Az EBESZ május 12-i jelentésében arról van szó, hogy az ukrán hadsereg nem engedte be az EBESZ-megfigyelőket arra a bázisra, ahol az ukrán katonai fegyverzetet kellene tárolniuk – írja Novorosszia hírügynöksége.
Május 9-én, Moszkvában a katonai parádén jópár ország egysége vett részt a díszmenetben. A szervezők alfabetikus sorrendben vonultatták fel a katonákat, így az orosz ábc és az országnév alapján Azerbajdzsán után következett Örményország (Армения). Az azeri hadügyminisztérium honlapján megjelent kép szerint meg nem. Legalábbis a zászlaja Örményországnak eltűnt. Most akkor kinek hihet az ember, az élő közvetítésnek, vagy a hivatalos Bakunak?
A győzelem napi gigantikus, "minden idők legnagyobb" katonai parádéjának árnyékában történt egy emlékezetpolitikai szempontból is érdekes esemény. "Halhatatlan ezred" néven vonultak végig Moszkván és más orosz városok utcáin, terein hétköznapi emberek, családi fotóikat transzparensként maguk felé emelve.
Az egész 2012-ben kezdődött. Tomszk városában, pár helyi újságíró kezdeményezésére május 9-én a város lakói családi fényképekkel vonultak fel, a honvédő háborúban résztvevő családtagok fényképeit, dokumentumait, katonai jelvényeit hozták magukkal az ünneplők. Aztán 2013-ban 120 másik település csatlakozott az akcióhoz, köztük Oroszországon túliak is, Ukrajnából, Kazahsztánból. De még mindig csak 10-20ezer ember (orosz viszonylatban nem túl nagy tömeg) vonult az egyes városokban a halhatatlan ezredhez csatlakozva. 2014-ben a kezdeményezést hivatalosan is elismerték mint történelmi-patrióta egyesületet, beindították a projekt honlapját, ahol ezrével írják a hétköznapi katonák történeteit a csatlakozók. Tavaly már félmillió orosz vonult május 9-én a felmenői fotóival.
Idén pedig, a 70. évfordulón az állam erősen rászervezett erre az eredetileg alulról jövő kezdeményezésre, (ingyenes) segítséget nyújtottak mindenkinek, aki transzparenst akart gyártani a családi fotókból, az önkéntes szervezőket felváltották a hivatásosok, és maga Vaszilij Lanavoj hívta felvonulni az embereket! Így már semmi akadálya nem volt, hogy többszázezren vonuljanak Moszkvában a halhatatlan ezredhez csatlakozva.
A biztonságiaknak nem kis feladatot adva Putyin is beállt a sorba, az apukája fotóját feje fölé emelve, beszélgetésbe elegyedve a többi felvonulóval. A tévéközvetítésből az derült ki, hogy az egészen kiskorú felvonulók is belekezdtek a háború emlékének ápolásába, a családi történetek továbbmesélésébe, így nem lehetnek kétségeink: az orosz identitás egyik legfontosabb tartópillére marad továbbra is a nagy honvédő. Hogy milyen értelemben, az már más kérdés. Én speciel ezért nem tudok mit kezdeni a fenenagy fegyverarzenál felvonultatásával; az ultramodern csapásmérők előterében, az elsuhanó harci repülők alatt, a hidegháborús politikai légkörben a halhatatlan ezred sem tudja a béke üzenetét eljuttatni.
A győzelem napi gigantikus, "minden idők legnagyobb" katonai parádéjának árnyékában történt egy emlékezetpolitikai szempontból is érdekes esemény. "Halhatatlan ezred" néven vonultak végig Moszkván és más orosz városok utcáin, terein hétköznapi emberek, családi fotóikat transzparensként maguk felé emelve.
Az egész 2012-ben kezdődött. Tomszk városában, pár helyi újságíró kezdeményezésére május 9-én a város lakói családi fényképekkel vonultak fel, a honvédő háborúban résztvevő családtagok fényképeit, dokumentumait, katonai jelvényeit hozták magukkal az ünneplők. Aztán 2013-ban 120 másik település csatlakozott az akcióhoz, köztük Oroszországon túliak is, Ukrajnából, Kazahsztánból. De még mindig csak 10-20ezer ember (orosz viszonylatban nem túl nagy tömeg) vonult az egyes városokban a halhatatlan ezredhez csatlakozva. 2014-ben a kezdeményezést hivatalosan is elismerték mint történelmi-patrióta egyesületet, beindították a projekt honlapját, ahol ezrével írják a hétköznapi katonák történeteit a csatlakozók. Tavaly már félmillió orosz vonult május 9-én a felmenői fotóival.
Idén pedig, a 70. évfordulón az állam erősen rászervezett erre az eredetileg alulról jövő kezdeményezésre, (ingyenes) segítséget nyújtottak mindenkinek, aki transzparenst akart gyártani a családi fotókból, az önkéntes szervezőket felváltották a hivatásosok, és maga Vaszilij Lanavoj hívta felvonulni az embereket! Így már semmi akadálya nem volt, hogy többszázezren vonuljanak Moszkvában a halhatatlan ezredhez csatlakozva.
A biztonságiaknak nem kis feladatot adva Putyin is beállt a sorba, az apukája fotóját feje fölé emelve, beszélgetésbe elegyedve a többi felvonulóval. A tévéközvetítésből az derült ki, hogy az egészen kiskorú felvonulók is belekezdtek a háború emlékének ápolásába, a családi történetek továbbmesélésébe, így nem lehetnek kétségeink: az orosz identitás egyik legfontosabb tartópillére marad továbbra is a nagy honvédő. Hogy milyen értelemben, az már más kérdés. Én speciel ezért nem tudok mit kezdeni a fenenagy fegyverarzenál felvonultatásával; az ultramodern csapásmérők előterében, az elsuhanó harci repülők alatt, a hidegháborús politikai légkörben a halhatatlan ezred sem tudja a béke üzenetét eljuttatni.
Így a második világháború európai lezárásának 70. évfordulóján sok-sok parádé, megemlékezés volt, szerte a kontinensen.
Ahogy közeledik a május 9-i dátum, s ezzel együtt a Győzelem Napja Oroszországban, úgy pörög fel megint a hisztéria a György-szalagok körül. Immár 10. éve.
Nem fogadja el Áder János az orosz invitálást a győzelem napi ünnepségekre, helyette a moszkvai nagykövet képviseli Magyarországot a május 9-én esedékes katonai parádén
Az európai államfők, illetve kormányfők közül kizárólag az euroszkeptikus, valamint az oroszokkal hagyományosan szövetségesi viszonyt ápoló vagy éppen segélyt remélő vezetők lesznek jelen a II. világháború végének 70. évfordulójának megünneplésén: Miloš Zeman cseh elnök, Tomislav Nikolić szerb államfő, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Robert Fico szlovák kormányfő és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök.
Hetven éve vált a német Königsberg a legnyugatabbi orosz megye székhelyévé.
Száz éve kezdődött az örmény népirtás.
A történészek becslései szerint az Oszmán birodalom 1,5 millió örményt mészárolhatott le 1915-1917 között. Noha az örménységet számos támadás érte korábban is, az áldozatok száma is jelentős volt, egyértelmű politikai döntés 1915. április 24-én született, Mehmet Talat Bey utasítására megkezdték az örmény közösség deportálását, kivégzését.
Törökország tagadja a népirtás tényét, szerintük a számok elnagyoltak, az áldozatok pedig polgárháborúban vesztették életüket.
A nyugati világ több állama, köztük legutóbb Németország is népirtásként kezeli az eseményeket, Magyarország azonban nem.
A mai Oroszországnak mára több nemzetközileg nem elismert határszakasza van. Az egyik a Krím, a másik már 1945 óta okoz gondokat.
A kommunisták elleni „harc” Ukrajnában szintet lépett.
Teljesen egyetértek a blog anyaholdjának (hamár a GM a Holdudvarba tartozik), a Cink.hu-nak ma megjelent posztjával
, az áprilisi tréfák nem viccesek.
A helyi választási bizottság adatai szerint Üzbegisztán eddigi államfőjét, a 77 éves Iszlam Karimovot a voksok 90,4 százalékával választották újra, így további öt esztendőre kezében tarthatja a hatalmat. A résztvételi arány 91 százalék volt.
Karimov több mint két és fél évtizede, 1989-től tölti be hivatalát, először a kommunista párt vezetőjeként, majd elnökként irányította a 30 milliós államot.
Van is, meg nincs is egy fontos tanú Nyemcov meggyilkolásának ügyében
Hamár offline is élvezhető a Cink.hu , mint ma kiderült számomra, elmondok még egy rövid történetet, ami azt bizonyítja, hogy biza kedvenc magyar nyelvű internetes felületem híresedik erőst.
Oligarcha-kormányzó kontra oligarcha-elnök, vagy mi zajlik épp Kijevben?