Biztonságpolitika

A virtuális térben gyakorolva.

Brazília kommunikációs minisztere, Andre Figueirdo arra vonatkozó terveket jelentett be, hogy egy új tengeralatti adatkábellel kötnék össze Brazíliát közvetlen Európával, hogy így ellensúlyozzák az amerikai elektronikus kémkedést.

Tovább olvasom

A 2016-os Singapore Airshow-on került napvilágra a hír, miszerint az Indonéz Légierő CH-47 Chinook típusú nehéz szállítóhelikoptereket szerezne be.

Mérföldkő a KC-390-as berepülési programjában.

A Cumhuriyet török napilap újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek alátámasztják, hogy török tisztviselők a szíriai határ mentén rendszeresen kommunikálnak az Iszlám Állam fegyvereseivel, és kiterjedt együttműködést folytatnak a terroristákkal.

Tovább olvasom

Az oroszországi Primorje katonai körzetében a napokban helikopteres hadgyakorlatot tartanak.

Friss videó egy orosz légibázisról!

Mintegy 140 darab Kamov Ka-226T helikopter kerül az Orosz Helikopterek holding indiai partneréhez, a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) társasághoz.

Törökország kimondatlanul is háborúban áll, ami könnyen teljes körű háborúvá válhat; Ankara engedi a török állampolgárok Szíriába utazását, hogy fegyveres harcot folytassanak a kormány ellen, miközben maga is beavatkozott a konfliktus alakulásába.

Tovább olvasom

Huszonhat éve volt először nyitott a repülőtér

Olaszország kormánya engedélyezi, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szicíliából kiindulva hajtson végre drónokkal légi csapásokat Líbia területén. A terror elleni háborúra hivatkozva újabb európai országban fokozódik az amerikai katonai jelenlét.

Tovább olvasom

A biztonság- és bizalomerősítő intézkedések 2011. évi Bécsi Dokumentumának keretében második alkalommal rendeztek magas szintű katonai doktrinális szemináriumot Bécsben, február 16-17-én.

Új előadássorozatot indított biztonságpolitikai témában a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ. Az első, február 15-én, hétfőn tartott előadáson dr. Lattmann Tamás jogász beszélt egyebek mellett a különleges jogrendi helyzetről.

Huszonhét évvel ezelőtt, 1989. február 15-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Afganisztánt. A kilenc háborús évről, annak előzményeiről és következményeiről dr. Békés Csabával, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Újabb – a 2015. novemberi, párizsi terrortámadás-sorozathoz hasonló – akciók elkövetésére készül az Iszlám Állam; ezt egy propagandavideóban is a világ tudomására hozta. Rob Wainwright, az Europol vezetője szerint az újabb merényletekre valóban komoly esély van.

Nagy érdeklődés övezi a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének nemrégiben, Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 Történet, ideológia, propaganda címmel megjelent könyvét. Az eladási listák élére került kötet utóéletéről a mű egyik szerzőjével és a kutatóhely vezetőjével, dr. Besenyő János ezredessel, valamint Kocsis András Sándorral, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Több szempontból is a NATO és Oroszország kapcsolata az egyik fő téma az észak-atlanti szervezet védelmi miniszteri tanácskozásán, amelyet február 10-11-én rendeznek Brüsszelben, a szövetség főparancsnokságán. A legtöbb illetékes egyetért abban, hogy a viták rendezése még messze van. (Kiküldött tudósítónk jelenti!)

Taszár neve sokaknak mind a mai napig egyet jelent az első nemzetközi repülőnappal, ami parádésra sikeredett.

A védelmi és biztonsági profilú Saab a GlobalEye többcélú fedélzeti légtérellenőrző rendszerrel kiterjeszti a légi felderítési és felügyeleti termékportfólióját.

Légvédelmi rakétákkal kellene felszerelni Bassár el-Aszad szíriai elnök mérsékelt ellenzékét, hogy csapataik kiiktathassák a kormányhadsereg repülőgépeit és helikoptereit – mondta a szaúd-arábiai külügyminiszter a Spiegelnek.

Adel al-Dzsubeir a német hírmagazin szombati – digitális formátumban péntek este megjelent – számában közölt interjúban kiemelte, hogy a mérsékelt ellenzék felfegyverzése föld-levegő rakétákkal megváltoztatná az erőviszonyokat a szíriai polgárháborúban, de nagyon kellene vigyázni, hogy a rakéták ne kerüljenek az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. Hozzátette, hogy az ügyben az IÁ megsemmisítésére szerveződött koalíciónak kell döntenie.

Elmondta, hogy szerinte túlzás a harmadik világháború veszélyéről beszélni a szíriai válság miatt. Hazája és Oroszország viszonyáról pedig azt mondta, hogy a szíriai helyzet rendezése körüli nézeteltérésen kívül a kapcsolatok nagyon jók, és Szaúd-Arábia azok elmélyítésére törekszik.

Nagyjából húszmillió orosz állampolgár gyakorolja a muzulmán vallást, mindkét ország küzd a terrorizmus és a szélsőségek ellen, és mindkét ország “stabil energiapiacokban érdekelt” – mondta. A Szíria körüli nézeteltérés pedig “inkább taktikai, és nem stratégiai jellegű”, hiszen mindkét ország egységes, stabil Szíriát szeretne, amelyben mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik – jelentette ki al-Dzsubeir.

Arról, hogy szokás kapcsolatba hozni az IÁ ideológiáját és a Szaúd-Arábiában domináló vahabizmust – az iszlám szunnita ágának egy rendkívül konzervatív irányzatát – elmondta, hogy ez “leegyszerűsítés, amelynek semmi értelme”, mert az IÁ “nagyjából annyira muzulmán, amennyire keresztény a Ku-Klux-Klan” amerikai fajüldöző szervezet, és az IÁ tagjai nem vallásos emberek, hanem “bűnözők és pszichopaták”.

A szaúdi diplomácia vezetője megerősítette, hogy országa kész különleges szárazföldi alakulatokat bevetni Szíriában, amennyiben az IÁ elleni koalíció döntést hoz a szárazföldi intervencióról. Megerősítette azt is, hogy Rijád szerint Bassár el-Aszadnak nincs jövője Szíriában.

Szaúd-Arábia térségbeli riválisáról, Iránról azt mondta, hogy Rijád a lehető legjobb kapcsolatok kiépítésére törekszik Teheránnal, ehhez azonban az iráni félnek fel kell hagynia Szaúd-Arábia 35 éve zajló folyamatos támadásával. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne Szaúd-Arábia a megbéküléshez vezető folyamat beindításához, azt mondta, hogy “nincs mit beindítani, az irániak egyszerűen hagyjanak békén minket.”

Al-Dzsubeir hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arába nem tör regionális vezető szerepre, hanem csak stabilitást és biztonságot szeretne, hogy saját fejlődésére összpontosíthasson, de vannak problémák a térségben, amelyeket senki nem tudott megoldani, a nemzetközi közösség pedig a helyi államoktól várja a megoldást. Rijád ebben a helyzetben kénytelen volt “vállalni a kihívást”, amire ellentmondásos reakciót adott a nemzetközi közösség.

“Akarjátok, hogy vezetők legyünk, vagy csak mellékszerepet szántok nekünk? A kettőt egyszerre nem lehet. Ha azt akarjátok, hogy vezessünk, akkor ne bíráljatok, ha pedig azt akarjátok, hogy mellékszereplők legyünk, mondjátok meg, hogy ki legyen a vezető” – mondta a szaúd-arábiai külügyminiszter.