A négynyelvű kérvényt a kezdeményező csoport eljuttatta többek között az Európai Bizottság elnökéhez, az Európa Tanács emberjogi biztosához, az Európa Tanács Velencei Bizottságának elnökéhez, az Amnesty International jogvédő szervezethez, a Magyar Emberi Jogok Alapítványhoz. A kísérőlevélben leszögezték, hogy noha Romániát a kisebbségi jogok tekintetében mintaállamnak tartják, a gyakorlatban számos példa van arra, hogy ez a besorolás nem fedi a valóságot. A petícióban megfogalmazottak is bizonyítékai ennek. A kezdeményezők azt kérték a címzettektől, hogy kísérjék figyelemmel az ügy fejleményeit, és a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent azért, hogy Romániában tartsák be a kisebbségi jogokat szavatoló törvényeket és egyezményeket. A civilek többek között azért követelik a marosvásárhelyi rendőrfőnök leváltását, mert nagy bírságokkal fenyegette a városlakókat, akik ingatlanjukra kihelyezték a kétnyelvű utcanévtáblákat.
A pályázati keretet a közösségi kártyák használata során befolyt összegekből fedezik. A kártya egyre népszerűbb Csíkszeredában, eddig már 9000-en igényelték. A kártya a kozossegikartya.ro honlapon igényelhető, valamint a Merkúr áruházakban, ahol vásárláskor 1 százalék kedvezményben részesül a kártyatulajdonos. További egy százalék a Zöld SzékelyFöld Egyesülethez kerül, amelyből időszakonként pályázatot hirdetnek meg. Június 15-ig várják a pályázókat, akik a Zöld Székelyföld Egyesület honlapján levő pályázati űrlapot kitöltve jelentkezhetnek. Csonta Lászlót, a Zöld SzékelyFöld Egyesület vezetőjét kérdeztük a pályázási feltételekről.
„Az elmúlt időszakban 20 programot támogattunk, közel 95 ezer lej értékben, és hát nagyon sokszínű. Tehát egyedüli feltétel nálunk, hogy környezetvédelemhez valamilyen szinten kapcsolódjon.”
Csonta László arról is beszámolt, hogy idén 3 témakört is javasolnak: olyan ötleteket várnak, amelyek az egészséges életmódot és a tudatos vásárlást népszerűsítik. Ezen kívül, mivel a kerékpározás közkedvelt Csíkszereda környékén, pályázhatnak a kerékpárok biztonságos tárolását vagy használatát célzó programokkal. A harmadik témakör a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabbá tétele. A közösségi kártya használói dönthetik el szavazataikkal azt, hogy mely projektek kerüljenek támogatásra. Csíkszeredában 2011 óta működik a közösségi kártyás rendszer, Marosvásárhelyen pedig két éve lehet igényelni, itt a Marosszéki Közösségi Alapítvány szervez programokat, amint egy-egy jelentősebb összeg összegyűl. Gál Sándor, az egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy az idei Swimathon adománygyűjtő úszóverseny díjait ebből az alapból egészítik ki. Az egyesület vezetője elmondta, hogy a közeljövőben további városokban is bevezetnék a közösségi kártyás rendszert, többek között Sepsiszentgyörgyön, Iaşi-ban, Bákóban.
Az INSCOP közvélemény-kutatása szerint a romániaiak több mint kétharmada jó véleménnyel van Carmen Iohannisról. Csupán a megkérdezettek 1,6 százaléka számára ellenszenves az államfő felesége. A kérdésre, hogy jónak tartaná-e, hogy a first lady láthatóbb módon vállaljon társadalmi szerepet, a válaszadók 57 százaléka felelt igennel, a megkérdezettek 23 százaléka nemmel. A lakosság több mint fele szerint az államfő feleségének különböző jótékonysági, kulturális és oktatási projektekben kellene részt vennie, a válaszadók 22 százaléka szerint nem szükséges jelentős társadalmi szerepet vállalnia, 16 százaléka szerint pedig csak a protokolláris eseményeken kell megjelennie az államfő oldalán. Az INSCOP április végén végezte a felmérést 1085 személy megkérdezésével. A kutatás hibahatára 3 százalék.
Ez 145 ezer aktivált kártyát jelent, tájékoztatta a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztőségét Rodica Biro, a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár aligazgatója. 9000 kártyát még nem vettek át tulajdonosaik. Háromezren voltak, akik személyesen vették át kártyájukat az egészségbiztosítótól. Mintegy 6500 kártyát a családorvosok osztottak ki. Az utóbbi napokban nem adódtak rendszerhibák.
Mintegy százezer igénylés érkezett be a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez. Az RMPSZ becslései szerint idén néhány ezerrel kevesebben igényelték a támogatást, tájékoztat a Krónika. Bartolf Hedvig programirányító szerint ez összefügg a népességcsökkenési tendenciával. Az RMPSZ központjában eddig mintegy 80 ezer igénylő adatait vezették be a számítógépes adatbázisba. Az adatfeldolgozás mellett a hiánypótlás is folyamatban van, az igénylésekből hiányzó dokumentumokról értesítik a pályázókat, a programirányító szerint az is előfordult már, hogy a szülő vagy egyetemi hallgató felszólítás nélkül pótolta a hiányzó iratokat. Várhatóan július végéig befejeződik az adatfeldolgozás, ezt pedig a támogatások odaítélése követi a program meghirdetője, a Bethlen Gábor Alapkezelő által.