Aujourd’hui 18 Juin, la diplomatie française a organisé une visite de l’ancienne base stratégique de lancement des missiles du plateau d’Albion.
The European Commission has recently set up a high level group of politicians, academics, think tankers and CEOs from research technology organisations and defence industry to advise on how the EU can support defence research programmes relevant to the Common Security and Defence Policy (CSDP).
Working on a tasking from the December 2013 European Council, the European Defence Agency is bringing its expertise to this work strand through the organisation of workshops with the Commission and the discussion of modalities related to the future Pilot Project on CSDP Research.
The High-level Group is chaired by Commissioner Elżbieta Bieńkowska and supported by the High Representative, Commission Vice-President and Head of the European Defence Agency Federica Mogherini – who has been represented by EDA Chief Executive Jorge Domecq in the Group of Personalities. It is expected to make recommendations for a long-term vision for EU-funded CSDP-related defence research in support of European defence cooperation.
While the Group will report in full in early 2016, it offers now the following considerations as a preliminary contribution in the run up to the June 2015 European Council.
The EU's security role and the need for a strong EDTIB
To ensure its long-term security, the EU and its Member States need political will and determination underpinned by a broad set of relevant instruments, including strong and modern military capabilities. These will enable the EU to live up to its responsibilities as a security provider and to be a relevant and reliable partner at global level. Investing today in future-oriented defence research programmes is crucial to developing the capabilities that will be required tomorrow.
It is widely recognised that Europe needs to retain robust military capabilities in its Member States, which, however, can no longer afford to sustain a full range of defence industrial assets on a purely national basis. Years of defence spending cuts by EU countries risk producing a net loss of combined military and industrial capabilities. And while defence-related research is pivotal in maintaining the technological edge that ensures military advantage, European investment in defence R&D has declined by more than 29 % since 2006 – and by more than 27 % in R&T.
The European defence industry needs therefore to become more integrated and more sustainable in order to maintain critical mass and global competitiveness, to remain an equal and attractive partner internationally, and to generate the key defence technologies needed to ensure Europe’s long-term operational autonomy. A common understanding of the capability-driven research areas that should be developed cooperatively - and of the ways to identify and select them - will be required, taking into account all existing processes at EU level.
The role of future collaborative programmes in addressing capability gaps
Cooperative defence research programmes will clearly be essential for sustaining and fostering key military capabilities in Europe and addressing well-known shortfalls. Currently, however, only 8% of national defence budgets are spent on collaborative projects.
The Preparatory Action and its follow-on programme can contribute significantly to the development of crucial military capabilities for Europe and help ensure the sustainability and competitiveness of the European defence industrial sector - from prime contractor level through to SMEs - thus also underpinning the Union’s long-term security.
The Preparatory Action should therefore pave the way to a substantial and ambitious CSDP-related defence research programme in the next EU multi-annual funding framework, thus making a quantitative and qualitative difference to the current situation and demonstrating the added value of a permanent EU scheme.
Key principles for EU-funded CSDP-related defence research
The future research programme must be clearly defence-oriented, coherent with and complementary to existing national defence research efforts, and must take fully into account the unique aspects of the defence sector in its governance principles and modalities.
It must help address specific capability needs stemming from the evolving security environment, avoid duplications, and catalyse collaborative research efforts.
The Preparatory Action needs to properly test the effectiveness and relevance of EU-funded defence research and the appropriateness of the proposed governance model. As such, it should be endowed with appropriate and credible means – preferably up to the maximum budget allowed by the legal framework.
Members
More information
A kajakversenyek befejeztével a nemzetek versenyében Magyarország érmek tekintetében az igen előkelő harmadik helyen áll a Bakuban zajló I. Európai Játékokon. A kajakosok öt aranyat lapátoltak össze, a birkózólányok pedig kettőt tettek hozzá, így Magyarország 7 aranyat, 1 ezüstöt és 5 bronzot nyert eddig. Szerbia sem áll rosszul, sőt: kedden este Tijana Bogdanović taekwondóban rakott hozzá egy ezüstöt, Zorana Arunović és Damir Mikec pedig tegnap légpisztolyban nyert, így Szerbia a 4. helyen állt 5 arannyal és 3 ezüsttel! Az első helyet Oroszország tartja fölényesen, hiszen a 14 arany mellett 5-5 ezüstöt és bronzot gyűjtöttek be eddig, a házigazda Azerbajdzsánnak pedig tegnap kora délután 8 aranya, 3 ezüstje és 8 bronza volt. Ez azonban változott már este, hiszen megkezdődtek a küzdelmek a férfi szabadfogásban, s hát a birkózás nemzeti sport Oroszországban és Azerbajdzsánban is. Ezt tükrözi az, hogy a nevezett két ország 2-2 arannyal és több bronzzal gazdagította az éremkollekcióját, de a távolság megmaradt köztük.
Sportlövészetben tegnap a szerbeké volt a dicsőség. Délelőtt Zorana Arunović legnagyobb ellenfele a döntőben a spanyol Franquet volt, aki végül több mint három körrel maradt le tőle, Zorana 199,5-tel zárt. Kora délután Damir Mikec a portugál Costával futott végig együtt, hiszen a végén Mikecnek 201,8, Costának 201,5 köre lett.
Asztaliteniszben a szerda nem a magyarok napja volt. Mindegyik válogatott kiesett, s hozzájuk csatlakozott Fehér Gabriella és Erdélyi Annamária is.
Az Országos Ásványkincshatóság vizsgálatot végzett a két maroshévízi strandnál, akkor derült ki, hogy egyiknek sincs engedélye a mezotermál víz kitermelésére, amellyel a medencéket töltik. A két fürdő a 19. század közepétől úgy működött, hogy sosem kértek tőlük engedélyt. A strandokat most 30 ezer lejes bírság kifizetésére kötelezi a hatóság. A Bánffy és az Urmánczy Fürdő felújítását is tavaly fejezték be egyenként megközelítőleg egy millió lejből. A maroshévízi polgármesteri hivatal illetékesei szerint nincs sok esély arra, hogy még idén nyáron újra kinyissanak a fürdők, a kitermelési engedély kibocsátását ugyanis bonyolult és hosszú eljárás előzi meg.
Parlagfűvadászatot indított Zombor Város és a helyi Oris Kft. A programot bejelentő polgármester, Saša Todorović elmondta, hogy az akció célja a lakosság bevonása a parlagfűvel fertőzött területek térképének kialakításába és a gyomirtásba.
– Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a polgárok jószerével nem ismerik ennek a gyomnövénynek az allergiakeltő hatását, nem ismerik föl magát a növényt, és nem tudják, hogyan lehet leghatékonyabban kiirtani a parlagfüvet. Emiatt minél tömegesebben kell bevonni a lakosságot a parlagfűvel szembeni védekezésbe. Megkerestük az iskolákat, amelyek kivétel nélkül hajlandóságot mutattak az akció iránt, mind a fertőzött területek fölkutatásában, mind a gyomirtásban. Az akció végén a város megjutalmazza a legeredményesebb diákokat, hiszen munkájukkal a közjóhoz járulnak hozzá – mondta egyebek közt a polgármester.
Maja Pavličić, az Oris vállalat projektvezetője a gyomnövény egészségkárosító hatását emelte ki.
– A parlagfű évek óta komoly problémákat okoz, egyre növekszik azok száma, akiknél allergiát vált ki a növény pollenje. A virágpor az ilyen személyeknél csökkenti a munkaképességet, és kihatással van az életfunkciókra. Nálunk is sokan szenvednek tőle, a világban pedig 36 millió felnőttnek okoz egészségügyi problémákat ez a gyom.
Tény, hogy a lakosság keveset tud erről az allergiát okozó növényről. Leghatásosabb gyökerestől kitépni a földből, de a parlagfű gyökérzete erős, nem könnyű feladat, ráadásul még a virágzása előtt kell gyökeresen irtani. Virágzása júliustól október derekáig tart. Feladatunkul tűztük ki a lakosság tájékoztatását a növény káros hatásáról, felismeréséről, irtásához kapcsolódó intézkedéseinkről és a pollenkoncentrációról – foglalta össze a projektvezető.
Az iskolák mellett már az óvodákban is tartanak ismeretterjesztő előadásokat, a fiatal aktivisták standokon és az utcán is ismeretterjesztő nyomtatványokat osztogatnak, és arra ösztönöznek mindenkit, hogy ahol parlagfüvet látnak, fotózzák le, és küldjék el a www.lovacnaambroziju.rs honlapra, hogy a szakemberek elkészíthessék a város és a vonzáskörébe tartozó falvak parlagfűtérképét.
Egy RMDSZ által kezdeményezett jogszabály megoldást kínálna azoknak az oktatóknak a helyzetére, akik 2008 és 2011 között nem részesültek fizetésemelésben. 2008-ban a tanügyben dolgozóknak 50 százalékos béremelést hagytak jóvá, de később ezt az intézkedést felfüggesztették. Mivel a törvényes keret előírta a fizetésemelést, a tanárok egy része beperelte a kormányt, és bírósági úton jogot nyertek a nagyobb fizetésre. Azok viszont, akik nem fordultak az igazságszolgáltatáshoz nem részesültek fizetésemelésben. Ezt az igazságtalan helyzetet orvosolná az RMDSZ, a szövetség által benyújtott törvénytervezet szerint az állam 5 év alatt kellene törlessze az elmaradt béreket. A már nyugdíjban lévő oktatók egyszerre kapnák kézbe a teljes összeget. A törvényterveztet egyelőre csak a parlament szakbizottságai tárgyalták, még hátravan a plénum szavazása.
François Jacq, 48 ans, ingénieur général des Mines, a été nommé président du conseil d'administration de l'Institut français de recherche pour l'exploitation de la mer (Ifremer). Il avait précédemment exercé les mêmes fonctions à la tête de Météo-France.
Un article de la rédaction du Télégramme