Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök május 25-én aláírta azt a határozatot, amelyet a Tájékoztatáspolitikai Minisztérium kezdeményezett a gazdasági és nemzetvédelmi szempontból stratégiai jelentőségű táv- és hírközlési állami tulajdonok stabil működésének biztosításáról – adta hírül az Unian.
– A televíziótornyok áramellátásának megszüntetése a terrorista szervezetek segítésének minősül. Bárki, aki megpróbálja megakadályozni a szabad információáramlást, az a hazaárulás vádjával nézhet szembe Ukrajna függetlenségének megsértése miatt – mondta Jurij Sztec tájékoztatáspolitikai miniszter.
A határozat megalkotását a televíziótornyok áramellátásának számos alkalommal történő törvénytelen megszüntetése indokolta, melynek következtében ideiglenesen szünetelt a televízió- és rádióműsorok sugárzása.
– Az információhoz való hozzáférés hiánya egy fegyveres agresszió sújtotta országban az állampolgárok biztonságának veszélyeztetéséhez vezethet, s egyéb pánikkeltő információk terjedését segíti elő – mondta a szakminiszter.
A projekt kidolgozása a következő lépés a Tájékoztatáspolitikai Minisztérium Ukrajna információvédelmének biztosítása elnevezésű programjának a keretein belül.
Kárpátalja.ma
Ma a jogi bizottsága úgy határozott, újrakezdik a teljes procedúrát. Ez azt jelenti, a jogi bizottság ismét jelentést készít az ügyészek letartóztatási kérelmének megalapozottságáról, majd a szenátus megismétli a szavazást a PSD-s szenátor mentelmi jogának megvonásáról és előzetes letartóztatásáról. A szenátus jogi bizottsága azután döntött így, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a szenátus korábban meggátolta Dan Șova letartóztatását. A politikus esetében ugyanis a szenátus jelenlévő tagjainak többsége megszavazta a politikus immunitásának megvonását, a házelnök viszont úgy értékelte, hogy a DNA letartóztatási kérésének jóváhagyásához a szenátus összes tagjának többségi szavazatára lett volna szükség. A Dan Șova ügyében hozott szenátusi döntés miatt az államfő és a Nemzeti Liberális Párt is az Alkotmánybírósághoz fordult.
Ma elfogadta a parlament a lottó szabályainak módosításáról szóló jogszabályt. Eszerint a következő sorsoláson 10 ezer lejes egyéni nyereményt garantálnak a nyerteseknek. Abban az esetben, ha több személy tud felmutatni a sorsolás paramétereinek megfelelő pénztári nyugtát, akkor körükben újabb sorsolást szerveznek, és kiválasztják azt a 100 kasszabont, amelynek tulajdonosa pénznyereményt kap. A pénzügyminisztérium azért módosítaná a nyugtalottó szabályait, mivel az első sorsolás nyereményalapján több mint 18 ezren kell osztozzanak, és a szaktárca attól tart, hogy a túl alacsony nyeremény nem motiválja majd a vásárlókat, hogy elkérjék a kasszabont, és így nem ér célt a kezdeményezés, azaz nem fog csökkenni az adócsalás. A nyugtalottó második sorsolását június közepén tartják.
Tavaly 230 lej volt a díj. Az oktatási minisztérium emlékeztet, minden diák legtöbb kétszer vehet részt a vizsgán ingyen. Azok, akik korábban egyes tantárgyakból átmenőt szereztek, kevesebbet kell fizessenek. Esetükben a még hátramaradt vizsgák száma alapján határozzák meg a díjat. A szakközépiskolák volt diákjainak 50 lejt kell fizetniük a szakképesítési vizsgára, amennyiben a korábbi két alkalommal nem mentek át.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a maszol.ro-nak azt mondta, ötlet szintjén egyeztetett ma az RMDSZ a PNL-vel a jövő hétre tervezett bizalmatlansági indítványról. Úgy nyilatkozott, az indítvány szövege péntekre készül el, és amíg azt nem látják, csak annyit mondhat, hogy az RMDSZ nem tartja logikusnak olyant számon kérni a kormányon, azaz a külföldi román állampolgárok választójogát, amelynek megoldása a törvényhozás dolga. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy a készülő új választási törvény tartalmazza már ezt a kérdéskört. A szövetségi elnöke szerint az RMDSZ támogatásával sem tudná megbuktatni a PNL a kormányt, mivel ehhez így is 58-60 szavazat hiányzik.
Árkokkal és szögesdrótokkal erősítették meg az oroszországi Rosztovi terület és a szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területek határszakaszát a fegyver-és lőszercsempészet ellen védekezve – közölte szerdai számában a Vedomosztyi című orosz napilap.
Andrej Tyimofejev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat alá tartozó határőrség regionális igazgatóságának szóvivője az újságnak elmondta, hogy körülbelül 100 kilométer hosszan ástak árkokat és több mint 40 kilométer hosszúságban állítottak fel drótakadályt. Hozzátette, hogy falnak, vagy folyamatos ároknak a védelmi létesítmények összességét nem lehet nevezni, csupán egyes szakaszokon, ahol fennáll a veszélye gépkocsik, vagy emberek behatolásának, azokat látják el akadályokkal. Van, ahol 10, másutt csak 1 kilométeres a védelmi létesítmény.
Az orosz határőrségi szóvivő szerint ugyanakkor a közeljövő feladata a hátárvédelem megszigorítása, ugyanis az év eleje óta öt alkalommal kellett fegyvert használniuk az orosz határőröknek a behatolók ellen.
A lenta.ru hírportál közlése szerint az orosz határőrök idén már több mint 60 alkalommal akadályozták meg fegyverek-és lőszerek becsempészését Oroszországba, és több mint 130 határsértőt fogtak el.
Oroszország és Ukrajna közös határa 660 kilométer hosszú, beleértve a tengeri szakaszt is. Az ukrán határőrség közlése szerint ebből 409 kilométert nem tartanak ellenőrzésük alatt.
A Vedomosztyi emlékeztetett rá, az ukrán kormány tavaly szeptemberben jelentette be a Fal (Európai sánc) nevű határvédelmi vonal megépítésének tervét Ukrajna és Oroszország határán. Előbb betonból készültek azt felhúzni, de az költségesnek bizonyult, így úgy döntöttek, hogy harckocsik elleni árkokat ásnak ki és megerősítik a határátkelőket.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő a múlt vasárnap közölte, hogy 2018-ig megépítik a létesítményt.
“Az árokásási politika mindkét oldalról kilátástalan és inkább akadályozza a konfliktus teljes rendezését, minthogy biztonságot teremtene” – fejtette ki Alekszej Csesznakov, az orosz Politikai Konjunktúra Központ vezetője a Vedomosztyinak.
Szigeti Enikő, a CEMO vezetője Peti András alpolgármesterhez címzett nyílt levelében azt kifogásolja, hogy a holnapi városi tanácsülés napirendjére került határozattervezetben mindössze 30 olyan utca- és térnevet emelnek ki, amelyeknek nem a magyar fordítását javasolják, hanem a köztudatban élő utcanevek feltüntetését két nyelven. A mozgalom vezetője kijelenti, hogy ezt a megoldást nem fogadják el, és felkérik a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakcióját, hogy ne elégedjenek meg a 30 régi utcanévvel. Hozzáteszi, hogy amennyiben nem sikerül valódi kétnyelvű utcanévtáblákat kifüggeszteni rövid időn belül a város utcáira és tereire, egyértelművé válik, hogy a város magyar lakossága politikai érdekképviselet nélkül maradt. Peti András erre reagálva rádiónknak azt mondta, nem csak a kiemelt 30 utca- és térnév köztudatban élő nevét szeretnék a kétnyelvű utcanévtáblákon látni, a többi utcán az aktualizált fordítások jelennének meg. Az alpolgármester azt is hangsúlyozta, hogy amellett, hogy kitartanak a lakosság jogos követelése mellett, be kell látni, hogy állandóan akadályba ütköznek.
„Akkor, amikor azt mondjuk, hogy nekünk jogunk van valamire, szerintem nem tévedünk. A baj csak ott van, amikor a döntést meg kell hozni helyi lakosság, település szinten, illetve amikor a jogalkalmazás elmarad, és annak az elmaradásnak, vagy annak a hiánynak jogorvoslatot próbálunk szerezni, nem sikerül.”
Marosvásárhely alpolgármestere az Erdély FM-nek elmondta, hogy a ma este hat órára összehívott RMDSZ-frakcióülésen kiosztja a tanácsosoknak a CEMO nyílt levelét, megvitatják az abban foglaltakat, és ezen a gyűlésen döntik el közösen, hogy bojkottálják-e a holnapi városi tanácsülést.