Biztonságpiac

Döntésével a táblabíróság csak csekély részben – a bűnjelek kezelése ügyében – változtatta meg az első fokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletét. A tényállás szerint 2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek a vádlott bőnyi családi házához, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy ott hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak.

A házhoz az őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére. Az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. Az őrnagy, valamint két tanú igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak. Győrkös ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta.

Néhány perc elteltével az őrnagy és az egyik tanú a nem zárt lakatot és láncot levette a kapuról, majd a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra léptek. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy “baj lesz”. A feleség viselkedése miatt az egyik tanú kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket.

Ezzel egy időben Győrkös csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy “azonnal tegye le”, mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni. Két tanú kilenc lövést adott le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.

Győrköst a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tárgyalás után – tíz óra előtt tíz perccel fogta el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.

Péntek László, a bírói tanács elnöke az ítélet indoklásában elmondta, hogy a Szombathelyi Törvényszék példamutatóan járt el, mert minden rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgált, azokat egymással összevetette és részletesen megindokolta, hogy melyik bizonyítékot miért igen vagy miért nem fogadott el.

A vádlott és a védelem azon védekezésére hivatkozva, hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, azt mondta, hogy ezen “érdemes lenne vitatkozni”, ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja. A védelem másik védekezésére, hogy miért volt “műveleti terület” a lövöldözés helyszíne “bűncselekmény helyszíne” helyett, és miért törték ki azt az üvegajtót a TEK munkatársai, amely döntő bizonyíték lehetett volna, Péntek azt mondta: azért volt műveleti terület, mert oda a TEK munkatársai még akkor mentek be, amikor a vádlott és a fegyvere is ott volt, így oda akkor még a mentők sem mehettek be. Hozzátette: “rendben van, a lövésnyomok eltűntek, de az élet már csak ilyen, mindig történik valami, nyomok semmisülhetnek meg, nyomok keletkezhetnek”. A bíróság feladata a valósághű tényállás megállapítása – tette hozzá.

Győrkös István azt mondta: “én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen”. “Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet” – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt. A Győri Ítélőtábla határozatával szemben rendes jogorvoslati lehetőség nincs.

A kormányülésről kiadott tájékoztató szerint a zsidó vallási szolgálatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával (ZdJ) együttműködve vezetik be egy hivatalos állami szerződés keretében, amelyet december 20-án írnak alá.

A katonai hivatás nemcsak rendkívüli testi, hanem lelki megterhelést, a “lét végességével” való konfrontációt jelent, különösen külföldi bevetéseken, és a lelki támogatás eddigi lehetőségei nem minden esetben feleltek meg a zsidó vallású katonák igényeinek, holott zsidó vallású polgárokra is nagy szükség van a Bundeswehrben, azért is, hogy tovább erősödjék az összetartás Németország “nyílt társadalmában” – emelték ki a közleményben.

Korábbi sajtóbeszámolók szerint a német hadseregnél az első világháború vége óta szünetelő tábori rabbinátus felélesztését hosszabb ideje tervezik a védelmi minisztériumnál, a ZdJ-vel kötendő szerződésen pedig az idén tavasz óta dolgoznak.

A tárca azért fejleszti a katonák vallási jellegű támogatását, mert szakértői szerint nagyon hasznos a kapcsolattartás, beszélgetés a tábori – hadseregbeli – lelkészekkel, papokkal, egyházi személyekkel, akik ugyan kívül vannak a katonai hierarchián, mégis belülről ismerik a Bundeswehr világát, és így jól meg tudják érteni a katonák helyzetét, gondjait.

A tábori rabbinátus mellett a muszlim vallási szolgálat megszervezésén is dolgoznak. A Bundeswehrben jelenleg katolikus és evangélikus tábori papi szolgálat működik.

A katonák vallását hivatalosan nem tartják számon. Az önkéntesen szolgáltatott adatok alapján a Bundeswehr katonáinak nagyjából ötven százaléka tartozik valamely egyházhoz, mintegy 53 ezren az evangélikus, további 41 ezer fő a katolikus egyházhoz. A muszlim vallású német katonák száma nagyjából háromezer, a zsidók száma tizedennyi, mintegy háromszáz.

Az eset a Bajorország tartományi Augsburg belvárosában történt, az áldozat egy 49 éves tűzoltó, aki feleségével és egy baráti házaspárral péntek este felkereste a város híres karácsonyi vásárát, majd hazafelé sétálva vitába keveredett egy csoport fiatallal.

A vita verekedésbe torkollt, az áldozat a fejére mért ütésektől elesett és elveszítette az eszméletét. A túlerőben lévő hétfős csoport támadásában súlyos arcsérülést szenvedett a másik házaspár férfi tagja is. A támadók elmenekültek, a mentők sikertelenül próbálták újraéleszteni az áldozatot, aki a helyszínen meghalt.

Az erőszakos bűncselekmény országszerte felháborodást keltett, a rendőrség külön nyomozócsoportot állított fel a tettesek kézre kerítésére. A bajor tartományi belügyminisztérium vasárnap közölte, hogy a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosították a feltételezett elkövetőket és elfogták őket. A halálos csapásokat az áldozatra egy augsburgi születésű, 17 éves fiatalember mérte, aki a német mellett további állampolgárságokkal is rendelkezik. Elfogtak egy ugyancsak 17 éves és Augsburgban született fiatalembert is, aki a közlemény szerint egy dél-európai ország állampolgárságával rendelkezik.

Ez a “borzasztó támadás sok embert megrázott Augsburgban, és messze a városon kívül is”, ezért is fontos, hogy a rendőrség gyorsan elfogta a feltételezett elkövetőket – emelte ki Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter.

A Bild című lap értesülése szerint az egyik gyanúsított a német mellett török és libanoni állampolgársággal rendelkezik, a másik gyanúsított pedig olasz állampolgár.

A tárca általános felügyeleti igazgatóságának aktája leszögezi: “az Iszlám Állam kihasználta az amerikai csapatok kivonulását és a török offenzívát, és megerősítette kapacitásait és erőforrásait Szíriában”.

A minisztériumhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) adataira hivatkozó tanulmány megállapítja: az Iszlám Állam “nagy valószínűséggel arra használja majd fel a Szíria északkeleti vidékein kialakult biztonsági vákuumot, hogy onnan indítson támadásokat a Nyugat ellen. Kétségtelenül több ideje és több tere lesz arra, hogy előkészítse a terrortámadásokat, és egyben támogassa a világban meglévő 19 szervezetét is.”

Az elemzés szerint a dzsihadisták hosszú távon valószínűleg ismét kiterjesztik ellenőrzésüket Északkelet-Szíria egyes helységeire, sőt, befolyást szerezhetnek a világ több térségében is. Ebben szinte bizonyosan nem akadályozza meg őket a szervezet korábbi vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az október végi likvidálása sem.

Az amerikai katonai hírszerzés rendelkezésre álló információi szerint a terroristák már aktiválták alvó sejtjeiket, hogy megsokszorozhassák támadásaikat a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű laza arab-kurd koalíció hadereje ellen.

A jelentés leszögezi azt is, hogy a Szíriában állomásozó amerikai erők ugyan továbbra is fegyverekkel látják el az SDF harcosait, de ezen harcosok kiképzését már befejezték. A dokumentum szerint szeptember elején az SDF-nek már mintegy százezer harcosuk volt.

“Függetlenül az Ukrajnával kapcsolatos összes problémától, a Krím és a Donyec-medence körüli spekulációktól, mindenki tökéletesen tisztában van vele, hogy Oroszország senkit sem szándékozik megtámadni” – állította az orosz vezető.

Putyin szerint az “orosz fenyegetés” azok kitalációja, akik nyerészkedni próbálnak és előnyökhöz jutni az Oroszország elleni küzdelem előőrsének szerepében. Azt mondta, hogy a jelentősebb európai országok vezetői ezzel tisztában vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU- és NATO-tagállamok lakosságszám, valamint a gazdasági és a katonai potenciál tekintetében messze felülmúlják Oroszországot.

A kérdésre, hogy milyen viszonyban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Putyin azt mondta, hogy semmilyenben, mert még csak telefonon beszélt hivatali partnerével, aki megítélése szerint “rokonszenves és őszinte ember lehet”. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij valóban javítani akar a helyzeten, egyebek között Délkelet-Ukrajnában. Hozzátette ugyanakkor, nem tudja, hogy mennyire “képes” ezt megtenni. Méltatta, hogy a Donyec-medencei demarkációs vonalon három szakaszon sikerült csapatszétválasztást végrehajtani. A két elnök a tervek szerint személyesen is találkozik december 9-én, a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek párizsi csúcstalálkozóján.

Putyin a moszkvai fórumon kifejezte reményét, hogy a Donyec-medencei “szürke zónába” nem térnek vissza ukrán fegyveresek, egyebek között a nacionalistákból felállított nemzeti gárda tagjai. Kilátásba helyezte, hogy egy ilyen fejleményre a két szakadár “népköztársaság” megfelelő választ fog adni. Az orosz elnök egyébként nem zárta ki, hogy egyes kelet-európai országoknak néhány év múlva eszébe jut majd az Európai Unióból való kilépés. Putyin szerint az unión belül ellentéteket szült “az adók elosztása”, mert azok jelentős része “azok nadrágjának tartására ment, akik még nem érték el a gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjét, és ez eurómilliárdok tucatjaiban mérhető”.

“Valamikor 2028 határán Kelet-Európa egyes országai a gazdasági fejlődés olyan szintjére jutnak majd el, amikor már nem kapnak szubvenciókat és különféle támogatásokat az európai büdzséből, hanem fizetniük kell majd, mint Nagy-Britanniának. És nem vagyok benne biztos, hogy nem jut majd eszükbe ugyanaz, mint magának Nagy-Britanniának” – fogalmazott Putyin.

Ugyanakkor azt fejtegette, hogy Oroszországnak érdeke az Európai Unió fennmaradása és hatékony működése, mert “kiszámítható és érthető partnerre” van szüksége. Mint mondta, Moszkva aggodalommal követi a fejleményeket, mert devizatartalékainak jelentős részét euróban tartja és mert az EU a szankció ellenére is a legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere.

Szavai szerint Oroszországban folyamatosan elemzik az unióban zajló eseményeket. Mint mondta, tudatában van annak, hogy az európai országok eltérő forgatókönyvekben gondolkodnak a tagállamok konszolidációjáról és az integráció stabilabb formáinak eléréséről.

“Nem tudom, hogy ez sikerül-e nekik, de minden estre szeretnék sikert kívánni nekik ehhez” – fogalmazott.

Az orosz vezető helytelennek nevezte azt a párhuzamot, amit a fórum egyik részvevője vont a Szovjetunió szétesését megelőző válság és az EU belső nehézségei között. Rámutatott egyebek között, hogy amíg az első egy erősen központosított, egységes állam volt, addig a második nem az. Kifejtette nézetét, hogy a Szovjetunió szétesésének következményei alulmúltak minden negatív várakozást, mert a rossz hatékonyságú gazdaságpolitika a szociális szféra összeomlásához és elhúzódó politikai következményekhez vezetett. Pozitív ellenpéldaként hozta fel Kínát, ahol tervgazdaságot sikerült összehangolni a piacgazdaság elemeivel.

Megismételte, hogy Oroszország olyan mértékben hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, amilyenben erre a másik fél is kész. Mint mondta, a két országnak közös érdekei vannak egyebek között a nemzetközi biztonság szavatolásában, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint a környezetvédelemben.

Kitért rá, hogy a kétoldalú kereskedelem, amely Barack Obama elnöksége alatt a húszmilliárd dolláros szintre esett vissza, Donald Trump két éve alatt 25 milliárdra nőtt, ami szerinte így is “kevés”. Kifejezte bizakodását, hogy egyszer megszűnik már az amerikai tényezők negatív hatása a kétoldalú viszonyra.

“Mi készen állunk erre” – nyilatkozott.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború ellenére a legközelebbi jövőben aligha várható világgazdasági recesszió. Hangot adott meggyőződésének, hogy a kínai gazdasági modell hatékonyabb az amerikainál, és jelentős mértékben ezzel magyarázhatók a Peking ellen Washington által bevezetett szankciók. Méltatta, hogy a jüan felkerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos devizalistájára, amivel elfoglalta méltó helyét a világ pénzpiacain.

Putyin egyúttal a rosszindulatú konkurencia megnyilvánulásának és hibának minősítette a Kína és Oroszország fejlődésének feltartóztatására irányuló amerikai kísérleteket.

Az Acél és Szív című kiállítás anyaga három magyar magángyűjtemény több mint 450 műremekét mutatja be. A honfoglalástól a 19. századig vonultatja fel a különböző korszakok hadászati és vadászati eszközeit. A tárlat az egyik beharangozó rendezvénye a 2021-es “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak.

Csörge Csaba, a kiállítás kurátora, magángyűjtő kiemelte: az Acél és Szív kiállítás szerkezetileg három részre tagolódik. Központi helyen szerepelnek a vadászati eszközök, elsősorban a XVI. századtól a XIX. század elejéig. Az első részben kaptak helyet a magyar és európai történelem fegyverei a honfoglalás és államalapítás korától, a keresztes háborúkon és a 30 éves háborún át, egészen a XIX. századi forradalmakig. A harmadik részben az Oszmán Birodalom ötvösművészeti szempontból is értékes fegyvereit ismerhetik meg a látogatók.

A kiállítás egyik kiemelt műtárgya Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök díszes ezüstszablyája, amelyet 1840-ben, 17 évesen kaphatott meg, amikor átvette a család birtokainak irányítását – mondta el. Hozzáfűzte: szerepel a tárlaton Guyon Richárd (1813-1856), az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornokának névre szóló díszfegyvere is, amelyet testvérén keresztül vitézségéért adományozott neki az angol nemzet. A francia-angol származású tiszt ekkor már az oszmán seregben harcolt az oroszok ellen.

A kiállítás kiemelt műtárgyai között látható Erős Ágost (1670-1733) szász választófejedelem, lengyel király gazdag kidolgozású, elefántcsonttal díszített pisztolya is – hangsúlyozta Csörge. A tárlat legrégebbi műtárgya egy IX. század eleji avarkori kard, a legnagyobb pedig egy két méter hosszú naszádpuska a XVI-XVII. század fordulójáról.

Az új szabályok értelmében minden gépjárművet – köztük a tehergépjárműveket, a buszokat, a kisteherautókat és a városi terepjárókat is – számos biztonsági felszerelésekkel kell ellátni.

Ezek között szerepelnek intelligens sebességszabályozó rendszerek, indításgátló alkoholszonda (alcolock készülék) beszerelésének előkészítése, a járművezető fáradékonyságának és figyelmének nyomon követésére szolgáló figyelmeztető rendszerek, a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek, vészfékjelzések és tolatóradar, valamint úgynevezett eseményadat-rögzítők és pontos abroncsnyomás-ellenőrzést lehetővé tevő rendszerek.

A személygépjárművek és a kisteherautók esetében további biztonsági intézkedésekre is szükség lesz. Ilyenek lesznek a fejlett vészfékező rendszerek, veszélyhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszerek, nagyobb frontális védelmi zóna, amely a veszélyeztetett úthasználókkal – például gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal – való ütközés során képes mérsékelni a sérüléseket.

Az általános előírások és a jelenlegi rendszerek – például a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek és a fejlett vészfékező rendszerek – mellett a tehergépjárműveket és a buszokat olyan módon kell tervezni és gyártani, hogy jelentős mértékben csökkenjenek a jármű körüli holtterek. Olyan fejlett rendszerekkel is fel kell szerelni azokat, amelyek képesek felismerni a jármű közvetlen közelében lévő gyalogosokat és kerékpárosokat.

A rendelet egyedi szabályokat vezethet be a hidrogénüzemű járművek és az automatizált járművek számára is. A rendelet általában véve előírja az Európai Bizottság számára, hogy a bekövetkező technikai fejlődés figyelembevétele érdekében aktualizálja az új előírásokat.

A rendelkezés egyes elemei esetében az alkalmazást egy később kijelölt időpontban kell megkezdeni, hogy a gépjárműgyártók az új előírásokhoz igazíthassák gyártási folyamataikat – tették hozzá.

Saághy Flóra közölte, a megalapozott gyanú szerint a terheltek három szintből álló, fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki. A vagyonvédelmi szolgáltatást ténylegesen nyújtó három cég alkalmazottait papíron alvállalkozóként bevont gazdasági társaságokhoz jelentették be, azt a hamis látszatot keltve, mintha ezen társaságok a gyanúsítottak cégeitől független vállalkozások lennének. A valóságban az alvállalkozó cégeket kizárólag a bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre a gyanúsítottak, s ezen fantomcégek élén strómanok álltak.

A fantomcégek fiktív költségszámlákat állítottak ki, melyeket a gyanúsítottak könyvelésükben felhasználtak, így jogosulatlanul elkerülve a forgalmi adó befizetését. Emellett a munkáltatói járulékfizetés csökkentése érdekében a fantomcégeknél a vagyonőröket heti 10 óra munkavégzésre jelentették be, jóllehet az a valóságban a negyven órát is meghaladta.

A főügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye, az eljárás meghiúsításának veszélye valamit a bűnismétlés veszélye okán tett indítványt a gyanúsítottak letartóztatásának elrendelésére – tudatta az ügyész.

“Még egyszer meg akarom erősíteni az Oroszországi Föderáció álláspontját. Oroszország kész haladéktalanul, minél előbb, még a folyó év vége előtt, mindenféle feltételek nélkül meghosszabbítani az Új START szerződést, hogy azután ne legyen semmilyen kettős vagy hármas értelmezése az álláspontunknak. Ezt hivatalosan mondom” – hangoztatta Putyin.

A szerződést – amely az egyetlen még érvényben lévő nukleáris fegyverzetcsökkentési megállapodás – 2010-ben írta alá Barack Obama akkori amerikai és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök. A 2011 februárjában érvénybe lépett Új START hatálya 2021-ben jár le.

Putyin emlékeztetett rá, hogy Moszkva már többször felajánlotta a szerződés meghosszabbítását, de még sosem kapott választ Washingtontól. Kijelentette, hogy a partnerekhez ezzel kapcsolatban eljuttatott orosz javaslatok továbbra is érvényben vannak.

Az Új START szerződés 1550-ben korlátozza a felek nukleáris robbanótölteteinek számát, amelyek közül 700-at telepíthettek rakétákra és repülőgépekre. A paktum egyúttal a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzéséről is rendelkezik, egyebek között bázisok helyszíni ellenőrzése révén.

A szerződés lejártával a két ország nukleáris arzenálját semmi sem szabályozná, évtizedek óta először olyan helyzetben, amikor az orosz-amerikai kapcsolatok a hidegháború óta nem tapasztalt mélypontra estek vissza

A szerb parlament májusban fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását. Ezzel egyúttal megszűnt a korábbi, negyven évig terjedő börtönbüntetés, már életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatók a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.

A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl minimum 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra.

A javaslat civil kezdeményezésre készült el. A tizenhat éves Tijana Juricot 2014-ben elrabolták és meggyilkolták. Gyilkosát negyven év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Juric gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

Az ötszáz szavazattal, 91 ellenszavazat és ötven tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásban az EP-képviselők felszólították a tagállami szakminisztereket tömörítő tanácsot, hogy sürgősen zárja le a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény uniós ratifikációs folyamatát – derül ki a strasbourgi plenáris ülésről kiadott EP-közleményből.

Az Európai Parlament késedelem nélküli ratifikációra szólította fel azt a hét tagországot – Magyarországot, Bulgáriát, Csehországot, Litvániát, Lettországot, Szlovákiát és az Egyesült Királyságot -, amelyek még nem fogadták el az egyezményt.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy az unió következő, úgynevezett Európai Társadalmi Nem Stratégiájában helyezzen kiemelt hangsúlyt a nemi alapú erőszak elleni fellépésre. Arra is kérték az uniós bizottságot, hogy nyújtson be a nemen alapuló erőszak minden formájára – az online zaklatásra és erőszakra is – kiterjedő előterjesztést, és javasolja, hogy a nők elleni erőszakot vegyék fel a bűncselekményként kezelt tettek sorába.

Kijelentették, hogy a tagállamoknak megfelelő finanszírozással és az érintett szervezetek emberi erőforrásainak biztosításával garantálniuk kell az egyezmény megfelelő végrehajtását és betartatását. Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek – bírák, orvosok, rendőrök, stb. – megfelelő képzése különösen fontos – tették hozzá.

Az Európai Parlament továbbá ismételten kiállt amellett, hogy az unió Jogok és értékek programján belül 193,6 millió eurót a nemen alapuló erőszak megelőzésére és az ellene való fellépésre kell elkülöníteni.

Az Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét, az isztambuli egyezményt 2011-ben fogadták el, az Európai Unió pedig 2017 júniusában írta alá. Ez az első ilyen jellegű nemzetközi megállapodás a nők védelmében. Az azt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére.

Az uniós alapjogi ügynökség 2014-es felmérése szerint az unióban minden harmadik nő fizikai és, vagy szexuális erőszak áldozatává válik 15 éves kora után. A nők 55 százalékának kell szembenéznie valamilyenfajta szexuális zaklatással. Húszból egy nőt megerőszakolnak – derült ki az uniós parlament közleményéből.

Maruzs Roland, a belföldi hadisírgondozó osztály vezetője elmondta, hogy Németországgal elsők között kötöttek megállapodást az elesett katonák méltó nyughelyének kialakítására és gondozására. Magyarország területén a II. világháborúban mintegy 53 ezer német katona vesztette életét vagy tűnt el nyomtalanul.

Sok elesett katona földi maradványa építkezések során kerül elő, de temetőkben is végeznek feltárásokat, hiszen a II. világháborúban meghalt magyar és német katonák sírját semmi nem védte a rendszerváltozás előtt, a legtöbbnek a sírjele eltűnt. Rosszabb esetben rátemetések történtek azóta – mondta Maruzs.

“Az már szerencse, ha a helybéliek tiszteletben tartották a betemetés helyét, és ha nincs is sírjel, de a terület szabadon maradt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy utóbbi esetben a korabeli nyilvántartások és levéltári források alapján kezdenek hozzá a feltáráshoz.

Maruzs a hadisírgondozói munka “legszebb és legizgalmasabb feladatának” a katonák maradványainak azonosítását nevezte. Idén például a nagytarcsai temetőben tárták fel több magyar katona elfeledett nyughelyét. Bereck Mihály tizedes családját is sikerült megtalálni. Földi maradványait – unokája kérésére – átadták a családnak, azóta a csákányi temetőben, felesége mellé temették el.

Az osztályvezető rámutatott arra, hogy a különféle veszteségi nyilvántartások és hadisírfelmérések feldolgozása, az egységes adatbázis kialakítása is fontos feladat. Ezt folyamatosan végzik és hamarosan egységes hadisír-nyilvántartó rendszert alakítanak ki – tette hozzá.

Az elmúlt csaknem negyedszázadban Magyarország területén megemlékezések, újratemetések tucatjait tartották közösen, számos alkalommal közös temető-karbantartási munkákat végeztek magyar és német katonák – mondta. A legnagyobb itthoni katonatemetőben, a budaörsi német-magyar békeparkban 698 magyar katonát temettek el.

A kutatások, feltárások és az exhumálások területén is szoros az együttműködés a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség munkatársaival – emelte ki az osztályvezető, megjegyezve: ez egy speciális terület, a sírok szakszerű feltárásához, a földi maradványok exhumálásához, az egyenruhák és felszerelési tárgyak beazonosításához komoly szakmai ismeret szükséges.

A II. világháború befejezésének 74. évfordulója alkalmából a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség Albert Schweitzer-emlékérem adományozásával köszönte meg Maruzsnak, hogy hozzájárult az elhunytak emlékének méltó megőrzéséhez. A budapesti német nagykövetségen tartott csütörtöki ünnepségen elismerést vehetett át Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere és Hangácsi István, a Vigyázók had- és kultúrtörténeti egyesület elnöke is.

A fejlesztés révén a gépek legalább 2035-ig támogatni tudják majd a katonai szövetség misszióinak munkáját – tette hozzá Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár a szerződés aláírásakor elmondta, a korszerűsítés elsősorban a repülőgépek kommunikációs és egyéb digitális képességeinek, nagy teljesítményű számítógépes processzorainak, szervereinek és más berendezéseinek cseréjét vagy fejlesztését biztosítja.

Aláhúzta, a technológia fejlődésével nagyobb kapacitásra van szükség az adatok továbbításához. A korszerűsítés lehetővé teszi, hogy valamennyi AWACS-gép digitális adatkapcsolaton keresztül cserélhessen információkat földi, tengeri és légi eszközökkel, biztosítja, hogy az eszközök folytathassák “létfontosságú küldetéseiket” – közölte.

Arról is tájékoztatott, hogy a korszerűsítést 16 NATO-szövetséges tagállam finanszírozza, köztük az Egyesült Államok, Németország, Törökország, Olaszország és Spanyolország. A NATO alkalmazkodva a kihívásokhoz már tervezi az AWACS repülőgépekből álló flottájának cseréjét 2035-öt követően – mondta. “Folytatjuk a szövetség modernizációját és alkalmazkodását most és a jövőben is” – tette hozzá Stoltenberg.

A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.

A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott. A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.

A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt három év nyolc hónap börtönre ítélte és hét évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá “nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a “sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

A központ a Perzsa(Arab)-öböl térségében közlekedő olajszállító teherhajók védelmét hivatott ellátni. Washington az idén júliusban – a Hormuzi-szorosnál és az Adeni-öbölnél fekvő Báb el-Mandeb-szoros közelében közlekedő tankerek elleni támadások után – jelentette be, hogy nemzetközi koalíciót kíván létrehozni a tankerek védelmére. Május és június között hat külföldi tartályhajó ellen követtek el támadásokat, és Irán a partjai közelében lelőtt egy amerikai drónt is. A kialakult feszült helyzetért az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori vezetője júliusban – Mike Pompeo külügyminiszter és Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – nemzetközi konferencián vázolta az elképzeléseket. Ezek szerint a parancsnoki hajókról és az irányításról az amerikaiak gondoskodnak, szövetségesei hajói pedig saját zászlójuk alatt kísérik a tankereket Irán és Jemen partjainál.

A nemzetközi koalícióhoz az Egyesült Királyság, Ausztrália, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Izrael csatlakozott. A nemzetközi erők parancsnokságát azért Bahreinban nyitották meg, mert az amerikai haditengerészet 5. flottájának korábban is ott volt a központja.

A minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője kedd este bejelentette azt is, hogy az aznap létrejött megállapodás értelmében a Pentagon 478 darab F-35-ös vadászgépre adott megrendelést a marylandi székhelyű óriásvállalatnak. A tárgyalások hosszú ideje folytak, de a felek csak most tudtak megállapodni az árban.

Ellen Lord, a Pentagon beszerzésekért felelős vezető tisztségviselője fantasztikusnak nevezte a tárgyalásokon kikovácsolt egyezséget. Hangsúlyozta, hogy ezek az F-35-ösök képezik majd az Egyesült Államok ötödik generációs vadászrepülőgépekből álló flottájának gerincét.

Az ötödik generációs vadászrepülőket az ezredfordulón állították hadrendbe az amerikai légierőnél. A gépeket kiváló manőverező képesség és gyenge észlelhetőség jellemzi. Fegyverzetük egy részét – éppen az észlelhetőség csökkentése miatt – beépített fegyvertérben hordozzák.

Az F-35-ös vadászgépeket – hosszadalmas fejlesztések után – 2015-ben állították szolgálatba. Szakértők szerint a 21. század első felében ez lesz az Egyesült Államok – és feltételezhetően szövetségesei számára is – a legfontosabb harcirepülőgép-típus.

A technológia védelmében Washington a nyár elején kizárta az F-35-os programból Ankarát, mivel Törökország az amerikai kifogások ellenére is orosz légvédelmi rendszert vásárolt. Lord kedd este újságíróknak nyilatkozva leszögezte: ez ügyben az amerikai álláspontban nincs változás. Hozzátette: a Pentagon arra számít, hogy az Ankara által vásárolt orosz Sz-400-as rendszert az év végéig hadrendbe állítják.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Frontex – Szerbia beleegyezésével – segítséget nyújtson Szerbiának a határigazgatás területén, közös műveleteket hajtson végre az országgal, és csapatokat telepítsen Szerbia unióval határos régióiba. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja kiemelte, Szerbia elkötelezetten törekszik szorosabb együttműködést folytatni az unióval a határigazgatás és a migráció kezelése terén. Ez egyaránt érdeke Szerbiának és az EU-nak.

“A megállapodással tovább erősítjük a nyugat-balkáni partnereinkkel fennálló kapcsolatainkat, közelebb hozva ezáltal e térséget az unióhoz” – fogalmazott.

Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint a megállapodásban szereplő tevékenységek közé tartozik a határ mentén nyújtott nagyobb fokú technikai és operatív segítségnyújtás, a cél pedig az illegális bevándorlás kezelése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. A prioritást jelentő unión kívüli országok és a Frontex közötti együttműködés erősítése a biztonság fokozásához is hozzá fog járulni az unió külső határainál – tették hozzá.

A megállapodás megkötéséről szóló határozatot az uniós tanács ezt követően továbbítja az Európai Parlamentnek, amelynek egyetértésére szükség van a megállapodás végleges megkötéséhez.

A megállapodás a harmadik ilyen, partnerországgal aláírt megállapodás az Albániával 2018 októberében, illetve Montenegróval 2019 októberében aláírt megállapodások után. Hasonló megállapodás készül Észak-Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával is. A Frontex idén május végén Albániában indította el a legelső olyan közös műveletét, amelyre egy szomszédos, nem uniós ország területén kerül sor.

Azzal a 2014 szeptemberében tett két vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot fejlesztésre, Stoltenberg elmondta: 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.

Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a négyszáz milliárd dollárt. “Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Stoltenberg.

Tájékoztatása szerint egyre több szövetséges tartja be a megállapodásban foglaltakat: idén kilenc tagország tesz eleget teljes mértékben az említett vállalásnak, míg néhány évvel ezelőtt mindössze három ilyen tagállam volt.

A főtitkár elmondta azt is, hogy a keddi londoni csúcsértekezleten a tagországok vezetői egyebek mellett megbeszélést folytatnak a NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről, azzal összefüggésben az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók fontos szerepéről, áttekintik a NATO Oroszországgal ápolt kapcsolatait, Kína erősödésének várható következményeit, az energiabiztonság és a fegyverellenőrzés jövőjét, illetve elfogadhatják azt a dokumentumot is, amely a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében – tette hozzá.

Pintér Sándor köszöntőjében hangsúlyozta: digitalizáció nélkül nincs jövő, az informatikai fejlesztés alkalmazása biztosítja a fejlődést, az ország versenyképességét. “Ez alaptétel, aki nem ismeri, vesztes” – jelentette ki.

Pintér ismertetése szerint a projekt célja az ügyfelek pontosabb, gyorsabb ellátása volt, mert – mint hangsúlyozta – “az első az ügyfél”. A projekt célja az ügymenet egyszerűsítése és gyorsítása, az átláthatóság biztosítása volt, úgy, hogy közben csökkenjen az iratbetekintési jog időhöz kötöttsége, és csökkenjenek az adminisztratív terhek és költségek is. Mindezek illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez – hangsúlyozta.
Mint mondta, a Digitális bíróság projektben megvalósult megoldásokkal csökken az ügyintézési idő, csökkennek a költségek, gyorsabbá válik az átfutás, miközben csökken a humánerőforrás-szükséglet is, de magas marad a rendelkezésre állás.

A miniszter gratulált a projekt megálmodóinak és megvalósítóinak, amiért – mint fogalmazott – “felismerték a jövőbe vezető utat”.

Répássy Árpád, az OBH elnökhelyettese a projektzárón arról beszélt, az új technológiák alkalmazása egyszerre jelent hatalmas kihívást és lehetőséget is az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb, zöldebb bírósági ügyintézésre. Felidézte, az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. “Alkotmányos kötelességünk, hogy független bíráink magas színvonalon és időszerűen folytassák le az eléjük kerülő eljárásokat” – mondta, hozzátéve, büszke arra, hogy a magyar bíróságok a törvényi kötelezettségüket a közjó és igazságszolgáltatás talaján állva az elmúlt évben is maradéktalanul teljesítették.

Mint mondta, az OBH megteremtette a bíróságok ügyfeleinek elégedettsége érdekében a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, a szervezet 11 ezer dolgozójának pedig az időszerű, megalapozott ítélkezéshez feltétlenül szükséges munkakörülményeket. Az OBH támogatásával a bíróságok a XXI. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is – szögezte le.

Felidézte: 2011-ben még csak cégügyekben működött az ügyfelek és bíróságok között az elektronikus kapcsolattartás, míg idén már minden szinten és ügyszakban lehetővé vált az online kapcsolattartás.

Az OBH elnökhelyettese kiemelte, a magyar bíróságok élen járnak a digitalizációban, az Európai Bizottság eredménytábláján első helyen állak az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításában, de az ítéletek internetes közzétételében és a folyamatban lévő eljárások információinak elektronikus elérhetősége tekintetében is Európa legjobbjai közé tartoznak.

Répássy felidézte: az OBH számos projektet indított a “bárhonnan, bármikor elérhető bíróság” megvalósítása érdekében, tavaly például 2500 laptopot, táblagépet osztottak szét a bírók között, beszédfelismerő programot vásároltak, amelyek a hangfelvételből írott szöveget készítenek, és kiépítették a távmeghallgatás rendszerét, amely jelenleg 72 helyen, de az év végére további 112 tárgyalóteremben lesz lehetséges.

A Digitális bíróság projektről szólva elmondta, az e-akta lehetőséget ad arra, hogy a bírák és ügyfelek kényelmesen, szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz, a megújuló elektronikus határozatgyűjtemény könnyebben és még szélesebb körben teszi kereshetővé az anonimizált határozatokat, ugyanakkor az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújt. A bíróságok és közhiteles hatósági nyilvántartások közötti közvetlen kapcsolat is a gördülékeny munkavégzést és ügyfelek érdekeit.

Répássy hangsúlyozta: az informatikai fejlesztések megvalósultak, de a Digitális bíróság projekt nem fejeződik be, a következő időszak legfontosabb feladatának a tájékoztatást nevezte, amelynek célja az ügyfelek és a szélesebb közvélemény felkészítése a digitális átállásra.

“A digitalizáció kiterjesztése nem állhat meg, mert a digitális bíróság egyszerre szolgálja az ügyfelek, jogkeresők érdekeit és nagymértékben hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez” – emelte ki az OBH elnökhelyettese.

A művelethez egy különleges, 750 tonnás darut használtak, amelynek súlyát a stabilitás érdekében 1250 tonnára növelték. A templomnak összesen hat kupolája lesz, ebből négy, köztük a központi, már a helyére került.

A toronydob átmérője, amelyhez a központi kupolát rögzítették, 19,45 méter. A katonai tárca novemberben közölte, hogy helyére emelték az első, 34 tonnás, 12 méter magas kupolát. A szerkezetet egy húszszintes épület magasságába emelték fel, amihez fogható bonyolultságú műveletet a maga nemében a minisztérium közleménye szerint az elmúlt évek során senki sem hajtott végre Oroszországban.

A templom kupoláinak váza erősen ötvözött acélból készült, amelynek feltételes tartóssági együtthatója 300-tól 1500 évig terjed. A váz rácsait 100 tonnás felső és húsz tonnás oldalsó próbaterheléssel tesztelték, és csak 2 milliméteres deformációt mértek. A katonai tárca közleménye szerint ez azt jelenti, hogy “a kupola elhasználtsága ötven év múlva 0 százalékos lesz”.

A minisztérium korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a 2020. május 9-én felszentelendő templom harangegyüttesének összsúlya több mint húsz tonna lesz. A győzelem motívumaival díszített 18 harangot, amelyek közül a legnagyobbikat 8,5 tonnásra tervezték, a voronyezsi Anyiszimov öntöde készíti el. A harangtorony magassága 75 méter.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője december végén közölte, hogy a szentély építéséhez fel fogják használni a Wehrmachttól zsákmányolt és mai napig raktározott fegyvereket is.

A régi ellenség fegyvereinek és lőszereinek beolvasztott fémét egyebek között a templom lépcsőjének kialakításához fogják felhasználni. Konasenkov elmondta, hogy az orosz haderő még az első világháborúban zsákmányolt harci eszközöket is tárol.

Az orosz fegyveres erők egyébként tavaly augusztusban tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítására, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak.

Az elképzelés szerint a hadsereg főtemploma egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.