Határon túli magyar portálok összesített hírei

A május 10-i népszavazás érvénytelen volt, mivel a választási jegyzékben szereplő nagyváradi lakosoknak mindössze 19,68 százaléka járult az urnák elé. Annak ellenére, hogy a községben a szavazók aránya 54,5 százalékos volt és a voksolók többsége az egyesítés mellett szavazott, a szavazás csak akkor lett volna érvényes, ha a választópolgárok legkevesebb 30 százaléka részt vett volna a népszavazáson. Ma a nagyváradi polgármester, Ilie Bolojan felhívást intézett a magyar lakossághoz, hogy a június 14-re kitűzött újabb népszavazáson vegyenek részt, tájékoztat a maszol hírportál. Az elöljáró elismerte, hogy a megyeszékhely és Váradszentmárton egyesítése következtében valóban csökkenne a magyarok részaránya Nagyváradon, de csupán 1 százalékkal, 24,9-ről 23,9 százalékra. Nagyvárad és Váradszentmárton egyesítését az RMDSZ nem támogatja, és a május 10-i népszavazás előtt az EMNP Bihar megyei elnöke is arra szólította fel a magyarokat, hogy ne szavazzanak. A május 10-i népszavazás premiernek számított Romániában, mivel első alkalommal fordult elő, hogy két település egyesítésére írjanak ki referendumot.

Három magyarországi és öt erdélyi társulat lép fel hat nap alatt, és összesen tizenegy produkció lesz látható Csíkszeredában, huszonegy előadásban.
Kategória: Magazin

A borzsovai óvodások és kisiskolások szülei, a helyi közbirtokosság és az iskola vezetősége fogott össze, hogy megfelelő játszóteret alakítsanak ki mintegy hatvan gyermek számára.
Kategória: Faluszerte

Az RB-Trade magánvállalat beadvánnyal fordult az Ungvári Városi Tanácshoz, melyben engedélyt kérnek két, kizárólag idegenforgalmi célú interaktív információs képernyő, valamint hét turisztikai térkép elhelyezésére Ungvár központi részében. A képernyők nem használhatók reklámcélokra, kizárólag turisztikai információk jelennének meg rajta – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál május 23-án.
A kérelem jóváhagyásáról és engedélyeztetéséről a városi végrehajtó bizottság soron következő ülésén tárgyalnak.
Az információs képernyőket a Petőfi téren és a Kapitulna úton szerelnék fel. A Petőfi téren, a Korzó és a Volosin utcák kereszteződésében, a Függetlenség sétány és a Népi tér között, a Rákóczi úton, a Színház és a Zsupanatszka téren pedig idegenforgalmi térképeket és útjelzőket állítanának fel.

Kárpátalja.ma

Aki nyár végére tervezi vakációját, az biciklin járhatja be Maros- és Brassó megye gyönyörű tájait, száz kilométeres, a közúti forgalomtól távol eső kerékpárúton. Augusztusban adják át rendeltetésének azt a körülbelül száz kilométeres, árkon- bokron- erdőn- legelőn átvezető kerékpárutat, amely Brass...

Az utóbbi napok statisztikája elképesztő: négy férj ölte meg feleségét, a családon belüli erőszaknak pedig összesen 13 áldozata volt az elmúlt néhány napban. A legújabb – amikor ez az írás készül –, hogy Borban egy asszony törött koponyával és testén látható sérülésekkel került kórházba. Az ellátásra szoruló nő azt állította, leesett a lépcsőn. A rendőrség azonban kiderítette, hogy a 37 éves férj verte össze feleségét úgy, hogy az röviddel kórházba kerülése után kómába esett. A Martonoson és Oromon történtek után a belügyminiszter és a nők jogaival foglalkozó szerveztek is ígéretet tettek, hogy hamarosan lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megvédjék a családon belüli erőszak áldozatait. A belügyminiszter máris meghirdetett egy platformot, amely különböző bizottságok alakítását helyezi kilátásba, azok együttes fellépését, illetve koordinált munkáját, és szó van benne a büntető törvénykönyv, valamint a családjogi törvény módosításáról is. Holnapra a nemi egyenjogúság kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság jelentette be ülését, ezen majd megvitatják a családon belüli erőszak csökkentésének lehetséges módozatait.

Az év eleje óta 26 nőt ölt meg férje vagy partnere. Az, hogy hányat gyötör évek óta a vele egy lakásban, házban, életközösségben vagy házasságban élő vagy volt partnere, azt nem tudhatjuk. Az ilyen esetekre akkor derül fény, amikor már vér folyik. Bevallani azt, hogy akár testileg, akár verbálisan megnyomorítanak valakit a családon belül, az szégyen. Nem véletlen, hogy a közbeszéd is csak akkor foglalkozik ezzel a témával, amikor többszörös gyilkosság történik.

A családon belüli zaklatásnak különböző fázisai vannak. A statisztika azt mutatja, hogy főként nők az áldozatok. Szerbiában minden harmadik nő fizikai erőszak áldozata, minden hatodik pedig pszichikai terror alatt él.

Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, vajon olvasóink szerint mi lehet annak hátterében, hogy ilyen nagyarányú a családon belüli erőszak. Olvasóink egyaránt látják ennek okát az elszegényedésben, az elidegenedésben és a háborús traumák következménye is lehet az ilyen, emberhez nem méltó reakció.

Szerbia szigorú patriarchális társadalom. Egyszerűen évszázadok óta élnek azok az íratlan szabályok, hogy a nő nem egyenlő a férfival, a családfenntartóval. Gyakran, amikor a családfenntartói szerep veszélybe kerül, azaz a férfi nem tudja teljesíteni azt, hogy ő keresi a több pénzt, ő tartja el a családot, akkor más módon éli ki „uralkodását” : erőszakkal. Lehet ez verbális, lehet ez nyomasztó légkör, amikor a feleségre betegesen féltékeny a férj, és gyakran sajnos a tettlegességig fajul a bántalmazás.

Az utóbbi napokban a sajtó címoldalára került esetek csak a jéghegy csúcsa. Az, hogy mi történik a családi otthonokban, jobbára titok marad. A fent említett bori nő is azt akarta elhitetni, hogy leesett a lépcsőről, miközben úgy összeverte a férje, hogy koponyatörést szenvedett. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy vagy megfenyegette a férje, és nem merte bevallani, mi is történt, vagy, mint ahogyan ez lenni szokott, a bántalmazás után az őrjöngő férj sírva fakad, és azt bizonygatja, hogy szereti a feleségét, és soha többé nem fog előfordulni az, ami pár perccel korában megtörtént. S a nők nagy része ennek hitelt ad, pedig semmilyen magyarázat nincs arra, hogy egy férfi megüssön, hát még hogy összeverjen egy nőt. Ha az együttélés nem megy, el kell válni.

Csakhogy ez sem olyan könnyű. Vannak házasságok, amelyek nem működnek, amelyekben szenved a feleség, a férj és a gyermek is, de egzisztenciális okokból nem tudnak elválni. A tartósan rossz hangulat, a fenyegetettségben élés tönkretesz mindenkit: a gyermeket, aki ilyen hangulatban nő fel, a feleséget, aki retteg és a férjet is, aki kényszerzubbonynak érzi házasságát.

A pszichológusok azt állítják, az első pofon után ott kell hagyni a férjet. Nem kell abban reménykedni, hogy nem jön a következő. Hogy mégis miért várják meg a bántalmazott nők, hogy megérkezzen a második meg a sokadik pofon, esetleg tragédiába torkolljon az együttélés? Gyakran az a nő válasza: én akkor is szeretem. Ez az a válasz, amellyel sem a segítő barát, sem a szakember nem tud mit kezdeni. Hiába mondják az ilyen szomorú sorsú nőnek, hogy nem szerelemről van itt már szó, hanem sokkal inkább arról, hogy fél egyedül újrakezdeni az életet, sokan hajthatatlanok. S azok a gyermekek, akik ilyen környezetben nőnek fel, tulajdonképpen viszik magukkal a mintát, mint ahogyan sok más, jó mintát is. A rengeteg erőszakot meg a nők megalázást is tovább örökíti a család. Vagy úgy, hogy férfitagja felnőttként az otthonihoz hasonló módon oldja meg saját családjában a problémát, vagy úgy, hogy nőként az anya példáját látva eltűri, hogy bántalmazzák, megalázzák.

S ha ez így van, akkor fel lehet-e számolni a családon belüli erőszakot? Nyilván, ha a rendőrség nem csak akkor avatkozna be, amikor már vér folyik: ha valaki segítséget kér, akkor annak oka van, s jóval nagyobb felhatalmazás kellene a rendőrségnek, hogy a tomboló férjeket, partnereket eltávolítsa a családból, de ugyanakkor sokkal bátrabbaknak kellene lenni a nőknek is, hogy merjenek a bántalmazásukról beszélni, hogy ki merjenek szállni a rossz életből. Ehhez feltétlen szükség van a társadalom segítségére is. Most öt biztonságos ház van Szerbiában, ahol a családon belüli erőszak áldozatai meghúzhatják magukat, ahol segítséget kaphatnak. Ha minden harmadik nő fizikai bántalmazás áldozata, akkor nem ennyi, hanem ki tudja, hányszor ennyi menedékházra lenne szükség. Csakhogy a menedékház is átmeneti megoldás.

A családon belüli erőszak bármilyen törvényeket is hozunk, s bármennyire is javul az életszínvonalunk, nem fog megszűnni egyik pillanatról a másikra. Ahhoz, hogy ne legyen bántalmazás, a társadalmi szokásoknak, a családok működésének is változni kell. S legfőképpen nem kellene továbbörökíteni a nők megpofozását, megalázást. Nem lehet második pofon, mert az első is sok. Túl sok.

 

 

MADÉFALVA. Medve sebesített meg egy nőt a székelyföldi Madéfalva közelében – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség.

Hol tartunk, merre tovább 25 év után? címmel tartott egész napos nemzetközi tanácskozást az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitásokról a temerini Impressum Polgárok Egyesülete szombaton. A konferencián történészek, társadalomtudósok, közéleti személyek és a téma kutatói tárgyaltak a délvidéki magyarság ellen elkövetett, évtizedekig tabu témának számító eseményekről. A konferencia keretében Bank Barbara történész, a nemzeti emlékbizottság tagja megnyitotta a Keskenyúton Alapítvány Délvidéki Magyar Golgota c. vándorkiállítását, Pirityiné Szabó Judit, a Magyar Minisztériumelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetője pedig felolvasta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárnak Magyarország kormánya nevében a konferenciához intézett üdvözlő levelét.

A megjelenteket üdvözölte Gusztony András, a VMDP temerini helyi szervezetének elnöke, aki maga is jelen volt a történelmi VMDK első tanácsának azon az 1990. áprilisi ülésén, amikor meglehetősen kimerítő vita után úgy döntöttek, hogy a Szerbiai és a Vajdasági Tudományos Akadémiához fordulnak azzal a ma már történelminek nevezhető kezdeményezéssel, amely „a nemzetközileg érvényes mércék alapján genocídiumnak tekinthető” esetek tudományos feltárására és a történelmi igazságtételre vonatkozott.

Annak ellenére, hogy a lelkes helyi kutatók foglalkoztak a témával, az események leírásával, máig is sok a fehér folt, az ismeretlen vagy az elhallgatott tény, mondta Csorba Béla író, költő, tanár, néprajzkutató a tanácskozás egyik szervezője Koldusok a temetőkapuban (Tito táborlakói az ötvenes évek vajdasági sajtójában) címmel tartott előadásában, amelyben a magyarság ellen elkövetett atrocitások tényének sajtóbeli és irodalombeli visszatükröződésével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a táborok megléttét és a tömeggyilkosságok, megtorlások megtörténtét a vajdasági magyar sajtó igyekezett tőle telhetően szordínóval kezelni vagy nem emlegetni. Ha ezekről a dolgokról mégis szólt, akkor azt az agitációs propaganda szellemében tette, mellőzve a teljes objektivitást.

Bozóki Antal jogász, publicista Rehabilitálás és restitúció – négy évvel később címmel jogi szempontból taglalta a kérdést. Elmondta, hogy a bíróságok nagyon lassan, vontatottan dolgoznak, jogukat csak azok tudják érvényesíteni, akik végigjárják a hosszadalmas, akadályokkal terhes és költséges bírósági eljárást.

A szervezők nem szorítkoztak csupán a Délvidékre. Botlik József kisebbségkutató történész a magyarsággal szemben elkövetett kegyetlenségek a Kárpát-medencében című előadásából a hallgatóság megtudhatta, hogy egy összehangolt magyarellenes akció, genocídium volt 1944–1945 fordulóján Kárpát-medence-szerte.

Horváth László zágrábi vegyészmérnök a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti társaság nevében Bognár András akadémikussal közösen írt A horvátországi magyar áldozatok és a horvátországi magyarság migrációja a II. világháború végén és utána című dolgozatukat olvasta fel, vetítéssel egybekötve.

Szakály Sándor történész új szempontokkal világította meg az 1942-es újvidéki razzia történéseit, amelyeket a magyar hadsereg követett el. Matuska Márton publicista, aki évtizedek óta kutatja az 1944–1945 telén lezajlott délvidéki magyarellenes vérengzés körülményeit, a szombati tanácskozáson Az elhallgatott razzia (1944–1945) címmel tartotta előadását.

A közelmúltban jelent meg Pintér József Szennyes diadal című monográfiája a szenttamási magyarság 1944/45-ös tragédiájáról. Ebbe nyújtott betekintést, de szólt a péterrévei események feltárásának állásáról is. Az óbecsei magyarellenes eseményeket Kiss Igor kisebbségkutatói szociológus ismertette. Mint mondta, Óbecse sok más településhez hasonlóan mindeddig fehér folt az 1944/45-ös viktimológiai kutatások terén. A Megbékélés sajtója és olvasatai című előadással Ternovácz István újságíró zárta a tanácskozást, aki a sajtó anyagából válogatott, és annak olvasatait interpretálta.

Nincs életveszélyben, és nincsenek nagyon súlyos sérülései annak a 28 éves felcsíki nőnek, akit vasárnap ért medvetámadás Csíkrákos közelében, az erdőben.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

POZSONY. Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék új elnöke az Irány-Szociáldemokrácia érdekeit képviseli, véli a Polis Slovakia közvélemény-kutató ügynökség felmérésében résztvevők 48,9 százaléka.

Vasile Blaga, az új Nemzeti Liberális Pártba (PNL) beolvadt Demokrata-Liberális Párt (PDL) korábbi elnöke, az új PNL társelnöke is korrupciós gyanúba keveredett.
Kategória: Belföld

A Magyar Polgári Párt kezdeményezésére Marosvásárhelyen az idén az RMDSZ-szel együtt tartják a Nemzeti Összetartozás Napjára tervezett rendezvényt. Bár a két alakulat vezetője az erősödő összefogásról beszélt, kihagyták az Erdélyi Magyar Néppártot.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Csemer Boglárka Boggie számára hatalmas élmény volt a dalfesztivál és alig várja, hogy újra nagy közönség előtt énekelhessen. 
Kategória: Színes

BUDAPEST. Támogatni kell a határon túli magyar közösségeket a magyar identitás erősítése érdekében - mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán hétfőn.

„Nehéz elhinni, hogy a 21. században bárki is ekkora közömbösséget tanúsítson a törvények betartása iránt" – panaszolta el Bencze Attila homoródszentmártoni tanácsos, akit múlt héten fényes nappal megvert két férfi.
Kategória: Erdélyi hírek

A gálaműsor este 9 órakor kezdődik a Bukaresti Nemzeti Színházban. Az Uniter-jelöltek között van Berekméri Katalin Az ördög próbája című marosvásárhelyi előadásban nyújtott alakításával, Radu Nicat pedig a legjobb rendezésért járó díjra jelölték a Futótűz című produkcióért. A színdarabot a temesvári magyar színháznál rendezte. Labancz Klára díszlettervező életműdíjat kap. Vladimir Jurăscu színész, Mihaela Arsenescu Werner színésznő, Alexander Hausvater rendező, és Mira Iosif kritikus ugyancsak életműdíjban részesül. A Kiválósági Díjat Peter Brooknak ítélték oda, a romániai színházművészetre gyakorolt hatásáért. A Romániai Színházak Szövetsége huszonharmadik alkalommal szervezi meg az Uniter-gálát.

Támogatni kell a határon túli magyar közösségeket a magyar identitás erősítése érdekében - mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Vannak szimbolikus, szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a határon túli magyarokra, fiatalokra is ki kell terjeszteni, továbbá fontos a közösségek gazdasági megerősítése - tette hozzá.

Támogatni kell a közép- és felsőfokú oktatást, valamint a külhoni szakképzést - mondta az államtitkár. Kiemelte: fontos cél a népességfogyás megállítása.

A közelmúltban átfogó tanulmány készült a külhoni magyarság helyzetéről, ami jó alapot nyújt egy új nemzetpolitikai irány kialakításához - vélekedett Potápi Árpád államtitkár.

Kedden 16.15-től ZeneTEREFERE – szóljon hozzá! Gyalogosok, biciklisek, autósok – egymás idegeire megyünk?  Rend vagy káosz, egymásrafigyelás  vagy farkastörvények? Az utóbbi években szigorodtak a közlekedési szabályok, amelyeket be kellene tartani, tartatni, mert emberek testi épségéről,...