A mai naptól Szerbia teljes mértékben digitalizálva van, a digitális jel a lakosság 97,8 százalékához eljut, jelentette be Rasim Ljajić miniszter, aki közölte, az analóg jel a történelembe távozik.
„Ahogy láthatják is, az analóg jel sugárzását lekapcsoltuk ma a Kopaonikon, de ugyanezt tesszük a Jastrebacon, a Besna kobilán, a Ceren és a Maljenen is” – nyilatkozta, hozzátéve, a folyamat immár tíz éve vette kezdetét, ugyanis akkor indult el az első kísérleti digitális jel.
Ez azt jelenti, hogy a mai naptól mindazok, akik szobai és tetőantennával tévéznek, átlagban 15 csatornát tudnak elérni, és ezt teljesen ingyen, ugyanis semmilyen más költségük nincs az érintetteknek, mint a set-top box beszerzése.
Az első becslések szerint a teljes folyamat mintegy 100 millió euróba került.
Le nombre de migrants ayant débarqué en Italie depuis le début de l'année devrait dépasser les 50.000, la flottille multinationale
A Fidesz-frakció arra készül, hogy javaslatot tesz Magyarország déli határának törvényi eszközökkel való lezárására - mondta a képviselőcsoport vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Rogán Antal közölte: terveik szerint törvényt alkotnának arról, hogy akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére, azok semmiképpen ne igényelhessenek politikai menedékjogot. Példaként említette: lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de eljött onnan, áthaladt például Görögországon, majd megérkezett Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ahol semmi nem fenyegeti az életét.
Az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszerről a frakcióvezető azt mondta: szerinte az becsapás, mert ugyanúgy Magyarországnak kell elbírálnia a politikai menedékjogot, az eljárás végéig pedig a bevándorlók számára hazánknak kell az ellátást, az intézményi hátteret biztosítani.
Rogán Antal azt mondta: a kvótarendszernek semmi értelmét nem látja. Úgy vélte, az sem Magyarország, sem Európa számára nem jelent megoldást. Sőt, a fideszes képviselő szerint a kvótarendszernek az az üzenete, hogy "gyere, mert az EU területén szívesen látnak".
Mindemellett a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője kiemelte: aki olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Európa.
Szombaton a Napi Gazdaság online kiadása írt arról, hogy a Fidesz-frakció még a nyári törvényhozási szünet előtt lépni kíván a bevándorlás ügyében.
REUTERS/Thomas Peter
Depuis cinq ans, les Cassandre s’en sont données à cœur joie : l’Union et surtout l’euro ne peuvent que disparaître, c’est une question de mois, de semaines, de jours. Car l’Europe n’a pas été le bouclier promis contre la crise, les marchés se méfient de la monnaie unique et surtout les opinions publiques n’y croient plus. Partout, les partis eurosceptiques et europhobes ont prospéré sur la désespérance sociale, accusant l’Union et l’euro de tous les maux et promettant des lendemains nationaux qui chantent. Même les partis de gouvernement ont, pour la plupart, renoncé à défendre la construction communautaire, de peur d’être accusés d’être les fourriers des politiques d’austérité, voire de vouloir détruire leur nation. Proposer davantage d’intégration apparaît désormais comme suicidaire, même si c’est pour pallier les imperfections d’une construction que même ses concepteurs savaient inachevées. François Hollande, le chef de l’État français, est l’incarnation parfaite de ce fédéralisme honteux : ce pro-européen convaincu observe un silence religieux sur le sujet depuis trois ans et préfère renvoyer à des lendemains lointains tout approfondissement de la zone euro. La nouvelle pensée unique en ce début de XXIe siècle est, au pire, eurosceptique, au mieux, eurotiède.
Mais l’année 2015 pourrait constituer un tournant dans le chemin de croix de l’Union et de la zone euro. La crise économique est clairement derrière nous, même s’il faudra du temps pour que le chômage revienne à son niveau de 2008 ; l’Irlande, le Portugal, l’Espagne et bientôt Chypre se sont redressés spectaculairement ; la Banque centrale européenne, accusée d’être la continuatrice des monétaristes rigides de la Bundesbank a montré qu’elle ne s’embarrassait pas du respect des traités dès lors qu’il fallait sauver l’euro et relancer l’économie ; en dépit de leurs divergences, les États de la zone euro ont poursuivi leur intégration (notamment, avec le Mécanisme européen de stabilité et l’union bancaire qui transfère la surveillance des banques à la BCE) ; et surtout, les opinions publiques sont en train de se réconcilier avec l’idée européenne. Un sondage effectué dans les six grands pays de l’Union, dont la France, par le Pew research center, un organisme américain qui scrute les opinions publiques du monde entier, et publié mardi, montre un redressement spectaculaire du sentiment pro-européen après un plus bas atteint en 2013, juste après le pic de la crise de la zone euro (de 52 % à 61 %, y compris en Grande-Bretagne). L’attachement à la monnaie unique n’a jamais été aussi fort (sauf en Italie, mais là aussi le rebond est impressionnant). « Pour paraphraser Mark Twain (…), les récents rapports annonçant la mort de l’UE étaient grandement exagérés » s’amuse l’auteur de l’étude, Bruce Stokes.
Ce n’est sans doute pas un hasard si des politiques osent à nouveau sortir du bois. C’est le cas des ministres de l’économie français, Emmanuel Macron, et allemand, Sigmar Gabriel, qui, dans une tribune publiée jeudi, proposent de réformer les traités afin de doter la zone euro d’un budget propre, de créer un Trésor européen, d’instaurer un contrôle démocratique (inexistant aujourd’hui comme le montrent les négociations avec la Grèce) de la Commission et de l’Eurogroupe, d’harmoniser le salaire minimum et l’impôt sur les sociétés, etc.. Macron veut même aller plus loin et mutualiser une partie de l’assurance chômage. Si la chancelière Angela Merkel est prête à suivre, reste l’inconnu François Hollande qui ne s’est toujours remis du référendum de 2005. C’est pourtant le moment d’achever la construction d’une Europe monétaire bancale afin de réconcilier durablement les peuples avec leur monnaie.
N.B.: version longue de mon éditorial paru dans Libération de samedi
By tklaura
Stanislas Wawrinka nyerte meg a Roland Garros férfi egyesek küzdelmét, miután a döntőben 4:6, 6:4, 6:3, 6:4-re legyőzte a világelső Novak Đokovićot. A két teniszező párharca egészen az utolsó pillanatokig kiegyensúlyozott volt, azonban a svájci összeszedettebb játékkal végül mégis megszerezte a trófeát. A maratoni öt szettes mérkőzés végén Wawrinka a A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
By tklaura
Tűz áldozata lett az egykori országos bajnok kajakos Törteli Ottó. Az 52 éves férfi adorjáni házában tűz ütött ki szombaton – írja a Vajdaság Ma. A tűzoltók az oltást követően találták meg a holttestét. Törteli Ottó egykoron a Tisza Kajakklub egyik legeredményesebb sportolója volt, serdülő, kadét és ifjúsági kategóriában A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
A népszerű Nutella kedvelői annak drasztikus mértékű megdrágulásától tartanak, ugyanis Törökországban a fagy tönkretette a mogyoróültetvények jelentős részét, ami miatt várhatóan a mogyoró 66 százalékkal is megdrágulhat, ami a Nutella drágulását is eredményezi, aminek ez alapvető alkotórésze.
A világ mogyorótermésének egynegyedét használja fel a Ferrero a legnépszerűbb mogyorós-csokis édesség, a Nutella gyártásához. Sőt, valójában a Nutella vitte sikerre a magyorótermesztést világszerte. A hatvanas években, a mogyorókrém piacra kerülésekor a világ éves mogyorótermelése 250 ezer tonna volt, ma a vállalat körülbelül ugyanennyit használ fel a Nutella gyártásakor, a teljes mogyorótermés pedig már egymillió tonna körül jár.
A világ legnagyobb mogyorótermesztője is - Törökországból származik az össztermelés háromnegyede - a Nutellát gyártó olasz Ferrero vállalatnak köszönheti mogyoróültetvényeinek sikerét.
Az elmúlt egy évben a mogyoró 65 százalékkal drágult, az elmúlt hónapban további 7,7 százalékkal. Ráadásul, az idén a kakaó ára is 9,2 százalékkal nőtt.
Az idei sorrendben a második év, amikor a törökországi mogyorótermés megtizedelődött. Ez az ország termeli a világ mogyorótermésének 70 százalékát.
Törökországban a viharos szél és a fagy tettek kárt a bokrokban, amíg azok a virágzás fázisában voltak, ezért nem is fejlődhetett ki a termés.
A Ferreronál nem nyilatkoztak róla, vajon a mogyoróhiány a fogyasztók zsebére is hatással lesz-e, de mint mondták, bíznak benne, hogy a Nutella előállítása nem ütközik problémákba, főként miután a cég tavaly megvásárolta a világ legnagyobb mogyorótermelőjét a török Oltant.