Június 28-án leplezik le Belgrádban Gavrilo Princip szobrát, közölte Goran Vesić városi menedzser, aki elmondta, a kezdeményezés a szerbiai kormánytó származik.
A szobor két méter magas és 350 kilogrammos lesz, ezzel pedig a menedzser szerint a szerb főváros tisztelegni fog az az ember előtt, aki tettével a szerb történelem részévé vált és életét adta a szabadságért.
A belgrádi utcák és terek névadásával foglalkozó bizottság pénteken döntött úgy, hogy a munkaügyi minisztérium, vagyis Aleksandar Vulin miniszter javaslatára szobrot emelnek Principnek. A szoborállító bizottság élén maga a miniszter áll majd, a tagok pedig Goran Vesić, Nikola Nikodijević, Jasmina Mitrović Marić és Vladan Vukosavljević
A javaslatot a belgrádi képviselő-testület már hétfőn megvitatja.
Petit interview donné à l'Huma sur l'affaire Snowden, deux ans après.
Deux années au compteur. Le 6 juin 2013, les premières révélations du lanceur d’alerte Edward Snowden concernant la surveillance de masse conduite par l’Agence nationale de sécurité (NSA) des États-Unis, étaient publiées. Aujourd’hui, quel bilan des avancées et reculs peut-on dresser ? Entretien avec Olivier Kempf, chercheur à l’Institut de Relations internationales et stratégiques (IRIS) et co-auteur de « L’affaire Snowden, une rupture stratégique », publié le 4 décembre dernier.
Comment jugez-vous l’état du débat mondial, que ça soit au niveau étatique ou des citoyens, à propos de la surveillance de masse, à deux ans des révélations ?
Il y a un avant et un après Snowden. Une prise de conscience est apparue dans le débat public avec de multiples réactions. Un processus de « balkanisation du cyberespace » s’est amorcé. On considérait auparavant le cyberespace simplement comme un grand espace transparent et ouvert, indépendant des Etats. Dorénavant, le cyberespace est au cœur des souverainetés : les citoyens et les Etats veulent avoir le contrôle de leur espace numérique.
Les effets de cette démarche sont visibles en Allemagne. La chancelière Angela Merkel a de grosses difficultés à gérer la colère des citoyens concernant le Service fédéral de renseignement (BND), accusé d’avoir collaboré avec l’Agence nationale de sécurité (NSA). Outre-Atlantique, le Sénat états-unien a récemment adopté le USA Freedom Act, qui restreint la collecte des données téléphoniques des États-uniens. De plus, un débat s’est engagé sur la place publique mondiale. Des associations françaises, telles la « Quadrature du Net », qui alertaient depuis longtemps du danger d’une surveillance de masse, ont fait beaucoup de bruit à ce sujet et ont mené des batailles citoyennes.
Précisément, la Quadrature du Net, association de défense des libertés sur Internet, s’est aussi battue contre le projet de loi Renseignement en France, voté mardi prochain au Sénat. N’est-ce pas un recul pour la vie privée et une défaite pour Edward Snowden ?
C’est en fait un débat qui oppose la liberté et la protection des citoyens. D’un côté, on demande aux Etats de protéger le bien commun, de l’autre il y a leur vie privée. C’est un dilemme qui traverse toutes les sociétés.
Le USA Freedom Act, qui succède au Patriot Act adopté sous George Bush, est-il aussi protecteur des citoyens qu’on a pu l’entendre ?
C’est une première étape très importante. On a restreint le USA Patriot Act, adopté en 2001 à la suite des attentats du 11 septembre, et qui a autorisé la NSA à surveiller les États-uniens. En revanche, le Freedom Act ne tient compte que des données téléphoniques. Or, de nos jours, il y a convergence de tous les types de données. En d’autres termes, les données téléphoniques peuvent être numérisées et conservées.
Il serait donc toujours possible de traquer les données téléphoniques numérisées ?
Tout à fait.
L'Affaire Edward Snowden, de Quentin Michaud et Olivier Kempf (Edition Economia, 19 euros)
A török rendőrség őrizetbe vette annak a támadásnak egyik feltételezett elkövetőjét, amelyet pénteken hajtottak végre a legerősebb kurdbarát párt nagygyűlésén - jelentette be Ahmet Davutoglu török kormányfő vasárnap, a parlamenti választások napján.
"A támadás egyik gyanúsítottját őrizetbe vették vasárnapra virradó éjjel a rendőrség kitartó munkájának köszönhetően" - hangsúlyozta újságíróknak Davutoglu, miután leadta szavazatát szülővárosában, a Közép-anatóliai régióban található Konyában.
"Nagyon valószínű, hogy ez az egyén felelős a támadásért" - tette hozzá. A török kormányfő nem mondott semmit a gyanúsított kilétéről, csupán annyit jegyzett meg, hogy kihallgatásával az esetleges bűntársakra is fény derülhet.
Davutoglu emellett minden török állampolgárt arra buzdított, hogy menjen szavazni ezen a napon, amelyet a "demokrácia ünnepének" nevezett.
A délkelet-törökországi Diyarbakirban pénteken két robbanás is történt a legerősebb kurdbarát tömörülés, a Népi Demokratikus Párt (HDP) nagygyűlésén, és mint később kiderült, legalább az egyik detonációt egy gázpalackra szerelt pokolgép okozta. Az incidensben ketten meghaltak és több mint százan megsebesültek. A török kormányfő a történteket a török demokrácia elleni támadásnak minősítette.
Törökországban vasárnap reggel parlamenti választások kezdődtek, amelyeken a legtöbb szavazatra az előrejelzések szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) számíthat. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 17 órakor zárnak majd, és négy órával később várhatóak az első eredmények.
A megméretésen húsz párt és 165 független jelölt vesz részt. Elemzők szerint a HDP jelentős szerepet játszhat a választásokon, ugyanis ha a párt eléri a törvényhozásba kerüléshez szükséges 10 százalékos küszöböt, akkor az Igazság és Fejlődés Pártja elveszítheti a parlamentben 2002 óta élvezett abszolút többségét. Az AKP viszont kétharmados többséget szeretne ahhoz, hogy átszabhassa az alkotmányt és Törökországot elnöki rendszerré alakítsa, ahogy az Recep Tayyip Erdogan államfő tervei között szerepel.
Alulmaradt Novak Đoković a Roland Garros döntőjében, ugyanis a svájci Stan Wawrinka 3:1 (4:6, 6:4, 6:3, 6:4) arányban jobbnak bizonyult. Đoković három óra 10 perces csatában maradt alul, így nem sikerült megszereznie az egyetlen, eddig még hiányzó grand slam trófeát.