2021. április 1-jén az Új Világ Polgári Fórum keretében Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel, Szent-Iványi István volt külügyi államtitkárral és Matura Tamás Kína-szakértővel beszélgettünk arról, mit jelent Kína kihívása a Nyugat (benne Európa és Amerika) számára és hogyan értelmezzük Magyarország és Kína egyre szorosabb kapcsolatát.
A beszélgetés felvételről az alábbi Facebook- és Youtube-linkeken tekinthető meg:
Új Világ Polgári Fórumok 5.: Kína: barát vagy ellenség? Vagy egyszerre mindkettő? (Facebook)
Új Világ Polgári Fórumok 5.: Kína: barát vagy ellenség? Vagy egyszerre mindkettő? (Youtube)
Az Azonnali.hu-n vezetett világpolitikai rovatomban 2021. március 16-án a januárban hivatalba lépett Biden-adminisztráció formálódóban lévő külpolitikáját vázoltam fel, kitérve az új külpolitikai fő csapásirányaira, a középpontban lévő Kína-politika alakulására, továbbá a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulására. Az új amerikai külpolitika iránti érdeklődést is mutatja, hogy eddig ez az egyik legnépszerűbb cikkem az Azonnalin.
"Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?"
Azonnali.hu: Formálódik Biden külpolitikája - "Amerika visszatért"
Fotó: Joe Biden / FB
First
@nbcsnl now
@nbc 'Nurses'
airs a viciously antisemitic episode filled with lies about Orthodox
Jews.
"A dead goyim leg ... from an arab, a woman, G-d forbid
an Arab women ... Israel ... without this next step you won't walk
again".
Lies and libels lead to VIOLENCE!
pic.twitter.com/BvRA4Xiq9e
A nemzetközi kapcsolatok általában nagyon komoly tudományterületnek mutatja magát, hiszen mégiscsak a béke és háború kérdéseivel foglalkozik alapvetően, de még a mi szakmánkban is helye van a játéknak, a játékosságnak. Az H-Diplo a nemzetközi kapcsolatok és a diplomáciatörténet oktatásával foglalkozó szakemberek vezető globális online fóruma, amely 1993 óta működik a H-Net: Humanities & Social Sciences Online honlapja keretében. Az H-Diplo meghívott engem és Fletcher School-beli kollégámat, Frank Sobchak nyugállományú ezredest, hogy írjunk egy cikket a játékoknak és szimulációknak a nemzetközi kapcsolatok oktatásában való alkalmazásáról szóló "kerekasztalhoz". Az H-Diplo ún. online kerekasztalok formájában tekinti át a nemzetközi kapcsolatok oktatásának különböző aspektusait. Minden kerekasztalhoz meghívnak az adott témában szakértő oktatókat, hogy esszé formában írják le saját megközelítésüket, a gyakorlat alapján leszűrt következtetéseiket, javaslataikat. Frank Sobchakkal a saját oktatási tapasztalatunkat vettük alapul ás összefoglaltuk, hogy a Harvard Egyetemen, a West Point Katonai Akadémián, a Tufts Egyetemen és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) együtt és külön-külön tanított kurzusainkba hogyan integráltunk különböző nemzetközi szimulációkat. Az MIT-n közös tanításunk során például a kurzus záró vizsgájaként egy klímaváltozás elleni egyezmény elfogadását célzó ENSZ-konferencia szimulációját szerveztük meg, ahol hallgatóink az egyes államok kormányfőinek és minisztereinek, illetve nemzetközi szervezetek vezetőinek szerepét játszották és több fordulóban olyan egyezményt kellett diplomáciai találkozók során letárgyalniuk, amely a szimuláció végén elnyerhette az ENSZ Közgyűlés (az egész osztály) szavazatainak többségét. Kitérünk arra is, hogy ezen a téren sokat tanultunk a SIMULEX nevű, tanórán kívül tartott nemzetközi szimulációs gyakorlatból, amely a Fletcher Schoolban immáron több évtizede minden októberben megrendezésre kerül Robert Pfaltzgraff és Richard Shultz professzorok irányításával. Cikkünkben olyan általános érvényű tanácsokat, javaslatokat fogalmazunk meg a fenti tapasztalatok alapján, amelyek segítségével a nemzetközi kapcsolatokat oktatók a világ bármely pontján eredményesebben tudják tanórán belüli vagy azon kívüli szimulációs gyakorlataikat megtervezni és lebonyolítani.
H-Diplo: Games and Simulations in Teaching International Relations (Zoltan Feher and Frank Sobchak)
Az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2021. február 8-án összefoglaltam mindazokat a fontos eseményeket, amelyet az amerikai politikában január hónapban zajlottak, s amelyek értékelésem szerint jelentős fordulatot hoztak az Egyesült Államok politikai életében. A két legjelentősebb esemény, amelyről írok: a január 6-i Capitolium elleni erőszakos támadás és Biden elnök január 20-i beiktatása.
A cikkből egy szemelvény kedvcsinálónak:
"A katasztrofális 2020-as év után az amerikaiak nagy várakozásokkal tekintettek az új esztendő elé, de 2021 első hónapja sokkal eseménydúsabbra sikeredett az Egyesült Államokban, mint azt sokan várták. Pedig ez nagy szó a múlt év elnökválasztás jegyében telt utolsó néhány hónapja után, hiszen a választási kampány viharait követően is váratlan fordulatok sokasága töltötte meg a november-decemberi időszakot. 2021 januárja azonban túltett ezeken is: minden túlzás nélkül állítható, hogy az év első öt-hat hetében az amerikai politika óriási átalakuláson ment keresztül."
Hogy pontosan miben rejlik ez az átalakulás, azt megtudhatják az Azonnali.hu oldalán:
Azonnali.hu: Január kilátással - Trump megbukott, a republikánusok romokban, Bidenen a világ szeme
2021. január 25-én a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete meghívásának tettem eleget, amikor Bokor Balázs nagykövettel, a szervezet elnökével beszélgettem Joe Biden amerikai elnök beiktatásának alkalmából az amerikai politika aktuális fejleményeiről. Megtiszteltetés volt, hogy a program második részében Bokor Balázs Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövettel beszélgetett a beiktatás protokolljáról és lezajlásának mikéntjéről.
A beszélgetés az alábbi linken megtekinthető:
A Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete beszélgetése a Biden-beiktatás kapcsán
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE “I am not African because I was born in Africa but because Africa was born in me.” Kwame Nkrumah
Bilan
Comme tous les ans African Arguments propose un tour d'horizon des élections à venir sur le continent africain :
En 2020, le continent africain a connu une hausse de 43% des violences djihadistes en Afrique. La violence s'est concentrée sur la Somalie (où Al Shabaab contrôle de nombreuses villes), le Sahel,
dans le bassin du lac Tchad (thread à lire), au Mozambique et en Égypte. On lira cet article sur l'Etat islamique au Mozambique. L'Afrique est également l'unique continent où les violences politiques se sont accrues en 2020.
Sur l’évolution des systèmes politiques en Afrique du Sud, au Nigéria, en Ethiopie, au Ghana, au Kenya :
Dans les mêmes Etats, l'évolution des budgets de défense et des personnels dans l'armée :
Avez-vous pris connaissance du dernier numéro d'Afrique contemporaine (bien que daté en 2019) ? Un super opus coordonné par Nicolas Donner (magnifique éditorial) et MarieMiran-Guyon (qui signe une non moins brillante introduction) sur " le fait urbain".
Le numéro nous fait voyager de Ouagadougou à Mogadiscio en passant par Kinshasa et Nairobi. Je vous recommande la lecture de cet article en particulier:"Precarious labour–Precarious lives Photographic glimpses from displaced people in Somali"cities" de Jutta Bakonyi, Peter Chonka. Une exposition que j'ai pu découvrir en 2019 en Ethiopie avec le Rift Valley Institute. Découvrez également cette "Question de recherche" : « L’irrésistible essor des jeux d’argent dans les villes d’Afrique de l’Ouest. Enquêtes à Dakar et Abidjan " de Ababacar Fall, Marthe Koffi-Didia, Marie Redon. J'y signe aussi une recension de l'ouvrage de Beth Elise Whitaker et John F. Clark : "Africa’s International Relations. Balancing Domestic and Global Interests".Il faut lire l’article de Didier Péclard « Violent conflict and State formation in Africa” publié dans le Oxford Encyclopedia of African Politics et enfin accessible en ligne gratuitement.
Sahel
Félicitations à Dougoukolo Alpha Oumar Ba Konaré qui publie « National Narratives of Mali. Fula Communities in Times of Crisis ». Il présente l’objectif de cet ouvrage : « partager les récits nationaux de l’Etat malien, et de les confronter aux récits et ressentis des communautés peules en moments de tourments. Qu’est-ce qui est vrai? Qu’est-ce qui blesse? Est-ce important? Comment se comprendre? Et comment s’entendre et se soigner? »
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}Le Bulletin du Centre Franco Paix publie un numéro spécial coup d'État au Mali, 4 articles, 2 entretiens avec Moustapha Dicko & Nicolas Normand.
Afrique de l'Est/Corne de l'Afrique
Il faut lire ce rapport de Michaela Collord pour l'IFRI : "Tanzania's 2020 Election. Return of the One-Party State".
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
C’est quoi concrètement la Corne de l’Afrique ? Pourquoi cette région de l’Afrique connaît-elle autant de tensions en ce moment ? Au moment où l’Éthiopie est occupée à combattre au Tigré, le Soudan en a profité pour s’accaparer des terres disputées à la frontière. Le conflit au Tigré est-il en train de s’internationaliser ? Le siège de l’Union africaine est à Addis Abeba, capitale éthiopienne. Pourquoi avoir choisi cette ville et quel rôle joue l’Ethiopie au sein du continent ? Quel rôle joue Djibouti au sein de la Corne et pourquoi attire-t-il autant les grandes puissances ? Certaines ont des bases militaires sur son territoire. Un ensemble de questions sur la région auxquelles j’ai pu répondre dans l’émission Arrêt sur le monde du CERIUM.
Ethiopian Airlines et Air Djibouti sesont associées avec le port de Djibouti afin de proposer un hub de fret
aéro-maritime depuis l'aéroport de Djibouti. Un collègue nous explique sur Twitter
que « C'est aussi une manière de contenir les éventuelles ambitions de Air
Djibouti et aussi d'assurer un contrôle sur le port de Djibouti ». Sur l'économie éthiopienne on lira : Oxford Handbook of the Ethiopian Economy.
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
En décembre, l'IGAD a nommé une équipe d’observateurs qui a rendu son rapport sur les tensions frontalières entre la Somalie et le Kenya. La Somalie a estimé que ce rapport était trop favorable à Nairobi. Les caricatures d'Amin Art savent si bien décrire la réalité (Merci à Cala pour la traduction) : Uhuru: ``Je vois la Somalie revenir!`` Guelleh: `` Je vois rien a l`horizon. Est-ce que tu hallucines!``
Très bel article dans Le Monde sur les anciennes colonies italiennes ICI. Je vous recommande ce formidable premier roman de Stéphanie Coste. Elle raconte le destin croisé de migrants venus d'Érythrée et de leur bourreau - lui-même érythréen - sur une plage libyenne... Les EAU auraient -ils évacué leur base d’Assab en Erythrée ?
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
Thread intéressant qui décrypte des
images de chars T 55 au
Normal
0
21
false
false
false
FR
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Tableau Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri",sans-serif;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
Tigray en novembre dont la peinture permet de les identifier comme
érythréens. L’Éthiopie a confirmé la fermeture dedeux des quatre camps de réfugiés érythréens en Ethiopie. Sur les 96 000
réfugiés érythréens en Éthiopie avant le déclenchement du conflit dans la
région du Tigré, il ne reste que 26 000 à 28 000 Érythréens dans les deux
derniers camps.
Normal
0
21
false
false
false
FR
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Tableau Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri",sans-serif;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
Voici le dernier rapport du Human Right Watch sur la situation sanitaire en Ethiopie.
Parce que c'est toujours un plaisir de revenir à ses racines et de pouvoir échanger avec le plus grand quotidien régional de France (et le journal de mon enfance) voici une interview sur la situation actuelle dans le nord de l'Ethiopie. La dévolution est-elle une solution au conflit ? Pour l'ICG les troupes érythréennes et amhara doivent se retirer du Tigray, le gouvernement doit permmettre l'accès aux populations et débuter un dialogue inclusive. Le Premier ministre éthiopien tente de rétablir son image de Prix Nobel de la paix et propose une Tribune dans Jeune Afrique :"Vers un ordre pacifique dans la Corne de l'Afrique". Il faut lire ce numéro de la revue Médiévale consacré à "Éthiopie, Nubie, Égypte. Pouvoirs chrétiens et musulmans (XIe-XVe siècle)".
Point de vue soudanais sur les développements récents du
différends sur le GERD et sur le conflit pour le triangle d'Al-Fashaga. Lisez cet article sur le pouvoir politique et le secteur de l'électricité en Ethiopie. Sur les relations entre l'Ethiopie et la Russie (ICI).
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
Très heureuse de publier avec mon ancienne collègue de l’IRSEM Fatiha Dazi-Héni cette note "The Red Sea: New spaces of interdependent securityissues between countries of the Gulf and of the Horn of Africa”.
Cette semaine le Président djiboutien était en visite en France afin, notamment, de renégocier les accords de défense et de rencontrer le MEDEF. Voici quelques échanges sur le sujet : ICI ICI et ICI
2021. január 21-én a Heti TV rendszeresen jelentkező Külpolitikai kitekintő műsorában Gyarmati István nagykövettel, a műsor házigazdájával és Frank Tibor professzorral, akadémikussal beszélgettem. A műsorban Joe Biden amerikai elnöknek az előző napon zajlott beiktatásáról, Trump korábbi elnök örökségéről, a január 6-i capitoliumi erőszakról, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulásáról cseréltünk eszmét.
A műsort, amelyet az elmúlt 3 hétben többször leadott a Heti TV, az alábbi linken is meg lehet tekinteni:
Heti TV - Külpolitikai kitekintő: Frank Tibor, Fehér Zoltán (2021. január 21.)
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. január 11-én 17 órakor rendezvényt szervezett a január 6-i zavargásról, melynek során erőszakos Trump-párti tüntetők egy csoportja bejutott a washingtoni Capitolium épületébe. A rendkívüli események elemzésében a KKI mellettem Mártonffy Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetőjét, valamint Varga Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját hívta segítségül, a moderátor Baranyi Tamás, Intézetünk igazgatóhelyettese volt. A beszélgetés során felderítettük, hogy néhány nap távlatából hogyan is történtek az események, mennyire meríti ki a puccskísérlet fogalmát, és kinek a felelőssége volt, hogy a politikai indulatok elszabadultak. A beszélgetés későbbi részében arra tettünk kísérletet, hogy felvázoljuk a lehetséges hosszú távú hatásokat: az alternatív jobboldali közösségi médianyilvánosság megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket, a Republikánus Pártnak a „trumpizmushoz” való kettős viszonyát, a Demokrata Párton belüli ellentéteket, valamint azt, hogy a Biden-kormányzat képes lehet-e csökkenteni a feszültségeket, vagy folytatódik az erőszakos polarizáció az Egyesült Államokban.
A beszélgetés elérhető az alábbi linken:
Külügyi és Külgazdasági Intézet: Zavaros átmenet az Egyesült Államokban
Folytatjuk az amerikai klímapolitikával kapcsolatos posztokat, hiszen az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2020. december 27-én írásban is feldolgoztam, hogyan látom a Biden-adminisztráció várható környezetvédelmi politikáját.
Egy kis ízelítő a cikkből:
"Bidenék mindenesetre készen állnak, hogy a klíma védelmében Amerika ismét aktívan lépjen fel odahaza és vezető szerepet játsszon a nemzetközi erőfeszítésekben is. Meglátjuk, hogy a feladat nehézségét és a több oldalról várható ellenállást ismerve mit sikerül terveikből megvalósítaniuk. A tét csak a bolygó jövője."
A cikk itt olvasható:
Azonnali.hu: Változik a klíma Washingtonban: mi várható Bidentől?
Kép: Andrew Harnik/AP
Ahogy legutóbbi posztomban beszámoltam: az Energiahajó Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján, 2020. november 30-án Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, Szabo Johnnal, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltjével és Zsolt Melindával, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetőjéve azt vitattuk meg, mi várható az új amerikai kormányzattól a klímapolitika területén, mindezt szélesebb bel- és külpolitikai kontextusba is helyezve.
A Qubit két cikkben is tudósított az Energiahajó keretében zajlott beszélgetésről. Részletesebb beszámolójukban felidézik: "Fehér Zoltán belpolitikai és külpolitikai kontextusba helyezte a Joe Biden hivatalba lépése körüli klímapolitikai várakozásokat. Szerinte elnökként Biden a nagy vihart kavaró és mélyen megosztó elnökválasztási kampány után arra törekszik, hogy egyesítse az amerikai nemzetet, a külpolitikában pedig az új elnök eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy Biden igyekszik majd helyreállítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világban, visszaépíteni a szétzilált szövetségesi kapcsolatokat és visszaállítani a megtépázott multilateralizmus intézményét. A klímapolitika mindkét kontextusban helyet kap, sőt az eddigiektől eltérően a környezet ügyét Biden külpolitikai dimenzióval ruházza fel, és egyben az eddigieknél jóval kiemeltebben kezeli. Ezt jelzi a korábbi külügyminiszter és demokrata elnökjelölt, John Kerry kormányzati szintű, klímakoordinátori posztra - klímacárrá - való kinevezése és a környezetvédelem aspektusának összes szaktárcába való beemelése is."
A Qubit rövidebb összefoglalója, amelyben a beszélgetésről készült videó is elérhető:
Qubit: Az amerikai szénipar már most is a szakadék szélén táncol, picit lehetne lökni rajta
A Qubit részletes cikke a beszélgetés során elhangzott főbb megállapításokról, ahol szintén elérhető a programról készült videófelvétel:
Nem Joe Biden, hanem mindanniyunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra
Véget ért a hosszú nemzeti rémálom az Amerikai Egyesült Államokban? Mikor és hogyan lép vissza az USA a Párizsi Egyezménybe, hogyan fog nekiállni az üvegházgázok visszafogásának, mi lesz a gáz-, valamint olajiparával, és hogyan befolyásolja Biden megválasztása a kínai klímapolitikát? Többek között ezeket az égető kérdéseket vitattuk meg az Energiahajó harmadik, Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján. A 2020. november 30-án zajlott programon beszélgető partnereim Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje és Zsolt Melinda, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetője voltak. Az Energiahajó az Energiaklub, a Qubit és a Trip Hajó közös szervezésében valósul meg.
Rövid összefoglaló a beszélgetésről:
„Az Amerika lelkéért vívott küzdelemben a demokrácia kerekedett felül” – nyilatkozott Joe Biden demokrata párti elnökjelölt pár órával az után, hogy az elektori kollégium megerősítette győzelmét a novemberi elnökválasztáson. 2021. január 20-án az új elnök átveszi a hivatalt, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy a Trump-adminisztráció elmúlt éveinek szélsőséges rendeleteit eltörölje. Korántsem biztos azonban, hogy a megválasztott elnök pont ott folytatja, ahol Obama abbahagyta, és eltöröl mindent, amit Trump elkezdett. Az Energiahajó rendezvénysorozat harmadik adásának meghívott vendégei egy dologban azonban biztosak, mégpedig, hogy az új adminisztráció klímapolitikai fordulatot hoz, hiszen úgy tűnik, Biden minden eddigi elnöknél elhivatottabb a klímaválság kihívásait tekintve.
A beszélgetés videója megtekinthető az Energiaboxon, az Energiaklub blogján, amely a HVG blogsite-ján működik:
Energiahajó, 2020. november 30.: Az USA újra színre lép a klímapolitikában - de vajon ugyanúgy, ahogy elment?
2020. október 27-én a Stratégiai Tanulmányok Központja Kutatás és Szakpolitika Szemináriumán James Boys brit politikatörténészt láttuk vendégül, aki jelenleg új könyvén dolgozik az ún. őrültség-elméletnek (Madman Theory) az amerikai politikában való alkalmazásáról, különös tekintettel Nixon és Trump elnökökre. Az őrültség-elmélet lényege, hogy a politikai vezető annak érdekében, hogy ellenfelét félrevezesse, irracionalitást, kiszámíthatatlanságot színlel. Boys a szemináriumon a könyvnek azt a fejezetét mutatta be, amely feltárja az őrültség-elmélet kezdeteit. A szálak az 1950-es évekbe és a Harvard Egyetemre vezetnek, ahol három tudományos elme, Thomas Schelling, Henry Kissinger és Daniel Ellsberg egymástól függetlenül dolgozták ki az őrültség-elmélet alapjait. Később együtt is működtek ebben a témában, sőt mindhárman prominens szerepet kaptak az amerikai kormányzatban, ahol a hivatalos külpolitika részévé is tették az őrültség-elméletet. Örömömre szolgált, hogy a szerzőnek én szolgálhattam opponenséül (discussant) a szemináriumon.
James Boys könyvéről és a szemináriumról szóló összefoglalóm a Stratégiai Tanulmányok Központja blogján jelent meg:
Boldog új évet, atlantisták!
Nemrég interjút adtam a Biztonságpolitika.hu alapító-felelős szerkesztőjének, Németh József Lajosnak a stratégiai kommunikáció szerepéről a nemzetközi kapcsolatokban. Az interjúban részletesen beszélek eddigi diplomáciai és tudományos karrieremről, a kreatív diplomácia általam megalkotott koncepciójáról és annak alkalmazásáról a magyar-amerikai kapcsolatokban. Örömömre szolgált, hogy a meggyőzés/befolyásolás és a haderő nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepének változásáról szólva támaszkodhattam mentoraim, Joseph Nye, Stephen Walt és Richard Rosecrance által fémjelzett elméletekre. Végül pedig beszélek az interjúban arról, mely fő tematika határozta meg eddigi tudományos kutatásaimat és miben állnak jelenlegi, az Egyesült Államok Kína-stratégiájának fejlődéséről végzett kutatásaim.
"Stratégiai kommunikáció; nyilvános diplomácia; kreatív diplomácia" - interjú dr. Fehér Zoltánnal
Sahel
Sur son blog Alex Thurston propose une série d’articles paru récemment sur les conflits dans le Sahel.
Il faut lire l’article de Dougoukolo Alpha Oumar Ba Konaré, « Le centre du Mali entre djihadisme et ethnocentrisme », dans la dernière édition de l’AFRI.
Pour Isaline Bergamaschi dans Le Monde : « Les pratiques dénoncées sous ATT ont perduré sous IBK. La crise que traverse le Mali n’est pas seulement une crise de l’Etat malien ou de la faillite de sa classe politique depuis la démocratisation en 1992. Elle signe aussi l’échec de décennies d’intervention internationale à travers la promotion d’un modèle de développement extraverti dans lequel les acteurs internationaux finissent par faire partie de l’Etat avec toutes les ambiguïtés que cela peut engendrer ».
A voir également la contribution de Wassim Nasr au sujet de la relation entre l’EI / JNIM, AQMI au Sahel, l’impact des négociations entre AQ et Bamako, la position de la France et les perspectives pour les mouvements jihadistes dans la région. Sur la présence française, on lira également le chapitre d'Alain Antil dans le dernier Ramsès : "Sahel : le sommet de Pau est-il un tournant ?"
Nina Wilen et Pierre Dehaene publient un rapport très intéressant : « Challenges with Security Force Assistance in Niger: Understanding Local Context and Aligning Interests ».
Sur la réforme du secteur de la sécurité, on tirera des leçons du Libéria avec cet article « A Force for Good”: Army-Building After War in Liberia ». L’auteur « identifies three central mechanisms from the literature and evaluates them using evidence from a case study of post-conflict army-building in Liberia. The findings show that the voluntary nature of cooperation matters strongly for the successful outcome in Liberia, as does donor identity, albeit differently than as predicted by theory. The role of local ownership receives somewhat weak support, however, which is surprising in light of its importance in the literature. These results have significant implications for theories of statebuilding and security assistance policie ».
Les éditions de l’IRD publient « Conflits et violences dans le bassin du lac Tchad », un ouvrage collectif réalisé par les chercheurs du réseau Méga-Tchad, sous la direction d’Emmanuel Chauvin, Olivier Langlois, Christian Seignobos et Catherine Baroin : « il montre la diversité des insécurités - de la violence ordinaire à la guerre -, leur profondeur historique, ainsi que les enjeux économiques et politiques qui les sous-tendent ».
Les attaques contre les élèves, les enseignants et les écoles se multiplient dans le Sahel selon Human Rights Watch.
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
Corne de l’Afrique
Sara Hasnaa Mokaddem et Nihal El Mquirmi nous rappellent l’historique du contentieux entre l’Egypte et l’Ethiopie sur la construction du GERD (Grand Ethiopian Renaissance Dam). Sur le GERD on écoutera également Judd Devermont (Center for Strategic and International Studies) et Joshua Meservey (Heritage Foundation).
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}L’Ethiopie et l’Egypte semble avoir trouvé un terrain périphérique d’opposition... au Somaliland. Roland Marchal livre son analyse sur les deux dernières années de "paix" entre l’Ethiopie et l’Erythrée.
La région du Tigray a organisé des élections parlementaires, malgré leur report au niveau national, qualifiées d ‘«inconstitutionnelles» et d’ «illégales» par le Premier ministre Abiy, ces élections font craindre une disclocation de l’Ethiopie. L’ISS invite à s’inspirer des dialogues de réconciliations nationales expérimenté chez les voisins de l’Ethiopie.
Le dernier numéro de Politique Africaine est consacré au Soudan.
Comment le maintien de la paix a-t-il évolué depuis une décennie ? Selon Comfort Ero, dans la Corne, les problèmes persistent mais l’UA s’affirme et les Etats-Unis perdent de leur influence au profit des Africains eux-mêmes, des États du Golfe, de la Chine, et de la Turquie entre autres.
Hâte de découvrir cette publication même s’il semble difficile de savoir comment se la procurer :
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
Chine, Russie, Etats-Unis en Afrique
Comment les Africains perçoivent la Chine ? C’est la question posée par Afrobarometers dans 18 pays africains en 2019/2020. Afrobarometers a comparé les réactions à la Chine et aux États-Unis. Lorsqu'on leur a demandé qui de la Chine ou des États-Unis étaient le meilleur modèle pour le développement futur de leur pays, 32% des sondés ont répondu les États-Unis et 23% ont répondu la Chine. Lorsqu'on leur a demandé si l'influence économique et politique des États-Unis et de la Chine dans chaque pays était majoritairement positive ou majoritairement négative, 59% avaient une vision majoritairement positive de la Chine et 15% une vision majoritairement négative. Dans le cas des États-Unis, 58% avaient une opinion plutôt positive et 13% une opinion principalement négative. Afrobarometer nous donne accès aux slide de son webinar « African citizens' perceptions on Africa-China engagement .
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
On lira le dernier article de Folashadé SOULÉ, « Politiques bureaucratiques et asymétrie dans les négociations Afrique-Chine », dans la dernière édition de l’AFRI. Elle y propose une analyse des politiques bureaucratiques de négociation des petits États engagés dans des relations asymétriques avec les grands États. Elle étudie notamment les tactiques de négociation et les manœuvres des acteurs d’un petit État africain francophone, le Bénin, lors des négociations de contrats d’infrastructure avec la Chine.
La Stanford International Policy Review a publié une analyse "China's Role in Regional Integration in Africa: The Case of East African Community" par Abdou Rahim Lema et Samu Ngwenya. On comprend que le soutien apporté à la Chine aux infrastructures au sein de l’EAC joue un rôle primordial dans la mobilité transfrontalière de la main-d'œuvre, des capitaux et des biens mais ses politiques commerciales envers l’EAC menacent les perspectives d'intégration de la région en mettant en péril le commerce intrarégional et en augmentant le déséquilibre commercial de ces pays avec la Chine. On lira également cet article dont l’objectif est « provides an empirical estimate of the effect that upgrading of roads along the two main transit routes in the East African Community (EAC) had on the total bilateral trade costs facing manufacturing industries (…) This study estimates that the increase in the quality of transit roads lowered both domestic and cross‐border trade costs, and that the latter effect is larger than the former. The study also finds that the increase in trade volumes due to better transit roads is attributable to industries producing output with above median weight. These industries dominate the EAC manufacturing sector, suggesting that a compositional change in cross‐border trade flows arising from better transit roads is unlikely. ».
La majorité des africains qui entament des études hors du continent se rendent en Chine : « every year between 2011 and 2016 the number of African students that went to China on average grew 14% faster than the number of Asian students studying in that country. (…) During the same period the number of African students choosing to study abroad grew by 111% ».
L’US Africa Command va-t-il déménagé ? Actuellement situé à Stuttgart il pourrait être relocalisé en Italie, en Espagne, en Belgique ou au Royaume Uni.
Le Royal United Services Institute a publié une étude "Russia Takes Its Syrian Model of Counterinsurgency to Africa" par Samuel Ramani. Depuis 2015 et son intervention en Syrie en soutien à Bachar al-Assad, la Russie a conceptualisé un « modèle syrien de contrinsurrection » qui pourrait être appliqué sur le continent africain. La stabilité autoritaire est privilégiée et serait la méthode la plus efficace contre l'extrémisme. Le retour de la Russie en Afrique est-il un nouvel impérialisme ?
Economie
Quels sont les effets de la crise sanitaire sur les remittances ? A voir dans cette vidéo.
Foreign policy propose un classement mondial des réponses à la crise et le Sénégal arrive 2ème juste après la Nouvelle Zélande…
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}
Il est fascinant d’apprendre que sur 27 000 articles publiés dans des revues académiques d’économie : "45% of all economics journal articles ... are about five countries accounting for just 16% of the continent’s population."
Normal 0 21 false false false FR X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}Divers
J’ai découvert ce nouveau projet (en français et en anglais) : “The Africa I Know” qui vise « à changer positivement le récit sur l’Afrique ».
En 1960, dix-sept pays du continent sont devenus indépendants. Pour cet anniversaire, le New York Times a ressuscité des photos de cette période. Quinze discours d'indépendance qui ont marqué l'histoire africaine. A écouter également : « What We Talk About When We Talk About Decolonization »
Jamais un livre ne s’était intéressé aux surfers africains et à leur culture, c’est fait !
Il faut écouter "Des Amazones du Dahomey aux indépendances africaines", l'hommage sur France Culture à l'historienne Hélène d'Almeida-Topor de Catherine Coquery-Vidrovitch, Odile Goerg et de Chislain Moupebele Makadjoka.
Voici une magnifique série de photos sur les personnels soignants éthiopiens qui luttent contre la pandémie de Covid 19.
Annonces, AAC, etc
Ne manquez pas de vous connecter à la page Facebook de l'Association Béninoise d'Etudes Stratégiques et de Sécurité (ABESS).
L’African Politics Conference Group (APCG) reçoit les propositions de communications pour son colloque en ligne.
La Revue africaine de développement (Groupe de la Banque africaine de développement) invite à soumettre des articles pour un numéro spécial sur “l’impact du Covid-19 sur les économies africaines".
Vous pouvez envoyer vos abstracts pour l’ICAS Kyoto 2021 pour le panel « The Silk Road: Crafting global futures, global pasts » à Tim Winter, tim.winter@uwa.edu.au.
Appel à chapitre pour l’ouvrage « Old Wine in New Bottles: The New Scramble for Africa ». Les éditeurs précisent : « We are interested in contributions that discuss, challenge or interrogate issues relating to the activities of China and Euro-American powers and their institutions on the African continent. ( …) If you are interested in contributing to this volume, please submit an abstract of 500 to 800 words and a brief CV (not more than two pages) to Bekeh Ukelina (bekeh.ukelina@cortland.edu) by November 1, 2020 ».
Pour recevoir cette lettre directement par mail rendez-vous sur la colonne de droite : "Suivez l'actualité du blog par mail".
Après le coup d’Etat au Mali, l’ICG retrace la chronologie des faits, identifie les erreurs commises et suggère une sortie de crise ICI
Dans cet article Niagalé Bagayoko interroge « la pertinence et l’efficience des cadres de gestion et de résolution des conflits instaurés » au Mali depuis 2012 et dans la région.
Était-il évident que ce coup d’Etat allait subvenir ? Cette rhétorique est trop facile explique Yvan Guichaoua dans ce Thread.
Marc Antoine Pérouse de Montclos et Camille Noûs montrent dans cet article que « les écoles coraniques s’avèrent ne pas avoir joué non plus de rôle déterminant dans le développement de la secte » Boko Haram.
Il faut lire cette magistrale réponse du blogueur « un mec qui fait des trucs en Afrique » à un célèbre chercheur autoproclamé à la suite de la tuerie de Kouré le 10 août.
Corne de l’Afrique
Une nouvelle alliance autour de la Somalie, l’Ethiopie et l’Erythrée s’est formée en janvier 2020 dans la Corne : Horn of Africa Cooperation (HoAC). Quelles en sont les conséquences régionales ? À lire ICI
Les Etats-Unis ont suspendu leur aide à l’Ethiopie dans le cadre de la médiation qu’ils mènent autour du différend qui oppose l’Ethiopie et l’Egypte sur la construction d’un barrage sur le Nil bleu.
L’Arabie saoudite enferme des centaines de migrants dans des camps dans des conditions inhumaines. Ce thread résume la situation.
La dernière étude d’Afrobarometers concerne, entre autres, l’opinion des Ethiopiens sur les amendements constitutionnels pour ajouter les langues du gouvernement fédéral et limiter les mandats du Premier ministre.
L’Ethiopie reste l'un des rares pays au monde avec un monopole d'État sur les télécommunications. Voici à quoi ressemble actuellement le secteur des télécoms.
A lire : l’étude de l’Armed Conflict Location & Event Data Project sur l’Ethiopie et le risque de fragmentation
Fascinant article. Comment l'histoire autorisée par l'État éthiopien lui permet d’imposer sa légitimité ? L’écriture de l’histoire a été un projet totalisant de l’Etat.
En août 2020, Taïwan a ouvert une représentation au Somaliland (et inversement). Si le Somaliland est Etat autoproclamé indépendant mais non reconnu par la communauté internationale cet acte est-il une forme de reconnaissance ? Non car cet accord n’ouvre pas des relations diplomatiques formelles entre les deux Etats. Une bonne réflexion sur la diplomatie des Etats de facto est à lire ICI.
On lira cet article dans OrientXXI sur l’influence religieuse de l’Arabie Saoudite à Djibouti : "L’appropriation de l’islam comme objet politique a permis au pouvoir de surmonter les querelles claniques lors de la guerre civile et facilité un investissement du champ religieux par les pays étrangers."
Merci à la revue Diplomatie de m'avoir ouvert ses pages pour parler de la diplomatie d’un petit Etat: Djibouti
Divers
Passionnant article collectif de Frédérick Douzet, Kévin Limonier, Selma Mihoubi, Élodie René sur la propagation des contenus russes et chinois sur le Web africain francophone. « Cette étude propose une méthodologie permettant d’identifier les acteurs du Web qui reprennent les contenus chinois et russes, ainsi qu’une analyse des stratégies d’influence des opinions publiques de ces États à destination de publics africains ».
Il faut écouter cette série d’émissions sur les textes de Franz Fanon lu par Gaël Faye.
Appels à communications /Conférences
L’IFRA Nairobi recherche un.e chercheur.e ICI
Appel à communications pour un numéro spécial de la revue Journal of Borderlands Studies : Security and Trade in African Borderlands
Un nouveau carnet de recherche "Racismes" vient d’être lancé sur Hypothesesorg, son objectif est de « est de rendre compte de l’actualité de la recherche en sciences sociales sur les différentes formes de racisme dans le monde ».
L’AFD vient de publier un « Atlas de l’Afrique. Pour un autre regard sur le continent » avec de nombreuses infographies. Très utile pour les étudiants et …les plus grands.
Pour recevoir cette lettre directement par mail rendez-vous sur la colonne de droite : "Suivez l'actualité du blog par mail".