Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Az oktatási intézmények munkáját érintő aktuális kérdésekről folytattak kerekasztal-megbeszélést szombaton délután Moholon, a helyi Közösségi Házban a Magyar Nemzeti Tanács és az Ada községbeli oktatási intézmények illetékesei. Az összejövetelen szóba került a szerb nyelv és a magyar nyelv környezetnyelvként való oktatásának kérdése is, amellyel kapcsolatban az MNT illetékeseinek elmondása szerint a közelmúltban jelentős előrelépések történtek.

A Vajdasági Magyar Szövetség adai községi szervezete és a VANCSESZ által életre hívott rendezvényen a Magyar Nemzeti Tanácsot Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke képviselte, az Ada községbeli oktatási intézményeket pedig Gilice Hilda, az adai Műszaki Iskola igazgatónője, Maksó Éva, az adai Cseh Károly Általános Iskola igazgatónője és Snežana Došić, a moholi Novak Radonić Általános Iskola igazgatónője. Rajtuk kívül jelen volt Miklós Nándor, a Műszaki Iskola korábbi igazgatója, Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke, Világos Tibor, a VMSZ adai községi szervezetének alelnöke és Bálint Ferenc, a VMSZ adai községi szervezetének tagja, a Pro Communitas szervezet elnöke is.

A Magyar Nemzeti Tanács illetékesei az Ada községbeli oktatási intézményekkel való együttműködés szorosabbá tételét jelölték meg látogatásuk központi céljaként.

– Amiért ma itt vagyunk, az az, hogy felmérjük, a Magyar Nemzeti Tanács miben tudna segíteni az oktatási intézményeknek annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen mind az általános iskolai, mind a középiskolai oktatás, hogyan tudnánk a pedagógusokat segíteni abban, hogy jól érezzék magukat pedagógusokként, illetve ösztönözni őket arra, hogy olyan kiváló szakemberek legyenek, akik amellett, hogy örömmel tanítanak az iskolában, arra próbálják nevelni a diákokat, hogy minél több tudást szerezzenek, ugyanakkor megmaradjon a szülőföldhöz való kötődésük. A család mellett ugyanis a pedagógusok azok, akik olyan példaértékű magatartásmodellt kínálhatnak a diákok számára, amelyek arra ösztönözhetik őket, hogy itt, a szülőföldjükön próbálják keresni a boldogulásukat – emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki elmondta, az iskolaépületek felújításával, a nyílászárók cseréjével és az egyéb beruházásokkal kapcsolatos tervek megvalósításában elsősorban a tartományi oktatási titkárság tud segítséget nyújtani az intézményeknek, a Magyar Nemzeti Tanács feladata az, hogy megtalálják, mi az a plusz, amivel az oktatás színvonalának emelését tudják segíteni. – Ehhez dolgoztuk ki azt a támogatási rendszert, amely részben az iskolai innovációhoz kapcsolódik, részben a pedagógusok életpályamodelljének javításához, az itteni akkreditált képzések segítéséhez ad támogatást, ugyanakkor azt a munkát is segíti, amely a diákoknak a szülőföldhöz való kötődése elmélyítését tűzi ki céljául, tehát minden olyan program, amely a következő hónapokban beindul, pontosan ezeknek a céloknak a megvalósítását kívánja szolgálni – fogalmazott Hajnal Jenő.

A szerb nyelv környezetnyelvként, illetve nem anyanyelvként való oktatásával kapcsolatban Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke kifejtette, az már nagyon régóta problémát jelent, és az előző összetételű MNT is próbált lépéseket tenni ennek a problémának az orvoslása érdekében.

– Mostanra eljutottunk odáig, hogy a múlt év decemberében felállt egy munkacsoport Belgrádban, ahol tizenegy szakember dolgozik azon, hogy új standardokat állítson fel ennek a tantárgynak a sikeresebb elsajátíthatósága érdekében. Három különböző csoportba rendezve fogják kezelni a problémát, az első a homogén (pl. Magyarkanizsa, Zenta, Ada stb.), a második a nem homogén (pl. Nagykikinda, Nagybecskerek, Újvidék stb.), a harmadik pedig azon nyelvcsaládok csoportja lesz, amelyek a legközelebb állnak a szerb nyelvhez. Ez a munkacsoport ellátogat az iskolákba, ahol a diákokkal és a tanárokkal beszélgetve a helyszínen mérik fel a tapasztalatokat, illetve azt, hogy mik a legnagyobb problémák, és ezt követően mindhárom csoportra nézve felállítják a standardokat, amelyeknek a tesztelése szeptemberre várható, majd a véglegesítésüket követően megkezdik az új program és az új tantervek összeállítását – magyarázta Jerasz Anikó. – Ami a magyar mint környezetnyelv tanulását, illetve az anyanyelvápolást illeti, nemrég voltunk Antalfalván egy megbeszélésen, amelyen jelen voltak a többi nemzeti tanács képviselői is. Itt felmerült, hogy a középiskolákban a magyar mint környezetnyelv, illetve az anyanyelvápolás fakultatív tantárgy, az általános iskolákban pedig a választható tantárgyak körében szerepel. A választható tantárgyak között való szerepeltetés azért rossz, mert a gyermek azok közül csak egy tárgyat választhat, aminek következtében a magyar mint környezetnyelv, illetve az anyanyelvápolás háttérbe szorul. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy kerüljön le erről a listáról, és kerüljön át abba a kategóriába, amelyben a hittan és a polgári nevelés szerepel (kötelező választható, ami nem azt jelenti, hogy hittant vagy polgári nevelést nem tanulna a diák). A középiskolák esetében pedig azt kértük, hogy kerüljön át a választható tantárgyak listájára, mivel tudjuk, hogy a fakultatív tantárgyak oktatását az önkormányzatoknak kell finanszíroznia, amit nem minden önkormányzat tud vállalni – hangsúlyozta Jerasz Anikó, aki a kis létszámú tagozatokkal kapcsolatban elmondta, a minimum ötfős tagozatok megnyitását ezentúl is javasolni fogják.

Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke az iskolahálózat működésének színvonalát és az együttműködés fontosságát emelte ki.

– Az iskolahálózatunk olyan magas színvonalon dolgozik, amely példaértékű lehet, hiszen több nyelven folyik az oktatás, a pedagógusaink igen magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek. Az óvodákat, az általános iskolákat, a középiskolákat és ezen belül a szakiskolákat is ki kell emelni, hiszen a diákjaink külföldön is megállják a helyüket, rangos versenyeket nyernek, amely eredmények mögött igen nagy munka áll – hangsúlyozta Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke, aki kifejtette, a Magyar Nemzeti Tanács célja a meghozott stratégiai dokumentumok tartalommal való feltöltése, és az ennek keretében megvalósuló programok kidolgozása terén partnerként számítanak a vajdasági magyar iskolahálózatra, illetve az oktatási intézmények dolgozóira is, mivel – ahogyan fogalmazott – ez az, ami lehetőséget nyújt ahhoz, hogy tovább tudjanak fejlődni, tovább tudjanak lépni.

A kerekasztal-megbeszélésen Miklós Nándor, a Műszaki Iskola korábbi igazgatója a pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázásának fontosságáról, Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke az egész napos iskolai tartózkodás lehetőségeiről, Bálint Ferenc, a Pro Communitas elnöke a civil szféra és az oktatási intézmények együttműködésének jelentőségéről, Világos Tibor, a VMSZ adai községi szervezetének alelnöke pedig a népességfogyással kapcsolatos kérdésekről beszélt. Az összejövetelen szóba kerültek a magyar nyelven történő továbbtanulás lehetőségei, a magyar nyelvű tankönyvek megjelentetésének lehetőségei, valamint egyéb oktatással kapcsolatos kérdések is.

Rendkívüli állapotot hirdettek ki Golubacon (Galambóc), ahol tegnap délután 5 óra tájban olyan heves jégverés sújtott, amilyenre a legidősebb helybeliek sem emlékeznek. A jég ablaküvegeket, kirakatokat zúzott be. Az utcákat elöntötte a víz, a járművek vízben vesztegeltek tegnap az esti órákban, a đerdapi főúton is leállt emiatt a közlekedés, és a mentésükre siető tűzoltó- és rendőrautók közlekedése is akadályokba ütközött.

Pirot környékén, a Morava mentén is erős esőzés volt tegnap.

A szombaton megtartott III. Vajdasági Vágta nem szűkölködött izgalmakban. A szervezők már amiatt is izgulhattak, hogy két órával a vágta kezdése előtt még zuhogott az eső. Az égiek azonban úgy látták jónak, hogy délben napsütés és kellemes idő várja a Zobnaticára özönlő vendégeket. A változékony idő sajnos sokakat elbátortalanított a vágtától, de a délután során mégis rengetegen ellátogattak a vajdasági lovasport legnagyobb történésére, így az idén is több ezres közönség izgulhatta végig a futamokat.

A Nemzeti Vágta előfutamának minősülő Vajdasági Vágtára eredetileg 24 lovas nevezett be, de a lovak egészségügyi vizsgálat után mindössze 20-an léphettek a pályára. Kiderült, hogy két ló öt évnél fiatalabb, két lovas pedig elállt a részvételtől. Négy izgalmas előfutam döntötte el, hogy a húsz lovas közül kik jutnak be a döntőbe. Végül az oromhegyesi Dudás József és Cézár nevű lova, a kishegyesi Cékus Árpád és Gádzsó, a moholi Szerbák Zoltán és Perun, valamint a bácsfeketehegyi Davidovity Deján és Ultra jet kerültek be. A várva várt döntő futamnak szinte az elején eldőlt az első hely, Szerbák ugyanis az élre tört, és tekintélyes előnyre tett szert, és senki sem tudta behozni. A második-harmadik helyért viszont izgalmas küzdelem folyt Cékus és Davidovity között, Dudás pedig tőlük kicsit lemaradva lovagolt. Az igazi meglepetés a cél előtt pár száz méterrel történt, amikor Dudás előcsalogatta Cézár rejtett tartalékait, és egy hihetetlen vágtával megelőzte Davidovityot és kis híján Cékust is. A Nemzeti Vágtán az első három helyezett fogja képviselni Vajdaságot, vagyis Szerbák Perunnal, Cékus Gádzsóval és Dudás Cézárral.

A Vajdasági Vágtán az idén először tartották meg a Kishuszár Vágtát 10–16 éves gyerekek, fiatalok számára. Ők kis növésű, 138 centiméternél nem magasabb lovakon versenyeztek egy rövidebb távon.

Az első vajdasági Kishuszár Vágtának három indulója volt: Bauer Judit (Topolya) Szikra nevű lovával, ifj. Gyarmati István (Ada) Seriffel és Torma Balázs (Mohol) Annával. A legfiatalabbak versenye is izgalmas volt, amit a pónik rakoncátlankodása még feszültebbé tett. Végül ifj. Gyarmati István nyert Seriffel, s így ő a továbbjutó a budapesti Kishuszár Vágtára. Az ötödik, aki Vajdaság színeiben fog versenyezni a Budapesten Stefan Radanić, aki Gocs nevű lovával lett az első a Nemzetközi Vágta vajdasági előfutamán.

Természetesen az izgalmas futamokon kívül is volt bőven történés. A versenyzők látványos bevonulása után a III. Vajdasági Vágtát Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója nyitotta meg. Bunford megnyitó beszédében elmondta, hogy a vágtán megjelenő emberek közös tulajdonsága, hogy szeretnek szép lovakat látni, szeretik a versenyeket és embertársaikat. A vágta egy találkozóhely, amely évről évre remek lehetőség nyújt a találkozásra, barátkozásra – mondta a Háló igazgatója, majd hangsúlyozta, hogy a vágta összefogással valósult meg.

– A III. Vajdasági Vágta nem jöhetett volna létre, ha nem lett volna komoly szándék, összefogás és egyetértés azok között, akiknek szívügyük közösségünk minőségi jelene és jövője. Akik arra szövetkezetek, hogy a Vajdasági Vágta élménye kincse legyen az utánunk következő nemzedékeknek is – mondta Bunford.

A megnyitóbeszédet követőn a versenyzők letették a vágta esküjét, majd kivonultak. Az idén is fellépett a topolyai Cirkalom néptánccsoport, amely egy látványos koreográfiával készült. Első alkalommal tartottak lovasíjász-bemutatót a vágtán, és a kelebiai Favory ménes díjlovaglói is először mutatkoztak be. Ebben az évben 3 ügetőfutamot tartottak, emellett sor került a kettes fogathajtók és a négyes fogathajtók szinkronhajtó versenyére is. A program hagyományosan a budapesti Operettszínház művészeinek fellépésével zárult, ez alkalommal Juhász Dia, Lévai Enikő, Turpinszky Béla és Langer Soma kápráztatta el a közönséget.

A III. Vajdasági Vágtát a Vajdasági Magyar Szövetség és a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány szervezte a budapesti Lovas Show Kft. és a Zobnatica Rt. közreműködésével. A rendezvény fővédnöke Pásztor István, a VMSZ és a tartományi parlament elnöke volt.

Idézőjelek közé kell tenni a címet, mert egy 1973-ban napvilágot látott szöveg- és elemzésgyűjteményt jelöl. Kell az idézőjel egyébként is, mert Bányai János a két kötetben nem száz, hanem jóval többi könyvről, s nem is csak regényekről ír.

U našoj regiji se ponovo pojavio problem na polju otkupa sirovog mleka. Ovih dana je na osnovu jednostrane odluke nadležnih subotičke ispostave beogradskog Imleka u Potisju i pojedinim otkupnim mestima opštine Bačka Topola, prekinuto preuzimanje mleka od 6 do 15 dana, od malih proizvođača. Potražili smo vlasnika otkupnih stanica, organizatora proizvodnje, malog proizvođača, predstavnika udruženja proizvođača mleka, predstavnika politike, kao i press službu Imleka. Dok jedna strana naglašava da je mleko odličnog kvaliteta, druga tvrdi suprotno dodajući da je to razlog prekidanja otkupa.

Dok se otkupne stanice zatvaraju sporadično, proizvođači obično nađu rešenje da ne pretrpe veliku štetu. Ali su zatvaranja u poslednje vreme postala masovna, a situacija je sve alarmantnija.

Senćanski D.O.O. „Gere” u vlasništvu ima 32 otkupne stanice u Potisju, u opštinama Senta, Ada, Čoka, Kanjiža i Novi Kneževac, sve do Bačke Topole. U četvrtak je bilo zatvoreno 20 otkupnih stanica, što znači da proizvođači nisu mogli predati skoro 20 hiljada litara mleka.

- Šta ćete raditi sa tom ogromnom količinom? – pitali smo vlasnika firme Belu Gere.

– Problem je sad već prilično velik, još malo pa će proizvođači biti na silnim mukama, ali ni nama nije lako. Proizvođači su do sada pravili razne prerađevine od mleka, poklanjali rodbini, davali teladima, a ako im je još uvek ostalo, prosipali su. Ovakva situacija ne može da se održi dugo, jer je malim gazdinstvima mleko proizvod koji pokriva njihove svakodnevne potrebe.

Tvrdim da je sadašnje mleko mnogo boljeg kvaliteta nego što je bilo prošle godine: proizvođače smo obrazovali, dali im osnovnu opremu da i sami mogu konstatovati ukoliko u mleku ima mnogo bakterija. Više ne možemo da uradimo. Povećavaju se problemi pošto će leti, tokom velikih vrućina, ova situacija biti još teža i može se desiti da se zatvore sve stanice za preuzimanje mleka.

– Da li postoji rešenje?

– Inostranog vlasnika zanima samo profit i ne bavi se time što će čika Jožika možda spasti na prosjački štap. Od prvog maja je čak i za 4 dinara smanjena otkupna cena. Ne daju nam nikakve informacije, ne kažu čak ni šta hoće, ne kažu da im mleko ne treba, da ljudi prodaju krave jer će za nekoliko meseci propasti, u materijalnom smislu. Primećujemo već i da krave odlaze u klanice. Ovi uslovi će pre ili kasnije upropastiti stočni fond. Mi smo svojevremeno hrabrili ljude da drže stoku dobrog kvaliteta, sa pedigreom. Šansu vidim samo u tome da politika i država učine nešto u cilju da se spasi proizvodnja mleka i proizvođači. Država do sada nije znala, nije smela ili nije htela da vrši pritisak na vlasnika mlekare – kaže Bela Gere.

Mali proizvođači su propali

Pre nekoliko meseci smo u našem listu “Mađar so” prvi put pisali o problemima preuzimanja mleka zbog slučaja u Gornjem Bregu. Kuća mleka zemljoradničke zadruge Napredak je i dalje zatvorena. Direktor, Jožef Šandor, je izjavio da je fabrika po peti put naredila zatvaranje.

- Svojevremeno je jedna inostrana grupa kupila beogradsku fabriku mleka Imlek, novosadsku i subotičku mlekaru. Pre dve godine je ova grupa novosadsku mlekaru zatvorila, od nje napravila magacin, a proizvođači iz okoline su propali. Vlasnici su 1. januara ove godine ukinuli pravni status subotičke mlekare, a od 1. februara je grupa investitora, koja se vezuje za Fond Đorđa Šorođa, kupila ceo Imlek i počeo je proces koga smo se pribojavali. U međuvremenu se, zbog embarga prema Rusiji, u Evropskoj Uniji nakupilo mnogo mleka u prahu, koje je preplavilo Srbiju, a ovde je započet proces postavljanja sve strožijih kriterijuma preuzimanja mleka. Ni to nije bilo dovoljno, počeli su da primenjuju i raznorazne trikove: 22-og je šofer doneo koverat da se stanica za preuzimanje zatvara, iako nivo bakterija nije prelazio dozvoljenu granicu, a jedno drugo pismo je sadržalo informaciju da su 17-og pooštrili kriterijume. Možda zaista ima problema sa kvalitetom, ali ima problema i sa odnosom, što ukazuje na činjenicu da mleko nije potrebno. Dok je subotička mlekara bila samostalna, uzimali smo uzorke i ujutru i uveče, od svih, iako je naša kontrola pokazivala da nema problema sa kvalitetom, proizvođači su mogli predati mleko. Ako je prilikom kontrole fabrike kod nekoga izmeren lošiji kvalitet, onda bi nam javili koji uzorak je loš, a pošto smo mi znali od koga je taj uzorak, mogli smo i načiniti odgovarajuće korake. Od 1. februara se uzorak uzima iz bazena, a potom šalju obaveštenje o zatvaranju, što znači da nemaju nameru da potraže rešenje.

– Treba li da se prihvati činjenica da će male proizvođače uništiti?

– Protiv toga bi samo država mogla učiniti nešto. Gospođa ministarka je najavila otkup mleka u prahu, ali u tom dokumentu ne stoji da je fabrika dužna otkupiti mleko. Kome je država pomogla? Vlasniku, koji se oslobodio zaliha. Država nema strategiju, dok ljudi idu u propast..

– Nema rešenja?

– U ovakvim kritičnim situacijama bi se od Evropske Unije moglo tražiti smanjenje uvoza na nivo koji je bio pre uvođenja embarga Rusiji. Da ne govorimo o tome da se mleko uvozi iz Bosne da bismo pomogli tamošnje proizvođače. Problemi bi se mogli smanjiti i ukoliko bi ministarstvo za poljoprivredu, trgovinu i socijalna pitanja snabdelo mlekom obrazovne ustanove, bolnice, socijalne institucije. U Mađarskoj se mleko može prodavati na pijacama, pod određenim uslovima. Čini se da se proizvođači prisiljavaju da samo prestanu sa proizvodnjom i da za to neće niko odgovarati. Posao vlade bi bio da nađe rešenje, jer će mali proizvođači postati socijalni slučajevi. Ne možemo računati da će ova država moći dati dotacije kao one zapadne, te se mora naći drugo rešenje. Tako će biti i sa odgojem svinja kada nemačka firma završi plan odgoja svinja u milionskom formatu. Ko će onda kupovati od seoskog proizvođača? Problemi su ogromni i u mlinarskoj industriji. Prisetimo se da su se slični problemi sa mlekom pojavili svojevremeno i u Mađarskoj. Sada, kada su odnosi dobri, Vučić kopira sve što je tamo urađeno. A ipak je upao u istu zamku. Dozvoljavamo da nas plačkaju – kaže Jožef Šandor.

Nedostaje dijalog između fabrika i proizvođača

U vezi problema nastalih u Potisju i u okolini Bačke Topole, sa otkupom mleka, potražili smo republičkog poslanika Saveza vojvođanskih Mađara, Arpada Fremonda, koji je izjavio da je tokom nedelje već poslao pitanje ministru poljoprivrede, Snežani Bogosavljević Bošković, da sazna šta je učinila i šta nameravaju vlada i ministarstvo da urade za male proizvođače mleka.

- Tražio sam od gospođe ministarke da istraži da li je Imlek u monopolu na domaćem tržištu, odnosno da se započnu pregovori sa fabrikama mleka u interesu da Imlek nastalu tešku situaciju ne tovari isključivo na poljoprivredne proizvođače. Tražimo da vlada i ministarstvo nađu rešenje za probleme proizvođača mleka. Za sada su vlada i ministarstvo učinili toliko da su na teret republičkih robnih rezervi otkupili mleko u prahu, u vrednosti od 500 miliona dinara, ali to nema uticaj na stanje na terenu. Vidimo da otkup mleka u prahu nije dovoljan korak da bi se na domaćem tržištu mleka nešto promenilo. Naime nakon što je država donela ovu odluku, fabrike mleka su smanjile otkupnu cenu za 1 do 3 dinara za sirovo mleko.

Koren problema oko otkupa mleka se proteže već nekolikon godina, na period sklapanja Ugovora o stabilizaciji i pridruživanju između Srbije i Evropske Unije prilikom kojeg se srpska strana obavezala da će postepeno da ukine carinu na robu uvezenu iz Unije. Kao rezultat toga, od prvog januara je potpuno ukinuta carina za uvoz mleka i mlečnih proizvoda.

– Nažalost, Srbija je jedina država koja je liberalizovala svoje tržište još pre nego što je postala članica Evropske Unije. To je učinila uprkos tome što iz fondova Unije nije mogla uzeti pare za dotiranje proizvođača. Nastalu situaciju otežava i to da je Imlek potpuno reorganizovan. Zbog toga su nastale promene i u preuzimanju, otkupu i preradi mleka. Siguran sam da postoje određena otkupna mesta gde ima problema sa kvalitetom, ali je nemoguće da kontrola bude jednostavna i da isključivo mlekara može da kaže kakav je kvalitet mleka na pojedinim otkupnim mestima.

Više je razloga što je nastala ovakva situacija, ali mi moramo tražiti dugoročna rešenja. To smo tražili i od ministarke i vlade.

Država je svoje proizvođače mogla da zaštiti, uprkos ugovoru o stabilizaciji i pridruživanju, a ipak to nije učinila.

– Vidimo da nema dijaloga između mlekara i proizvođača, a nedostaje i koordinaciono telo pod nadležnošću ministarstva koje bi stalo na kraj pojavama kao što je taj da privatna firma koja sarađuje sa mnogo proizvođača, jednostrano i bez ikakve najave promeni pravila igre. Imamo informacije da važeći raniji ugovori, koje je još subotička mlekara sklopila sa proizvođačima, nakon restrukturiranja fabrike nisu obnovljeni. I to dokazuje neuređenost odnosa u proizvodnji mleka.

- Šta može biti rešenje?

– Mogućnost je da i fabrike mleka dele teškoće proizvodnje mleka. Ukoliko postoji problem sa kvantitetom, bilo bi mnogo bolje da se mleko otkupljuje od domaćih proizvođača na uštrb uvoza. Sa druge strane ovo pitanje se ne može rešiti jednostano, jer Srbija mora da se pridržava ugovora sklopljenih sa Evropskom Unijom. Do članstva u EU će proteći još mnogo godina i za to vreme ministarstvo može naći načina da uredi situaciju. Za to mora da postoji politička volja.

Dugoročno je neophodno da se izgrade manje mlekare, firme za preradu mleka, udruživanjjem proizvođača. Trudimo se da izradimo status proivođača koji bi pomogao male proizvođače da dođu na tržište koje bi pružalo pomoć u prodaji njihovih proizvoda. Mali proizvođači bi time dobili šansu da u manjim regionima prodaju svoju robu.

Višak u Bačkoj Topoli je 3 hiljade litara dnevno

Prema prethodnim najavama, od 15. maja, čitave dve nedelje subotička mlekara neće preuzeti mleko. To znači da se na tri otkupna mesta dnevno stvara tri hiljade litara mleka viška. Mlekara ovaj korak nije obrazložila. Laboratorijska ispitivanja pre zatvaranja stanica za preuzimanje su pokazala da je mleko iz Bačke Topole odličnog kvaliteta. Ova pauza u preuzimanju se tiče ne samo grada nego i više gazdinstava u opštini.

Razgovarali smo sa predsednikom Udruženja proizvođača mleka i uzgajivača životinja, Janošem Belanjijem, i članom udruženja Čabom Mikuškom. Saznali smo da se u opštini proizvodi dnevno oko 20 hiljada litara mleka, a polovinu ove količine daju gazdinstva sa između 1 i 20 krava. Prema procenama udruženja postoji 140 malih gazdinstava u opštini, a ova odluka dotiče, u nekoj formi, oko 500 građana. U Bačkoj Topoli svoju stanicu za preuzimanje mleka ima somborska mlekara Somboled i subotički Imlek i sva je sreća što somborska mlekara preuzima veći deo mleka koje proizvode gazdinstva koja su ranije svoj proizvod predavali subotičkoj mlekari. Kapaciteti im međutim ne dozvoljavaju da otkupe svo mleko proizvedeno u opštini. Kamioni dolaze samo svakog drugog dana, a mali proizvođači koji nemaju svoje bazene ne mogu mleko da odlože na odgovarajući način pa se dešava da nakon dva dana ne preuzmu proizvod od njih jer je do tada počelo razmnožavanje bakterija.

Pre podne kažu da od popodneva ne treba mleko

Đula Zombori i njegova saputnica Žužana Petervari gazduju na salašu pored naselja Brazilija. Obrađuju oko 15 hektara, koji su skoro u potpunosti u njihovom vlasništvu. Rod u najvećoj meri koriste za hranjenje stoke, ali i prodaju određenu količinu kukuruza, soje, suncokreta i pšenice. Imaju četiri krave koje dnevno daju oko 80 litara mleka. Pored toga, odgajaju bikove i junice. Mleko koje proizvode predaju mlekarama, a stoku klanici u Bačkoj Topoli. Mleko su do 30. aprila predavali predajnoj stanici Imleka u Mileševu koje doduše pripada opštini Bečej, ali između dva naselja ima samo nekoliko kilometara. U otkupnoj stanici su 30. aprila pre podne u 10 sati rekli da od iste večeri neće preuzeti od njih mleko čitavih nedelju dana. Tako su prošli i drugi proizvođači mleka. Njih troje, među njima i Zombori, su odlučili da pokušaju da mleko predaju na drugoj stanici za otkup mleka, koje je u vlasništvu somborske mlekare i uspeli su u svojoj nameri. Razlog za pauzu u preuzimanju je navodno bilo što mleko nije bilo dovoljno čisto na šta su već i ranije upozoravali proizvođače koji su baš zbog toga na licu mesta još jednom prelivali mleko. Interesantno je da ni kod jednog proizvođača nije bilo pauze, što znači da su mleko koje su proizvodili preuzimali i nakon prvog maja.

Razlog za pauzu u preuzimanju leži isključivo u kvalitetu

U vezi problema sa otkupom mleka, razgovarali smo i sa pres službom beogradskog Imleka koji su u svom saopštenju, povodom našeg pitanja, izjavili da bez obzira na višak koji se stvorio na tržištu mleka, ove godine nisu raskinuli ni jedan ugovor. Pauza u preuzimanju mleka se određuje isključivo u slučajevima ako kvalitet predatog mleka ne odgovara propisima koji važe za sirovo mleko, koji su inače jedinstveni kod svake mlekare u Srbiji. U skladu sa istim pravilnikom Imlek može, pozivajući se na kvalitet mleka privremeno, na period od 6 do 15 dana, ukinuti preuzimanje sirovog mleka, ali i ovom procesu prethodi upozorenje. Nakon što se popravi kvalitet mleka proces preuzimanja mleka se vraća u normalu, kao što to praksa i pokazuje – stoji u saopštenju Imleka.

A női bajnoki rájátszás második, zentai mérkőzése után megcsillant a remény, hogy a Zenta mégis harcban lehet a bajnoki titulusért, de sajnos a címet az idén sem sikerült megszerezni. A mindent eldöntő harmadik mérkőzés vasárnapra volt kihirdetve, de a C. zvezda végül szombaton látta vendégül a Tisza-parti csapatot, amely ezért hiányosan indulhatott el, mert a csapat egyik meghatározó játékosa, Benák Izabella munkája miatt nem kelhetett útra, ráadásul sajnos haláleset is történt, mert elhunyt a csapatkapitány Kincses Krisztina édesapja. Hogy mekkora sportember Kincses, azt az is mutatja, hogy mindezek ellenére mégis elutazott a fővárosba, s a körülményekhez mérten segítette csapatát, amely ezúttal nem olyan gyámoltalanul játszott, mint az első meccsen, és 10:9-nél esélye is volt az egyenlítésre, ám ez végül mégsem sikerült, így a piros-fehérek zsinórban másodszor vehették át Milorad Krivokapićtól, a Szerbiai Vízilabda-szövetség elnökétől a bajnoki serleget.

Belgrád: Crvena zvezda–Zenta Yordo 16:11 (6:2, 3:3, 2:4, 5:2)

Tašmajdan uszoda, 150 néző, vezették: Stefanović és Golijanin (Belgrád).

C. zvezda: Aleksandrović, Milovanović 1, Pantović 1, Ćorović 1, Radojčić, Dujović 2, Simić 1, Mandić 1, Đorđević, Vasković, Ivković 6, Jakovljević 3, Vujović.

Zenta Yordo: Juhász, Rudics 3, Búrány, Lengyel 1, Molnár K., Kincses 2, Szitás K., Szitás O., Molnár N., Tóth 2, Pataki 3.

Szombaton délelőtt Csókán a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület közgyűlésére érkező vendégek a Szentháromság római katolikus templom udvarán megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc és Cs. Simon István emléktábláját. Majd a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában a Bánság változó arculata elnevezéssel tudományos tanácskozást tartottak, amelyen Csonti István helytörténész, Csóka (Hol is vagyunk?) címmel beszélt a település elhelyezkedéséről a Bánságban, majd a csókai születésű dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész Csóka gazdaságtörténetéhez fűzött érdekes adalékokat, például, hogy a Léderer-birtokon elsőként már 1936-ban műeső-berendezéseket szereltek fel öntözés céljából. Dr. Kókai Sándor intézetigazgató, egyetemi tanár Nyíregyházáról A Bánság történeti földrajza (1917–1918) címmel tartott érdekes elődadást.

Az előadások után a 2009-ben alakult helytörténeti társaság elnökének, Tomik Nimródnak a vezetésével megtartották az egyesület évi közgyűlését, amelyen díjakat adtak át a legaktívabb tagoknak. Az életműdíjnak számító Kalapis Zoltán-díjat Uri Ferenc nyugalmazott történelemtanár vehette át. Az idén először adták át a Szabó József közelmúltban elhunyt nyugalmazott újságíró és helytörténész emlékére alapított díjat, amelyet az adai Pecze Rózsa és a csantavéri Szedlár Rudolf helytörténész vehette át. A közgyűlésen Pastyik László bemutatta az egyesület új, sorrendben ötödik évkönyvét, amelyben sok érdekes helytörténeti írást olvashatnak az érdeklődők.  

Vezető nélkül, utasokkal indult el egy szerelvény szombaton a budapesti állatkertben található hullámvasúton. Az üzemeltető Fővárosi Állat- és Növénykert szerint az utasoknak nem lett volna szabad beszállniuk a kocsikba, de az állatkert felülvizsgálja, kell-e szigorítani a biztonsági előírásokon – hangzott el az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Vasárnap a Roland Garros 1. fordulójában három szerbiai teniszező lépett pályára, és mindannyian három játszmában harcolták ki a továbbjutást. Dušan Lajovićnak a férfiak mezőnyében érvényes szabályok szerint mindenképp ennyi szettet kellett játszania, és magabiztosan lépett túl az argentin Maximo Gonzalezen, amit a 6:3, 6:3, 6:1-es eredmény is alátámaszt. A nők mezőnyében Ana Ivanović és Bojana Jovanovski is az első játszma elvesztése miatt kényszerült három szettre, a további két szettben viszont meggyőző teljesítményt nyújtva fordítottak a kazah Jaroszlava Svedova, illetve az ukrán Leszja Curenko ellen. Ivanović az első szettet 4:6 arányban bukta el, utána 6:2, 6:0-lal fordított, Jovanovski pedig az 1:6-os első játszma után 6:1, 6:0-ra nyert a következő két felvonásban. Ivanović a 2. fordulóban a japán Miszaki Dojjal, Jovanovski pedig a horvát Donna Vekićtyel méri össze erejét, ha mindketten továbbjutnak, a harmadik körben egymással mérkőznek meg. Lajovićra a második körben a svájci Stan Wawrinka vár.

A férfiak mezőnyében a híresebb teniszezők közül továbbjutott még Roger Federer, Nisikori Kej és Jo-Wilfried Tsonga, míg a nők között Simona Halep és Camila Giorgi nevét érdemes kiemelni.

A mai nap folyamán lép pályára Viktor Troicki a német Jan-Lennard Struff ellen, Filip Krajinović a belga David Goffinnal néz majd farkasszemet, Aleksandra Krunić a kazah Julija Putincevával vív meg a 2. fordulóért, míg a főtábla egyetlen magyar szereplője, Babos Tímea a német Angelique Kerberen igyekszik túljutni.

Jelena Janković kedden játszik a bolgár Szeszil Karatancsevával, ahogy a világelső Novak Đoković is a finn Jarkko Nieminennel.

ROLAND GARROS. – A férfitorna első fordulójában: Lajović–Gonzalez 6:3, 6:3, 6:1, Wawrinka–Ilhan 6:3, 6:2, 6:3, Džumhur–Juzsnyij 6:2, 6:1 – feladás, Kohlschreiber–Szoeda 6:1, 6:0, 6:2, Federer–Falla 6:3, 6:3, 6:4, Nisikori–Mathieu 6:3, 7:5, 6:1, Gulbis–Sijsling 6:4, 6:4, 7:6, Bagdatisz–Karlović 7:6, 6:4, 6:4, Tsonga–Lindell 6:1, 6:2, 6:2.

Nők, 1. forduló: Ivanović–Svedova 4:6, 6:2, 6:0, Jovanovski–Curenko 1:6, 6:1, 6:0, Halep–Rogyina 7:5, 6:4, Vekić–Garcia 3:6, 6:3, 6:2, Marakova–Chirico 6:4, 6:2, Muguruza–Martić 6:2, 7:5, Giorgi–Maria 7:5, 6:3, Lučić-Baroni–Davis 6:3, 3:6, 6:3, Pennetta–Linette 6:3, 5:7, 6:1.

NIZZA. – A férfitorna döntőjében: Thiem–L. Mayer 6:7, 7:5, 7:6.

GENF. – A férfitorna döntőjében: Bellucci–Sousa 7:6, 6:4.

STRASBOURG. – A női torna döntőjében: Stosur–Mladenović 3:6, 6:2, 6:3.

NÜRNBERG. – A női torna döntőjében: Knapp–Vinci 7:6, 4:6, 6:1.

ESKIŞEHIR. – A challenger döntőjében: Lorenzi–Cervantes 7:6, 7:6.

NAGYSZEBEN. – A női ITF-torna döntőjében: Bondár–Gojnea 6:1, 4:6, 6:1.

A tíz napon át tartó Orbán-napi rendezvénysorozat keretében szombaton délelőtt a palicsi Vigadó teraszán az Arena Zabatkiensis Borlovagrend kiosztotta a 2014-es év legjobb borainak járó okleveleket és érmeket. A megmérettetésen a régió 42 pincészetének 83 bora vett részt.

Dragutin Miljković, az Arena Zabatkiensis Borlovagrend nagymestere meglepetésének adott hangot, hogy a borászok számára nehéznek számító 2014-es évet követően ennyien beneveztek az értékelésre. A borok minősége sokkal jobb annál, mint amire számítottak, fűzte hozzá Miljković, aki szerint ez a borászok elszántságával és munkájuk iránti elkötelezettségével, szenvedélyével magyarázható.

Dragan Stanković borlovag lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a 2014-es év különösen nehéz volt a borászok számára, sok eső esett, kevés volt a napsütés, így a szőlő cukortartalma is alacsony volt. A tavalyi bor nem pihenhetett hosszú ideig a pincékben, a borászoknak sokat kellett tenniük azért, hogy többé-kevésbé megfelelő minőséget tudjanak felmutatni, magyarázta Stanković.

– Fontosnak tartjuk az ehhez hasonló megmérettetéseket. Jó látni, hogy minden évben újabb arcok, borászok jelennek meg, és egyre több közöttük a fiatal. Szabadka és környéke mindig is híres volt borászatairól, örülök neki, hogy mind többen térnek vissza a régi hagyományhoz. A homoki bor más, mint a többi, külön varázsa van, minősége nem marad el egyik másik borétól sem. A homoki bor megnyitja és felvidítja az embereket – fogalmazott Stanković.

A díjkiosztó után a megmérettetésen részt vevő borokat bárki megkóstolhatta. A Vigadó teraszán a pálinkafőzők is kiállították termékeiket, illetve ingyenesen kóstolásra kínálták fel.

A palicsi Rotary Club, ugyanúgy, mint az előző években, kihasználta az alkalmat, és jótékonysági akciót szervezett az Orbán-napi rendezvénysorozat keretében. Az aktivisták által eladott étel és italjegyekből befolyt összeget szegény sorsú palicsi családoknak ajánlotta fel.

Az égiek is kedveztek a Tóthfaluban megtartott I. Nemzetközi Rózsa és Virágfesztiválnak szombaton, így derült időben, a szabad ég alatt sikerült megtartani a rendezvényt, melyre számos környékbeli, hazai és külföldi vendéget hívtak. Bata Ferenc, a helyi közösség elnöke elmondta, hogy most már Tóthfalu is büszkélkedhet egy olyan nagyszabású rendezvénnyel, mint a község többi települése.

– Harminc-negyven évvel ezelőtt volt Tóthfaluban egy rózsanemesítő, Oláh Imre bácsi, akinek hat-hét levédett rózsafajtája ma is forgalomban van. S ma is van olyan termelő, aki komolyabban foglalkozik virágokkal, ezért is esett erre a választás. A jövőt illetően az a tervünk, hogy a falunapi rendezvényeinket is átcsoportosítjuk erre az időszakra – mondta a helyi közösség elnöke.

Az ünnepség keretében leplezték le Szent II. János Pál szobrát is, melyet egy keszthelyi alkotó, Túri Török Tibor készített.

– Spanyol művészagyagból készült, a felületén betonfesték van, rajta aranyszín, erre ment rá egy speciális marató anyag, ami visszamarja és patinát képez rajta, s így bronzhatás érhető el vele – mondta az alkotó, akit a keszthelyiek egy csoportja kért fel erre a munkára, tóthfalui látogatásukat követően.

Az ünnepi szentmisén és a szobor felavatásában is közreműködött Orlando Antonini belgrádi apostoli nuncius. A szoboravatót követő ebéd után délután díszes ünnepi felvonulást tartottak a környékbeli művelődési egyesületek képviselőivel, majd Huzsvár Ervin alpolgármester és Lékó Lajos Tóthfalu gazdaságfejlesztési tanácsadója intézett beszédet a közönséghez, valamint Bata Ferenc megköszönte a polgárok segítségét a rendezvény lebonyolításáért.

– Nagyon nagy összefogás kellett a rendezvény létrejöttéhez, nagyon-nagyon szeretném megköszönni a falu lakosságának a hozzáadott munkát, energiát, időt, amit belefektettek.

A szabadtéri művelődési műsor keretében kihirdették a délelőtti virágkötészeti verseny eredményeit is, amelyen 17 jelentkező vett részt, s összesen 42 munkát készítettek a helyszínen. A háromtagú zsűri, Raffai Mária, Sóti Gizella és Zsoldos Angéla döntése alapján az első helyezett Rekecki Katalin, második Demus Natália, harmadik pedig Pósa Tamara lett. A tahitótfalui csapat pedig különdíjban részesült.  

Minden határt nyitva kell tartani a szíriai menekültek előtt, legyen az Európában, a Perzsa-öbölben vagy bárhol máshol – szögezte le szombaton Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a jordániai Súnehben megrendezett Világgazdasági Fórumon. Guterres úgy vélte, a szíriai menekültekért nemcsak a közel-keleti térség országai felelősek, hanem az egész világ. A főbiztos megjegyezte, néhány állam a biztonságára való hivatkozással megtagadja, hogy menekülteket fogadjon be, de „a menekültek nem terroristák, hanem a terror első számú áldozatai”. Hozzátette, nem hinné, hogy a közel-keleti térség problémái a menekültek számlájára írhatóak.
A világszervezet illetékese kifejtette, jelenleg mintegy négymillió szíriai menekültet regisztráltak a polgárháború dúlta Szíriával szomszédos országokban, és az otthonukat hátrahagyók száma még több lehet, mivel sokan tartózkodnak Jordániában és Libanonban hivatalos regisztráció nélkül. A csatatérré változott közel-keleti országban mintegy 7,6 millióan kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat és az országhatáron belül keressenek menedéket. Guterres sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség „nem dolgozik megfelelően együtt, hogy válaszolni tudjon a szíriai humanitárius szükségletekre”. Kifejtette, hogy a világszervezet az elmúlt évben a menekültek alapvető szükségleteinek csupán a 60 százalékát tudta fedezni. „Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) nagyon súlyos finanszírozási gondokkal küzd világszerte – tette hozzá a főbiztos. „Például Jordániában 40 százalékkal kellett csökkenteni a menekülteknek kiosztott élelmiszerkuponokat” – mondta. Emellett a világszervezet illetékese sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy mintegy hatszázezer gyermek menekült el Szíriából.

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) adatai szerint jelenleg 2,6 millió szíriai kiskorú nem jár iskolába. A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkollott szíriai felkelés halálos áldozatainak számát az ENSZ 2015 januárjában 220 ezerre tette.  

A szavazásra jogosultak 40,51 százaléka élt választójogával vasárnap 17 óráig a lengyelországi elnökválasztás második fordulójában – közölte a lengyel országos választási bizottság (PKW), amelynek adatai szerint a május 10-ei első fordulóban délig 14,61 százalékos volt a részvételi arány. A szavazatszámláláson alapuló eredményeket az országos választási bizottság hétfő estére vagy keddre ígérte.

Az első fordulóban a rendszerváltás utáni lengyelországi választások történetében a legkevesebben, a választásra jogosultak 48,96 százaléka járult az urnák elé. Az elemzők már korábban is hangsúlyozták: azt feltételezik, hogy a második fordulóban valamennyivel nagyobb lesz a részvételi arány, tekintettel az utóbbi napok intenzív kampányára, az erőteljes társadalmi mobilizációra. A részvételi arány azonban nincs hatással a választás érvényességére.
Az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerezte meg a voksok abszolút többségét. A legjobb – 34,76 százalékos – eredményt Andrzej Duda érte el, aki a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,77 százalékát kapta.
A második forduló győztese az a jelölt lesz, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapja. Az előzetes felmérési eredmények arra engedtek következtetni, hogy a két jelölt támogatottsága nagyjából azonos volt, tehát a közvélemény-kutatások készítői szerint minimális különbség dönthet majd arról, ki nyeri a választást. Az előzetes adatok szerint összesen mintegy 30,5 millió választásra jogosult személynek nyílt lehetősége arra, hogy részt vegyen a választáson, közülük körülbelül 192 ezren külföldön adhatták le voksukat. Arról azonban, hogy mennyien éltek ezzel a lehetőséggel, lapzártáig nem érkezett hír.

Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni, erre a lehetőségre a második forduló előtt 57,5 ezren regisztráltak. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartottak nyitva. A szavazatszámláláson alapuló eredményeket az országos választási bizottság hétfő estére vagy keddre ígérte.
A szakemberek emlékeztettek arra, hogy Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást, második fordulót abban az esetben rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. A lengyelek 1989 óta öt alkalommal választottak elnököt, második fordulót eddig négyszer kellett tartani. 

A kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló, magyar többségű területi-közigazgatási egység létrehozásának lehetőségeit vitatta meg – a folyamatban levő ukrajnai közigazgatási reform tükrében – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szombaton Beregszászon.

Pünkösd alkalmából vasárnap Magyarország-szerte szentmiséket, istentiszteleteket tartottak, húsvét után ötven nappal, a Szentlélek eljövetelét ünnepelve. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi szentmisén, az esztergomi bazilikában arról beszélt, hogy a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus. 

Az őseik hitéhez, a nemzetükhöz és az anyanyelvükhöz való hűségre buzdította a csíksomlyói búcsúba érkezett hívek százezreit a pünkösdszombati szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A rendezvényen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is, és a szertartás után a közmédiának nyilatkozva mindenki számára megszívlelendőnek nevezte a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszéd hűségről szóló üzenetét.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Desiré fesztiválja elnyerte az Európa a fesztiválokért, a fesztiválok Európáért, vagyis az EFFE nemzetközi zsűrijének elismerését. A kitüntetést olyan európai fesztiválok kapják, amelyek jelentős hatást gyakorolnak helyi, nemzeti és nemzetközi szinten is. A mezőnyben több száz pályázó szerepelt.

Július 12. és 19. között nyolcadik alkalommal tárja ki kapuit Zentán a MAdT, vagyis a Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Tábora.

A szervezők mindazokat a fiatalokat várják, akik rendezőként, színészként, illetve mozgásszínészként szeretnék a gondolataikat formába ölteni, ezzel is közelebb kerülve saját magukhoz, s rengeteg tapasztalatra, új barátra és élményre szeretnének szert tenni.

Az idei táborban a színjátszó csoportokat Hajós Zsuzsa színész-drámatanár (Budapest), Kovács Frigyes Jászai-díjas színművész, egyetemi tanár (Szabadka) és Perényi Balázs drámapedagógus, kritikus, szakíró (Budapest) vezeti. A mozgásszínházi csoportokat Kiss Anikó rendező-koreográfus (Magyarkanizsa) és Táborosi Margaréta rendező-koreográfus, egyetemi tanár (Zenta–Újvidék) koordinálja. A munkában közreműködik Hernádi Kriszta logopédus, beszédtanár (Budapest), Siflis Zoltán filmrendező (Szabadka) és Solténszky Tibor dramaturg (Budapest).

A színjátszó csoportba 15–32 éves, a rendezői csoportba legalább 18 éves személyeket várnak, ahogyan a rendezői csoport színjátszóinak is legalább 18 évesnek kell lenniük.

A mozgásszínházi csoport teljes létszáma 8 fő lesz, táncos múlt nem szükséges, a lényeg az, hogy a jelentkezők betöltsék 16. életévüket. A tábor költségeihez való hozzájárulás 6000 dinár. A képzés ideje alatt a résztvevők a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban teljes ellátást (napi három étkezést és szállást) kapnak.

Jelentkezni május 25-étől június 15-éig lehet a www.vmmi.org oldalon található elektronikus jelentkezési lapon.

Az érdeklődők bővebb információt Hajvert Lódi Andreától szerezhetnek a +381/62/849-6029-es mobilszámon vagy az andrea@vmmi.org villámpostacímen.

A tábor a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye. A tábor támogatói:

Szabadka Város Önkormányzata, Szerb Kulturális és Tájékoztatási Minisztérium, Bethlen Gábor Alap, Magyar Nemzeti Tanács, Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság.

Médiatámogatói a Magyar Szó – Képes Ifjúság és a Pannon RTV.

A szervezők partnerei a tehetséggondozásban: Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, Zentai Gimnázium.

A tábor szervezője a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

Lewis Hamilton a Mercedes végzetes taktikai hibájának következtében harmadik helyre váltotta a biztos győzelmet, így drámai végjátékot követően zsinórban harmadszor Nico Rosberg nyert Monacóban. Pedig több mint 60 körig úgy tűnt, ez a Monacói Nagydíj nem az eseménydúsabbak közé lesz sorolható, ám aztán egy nagy baleset felkavarta az állóvizet az élen.

Az első rajtsor ismét a Mercedesé lett szombaton, és Hamilton fontos mérföldkőnek érezte, hogy az előző két évvel ellentétben most el tudta csípni a pole-t csapattársa orra elől. A rajtnál mindketten hibátlanul jöttek el, Hamilton megtartotta a vezetést, Rosberg pedig besorolt mögé. Danyiil Kvjat is remek rajtot fogott, és már Sebastian Vettelt is szorongatta, de egy merész fékezés után legalább bejött csapattársa, Daniel Ricciardo elé.

A verseny első fele eseménytelenül csordogált, a 25–35. kör környékén a többség letudta egyetlen kerékcseréjét, néhányan azonban, akik a pontszerző helyeken kívül voltak, két kiállásra játszottak. Max Verstappen taktikáját is kétcserésre váltották, miután az első kiállás elhúzódott a nehezen felkerülő kerék miatt.

Verstappen taktikája először kifizetődni látszott, hiszen az őt leköröző Vettel árnyékában elsurrant néhány autó mellett, és hamarosan már Romain Grosjeannal harcolt az utolsó pontszerző helyért. A holland azonban a frissebb és lágyabb gumikon elmérte a féktávot a célegyenesben, hátulról belerohant a korábban lassító Lotusba, majd irányíthatatlan Toro Rossóját az 1-es kanyar védőkorlátjába fúrta. A 17 éves újonc szerencsére épségben kiszállt az autóból a csúnya baleset után, ám a biztonsági autó a pályára hajtott 15 körrel a futam vége előtt, ez pedig mindent összekavart az élen…

Hamilton ekkora már több mint 20 másodperces előnnyel elhúzott Rosbergtől, ami a csapat meglátása szerint elég volt egy újabb kiállásra, így annak érdekében, hogy az összesűrűsödött mezőny mellett is biztonságban legyen, azonnal kihívták őt egy újabb gyors kerékcserére, amely során a szuperlágy gumikat rakták fel autójára. A Mercedes azonban végzetesen elszámolta a dolgokat, Hamiltont ugyanis a bokszkijáratnál pont utolérte a pályán maradó Rosberg és Vettel, így a brit csak mögéjük sorolhatott be.

További idegtépő pillanatokat okozott a brit számára, hogy a verseny újraindítását több körrel is elodázták a lekörözöttek elengedése miatt, így végül 10 körnél is kevesebb ideje maradt, hogy kezdjen valamit a váratlanul rosszra fordult helyzettel. Hamilton aztán hiába tapadt rá azonnal Vettelre, a gyorsabb gumikkal sem tudta őt megelőzni a szűk korlátok között, ezalatt pedig Rosberg elhúzhatott az ölébe hullott első hellyel, és megnyerte a futamot. Zsinórban harmadik győzelmét aratta ezzel Monacóban, amire legutóbb Ayrton Senna volt képes.

Vettel lett a második, Hamilton pedig kénytelen volt beérni a harmadik hellyel a sokáig biztosnak látszó győzelem helyett. A Mercedes csapatvezetője, Toto Wolff elismerte, hogy elszámolták a pilótájuk előnyét, és felesleges kockázatot vállalva ők fosztották meg a címvédőt második monacói győzelmétől, amire 2008 óta hiába vár. Hamilton érthetően csalódott volt, de igyekezett kordában tartani érzelmeit: elárulta, hogy a kerékcseréről közösen döntöttek, és ígérte, hogy a következő futamon visszavág.

A két Red Bull erős üldözőként begyűjtötték a 4. és 5. helyet, az előrébb végző Kvjat pedig pályafutása legjobb eredményét érte el. Kimi Räikkönen nem tudott rajtuk túljutni, így csak a 6. lett, őt Sergio Pérez követi, és végre a McLaren is kapott némi elégtételt az év eleji küszködésért, hiszen Jenson Button 8. pozíciójával a csapat első idei pontjait szerezte.

A futam első felében Fernando Alonso is a legjobb tíz között haladt, és az sem hátráltatta túlságosan, hogy az első körben Nico Hülkenberggel történt koccanásért öt másodperces időbüntetést kapott, ám később egy túlmelegedés miatti láncreakció néhány meghibásodást okozott autójában, így a spanyolnak fel kellett adnia a versenyt.

A Williams volt az a csapat, amely a leginkább alulteljesített. Az eddig a mezőny harmadik legjobbjának számító autóval Valtteri Bottas és Felipe Massa csak a hátsó régiókba kvalifikáltak, majd a versenyük is nehéz volt, így pontot sem tudtak szerezni, 24 futam után először.

A hétvége a Mercedes ismét feleslegesen túlkomplikált taktikájáról marad majd emlékezetes, ami még biztosan beszédtéma lesz a következő hetekben, és aminek következtében Rosberg 10 pontra megközelítette Hamiltont a pontversenyben.

A Monacói Nagydíj végeredménye: 1. Nico Rosberg (német, Mercedes) 1:49,18,240, 2. Sebastian Vettel (német, Ferrari) +4,6 másodperc hátrány, 3. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) +6,2, 4. Danyiil Kvjat (orosz, Red Bull) +12,1, 5. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull) +13,7, 6. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) +14,5, 7. Sergio Pérez (mexikói, Force India) +15,1, 8. Jenson Button (brit, McLaren) +16,2, 9. Felipe Nasr (brazil, Sauber) +23,8, 10. Carlos Sainz (spanyol, Toro Rosso) +25,2, stb.

A világbajnokság állása, pilóták: 1. Hamilton 126 pont, 2. Rosberg 116, 3. Vettel 98, 4. Räikkönen 60, 5. Bottas 42, 6. Massa 39, 7. Ricciardo 35, 8. Kvjat 17, 9. Nasr 16, 10. Grosjean 16 stb.

Csapatok: 1. Mercedes 242 pont, 2. Ferrari 158, 3. Williams 81, 4. Red Bull 52, 5. Sauber 21, 6. Force India 17, 7. Lotus 16, 8. Toro Rosso 15, 9. McLaren 4.

Június 7-én a Kanadai Nagydíjjal folytatódik a szezon.

Pored pokrajine izgradnju će pomoći republika i lokalna samouprava.

Pokrajina će sa dodatnih 145 miliona dinara dotirati izgradnju subotičkog Narodnog pozorišta - simbolični ček sa tom sumom je juče gradonačelniku Jeneu Maglaiju predao predsednik pokrajinske vlade Bojan Pajtić. Pored pokrajinske Direkcije za kapitalne investicije i republika, a i lokalna samouprava su izdvojili sredstva za Narodno pozorište, tako da će se početi sa petom fazom izgradnje još pre jeseni.

Peter Blau, direktor Direkcije za izgradnju grada je izjavio da se trenutno završava četvrta faza izgradnje koja je u potpunosti finansirana iz pokrajinskih izvora.

- U četvrtoj fazi radovi su izvođeni na starom, zaštićenom delu zgrade koja obuhvata krovnu konstrukciju, fasadu i ugradnju prozora. Počelo je i krečenje stubova. U ovoj fazi se još treba okrečiti fasada, čime će biti omogućeno uklanjanje većeg dela ograde oko Narodnog pozorišta. To će rezultirati mnogo lepštom slikom gradskog jezgra. U unutrašnjosti starog dela zgrade su za sada urađeni samo grublji radovi: uvedena je struja i završen deo grejnog sistema. Peta faza će se izvoditi u novom delu zgrade: u potpunosti će se zgrada zatvoriti oblaganjem krova, biće završeni radovi na fasadi koja gleda na Korzo i na zeleni vodoskok i biće postavljeni prozori – izjavio je direktor.

-Radovi se delom izvode i zbog očuvanja zgrade, a sa druge strane biće omogućeno da se unutrašnji radovi izvode tokom cele godine. To ne znači samo postavljanje instalacija, već se može obratiti pažnja i na uređenje. Moram naglasiti da će se ostvarivanje faza rada zavisiti od novca koji će nam biti na raspolaganju – dodao je Blau, naglašavajući kako je cilj da se što pre osposobi jedna pozorišna sala koja će se moći staviti u funkciju, gde će biti mesta i za salu za bal i prostoriju za izložbe.

Nakon što je Bojan Pajtić predao simboličan ček gradonačelniku Subotice, predsednik pokrajinske vlade je izjavio da prema dogovoru pokrajina i republika treba da dotiraju izgradnju pozorišta u odnosu od 45 prema 45 posto, ali je proteklih godina samo pokrajina dala dotaciju. Pajtić je rekao da je pomoć obećana i sa republičkog nivoa, a dodao je i da će se u budućnosti vrednost novčane pomoći morati povećati da bi izgradnja bila što pre završena.

- Od sredstava koja su sad na raspolaganju spoljašnji deo zgrade bi se trebao dovesti u takvo stanje da njen izgled više ne ruži centar grada koji je izrazito lep i koji je na dobrom glasu zahvaljujući secesiji, te se ja nadam da će republika ubuduće u mnogo većoj meri učestvovati u ovom projektu, iako zabrinjava činjenica da se već osam godina nisu priključili izgradnji Narodnog pozorišta – ukazao je Pajtić.

Jene Maglai je zahvalio pokrajini za novu donaciju koja će omogućiti efikasan i intenzivan rad.

- Pokrajina pomaže sa 145 miliona dinara, republika je obećala 55 miliona dinara, a lokalna samouprava je donela odluku da pomogne sa još dodatnih 25 miliona dinara za nastavak izgradnje Narodnog pozorišta. Nadam se da ćemo i ubuduće zajedno finansirati ovaj projekat i da će novo Narodno pozorište biti završeno do kraja 2018. godine – izjavio je Maglai.