A növényvédelem csak akkor lehet hatásos, ha megfelelő zöldmunkákkal párosul. A szellős lombozat megkönnyíti a növényvédelmet. Vigyázzunk azonban a munkák összehangolásával, permetezés után, ameddig le nem telik a munkaegészségügyi várakozási idő, ne végezzünk zöldmunkákat a szőlőben! Tehát a zöldmunkák fő célja a hatékony növényvédelem elősegítése és a szükséges lombfelület (levélfelület) kialakítása és fenntartása, ami a hajtásszám és a hajtáshossz beállításával érhető el.
A zöldmunkák több csoportba oszthatók. Ezek a rügy- és hajtásválogatás, kötözés, lombfal kialakítása, csonkázás, hónaljhajtások kezelése, levelezés, fürt- vagy virágritkítás.
A borszőlők zöldmunkáiban az egyes fajták között igen nagy eltérések lehetnek. A borszőlőknél áltálában a legfontosabb a termésmennyiség beállítása, ami virágzás után a fürtök ritkításával, a kötözéssel egy menetben elvégezhető. A tőkék egyéni megterhelésének beállítása függ a tőke tenyészterületétől, a tőke kondíciójától és a készíteni kívánt bor minőségétől is. Ha kiváló minőségű bort szeretnénk készíteni, semmiképpen ne terheljük túl a tőkéket. A szőlő növényvédelme szempontjából fontos továbbá, hogy a lombfal szellős legyen, hogy a reggeli harmat hamar felszáradjon, a tőke ne maradjon nedves. A borszőlőknél is fontos a levelezés érési időszak elején: a fürtöket takaró leveleket szedjük le, ha ugyanis napfény éri a fürtöt, intenzívebb lesz a cukor- és a színanyagképződés, amelyek elengedhetetlenek a minőségi bor készítéséhez.
A csemegeszőlők zöldmunkáit egy kicsit másképp kell végeznünk, mint a borszőlőkét. A piacra szánt csemegeszőlőknél a fürtök és a szemek mérete a legfontosabb. A vásárlók többsége sajnos a szemével vásárol, és csak a nagy szemű, nagy fürtű szőlőket veszi, az íz másodlagos marad. Saját fogyasztásra termelt csemegeszőlőinknél más a helyzet. Ott a legfontosabb az íz és zamat harmóniája. A szőlők ízét utólag nem lehet befolyásolni, az többnyire a fajtaválasztásnál eldől, viszont a szőlő méreteit a helyes zöldmunka befolyásolhatja. Csemegeszőlőknél fürtritkítást végezhetünk virágzás előtt és után is. Ha virágzás előtt ritkítjuk a fürtöket, akkor a virágok könnyebben, jobban kötődnek, több bogyó lesz a fürtön, a fürt ezáltal tömötté válik, a bogyók viszont nem tudnak egymástól túl nagyra nőni. A virágzás után végzett fürtritkítás esetén a sok fürttel terhelt tőkén a kötődés gyengébb, kevesebb a bogyó, lazább a fürt, a bogyók nagyobbra nőhetnek.
A csemegeszőlőknél is fontos a szellős lombfal kialakítása, és az idejében elvégzett kötözés. A hajtásokat kössük mindig a karóhoz vagy a lugas drótjához, nehogy a szél letörje őket. A kötéseket ne húzzuk meg túlságosan, mert ahogy a hajtások vastagodnak, a spárga bevághat a növénybe. A kötésnél továbbá ügyeljünk arra, hogy a fürtöket ne szorítsuk össze a hajtásokkal, had lógjanak szabadon. Levelezést is végezzünk az érési időszak előtt. A levelezésnél azokat a leveleket szedjük le, amelyek takarják a fürtöket, mert ha nem éri a napsütés, a bogyónak nem szép a színe. A hajtásokat a növekedési időszak alatt folyamatosan kacsozzuk, ne hanyagoljuk el, mert a kicsi hajtások könnyebben kitörnek, ha túl sok hónaljhajtás képződik rajtuk. Ez nehezíti a növényvédelmet. A lugason nevelt szőlők hajtásait még akkor tördeljük ki az alsó dróthuzalig, amikor kicsik. A hajtások csonkázását nem ajánlom elsietni, mert ha túl hamar csonkázunk, nagyon intenzív hónaljhajtás-képződés indulhat el. Az elsietett csonkázás további betegségek kialakulásához is vezethet. Az utóbbi évek tapasztalata szerint csonkázni elég nyár közepén, és csonkázás után mindenképpen permetezzük meg a szőlőt gombaölő szerrel.
Az utóbbi években a nagy szárazság miatt, ami általában nyáron, a bogyók növekedési időszakában jelentkezik, elterjedőben van a szőlők locsolása. A szőlő köztudottan jó szárazságtűrő növény, s ez a borszőlők esetében valóban így is van, hiszen a 2-4 kg szőlő kineveléséhez szükséges vizet a mélyre nyúló gyökerek fel tudják venni. Az új nemesítésű csemegeszőlőknél azonban, ahol a fürtök átlagos tömege 1-2 kg is lehet, könnyen felléphet a vízhiány. A 10-12 kg szőlő kineveléséhez szükséges vízmennyiség felvétele, főként egy fiatal tőkének, komoly gondot okoz. A locsolás során csak a talajt öntözzük, a lombozatot ne. A vizet legjobb a mélyebb rétegekbe lejuttatni, ahol a szőlő fő gyökérzónája található – ez kb. 30-50 cm. Csepegtető öntözés alkalmazásánál például gyakran kell öntöznünk és hosszabb ideig, hogy a talaj ilyen mélyen átnedvesedjen. Többek által alkalmazott jó megoldás, ha egy 1,5 literes műanyag flakon alját levágjuk, a kupakot letekerjük, majd a szájával lefelé a földbe ássuk, s ezt engedjük meg vízzel. Amellett, hogy a víz közvetlenül a gyökérzónába jut, a módszer további előnye, hogy a különböző tápanyagok utánpótlását is megkönnyíti, hiszen a megvásárolható komplex, vízben jól oldódó műtrágyákból elég egy kicsit a flakonokba szórni, majd vízzel feltölteni, s a tápanyag közvetlenül a növény rendelkezésére áll, és nem a felső gyökérzónában lévő gyomokat hizlalja.
A szőlőben végzett munkák nagy része nehéz és fáradságos munka, azonban a szőlő nagyon hálás növény, és az egész évi gondos munkát mindig bőséges, finom és mutatós terméssel hálálja meg. Egy szépen ápolt szőlőlugas udvarunk legszebb dísze lehet, amelyre méltán lehetünk büszkék.
Varga István,
benei szőlész-borász, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója
Április 13-én a cseh Vit Jedlicska kikiáltotta Liberlandot. A hét négyzetkilométeres területen fekvő sziget, illetve félsziget a térképek szerint Szerbiához tartozik, de a Duna jobb partján fekszik, így tulajdonképpen a folyó horvát oldalán van. A 31 éves cseh politikus azért alapította meg ezen a területen álomországát, ahol nem lesz adófizetői kötelezettség, és az állam nem fog beleavatkozni az emberek életébe, mert szerinte ez a senki földje. S valóban van ebben valami. Kataszterileg Szerbiához tartozik, de ténylegesen Horvátországban van.
Szerbia nem tart igényt erre a területre, a horvátok meg úgy viseltetnek iránta, hogy ez nem hozzájuk tartozik. Ez az esemény irányította rá a figyelmet a Szerbia és Horvátország közötti határvitára.
By tklaura
Pünkösd alkalmával nem csak szentmisékkel ünnepelnek a hívek. A Szentlélek eljöveteléhez több szokás és hagyomány is fűződik.
Pünkösd ünnepe nevét a pentekotész, vagyis az ötvenedik szóból kapta, ugyanis a keresztények a húsvét utáni ötvenedik napon ünneplik a Szentlélek eljövetelét. A hívek körében ma is számos hagyomány fennmaradt ezzel kapcsolatban.
A pünkösdi A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
Az utolsó felvonáshoz érkezett Európa drámája. Az egykor világot uraló kontinens jelentéktelenné válik, nemzetközi befolyása a minimumra csökken. A világ korábban legfejlettebb földrésze lemarad a többiek mögött. A civilizáció bölcsőjének számító kontinensnek már a barbárság elhatalmasodásától kell tartania. Európa afelé tart, hogy tönkretegye magát, ismét a kettészakadás, sőt a háború réme fenyegeti. Az emberiség nagy értékeit megteremtő világrész értékei kerültek veszélybe. És mintha a kontinens is ennek tudatára ébredne, végre tenni próbál valamit e folyamat leállítására. Ez a kettőség jellemzi ma a helyzetet.
Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.
Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ “a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (…) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe”. Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.
Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.
Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.
Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére – ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.
Pünkösdhétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie “középszerűségéből és bezártságából”, visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.
A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.
A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet “hiábavaló mészárlásnak” nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.
A második fordulóban melyik jelöltre szavazna? Két hete ezt kérdezgették a lengyel közvélemény-kutatók, mert nagyon valószínűnek tűnt, hogy első nekifutásra nem dől el, ki lesz az államfő a következő öt évben. Így is történt.
Ukrajna változatlanul politikai és gazdasági káoszba merül, egy évvel azután, hogy Petro Porosenkót elnökké választották és fél évvel azt követően, hogy felesküdött az új kijevi parlament. Az ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély.
By tklaura
Az 1944/45-ös magyarellenes atrocitásokról tartott tegnap tanácskozást Temerinben az Impressum Polgárok Egyesülete. Ágoston András a történelmi VMDK egyik alapító tagja arról beszélt, hogy 1989. júniusában néhányan már pontosan tudták, hogy lesz VMDK, amely magyar szervezet lesz és autonómiát fog követelni. Szerinte már akkor érezték, hogy felvetik majd az 1944/45-ös atrocitások A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV