Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság tegnap jóváhagyta a tervezett agrármérnöki szak működési engedélyét. Eszerint a 2015-2016 tanévtől kezdődően az egyetem agrármérnöki alapképzést indíthat 30 fős beiskolázási számmal. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztési stratégiájában már 2013 óta szerepel új oktatási központok kialakítása és hiánypótló szakok indítása. Ennek érdekében az egyetem a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal közösen korszerűsítette az egykori Gámán János Szakközépiskola infrastruktúráját, és ezzel megalapozta az új oktatási központ kialakítását. Az új központ jelenleg a Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karhoz tartozik, az új agrármérnöki szak koordinációját pedig a Kertészmérnöki tanszék fogja végezni, áll az egyetem közleményében.

A Maros megyei középiskolákban mintegy 1800 magyar diák fejezte be idén tanulmányait, a legtöbb tanintézetben ma és holnap tartják a ballagást. Ma délelőtt többek között a Művészeti Gimnázium, a Szász Albert Sportiskola és az Elektromaros Műszaki Gimnázium végzősei ballagnak, délután 5 órától pedig az Unirea Főgimnázium búcsúztatja a diákjait a sportcsarnokban megszervezett ünnepségen, tájékoztat a Székelyhon. Holnap délelőtt 10 órától a Bolyai Farkas Gimnázium, a Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium végzősei ballagnak. Csíkszeredában már tegnap elkezdődtek a ballagási ünnepségek. A Hargita Népe napilap beszámolója szerint a Kós Károly Szakközépiskola diákjai búcsúztak elsőként, a Márton Áron Gimnáziumban és a Székely Károly Szakközépiskolában holnap délelőtt lesz a ballagás, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban pedig szombaton délelőtt. Két iskolában csak jövő héten ballagnak a diákok, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Középiskolában hétfőn, a Kájoni János Szakközépiskolában csütörtökön. A csíkszeredai magyar tannyelvű szakközépiskolákban és gimnáziumokban összesen több mint 800 diák végzett idén.

Óbecse a baglyok városa és Egészségösvény az Erdőtelepítők parkjában a megnevezése annak a két óbecsei projektumnak, amelyek támogatást nyertek – előbbinek 60 ezer dinárt ítélt a tartományi urbanisztikai, építésügyi és környezetvédelmi titkárság, utóbbi 900 ezer dinárhoz jutott az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium pályázatán. A projektumokat a Pannonica Környezetvédelmi Háló és az Óbecsei Ifjúsági Iroda közösen készítette.

A kormány bizakodik, úgy véli, a Smer által elfogadott második szociális csomagban helyet kapott segélyprogram, amelyet a 20 százalék fölötti munkanélküliségi aránnyal rendelkező régiókra szabnak, nagy segítséget jelenthet.

A négy monodráma és a négy studióprodukció közül az Újvidéki Színház Kéjpart című előadása nyerte el a tatabányai MOST FESZT-en a legjobb előadásáért járó díjat. A Michał Witkowski regényéből készült előadást Puskás Zoltán rendezte. Kőrösi István, Pongó Gábor és Sirmer Zoltán színészek kedden este Újvidéken, a Kéjpart előadás után vették át a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójától, Crespo Rodrigótól a díjat.

Az iratkozás még tart, de már most biztosra vehető, hogy őszre a vártnál kevesebb magyar elsős kezdi majd meg iskoláztatását a közép-bánáti iskolákban. Magyar tanítók maradhatnak munka nélkül.

A nemrégiben rehabilitált Dragoljub Draža Mihjalović csetnikvezér ellen szóló plakátok jelentek meg az este Újvidék több pontján is.

Az Európa Tanács (ET) fontos színtere a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának, a szervezet több olyan kérdéssel foglalkozik, amelyhez magyar nemzetpolitikai érdekek fűződnek – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez csatlakoztak.

A világ egyik leghíresebb krimi írója, Sir Arthur Conan Doyle főként a Sherlock Holmes-történetek révén szerzett hírnevet. Azonban a brit szerző nem csupán kitalálta és lejegyezte a ravaszabbnál ravaszabb gyilkosságokat, hanem egy alkalommal maga is belekóstolt a detektívek munkájába, s kitartó munkája révén kiszabadított a börtönből egy 19 éven át ártatlanul ülő embert.

Conan Doyle számtalan érdekes hobbija közül a legizgalmasabb az volt, hogy az általa kitalált karakter, Holmes nyomkeresési technikáit a kortárs eseteken élesben is kipróbálta. A regényíró és a főhős közti határvonal elmosódása egy idős asszony, nevezetesen Marion Gilchrist meggyilkolása esetén pedig eredményre is vezetett.

A 82 éves, hajadon Lady Gilchrist Glasgow tehetős környékén, a West Princes Streeten lakott. 1908. december 21-én este hét óra körül valaki betört hozzá a lakásába, és agyonverte az asszonyt. A holttestet az ügyintéző körútjáról hazatérő szobalány, Helen Lambie az ebédlő padlóján fedezte fel, körülötte mindenfelé szétdobált papírokat, felforgatott bútorokat látott, s mint utóbb kiderült, az idős hölgy gyémántjai mind egy szálig eltűntek.

Nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, így a rendőrség azt feltételezte, hogy ismerte a támadót, aki természetesen a szobalány érkezésekor már nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség öt napon belül találta meg a gyanúsítottat, egy Oscar Slater nevű piti csalót, aki egy zálogosnál igyekezett pénzre váltani egy gyémántbrosst, s azt tervezte, hogy az első hajóval Amerikába utazik. Slater Gilchrist közelében lakott, és a szobalány őt vélte felfedezni abban a férfiban, akit a gyilkosság estéjén látott az asszony lakásától futva távolodni.

Habár maga a bizonyíték hiányzott, Slatert előállították, s az ügye tárgyalásra került. A skót bíróság az emberölés vádjában bűnösnek találta, s 1909-ben halálra ítélte. A bírák megalapozatlan döntése hatalmas közfelháborodást okozott, s Slater ügyvédje végül aláírások gyűjtésével elérte, hogy az ítéletet életfogytiglanra változtassák.

Az újságcímlapokra kerülő, egyre nagyobb publicitást kapó ügy Sir Arthur Conan Doyle kíváncsiságát is felkeltette, aki a sherlocki módszerek segítségével felülvizsgálta az esetet. A kemény büntetés ellenére a vád érvelésében feltűnő ellentmondások és hiányosságok voltak. Mint kiderült, a gyémántok az elhunyt egyik barátnőjéé voltak, és a szóbeszéd szerint a szemtanúkon, köztük Helen Lambie szobalányon is, elég kendőzetlenül látszódott, hogy egy betanított szöveget mondtak el.

Conan Doyle új szemtanúkat keresett, további bizonyítékokat tárt fel, s 1912-ben Oscar Slater esete című értekezésében a közönség elé tárta új nyomozási eredményeit, amelyek azonban nem bizonyultak elegendőnek, hogy az eset újra tárgyalás alá kerüljön. Az író érdeklődése végül elveszett az ügy iránt.

Hét évvel később egy glasgow-i rendőr özvegye vette fel vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy férjének, a megboldogult John Thompson Trench-nek bizonyítékai voltak arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat tartott vissza a Gilchrist családon belüli gyanúsítottakat illetően, akik befolyásos személyeknek számítottak a századelőn. Az ügy végül ismét előtérbe került, s Conan Doyle régi és új bizonyítékai, valamint befolyása révén elérte, hogy 1927-ben a hatóságok újra megnyitották a Slater-eset aktáit, s az újratárgyalás során a 19 éven át ártatlanul ülő elítéltet felmentették. Marion Gilchrist valódi gyilkosának személye azonban máig ismeretlen.

Mintegy 20 vállalat eladását hirdette meg tegnap a Privatizációs Ügynökség. Név szerint a belgrádi Dragan Marković, a Mostogradnja, a kőolaj-finomító, továbbá a dolovói Dolovo, az újvidéki ZGOP, a bácsi Agrobačka, a resavicai Zastava metal, a gakovói Graničar és a mitrovicai Putevi vállalat élére keresnek új gazdát. Ugyancsak kalapács alá kerül a vučjei Porečje, a zombori Severtrans, a ljubovijai Duvan, a čačaki szerszámgyár, a bori teherszállító vállalat, az aleksandrovaci Armatura és a belgrádi lábbeligyár. Szintén magánosítás várható a kraljevói Magnohrom, a majdanpeki feldolgozóiari vállalat, a palánkai Majevica Holding, a leskovaci Neven és a belgrádi Partizanski put esetében is.

A Privatizációs Ügynökésg közleménye említi a szóban forgó válallatok kikiáltási árát is. Ezek szerint a Dragan Marković vállalat kezdő ára 9,36 millió euró, a Mostogradnja 1,56 millió, a kőolaj-finomító 5,27, a ZGOP 3,67, az Agrobačka 1,4, a Porečje 7,84, a szerszámgyár 3,6, az Armata 2,27, a lábbeligyár 3,43 millió euróért cserélhet gazdát. A Magnohrom kikiáltási ára 10,5 millió euró, a Nevené 2,39 millió euró, a Partizanski put vállalaté 266 157 euró, a Majevica Holdingé 2,64 millió euró, a feldolgozóipari vállalaté pedig 3,57 millió euró.

A területet kezelő Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság úgy döntött, hogy a közeljövőben lehozzák a kopjafákat a tetőről, és amennyiben találnak egy megfelelő helyszínt, ott állítják fel újra az emlékoszlopokat, nyilatkozta a Hargita Népe napilapnak Fodor György erdőgondnok. Az intézkedést annak kapcsán jelentették be, hogy elkészült a Madarasi Hargita és Ördögtó Natura2000-es területek kezelési terve. A dokumentum 8 európai közösségi jelentőségű élőhelyet és madárvédelmi zónát jelöl ki, és különböző intézkedéseket fogalmaz meg a területek védelmére. A több mint 13 ezer hektárnyi védett területen a legtöbb problémát a motorizált sportok kedvelői okozzák, a nyáron terepjárókkal, télen hószánokkal közlekedő turisták sok kárt tesznek a természetben. A gondnokság próbálja mérsékelni a turisták által okozott zavarást a természetben, illetve a védett területen korlátozzák az építkezéseket is, hogy megőrizzék a természetes élőhelyeket.

Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban – adta hírül a Pécsi Újság.hu hírportál szerdán.

Gábor Olivér pécsi régész a portálnak nyilatkozva azt mondta, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak.

Elmondása szerint a rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy – ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás – de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a VII. században is.

Méretes, feltételezhetően bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tengerben egy mélységi kutatással foglalkozó orosz búvárklub tagjai. Roman Dunajev, a Rosztov-Dive nevű klub vezetője a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilapnak elmondta, hogy Szevasztopol térségében, 86 méteres mélységben találták meg a mintegy 125 méter hosszú hajót. Nem árulta el az értékes lelet pontos helyét, hogy az illegális kincsvadászok ne bukkanhassanak rá.

Az orosz kutatóbúvárok vezetője annyit azonban elmondott, hogy a feltételezésük szerint bizánci hajón több száz amforát és egyéb tárgyakat szállítottak, amelyekkel annak idején a görög városállamok kereskedtek. A Rosszijszkaja Gazeta az alább látható videofelvételt is közzétette, amelyen jól láthatóak a tenger mélyén fekvő amforák is.

A hajót vastag iszapréteg borítja, ezért is maradhatott meg eredeti állapotában. Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizánciak építhették, mások szerint a Krím félszigeten az időszámítás előtti 2300-tól létező Boszporoszi Királyság területén készült. Azt se zárják ki, hogy a Nagy Sándor makedón uralkodó halálát követően létrejött Szeleukida Birodalomban építették a most fellelt hajót.

Viktor Lebegyinszkij történész szerint a 10-11. században készült tengeri közlekedési eszköz különleges, mert korának legnagyobb eddig fellelt példánya. Feltételezhetően egy másik hajóval ütközhetett, és emiatt süllyedt el. A régészek a kutatóbúvárok segítségével azt is meg szeretnék állapítani, hogy a másik hajó is ott fekszik-e a Fekete-tenger mélyén és hogy mikor történhetett az ütközés. A régészeti leletnek köszönhetően a szakemberek jobban megismerhetik az ókori kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szervezését a Fekete-tenger régiójában, valamint a bizánci kereskedelmi hajózás működését.

Roman Dunajev azt reméli, hogy új fejezetet nyithatnak meg a Fekete-tenger északi részének történelmében. Június elején az orosz védelmi minisztérium és az orosz Földrajzi Társaság közös expedíciója is csatlakozik a kutatásokhoz. A Rosztov-Dive nevű búvárklubot 2002-ben hozták létre a második világháborúban elpusztult hajók felkutatására. A szervezet 2006 óta a Krímben is aktív kutatást végez – írta a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylap.

Szerinte nagyobb összeget kellene folyósítani, akár 164 vagy 328 lejt is a rászoruló családok gyermekeinek, és nem kellett volna megduplázni a mostani 42 lejt az olyan családok esetében, akik nem szorulnak rá erre a pénzre. A kormányfő azt mondta, egy szegény család részére a 82 lej igen kevés, egy jómódú családban viszont a gyermekpénz nem számít fontos jövedelemnek. A gyermekpénz megkétszerezéséről múlt szerdán döntött a parlament. Victor Ponta akkor közölte, hogy a szociáldemokraták támogatták a liberálisok erre vonatkozó javaslatát, de megjegyezte, hogy a kezdeményezők nem nevesítették az erőforrásokat, amelyekből az évi 1,8 milliárd lejre becsült költségtételt fedeznék, ennyibe kerül ugyanis évente a gyermekpénz megduplázása. A gyermekpénz növelésére vonatkozó törvényt várhatóan június elsején hirdeti ki az államfő.

A tegnap közzétett brüsszeli tervezet alapján a következő 2 évben az EU tagállamai között 40 ezer menekültet kellene szétosztani, akik Szíriából és Eritreából érkeztek Olaszországba és Görögországba. A dokumentum alapján Románia 1023 menekültet fogadna be Olaszországból és további 682 menekültet Görögországból. Az EB emellett azt is javasolja, hogy a tagállamok fogadjanak be további 20 ezer menekültet, akik jelenleg Európán kívüli államokban élnek, de nemzetközi segítségre szorulnak. Ebből a csoportból Romániának 657 személyt kellene ellátnia. Az Európai Bizottság tervezetében az is szerepel, hogy a befogadó államok minden menekült után 6 000 eurót fognak kapni uniós forrásokból. A tervben résztvevő államoknak 50 millió eurós keretet hoztak létre erre a célra.

Victor Ponta miniszterelnök tegnap egy prishtinai székhelyű szerb televíziónak azt nyilatkozta, hogy Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el az új államot, azóta viszont sok minden változott, és az ország újra fogja gondolni az álláspontját ebben a kérdésben. A miniszterelnök hozzátette, az egyik ok amiért Románia is változtatna korábbi álláspontján az az, hogy Koszóvó és Szerbia sikeres párbeszédet folytat. Koszóvó 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától. A szerbek elutasították ezt az elszakadást, mivel úgy értékelték, hogy a tartomány ezzel megsértette Szerbia területi integritását. Koszovót, mint új államot időközben a legtöbb európai ország elismerte. Ez alól csak 5 állam képez kivételt, köztük van Románia is.

A kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint az új állami ügynökség az igazságügyi minisztérium alárendeltségében működne, és a feladata az lenne, hogy hatékonyabbá tegye a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzását, és az államnak okozott károk megtérítését. Az MTI tudósítása szerint az állami ügynökség a 15 ezer eurónál nagyobb értékű vagyontárgyak raktározásával, illetve értékesítésével foglalkozik majd, emellett felügyeli a vádlottak zárolt számláit, és nyomon követi a kiszabott pénzbeli büntetések behajtását. Laura Codruta Kövesi, a DNA főügyésze korábban többször is hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás csak akkor lehet igazán eredményes a korrupció elleni harcban, ha az elítélteket nemcsak börtönnel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont is. A DNA februári éves értekezletén elhangzott: ha be tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.

A helyi rendőrség közleménye szerint reggel 8 és délelőtt 10 óra között korlátozzák a forgalmat a Győzelem téren. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem katonaorvosi szak a 25 éves fennállását ünnepli, ez alkalomból tartanak megemlékezést a főtéren. A rendezvényen részt vesz Mircea Dușă védelmi miniszter is.