Alig egy hónapja, hogy rendkívüli ülést tartottak a menekültüggyel kapcsolatban Magyarkanizsán, hiszen a városban egyre több helyen, buszállomáson, parkokban bukkantak föl idegenek. Akkor Lackó Róbert, az önkormányzat menekültügyi illetékese az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a rend fenntartása érdekében jobban tisztítják a köztereket, a rendőrségtől pedig erélyesebb fellépést várnak. A sajtóértekezletet követően valóban napokig csak elvétve lehetett látni menekültcsoportokat a köztereken, azóta viszont ismét megjelentek, és egyre nagyobb számban látni őket városszerte.
Lényegbeli változások nem, de változások igenis történtek, fogalmazott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, miután bejelentette, hogy csütörtökön este bizalmi szavazáson megerősítették elnöki pozícióját, Varga Lászlót felmentették alelnöki tisztségéből, és újraválasztották a 17 tagú pártelnökséget. Az elnök szerint a VMSZ azért maradhatott fenn az elmúlt 21 évben, mert nyitott volt a párbeszédre, és lehetőséget adott az eltérő nézőpontot képviselő párttagoknak az álláspontjuk képviselésére. Hozzátette, hogy a VMSZ mindig is olyan párt volt, amely egyesített, nem pedig széthúzott.
Amikor tavaly szeptember tizenhetedikén sor került az első, környezetszennyezés elleni tiltakozásra, talán még maguk a szervezők sem gondolták, hogy lesz elég kitartásuk ahhoz, hogy tizedszer is összegyűljenek, és felemeljék a hangjukat elsősorban a Krivaja patak és a levegő szennyezése ellen. Pedig ez történt. E hó tizenhetedikén sor került a tizedik megmozdulásra is. A kezdeményezés nem vált tömegessé, a résztvevők száma talán csak az első két alkalommal érte el a százat, így eredményességről is csak halkan beszélhetünk. A megmozduláson Dragan Pečurica fő szervező tekintett vissza az elmúlt hónapokra. Ez alatt az idő alatt több feljelentést tett a környezetszennyezők ellen, több magas rangú személyhez intézett levelet, köztük az államfőhöz és a köztársasági ombudsmanhoz. A topolyai megmozdulásokon politikusok, civil személyek és szervezetek szólaltak fel az ügy érdekében, de mint arra Pečurica rámutatott, ezek sem érték el a megfelelő eredményeket, ugyanis a felszólalók többször csak saját személyük reklámozására használták fel az eseményt. Időközben a legnagyobb szennyezőnek tartott Žibel cég megkapta a régió legkörnyezettudatosabb vállalata címet, és ugyanezen cég feljelentést tett Pečurica ellen, mondván, tevékenysége ártott a vállalat üzleti ügyeinek. Pečurica felszólalásában azt is kifejtette, hogy ő nem kíván nagy büntetést a környezetszennyező cégeknek, bezáratni sem szeretné azokat, csupán annyit szeretne elérni, hogy a törvényekkel összhangban működjenek, bármilyenek is legyenek azok az előírások. Végezetül kijelentette, hogy az állampolgárok nem lehetnek a helybeli szennyezők rabjai. A megmozdulásokon rendszeresen képviseltették magukat a bajsai és a kishegyesi környezetvédők is. Mengyán Pletikosić Ildikó, a Tiszta vizet a Krivajába Facebook-oldal üzemeltetője sikerként könyvelte el, hogy a legutóbbi bajsai falugyűlésen elérték, hogy a helyi közösség is a környezetvédelem ügye mögé álljon, hisz véleménye szerint csak összefogással, szervezett kereteken belül lehet sikereket elérni, ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy a községi vezetőségnek kötelessége megtalálni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel tudnak tenni az egészséges környezetért. Udvardi Ildikó, a Greenhead Környezetvédelmi Egyesület aktivistája elmondta, amellett, hogy rendszeresen részt vettek a topolyai megmozdulásokon, Kishegyesen már tavaly aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyet azután a tartományi környezetvédelmi titkársághoz juttattak el, emellett több kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a témában. Véleményük szerint érezhető eredményeket csak a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a környezetszennyező vállalatok közötti konstruktív együttműködéssel lehet elérni. A környezetvédelem fontosságát talán Vékony József, kishegyesi lakos írta le legszebben, amikor egy indián mondást idézett föl, miszerint vigyázzunk a földre, mert az a szülőanyánk; vigyázzunk a levegőre, mert az a szülőapánk; vigyázzunk a folyókra és az erdőkre, mert azok a testvéreink. A tiltakozó megmozdulás ezúttal nem múlt el csendben, ugyanis a végén a résztvevők a Čisto! Tiszta! felkiáltással adtak hangot elégedetlenségüknek.
On 19–20 June the European Board of National Archivists (EBNA) and the representatives of the European Archives Group (EAG) are discussing one of the main priorities of the Latvian Presidency of the Council of the European Union – the Digital Europe.
A Tartományi Energia- és Ásványinyersanyag-ügyi Titkárság két pályázatot hirdetett meg. Az egyik az energiahatékonyság növelésére vonatkozik, erre a célra 115 millió dinár, vissza nem térítendő támogatást különítettek el. A másik pályázat 45 millió dinár értékű és a tartomány, az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított középületekben a takarékos világítótestek cseréjére irányul.
Bérbe adja, vagy akár el is adja a geotermikus forrásait a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az államnak, mégha ezeket az ügyleteket a hazai gyógyfürdők és az önkormányzatok sínylik is meg. Egyes állami szervek már felszólították a céget, hogy hangolja össze idevágó energiaügyi politikáját az állami előírásokkal (hiszen mégis Szerbia természeti kincseiről van szó), eddig azonban sikertelenül – olvasható a Vajdasági Kutatási és Elemzési Központ (VOICE) legújabb cikkében.
A szerb állam gondot visel lakosai egészségére: legalábbis azzal, hogy a dohánytermékre ismét megemeli a jövedéki adót, és újabban az elektromos cigarettákra is kivetné. Emiatt pedig valószínűleg több szerbiai fogja végképp elhagyni ezt a káros szokást – írja a fővárosi sajtó.