Mint korábban hírt adtunk róla, egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
A maradványokat Beregszász közelében, az Ardai-hegyen találták meg.
A kőerőd falai akár 1 méter vastagok lehettek, helyenként még most is 70 centiméter magas falrészletek állnak. A vár területe megközelítőleg 20×22 méteres.
A felfedezés kiemelkedő jelentőségű, hiszen az elmúlt 150 évben nem találtak hasonló leletet Kárpátalján.
Oleg Oszaulcsuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének „Régészeti Mentőszolgálat” Kutató- és Fejlesztőközpontjának igazgatója elmondta: „Egy vár maradványainak felfedezése mindig ritka és fontos lelet. Öt éve dolgozunk ezen, bár a háború több mint három évvel késleltette a kutatást. Ez egy példa arra, hogyan válik egy tudományos feltételezés hipotézissé, majd gyakorlati megerősítéssé. Az első néhány évben nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy megtaláljuk, megerősítjük-e a vár meglétét. Úgy tűnik, Kárpátalját már felmérték és leltározták, és itt kiderült, hogy még mindig vannak felfedezésre váró dolgok.”
A feltárásban kulcsszerepet játszott Kobály József történész, aki évek óta kutatja a térség középkori forrásait. Ő bukkant rá 1284-ből és 1308-ból származó oklevelekre, amelyek említik a vár létezését, majd egy 17. századi térképen is felfedezte a romok nyomát.
„Én Kovászóról származon, ahol szintén van egy hasonló várrom. Amikor elkezdtem egy könyvet írni a faluról, anyagot gyűjtöttem, és például arról is találtam feljegyzést, hogy Nagyberegen is kell lennie valamilyen várromnak. Ezek a források arra ösztönöztek, hogy tovább kutassak. Így lassan szinte minden várat megemlítettek, ami ma ismert Kárpátalján, és közben más forrásokból kiderült, hogy Ardóban is állt egy vár valamikor. A 2020-as terepkutatás során az expedíciónak sikerült erődítmények maradványait felfedeznie”
– mondta el Kobály József.
A kutató szerint a hegy, amelyen az objektum található, több mint 130 méter magas. Ez egy nagyon keskeny csúcs meredek lejtőkkel, és csak egy oldalról lehet megközelíteni, az egyik oldalon magán-szőlőültetvények, az északi oldalon pedig magánkertek vannak.
A vár eredete egyelőre hipotézisek tárgya. Lehetséges, hogy IV. Béla magyar király lányához, Annához köthető, aki Rosztiszlav Mihajlovics fejedelem felesége volt. Egy 1264-es pápai dokumentum is utal Bereg vára és Anna kapcsolatára.
Kobály József történész szerint az új felfedezés nemcsak tudományos, hanem mély történelmi és kulturális értékkel is bír az egész régió számára.
Ez azt is bizonyítja, hogy Beregszász milyen fontos szerepet játszott a középkorban.
A kutatók szerint a felfedezés új megvilágításba helyezi Beregszász középkori szerepét, és hozzájárulhat a térség történelmi örökségének megőrzéséhez és a turizmus fejlesztéséhez is.
A régészek hivatalos regisztrációra fogják benyújtani az objektumot. Előtte még ell kell készítei a hivatalos dokumentációt, a környezetvédelmi intézményekkel való egyeztetés után, hiszen a helyszín egy botanikai rezervátum része, valamint további kutatásokat terveznek végezni a területen.
A Zaholovok.com.ua nyomán.
The post Középkori vár maradványaira bukkantak az Ardai-hegyen appeared first on Kárpátalja.ma.
A sajtó függetlenségét és a szerkesztői szabadságot igyekszik szavatolni az a médiaszabályozás, amely Európai Uniós szinten augusztus 8-án lép életbe. Átláthatóvá teszi a média tulajdonosi szerkezetét, jogi eszközöket biztosít a visszaélések ellen és létrehozzák a Médiaszolgáltatások Európai Testületét, amelynek feladata a jogszabály egységes alkalmazása lesz. Lehet-e ezt uniós szinten egységesen alkalmazni és mért volt erre […]
Articolul Mit érnek az EU-s szintű médiaszabályozások? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
La Gagaouzie plonge dans une sévère crise politique avec la condamnation de sa gouverneure Evghenia Guțul à sept ans de prison et l'incapacité de cette région autonome de Moldavie à renouveler son parlement à l'automne.
- Articles / Moldavie, Courrier des Balkans, Une - Diaporama, Minorités Moldavie, Moldavie Russie UE, Politique, Populations, minorités et migrations1790. augusztus 8-án született nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc. Legfontosabb műve, a Himnusz megírásának napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Nevét több közintézmény viseli, szobra áll többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Szatmárcsekén is.
A ma Romániához tartozó Szatmár megyei Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án. Nemesi családja Ond vezérig vezette vissza eredetét. Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudós. Kölcsey gyermek- és ifjúkora súlyos csapások sorozata volt: szüleit korán elveszítette, bárányhimlő következtében fél szemére megvakult, haja kihullott, törékeny testét sokféle betegség gyötörte.
E tragédiák magányossá, zárkózottá tették, egyetlen vigasza, hű társa az olvasás, a páratlan műveltség megszerzése volt. Anyanyelvi biztonsággal beszélt latinul és franciául, később görögül és németül is megtanult.
1796 és 1809 között a debreceni kollégium diákja volt, filozófiai műveket olvasott, és levelezésben állt Kazinczyval, akinek első verseit is elküldte, és akivel később jó barátságba is került. Joggyakorlatot Pesten végzett, de ügyvédi vizsgát nem tett, 1812-től az álmosdi, majd a csekei családi birtokon gazdálkodott.
Közben az irodalmi életben is nevet szerzett, 1814-ben Szemere Pállal megírta a nyelvújítást védelmező Felelet a Mondolatra című röpiratot, a Csokonairól és Berzsenyiről írott kritikáira is felfigyeltek. Berzsenyi Dániel, akit túl durvának és fellengzősnek tartott, mélyen meg is bántódott, és egy időre felhagyott az írással. Kölcsey hamarosan szakított Kazinczy klasszicizmusával, néhány népdala, románca, balladája már a romantika világát idézte.
1823. január 22-én tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Művét 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, és 1903-ban lett az ország hivatalos himnusza. 1826-ban Pestre utazott, Szemere Pállal megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.
Ekkor írta Mohács című emlékbeszédét és Nemzeti hagyományok című értekezését, ez utóbbi a reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetését. Pesten szeretett volna maradni, de öccse meghalt, és gyerekeiről Kölcseynek kellett gondoskodnia. Visszavonult hát birtokára, s de egyre aktívabb szerepet vállalt a közéletben, előbb megyei aljegyző, majd 1832-ben Szatmár megye főjegyzője, később országgyűlési követe lett.
Politikusként is a reformok híve volt, támogatta a jobbágyfelszabadítást, a nemzeti egységet, a vallási egyenjogúságot, a magyar nyelv hivatalossá tételét. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává is választották. 1835-ben lemondott követi megbízásáról, Búcsú az országos rendektől című beszédében a reformkor programját hirdette meg.
Birtokán főként az irodalomnak élt, 1836 novemberében részt vett a Kisfaludy Társaság megalakításában. Utolsó nagy műve az unokaöccséhez írott Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, amely világnézetének, erkölcsi-szellemi felfogásának összefoglalásaként is olvasható.
Élete utolsó hónapjaiban a hűtlenségi perbe fogott barát, Wesselényi Miklós védelmére összpontosított, nagy felkészültséggel érvelt a vádlott ártatlansága mellett. A főtárgyalást azonban nem érhette meg, egy hivatalos útja alkalmával megfázott, és gyenge szervezete a betegséggel nem tudott megküzdeni.
A szatmárcsekei református anyakönyv tanúsága szerint 1838. augusztus 23-án halt meg (más források 24-ét említik halála napjaként). Legfontosabb műve, a Himnusz megírásának napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Nevét több közintézmény viseli, szobra áll többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Szatmárcsekén is.
Forrás: mult-kor.hu
The post 235 éve született Kölcsey Ferenc appeared first on Kárpátalja.ma.
Des manifestants ont érigé des barricades dans plusieurs quartiers de l’Ouest de Beni, ce jeudi 7 août, notamment à Ngongolio, Butsili, Kasanga et dans d'autres secteurs de cette ville du Nord-Kivu.
Ces derniers ont ainsi réagi à l’appel de la société civile et des mouvements citoyens à une journée ville-morte pour dénoncer l’insécurité persistante dans cette région en proie aux massacres des civils à Komanda.
Près de 60% des habitants des localités de Lopa et à Iga-Barrière, en Ituri, ont regagné leurs villages ces derniers jours, après avoir fui les attaques répétées de la milice Codeco qui avaient causé de nombreux décès parmi les civils.
Ce mouvement de retour concerne également une dizaine de sites accueillant environ 20 000 déplacés, notamment à Lindji, Mbudu, Godo, Tuungane, Landa et Limani.
Revue de presse kinoise du vendredi 8 août 2025.
La publication de la nouvelle équipe gouvernementale occupe une place de choix dans les colonnes des journaux parus ce vendredi à Kinshasa.