Pályázatok

A magyar kormány képviseletében Lázár János a következő pénzügyi időszak operatív programjainak jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval január 15-én, csütörtökön, és tudatta, hogy a Bizottság a kormány által benyújtott programok közül hatot már „de facto” elfogadott, ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása.  A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló programok ügye maradt még nyitva.

A tervezeteket az áprilist megelőző hónapokban elérhetőség szerint biztosítjuk Napi Pályázati Értesítő olvasóinknak.

Mintegy 2500 milliárd forint jut a mezőgazdaság fejlesztésére a 2015-2020 közötti időszakban – mondta Czerván György államtitkár Hajdúszoboszlón a növényvédelmi szakemberek számára szervezett képzés záró napján.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közvetlen kifizetések uniós forrásból származó éves összege, mintegy 1,3 milliárd euró. Ezt az összeget két forrás adja, egyrészt az egyes pillérből származó évi 1,27 milliárd euró, másrészt a kettes pillér révén biztosított évi 74 millió euró. Ez utóbbi összegre azért van lehetőség, mert Magyarország élt a vidékfejlesztési forrás esetében biztosított maximális 15 %-os átcsoportosítási lehetőséggel.

Az AGRYA 2015. február 27-én szervezi meg hagyományos éves konferenciáját Budapesten.  Az idei esemény alcíme „Több vagy kevesebb?”, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szintjére utal. A Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség közreműködésével szervezett rendezvénnyel az AGRYA átfogó és részletes képet kíván adni a fiatal gazdáknak az előttünk álló időszak támogatási szabályozási kereteiről, finanszírozási lehetőségeiről.

Mintegy nyolcszázzal több fiatal gazda részesül induló támogatásban a számukra 2014-ben negyedik alkalommal kiírt pályázaton, mivel ponthatárt 90-re csökkentették a korábbi 103 pontról, tekintettel a nagy érdeklődésre - közölte a Miniszterelnökség a kormányzati hírportálon.

Az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott pályázatokkal kapcsolatban a Közreműködő Szervezetnek lehetősége van helyszíni szemle, vagy helyszíni ellenőrzés lefolytatására. Előbbire a támogatási döntést megelőzően, utóbbira a támogatás igénybevételekor, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve a lezáráskor, vagy azt követően kerülhet sor.
A projekt életciklusa alapján a helyszíni ellenőrzés/szemle más-más céllal folytatható le, ezek pedig az alábbiak:
Támogatási döntést megelőző helyszíni szemle: a pályázat tartalmi elemeinek összevetése a helyszínen tapasztaltakkal, illetve kiegészítő információk szerzése az értékeléshez. Itt fontos szempont a szabálytalanságok, és visszaélések megelőzése.
Támogatási szerződés kibocsátását megelőző helyszíni szemle: ebben az esetben fontos, hogy a szemle kiértékelését megelőzően nem bocsátható ki a támogatási szerződés. Erre általában akkor kerül sor, ha a támogató döntésben hozott feltételeket/a támogatási szerződés megkötésének a feltételeit a helyszínen szükséges ellenőrizni.
Megvalósítási időszakban elvégzett helyszíni ellenőrzés: a projekt időbeli/műszaki/pénzügyi megvalósításának vizsgálata a cél. Fontos, hogy ekkorra az engedélyek már rendelkezésre álljanak, a projektnek pedig elkülönített nyilvántartása legyen, mivel itt a pályázat kapcsán tett, a már a megvalósítási időszakban is releváns vállalások ellenőrzésre kerülnek.
Fenntartási időszakban elvégzett helyszíni ellenőrzés: a projekt fenntartásának/működtetésének vizsgálata, a pályázatban tett vállalások teljesítésének ellenőrzése zajlik le ilyenkor.
Projekt lezárását megelőző helyszíni ellenőrzés: a projekt megvalósítás támogatási szerződés szerinti teljesítésének ellenőrzése, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata.
Rendkívüli ellenőrzés: ezt abban az esetben rendelik el, ha a projekt megvalósításának nyomon követése során felmerülő információk indokolják (pl. hiánypótlást követően is hiányos dokumentáció, ellentmondásos dokumentumok, pontatlan, vagy hiányos információnyújtás, szabálytalansági gyanú felmerülése)
A helyszíni szemle/ellenőrzés során azokról jegyzőkönyv készül, melyet mind az ellenőrök, mint a pályázó cég képviselője aláír. Ezt követően lehetőség nyílik hiánypótlásra, melynek tartalmát és határidejét a jegyzőkönyvben rögzítik.
A helyszíni ellenőrzés során az alábbiakra fordítanak nagy hangsúlyt:
a projekt támogatási szerződésnek megfelelő megvalósítása
a projekt elemeinek helyszíni megtekintése (fényképfelvételekkel való dokumentálása)
a kifizetési igénylésekhez benyújtott dokumentumok, és igazolások eredeti példányának megtekintése, az egyezőség vizsgálata
a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok egyezősége a bizonylatokkal
termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangja
a tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek betartásának vizsgálata
projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás ellenőrzése
A helyszíni szemle/ellenőrzés időpontjára elsősorban az alábbi dokumentumokat szükséges előkészíteni, illetve a projekt fizikai teljesítésének vizsgálatát lehetővé tenni:
Előzetes helyszíni szemle esetén:
aktuális cégkivonat/egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási számra vonatkozó igazolás
aláírási címpéldány
a fő- és fejlesztendő tevékenységhez kapcsolódó jogerős engedélyek (telep- és működési engedély)
a projekt megvalósításához szükséges engedélyek
az elszámolható költségeket alátámasztó dokumentumok (pl. árajánlat)
tulajdoni lap, továbbá bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés, hozzájáruló nyilatkozat
éves átlagos statisztikai létszámra vonatkozó dokumentumok
amennyiben a projekt a szemle időpontjában megkezdődött, minden a projekt megvalósításával kapcsolatos további dokumentum szükséges (pl. megrendelés, szerződések, számla, szállítólevél, bankszámla kivonatok a pénzügyi teljesítés igazolása)
a projekt költségek elkülönített könyvelése
Megvalósítási/fenntartási/zár helyszíni ellenőrzések esetén a fentieken túl:
üzembe helyezéssel, használatba vétellel kapcsolatos dokumentumok
a támogatási összeg beérkezésének a bankszámlakivonata
főkönyvi kartonok a támogatás elkülönített könyvelésének alátámasztására
a támogatás biztosítékának dokumentumai
a projekt forrásait igazoló dokumentumok
az esetleges közbeszerzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok
időszakos jelentéstételi kötelezettség dokumentálása
a nyilvánosságra és a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó alátámasztó dokumentáció
a projekt számszerűsíthető eredményeit alátámasztó dokumentumok

Fontos, hogy az ellenőrök a pályázattal és a támogatással összefüggően bármilyen dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, arról információt kérhetnek. A Forrás Centrum Kft. munkatársai egy esetleges ellenőrzés során segítenek a dokumentáció összeállításában, illetve szükség esetén személyesen is részt vesznek az ellenőrzéseken.

Már 2015 elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások, miután a magyar operatív programok többsége megkapja a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól (EB) - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek. 

Csepreghy Nándor felidézte: a brüsszeli észrevételek után a tíz operatív program közül nyolcat november 17-én benyújtott a kormány az Európai Bizottságnak. Ezek közül az elsőt, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) már elfogadták, és a testület jelzése alapján várhatóan a benyújtott programok többsége napokon belül szakmai jóváhagyást kap.

Elérkezett a 2014-es év vége, mely magával hozza a pénzügyi év zárását azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek a mérlegforduló napja december 31-ére esik. A zárást igazoló beszámoló elkészülésére, és nyilvánosságra hozására a törvényben meghatározott határidő ezeknél a vállalkozásoknál az adott pénzügyi évet követő év május 31-e.
Ezt a dátumot mindenképpen be szükséges tartani, azonban amennyiben vállalkozásunk még nem rendelkezik legalább két-három lezárt üzleti évvel, abban az esetben érdemes lehet a beszámolót előbb lezárni, mivel a pályázati kiírások gyakran tartalmaznak olyan indulási feltételt, miszerint a pályázónak kettő, esetleg három lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie.
Pályázati szempontból fontos, hogy az üzleti év zárásakor figyelembe vegyünk néhány tényezőt, melyek meghatározhatják, hogy milyen pályázatokon, és mekkora összegben pályázhatunk állami támogatásra.
A mérleg elkészítésénél a legfontosabb szempont, hogy a vállalkozás saját tőkéje az támogatási kérelem beadását megelőző utolsó, lezárt üzleti évben nem lehet negatív, és el kell, hogy érje legalább a jegyzett tőke felét. Ennek a nem teljesítésével a pályázó teljes mértékben kizárja magát a pályázatok köréből.
A másik, mérleggel kapcsolatos fontos adat a mérleg főösszeg. Nem minden pályázatnál, de egyre többnél meghatározza a maximális projekt összköltséget a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt év mérleg főösszege, ezért érdemes ezt az adatot is a terveknek megfelelően alakítani.
A fenti megfontolásból szintén érdemes a lehetséges beruházásokra figyelemmel meghatározni az árbevétel összegét.
Számos pályázatban indulási feltétel, hogy a cég utolsó lezárt évében legalább egy alkalmazottal rendelkezzen, ezért erre is érdemes odafigyelni a beszámoló elkészítésekor.
A fentieken kívül továbbra is fontos, hogy kizáró tényezőként jelennek meg a pályázatokban a munkaügyi bírságok, illetve adótartozások, ezért ezeket folyamatosan figyelni kell, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

2015-ben az új, hét éves uniós költségvetési ciklus első nagy keretű pályázatai jelennek majd meg, fokozatosan az év során. Az új támogatások 60 százalékát közvetlenül a vállalkozások pályázhatják meg, 40 százalék jut infrastruktúra fejlesztésre.

A negatív gazdasági környezet ellenére számtalan kitűnő vissza nem térítendő támogatási lehetőség várható tehát a vállalkozások, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek részére. 

Előfizetőink, tagjaink már most tájékoztatást kapnak a tervezetekről, a várható konstrukciókról. Értesüljön az Új Széchenyi Terv és a Darányi-Terv folytatásának 2015-ös pályázati kiírásairól Ön is az elsők között!

Bővebben itt

A pályázatok előkészítése, beadása, és az abban foglalt projektek megvalósítása során számos feltételt, és szempontot szükséges figyelembe venni, sok mindenre kell odafigyelni. Az alábbiakban összegezzük, mi az a 10 legnagyobb, támogatott beruházások esetén elkövethető hiba, amely a kérelem elutasítását, vagy a későbbiekben a támogatási összeg visszautalását vonhatja maga után.
1.    A pályázati feltételek nem megfelelő értelmezése: a pályázati felhívás megjelenésekor az első feladat a vállalkozás minősítése az adott konstrukcióra. A gyakorlott pályázatírók számára hamar kiderül egy pályázati felhívásból, hogy abban mik a konkrét indulási feltételek, azonban az avatatlan szem sok mindent figyelmen kívül hagyhat. Ebből eredően komoly idő- és pénzráfordítással kerülhet beadásra egy olyan támogatási kérelem, mely már a bírálat első szakaszában elutasításra kerül.
2.    Túl magas projekt összköltség: habár lehetséges, hogy a pályázati felhívás alapján jogosultak vagyunk egy nagyobb méretű beruházási támogatás elnyerésére, a költségek tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Mivel általánosságban elmondható, hogy a pályázatok utófinanszírozásúak, ezért a teljes összköltség rendelkezésre kell, hogy álljon, mivel a nem megfelelő kalkuláció akár azt is jelentheti, hogy a projektet nem tudjuk megvalósítani.
3.    Az ÁFA figyelmen kívül hagyása: az ÁFA – levonási joggal rendelkező vállalkozások, és főleg a nagyobb projektek esetén súlyos hiba figyelmen kívül hagyni az ÁFA összegét. A megvalósítás során ennek finanszírozását is biztosítani kell, amelynek költsége ráadásul nem számolható el a pályázatban.
4.    A cégkivonatban lévő adatok hiányosságai: minden pályázati kiírásban alapvető feltétel, hogy a fejlesztendő tevékenységnek, és a megvalósítási helynek a beadás időpontjában már bejegyzettnek kell lennie. Ellenkező esetben a pályázat bírálatának korai szakaszában elutasíthatják a kérelmet.
5.    Használt eszközre kért árajánlat: fontos szempont, hogy a támogatott projektekben csak új eszközök beszerzésére van lehetőség, legyen az hardver, vagy akár egy munkagép. Ennek megfelelően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a projekt keretében beszerzésre kerülő eszköz nem új, abban az esetben a támogatási kérelmet elutasíthatják, vagy a támogatás visszafizettetésére kerülhet sor.
6.    Kései pályázatbeadás: a pályázatok megjelenésekor az első megnézendő adatok között szerepel a beadási határidő. Általánosságban elmondható, hogy a beadás időtartamára egy kezdő és egy befejező dátumot is megadnak. Lényeges, hogy igyekezzünk minél előbb beadni a pályázatot, mert általában a rendelkezésre álló keretösszeg nem elég minden beadott támogatási kérelem támogatására, a bírálatnál pedig az számít, hogy melyik támogatható projektjavaslat mikor érkezett be, azok feldolgozása időrendi sorrendben történik.
7.    Határidők be nem tartása: a beadás határidején kívül figyelembe kell venni, hogy a bírálat során kért hiánypótlások, tisztázó kérdések, majd a támogatási döntést követően az elszámolások, kifizetési kérelmek, a projekt lezárása után pedig a fenntartási jelentések is meghatározott határidők betartása mellett nyújthatók be, ellenkező esetben a pályázatot elutasíthatják, a támogatási szerződéstől elállhatnak, vagy kérhetik a kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszafizetését.
8.    Idő előtti megkezdés: általánosságban elmondható a pályázatokról, hogy a beadást követő napon saját felelősségre megkezdhetők. Amennyiben a beadást megelőzően dokumentáltan megkezdett beruházásról van szó, annak támogatása nem lehetséges. Ezen kívül érdemes megfontolni, hogy a beadás és a támogatási szerződés megkötése között érdemes-e megkezdeni a projektet, hiszen ha valamilyen okból kifolyólag elutasítják a pályázatot, és még nyitva áll a konstrukció, a javított kérelem beadása a legkorábbi lehetséges kezdődátum meghatározója.
9.    Készpénzben történő teljesítés: a pályázat keretében megvalósításra kerülő beruházások esetén lényeges, hogy minden 100 000 forint feletti számla átutalás útján kerüljön kifizetésre, mivel a készpénzes teljesítés után a közreműködő szervezet nem folyósítja a támogatást.
10.    Projektdosszié hiánya: Mivel a pályázat során minden dokumentumra megőrzési kötelezettsége áll fenn a pályázónak, ezért érdemes még a beadáskor a projektre egy külön dossziét nyitni, melyben minden, a beruházással kapcsolatos dokumentum lefűzhető, amennyiben releváns, eredeti példányban. Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges ellenőrzés során a dokumentumokat ne találjuk meg, és ezzel esetlegesen egy szabálytalansági eljárás vegye kezdetét.

Az Új Széchenyi Terv pályázataiban általánosságban elmondható, hogy a projekt összköltség maximuma az utolsó lezárt üzleti év árbevétele, és mérlegfőösszege alapján kerül megállapításra. Ebből következik, hogy mindkét adatot érdemes terveinknek megfelelően lezárni. Minden pénzügyi év végén, mikor közeledik a beszámolók lezárásának ideje, az alábbiakban néhány tanáccsal járulunk hozzá az árbevétel és a mérlegfőösszeg növeléséhez.
Egy cég mérlegfőösszege a vállalkozás közel minden pénzügyi adatával összefügg. Ennek növelésére az alábbiakban találhatók a legnépszerűbb módszerek:
1.    Eszközvásárlás: ez a legegyszerűbb módja a mérlegfőösszeg növelésének, hiszen a megvásárolt eszköz a befektetett eszközök között kerül feltüntetésre a mérlegben.
2.    Hitelfelvétel: mivel a hitel felvétele a mérlegben eszköz oldalon a pénzeszközökben, forrás oldalon pedig a kötelezettségekben jelenik meg, ezért növeli a mérlegfőösszeget.
3.    Készletek növelése: mivel a mérleg eszköz oldalán a készletek is megjelennek, azok növelése is segítheti a mérlegfőösszeg megfelelő értékének elérését.
4.    Mérleg szerinti eredmény: ennek a tételnek a növekedése a mérleg forrás oldalán mutatkozik egyértelműen, azonban az eredmény kimutatásban kerül megállapításra. A fenti eredmény növekedésével nőnek az eszköz oldalon a pénzeszközeink, illetve maga a mérlegfőösszeg is.
5.    Tőkeemelés: a vállalkozás tagjainak utólagos befizetésével nem csak a forrás oldalon lévő saját tőke, de az eszköz oldalon lévő pénzeszközök sor is növekedni fog.
Az árbevétel csak a kibocsátott számlák alapján realizált bevételt tartalmazza, ezért annak növelése csak oly módon lehetséges, hogy valóban magasabb számú, és összegű számla kerül kibocsátásra. Ezt elérhetjük a marketing tevékenység serkentésén keresztül vásárlásösztönzéssel, például kuponok, vagy kedvezmények biztosítása útján, illetve a célcsoportunkhoz illeszkedő keresletnövelő intézkedések foganatosításával. Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az árbevétel növekedésével, ha költségeink nem ugyanilyen mértékben növekednek, adózás előtti eredményünk is magasabb lesz, melynek komoly adóvonzatával is számolnunk kell, mely 500 millió forintig 10, a fölött pedig 19 százaléknyi terhet jelent.

Ahhoz, hogy egy cég pályázóképesnek minősüljön, az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő saját tőke értéke nem lehet negatív, illetve el kell, hogy érje a jegyzett tőke felét. A negatív, vagy túl alacsony saját tőkével rendelkező társaságok pályázati szempontból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek, így nem részesülhetnek támogatásban. Ennek elkerülése érdekében szükség esetén az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
1.    Gazdálkodás nyereségessége
Természetesen abban az esetben járunk a legjobban, ha az adott üzleti évben gazdálkodásunkat nyereségesen tudtuk végezni, ennek megfelelően a cég adózott eredménye pozitív. Ezt az értéket átvezethetjük az eredménytartalékba, ez egyben azt is jelenti, hogy az adózott eredményből nem, vagy csak csökkentett mértékű osztalékot fizetünk ki a tagok részére. Mivel az eredménytartalék a saját tőke összegét is növeli, ezért ezzel megoldható a probléma.
2.    Tőkeemelés
A második megoldási lehetőség a saját tőke növelésére a tőkeemelés, melyet két módon hajthatunk végre: készpénzben, vagy a meglévő tagi hitel apportálásával. Az első esetben figyelembe kell venni, hogy a készpénzben történő tőkeemelés nem csak a saját tőkét, de a jegyzett tőkét is emeli, így ki kell számolni, milyen mértékű befektetésre van szükség ahhoz, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke felét. A második esetben a tagi kölcsön az adott tag követelése, vagyis vagyoni értékű jogaként jelenik meg. Ezt a követelést, mint apportot, vagyis nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződés módosításával a tag a cég rendelkezésére bocsáthatja, így megemelve annak saját tőkéjét. Fontos, hogy ebben az esetben a kötelezettségeket a tagi kölcsön mértékével csökkentsük, a követeléseket pedig ugyanennyivel növeljük.
3.    Pótbefizetés
A harmadik megoldási lehetőség a tagok pótbefizetésre való kötelezése. Mivel egy cég csak akkor működhet törvényesen, ha a saját tőke eléri a jegyzett tőke felét, ezért a társasági szerződésben rögzíthető a törzsbetétek arányának megfelelő pótbefizetési kötelezettség, mely a jegyzett tőkét nem emeli, de a saját tőke emelésére alkalmas.

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében, valamint a 119. cikkelyében kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek.

Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével, azaz biztosítani kell a fenntartható fejlődést, továbbá a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek
Az esélyegyenlőség biztosítása szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük illetve vállalásuk nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források.

Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi  szempontokat:
-    Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés növelheti versenyképességüket.
-    Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások. Többek között adókedvezmények és a járulékfizetés mérséklése.
-    Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor évről évre változó formában, hazai forrásból biztosított foglalkoztatás bővítési pályázati
támogatások is elérhetők, melynek célja a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása.
Az esélyegyenlőség szabályozása és gyakorlata Magyarországon

Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű:
-     Az Alkotmány ki mondja a megkülönböztetés tilalmát, mindezt általános érvénnyel.
-     Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez.
-     Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat.

A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló legfontosabb hazai jogszabály, a  2003. évi CXXV. törvény valósította meg. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvény könyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási tehermegfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el. Ez a hatóság az Egyenlő Bánásmód hatósága.

Esélyegyenlőségi intézkedések foganatosítása az Új Széchenyi Terv által támogatott projektekben

Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A horizontális elvárás azt jelenti, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az Új Széchenyi Terv az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítéséhez, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez. Néhány pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele is lehet, hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi intézkedések közül legalább két vállalást tegyen a vonatkozó pályázati kiírás útmutatójának megfelelően illetve annak rendelkezéseivel összhangban. A lehetséges vállalások egy része közvetlenül a megvalósítani kívánt projekthez kötődik, egy másik része pedig magára a pályázó szervezetre vonatkozik. A pályázati adatlapon erre a célra fenntartott táblázatban jelzi a pályázó, a benyújtáskor, a befejezéskor és a fenntartás végén érvényes érték megjelölésével, hogy milyen esélyegyenlőségi többlet vállalást kíván tenni. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesíthetőek.

A választható esélyegyenlőségi intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezek mindig az adott konstrukciótól függenek.

5 vagy több lakásból álló társasházak energiahatékonysági korszerűsítésére lehet pályázni még az idén, hamarosan. A pályázat 20 milliárd forintos keretösszege fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő támogatásból (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás nagy mértékű megtakarítást ér majd el.

Szakértői csapatunk segítségével sikeresen felkészülhet a hamarosan kiírásra kerülő új fejlesztési pályázatokra.

Regisztráljon az alábbi űrlapon és munkatársaink rövidesen megkeresik, segíteni fognak a felkészülésben!

Az Új Széchenyi Terv lebonyolításáért felelős Közreműködő Szervezetek első számú feladata, hogy a források rendeltetésszerűen, és szabályszerűen kerüljenek felhasználásra.
Az fenti keretek között megvalósuló pályázatok esetén, amennyiben a Kedvezményezett valamilyen szabályt szeg a Támogatási Szerződés megkötését követően, a Közreműködő Szervezet szabálytalansági eljárást indíthat ellene.
A fenti eljárás két módon zárulhat le: a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és jogkövetkezményt elrendelő döntéssel, illetve annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság.
Előbbi esetben az eljáró hatóság 4 féle jogkövetkezményt rendelhet el:
- a projekt költségeinek csökkentése, és ezzel a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése (súlyos esetben ez jelentheti a teljes támogatás visszafizetését)
- a támogatási szerződéstől való elállás
- a támogatási rendszerből történő kizárás, melynek maximális időtartama 5 év
- uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény
Ezen kívül a közreműködő szervezet kötelessége, hogy közzétegye a szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a kedvezményezett nevének, és a szabálytalanság leírásának megjelölésével, mely a cég reputációját is nagyban befolyásolhatja.
A Forrás Centrum Kft. munkatársai minden esetben felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a projekt keretében mit, hogyan, és milyen határidők betartásával szükséges megtenni, és dokumentálni a szabálytalanság elkerülése érdekében, ezért Önnek csak annyi a dolga, hogy kövesse munkatársaink több éves szakmai tapasztalaton alapuló útmutatásait.

A mikro-, kis- és középvállalkozások termelői kapacitásának bővítését segítő pályázat 8,5 milliárd forintos keretösszegére a tegnap délutáni adatok szerint az első nap több mint 2 1 0 0 igény érkezett, 18,5 milliárd forint értékben. A pályázatot legfrissebb információk szerint egyelőre nem függesztik fel, a kormány várhatóan további keretet fog majd utólag biztosítani. Csüggedésre nincs ok: hamarosan lényegesen nagyobb kerettel indul több, hasonló pályázat 2015-ben.

Forrás: MTI

“A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta

felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak hosszú távú eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttműködjenek. A fejlődés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelőzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben.

A fenntartható fejlődés tehát azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie.

A pályázó a környezetvédelmi szempontokat alapvetően két területen tudja erősíteni, illetve megvalósítani; saját menedzsmentjében és a megvalósítani kívánt projekt során. A környezetvédelmi követelményeket két csoportba lehet osztani; általános és speciális követelményeket fogalmaz meg. A legfontosabb általános követelmény, amely a pályázat típusától független, hogy minden projektnek törekednie kell a megjelölt fenntarthatósági szempontok minél erőteljesebb érvényesítésére.

A fenntarthatóság biztosítása lényegében saját érdekünket szolgálja és több szempontból is előnyös és hasznos, illetve már rövidtávon is gyakorlati előnyökhöz juttatja a pályázót.

A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati előnyöket jelenti:

-A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást.

- A pályázattal magasabb értékelési pontszám érhető el, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére.

- Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, nagy költségráfordítással beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni.

- A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét.

- A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában.

- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak az elkövetkezendő projektek megvalósításához és további támogatások megszerzéséhez.

A pályázati projekt adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték illetve a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak a vállalt szempontokat. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben eltérhet a kedvezményezettől vagy a projektgazdától.

A szempontok vállalása esetén az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés illetve csökkenés. Egyes esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelel a célnak.

A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők csak olyan intézkedés fogadnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott.

Összességében elmondható, hogy a fenntarthatósági szempontok vállalása, mind a pályázónak, mind a természeti környezetnek, mind pedig a társadalom számára pozitív hátassal van.

Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósításra kerülő projekt megkezdésével érdemes megvárni a támogató döntést, ugyanis ha a pályázatot mégsem bírálják el pozitívan, még van lehetőség újra pályázni. Természetesen ez a lehetőség csak akkor használható ki, hogyha a pályázati konstrukció a lehetséges újra beadás időpontjában még nyitva áll. Azonban, ha a támogató döntés előtt megkezdték a projektet és a pályázat nem nyert, akkor nincs lehetőség az újrapályázásra.

A megpályázott területtől függően a megkezdés időpontja a következők szerint alakulhat:

Építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

- az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva)
- olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan

Gép, berendezés, anyag, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén:

- az első beszerzendő eszköz, berendezés, anyag, termék stb. írásbeli megrendelése, vagy
- amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre a megvalósításra megkötött első szerződés megkötésének dátuma, vagy
- megrendelés és szerződés nélkül beszerzett eszköz, berendezés, termék esetén a számlán feltüntetett gazdasági teljesítés, a számla kiállítás és a számla kiegyenlítés dátuma közül a legkorábbi dátum

Foglalkoztatásra vonatkozó projektelem esetén:

- amennyiben új munkahely teremtésére irányul (vagy a projekt új munkavállaló alkalmazásával kezdődik meg), a projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja. A projekt keretében teremtett első új munkahelyhez kapcsolódó foglalkoztatott munkaszerződésében szereplő munkaviszony kezdőnapja nem lehet korábbi a pályázat benyújtását követő napnál.
- minden már esetben a kedvezményezettel munkaviszonyban álló, a projekt keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaköri leírásának módosítási időpontja.

Telephelyfejlesztés esetén:

- a telephelyet kivitelező cég felé adott megrendelés,
- amennyiben megrendelés nem készült, a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződés minősül a projekt megkezdésének.

Egy pályázati projekt általában úgy kezdődik, hogy a vállalkozóban/a cég vezetőiben felmerül a fejlesztési igény. Ilyenkor a leendő pályázó végiggondolja, hogy milyen eszközökre, milyen jellegű beruházásra lenne szüksége a további fejlődéshez, illetve mi az, amit reálisan meg is tudna valósítani. Ekkor a pályázó felkeresi a Forrás Centrum Kft-t, és a beruházásra vonatkozó elképzeléseket a szakmailag kompetens tanácsadóval egyeztetve megkeresik a megfelelő, és a cég számára legoptimálisabb pályázati forrást.

A konkrét pályázati elképzelés, és a konstrukció tisztázását követően a pályázó a tanácsadó rendelkezésére bocsátja a pályázat benyújtásához, a szükséges adatlapok kitöltéséhez szükséges adatokat, illetve a pályázati felhívásban meghatározott csatolandó dokumentumokat. Ekkor kerülhet beadásra a pályázat.

A benyújtást követően a Közreműködő Szervezet ellenőrzi, hogy minden dokumentumot beadtak-e, illetve, hogy azok a megfelelő formátummal, tartalommal rendelkeznek-e. A dokumentumokon kívül ellenőrzésre kerülnek az adatok, illetve a pályázati adatlapban szereplő szöveges részek. Megvizsgálják, hogy megfelelően kifejtésre kerültek-e a feltett kérdésekre adott válaszok, illetve, hogy az adatok helyesen kerültek-e kitöltésre. Amennyiben bármilyen hiányosságot észlel, és a pályázati felhívás is lehetőséget biztosít rá, hiánypótlást írnak ki.

A hiánypótlás maradéktalan teljesítése esetén, további kérdés merülhet fel, mely tisztázó kérdés keretében kerülhet tisztázásra. Ezt követően a Közreműködő Szervezet újból ellenőrzi a teljes pályázatot, és döntést hoz.

Amennyiben a pályázat sikeresnek bizonyul, a Közreműködő Szervezet támogató döntést, majd Támogatói Okiratot, illetve Támogatási Szerződést bocsát ki, mely alapján megkezdhető a projektben megjelölt beruházás.

Amennyiben a pályázati felhívás megengedi, lehetőség nyílik általában 25-50%-os mértékű támogatási előleg lehívására, mely segítheti a beruházás finanszírozását.

A beruházás befejezését követően a projekttel kapcsolatos dokumentáció benyújtásával van lehetőség a támogatás elszámolására, illetve a kifizetési kérelmek benyújtására, melyet követően a támogatás kiutalásra kerül.

A pályázati keretek között megvalósított beruházások esetén általában 3-5 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalni, melynek során fenn kell tartani a támogatott beruházást (vagyis működtetni kell), és teljesíteni kell a projektben tett vállalásokat. A működtetés és a vállalkozások nem teljesítése szankciókat vonhat maga után, amely a támogatás kamatokkal terhelt visszafizetését is jelentheti.

Magyarországon 4,145 milliárd euró - több, mint 1200 milliárd forint - jut a vidékfejlesztési program megvalósítására az unió mostani költségvetési időszakában, vagyis 2020-ig - tájékoztatta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjait.  Kis Miklós Zsolt elmondta, összességében a szóban forgó időszak alatt 13,061 milliárd eurónyi uniós forrás - vagyis 300 forintos euró árfolyamon számolva, mintegy 3918,3 milliárd forint - áll rendelkezésre az agráriumban. Ebből a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedések finanszírozására 8,916 milliárd euró - mintegy 2700 milliárd forint - használható fel. Éves átlagban ez összesen mintegy 653 milliárd forint forrást jelent a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára 2020-ig.