államok európai erőinek parancsnoka egy személyben a NATO európai erőnek főparancsnoka is” – nyilatkozott Lavrov.

A miniszter “abszolút indokolatlannak” nevezte a hadgyakorlatot, amelynek szervezőit azzal vádolta meg, hogy tovább kívánják növelni a feszültséget a térségben. Felhívta figyelmet arra, hogy az ellenlépéseit Oroszország a saját területén kívánja fonatosítani, mint ahogy a saját területén tárolja nukleáris fegyvereit is, ellentétben az Egyesült Államokkal.

A Németország és Lengyelország területén megtartandó Defender Europe 2020 gyakorlaton 18 állam vesz majd részt.

A Rendőrök Független Szakszervezetének (SPS) közleménye szerint a reggel nyolctól délig tartó sztrájkkal lassították a határellenőrzési folyamatokat. Mindazonáltal jelezték, hogy a sztrájk ideje alatt a rendőrök betartották a törvényeket, vigyáztak a rendre és a nyugalomra. A rendőrök fizetésemelést, korszerűbb felszerelést és a rendőrség állományának bővítését követelik.

A másik szakszervezet, a Szlovén Rendőrök Szakszervezete (PSS) nem csatlakozott a sztrájkhoz, arra hivatkozva, hogy a 2018 végén aláírt megállapodást törvény rögzíti. Továbbá azért sincs értelme szerintük a sztrájknak, mert jelenleg ügyvezető kormánya van Szlovéniának, amely nem tud kötelező jellegű megállapodásokról dönteni. A kormány azt állítja, hogy a legtöbb követelést teljesítette, és hangsúlyozza, hogy 2018 óta 15 százalékkal nőtt a rendőrök fizetése. Mindemellett jelezte, hogy kész a továbbiakban is tárgyalni.

A szlovén rendőrök 2015-ben kezdtek sztrájkolni, akkor 35 százalékos béremelést követeltek. 2018 februárjában csatlakoztak ahhoz a sztrájkhullámhoz, amelyben a közszférában dolgozók a bérek jelentős növelését követelték. Ugyanazon év októberében “puha” sztrájkba léptek, melynek eredményeként sikerült megállapodniuk a kormánnyal. A szakszervezetek tavaly többször is felhívták a kormány figyelmét arra, hogy nem tartja be teljes mértékben a megállapodást.

A kétmilliós Szlovéniában a rendőrség létszáma 8118 fő. 2019 decemberében a legmagasabb bruttó havi fizetés 5817,14 eurót (valamivel több mint 1,9 millió forint), a legalacsonyabb 886,63 eurót (299 ezer forint) tett ki. Az átlagos bruttó fizetés a rendőri állománynál 2455,83 eurót (830 ezer forint) volt.

Az elnök tavaly nyáron – az addigi igazgató, Dan Coats távozása után – már jelölte egyszer Ratcliffe képviselőt, de augusztusban hirtelen visszavonta a jelölést. Azóta ideiglenes igazgatóként Joseph Maguire vezette a 17 amerikai hírszerző szervezetet összefogó csúcsintézményt. Február közepén Trump, szintén átmeneti időre, Richard Grenellt, az Egyesült Államok németországi nagykövetét bízta meg DNI irányításával. “Örömmel jelentem be Ratcliffe képviselő jelölését az Országos Hírszerzés (DNI) igazgatójának” – írta Trump a Twitteren. “Nagyszerű tehetségével kiemelkedő” embernek minősítette jelöltjét.

Amennyiben Ratcliffe jelöltségét a szenátusi meghallgatás után megszavazzák, Grenell – aki átmeneti időre történt jelölésekor megtartotta nagyköveti posztját is – visszatér Berlinbe.

A jelölésről szóló első kommentárok azonban kétségeket is megfogalmaztak a szavazás eredményességéről. Amikor ugyanis tavaly nyáron az elnök jelölte a texasi politikust, sajtójelentések szerint Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke azt mondta, hogy Ratcliffe túlságosan is pártpolitikus e posztra.

Ha ismét migránsok érkeznének az osztrák határhoz, a törvény értelmében megállítják őket – jelentette ki a belügyminiszter a vasárnap este sugárzott műsorban. Nehammer hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. Arról is beszélt, hogy egy biztonsági hálózat kialakítására törekednek; ennek értelmében újabb rendőröket és szükség esetén anyagi támogatást is biztosítanak Görögországnak; segítik a menekültútvonalaknál elhelyezkedő kelet- és nyugat-balkáni országokat, és az intézkedés részeként újabb rendőröket küldenek a magyar-szerb határhoz is.

A migránsokat “hamis ígéretekkel” csalogatják a török-görög határhoz – mondta a belügyminiszter. Karl Nehammer hangsúlyozta: az embereknek meg kell érteniük, hogy ennek semmi értelme, ezért a származási országuk nyelvén, a közösségi médián keresztül próbálják megszólítani őket, hogy ne keljenek útra.

A tárcavezető hangsúlyozta az Európai Unió és a Törökország közötti megállapodás betartásának fontosságát is. Aggasztónak nevezte, hogy “emberek sorsából és szenvedéséből politikát csinálnak”, hiszen jelenleg 18 ezren keltek útra az Európai Unió irányába. Emlékeztetett arra is, hogy Törökország a megállapodás értelmében 6 milliárd eurót kap az EU-tól. Recep Tayyip Erdogan török elnök újabb anyagi követelésére reagálva úgy fogalmazott: érthető, hogy az Európai Bizottság szigorúan ellenőrzi, mire fordítják a pénzt.

A szerb közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő kiemelte, tisztában van azzal is, hogy az orosz rakétarendszer beszerzése miatt a Nyugat még erőteljesebb nyomást fog gyakorolni Szerbiára.

A Prva Televíziónak nyilatkozva Vucic azt is kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin rábeszélésének engedve döntött úgy, hogy Szerbiának ezt a légvédelmi rendszert kell megvásárolnia, az orosz elnök ugyanis rámutatott, hogy a Pancir-Sz1 nagyon hatékonynak bizonyult Szíriában. Emellett a rendszer a korszerű hadviselésben is elengedhetetlenné vált, a dróntámadások megakadályozásában kulcsfontosságú lehet – húzta alá a szerb elnök.

A NATO-tagországok szerint Oroszország a szerb hadsereg erősítésével igyekszik megőrizni egyre csökkenő befolyását a Balkánon.

A Pancir-Sz1 légvédelmi rendszerek a gyalogsági, tüzérségi és légvédelmi erőket védik kis magasságból támadó harci repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen. Az önjáró légvédelmi harcjárművek rakétáinak hatótávolsága körülbelül húsz kilométer.

Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter egy hete – Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter belgrádi látogatása alkalmával – leszögezte, hogy Szerbia a katonai semlegesség híve, ezért nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, a semlegesség megőrzéséhez azonban erős hadseregre van szüksége. Erős hadsereget pedig önállóan nem tudna felállítani és korszerűsíteni, ebben segít neki Oroszország. Az erős hadsereg a térség stabilitásának és fejlődésének a biztosítéka – húzta alá a szerb tárcavezető.

Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.

Dankóné Nagy Éva elmondta: a gyanúsított február 7-én eddig ismeretlen személytől hetvenezer forintért “megvásárolt” egy férfit, akit megalázó módon dolgoztatott, az éjszakákat egy fatárolóban kellett töltenie. A sértettet arra hivatkozva nem engedte el, hogy az érte kifizetett összeget még nem dolgozta le.

A férfi 2019-ben lakhatást ígért – munkájukért cserébe – két másik férfinak, akiket dorogházai ingatlana melléképületeiben, gépkocsiban “szállásolt el”. Az egyik sértettet személyi szabadságától is megfosztotta.

A szóvivő közölte: a 21 éves férfit a megyei főkapitányság és a bátonyterenyei rendőrkapitányság nyomozói fogták el, vele szemben emberkereskedelem és személyi szabadság megsértésének gyanúja miatt folytatnak eljárást. Vizsgálják azt is, hogy mások sérelmére követett-e el hasonló jellegű, vagy egyéb bűncselekményeket.

A bíróság pénteken rendelte el a férfi letartóztatását – tette hozzá a szóvivő.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a társszervekkel együttműködve péntekről szombatra virradó éjszaka ismét ellenőrzést tartottak V., VI. és VII. kerületi szórakozóhelyeken, illetve azok környékén. Az ellenőrzés olyan terézvárosi, erzsébetvárosi és belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyekre, illetve azok közvetlen környezetére terjedt ki, amelyeket a turisták sűrűn látogatnak. Az akcióban 95 rendőr vett részt, a társszervektől 48-an segítették őket.

A járőrök és a nyomozók 317 embert igazoltattak, nyolc autóst, valamint kilenc szórakozóhelyet ellenőriztek. A rendőrök hét embert fogtak el, többek között kábítószer birtoklása, kifosztás, garázdaság és körözés miatt. Egy taxisofőrt is elfogtak órapörgetés (információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás) gyanúja miatt.

A rendőrök egyébként a társszervekkel együtt összesen 39 taxist ellenőriztek, a társhatóságok nyolc esetben kezdeményeztek eljárást: két sofőrnek vezetői engedélye, másik kettőnek drosztengedélye nem volt, három taxis nem adott nyugtát, egy taxinak pedig nem volt érvényes műszaki vizsgája. A BRFK azt írta, hogy a társszervekkel közreműködve – előre be nem jelentett időpontokban – tovább folytatja az ellenőrzéseket Budapest Belvárosában.

Túrós András elmondta: a határvédelem mellett fontos feladatuk, hogy a külterületeken élen járjanak a jogsértések megelőzésében, továbbá, hogy részt vállaljanak a lovas hagyományok ápolásában. A szövetség elnöke köszönetet mondott a lovas és kutyás tagozat korábbi elnökének munkájáért. Rácz Adrienn, aki 2020. január 31-ével mondott le a tisztségről, 2012 tavaszán kapta megbízatását, mint alapító elnök, hogy az addig egymástól elszigetelten, lóháton szolgálatot adó polgárőröket tagozatba rendezze.

Munkájával mára jól működő rendszert épített fel, amelyben országos képzési rend segíti a fejlődni vágyó lovasokat, akik különféle vizsgaszinteken adhatnak számot tudásukról. Tevékenységét – amellyel az elmúlt nyolc évben az országos szövetség büszkeségévé tette a lovas tagozatot – példaértékűnek nevezte Túrós. Az elnök hangsúlyozta: a szövetség lovas és határvédelmi tagozata minden erkölcsi és anyagi támogatást megkap. Az idén a lovas és kutyás tagozat részére harmincmillió forint összegű forrást biztosít az OPSZ – közölte Túrós.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az elnökségi ülésen elmondta: a jövőben is mindent megtesz, hogy ösztönözze a kormányzatot és a civil kezdeményezéseket annak érdekében, hogy minél több bázisa legyen a lovas életnek. Hangsúlyozta: mindent elkövet, hogy minél több fedett lovarda épüljön, és minél több lovaglást oktató tanár legyen országszerte, mert ez a biztosítéka annak, hogy újra lovas nemzetté váljon a magyar. Emlékeztetett: Rácz Adrienn elnöki feladatainak átadásakor országszerte több mint ezer vizsgázott lovas polgárőr teljesít szolgálatot, amely nemzetközi szinten is egyedülálló önkéntes szervezetté emeli az OPSZ lovas és kutyás tagozatát. Éppen ezért a jövőben az eddig elért eredmények és értékek megtartásán, ugyanakkor új utak keresésén is kell dolgoznia a lovas és kutyás tagozat elnökségének – tette hozzá Lezsák.

Radácsné Reszegi Rita, a lovas és kutyás tagozat január 31-én megválasztott elnöke tervei kapcsán megjegyezte: nagyon fontosnak tartja a polgárőrök megbecsülését, ezért kezdeményezi a hónap polgárőre elismerés bevezetését a lovas tagozatban. Olyan programok szervezésére és kiírások megfogalmazására is javaslatot tesz, amelyek arra ösztönzik a polgárőröket, hogy minél több – a külterületek biztonsága érdekében zajló – “portyaszolgálatot” vállaljanak. Nagyobb hangsúlyt fektetne a Nógrád megyei lovas tagozat fejlesztésére, továbbá a lovas polgárőrök képzésére, versenyeken való részvételükre. A tagozat új elnökének célja a megyék lovas polgárőreinek konszenzusos együttműködése, az egység fenntartása és Lakitelek mellett új központok megteremtése.

Az évadnyitó elnökségi ülésen Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke és Túrós András megújították a Lakitelek Népfőiskola és az OPSZ 2012-ben kötött együttműködési szerződését.

Korom – aki küldöttség élén ötnapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban – pénteken kiemelte: magyar vezérkari főnök még nem tárgyalt a Pentagonban. “Ez egyfajta elismerése annak a munkának, amelyet a magyar katonák szerte a világban végeznek, például Koszovóban, Afganisztánban vagy Irakban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek azok a missziók, amelyekben a magyarok együttműködnek az amerikaiakkal.

A Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette: a látogatást időszerűvé tette, hogy tavaly október óta új vezetője van az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának, és 2019 januárjában alakult át a magyar hadvezetés is, akkor alakult meg a Magyar Honvédség Parancsnoksága. De emellett – mint mondta – aktuális volt a látogatás Magyarország iraki szerepvállalása okán is.

“Az amerikai katonai vezetés elsősorban Irakra figyel. Hyten tábornok elmondta: méltányolták, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak” – mondta el Korom. Mint fogalmazott: “Mi csináltuk tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk”.

Az altábornagy kiemelte, hogy a tárgyaláson szóba került az afganisztáni magyar szerepvállalás is. “Vannak országok, amelyek csak arra várnak, hogy aláírják az amerikaiak és a tálibok közötti megállapodást, és mindjárt kivonulnának afgán földről. Ez egyébként nem jó és nem helyes, mert nem lehet a még gyenge afgán haderőt magára hagyni” – mondta, leszögezve, hogy Magyarország továbbra is teljesíti ottani vállalt feladatait.

“A nagyjából húsz év afganisztáni szerepvállalás óriási eredménye, hogy működő afgán nemzeti haderő van, de még egy ideig támogatás, tanácsadás nélkül önállóan nem képes az elvárt szintű békét biztosítani. Ezért továbbra is szükség lesz a NATO, a koalíció szerepvállalására” – szögezte le. Hozzáfűzte: ezért is nagyon fontos, hogy olyan megállapodás szülessen az erők csökkentéséről, amely nem hagyja magára az afgán haderőt. “Annak katasztrofális következménye lenne” – hangsúlyozta.

Korom átfogó tájékoztatást adott az amerikai partnernek a Zrínyi haderőfejlesztési programról, továbbá arról, hogy Magyarország hogyan látja az ország és az egész térség fenyegetettségét. Kiemelte, hogy “Magyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt”. Az altábornagy elmondta, hogy amerikai felet nagyon érdekelte a magyar határkerítés, annak hatékonysága, sőt, még az is, hogyan oldják meg a feladatokat a rendőri erőket támogató katonák.

Hyten tábornok – mint Korom elmondta – “nagyon elismerően szólt a magyar haderőfejlesztésről, hiszen Washington számára fontos, hogy a NATO-tagországok erős haderőt építsenek ki”. Az amerikai fél felvetette a magyar-ukrán viszonyt. “Tájékoztattam őt arról, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt Budapest és Kijev között kialakult politikai viszony nem befolyásolja a katonai együttműködést a két ország között” – mondta el a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom és küldöttsége programja a floridai Tampában folytatódott, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága központjában, ahol parancsnoki találkozókra és a különleges műveleti erők parancsnokságán folytatott egyeztetésekre került sor. A Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: a magyar-amerikai katonai kapcsolatok mindig is szilárd pillérei voltak a magyar-amerikai együttműködésnek.

Benkő Tibor az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison tartott ülésen közölte: a honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának első állomása a légierő megfelelő képességének megteremtése volt. A légi járművek nemcsak a harci feladatok ellátására és felderítési feladatokra, hanem kutatási, mentési és katasztrófavédelmi feladatok elvégzésében is az ország rendelkezésére állnak – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a bemutatott légi járművek a Magyar Honvédség katonai rendeltetésű gépei, a felszerelésük és a berendezésük alapján is jól látható, hogy “nem kormánygépek”, de a kormánytagok, a kormányfő és mindazok rendelkezésére állnak, “akiknek a szállítását meg kell oldani”. A résztvevők az Airbus H225 helikopter kivételével minden olyan repülőeszközt megnézhettek, amellyel a Magyar Honvédség a jövőben is számol. A közepes hatótávolságú, korszerű helikopterből tizenhat vásárlását tervezik, amelyekből az elsők 2023-ban érkeznek Magyarországra.

A több feladat ellátására is alkalmas Airbus H145M könnyű helikopterről a miniszter elmondta: a már beszerzett négy gép Szolnokon van, a következő tizenhat pedig idén és jövőre érkezik Magyarországra. Kiemelte: az Airbus A-319 nagy előrelépést jelent a korábbi AN-26-os repülőgépekhez viszonyítva, hiszen jóval több, 126 ember szállítására alkalmas. Elődjéhez képest pedig nemcsak gyorsabb, de magasabban képes repülni. Ráadásul néhány óra alatt hordágyakkal és intenzív ellátási egységgel is felszerelhető.

Benkő arról is beszélt, hogy a Gripenek lízingszerződése 2026-ig érvényes, az azt követő időszakra vonatkozó tervek kidolgozása folyik. A miniszter hangsúlyozta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program másik eleme a magyar hadiipar fejlesztése. A bizottsági ülés résztvevői a kiskunfélegyházi üzemben összeszerelt fegyvereket is megnézhették. Benkő örömét fejezte ki, hogy a Magyar Honvédség most már olyan helyzetben van, hogy nem létszámcsökkentésről és megszorításokról kell beszélnie. Példaértékű életpályamodellt sikerült kidolgozni a magyar katonáknak – mondta, megemlítve, hogy míg 2010-ben 17 volt az önkéntes katonák száma, mára több mint kilencezerre emelkedett.

A bejáráson szó esett a kecskeméti repülőtér eddigi fejlesztéseiről is. Aszfalt- és gurulóutak rekonstrukciója mellett a fel- és leszállópályát hét és fél méter széles aszfaltpadkával egészítették ki. A szállítógépek részére állóhelyeket létesítettek és egy új gurulóút is épült. Fejlesztették a navigációs fénytechnikai rendszert, az állóhely és a központi zóna térvilágítását, illetve korszerű meteorológiai radart is telepítettek. A felfestések mára az előírt nemzetközi szabványoknak megfelelőek.

Kifejtette: korábban a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis, hogy mennyi idő alatt mennyi ügyet fejeztek be, és adott esetben az is előfordulhatott, hogy a per ne húzódjon két éven túl, egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.

Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás, vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek vagy vádlottak száma, a szükséges bizonyítások miatt nyúlik két éven túl az eljárás.

A bíráknak le kell küzdeniük a “két éven túli”fóbiát, és ezt az ügyforgalmi adatok lehetővé és indokolttá teszik- fogalmazott az OBH elnöke. Mint mondta, elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatot kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak.

Megjegyezte: a jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy jogvitájukat hamar elbírálják, de ez nem jelent azonnaliságot.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak.

De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag bírósági kritika, valójának azonban a jogszabályok kritikája – jegyezte meg.

Senyei utalt rá, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások zajlanak, és belátható időn belül a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtra. Jelezte: fontosnak tartja a partneri együttműködést, amelynek alapja a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása.

A vezetői pályázatokkal kapcsolatban elmondta: fontos a demokratikus bírói testületek, összbírói értekezletek, a kollégiumok véleménye, de a bírósági vezetők kinevezésénél nem választásról, hanem véleménynyilvánításról van szó. Előfordulhat, hogy egy vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak, hiszen egy vezetői pozícióba helyezés a kinevező joga, kötelessége és felelőssége is, de az ilyen határozatokat meg kell indokolni, ez elengedhetetlen – jegyezte meg.

Senyei szólt a győri gyermekgyilkosságról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, attól tart, az ehhez hasonló tragédiák időről időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban is arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott.

A májusig tartó művelet keretében az Egyesült Államokból húszezer katona érkezik Európába, Lengyelország határát az első amerikai hadoszlop péntek este lépi át – írta meg Blaszczak a Twitteren. A lengyel védelmi tárca közleménye szerint a több európai országban – Lengyelország mellett Németországban és a három balti államban (Észtország, Lettország, Litvánia) rendezendő műveleti sorozatban 18 NATO-tagállam közel 37 ezer katonája vesz részt.

A közvetlenül az Egyesült Államokból érkező húszezer katona mellett kilencezer, már Európában állomásozó amerikai katona és mintegy nyolcezer, más országokból érkező katona vesz részt a hadgyakorlatokban. A lengyel hozzájárulás közel háromezer katona lesz nehézfegyverzettel, és a légierő is részt vesz – áll a közleményben.

Csak Lengyelországba a következő hetekben tízezernél több amerikai és más szövetségi katona érkezik. A katonákat és a felszerelést közutakon, vasúton és légiközlekedéssel is szállítják az észak- és kelet-lengyelországi gyakorlóterepekre. A hadgyakorlat célja a közlemény szerint az európai országok befogadó- és az amerikai katonák és felszerelés áthelyezési képességeinek ellenőrzése.

A lengyel védelmi tárca a művelet defenzív jellegét hangsúlyozta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február elején kijelentette: Oroszországban a hadgyakorlat nagyon erős aggályokat kelt, de Moszkva úgy fog reagálni, hogy ne teremtsen szükségtelen kockázatokat.

Michael Krizanac, a horvát légierő parancsnoka sajtótájékoztatóján elmondta: a harci helikopterek működésével kapcsolatban több mint kétszáz panasz érkezett. “Olyan banális hibákról is szó van, mint hogy nem jól kötötték össze az olajcsöveket, ami miatt a pilóták rossz jelzéseket kaptak az olaj hőfokát illetően” – mondta, hozzátéve: az orosz kivitelező elismerte a mulasztást, és a javítás költségeit is állja.

A horvát légierő 13 darab korszerűsített Mi-8 szovjet-orosz közepes szállító helikopterrel és 11 Mi-17-es orosz könnyű felderítő és harci helikopterrel rendelkezik. A Mi-8/Mi-17 forgószárnyas flottájának leváltására Zágráb az Egyesült Államoktól szerzett be használt OH-58D Kiowa harci helikoptereket. Ebből 15 érkezett az országba és 2017-ben állították őket hadrendbe. Az egyik közülük nemrég zuhant le, a balesetben két pilóta életét vesztette. A hadseregnek még 8 Bell 206 JetRanger többcélú amerikai oktató helikoptere is van, valamint 2020-tól négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopter beszerzését tervezi. A helikopterek fontos feladatot látnak el a határrendészetben, de betegszállításra is használják őket.

Szabó István közölte: tekintettel arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fenyegetése nem szűnt meg, a NATO arról döntött, hogy növeli szerepvállalását a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek keretében a szövetség további kiképzési feladatokat vesz át az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciótól Irakban – tudatta. Magyarország elkötelezett a művelet mellett. További iraki szerepvállalását egyezteti partnereivel – írta Szabó István.

Elmondta: Magyarország megerősítette katonai és pénzügyi hozzájárulását az afganisztáni NATO-misszióban, valamint azt az álláspontját, hogy a művelet jövőjéről csak közösen, a békefolyamat alakulásának figyelembevételével szabad dönteni. A védelmi kiadások méltányos tehermegosztásáról az államtitkár azt közölte, ezen Magyarország továbbra is a jól teljesítők kategóriájába tartozik, hiszen 2024-től a nemzeti össztermék két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra, amelynek már most is legalább húsz százalékát fejlesztésre költi.

Szabó aláhúzta: Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként elkötelezett a két szervezet együttműködésének további erősítése mellett. Véleménye szerint a terrorizmussal és a hibrid fenyegetésekkel szembeni küzdelem csak így lehet eredményes.

Védelmi miniszteri szinten első alkalommal tanácskoztak a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) és az Egyesült Királyság. A résztvevők Nagy-Britannia uniós tagságnak megszűnését követően Európára váró biztonsági és védelmi kérdéseket vitatták meg, valamint eszmecserét folytattak az együttműködés elmélyítéséről, különös tekintettel a stratégiai kommunikációról és a hibrid fenyegetések elleni védekezésről – tudatta.

Az Ukrajnával folytatott védelmi miniszteri munkareggeli eredményéről az államtitkár közölte: Magyarország a “hagyományoknak megfelelően” továbbra is széleskörű katonai együttműködést folytat Ukrajnával, valamint számos gyakorlati támogatást nyújt az országnak. “Kiállunk Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és továbbra is készen állunk a magas szintű kétoldalú párbeszédre” – emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna egyelőre nem teljesítette maradéktalanul az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásait az oktatási törvény és a nyelvtörvény vonatkozásában, különös tekintettel a kisebbségekkel folytatandó érdemi párbeszédre. “Továbbra is bizakodók vagyunk, hogy Ukrajna konkrét lépéseket tesz a probléma megoldására, hogy támogatni tudjuk a magas szintű NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását” – tette hozzá Szabó.

Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a Nyugat nemcsak országok közössége és egy égtáj, hanem egy eszmerendszer is, amely a szabadságon alapuló társadalom, az emberi jogok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és a partneri kapcsolatokra épülő nemzetközi rend eszméit foglalja magában.

Ezt az eszmerendszert világszerte kihívások érik, és nem csupán ideológiailag és “papíron”, hanem “egészen konkrét” formában is. Ezt mutatja az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi joggal ellentétes bekebelezése Oroszországba és az iszlamista terrorizmus támadásainak sora, a szíriai háború, az Indiai-óceán térségének egyes részeire bejelentett jogtalan területi igények és a nukleáris fegyverek terjesztése.

A Nyugat ellenfelei cselekvőképesek, tettre készek, a katonai erő alkalmazásától sem riadnak vissza, a Nyugat viszont csak a saját gyengeségeit boncolgatja és másokra panaszkodik. Ezen sürgősen változtatni kell, és Németországnak is többet kell tennie a Nyugat eszméinek védelmében – mondta a miniszter.

Különösen fontos Szíria. A 2011 óta tartó öldöklés, a lakosság mérhetetlen szenvedése és a konfliktus Európát is nagyban érintő hatása pontosan megmutatja, hová vezet, ha az európaiak nem lépnek időben. Ilyen tétlenkedés nem fordulhat elő többé – húzta alá Annegret Kramp-Karrenbauer.

Szerinte Németországnak főleg két területen kell erősítenie katonai jelenlétét. Az egyik az afrikai Száhel-övezet, a Szahara déli peremén az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, száraz éghajlatú térség.

Ez a régió kulcsfontosságú egész Európa biztonságában, mert meghatározza a kontinens felé irányuló migrációs folyamatok nagy részét, és az iszlamista terrorizmus hátországaként is szolgál – fejtette ki.

A másik a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros térsége, ahol Németországnak európai partnerekkel összefogva önálló műveletet kell indítania a hajózás biztonságának fenntartására – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, kiemelve, hogy a német gazdaság számára is elengedhetetlen a kereskedelmi forgalom biztonsága a tengerszorosnál, amelyen a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át a tartályhajók.

Ezzel kapcsolatban az előadása utáni pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy azért javasol a tengerszorosnál indított amerikai művelettől független missziót, mert Németország nem ért egyet Washington Iránnal szemben alkalmazott politikájával, amely abból áll, hogy a lehető legnagyobbra fokozzák a Teheránra kifejtett nyomást.

A müncheni biztonságpolitika második napján felszólalt mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki a német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a “barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja, holott rendre a nemzetközi jog előírásait és az ENSZ határozatait hűen követve jár el. Erre példa szíriai tevékenysége, amelyet a legitim damaszkuszi kormány felkérésére fejt ki, megmentve az országot attól, hogy iszlamista terroristák prédája legyen. Moszkva Líbiában is egy nemzetközileg elismert tényezőt, a Halífa Haftar tábornok körül csoportosuló erőket támogatja – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője. Úgy vélte, hogy Moszkvával szemben a Nyugat csak a nemzetközi viszonyok szétzilálására, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság fokozására tör. Ezt jelzi a NATO keleti terjeszkedése és példátlan erőfitogtatása Oroszország határánál – mondta Szergej Lavrov, aláhúzva, hogy a NATO “feléleszti a hidegháborús szembenállást”.

Kiemelte, hogy nem ellenzi a szankciókat, de úgy véli, be kell látni, hogy haszontalanok és mindkét félnek csak ártanak. Ezért is változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni “dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem “a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.

“Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket” – fogalmazott a francia államfő.

Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a “stratégiai párbeszéd újraindítása” – mondta Macron.

Hozzátette: a “demográfiailag hanyatló” és csupán középhatalmi pozíciót megengedő hazai össztermékkel rendelkező Oroszország egyedül nem tud helytállni a világban, Kína hegemóniáját pedig nem fogja elfogadni, de partnerre találhat az EU-ban, ezért úgy kell alakítani a folyamatokat, hogy a közösség “stratégiai opció” lehessen Moszkva számára.

A francia elnök – aki első alkalommal vett részt a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumaként számon tartott MSC-n – kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami “a Nyugat gyengülésével” jár.

Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. Meg kell erősíteni az unió önállóságát, “szuverenitását”, korszerűbb, hatékonyabb döntéshozatali rendszerre kell áttérni és közös válaszokat kell adni mindazon kihívásokra, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni – mondta.

Ezek között említette a technológiai változásokat, a biztonság- és védelempolitika területét, a migráció ügyét és a klímaváltozást.

Nem szükséges valamennyi törekvésben részt vennie az összes tagállamnak. Hasznos volna, ha kialakulna egy szűkebb kör, amelynek tagjai gyorsabban, nagyobb lépésekkel haladnak előre, mint a többiek – jelentette ki Macron. Hozzáfűzte, hogy a védelempolitikában elengedhetetlennek tartja a közösségből távozott Egyesült Királyság bevonását is, és “egyfajta európai biztonsági tanács” felállítását.

Macron a többi között az EU bővítéspolitikájáról is szólt. Jelezte, hogy nem ellenzi feltétlenül Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ha kedvező fejleményekről számol be az Európai Bizottság márciusra várható jelentése a tagjelöltek felkészültségéről, akkor el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – mondta.

Az MRTT tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét. A tisztújítás eredményeként az MRTT új tisztségviselői: főtitkár Kovács Gábor r. dandártábornok, egyetemi tanár, titkárnak választották Krauzer Ernő r. ezredest, elnökségi tag lett: Janza Frigyes ny. vezérőrnagy.

Janza ezt követően beszámolójában elmondta, hogy a társaság fennállásának 15. évfordulójára rendezett ünnepség május végi visszatekintésében a tagság részeletesen megismerhette a társaság tevékenységét. Az idei tervek közül a főtitkár megemlítette a hagyományos Biztonságpiac 2020 konferencia megrendezésének segítését, amelynek a pontos időpontja még nem konkretizálódott. Az MRTT tervezett idei konferenciái között elhangzott „A rendőri teljesítményértékelés bűnözésföldrajzi aspektusai” című, valamint a migrációs tagozat által hagyományosan évente megrendezett „Kihívások a legális és illegális migráció területén a 2020. évben” c. szakmai konferencia áprilisi győri megrendezése.

Gubicza József tű. ezredes az MRTT Felügyelő Bizottsága elnökhelyetteseként az elhangzottakhoz összefoglalva elmondta, hogy a társaság az értékelt évben is törvényesen jogszerűen, a társaság etikai normáinak tiszteletben tartásával működött, gazdálkodott.

Ezt követően a megválasztott új főtitkár kért szót. Megköszönte a tagság többségének bizalmát és a megelőlegezett támogatását, majd röviden vázolta a társaságban végzendő tevékenységével kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit, amelyet az előzetes meghallgatáson az elnökségnek már kifejtett. Elgondolásának kulcsszavai egyebek közt: a szakmai megújulás és fejlődés, a rendészettudomány és rendészetelmélet továbbfejlesztése, a nemzetközi nyitás, a tagsági fiatalítás, akár hallgatói tagozat létrehozásával, valamint a folyamatban lévő szervezeti megújulás további folytatása, továbbra is aktív társasági élet létrehozása. Főtitkári tevékenységét a tagsággal, a tagozatok elnökeivel, az elnökséggel, az MRTT elnökével szoros együttműködésben kívánja végezni, támaszkodva Krauzer ezredes – titkár tevékenységére. Megköszönte a leköszönő tisztségviselők munkáját, véleménye szerint főtitkárként értékes örökséget vesz át, örömmel és felelősséggel fogja szolgálni a tudományos közösséget.

Zárásként az MRTT elnöke szintén köszönetet mondott a leköszönő Janza vezérőrnagy főtitkárnak és Verhóczki János r. ezredes titkárnak másfél évtizedes eredményes tevékenységükért.

A tisztújító közgyűlésen elismerésben részesültek: az MRTT Bűnügyi Tagozat elnökeként és a Társaságunk elnök-helyetteseként végzett eredményes irányító tevékenységéért Blaskó Béla r. vezérőrnagy. A Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökeként az MRTT támogatásáért, aktív közéleti tevékenységéért Fialka György, a társaság tevékenységének önzetlen támogatásáért, kimagasló tudományszervezési tevékenységéért Görbe Attiláné Zán Krisztina r. ezredes. Kimagasló, több tagozatot is érintő lankadatlan titkári és szervező tevékenységéért Kovács Sándor r. ezredes. Az MRTT Társadalomtudományi Tagozata vezetőjének, elnökségi tagnak, kimagasló, és nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért Kozáry Andrea. Az MRTT Közbiztonsági Tagozata megújításáért kifejtett eredményes tevékenységéért Major Róbert r. ezredes. A nevelés és oktatás terén mutatott színvonalas aktivitásáért, a tudományok iránt érdeklődő fiatalokkal való, a munkaköri kötelességeken messze túlmutató tevékenységéért Tarján Gábor. Aktív és magas színvonalú társasági tevékenységéért, támogató észrevételeiért, javaslataiért Turi András. Az MRTT tagozataként is működő Polgárőr Tudományos Tanács támogatásáért, eredményes elnökségi tevékenységéért Túrós András. A Migrációs Tagozat mindenirányú és töretlen támogatásáért, példamutató tudományt támogató szeretetteljes gyakorlatáért Végh Zsuzsanna miniszteri biztos — olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oldalán.

A tűz elleni védekezésnél rendkívül fontos, hogy a lehetséges veszélyekkel tisztában legyünk, a megfelelő óvintézkedéseket megtegyük, és ha mégis megtörténik a baj, tudjuk, hogy mit kell cselekedni – ebben segít a Lánglovagok Egyesület a lakások tűzvédelméről megjelent kiadványával.

A közhasznú szervezet sorra vette a lakásokban leginkább előforduló veszélyeket. A 16 oldalas brossúrában így egyebek között helyet kaptak az elektromos berendezések, a gázkészülékek, a dohányzás és a nyílt láng. A kiadvány foglalkozik a tárolási szabályokkal, a vagyonvédelmi rácsokkal, egyúttal segítséget ad a megfelelő hordozható tűzoltó készülék, füstérzékelő és szén-monoxid vészjelző kiválasztásához, készenlétbe állításához.

Ha mégis tűz üt ki, az összeállításból megtudható, hogy a segélykérésnél milyen információkat kell közölni, mire kell vigyáznia annak, aki a tűz oltását megkezdi még a tűzoltók kiérkezése előtt, valamint hogyan lehet felkészülni előre a menekülésre.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint a Lánglovagok Egyesületnek felajánlott adó egy százalékából háromezer nyomtatott példány készült. A kiadvány közös képviselőkön keresztül, illetőleg az egyesület önkénteseinek segítségével közvetlenül jut el elsősorban a társasházakban élőkhöz.

Az elektronikus verzió szabadon letölthető, terjeszthető.