Vous êtes ici

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (Szlovákia/Felvidék)

S'abonner à flux Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (Szlovákia/Felvidék)
... egy újabb WordPress honlap...
Mis à jour : il y a 1 semaine 1 jour

Lancz Attila emlékére

ven, 23/04/2021 - 18:13

Tisztelt gyászoló család, tisztelt gyászoló gyülekezet!

Mindig nehéz feldolgozni egy fiatal ember váratlan halálát, főként, ha egy olyan sokoldalú, értékes emberről van szó, mint amilyen Lancz Attila volt. Jómagam is perceken keresztül csak meredten bámultam a számítógép képernyőjét, mikor néhány napja a közösségi oldalakról értesültem tragikus balesetéről…

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársaiként 11 éves szakmai és baráti kapcsolat kötött össze minket. Mindketten a kezdetektől részt vettünk abban a sokszor sziszifuszi munkában, melyet a kisebbségi jogok kihívásokkal teli területe jelent bármely jogász számára. Attila ezalatt a 11 év alatt több száz embert igazított útba a honlapunkon beérkező kérdésekre adott professzionális válaszaival, s nagy türelemmel kezelt minden megkeresést, aminek köszönhetően ő lett a nyelvi jogok és állampolgársági problémák legszakavatottabb ismerője a Felvidéken. Személyében egy széles látókörű, nagy tudású kollégát ismertünk meg, akire mindig lehetett számítani. Szakmailag megalapozott, kiegyensúlyozott véleményeket prezentált, kiváló elemzésekkel és publikációkkal gazdagította tevékenységünket. Lenyűgözően tudott érvelni, de mások meghallgatása után képes volt változtatni is a véleményén, amire csak a nagy gondolkodók képesek. Én személy szerint talán a leginkább azt csodáltam benne, ahogy korát meghazudtolva szinte tökéletesen átlátta a bel- és külpolitikai kapcsolatokat, eseményeket, miközben titkon abban reménykedtem, hogy egyszer majd ilyen kaliberű politikusok fogják vezetni az országot.

Hiányozni fog utánozhatatlan, fanyar humora, mellyel könnyen érthetővé tudta tenni a legbonyolultabb jogi témákat is, és mindig szívesen emlékezünk majd azokra az élvezetes szakmai vitákra is, melyeket barátjával és kollégánkkal, Horony Ákossal folytattak. Egy igazi közösségi ember volt, aki pótolhatatlan lesz mindannyiunk számára, akárcsak Tóth Károly, a Kerekasztal és a Jogsegélyszolgálat atyja, aki már csaknem 5 éve hagyott itt minket. Megtiszteltetés számomra, hogy ilyen elkötelezett, áldozatkész emberekkel dolgozhattam, és ismerve őket, biztos vagyok benne, hogy most már ismét együtt, cigarettafüstbe burkolózva fogják boncolgatni a világban zajló problémák megoldási lehetőségeit odafönn is…

Számunkra pedig nem marad más, mint Abraham Lincoln közismert gondolatával vigasztalódni: „A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.“

Ég veled drága Attila, hálás köszönet mindenért!

A beszéddel Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora emlékezett meg Lancz Attiláról a tragikus autóbalesetben április 16-án elhunyt jogász temetésén. Emlékét a Kerekasztal megőrzi.

A Beneš-dekrétumok ügye továbbra is megoldatlan problémája a szlovák–magyar együttélésnek

mar, 19/05/2020 - 17:07

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.

A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.

A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?

Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.

A Beneš-dekrétumok ügye továbbra is megoldatlan problémája a szlovák–magyar együttélésnek

mar, 19/05/2020 - 15:19

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.

A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.

A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?

Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.

Önkéntes vagyok a koronavírus idején – elvek és tanácsok

jeu, 26/03/2020 - 14:57

Mit tehet krízis idején egy felelős állampolgár, aki egyben önkénteskedni is készül? Az Önkéntes Központok és Szervezetek Platformja a besztercebányai Önkéntes Központ nonprofit szervezettel együttműködve összegezte a legfontosabb tanácsokat, a magyar fordítás Bazár György (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség) munkája.

  1. Legyetek különösen óvatosak. A fertőzés veszélye rátok, és másokra is ott leselkedik minden szolgálatban, amit elvállaltok. Ne dolgozzatok önkényesen, meggondolatlanul.
  2. Ha az önkéntesség mellett döntötök a legfontosabb, hogy felelősségteljesek legyetek önmagatokkal és másokkal szemben is. Legyetek teljesen egészségesek, ha segíteni akartok. A tevékenységetek során vigyázzatok magatokra és óvjátok a veszélyeztetett csoportokat (a 65 évnél idősebbek, a krónikus és daganatos betegségekkel küzdők, a szív- és érrendszeri problémákkal, valamint légzőszervrendszeri problémákkal küzdők).
  3. Magadat tekintsd potenciális fertőzéshordozóknak. Ez a pont kimagaslóan fontos, hiszen a fertőzött ember legalább három napig nem észlel tüneteket, mégis terjeszti a vírust. És ha én is az vagyok? Ezért hordj maszkot! Maszk nélkül ne beszélj senkivel. A maszkot tekintsd fertőzőnek. Ha kezeddel megérinted, utána mindenképp fertőtlenítsd a kezed, ugyanez érvényes, ha orrodhoz, szádhoz, szemedhez nyúlsz. Ugyanolyan jó, ha szappannal kezet mosol. Akkor is moss kezet, szappannal és legalább 20 másodpercig, ha indulsz valahova.
  4. A szolidaritás leghatékonyabb formája a közeli emberek, családunk, szomszédjaink részére nyújtott segítség. Az idősebb és veszélyeztetett embereknek már az is nagy segítség, ha aktívan érdeklődünk, hogy rendben vannak-e, szükségük van-e valamire, esetleg, ha felajánljuk segítségünket egy nagyobb bevásárlás, vagy gyógyszerkiváltás erejéig, mivel így nem kell kockáztatniuk egészségüket egy ilyen úttal.
  5. A korlátozott szociális kapcsolatok idején a közeli hozzátartozóitokkal, barátaitokkal legyetek telefonos vagy internetes kapcsolatban, nyújtsatok nekik szociális segítséget a modern technológiák általi beszélgetésekkel.
  6. Amennyiben egy konkrét szervezetnél szeretnétek önkénteskedni, győződjetek meg a következőkről:
  • Van-e a szervezetben olyan személy, aki koordinálja a tevékenységet
  • A szervezet biztosít-e részetekre védőfelszerelést
  • Egyértelmű-e a feladat (egy konkrét feladatban segítsetek, ne próbáljatok mindenben és mindenütt segíteni)
  • Betanítanak-e a feladat elvégzésére
  1. Az is segítség, ha otthon maradsz. Használd ki a lehetőségeket az otthoni vagy online segítségnyújtásra.
  2. Az önkéntes tevékenységekről aktuális információkat a helyi és a régiós önkormányzatok weboldalain találtok. Felkereshetitek a régiós önkéntes központokat is, melyekre elérhetőséget a http://www.dobrovolnictvo.com weboldalon találtok.

Íme az alapvető jogaid és kötelezettségeid, ha önkénteskedni készülsz:

Az önkéntes alapvető jogai:

  • jogában áll az adott községben a betegség lefolyásáról minden tájékoztatást megkapnia
  • jogában áll az önkéntes tevékenységgel, a neki szánt feladattal és ennek időigényességével kapcsolatos minden információt megkapnia
  • jogában áll kapcsolatba lépni és együttműködni az önkéntesek koordinátorával
  • jogában áll kapcsolatba lépni és együttműködni azzal a személlyel, aki kiosztja és ellenőrzi a feladatokat
  • jogában áll a tevékenységéhez szükséges minden képzést megkapnia
  • jogában áll a tevékenységéhez szükséges folyamatos támogatást megkapnia
  • jogában áll problémák esetén a szükséges segítséget megkapnia
  • jogában áll a koordinátor személyére hivatkozni, amennyiben valaki olyat kér tőle, ami nem része a programnak vagy nem felel meg a szabályainak
  • jogában áll „nemet mondani”, ha a tevékenység nem felel meg az elképzeléseinek vagy képességeinek
  • jogában áll visszajelzést és értékelést kérnie az elvégzett munkájával kapcsolatban
  • jogában áll az elvégzett munkáért pénzbeli / nem pénzbeli jutalmat kapnia
  • jogában áll a tevékenységével kapcsolatos kiadásainak fedezésére
  • jogában áll a tevékenységéhez a megfelelő és szükséges hátteret megkapnia
  • jogában áll, hogy biztosítva legyen egészsége és biztonsága a tevékenysége során
  • jogában áll személyes adatainak védelme az érvényes jogi szabályozásoknak megfelelően
  • jogában áll a tevékenységéről és annak időtartamáról írásos bizonylatot és értékelést kapnia

Az önkéntes alapvető kötelességei:

  • köteles nem elhallgatni egészségügyi állapotát és nem végezni önkéntes tevékenységet, amennyiben olyan személlyel találkozott, aki vírusfertőzött vagy az erősen vírusfertőzött térségekben járt
  • köteles az elvállalt tevékenységet legjobb tudása és képességei alapján elvégezni
  • köteles a tevékenységét a szigorú higiéniai elveknek megfelelően végezni, úgy, hogy sem magát sem másokat ne veszélyeztessen
  • köteles a koordinátor utasításait alapján eljárni
  • köteles a szervezet etikai irányelveinek és biztonsági előírásainak megfelelően eljárni
  • köteles a tevékenységhez szükséges képzéseken részt venni
  • köteles elvégezni az elvállalt feladatokat, miközben nem élhet vissza a szervezet bizalmával
  • köteles segítséget kérni, ha szüksége van rá
  • köteles tájékoztatni a koordinátort, amennyiben megszakítja tevékenységét
  • köteles tevékenységét rendszeresen jelenteni a koordinátornak
  • köteles tájékoztatni a koordinátort minden fontos eseményről a tevékenységével kapcsolatban
  • tisztában van és tudatosítja saját korlátait (egészégügyi, időbeli stb.)
  • köteles haladéktalanul jelenteni azon személyes adatainak változását, amelyek hatással lehetnek tevékenységére

Kidolgozta az Önkéntes Központok és Szervezetek Platformja a besztercebányai Önkéntes Központ nonprofit szervezettel együttműködve.  Magyarra fordítás: Bazár György, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – Zväz skautov maďarskej národnosti

Spracovala Platforma dobrovoľníckych centier a organizácií v spolupráci s Centrom dobrovoľníctva, n.o. v Banskej Bystrici. Preklad do maďarčiny: Juraj Bazár, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – Zväz skautov maďarskej národnosti

Eredeti link szlovákul

Eredeti link magyarul

A két százalék felajánlásához az eredeti határidőig kell leadni az adóbevallást

mar, 24/03/2020 - 18:08

Nem lehetséges felajánlani a személyi jövedelemadó két százalékát a civil szervezetek részére, ha valaki elhalasztja az adóbevallása leadását – mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kezdeményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A kormány egyik válságkezelő intézkedése lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását 2020 június 30-ig, viszont a felajánlható két százalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazították az intézkedéshez.

A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak az felajánlással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés elhalasztását és kövessék a helyzet alakulását. A jogi elemzés rámutat, hogy a kormány által foganatosított változások ugyan elengedik a késői befizetés után járó szankciókat, de a törvényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkáltatója készíti el, hasonló problémákkal nézhetnek szembe – a két százalékról április 30-ig nyilatkozhatnak, de akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A vonatkozó jogi állásfoglalást teljes terjedelmében a linkre kattintva lehet elolvasni.

A jogi környezet gyorsan változik és elképzelhető, hogy a későbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére, a Pontis Alapítvány azonban azt ajánlja az érintetteknek, hogy ne várjanak a törvényi, hivatalosan senki által nem garantált kiigazításra.

Link az eredeti elemzésre.

A két százalék felajánlásához az eredeti határidőig kell leadni az adóbevallást

mar, 24/03/2020 - 15:04

Nem lehetséges felajánlani a személyi jövedelemadó két százalékát a civil szervezetek részére, ha valaki elhalasztja az adóbevallása leadását – mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kezdeményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A kormány egyik válságkezelő intézkedése lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását 2020 június 30-ig, viszont a felajánlható két százalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazították az intézkedéshez.

A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak az felajánlással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés elhalasztását és kövessék a helyzet alakulását. A jogi elemzés rámutat, hogy a kormány által foganatosított változások ugyan elengedik a késői befizetés után járó szankciókat, de a törvényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkáltatója készíti el, hasonló problémákkal nézhetnek szembe – a két százalékról április 30-ig nyilatkozhatnak, de akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A vonatkozó jogi állásfoglalást teljes terjedelmében a linkre kattintva lehet elolvasni.

A jogi környezet gyorsan változik és elképzelhető, hogy a későbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére, a Pontis Alapítvány azonban azt ajánlja az érintetteknek, hogy ne várjanak a törvényi, hivatalosan senki által nem garantált kiigazításra.

Link az eredeti elemzésre.

Közérdekű információk a koronavírusról

jeu, 19/03/2020 - 15:28
Mi a COVID-19? A COVID-19 betegséget okozó koronavírust a 2019-es év végén Kínában azonosították. Olyan vírustörzsről van szó, amelyet embereknél eddig nem mutattak ki. A megbetegedés cseppfertőzéssel terjed. Feltételezett lappangási ideje 2–14 nap. A betegség tünetei: – láz – köhögés – nehézlégzés – izomfájdalom – fejfájás – fáradtság Ha a vírussal érintett területről tért vissza: – a lappangási idő, azaz a visszatérésétől számított 14 nap során figyelje egészségi állapotát, – ügyeljen az alapos kézhigiéniára, a fokozott felületfertőtlenítésre a háztartásában, tüsszögés és köhögés esetén használjon papír zsebkendőt, majd azt azonnal dobja ki a szemetesbe. Lehetőség szerint kerülje azokat a helyeket, ahol sok ember tartózkodik. – ha 14 napon belül köhögést, lázat, nehézlégzést, torokfájást, fejfájást, ízületi fájdalmakat tapasztal magán, telefonon lépjen kapcsolatba az orvosával vagy az orvosi ügyelettel, és tájékoztassa őket arról, hogy fertőzött területen járt. – ha az orvos megállapítja a fertőzés gyanúját, infektológiai vizsgálatra küldi Önt, ahol döntenek a további kezeléséről. – ha tünetmentes, ennek ellenére arra gyanakszik, hogy koronavírus-fertőzése van, 14 napra vonuljon otthoni karanténba. Call centrum – telefonos ügyelet A COVID-19 betegséggel kapcsolatos kérdésekkel 24 órában a következő fórumokhoz lehet fordulni: • A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala – 0917 222 682 • Nyitrai Regionális Közegészségügyi Hivatal – 0948 495 915 email: novykoronavirus@uvzsr.sk

Kapcsolódó letölthető dokumentumok, rövid szórólapok:

Szakértői ajánlások a koronavírus kapcsán (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Odporucania_pre_ludi_prich_HU_SZG

A népegészségügyi intézet ajánlásai (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Koronavirus_biely_A5_HU_SZG

Fertőzéscsökkentési lehetőségek (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Koronavirus_modry_A5_HU_SZG

Ajánlás piktogramokkal (szlovák verzió, forrás: Halász Béla) – BELA KORONA sk

Ajánlás piktogramokkal (magyar verzió, forrás: Halász Béla) –  BELA KORONA HU

Kerekasztal KB-ülés, 2020.03.03., Somorja

mar, 03/03/2020 - 15:46

A Kerekasztal koordinációs bizottsági ülésén elsősorban a Magyar Tanács összehívásáról, valamint a 2021-ben esedékes népszámlálás körüli technikai részletekről esett szó. Februárban a Kuciak-tüntetés szolgáltatott témát a közvéleménynek, ennek kapcsán több magyarok lakta városban is sor került civilek szervezte, részben a Kerekasztal által összehangolt megemlékezésre (Dunaszerdahely, Ipolyság, Komárom, Párkány).

A választások idején üzembe helyeztük a valasztok.sk portált, a Jogsegély pedig konferenciával szeretné ünnepelni fennállásának tizedik évfordulóját – májusban. A Magyar Tanács következő ülésének kitűzött időpontja március vége, a népszámlálás kapcsán pedig szintén késő tavasszal kezdődnek meg az egyeztetések.

A koronavírus-válság miatt a rendezvények szervezése későbbre halasztódott.

Tizenöt ok a szavazásra

mer, 26/02/2020 - 22:35
  • Azért menj el szavazni, mert különben a régiódnak nem lesz képviselete a parlamentben! Így a település, ahol élsz, komoly bevételektől eshet el, hiszen nem lesz, aki előhozza a helyi problémákat az összes lehetséges fórumon.
  • Azért menj el szavazni, mert a magyar közösség problémáit hitelesen csak magyar nemzetiségű képviselők tudják közvetíteni és megoldani! Aki nem belülről ismeri a magyarságot, a problémáinkkal sem lehet tisztában, és a megoldásukat sem garantálhatja. Ne bízzuk a sorsunkat másra!
  • Azért menj el szavazni, mert így működik a demokrácia! Az egyes embernek a szavazatukkal van beleszólása hosszabb távon a politikai döntésekbe. A rendszer figyelembe veszi a nép akaratát, a szavazatokkal határozza meg, ki ül a parlamentben és melyik pártot képviseli. Aki a távolmaradással tiltakozik,a rendszer működtetéséből is kimarad, saját maga meg lemarad a lehetőségről, hogy beleszóljon, ki irányítsa a dolgokat. És átadja a beleszólás jogát másnak!
  • Azért menj el szavazni, mert így nyilvánítod ki a véleményed a politikáról! Ha tetszik, akkor támogasd az eddig kormányzó pártokat, ha nem tetszik, akkor pedig add a szavazatod azoknak, akik le akarják cserélni őket!
  • Azért menj el szavazni, mert biztosan vannak a választásokon induló jelöltek között olyan konkrét személyek, akikben megbízol! Ők alkalmasabbak lehetnek a képviselői munkára, mint a számodra ismeretlen vagy elfogadhatatlan politikusok, miért ne adnál esélyt inkább nekik a szavazatoddal?
  • Azért menj el szavazni, mert ez az egyetlen, garantáltan megmutatkozó módja annak, hogy kifejezd az elégedetlenséged vagy éppen az elégedettséged! A facebookon való kommentelésnek nincsenek gyakorlati következményei, nem mész vele semmire (de ha gondolod, csináld azt is)!
  • Azért menj el szavazni, hogy javíts az ország állapotán, de javíts a magad helyzetén is! Úgy gondolod, hogy minden és mindenki ellened dolgozik? Többek között akkor válhat jobbá a helyzet saját magad, családtagjaid és hozzátartozóid számára, ha rátermett, általad választott emberek képviselik az érdekeidet!
  • Azért menj el szavazni, hogy jobb országot hagyj rá a gyermekeidre, unokáidra és szeretteidre! Van, aki fákat ültet az utókornak, van, aki a választásokon kívánja befolyásolni a jövőt: így szavazatával hosszú távon alakíthatja az állam és a közösségünk sorsát. Te is megteheted!
  • Azért menj el szavazni, hogy joggal kritizálhasd a politikát és a politikusokat! Szép dolog kívülről bekiabálni és mindenkit kiosztani, de ha nem mentél el szavazni, saját magad is felelős vagy az előállt helyzetért! Ezt nem foghatod másra!
  • Azért menj el szavazni, mert nagyon rossz vége is lehet a választásnak, ha szélsőségesek és nacionalisták kerülnek hatalomra! Számukra a szlovákiai magyar társadalom egy felszámolandó közösség. Ha nincs képviseletünk a parlamentben, sokkal könnyebb lesz a dolguk a céljaik megvalósításában!
  • Azért menj el szavazni, mert ezt elvileg csak négy évente egyszer teheted meg! Máskor nem szólhatsz bele abba, kik üljenek a parlamentben, még akkor sem, ha nagyon szeretnéd! Kimehetsz tiltakozni az utcára, de ehhez képest sokkal kevesebb energiába kerül elmenni a szavazóhelyiségig és bedobni az urnába a szavazólapodat.
  • Azért menj el szavazni, mert így támogathatod azt a hozzátartozódat, aki fontos számodra! Még ha te nem is tervezed, a szüleid, gyerekeid, rokonaid, barátaid valamelyike biztosan szavaz. Szívesen vennék, ha csatlakoznál hozzájuk. Jó érzéssel tölti el őket, ha egy szavazattal többet kapnak azok, akik tehetnek valamit a számukra fontos ügyekért!
  • Azért menj el szavazni, mert a helyi magyarság megmaradása is függ az eredményektől! A parlament hozza a törvényeket, a pozsonyi döntések kihatnak a régiókra, a régiók állapota megerősítheti, de akár még jobban szét is verheti a helyi közösségeket! Ezt úgy akadályozhatod meg, ha elmész szavazni. Te döntöd el, ki rúghat labdába a meccsen! (Legyen olyan, aki szerinted tud focizni.)
  • Azért menj el szavazni, mert így is támogatni tudsz egy vagy több elvet, amivel egyetértesz! Tetszik a magyar képviselet, az összetartás, a régiós érdekérvényesítés gondolata, vagy valamelyik szakmai célkitűzés? Egy szavazattal kiállhatsz mellette, magadért, az elveidért! Nincs a számodra semmi fontos? A szavazatoddal ugyanígy kiállhatsz valamilyen másik elv ellen is.
  • Azért menj el szavazni, mert ha te nem is, mások elmennek – és döntenek helyetted is. Olyanok, akik hajmeresztő nézeteket vallanak rólad és a számodra fontos dolgokról. Biztos lehetsz benne, hogy ártani fognak neked – nem várhatsz tőlük semmi jót. Ezt csak úgy tudod kivédeni, ha saját magad is szavazol!

valasztok.sk

Több szlovákiai magyar településen is civilek emlékeznek Kuciakra

ven, 14/02/2020 - 10:20

Február 21-én, Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolásának második évfordulóján több magyarok lakta városban is megemlékezéseket tartanak. Többek között Komáromban, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon, Párkányban és Somorján is sor kerül gyertyagyújtásra vagy más jellegű kísérőprogramokra.

A komáromi Kuciak-emlékest 17.00 órakor kezdődik a Klapka-téren, a mécsesgyújtással összekötött megemlékezésen többek között Daniela Kapitáňová, Dékány Nikolett, Urbán Péter, Jozef Černek és Laboda Róbert is beszédet mond. Az estét 18.00 órai kezdettel egy beszélgetőest zárja a Rév-Magyar Kultúra Házában Vrabec Mária, Langschadl Mátyás és Gazdag József részvételével. Az esemény facebook-oldalát itt lehet megtekinteni.

Dunaszerdahelyen 18.00 órakor a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren találkoznak a megemlékezők, gyertyagyújtásra és szónoklatokra is sor kerül. Hét órakor az NFG klubban a sajtószabadságról, a demokrácia lényegéről, az újságírói hivatásról és társadalmi felelősségről beszélget Szigeti László és Rácz Vincze. A rendezvény facebook-oldala az alábbi linken található.

Ipolyságon a vonatkozó megemlékezés a Városi köztemetőben a Megbékélés kapuja előtti téren zajlik 16.00 órától, a verses-zenés műsor mellett közös imádkozás zajlik az ipolysági római katolikus, evangélikus, református lelkészekkel és hívekkel, majd gyertyagyújtás a temetőkeresztnél.

Párkányban a megemlékezők a platánok alatt a sétálóutcán 17.00 gyülekeznek a megemlékezők, Jozef Nosál és Tokár Géza mond beszédet a gyertyagyújtás mellett. 17.30-kor a – Barta Gyula Galériában beszélgetést tartanak a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás szervezésében „Hol tart ma a tisztességes Szlovákia?” címmel, melyen Marosz Diána és Cs. Liszka Györgyi vesz részt. A rendezvénynek facebook-oldala is van.

Somorján szintén kötetlenebb gyertyagyújtást szerveznek, az esemény pontos kezdési időpontja és helyszíne még nem ismert, Rimaszombatban a helyi facebook-oldalon lehet figyelemmel követni a vonatkozó esemény szerveződését.

Kerekasztal KB-ülés, 2020.02.04., Somorja

mar, 04/02/2020 - 15:45

A februári ülésen került sor a Kisebbségi Bizottság januári tanácskozásának kiértékelésére. Szó esett a kisebbségekről szóló törvény előkészítéséről és annak jövőbeni megvalósítási módozatairól, a Kisebbségi Kulturális Alap pályázatairól, illetve a civil szervezetek jogi nyilvántartásáról. Ismertetésre került a Ján Kuciak halálának második évfordulója alkalmából zajló tüntetések és demonstrációk programja, a választások kapcsán megkezdődött a valasztok.sk előkészítése.

Az év kiemelten fontos témája a népszámlálás – összegyűjtésre kerültek a 2011-es kampány anyagai.

Jogsegélyszolgálat – megbeszélés, 2020.01. 21., Dunaszerdahely

mar, 21/01/2020 - 15:43

A Jogsegélyszolgálat képviselői és munkatársai Dunaszerdahelyen találkoztak, hogy az aktív, folyamatban levő ügyekről egyeztessenek. Az ülésen egyben a tíz éves, jubileumi konferencia részletei is megtárgyalásra kerültek.

Kerekasztal KB-ülés, 2020.01.14., Somorja

mar, 14/01/2020 - 15:42

A Kerekasztal koordinációs bizottságának évindító ülésén került sor az éves konferencia, valamint a Magyar Tanács kiértékelésére és az éves prioritások átbeszélésére. A karácsony előtti időpont és a Magyar Tanács csúszása kihatott az éves konferencia láthatóságára is, de több olyan szakmai téma is tárgyalásra került, ami alapvető módon határozza meg a következő év fejleményeit (kisebbségi törvény előkészítése, népszámlálás módszertana és változások a nemzetiségek felmérése kapcsán).

A Tanácsra fenntartott napon magas érdeklődés, de felemás politikai elitrészvétel (a Híd meghívott képviselői hiányoztak) volt jellemző, a megbeszélés pozitív hangulatban zárult – folytatás a választások után, a testület technikai részleteinek kidolgozásával.

Átalakul a Kerekasztal weboldala és aktualizálásra kerül a szervezeti lista.

Magyar Tanács, 2019.12.08., Érsekújvár

dim, 08/12/2019 - 15:35

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösségünk társadalmi összefogása érdekében szeretné megszólítani a magyar kisebbség legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit, intézményeit. Egyben szeretne hosszú távon működőképes struktúrákat kialakítani. A tanács nemcsak a társadalmi párbeszéd megteremtésében játszhat szerepet, hanem azt is láttathatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák. Bővebben a magyartanacs.sk weboldalon.

A választások után újabb lendületet kap a Magyar Tanács

dim, 08/12/2019 - 15:26

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

A választások után újabb lendületet kap a Magyar Tanács

dim, 08/12/2019 - 15:26

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

 

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

 

Az év eleje a civileké, a második fele a politikusoké volt

dim, 08/12/2019 - 06:53

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.

Az év eleje a civileké, a második fele a politikusoké volt

dim, 08/12/2019 - 06:53

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.

Kerekasztal-konferencia 2019.12.07., Érsekújvár

sam, 07/12/2019 - 15:32

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának programja

12.00 Regisztráció

13.00 – 14.00 Ebéd

14.00 – 14.30 Beszámoló a Kerekasztal éves tevékenységéről (Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője)

14.30 – 15.00 Aktuális problémáink és megoldatlan ügyeink – beszámoló a Jogsegélyszolgálat éves tevékenységéről (Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora)

15.00-15.30 Népszámlálás előtt – tudnivalók és változások (Mrva Marianna szociológus)

15.30 – 16.00 Milyen kisebbségi törvényre van szükségünk? Előnyök és buktatók – vita, beszámoló

16.00 – 16.30 A Magyar Tanács koncepciója és a Kerekasztal jövőbeni lehetőségei

Pozitív jelzés a közösség felé – december nyolcadikán Magyar Tanács

jeu, 28/11/2019 - 09:06

A szlovákiai magyar társadalom frusztráló időszakon van túl. A nagykoalíciós tárgyalások eredménytelenül végződtek és két magyar blokk indul a választásokon, ennek hatására pedig tovább fokozódhat a társadalom passzivitása és a közügyektől való elfordulás mértéke is növekedhet.

Az elmúlt hónapok politikai fejleményei hozzájárultak a pesszimista hangulat felerősödéséhez, a folyamat szélsőséges esetben a kisebbségi parlamenti képviselet teljes elvesztésében is kicsúcsosodhat. A szlovákiai magyarság így kiszorulhat arról a fórumról, ahol a legtöbbet lehet tenni magyar vonatkozású ügyekben, egyben egy olyan hatalmi vákuumban találhatja magát, amelyben a sorsunkról mások döntenek a fejünk felett. A következő hónapok minden bizonnyal a politikai mobilizálásról szólnak majd. Emellett azonban kulcsfontosságú, hogy ne csak rövid, de hosszú távon is képesek legyünk keretbe foglalni a tennivalókat és jövőképet alkotni. A Magyar Tanács meghirdetésével a Kerekasztal az első lépést kívánja megtenni a hosszú távú intézményesedés útján.

A rossz közhangulat egyik, de nem egyetlen oka, hogy a társadalmi és a politikai kezdeményezések eltávolodtak egymástól, irányt tévesztettek, alig maradtak közös fórumok és témák. Végeredményben a politikát távolinak érezzük, a civil szervezetek hangja pedig gyakran nem hallatszik el a döntéshozókig. A Magyar Tanács ambíciója, hogy létrejöjjön egy olyan, hosszú távon működőképes intézmény, ami új szintre emeli a társadalmi párbeszédet, láttatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák és a parlamenti képviselet hiánya esetén legalább részben meg tudja valósítani a „magyar” hang hallatását Szlovákiában. Egy hasonló, hatékony kezdeményezés csak akkor látja el jól a feladatát, ha többpárti konszenzus előzi meg az előkészítését, a legelső lépést azonban most kell megtenni – egy olyan időszakban, mikor a politikát figyelő, de attól elforduló nyilvánosság pozitív gesztusokra vágyik és egyértelmű jelzéseket vár a közösség tekintélyes képviselőitől.

A Kerekasztal által szervezett tanácskozás színhelye Érsekújvár, időpontja december 8. Az eseményre való regisztrációra a https://magyartanacs.sk/regisztracio/ linken van lehetőség, a találkozóra minden civil szervezetet és érdeklődőt szeretettel várunk!

A Magyar Tanács vasárnap, egy nappal a Kerekasztal éves konferenciája után kerül megrendezésre, melyen a civil szervezeteket tömörítő társulás munkájáról, lehetőségeiről, az aktuális és közelgő problémákról (mint a népszámlálás és a kisebbségi jogi státusz) is szó esik.

 

A Magyar Tanács programja

2019. december 8., vasárnap, Érsekújvár, Csemadok Ház

 

9.00–9.30 Regisztráció, a megbeszélés kezdete

9.30–9.50 A magyar politikai képviselet állapota és fejlődése (Rákóczi Krisztián, az NPKI kutatója)

9.50–10.00 A Magyar Tanács és közéleti kiugrási pontjaink (Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője)

10.00–10.15 Merre tovább szlovákiai magyar politika? – vitaindító (Öllös László politológus)

10.15–12.00 Vita és beszélgetés

12.00 – Záródokumentum elfogadása

13.00 – Ebéd, a tanácskozás zárása

Pages