More information:
Mindig megdöbbent, ha aktuális gazdasági vagy politikai botrányok során előkerülnek hanganyagok, lehallgatott telefon-és privát beszélgetésekről. Ilyenkor felmerül bennem a kérdés, hogy vajon kik és hány ember telefonját és irodáját hallgatják le na meg, hogy ki a célcsoport. Csak politikusok és cégvezetők vagy esetleg minden „érdekesebb” pozícióban dolgozó embernek számolnia kell ezzel? A gondolatok, kérdések most az amerikai lehallgatási botrány miatt jöttek újra elő. Az NSA (Nemzetbiztonsági Hivatal) és az FBI fülelt egy kissé újságírók mobiljában és elkapta e-mailjaikat. A felháborodás nagy volt, ám ha megvizsgáljuk az okokat, akkor talán megérthetjük, hogy miért kezdett vizsgálódni a terrorelhárítás. Minden az jemeni al-Kaida egyik akciójával kezdődött, aki fel akarta robbantani az egyik, Sana’a-ból, Jemen fővárosából, az Egyesült Államokba tartó repülőjáratot.
Szinte naponta halljuk a terrorizmus szót, valamelyik híradóban. Robbantások, merényletek, emberrablás,… Széles palettán mozog a téma. Ha az angol nyelvű híreket nézzük a CNN vagy a BBC csatornáin, akkor gyakran megüti fülünket az „assassination” szó. Tudjuk ez az áldozat halálát jelenti, ergo valakit meggyilkolt az egyik szervezet. Viszont kevesen tudják, hogy a szónak köze van a hasishoz és Szíriához is. Hasis, arabul füvet jelent, ám, ahogy a magyar fűnek, az arabban is kettős jelentése van a szónak: ami a mezőn nő, és amit elszívnak. Egy szír legendát alapul véve összeköthetjük a hasist, a terrorizmust és az öngyilkos merényleteket:
A gonosz tengelye, személyi kultusz, éhezés, atombomba, Rodong és Taepodong rakéták, amelyek Hawaiira és Colorado Springsre irányulnak (még szerencse, hogy nem tudják, hol van), egy jóllakott óvodás és csontvázfejű tábornokok, akik reszkető ujjukat a piros gombon tartják.” Valljuk be, mindenkinek ezek a fogalmak jutnak az eszébe, ha Észak-Koreáról van szó.
Ha szóba kerül a személyvédelem, azaz a testőrmunka legtöbben vagy a celebekre vagy a sztárokra gondolnak, akik gyakran csak presztízsből tartanak „body guardot”. Ez a kívülállók szemében egy viszonylag egyszerűen strukturált hivatás látszatát kelti. Pedig a professzionálisan kiképzett személyvédőknél erről szó sincs. A nagydarab, napszemüveges testőrkép, a szakma elitjénél, már nem létezik. Több nyelvet folyékonyan beszélő, komoly katonai vagy rendőri múlttal rendelkező férfiak és nők a modern személyvédő szakemberek. Politikusok és üzletemberek mellett maguk is hivatalos személynek vagy üzleti partnernek tűnnek, mivel megjelenésük és kisugárzásuk erre utal. Ez a „láthatatlanság” teszi őket hatékonnyá. A védett személy nem tűnik fel már azzal, hogy izomkolosszusok kísérik mivel ez már figyelmet kelt, ám a testőrök folyamatosan felmérik a környezetet, ellenőrzik az irodát, szállodai szobát és minden feltételezett veszélyforrás esetében a védendőt biztonságos távolságban tudják tartani ettől a valós vagy vélt rizikófaktortól. Ez történhet pl., a gépjárműben, amelyet állandó mozgásban tartva elérhetetlenné teszik a VIP-t, pl., egy agresszívabb rajongói tábor vagy éppen nemtetszését kinyilvánító tömeg esetében (ez utóbbi politikusok vagy ismert üzletemberek, bankárok védelménél merülhet fel). Az intelligens testőrség az csapatmunka.
Grúzia lakossága veszélyben van – ilyen szenzációs nyilatkozatot tett Jeffrey Silverman amerikai újságíró, aki egy időben a grúz államfő tanácsadója volt.
Az állítja, hogy Tbiliszi külterületén levő laboratóriumban veszélyes vírusokat dolgoznak ki, amelyeket állítólag majd a helyi lakosságon próbálnának ki.Richard Lugar amerikai szenátor nevét viseli a Tbiliszi körzetében kialakított laboratórium. Ez nem véletlen, hiszen az amerikai kormány közreműködésével nyitották meg. A hivatalos információval összhangban itt a mikrobák és a vírusok genetikáját tanulmányozzák. De Jeffrey Silverman meg van győződve arról, hogy nem csak tanulmányozzák, de létre is hozzák ezeket a vírusokat.“Ezt a laboratóriumot a katonai főhatóság pénzén alakították ki, mintegy 50 millió dolláros költséggel. A cél a biológiai fegyverek tanulmányozása. Ez a laboratórium Grúziában van, mert veszélyes lenne az Egyesült Államokban működtetni”.
Silverman a 2001-2003-as időszakban segített Szaakasvilinek a választási kampányban, aztán útjaik szétváltak. Grúziában most az egyik leginkább felkapott beszédtéma Silvermannak az az állítása, hogy a helyi lakosok veszélye kísérletek alanyai lehetnek. Az egykori elnöki tanácsadó nem tartja kizártnak, hogy a sertésinfluenza és a kanyaró elterjedése is összefügghet a laboratórium munkájával. Paata Imnadze, a grúziai tisztiorvosi szolgálat helyettes vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a megbetegedések növekedésének nincs köze az említett laboratóriumhoz.
“Felnőttek betegednek meg, mert nincs immunitásuk. Még 2008-ban terveztük a tömeges oltást. Akkor egy millió ember vakcinációjáról volt szó, de csak a fele kapta meg a védőoltást. Most ennek a következményeit látjuk.’
A grúz kormányban a titkos kutatásokról szóló nyilatkozatokat butaságnak nevezték. Irina Imerlisvili képviselő rámutatott, hogy a Tbiliszi környékén levő laboratórium tudományos kutatóintézet és nem az amerikai védelmi minisztérium biológiai fegyvereinek főosztálya.
A volt tanácsadó botrányt keltő megnyilatkozását semmilyen módon nem támasztották alá. A laboratórium területére egyébként is tilos a bejutás, a munkatársak is többszöri ellenőrzésen esnek át. Silverman azonban nem adja meg egykönnyen magát, és további leleplezésekre készül.