Határon túli magyar portálok összesített hírei

Magyar állami támogatásból idén hatmillió forint áll a megye rendelkezésére, ebből 9 kaput tudnak felújítani. A javításra szoruló kapuk állapotfelmérését tegnap kezdték Felcsíkon. Tavaly sikeresen felújítottak öt neves székely kaput, ugyancsak a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. támogatásával.

A szlovákiai Kenyhecben pénteken ünnepélyes keretek között lerakták annak az új Hernád-hídnak az alapkövét, amely a települést összeköti a határ másik oldalán lévő Abaújvárral.

A híd, amely új, magyar-szlovák határátkelőként szolgál majd, a tervek szerint idén októberre készül el. A Hernád-hidat, az Európai Unió (EU) anyagi támogatásával, Magyarország és Szlovákia történelmének legnagyobb közös fejlesztési programjának keretében építik. A program – amelynek megvalósításáról tavaly márciusban írtak alá megállapodást Orbán Viktor és Robert Fico kormányfők – 11 új út, 7 híd és 2 új kompkapcsolat létrehozása által 2020-ra megduplázza a két ország közötti átkelési lehetőségek számát.
A vasbeton szerkezetű híd, amely a projekt dokumentációja szerint 72 méter hosszú lesz, a második világháború során megsemmisült eredeti fahidat helyettesíti majd, és így több mint hét évtized után ismét közvetlen kapcsolatot létesít a két település között. A kétirányú gépkocsi-, kerékpár- és gyalogosforgalom lebonyolítására tervezett hídhoz mindkét oldalon új bekötőutak is készülnek.
“Eddig, ha át akartunk jutni a folyó túloldalára, a legközelebbi hídon át több mint 22 kilométert kellett megtennünk, holott a két település között csak négy és fél kilométeres a távolság” – emlékeztetett az ünnepélyes átadón Sivák Tamás, Abaújvár polgármestere. Hozzátette: a közvetlen közúti kapcsolat létrehozása egyéb pozitív hozadékai mellett jelentős eséllyel elősegíti majd az idegenforgalom fejlődését is.
Konkoly József, a szlovákiai Kenyhec polgármestere méltatta, hogy az infrastrukturális fejlesztés ismét összekapcsolja az egy régióba tartozó községeket. “Korábban évtizedekig volt itt híd, az, hogy ismét lesz, az jó körülményeket teremt a két település és a határ menti térségek együttműködéséhez” – mondta Konkoly, utalva a kenyheci ipari park közelségére és az abból adódó lehetőségekre.
A Kenyhec és Abaújvár közti híd, valamint az új bekötőutak együttes építési költségei a tervek szerint 4,2 millió eurót tesznek majd ki. Ennek az összegnek a 85 százalékát az EU regionális fejlesztési alapjából (ERDF) finanszírozzák, a beruházás költségeinek 10 százalékát fele-fele arányban a két ország, 5 százalékát pedig a két település állja.

Németországban a kisebb szakszervezetek befolyását korlátozó törvényt fogadott el pénteken a törvényhozás alsóháza (Bundestag). A vitatott jogszabályt a kormányoldal számos képviselője elutasította, és több szakszervezet közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul miatta.

A júliusban hatályba lévő törvény alapján ugyan valamennyi szakszervezet tárgyalhat a munkáltatóval a bérekről, munkakörülményekről, kollektív szerződésről, de mindig az a megállapodás érvényes, amelyet a legtöbb dolgozót képviselő szakszervezet kötött a munkaadóval.
Az új szabály következtében előfordulhat, hogy munkaügyi bíróságok törvénytelennek minősítenek kisebb szakszervezetek által indított sztrájkokat, hivatkozva arra, hogy az érdekképviseleteknek nincs lehetőségük a követeléseik érvényesítésére, a vonatkozó jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy sztrájkolni csak olyan célokért lehet, amelyek elérése nem tűnik lehetetlennek.
Mindez korlátozza a kisebb szakszervezetek befolyását, amit az érintettek sérelmeznek. Több szakszervezet már a pénteki szavazás előtt közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.
A jogszabály támogatottsága a nagykoalíció – konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióiban sem volt egyöntetű, többen tartózkodtak vagy az SPD-s vezetésű munkaügyi minisztérium előterjesztése ellen szavaztak.
A törvény bírálói szerint a kormány megfosztja a kisebb szakszervezeteket a sztrájk jogától. A törvény támogatói szerint az új szabály visszaállítja a szakszervezetek közötti együttműködés és a munkáltatóval való megállapodás elvére felépített 2010 előtti rendet, amely 60 éven keresztül jól működött.
Németországban 2010-ig az egy vállalat-egy kollektív szerződés szabály érvényesült, és a munkavállalói érdekképviseleti rendszer hatalmas, egész ágazatokat lefedő szakszervezeti szövetségeken alapult. Szakértők szerint a nagy szakszervezetek fölénye jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi összevetésben kevés sztrájk volt, és a bérek emelkedése nem haladta meg a termelékenység növekedését, aminek révén Németország leküzdötte a kilencvenes évek végére, kétezres évek elejére kialakult válságot, amelyben a munkanélküliek száma 5 millió fölé emelkedett.
A munkanélküliek száma időközben 3 millió alá süllyedt, az alkotmánybíróság pedig egy 2010-es döntésével kimondta, hogy egy-egy vállalatnál több bérmegállapodás, kollektív szerződés is érvényben lehet. Az utóbbi években így számos sztrájkot szerveztek az adott társaságnál a legkisebbek közé tartozó, ám igen fontos, “elit” munkavállalókat képviselő szakszervezetek, hogy előnyösebb munkafeltételeket, magasabb béreket harcoljanak ki tagjaiknak. A légitársaságok pilótáinak szakszervezete (VC) például tavaly április óta 12 sztrájkot szervezett, amelyek miatt csaknem teljes egészében leállt a Lufthansa, holott a pilóták az alkalmazottak alig 4 százalékát teszik ki.
Az utóbbi hónapokban a nagyjából 200 ezer főt foglalkoztató Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság mozdonyvezetőinek szakszervezete, a foglalkoztatottak nagyjából 1 százalékát kitevő mozdonyvezetőket és több mint 10 ezer további DB-s dolgozót, összesen nagyjából 20 ezer munkavállalót képviselő GDL sztrájkjai keltettek nagy feltűnést, és bosszúságot ingázók és utazók millióinak.
A GDL tavaly szeptember óta 9 sztrájkot szervezett, és azzal vádolta meg a DB-t, hogy azért halogatja az érdemi egyeztetést, mert kivárásra játszik, megpróbálja az új törvény életbe lépéséig elhúzni a bértárgyalást. Az új jogszabály számos bírálója hasonlóan vélekedik, és sokan “lex GDL” néven emlegetik a Bundestagban pénteken megszavazott törvényt.

MOSZKVA. Az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására - állapította meg a rigai rendezvényt értékelve az orosz külügyminisztérium.

Csay Renáta pénteken fölényesen megnyerte a női kajakosok számát a maratoni országos bajnokságon, és a válogatási elvek szerint ezzel már biztos világ- és Európa-bajnoki indulónak vallhatja magát.
Kiemeltként a kenus Kövér Márton is a vb-indulás kapujába került győzelmével, ám neki még Eb-dobogóra kell jutnia ahhoz, hogy megszerezze helyét a vb-csapatban.

A magyar szövetség tájékoztatása szerint pénteken a 15-szörös világbajnok Csay a második körben lépett el a mezőnytől, és sem a második helyen záró Kiszli Vanda, sem a harmadik Braun Boróka nem tudta vele tartani a lépést. A válogatás során kiemeltnek számító győri Csay ezzel a győzelemmel biztosította helyét a szeptemberi győri maratoni vb-n, valamint a nyári Eb-n is.

Kövérrel az U23-as korú Balla Levente tudta tartani a tempót egészen a negyedik körig, az elmúlt idényt sérülés miatt kihagyó Györe Attila a harmadik helyet szerezte meg.

A legnagyobb csatát a férfi kajakosok vívták. A második körben ellépett egy négytagú boly, Solti László, Boros Adrián, Petró Ádám és Havas Balázs felváltva vezetett, majd az utolsó futószakaszon meglógott Solti és Boros, akik óriási csatát vívtak az aranyéremért, és végül előbbi győzött.

Győrben a maratoni pályán most mutatkozott be a női kenu, az élen a Graboplast két büszkesége, Lakatos Zsanett és Takács Kincső csatázott az aranyért. Lakatos az utolsó futószakasz előtt robbantott, és magabiztosan nyerte meg a viadalt.

Szombaton a páros számokat rendezik meg.

A napokban arról számoltunk be, hogy az Ukrán Állami Vasúttársaság (Ukrzaliznicja) május 19-től törölte a Királyháza–Bátyú, valamint a Bátyú–Aknaszlatina járatokat.

Most Volodimir Szidas, a királyházi vasúti depó vezetője bejelentette, hogy hétfőtől, azaz május 25-től újraindul a Királyháza–Bátyú járat – adta hírül a Zakarpattya Online május 22-én.

A járatok törlését azzal magyarázták, hogy nincs elegendő pénz az üzemanyag megvásárlására. Volodimir Szidas kifejtette, hogy a járatok valóban ráfizetésesek voltak, de a reggeli vonattal sok ember utazott a munkahelyére.

A Királyháza–Bátyú járat közép-európai idő szerint O5:3O-kor indult Királyházáról, és O7:3O-kor érkezett Bátyúba. Ugyanez a szerelvény indult vissza ebédidőben Bátyú–Aknaszlatina járatként Husztra.

A helyi lakosok abban reménykednek, hogy a járatokat a megszokott menetrend szerint állítják vissza.

Kárpátalja.ma

Csemer Boglárka Boggie huszonkettedikként adja elő Wars For Nothing című dalát a bécsi Eurovíziós Dalfesztivál szombati 27-es döntőjében. Magyarországról nem, de a határon túlról lehet majd szavazni a magyar énekesnő produkciójára. A Duna Televízió szombaton 21 órától élőben közvetíti a finálét.
A fináléba jutott országok színpadra lépési sorrendjét péntekre virradóra jelentették be a verseny szervezői. A döntést a házigazda osztrák közszolgálati televízió (ORF) producerei hozták meg, a sorrendet a dalfesztivált irányító Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) vezetői, Jan Ola Sand igazgató, illetve Frank-Dieter Freiling, az úgynevezett referenciacsoport elnöke hagyta jóvá.
A szombati döntőt Szlovénia versenyzője, Maraaya kezdi, utána a kiemelt Franciaország (Lisa Angell), majd Izrael (Nadav Guedj) következik. A dalfesztivál esélyesei közül a svéd Mans Zelmerlöw tizedikként, az ausztrál Guy Sebastian a 12. helyen, a belga Loic Nottet 13. helyen adja elő produkcióját, Boggie a spanyol Edurne után, huszonkettedikként énekel, az orosz Polina Gagarina huszonötödikként lép színpadra, a sort az olasz operapoptrió, az Il Volo zárja.
Boggie és a Wars For Nothing (szerzők: az előadó, Sebestyén Áron és Bori Sára Heléne) a keddi első elődöntőből jutott a döntőbe (Boggie dala a műsor 53. percétől látható). Háborúellenes dalának előadását a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kíséri.
A produkció koreográfusa Tihanyi Ákos, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta. A szombati döntőben Pejtsik Péter személyében magyar hangszerelője és karmestere van a megnyitó ceremóniának. A Wiener Stadthalléban a show-műsorban fellép a verseny tavalyi nyertese, Conchita Wurst is.
Tavaly Kállay-Saunders András huszonegyedikként énekelt a koppenhágai döntőben, és az előkelő 5. helyen végzett.

Az egyik legsúlyosabb népbetegség hazánkban az elhízás, amely számos további betegség okozója lehet. Egy felmérés szerint a kóros elhízás a túlsúly mértékétől függően akár 14 évvel rövidítheti meg az emberi életet.
Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD-tagállamok között – hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap programnak az európai elhízás elleni nap alkalmából készült elemzése.
A felnőttkori elhízás kockázata hathatósan mérsékelhető a gyermekek életének első 1000 napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén. A túlcukrozott, illetve túlfűszerezett ételekhez azonban könnyen hozzászoknak ebben az életkorban a gyermekek, és a súlyproblémához vezető rossz szokást később nagyon nehezen tudják csak elhagyni – áll a program sajtóközleményében.
Egy felmérés szerint a kórosan elhízott emberek várható élettartama a normál testsúlyúakéhoz képest drámaian rövidebb, szélsőséges esetben, 55-59,9 BMI esetén akár 14 év is lehet. (A Body Mass Index, azaz a testtömegindex a legelterjedtebben alkalmazott nemzetközi arányszám a fizikai kondíció felmérésére. A 18,5 és 24,99 közötti BMI-érték normál testsúly, 30 felett túlsúlyt jelez, 40 felett pedig kóros elhízást.)
Az elhízás világszerte óriási egészségügyi probléma: 1980 óta közel háromszorosára nőtt az elhízottak száma, mára meghaladja a 600 milliót. Európában minden második felnőtt és minden harmadik gyerek súlyproblémával küzd. Magyarország a szűkebb régión és az unión belül is az egyik legrosszabb statisztikával rendelkezik: a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig több mint kétharmada elhízott vagy túlsúlyos.
A probléma egyre nagyobb arányban érinti a gyermekeket is: világszerte 42 millió elhízott vagy túlsúlyos csecsemő és gyermek él. A Föld lakosságának jelenlegi életvitelével, és az elmúlt évek növekedési ütemével ezt a számot a WHO 2025-re 70 millióra becsüli. Európában ez a tendencia azzal jár, hogy évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos és 85 ezerrel az elhízott gyermekek száma. A helyzet Magyarországon már most is aggasztó: a 7-14 éves gyerekek 20 százaléka túlsúlyos, 7 százalékaa pedig elhízott.
Ennek következményeként azok a betegségek, amelyek korábban elsősorban a felnőtteket érintették, egyre gyakrabban jelennek meg már gyermekkorban is. A felesleges kilók veszélyeztetik a szervezet normál működését, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan betegségek kialakulásához vezetnek: az esetek 44 százalékában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek 23 százalékáért felelős.
„Életünk fogantatástól számított első 1000 napja során alakul ki az elhízásra való hajlam, ami egész életünk egészségére hatással van. Felmérések szerint a gyermekkorban túlsúlyosak vagy elhízottak 60 százaléka felnőttkorban is súlyproblémával fog küzdeni. A 3 évnél fiatalabb gyerekek 80 százaléka túl sok cukrot fogyaszt. Ha már kisgyerekként a túl fűszeres és túl cukros ételekhez szoktatjuk a gyerekeinket, akkor ezt a rossz szokást felnőttkorban nagyon nehezen tudják elhagyni, ami állandósult súlyproblémákhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Hatalmas felelősség nehezedik a szülők vállára ebben, hiszen akkor kell a legelőrelátóbban és legtudatosabban viselkedniük, amikor még a legkevesebb tapasztalattal rendelkeznek a gyereknevelés terén. Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet és ebben nyújt segítséget az Első 1000 nap program. Ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik gyermeküket, és akár évekkel is meghosszabbíthatják életét.

A megkérdezett szülők többsége állítja: a szlovákiai oktatásügy stagnál, egyharmaduk pedig kifejezetten rossz iránynak tartja a jelenlegit. Mindössze 8 % ítéli meg kedvezően a helyzetet.

Kijev egyik kerületi bírósága elrendelte pénteken a múlt hét végén Kelet-Ukrajnában elfogott két orosz katona előzetes letartóztatását július 19-ig.

Alekszandr Alekszandrov őrmester és Jevgenyij Jerofejev százados múlt szombaton esett fogságba a Luhanszk közelében lévő Scsasztya településnél, a frontvonal ukrán ellenőrzés alatti oldalán, ahol tűzharc közben megsebesültek. Hétfőn szállították őket Kijevbe, a központi katonai kórházba, ahol felépülésükig tartózkodhatnak, utána átszállítják őket az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) előzetes börtönébe.
Alekszandrov őrmester ügyvédje közölte, hogy védence megfellebbezi a letartóztatásáról hozott bírósági döntést.
Az orosz katonák már első kihallgatásuk alkalmával elárulták nevüket és rangjukat, valamint közölték, hogy az orosz fegyveres erők hírszerzéséhez tartozó 3-as számú különleges megbízatású dandárnál szolgálnak, katonai egységük az oroszországi, Volga-parti Togliattiban állomásozik.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai megfigyelői küldöttsége csütörtökön közzétett jelentése szerint a misszió tagjai a napokban felkeresték a kijevi katonai kórházban a két orosz katonát, akik nekik is megerősítették, hogy jelenleg is aktív tagjai az orosz fegyveres erőknek, Ukrajnában felderítői feladatokat láttak el.
Moszkva változatlanul tagadja, hogy a két elfogott orosz állampolgár az orosz fegyveres erőknél szolgálna. Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója csütörtökön arról tájékoztatott, hogy Moszkva külképviseletéről a konzul még mindig nem kereste fel a védelmi minisztérium kijevi katonai kórházában fekvő, sebesült orosz katonákat.
Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője hétfőn közölte, hogy az orosz katonák ellen terrorszervezetben való részvétel gyanújával indítanak büntetőeljárást a Luhanszk megyei oroszbarát szakadárokkal való együttműködésük miatt.

Száraz Pál Szárda szőnyege című új könyvének bemutatójára Dunaszerdahelyen, a Vállalkozók Házában található Symbol Caféban május 20-án került sor. Az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent novellákat Ákody Zsuzsa írónő méltatta, a szerzővel Nagy Erika beszélgetett.

Szegeden szombaton reggeltől gólyalábasok, csepűrágók, dudások és kézművesek veszik birtokba a forgalom elől lezárt Belvárosi hidat. A tizenhat éves Szegedi Hídivásár történetében most először várja három napon keresztül látogatóit a vásári forgatag.

Kihelyezett ülést tartott Párkányban Nyitra megye idegenforgalmi és külkapcsolatok bizottsága. A találkozót a Thermal Hotel konferenciatermében rendezték meg, majd több helyszínre is ellátogattak.

Névnap Dezső – latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek. Idézet „Egy életcélt követni nemes gondolat.
S mi kell hozzá? Csupán akarat,
mely minden ifjú szívében él,
küzdeni bátran egy új életért.”

Tóth Árpád

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- Rippl-Rónay József festő (1861) születése.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

KINEK HISZEL?

„Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz.” (Zsoltárok 37:3)

Fank Furedi kimutatta, hogy a brit újságokban egyre nagyobb mértékben használják a félelemkeltés eszközét; dokumentációját a „veszélyben” kifejezés előfordulásának számára alapozta. 1994-ben a kifejezés 2037-szer fordult elő. A következő év végére ez a szám megkétszereződött. A 2000-es év folyamán a „veszélyben” kifejezés több mint 18000-szer jelent meg nyomtatásban. Vajon a világban valóban kilencszeresére nőtt a veszély? Vagy csupán gyorsabban jutnak el hozzánk a rossz hírek? Az információ-túlterhelés azt is eredményezte, hogy napjainkban sokkal több a gyógyszereket szedő ember, mint eddig bármikor. Nem csupán mi szedünk antidepresszánsokat és nyugtatókat, de a gyermekeink is. Még kedvenc háziállataink is gyógyszereket kapnak! Hálásak lehetünk Istennek az orvostudomány fejlődéséért, de meg kell kérdeznünk magunktól: „Hogyan élték túl az emberek a régi időkben? Mit tettek, amikor túl nagy volt rajtuk a nyomás?” Nos, voltak közöttük, akik minden reggel a következő szavakkal keltek, és este ezekkel feküdtek: „Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre! Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak, mint a zöld növények. Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá adja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert Ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben, és várj az Úrra! … Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején. Megsegíti az Úr, megmenti őket, megmenti a bűnösöktől, megszabadítja őket, mert hozzá menekülnek.” (Zsoltárok 37:1-7, 39-40).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból. 1915-ben szentelték pappá. Gyulán káplán, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-tól plébános Gyulán. Különösen foglalkoztatták a szociális problémák; fölkarolta a munkásifjúságot. 1941. március 2-án foglalta el a győri püspöki széket. Bátran szembeszállt az erőszakos törekvésekkel, mindent elkövetett az üldözöttekért. Vértanú halálát is az okozta 1945. április 2-án, hogy a város elfoglalása után a püspökvárba menekült asszonyok és leányok védelmére kelt. Holtteste a győri székesegyház kápolnájában nyugszik. II. János Pál pápa avatta boldoggá, 1997. november 9-én.

bacskaplebania.hu

Munkatársai kíséretében ma Csókára látogatott Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi–nemzeti közösségi titkár.

Zoran Stojiljković, a Korrupcióellenes Ügynökség Tanácsának elnöke megerősítette, hogy érdek-összeférhetetlenség gyanúja miatt valóban eljárás indult Bratislav Gašić védelmi miniszter, a Szerb Haladó Párt alelnöke ellen. Az eljárás egyelőre csak előkészítési fázisban van, tette hozzá Stojiljković, aki saját elmondása szerint nem érti, hogy miért reagált Gašić idegesen az eljárással kapcsolatos hírre.

A zombori Berta Ferenc Zsebszínház kedden, május 26-án rendezi meg a sorrendben 191. Találkozásait, amelynek keretében kerül sor a 2015-ös Herceg János irodalmi díj átadására, amelynek nyertese Kontra Ferenc, újvidéki író. A kitüntetett munkásságát Beke Ottó és dr. Samu János Vilmos, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar előadói méltatják.

Új helyszínt keresnek a vízilabdatornának a jövő évi, riói olimpia szervezői.

Hivatalos forrásból megerősítették, hogy az elhúzódó építkezés miatt nem az eredetileg tervezett Júlio de Lamare víziparkban - a Maracana Stadion közelében -, hanem várhatóan a város nyugati részén létesülő Olimpiai Park egyik uszodájában bonyolítják majd le a mérkőzéseket. Beugró létesítményként a Rio északi részén fekvő Deodoro-sportközpont is szóba jöhet.
A XXXI. nyári olimpiát 2016. augusztus 5. és 21. között rendezik a brazíliai metropoliszban.

Amennyiben Róma elnyeri a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát, úgy a világhírű Colosseumban rendeznék az éremátadási ünnepségeket - ígérte meg Ignazio Marino főpolgármester, aki pénteken találkozott Thomas Bachhal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével.

A fogadáson jelen volt többek között Sergio Mattarella köztársasági elnök és Giovanni Malago, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke is.
Marino hangsúlyozta: szeretnék úgy felújítani a Colosseumot, hogy ott rendezhessék meg a ceremóniákat, mint az ókorban. Bach viccesen hozzátette: oroszlánokat ezért nem engednek be.
A rómaiak tervezik, hogy más történelmi helyszíneken is legyenek az ötkarikás játékokkal kapcsolatos események.
Matteo Renzi miniszterelnök decemberben jelentette be, hogy Róma megpályázza a 2024-es olimpia rendezési jogát.
A NOB elnöke szerint jó esélye van az olasz fővárosnak, hiszen régen látott egység van a kandidálás mögött mind a helyi sportvilág, mind pedig a politika részéről.
Luca di Montezemolo, a kandidáló bizottság vezetője, a Ferrari korábbi elnöke szerint éppen az összhang lehet pályázatuk ereje. Kiemelte: Róma az egyetlen jelentkező, amely a művészetet, a kultúrát, a sporthagyományokat, az innovációt és a technológiát egységbe tömöríti, és a csapatszellem is erős.
Róma mellett mostanáig Boston, valamint a német "háziversenyben" győztes Hamburg jelezte, hogy versenybe száll a 2024-es olimpiáért. Párizs mellett Baku, Doha és Isztambul érdeklődik, hasonló szándékot jelzett korábban Durban is, amely azonban időközben - úgy tűnik - letett a kandidálásról. A dél-afrikai sportminiszter februárban irreálisnak nevezte a jelentkezést.
A Magyar Olimpiai Bizottság a február 6-i közgyűlésén döntött úgy, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, hogy vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.