Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Az ukrán válogatott 5-3-ra legyőzte a cseheket a lett-litván-szlovén rendezésű futsal Európa-bajnokság harmadik fordulójában szerdán, és az örmények mellett szintén továbbjutott a legjobb nyolc közé.

Az A csoport után a B jelű négyesben is lejátszották az utolsó fordulót szerdán. Az első kontinenstornáján szereplő Örményország már két mérkőzés után továbbjutott, így a társházigazda litvánok ellen felszabadultan léphetett pályára.

A kaukázusi ország válogatottja kétszer is vezetett két góllal, de később büntetőt hibázott, a hazaiak pedig a 3-3-as döntetlennel búcsúztak a tornától. A legjobb nyolc között az örmények az A csoport második helyén végzett Horvátországgal játszanak szombaton.

Az ukrán együttesnek a döntetlen is elegendő lett volna a negyeddöntőbe jutáshoz, végül azonban 5-3-ra nyert a csehek ellen, és így hat pontot szerezve a második helyen jutott tovább a negyeddöntőbe, amelyben az A csoport első helyezettjével, a francia válogatottal találkozik, ugyancsak szombaton.

A magyar válogatott a D csoportban szerepel, s a harmadik fordulóban a kétszeres Európa-bajnok Olaszország ellen lép pályára a ljubljanai Tivoli Arénában. A negyeddöntőbe jutáshoz győznie kell Sergio Mullor szövetségi kapitány együttesének. A csütörtökön 20.30-kor kezdődő mérkőzést a Duna World és a Nemzeti Sportrádió élőben közvetíti.

Férfi futsal Eb, csoportkör, 3. forduló:

B csoport:

Örményország-Litvánia 3-3 (2-0)

Ukrajna-Csehország 5-3 (2-0)

A végeredmény: 1. (és továbbjutott) Örményország 7 pont, 2. (és továbbjutott) Ukrajna 6, 3. Litvánia 2, 3. Csehország 1

korábban:

A csoport:

Horvátország-Lettország 4-1 (1-1)

Franciaország-Georgia 3-1 (2-0)

A végeredmény: 1. (és továbbjutott) Franciaország 7 pont, 2. (és továbbjutott) Horvátország 5, 2. Lettország 3, 4. Georgia 1

A tizenhat csapatos kontinenstorna négy csoportjából az első két-két helyezett jut a negyeddöntőbe. Pontazonosság esetén az egymás elleni eredmény rangsorol, továbbá – ha szükséges – a gólkülönbség, majd a több szerzett gól.

Forrás: MTI

The post Futsal Eb – Az örmények mellett az ukránok is továbbjutottak appeared first on Kárpátalja.ma.

Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, akár egy telefonos megfigyeléssel is. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú, és már most érdemi módon hozzájárulhat a kutatáshoz és a természetvédelemhez.

Jelenleg mintegy 2,5 millió fajt ismerünk a Földön, de teljes számuk ennek a többszöröse is lehet. A leírt fajok száma folyamatosan emelkedik, az új fajok világkörüli felfedezésében pedig magyarországi kutatók, például a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai is részt vesznek. A fajok leírása után azonban életmódjuk – beleértve ebbe elterjedésüket is – sok esetben homályban marad, mert egyszerűen nincs elég kutató, aki foglalkozni tud velük.

Egy nagyobb megyényi új védett terület kerestetik – de hol vannak az értékes fajok?

A fajok elterjedésének ismerete kiemelkedően fontos mind tudományos, mind természetvédelmi szempontból. Egy terület fajgazdagságának mértéke több, egymást nem kizáró okra is visszavezethető, amilyen például a terület produktivitása, klímájának hosszútávú stabilitása, egyedisége, vagy éppen a területet határoló földrajzi akadályok megléte – nincs egyértelmű „képlet”, ezért a téma ma is intenzíven kutatott.

De a gyakorlatban, a természetvédelmi területek kijelöléséhez, a természetvédelmi tervezéshez szintén alapvető fontosságú a fajok elterjedésének ismerete. Jelenleg a Föld szárazföldjeinek nagyjából 16,5%-a, valamint tengereinek 10%-a élvez védelmet, míg Magyarországon a védett területek aránya nagyjából 22%. Az ENSZ által 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiában az aláíró országok, köztük az Európai Unió tagországai Magyarországgal együtt azt a vállalást tették, hogy 2030-ig a területük 30%-ára bővítik a védett területek arányát. Ez azt jelenti, hogy országunk területének további 8%-át – vagyis egy nagyobb megyényi területet – szükséges védelem alá helyezni. Ezen túl az EU által elfogadott természet-helyreállítási rendelet értelmében Magyarország többféle vállalást is tett a biodiverzitás növelése érdekében, például a beporzó rovarok állományainak vagy a városias területek ökoszisztémáinak helyreállítását.

Madárszámlálástól a kullancsfigyelésig: a magyar természetvédelem mögött már most hatalmas civil adatgyűjtő hálózat áll

Talán nem meglepő, hogy a fenti ökológiai kérdések tisztázásához és a természetvédelmi intézkedések megtételéhez rengeteg adatra van szükség. A biodiverzitással kapcsolatos információkat korábban leginkább kutatók, muzeológusok, nemzeti parki szakemberek és képzett amatőrök gyűjtötték, az adatokat pedig cikkek formájában közölték le, vagy saját adatbázisban tárolták.

Bizonyos feladatok azonban túl nagyok voltak a szakemberek számára, ezért az elmúlt évtizedekben megindult az önkéntesek részvételére alapozott adatgyűjtés. Ilyen projekt például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által szervezett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), amelynek célja a gyakori madárfajok állományainak hosszútávú követése. Ehhez országos léptékű felmérés szükséges, többszöri terepi kiszállással, ami csak szélesebb körből toborzott, madarakhoz értő önkéntesek bevonásával lehetséges. Az önkéntesek sokféleképpen segíthetik az általában szakemberek által koordinált adatgyűjtést a fentebb említett állományadatok gyűjtésétől kezdve a vadkamerás felvételek tömegeinek átnézésén át a hódok előfordulásának térképezéséig. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont is több közösségi tudományos, másnéven citizen science projektet üzemeltet, amiben a lakosság segítségét várják például a városi tavak élővilágának feltárásához, vagy a kullancsok és szúnyogok terjedésének megértéséhez.

Egy telefonos megfigyelésből is lehet tudományos felfedezés

Az élővilág térképezéséhez nagyon sokszor nyújtanak segítséget az eseti megfigyeléseket gyűjtő online platformok, amelyekhez legtöbbször telefonos applikáció is társul. Ezekben közös, hogy alkalmasak úgynevezett nem strukturált adatgyűjtésre, mikor nem valamilyen protokoll és meghatározott cél szerint gyűjtünk adatokat, pusztán rögzítjük a látott vagy hallott élőlényeket.

Az elsőre talán céltalannak tűnő gyűjtés mögött többféle, egymást nem kizáró motiváció is állhat. Gyűjthetünk adatokat saját célra, például, ha szeretnénk valamilyen érdekesebb megfigyelést eltárolni, vagy általunk nem ismert élőlényt később meghatározni. De olykor még az is előfordul, hogy a gyűjtő valamilyen izgalmas felfedezést tesz, például a fel nem ismert élőlényről kiderül, hogy az tudományra új faj. Történt ez például a Corades yanacocha nevű lepke esetében, amelyre egy diák bukkant túrája során az ecuadori Quito határában és töltött fel az iNaturalist adatbázisába. De gyűjthetünk adatokat szervezett formában, például valamilyen régió biodiverzitásának feltérképezéséért is. Az eseti megfigyeléseket gyűjtő platformok között vannak globális és lokális lefedettségűek egyaránt, sokszor pedig valamilyen specifikus élőlénycsoport megfigyeléseire szakosodnak. Ilyen például a globális, madáradatgyűjtő platform az eBird, vagy olyan magyarországi adatbázisok, mint az ízeltlábú adatokat gyűjtő izeltlabuak.hu, vagy a kétéltű- és hüllőadatbázis Herptérkép.

iNaturalist: híd az amatőr megfigyelők és a kutatók között

Jelenleg a legelterjedtebb biodiverzitással kapcsolatos közösségi tudományos adatgyűjtő platform az iNaturalist. Az amerikai székhelyű adatbázis – mely magyar nyelvű verzióval is rendelkezik – a világon mindenhol használható, felületére bármilyen élőlény előfordulási adatát fel lehet tölteni, jelenleg közel 300 millió adatot tartalmaz a Földön élő fajok ötödéről. Egyre bővülő eszköztára nagy hasznára tud lenni mind az amatőr megfigyelőknek, mind a kutatóknak. Adatfeltöltéskor fotó és helyszín alapján határozási javaslatot tesz, ami megkönnyíti a feltöltést. A feltöltött adat a többi felhasználó által azonnal meghatározható, validálható – vagyis szakmailag ellenőrizhető és jóváhagyható – lesz, ami növeli az adat megbízhatóságát. A validálásokat legtöbbször tapasztalt felhasználók, vagy tudományos kutatók végzik, így azok szinte mindig megbízhatóak. Összességében a határozási javaslat és a validálás segítheti a felhasználók személyes tanulását, elmélyülését egy-egy élőlénycsoport vagy faj esetében.

Közösségi adatok árnyalják a fajok ökológiáját

Lehetőség van projektek létrehozására is, amelyek segítségével a nem strukturált adatgyűjtés valamilyen cél szerint strukturálttá tehető. Az iNaturalistről a legtöbb adat letölthető, így lehetőség van azok tudományos felhasználására is – jellemzően az élőlények elterjedésével, földrajzi változatosságával kapcsolatos kutatásokról van itt szó. Egy nemrég megjelent tanulmány a keresztes vipera (Vipera berus) elterjedésén belül vizsgálta a színezetbeli változatosságot. Erre a fajra jellemző, hogy hűvösebb klímán magasabb a fekete színű egyedek aránya, amit az iNaturalistről származó adatok meg is erősítettek. Kollégáimmal jelenleg a rézsikló (Coronella austriaca) zsákmányállatainak változatosságát elemezzük a faj teljes elterjedésén belül, közösségi tudományos, főként iNaturalist adatokra alapozva. Előzetes eredményeink megerősítik a rézsikló hüllőfogyasztási preferenciáját, azonban némileg árnyalják a fő zsákmányfajok eloszlását a korábbi, lokális elemzésekhez képest.

A biodiverzitás fehér foltjait célozza az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program

Bár az iNaturalistre és más közösségi tudományos platformokra feltöltött adatok száma rohamosan növekszik, az adatok eloszlása messze nem egyenletes például különböző élőlénycsoportok, napszakok, vagy éppen földrajzi régiók szerint. Nem meglepő módon a legtöbb adat a nappali órákból érkezik, általában látványosabb megjelenésű és nagyobb méretű élőlényekről, például növényekről, lepkékről, madarakról, ugyanakkor kevesebb adatát rögzítik éjszakai életmódú, egyszerűbb megjelenésű apró rovaroknak, vagy apró zuzmóknak. Kollégáimmal vizsgáltuk a Magyarország területéről feltöltött iNaturalist adatok térbeli eloszlását földrajzi és szocio-ökonómiai változók függvényében és azt találtuk, hogy az adatok meghatározott mintázat alapján erősen csoportosulnak. A legtöbb adatot jellemzően települések környékéről, valamint nagyobb és inkább hegyi védett területeken található erdei élőhelyekről töltik fel, tehát onnan, ahol az emberek laknak és ahova túrázni járnak. A kettő közötti inkább félreeső, de biodiverzitás szempontjából akár érdekesnek is elképzelhető területekről kevesebb adat érkezik. És a tudományos érdekesség mellett arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy valahol itt lehet az a megyényi terület – vagy legalábbis annak jó része –, amit az eddigiek mellett védelemben kellene részesíteni.

Emiatt hoztuk létre az Ökológiai Kutatóközponttal az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Programot, amelynek célja Magyarország biodiverzitás szempontjából adathiányos területeinek feltérképezése. A programra a projekt honlapján lehet jelentkezni. Előzetes egyeztetés után minden felmérő kap egy koordinátát, amelyre évente minimum háromszor kilátogatva adatokat kell feltöltenie iNaturalistre, lehetőleg minél többet. A felmérőknek elsősorban nem védett vagy Natura 2000-es, de műholdkép, valamint Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe alapján természetközelinek tűnő helyeket jelöltünk ki térképezni. A projekt első évében, 2025-ben mintegy 30 fő vett részt a térképezésben az ország különböző pontjain. Az előzetes összesítések alapján a felmérők egyenként 40–80 adattal gazdagították a sokszor csak néhány megfigyeléssel rendelkező cellákat, és szinte minden esetben előkerült valamilyen védett állat vagy növény, ami iNaturalisten új volt az adott területre.

Új felmérések és nemzetközi kihívások indulnak 2026-ban – fókuszban a korán virágzó növények, valamint Budapest és Debrecen élővilága

2026-ban folytatódik az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A jelentkezés várhatóan februárban nyílik meg, a felmérők pedig tavasszal kezdhetik is a terepbejárásokat. Várhatóan egy tavaszi, egy nyári és egy őszi bejárás lesz a feladat.

Szeretnénk indítani egy új felmérést a Brit-szigeteken zajló New Year Plant Hunt mintájára, aminek lényege a télen virágzó növények felmérése. A klímaváltozás miatt ugyanis egyre több élőlény változtatja meg a korábban rá jellemző éves aktivitását, így például egyre több növény virágzik később, vagy éppen korábban a megszokotthoz képest. Ennek nyomon követésére várjuk önkéntesek adatait szintén az iNaturalistre. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit.

Az idei éven továbbá szeretnénk csatlakozni a City Nature Challenge nevű négynapos, nemzetközi kezdeményezéshez. Ehhez a rendezvényhez városok csatlakoznak, célja pedig az, hogy barátságos verseny keretében minél több adat gyűljön össze, közben pedig a résztvevők jobban megismerjék a városi élővilágot és általában a biodiverzitást. 2026-ban a City Nature Challenge április 24. és 27. között lesz. Az Ökológiai Kutatóközponttal várhatóan több helyszínen tartunk majd kitelepülést és szakértők bevonásával vezetett terepi megfigyeléseket Budapesten és Debrecenben, amelyek bárki számára nyitottak lesznek.

A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program honlapját, valamint Facebook- és Instagram-oldalát.

Az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tudományos Mecenatúra pályázatból valósul meg (MEC_N 149254).

Forrás: Masfelfok.hu

The post Magyarország védett területeihez keresnek adatokat appeared first on Kárpátalja.ma.

A magyar válogatott Szoboszlai Dominikkal felálló Liverpool 6-0-ra legyőzte szerdán a vendég Qarabagot a labdarúgó Bajnokok Ligája alapszakaszának nyolcadik, utolsó fordulójában, ezzel harmadikként zárt a tabellán és egyenes ágon a nyolcaddöntőbe jutott.

A 25 éves középpályás gólpasszt adott a meccsen a harmadik találatot jegyző Mohamed Szalahnak, majd a 75. percben lecserélte őt Arne Slot vezetőedző. A Pool másik magyar válogatott játékosa, Kerkez Milos a cserepadról nézte végig az összecsapást.

A szintén válogatott Sallai Rolandot jobbhátvédként bevető Galatasaray kétgólos vereséget szenvedett a 2023-ban BL-győztes Manchester City otthonában, de 20. helyezettként így is továbbjutott, igaz, a legjobb 16 közé kerülésért még egy párharcot sikerrel meg kell vívnia.

Az Arsenal 3-2-re verte a vendég Kajrat Almatit, így a londoniak százszázalékos mérleggel végeztek az élen, ami először fordult elő az alapszakasz előző idénybeli bevezetése óta.

A címvédő Paris Saint-Germain 1-1-et játszott otthon a Newcastle Uniteddel, és kiszorult a legjobb nyolcból, miként a Real Madrid is, amely a Benfica vendégeként szenvedett 4-2-es vereséget nem akármilyen körülmények között. A spanyol együttes kettős emberhátrányban fejezte be a meccset, a negyedik portugál gólt pedig a hazaiak kapusa, az ukrán Anatolij Trubin szerezte fejjel. Ez a találat sokat ért a Benficának, amely így jobb gólkülönbségének köszönhetően a 24., még továbbjutást érő pozícióban zárta az alapszakaszt és készülhet a folytatásra.

Nem sikerült egyenes ágon 16 közé kerülnie a Dortmundban kétgólos sikert arató Internazionalénak, valamint a norvég Bodö/Glimttől hazai pályán 2-1-es vereséget szenvedő Atlético Madridnak sem.

Már most nyolcaddöntős viszont az Arsenal és a Liverpool mellett a Tottenham, a Bayern München, az FC Barcelona, a Chelsea, a Sporting Lisboa, valamint a Manchester City.

A 16 közé kerülésért sorra kerülő párharcokat pénteken sorsolják.

Bajnokok Ligája, alapszakasz, 8. (utolsó) forduló:

Liverpool (angol)-Qarabag (azeri) 6-0 (2-0)

gól: Mac Allister (15., 61.), Wirtz (21.), Szalah (50.), Ekitiké (57.), Chiesa (90.)

Manchester City (angol)-Galatasaray (török) 2-0 (2-0)

g: Haaland (11.), Cherki (29.)

Paris Saint-Germain (francia) – Newcastle United (angol) 1-1 (1-1)

g: Vitinha (8.), illetve Willock (45+2.)

Borussia Dortmund (német)-Internazionale (olasz) 0-2 (0-0)

g: Dimarco (81.), Diouf (94.)

FC Barcelona (spanyol)-FC Köbenhavn (dán) 4-1 (0-1)

g: Lewandowski (48.), Lamine Yamal (60.), Raphinha (69., 11-esből), Rashford (85.), illetve Dadason (4.)

Arsenal (angol)-Kairat Almati (kazah) 3-2 (3-1)

g: Gyökeres (3.), Havertz (15.), Martinelli (36.), illetve Jorginho (7., 11-esből), Ricardinho (93.)

Bayer Leverkusen (német)-Villarreal (spanyol) 3-0 (2-0)

g: Tillman (12., 35.), Grimaldo (57.)

Atlético Madrid (spanyol)-Bodö/Glimt (norvég) 1-2 (1-1)

g: Sorloth (15.), illetve Sjovold (35.), Hogh (59.)

Benfica (portugál)-Real Madrid (spanyol) 4-2 (2-1)

g: Schjelderup (36., 54.), Pavlidis (45+5.), Trubin (98.), illetve Mbappé (30., 58.)

piros lap: Asencio (92., Real), Rodrygo (97., Real)

Eintracht Frankfurt (német)-Tottenham Hotspur (angol) 0-2 (0-0)

g: Kolo Muani (47.), Solanke (77.)

Club Brugge (belga)-Olympique Marseille (francia) 3-0 (2-0)

g: Diakhon (4.), Vermant (11.), Stankovic (79.)

PSV Eindhoven (holland)-Bayern München (német) 1-2 (0-0)

g: Saibari (78.), illetve Musiala (58.), Kane (84.)

piros lap: Mauro Junior (94., PSV)

Ajax Amsterdam (holland)-Olimpiakosz (görög) 1-2 (0-0)

g: Dolberg (69., 11-esből), illetve Martins (52.), Hezze (79.)

SSC Napoli (olasz)-Chelsea (angol) 2-3 (2-1)

g: Vergara (33.), Höjlund (43.), illetve Fernandez (19., 11-esből), Joao Pedro (61., 82.)

AS Monaco (francia)-Juventus (olasz) 0-0

Union Saint-Gilloise (belga) – Atalanta (olasz) 1-0 (0-0)

g: Khalaili (70.)

Athletic Bilbao (spanyol)-Sporting Lisboa (portugál) 2-3 (2-1)

g: Sancet (3.), Guruzeta (28.), illetve Diomande (12.), Trincao (62.), Alisson Santos (94.)

Pafosz (ciprusi)-Slavia Praha (cseh) 4-1 (1-1)

g: Dragomir (17.), Bruno (53.), Anderson Silva (84., 87.), illetve Chaloupek (44.)

piros lap: Boril (59., Slavia)

Forrás: MTI
Fotó: Korábbi felvétel

The post BL: Szoboszlaiék kiütéses sikerrel jutottak nyolcaddöntőbe appeared first on Kárpátalja.ma.

Halálosan megsebesült egy 35 éves francia nő késes támadásban a főváros, Luxembourg Limpertsberg nevű kerületében, a feltételezett elkövetőt, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek, és szerdán bíróság elé állították – erősítette meg a luxemburgi ügyészség.

A támadás kedden, kora délután történt. Az ügyészség közlése szerint egy késsel felfegyverzett férfi két nőt sebesített meg súlyosan: egy francia állampolgárt és egy 36 éves luxemburgi nőt, majd elmenekült. A luxemburgi rendőrség közleménye szerint mindkét áldozat életveszélyesen megsérült, egyikük nem sokkal később belehalt sérüléseibe, míg a másik nőt súlyos állapotban kórházba szállították.

A Luxemburger Wort napilap beszámolója szerint

a támadás helyszíne egy lakóépület volt a limpertsbergi sugárúton, ahol a rendőrség lezárta a környéket. A lap forrásai szerint az incidens röviddel 14 óra után történt, és összefüggésben állhatott egy betöréssel, ezt azonban a rendőrség hivatalosan nem erősítette meg.

Az RTL tévécsatorna úgy tudja, hogy az elhunyt nő egy ingatlanügynökség alkalmazottja volt, aki lakásbemutató miatt tartózkodott az épületben, ahol két kiadó apartmant hirdettek. A súlyosan sérült másik nő feltehetően ugyanabban a házban lakott.

A francia Républicain Lorrain napilap kedden este arról számolt be, hogy az áldozat a francia Moselle megye északi részéből származott. A rendőrség tájékoztatása szerint a feltételezett elkövető menekülése közben autójával balesetet szenvedett egy közeli utcában, ahol nekiütközött egy fekete BMW-nek. A helyszínen igazságügyi szakértők mintákat vettek a járműből.

A rendőrség végül a fővároshoz közeli erdős területen fogta el a feltételezett támadót. A hatóságok nagyszabású akciót hajtottak végre a Biergerkräiz és Bridel térségében, és arra kérték a lakosságot, hogy ne vegyenek fel stopposokat, valamint azonnal jelentsenek minden gyanús viselkedést.

Az ügyészség közölte: a férfi nem Luxemburgban él, és semmilyen családi kapcsolatban nem áll az áldozatokkal. A nyomozás eddigi adatai szerint más személy nem volt érintett az ügyben. A gyanúsított kihallgatása szerdán délután is tartott, indítékai továbbra sem ismertek.

Forrás: hirado.hu

The post Késes támadás történt Luxemburgban, egy ember meghalt appeared first on Kárpátalja.ma.

Versenyt futnak az idővel Major Ádám szülei, akik gyermekük méregdrága génterápiájára gyűjtenek. A kezelés 1,1 milliárd forintba kerül, és csak az Egyesült Államokban vagy Dubajban elérhető. Az összegnek eddig még csak a töredékét sikerült összegyűjteni.

Súlyos betegséggel küzdő halábori kisfiúnak kérnek segítséget

A hatalmas összeg előteremtéséhez a családnak anyagi támogatásra van szüksége. Minden apró segítség is közelebb viszi Ádámot a gyógyuláshoz.

Major Ádám 2015-ben született Haláboron. A kisfiúról 2020-ban derült ki, hogy Duchenne-féle izomdystrophiában szenved. A család Ádám kezelésének érdekében 2021-ben Magyarországra költözött, mivel a kisfiúnak folyamatosan gyógytornára és gyógymasszázsra kell járnia.

Ádi állapota folyamatosan romlik. A legtöbb helyre már csak kerekesszékkel tud eljutni, a járás egyre megterhelőbb számára.

Amennyiben szeretné támogatni Ádám gyógyulását, az alábbi számlaszámon keresztül teheti meg:

„ÖSSZEFOGUNK ÁDIÉRT” ALAPÍTVÁNY

10300002-13877454-00014909

IBAN HU46 10300002-13877454-00014909

Kárpátalja.ma

The post Továbbra is zajlik a gyűjtés Major Ádám gyógyítására appeared first on Kárpátalja.ma.

A Zakarpattyaoblenerho megyei áramszolgáltató közzétette a január 29-ei áramkimaradások ütemtervét.

Csütörtökön 5-8,5 órányi áramszünetre számíthatunk.

Az ütemterveket az Ukrenerho állami áramszolgáltató diszpécserének utasítására alkalmazzák.

Az áramkimaradásokkal kapcsolatos tájékoztatás a Zakarpattyaoblenerho oldalán is elérhető.

Kárpátalja.ma

The post Csütörtökön is lesz áramszünet Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

A munkácsi rendőrség vizsgálja egy öt hónapos csecsemő halálának körülményeit, aki a megyei gyermekkórház intenzív osztályán hunyt el – közölte a kárpátaljai rendőrség sajtószolgálata január 28-án.

A rendfenntartók tájékoztatása szerint január 24-én érkezett bejelentés a gyermek haláláról. A csecsemő 21 éves édesapja gondatlansággal vádolta meg az egészségügyi dolgozókat.

A rendőrség a nyomozás során megállapította, hogy a gyermek koraszülött volt, így hosszú ideig kezelték légzési problémák miatt. Január 23-án a kisfiú egészségügyi állapota romlani kezdett, ezért kórházba szállították. Néhány órával később a gyermek átkerült az intenzív osztályra, majd éjfél körül az orvosok halottnak nyilvánították.

A rendőrség büntetőeljárást indított. Az ügyben igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot rendeltek el a halál okának megállapítására.

Kárpátalja.ma

The post Öt hónapos csecsemő halálának ügyében nyomoz a munkácsi rendőrség appeared first on Kárpátalja.ma.

Súlyos következményei lehet az alváshiánynak. Ha tartósan nem alszunk eleget, az immunrendszer legyengül, a sejtek regenerációja pedig lelassul, ami számos betegség forrása lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alváshiányt a modern kor egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémájaként tartja számon, nem véletlenül. Egyes kutatások szerint ugyanis a tartós alváshiány olyan sejtkárosodásokat okozhat, amelyek hosszabb távon súlyosabbak, mint a dohányfüst által kiváltott folyamatok. Ráadásul ez a rossz szokás szinte észrevétlenül telepszik ránk anélkül, hogy tudnánk, mennyit ártunk vele magunknak. 

Az alváshiány következményei

Egy átlagos felnőttnek napi 7-8 óra pihenésre van szüksége ahhoz, hogy a teste megfelelően regenerálódjon, olajozottan működjön. Ha rendszeresen kevesebbet alszik ennél, az nem csak másnap bosszulja meg magát: a tartós alváshiány valódi egészségügyi kockázattá válhat, amely kapcsolatba hozható a többi között szív- és érrendszeri betegségekkel és anyagcsere-problémákkal.

Az alváshiány azonnal érezhető: kimerültség, koncentrációzavar, ingerlékenység vagy lassabb reakcióidő mind a kevés pihenés jelei lehetnek. Hosszabb távon azonban ennél súlyosabb következmények is kialakulhatnak. Lássuk, milyen betegségeket okozhat a tartós alváshiány a Harvard Egyetem kutatói szerint.

• Cukorbetegség: már napi öt-hat óra alvás is megduplázza a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisának kockázatát a napi hét-nyolc órás alváshoz képest. Ennek oka, hogy az alváshiány befolyásolja a hormonrendszert, különösen az étvágyat és az energiaigényt szabályozó hormonokat, ami elhízáshoz vezethet.
• Magas vérnyomás: a kevesebb, mint hét óra alvás növeli a magas vérnyomás kockázatát is, két felmérésben részt vevő több mint 700 000 ember adatainak elemzése szerint. Az összefüggés különösen erős volt a nők és a fiatalabb felnőttek körében. Azoknál, akik rendszeresen nagyon rövid ideig alszanak (négy, vagy kevesebb órát éjszakánként), kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás, mint azoknál, akik hét órát aludtak éjszakánként.
• Szívbetegség: azok között, akik hosszú távon hat óránál kevesebbet alszanak éjszakánként, közel háromszorosára nőhet különféle szívbetegségek kockázata.
• Stroke: a kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával is együtt jár, különösen azoknál, akik egyébként teljesen egészségesek. 
• Mentális betegségek: a krónikus kialvatlanság összefüggésbe hozható a hangulatzavarokkal, például a szorongással; valamint a memória és a koncentráció romlásával is. Egy ezer ember bevonásával végzett vizsgálat eredményei szerint ráadásul a normális alvókkal összehasonlítva azoknál, akik álmatlanságról számoltak be, négyszer nagyobb valószínűséggel alakult ki súlyos depresszió. 
• Korai halálozás: azok a férfiak, akik éjszakánként rendszeresen csak hat órát vagy annál kevesebbet alszanak, gyakrabban halnak meg idő előtt, mint kipihentebb társaik. Bár nőkre vonatkozó vizsgálatról nem tudunk, valószínű, hogy rájuk is pusztítóan hat a tartós alváshiány. 

Mit tehet a jobb alvásért?

A következő életmódbeli lépések segíthetnek abban, hogy eleget és jól aludjon:

• Legyen rendszeres alvási rutinja! Feküdjön le és keljen fel mindig nagyjából ugyanabban az időben!
• Kerülje a koffeint lefekvés előtt, mert stimuláló hatása miatt zavarja az elalvást.
• Ne dohányozzon! A nikotin élénkítő hatása miatt a dohányosok gyakrabban küzdenek alvásproblémákkal és alváshiánnyal.
• Tegye kényelmessé a hálószobát! Sötétítse el, tartsa hűvösen, és amennyire lehet, csökkentse a zajt!

Forrás: hazipatika.com

The post Az alváshiány súlyosan károsíthatja az egészséget appeared first on Kárpátalja.ma.

Az ukrán külügyminisztérium bekérette Ukrajnában Magyarország nagykövetét, Antal Heizert, és tiltakozását fejezte ki a magyar vezetés azon kijelentései miatt, amelyek szerint Ukrajna beavatkozna a közelgő magyarországi parlamenti választásokba.

Az ukrán külügyi tárca közlése szerint Kijev határozottan visszautasítja a beavatkozásra vonatkozó vádakat, és elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnát a magyar belpolitikai folyamatokban említik. A minisztérium szerint az ilyen megnyilvánulások negatívan befolyásolják a kétoldalú kapcsolatokat.

A külügyminisztérium egyúttal jelezte: Ukrajna továbbra is nyitott a konstruktív együttműködésre Magyarországgal, és ismét hangsúlyozta az uniós csatlakozási tárgyalások megindításának fontosságát.

A történtekre reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán közölte: a bekéretés nem érte váratlanul a magyar diplomáciát. Elmondása szerint az ukrán fél kifogásolta a magyar kormány által indított, az Ukrajnának szánt uniós támogatásokkal kapcsolatos nemzeti petíciót.

Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint a kormány megvédi az ország szuverenitását, és nem engedi, hogy külső szereplők befolyásolják az április 12-ére kitűzött országgyűlési választások kimenetelét.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy Ukrajna felhagy a Magyarországgal szemben alkalmazott „diplomáciai figyelmen kívül hagyás” gyakorlatával, és határozott, ugyanakkor arányos válaszlépéseket tervez a barátságtalan lépésekre és az Ukrajna-ellenes retorikára.

Kárpátalja.ma

The post Ukrajna bekérette Magyarország nagykövetét appeared first on Kárpátalja.ma.

Tömeges ételmérgezésről számoltak be a Bukovel síközpontban, miután több turista akut bélfertőzés tüneteivel került orvosi ellátásra.

A fertőzöttek beszámolói szerint a betegség tünetei gyorsan jelentkeznek és teljes kimerültséget okoznak. A helyzetre a közösségi médiában, TikTokon és Instagramon terjedő felvételek hívták fel a figyelmet, amelyek a sürgősségi osztályokat és a mentőautókat mutatják.

Az orvosi ellátást igénybe vevő turisták erős hányingerről, hasmenésről, kiszáradásról és magas lázról számoltak be.

A sürgősségi és intenzív kezelés, valamint a magánorvosi segítség átlagosan 8 000 hrivnyába került egy turista számára.

Többen olyan súlyos állapotba kerültek, hogy infúziót kellett kapniuk több napon keresztül.

Az Ivano-Frankivszki Megyei Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ megerősítette a helyzet monitorozását. A szakértők több lehetséges okot vizsgálnak: rotavírusfertőzést, ételmérgezést és az ivóvíz minőségét is ellenőrzik.

A szakemberek felhívják a turisták figyelmét a kézmosásra, az antibakteriális szerek használatára, és javasolják, hogy a hivatalos tájékoztatásig csak palackozott vizet fogyasszanak.

Kárpátalja.ma

The post Tömeges ételmérgezés a Bukovelen appeared first on Kárpátalja.ma.

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1828-ban Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő A magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és csak több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába,

a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot,

amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.

Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, egyes források szerint hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta a magyar nemzeti jelképek sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I) cikke is kimondja:

„Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényeket először 1989 januárjában tartották meg.

Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánította január 22-ét.

Az ünnep alkalmából Magyarországon, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről, ekkor adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címét, Kolozsváron pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

E naphoz kapcsolódva kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, Gyulán az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére rendeznek konferenciát és felolvasóesetet, több országos múzeum állandó kiállításait ingyen lehet látogatni.

Kép forrása: gerendayhaz.hu

hirado.hu

The post Ma van a magyar kultúra napja appeared first on Kárpátalja.ma.

На території Закарпатської області загалом є 459 Пунктів незламності. Станом на 21 січня із них працює 31, решту відкриють за потреби.

Про це повідомили на Facebook-сторінці Закарпатської ОВА.

За інформацією, на локації є генератори, вода, аптечки, доступ до інтернету, зони для відпочинку.ű

У дописі додали, до структури мереж Пунктів незламності входить:

• 312 пунктів, які створили місцеві адміністрації та громади;
• 99 – підготував бізнес;
• 43 – пункти від ДСНС Закарпаття;
• 5 – на залізничних вокзалах.

Найближчий Пункт незламності можна знайти у застосунку „Дія” або на сайті.

Закарпатська обласна державна адміністрація

The post На Закарпатті працює 31 Пункт незламності appeared first on Kárpátalja.ma.

Január 21-én a magyar informatika napját ünnepeltük, emlékezve az első magyar számítógép bemutatására, valamint azokra a hazai géniuszokra, akik Neumann János elveitől indulva a világsikerű találmányokon át alakították a digitális forradalmat. Tudásuk nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot inspirálták, és ma is meghatározzák, hogyan kommunikálunk, dolgozunk és élünk.

Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy tudósai és találmányai globális hatást gyakoroltak a számítástechnikára. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság kezdeményezésére 2022 óta január 21-én ünnepeljük a magyar informatika napját, emlékezve az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógép 1959-es bemutatására.

Az M–3 elnevezésű számítógépet 1956 és 1958 között építette meg a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja Varga Sándor vezetésével. Bár a tervek részben szovjet mintákon alapultak, a számítógépet magyar mérnökök készítették hazai alkatrészekből. A memória szerepét betöltő mágnesdob szintén egyedi magyar fejlesztés volt, a gépet működtető elektroncsöveket pedig a Tungsram szállította.

A korai elektronikus számítógép, a digitális forradalom kezdetének egyik szimbolikus állomása volt. A Neumann-elvű rendszerek olyan technológiai alapokat teremtettek, amelyek alapjaiban járultak hozzá az információ tárolásához, feldolgozásához és továbbításához. A 20. század közepétől induló folyamat elhozta a számítógépek, a hálózatok és az internet korszakát, amelyek a kommunikációt, a munkavégzést és a társadalmi életet is átalakították.

Világsikerű technológiák magyar alapokon

A magyar tudósok kivételes teljesítménye már a 20. század közepén nemzetközi figyelmet kapott. Az Egyesült Államokban félig tréfásan, félig csodálattal marslakóknak nevezték azokat a magyar származású kutatókat – köztük Neumann Jánost, Szilárd Leót, Wigner Jenőt vagy Teller Edét –, akik meghatározó szerepet játszottak a modern fizika, a számítástechnika és az űrkutatás fejlődésében. A legenda szerint olyan különleges gondolkodásmóddal és tudással rendelkeztek, mintha nem is a Földről érkeztek volna, csupán magyar nyelvvel álcázták magukat.

Az említett „marslakók” közül a napjainkban ismert modern számítógépek működésére kétségtelenül Neumann János gyakorolta a legnagyobb hatást.

A magyar születésű matematikus által lefektetett elvek – az úgynevezett Neumann-architektúra – máig meghatározzák a számítógépek felépítését. Elképzelése, miszerint az adatok és a programok ugyanabban a memóriában helyezkednek el, forradalmasította a számítástechnikát, és lehetővé tette a rugalmas, szoftvervezérelt működést.

Neumann János hitt abban, hogy a tudás akkor ér igazán valamit, ha szabadon terjed, és mások is továbbépíthetik. A számítógép működéséhez köthető alapelveit nem volt hajlandó szabadalmaztatni,  így azok nem egyetlen cég tulajdonává váltak, hanem az egész világ technológiai fejlődését szolgálták.

A különleges tudósok listájában Erdős Pál is helyet kapott, akinek a kombinatorika, a gráfelmélet és a valószínűségszámítás területén végzett munkája máig alapvető szerepet játszik az algoritmusok tervezésében, a hálózatkutatásban és az elméleti számítástechnikában.

Kalmár László szintén a magyar informatika úttörői közé tartozik. A matematikus jelentős szerepet játszott az algoritmuselmélet és a programozás elméleti alapjainak meghonosításában, valamint az informatika egyetemi oktatásának elindításában, különösen Szegeden.

Bár nem minden magyar újító dolgozott közvetlenül számítógépeken, munkájuk megteremtette az elméleti és gyakorlati alapokat, amelyekre később a digitális világ fejlődése épült.

Gábor Dénes a holográfia 1947-es feltalálásával olyan optikai és képfeldolgozási alapokat hozott létre, amelyek később a digitális adattárolás és képalkotás fejlődését inspirálták.

A Nobel-díjas fizikus találmánya az egyik legelterjedtebb és legfontosabb technológiává vált a biztonsági azonosítás területén. A holográfiát többek között a bankkártyák, pénzjegyek és a személyi okmányok azonosításánál is alkalmazzák.

A számítógépes programozás és a hardverfejlesztés területén szintén maradandót alkottak a magyar szakemberek. Kezdetben a számítógépeket még kilyukasztott papírlapokon, számsorokban kellett „utasítani”, ami rendkívül nehéz és időigényes folyamat volt. Ezt forradalmasította Kemény János és Thomas Eugene Kurtz, amikor 1964-ben megalkották a BASIC programozási nyelvet.

Az egyszerű angol kulcsszavakra épülő nyelv lehetővé tette, hogy széles tömegek is könnyen írjanak számítógépes kódot, így a programozás mindenki számára elérhetővé vált.

Amikor az 1970-es és 80-as években megjelentek az első otthoni számítógépek szinte mindegyikbe gyárilag építették bele a BASIC-et.

A világ egyik legismertebb szöveg és táblázatkezelőjének létrehozása szintén egy magyar származású szoftverfejlesztőhöz köthető. Simonyi Károly (Charles Simonyi) az 1980-as évek elején a Microsoftnál töltött évei alatt az alkalmazásokért felelős csoport vezetőjeként kulcsszerepet játszott a Word és az Excel első változatainak kifejlesztésében.

A szoftverek terjedését a hardveroldalon is komoly magyar hozzájárulások kísérték. Jánosi Marcell gépészmérnök 1974-ben megalkotta a mikroflopit, az úgynevezett kazettás flopit, míg Gróf András István – amerikai nevén Andrew Grove Magyarországról indulva az egyik vezető alakja lett a mikroprocesszorok világának.

Gróf András a világhírű Intel technológiai vállalat társalapítójaként hozzájárult ahhoz, hogy a mikrochipek a személyi számítógépek központi elemei legyenek.

A hazai szakemberek napjainkban is olyan megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon alakítják a technológia fejlődését. A magyar alapítású technológiai cégek – a Prezi, a LogMeIn, az Ustream és a Tresorit – a digitális kommunikáció, az együttműködés és az adatbiztonság területén nemzetközi szinten is sikeressé váltak.

A magyar kutatók ezzel párhuzamosan aktívan dolgoznak a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a kiberbiztonság fejlesztésén, így ma is közvetlenül alakítják a digitális világ jövőjét. A magyar informatika napja egyszerre emlékezés és inspiráció arról, hogy a tudás, a kreatív gondolkodás és a kitartó munka képes világméretű változásokat elindítani.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: Résztvevők nézik a fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes hologramszobrát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai épületében rendezett avatáson. Fotó: MTI/Soós Lajos

The post Magyar géniuszok, akik nélkül nem lenne ugyanaz a digitális világ appeared first on Kárpátalja.ma.

A Kárpátaljai Katonai Adminisztráció (OVA) tájékoztatása szerint megyénkben összesen 459 Legyőzhetetlenségi pont található. Jelenleg ebből 31 működik, a többit akkor nyitják meg, ha arra szükség van.

A helyszíneken generátorok, ívóvíz, elsősegély csomagok, internet-hozzáférés és rekreációs helyiségek is találhatóak.

A bejegyzésben kiemelték, hogy a Legyőzhetetlenségi pontok hálózata Kárpátalján a következőképpen alakult:

• 312 ponton a helyi önkormányzatok és kistérségek hoztak létre;
• 99et vállalkozások alakítottak ki;
• 43-at a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége hozott létre;
• 5 pedig a vasútállomásokon van kialakítva.

A környezetében található legközelebbi Legyőzhetetlenségi pontokról a Gyija alkalmazásban vagy a weboldalon tájékozódhat.

Kárpátalja.ma

The post Kárpátalján 31 Legyőzhetetlenségi pont működik appeared first on Kárpátalja.ma.

A Zakarpattyaoblenerho megyei áramszolgáltató közzétette a csütörtöki áramszünetek ütemtervét.

Január 22-én 10-3,5 órányi áramkimaradásra számíthatunk.

Az ütemterveket az Ukrenerho állami áramszolgáltató diszpécserének utasítására alkalmazzák.

Az áramkimaradásokkal kapcsolatos tájékoztatás a Zakarpattyaoblenerho oldalán is elérhető.

Kárpátalja.ma

The post A január 22-ei áramkimaradásokról appeared first on Kárpátalja.ma.

Közlekedési baleset történt január 20-án a romániai Gusi községben. Egy háromgyermekes ukrán család szenvedett balesetet – tudatta a mukachevo.net a vremeanoua.ro román hírportálra hivatkozva.

Az autóban öten utaztak: egy 36 és egy 25 éves felnőtt, valamint két 6 és egy 11 éves gyerek.

Az előzetes információk alapján a sofőr elaludhatott a volánnál, emiatt elvesztette uralmát a járműve felett, az autó felborult és nagy sebességgel az út szélén álló oszlopnak csapódott.

A sofőr és utasai, csodával határos módon, csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, de mindannyiukat kórházba szállították egy részletes orvosi vizsgálatra.

A rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.

Kárpátalja.ma

The post Ukrán család szenvedett balesetet Romániában appeared first on Kárpátalja.ma.

A hatóság munkatársai Ilosván tartóztattak le egy beregkisfaludi (Szilce) lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy kábítószerrel kereskedett a Huszti járásban – közölte a kárpátaljai rendőrség sajtószolgálata január 21-én.

A rendőrség tájékoztatása szerint a gyanúsítottat akkor vették őrizetbe, amikor épp egyik vásárlójával találkozott. A rendfenntartók kábítószert és készpénzt foglaltak le a helyszínen.

A gyanúsított ideiglenes letartóztatásba került. Tettéért akár 10 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik.

Kárpátalja.ma

The post Kábítószer-kereskedőt vettek őrizetbe Ilosván appeared first on Kárpátalja.ma.

Reggeli állapot szerint Kijevben mintegy négyezer lakóépületben továbbra sincs fűtés, a főváros közel 60 százaléka pedig áram nélkül van – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon, miután értekezletet tartott az energia- és hőellátás helyreállításáról.

„Kijev és környéke, valamint Harkiv, Szumi, Csernyihiv megyék és Dnyipro térsége azok a régiók, ahol jelenleg a legnehezebb a helyzet. A javítóbrigádok, a katasztrófavédelem, az energetikai vállalatok és a közműszolgáltatások dolgozói maximális kapacitással dolgoznak. A fővárosi hatóságok jelentései szerint a bevont erők elegendők, de időre van szükség a helyreállításhoz. Nem értek egyet ezzel az értékeléssel. További intézkedésekre és további erőforrások bevonására van szükség” – írta bejegyzésében az elnök.

Zelenszkij közölte, hogy a belügyminisztérium beszámolt a melegedőpontok telepítéséről és működtetéséről, valamint az emberek számára biztosított melegétel kiosztásáról.

Az elnök kiemelte, hogy az energetikai vállalatok és a közműszolgáltató cégek azon dolgozói, akik részt vesznek az orosz csapások következményeinek felszámolásában, 100 százalékos mentességet kapnak a mozgósítás alól.

Forrás: MTI

The post Zelenszkij: még mindig nincs fűtés mintegy négyezer kijevi lakóépületben appeared first on Kárpátalja.ma.

A Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság ezúton fejezi ki köszönetét Magyarország Kormányának és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatásért, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a megtisztelő felkérésért.

A támogatás révén 2025-ben Kárpátalján három program valósulhatott meg: a színházi interaktív nevelési-fejlesztő foglalkozások óvodákban (Benedek Elek: Az égig érő fa zenés, interaktív mesefeldolgozás), 20 helyszínen, a„Bullying az iskolában” erőszakmegelőző prevenciós-segítő program 15 helyszínen, a helyi igények miatt pedig egy további (ráadás) foglalkozással kiegészítve, valamint az„Empátia és elfogadás fejlesztése iskolai közösségekben” érzékenyítő program 15 helyszínen magyar és ukrán gyermekek számára.

A támogatás hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekek és iskolai közösségek élményalapú, pszichológiai és pedagógiai elemeket ötvöző foglalkozásokon vehessenek részt, erősítve lelki jóllétüket, együttműködésüket és közösségi összetartozásukat.

Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság

Kapcsolódó:

Amikor a művészet és a pszichológia közös nyelvvé válik – iskolai érzékenyítő programok Kárpátalján

The post A Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság köszönetnyilvánítása appeared first on Kárpátalja.ma.

Az Európai Parlament szerdán zöld utat adott annak a tanácsi döntésnek, amely a megerősített együttműködés eljárásának alkalmazásával teszi lehetővé egy 90 milliárd eurós uniós támogatási hitel nyújtását Ukrajna számára.

A hitelről az Európai Tanács 2025. december 18-i brüsszeli ülésén született politikai megállapodás, a részleteket pedig az Európai Bizottság 2026. január 14-én terjesztette elő.

Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az uniós szerződésekben rögzített megerősített együttműködés eljárását alkalmazták, amely lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó tagállamok egy adott területen közösen lépjenek előre.

Az eljárás alkalmazásához az Európai Parlament hozzájárulása szükséges.

A parlamenti jóváhagyást 499 igen, 135 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett adták meg. A képviselők egy nappal korábban úgy döntöttek, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a hitelt és a kapcsolódó javaslatokat.

A következő lépésben a jogszabálycsomagról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általános jogalkotási eljárás keretében kell megállapodnia.

Forrás: MTI

The post Az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós hadikölcsönt Ukrajnának appeared first on Kárpátalja.ma.