Feed aggregator

Bizonyosan nem könnyű elhelyezkedni ma a munkaerőpiacon megváltozott munkaképességűként. De mit is jelent ez? Ki számít megváltozott munkaképességűnek?

Megváltozott munkaképességűnek az számít, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy pedig az orvosi rehabilitáció után a munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.

Tehát kiterjed a törvény hatálya minden személyre, függetlenül attól, milyen fokú a fogyatékossága. Ma jelenleg hat besorolási osztály létezik. Az első a B1 kategória, melybe azok tartoznak, akiknek az egészségi állapota 51-60 százalékos, és rehabilitációval helyreállítható a foglalkoztathatósága.

B2 kategóriába tartozik, akinek szintén 51-60 százalékos az egészségi állapota, viszont nem rehabilitálható. A következő kategória pedig a C1 besorolás, melyben az egészségi állapot 31-50 százalékos, és tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel. A C2 besorolásba szintén a 31-50 százalékos egészségi állapot kerül, annyi különbséggel, hogy itt a személy rehabilitációja nem javasolt.

D besorolást kaphat az a személy, kinek az egészségi állapota 1-30 százalék között mozog, és képes még önellátásra orvosszakmai szempontból, de a foglalkoztathatósága csak folyamatos támogatással lehetséges. Végül az E kategóriába azok tartoznak, akiknek szintén 1-30 százalék között van az egészségi állapota, de önellátásra nem képesek, vagy csak segítséggel.

A jelenlegi szabályok szerint foglalkoztatni csak azokat a megváltozott munkaképességű munkavállalókat tudják a munkáltatók, akik rendelkeznek ezzel a komplex felülvizsgálattal. Valamint támogatást is kaphatnak a cégek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után.

Egy ismert élelmiszergyártó vállalat a reggelizés népszerűsítését célzó kampánya keretében várta csütörtök délelőtt 9 és 11 óra között az érdeklődőket a Kálvin téren felállított reggeliző zónájához. A reggelizni vágyók Debreczeni Zitával is találkozhattak.

tovább

Brazilian AVIBRAS Tupi Light Protected Vehicle

En prononçant son premier discours exclusivement consacré à la dissuasion nucléaire, le chef de l'État se livre à un exercice obligé.

With a few days to go before the High Level Conference on Healthy Lifestyles called by the Latvian Presidency, delegates and experts will be making their way to Riga to enjoy a glass of Kvass before discussions begin.

The industry, for its part, awaits the conference’s verdict(s) with baited breath. Will certain products be targeted? Will reformulation need a boost? The answers (or lack thereof) will be revealed on Monday 23rd of February. 

In the meantime, let’s recap where the discussion on nutrition and physical activity currently stands….

Let’s begin the story in early 2014, at the High Level conference hosted by the Greek Presidency. The Hellenic crowd focused on non-communicable diseases (NCDs) among vulnerable populations including the elderly and, of course, children. Today, the Latvians have decided to hone the discussion down to the most important and most contentious of issues; one that Latvia’s Health Minister, Guntis Belēvičs, has described as the ‘taste of childhood’[1].

As is often the case with Council Presidencies, the decision to focus on childhood obesity reflects Latvia’s own public health aims. With obesity rates slightly above the European average[2], Latvia has implemented one of the most radical prevention schemes in the region. In 2006, the government limiting the distribution of foods containing additives, colourants, sweeteners and preservatives in schools, while also launching a National Sporting Development Program to increase physical activity among children[3].

 

 

 

 

 

But not all countries have endorsed the Latvian approach. With a wide variety of dietary styles and cultural particularities, defining a single, regionally applicable solution to obesity is all but simple. Nonetheless, the EU Action Plan on Childhood Obesity, drawn up under the Greek Presidency will be used as a solid common ground on which to base the discussions and will act as a ‘guide for effective action’[4].

By 2020, the plan aims to help Member States achieve 6 core objectives, each associated to a number of precise targets [5]:

1. Support a healthy start in life
2. Promote healthier environments, especially in schools ƒ
3. Make the healthy option, the easier optionƒ
4. Restrict marketing and advertising to children ƒ
5. Inform and empower familiesƒ
6. Encourage physical activity ƒ

While the nominal purpose of the conference is to “assess the implementation progress of strategic documents on nutrition and physical activity in the EU”, measuring success will be done in true EU style. To avoid any pointing of fingers at high or low achievers, the agenda of the High Level Conference[6] will focus on sharing best practice among member states – in full respect of subsidiarity and proportionality. We expect much chit chat on who did what and very little practical information.

However, some data does exist and it looks like Europe isn’t doing too badly. The WHO’s country reports reveal that 100% of Member States have adopted policies limiting the marketing of food and beverages to children and over 90% have acted on salt reduction[7]. They’ll need to work a little harder on trans-fat reductions and physical activity recommendations, but there is reason to believe that Europe is moving in the right direction. The 2014 Health at a Glance report also noted that education to consumers, availability of healthy food options and encouraging physical activity are the strongest areas of progress[8].

 

Now one question remains: will current progress be enough? What further recommendations can be expected? In line with the Global Status of NCDs Report[9], it is likely that the WHO will demand stronger political engagement towards encouraging physical activity. This may happen through social marketing and mass media campaigns. Other recommendations could focus on the re-activation of the fruit and milk scheme, recently suspended by the Juncker Commission under its new Work Programme. Only time will tell…

Either way, we expect that the High Level Conference will directly influence the EPSCO preparatory meetings and the final Council Conclusions later this year. If we were academics we would ask… To what extent? Well, to the extent that scientific opinion is taken into account in EU policy making. While experts will likely call for the need for social involvement programmes of adequate dietary guidelines and of perfectly nutritious school meals, country budgets will still be limited, political and cultural approaches to food will still diverge and in the end… humans will be humans… and we do love our culinary delights!`

Our policy analysis on the conference will be coming soon … watch this space!

 

Alessia Mortara, Adriano Addis and Lindsay Hammes

 

 

[1] https://www.theparliamentmagazine.eu/articles/opinion/latvian-presidency-will-promote-healthy-lifestyle

[2] http://ec.europa.eu/health/reports/docs/health_glance_2014_en.pdf

[3] http://www.who.int/fctc/reporting/party_reports/latvia_annex2_public_health_strategy_2011_2017.pdf

[4] http://gr2014.eu/sites/default/files/Nutrition%20and%20Physical%20Activity%20Press%20Release%202%20EN.pdf

[5] http://ec.europa.eu/health/nutrition_physical_activity/docs/childhoodobesity_actionplan_2014_2020_en.pdf

[6] https://eu2015.lv/images/Kalendars/VM/Draft_Agenda_100215_FINAL.pdf

[7] http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0005/243419/Summary-document-28-MS-country-profile.pdf?ua=1

[8] http://ec.europa.eu/health/reports/european/health_glance_2014_en.htm

[9] http://www.who.int/nmh/publications/ncd-status-report-2014/en/

The Master of Advanced Studies (MAS) is jointly run by the Geneva Centre for Security Policy and the Global Studies Institute (GSI) of the University of Geneva.

It is based upon the internationally recognized training expertise of GCSP’s Leadership in International Security Course , a course on international security policy entering its 30th year, and the long-standing academic expertise of the Global Studies Institute of the University of Geneva. The MAS attracts participants who serve in the broad area of security policy, be it in government, military, private sector or international institutions and agencies engaged in security-related policy planning and decision-making. 

Orbán egyszerre akar az Európai Unióban lenni és azon kívül – véli egy elemzés, és ezt számon is kérné a ma Varsóba érkező magyar...

Ben oui: ceci est le deux millième billet rédigé sur égéa (je n'ai pas dû tous les publier, il doit y en avoir une dizaine mis de côté)...

Comme le temps passe, disait l'autre.

Merci de votre fidélité.

O. KEmpf

Philip Dunne MP and military officials look on at the beginning of the International Armoured Vehicles con

Philip Dunne MP and military officials look on at the beginning of the International Armoured Vehicles con

On a visit to Portsmouth, Prime Minister David Cameron has announced significant government investment in the UK’s defence capabilities in the region, including a major service support contract that will sustain 450 jobs. The Ministry of Defence has signed a &

 Editorial de la Lettre de l'IRSEM n°1-2015
Les travaux de sciences sociales ont largement analysé le phénomène du terrorisme, divergeant fortement sur la nature de celui-ci. Trois familles d'approches principales se distinguent, qui voient le terrorisme soit comme un ennemi géopolitique classique, soit comme le résultat d'un processus social, soit comme une notion procédant d'une construction discursive, souvent au risque de l'amalgame. Du contenu de ces analyses dépend naturellement aussi la question de la lutte contre le terrorisme, et des priorités qui doivent être les siennes.
La première analyse procède souvent d'une approche dite réaliste des relations internationales (encore qu’il puisse s’agir également d’une approche idéologique) où prime le rapport de force sinon interétatique, du moins entre adversaires institutionnalisés, structurés et dotés d'un centre de décision poursuivant des objectifs stratégiques identifiables. La grammaire de la « guerre contre la terreur » résume donc relativement bien cette posture, qui voit en cette terreur un ennemi dont les centres névralgiques doivent être détruits, au besoin par l’action militaire, dans un affrontement territorialisé, à l’issue vitale pour la survie et l’intérêt national, et répondant à une vision duale et donc classique de la conflictualité. Dans cette approche, la terreur « nous » vise pour ce que nous sommes et qu’elle veut détruire. Et la supériorité militaire doit parvenir à la réduire.
L’approche plus « sociologique », qui préfère évoquer l’entreprise de violence plutôt que le terrorisme, implique que ce dernier procède d’une rencontre entre une offre (l’entreprise de violence) et une demande sociale nourrie par la frustration, la misère voire l’humiliation. Il n’y a pas de terrorisme durable, insiste-t-on alors, sans terrain propice à l’offre de violence. La réponse militaire risque donc, à l’inverse du postulat plus classique, de renforcer le terrorisme, a fortiori du fait que selon cette toute autre vision, ce dernier « nous » vise pour ce que nous faisons, et non pour ce que nous sommes. Le discours sur le terrorisme comme ennemi de la démocratie ou de la liberté fait place ici à un discours sur le terrorisme comme riposte asymétrique à des faits ou actions politiques, riposte qui vise non plus des entités pour elles-mêmes, mais des politiques étrangères, dont la radicalisation fera le jeu de l’entreprise de violence. Et seul un traitement social profond des situations de tensions serait en mesure de lutter durablement contre ce marché et contre le succès de ses entrepreneurs.
Enfin, une approche plus critique – dont les nuances, là encore, sont multiples et subtiles, mais là n’est pas l’objet de ce court papier – nous met en garde contre la construction même de l’objet ou du concept de « terreur », notamment à l’heure des actions en réseau, des nébuleuses d’acteurs et des causalités complexes. Pour une telle approche, qui correspond en partie à l’école constructiviste, un discours erroné (volontairement ou non) sur la nature même de ce type de violence peut avoir des conséquences néfastes sur sa compréhension, sur la possibilité de la réduire, objectifs qui peuvent même passer au second plan derrière les intérêts de ceux-là même qui en mobilise le spectre. La compréhension même du « terrorisme » serait ici obstruée par sa réification ou par la manipulation de son invocation. En imaginant une hydre terroriste internationale globale ou un continuum d’insécurité allant de la petite délinquance microsociale au grand jeu macro-politique, on passerait alors à côté de dynamiques réelles, qui nécessiteraient d’autres traitements.
Qu’on le veuille ou non, nos approches du phénomène terroriste se situent entre (ou sont influencées par) ces trois pôles grossièrement brossés ici. L’approche réaliste opte pour la détermination politique, l’approche sociologique pour la compréhension en profondeur et les méthodes longues, l’approche critique pour une remise en cause des termes même du discours. Le débat est trop étendu pour être tranché ici, et l’agenda de recherche reste ouvert pour plusieurs générations de jeunes chercheurs. La tradition française, qui opte plus volontiers pour une approche sociologique de la violence comme d’ailleurs de la guerre en général (Gilles Dorronsoro, Amélie Blom…), insistant sur la mobilisation (Bernard Rougier, Pénélope Larzillière…), est riche en la matière (voir notre Champs de Marsn°22-2012, Rationalités des terrorismes, et l’accent mis par l’IRSEM, dans ses programmes de recherche, sur des notions telles que la résilience, les dynamiques de recrutement, etc.). Les recherches menées actuellement, quelles que soit leur préférence théorique, doivent être encouragée encore.

Ce communiqué peut être reproduit à condition d'en citer la source

Au mois de mars 2011, à l'issue d'une campagne médiatique d'une rare intensité initiée par BHL, Nicolas Sarkozy décida d'entrer en guerre contre le colonel Kadhafi avec lequel il était encore dans les meilleurs termes quelques mois auparavant. Le 17 mars, Alain Juppé, ministre des Affaires étrangères, arracha la résolution 1973[1] au Conseil de Sécurité de l'ONU, ce qui permit d'ouvrir les hostilités. Le 19 mars, 19 avions français (chasseurs et ravitailleurs) lancèrent un raid de 2h30 au dessus de la Libye. L'incompréhensible guerre franco-libyenne ou otano-libyenne, venait de débuter.
Les raisons de ce conflit aux conséquences à ce point dramatiques qu'une intervention internationale paraît aujourd'hui indispensable sont toujours aussi mystérieuses. A l'époque, l'Elysée avança l'argument d'une action humanitaire destinée à "sauver la population de Benghazi". Le mardi 16 décembre 2014, le président tchadien Idriss Deby donna une autre explication en déclarant qu'en entrant en guerre en Libye: " l'objectif de l'OTAN était d'assassiner Kadhafi. Cet objectif a été atteint "[2].
Quoiqu'il en soit de ses causes officielles ou officieuses, réelles ou supposées, étayées ou fantasmées, le résultat de cette guerre "pour la démocratie et les droits de l'homme", est catastrophique :
- Les alliés islamistes du Qatar et de la Turquie ont pris le contrôle d'une partie des approvisionnements gaziers et pétroliers de l'Europe.

- Daesh a lancé une entreprise de coagulation des milices islamistes. Celles qui lui ont fait allégeance contrôlent une partie de la Cyrénaïque et à l'ouest, elles sont sur la frontière tunisienne. Partout, elles font régner la terreur.

- L'Egypte est directement menacée ainsi que la Tunisie et l'Algérie. Au sud, le Tchad et le Niger sont en première ligne alors qu'avec Boko Haram un second front islamiste s'est ouvert sur leurs frontières.

- Les gangs islamo-mafieux déversent des dizaines de milliers de migrants sur les côtes européennes. Au lieu de les refouler, la marine italienne les récupère en mer pour les installer en Europe...d'où ils ne repartiront plus. Or, tout le monde sait que des terroristes se dissimulent parmi eux et qu'ils vont créer des cellules "dormantes" au sein de l' "espace Schengen".
Face à ce désastre, comme s'ils étaient étrangers au chaos qu'ils provoquèrent, Nicolas Sarkozy et Alain Juppé aspirent à la plus haute charge de l'Etat français. Quant à leur inspirateur guerrier, il continue à promener sa superbe et son échancrure de col sur les plateaux des télévisions...
Bernard Lugan
18/02/2015


[1]Voir à ce sujet le texte de la conférence de presse d'Alain Juppé à New York (www.ambafrance-at.org).[2] Voir mon communiqué daté du 1 janvier 2015 dont le titre est "Le but de la guerre était-il d'assassiner le colonel Kadhafi ?".

Russian KamAZ-63969 Mine Resistant Ambush Protected Vehicle

A lengyel sajtó a Putyin-látogatás kapcsán elsősorban Ukrajnára figyelt.

Voici la deuxième édition d'un ouvrage paru l'an dernier chez Lavauzelle et qui avait connu un certain succès. Cette nouvelle édition est augmentée de tout un tas de contributions et témoignages qui en font l'ouvrage de référence sur cette opération. J'y participe au travers d'un article sur "Serval, quelques enseignements stratégiques".

Présentation de l'éditeur

La guerre du Mali est incompréhensible si l'on ne croise le témoignage de ses acteurs directs avec une réflexion approfondie sur l'instabilité de l'espace sahélien sur le temps long. Mali, une paix à gagner présente pour la première fois les témoignages inédits d'officiers ayant occupé des commandements opérationnels dans les premières semaines de l'engagement. Ces retours d'expérience couvrent l'ensemble du spectre des responsabilités assumées au feu par les officiers de l'armée de terre. Il s'en dégage une idée force : si l'armée française a su stabiliser provisoirement un territoire immense malgré les insuffisances de ses matériels, c'est qu'elle a misé sur une approche géoculturelle qui en fait la spécificité. Pour les officiers et les professeurs de l'armée française, il ne fait aucun doute que la stabilisation politique du Mali ne pourra se faire sans une réelle prise en compte de ses fractures culturelles. Faute de quoi la paix resterait bien fragile. Au fil des pages, articles universitaires et témoignages militaires entrent en résonance pour laisser entrevoir les contours d'un art français de la guerre, celui-là même qui force aujourd'hui l'admiration de nos alliés sans toutefois troubler l'insouciance légère de notre propre opinion publique.

Biographie de l'auteur

Cet essai a été rédigé par le groupe SYNOPSIS, du Centre de Recherches des Ecoles de Coëtquidan sous la direction d'Olivier HANNE. Animant un réseau interdisciplinaire d'universitaires et d'officiers, SYNOPSIS a pour ambition de replacer la culture au service de l'action. Les rédacteurs en sont Stéphane BAUDENS, Olivier CHANTRIAUX, Thomas FLICHY de LA NEUVILLE, Olivier HANNE, Gregor MATHIAS, Antoine-Louis de PREMONVILLE, Francis SIMONIS et Anne-Sophie TRAVERSAC. Ont également participé à ce livre par leurs réflexions Oliver KEMPF et Olivier TRAMOND. Les officiers ayant participé aux opérations et ayant contribué à la rédaction de ce livre sont Tanguy B., Bernard BARRERA, Bruno BERT, Benoît DESMEULLES, Arnaud LE GAL, Nicolas RIVET, Grégoire de SAINT-QUENTIN et Philippe S.

Mali, une paix à gagner - Analyses et témoignages sur l'opération Serval

LE SAHEL ENTRE TEMPÊTES ET GLACIATIONS IMPÉRIALES

Au-delà des apparences, l'espace sahélien se présente comme une mer oscillant entre tempêtes et glaciations impériales. Le flux et le reflux de cet océan singulier s'expliquent tout à la fois par la vitalité des empires qui le bordent et par le dynamisme de la côte africaine. Espace de transition entre les zones pastorales et agricoles, le Sahel a été provisoirement stabilisé par la colonisation française avant de redevenir une zone d'insécurité.

LE SAHEL, ESPACE DES EMPIRES OU DU VIDE (T. Flichy)

Sur la longue durée, l'espace sahélien alterne entre constructions impériales et zone de non-droit. Contrasté humainement et géographiquement, le Sahel représente un arc reliant le Soudan à la Mauritanie en incluant le Tchad, le Niger, le Mali, le Sud algérien et le Sud marocain jusqu'à l'Océan Atlantique. Ce désert, qui traverse le Mali, constitue une zone très ancienne de transition entre les zones pastorales et agricoles. Il s'agit d'un monde semi-désertique très contrasté géographiquement et humainement, il existe au cœur du Sahel une véritable concurrence entre les nomades, qui ont tendance à vouloir descendre vers le sud pour y abreuver leurs troupeaux, et les populations sédentaires du sud, qui veulent préserver leurs greniers contre les razzias du nord. A l'échelle du continent africain, cette zone constitue un vieil espace de contact entre le monde méditerranéen et celui de la pré-savane. Les axes caravaniers partaient anciennement de Libye en évitant la partie centrale du Sahara. Des empires s'y développèrent entre le lac Tchad et l'Atlantique. Le premier fut l'empire du Ghana, puis celui du Mali, qui l'engloba, et enfin un troisième, l'empire Songhaï. Tant que ces empires existaient, il était impossible pour les Touaregs de razzier les rives du Niger. Or l'empire Songhaï éclata en raison des grandes découvertes portugaises. La victoire de la caravelle sur la caravane lui fit perdre tout intérêt. Les mines d'or se mirent désormais à écouler leurs produits vers les ports portugais. Les Marocains réagirent, car tous les axes transsahariens faisaient la richesse du Maroc. Le sultan du Maroc pensa que les souverains Songhaïs ne voulaient plus commercer avec lui et les somma de le reprendre. En 1590, il lança une expédition qui partit de la région de Marrakech vers Tombouctou. Les Marocains y créèrent un territoire dépendant, le Pachalik de Tombouctou. Mais avec le temps, les liens se distendirent. Quand les implantations européennes disparurent, avec la fin de la traite transatlantique des esclaves, les empires connurent une véritable renaissance : le Sahel se réveilla sous la poussée islamique. Les années 1780-1890 furent à cet égard des périodes de Djihad, qui refaçonnèrent durablement la carte du Sahel.

L'inversion des rapports nord-sud par la colonisation française

La colonisation opéra un véritable renversement au profit du sud. Celle-ci fut précédée par quelques voyages d'exploration. René Caillié (1799-1838), qui avait passé huit mois en compagnie des Maures braknas de Mauritanie afin d'être initié à l'arabe et à l'Islam passa à Mopti en 1828. Se faisant passer pour un humble lettré musulman, il remonta le fleuve Niger en pirogue et fut le premier Européen à entrer à Tombouctou. Son journal d'un voyage de Tombouctou et à Jenné, publié en 1830, témoigne des conditions très difficiles de pénétration de cette contrée pour les Européens en voyage d'exploration. Lorsque les Français s'établirent au Mali, les territoires Bambaras étaient périodiquement ravagés par les esclavagistes de la zone sahélienne. Le royaume Bambara n'avait d'ailleurs succombé sous les coups des islamistes qu'à la veille de la colonisation. Cela explique les raisons pour lesquelles les Bambaras accueillirent positivement la colonisation et qu'ils s'enrôlèrent dans les tirailleurs sénégalais. Le Mali fut pacifié par le lieutenant-colonel Gallieni, qui raconte dans Deux campagnes au Soudan français, 1886-1888, l'appui décisif apporté par les noirs Bambaras. (...)

Romanian TAB-77 Armored Personnel Carrier

Hosszas egyeztetés után, 2015. február 12-én, 13 pontos (+ függelék) megállapodás született Minszkben az ukrajnai polgárháború további eszkalálódásának megakadályozásán és a béke megteremtése feltételeinek kialakításán munkálkodó kontaktcsoport kereteiben (Leonyid Kucsma volt ukrán elnök, mint Kijev megbízottja és a DNK - LNK vezetői között, az EBESZ és Oroszország közvetítésével), amelyet a „normandiai formátum” részvevői (Oroszország, Franciaország, Ukrajna elnökei és Németország kancellárja) deklarációjukkal megerősítettek.

 

A Minszki Megállapodás megvalósításának komplex intézkedései

2015. február 12.

1. Haladéktalan és mindenre kiterjedő tűzszünet Ukrajna Donyeck és Luganszk megyéi egyes körzeteiben és annak szigorú végrehajtása 2015. február 15. 00 óra 00 perctől (kijevi idő szerint).

2. Mindkét fél részéről a nehézfegyverzet visszavonása egyenlő távolságra, abból a célból, hogy egymástól elválasztó, minimálisan 50 km széles biztonsági övezetet hozzanak létre a 100 mm és nagyobb kaliberű tüzérségi rendszerek, s 70 km széles biztonsági övezetet a rakéta sorozatvevők (РСЗО) és 140 km a „Torpedo-S”, „Uragan”, „Smerc” jelű rakéta sorozatvetők és a „Tocska”, („TocskaU”) taktikai rakéta rendszerek számára:  

- az ukrán hadsereg számára: a tényleges frontvonaltól számítva,

- az Ukrajna Donyeck és Luganszk megyéi egyes körzeteinek fegyveres alakulatai számára: a 2014 szeptember 19. minszki memorandum szerinti frontvonalat figyelembe véve

A fentiekben felsorolt nehézfegyverzet visszavonását legkésőbb a tűzszünet utáni második napon kell elkezdeni és 14 nap alatt befejezni;

Ebben a folyamatban közreműködik az EBESZ a Háromoldalú Kontaktus csoport támogatásával.

3. Az EBESZ részéről biztosítani kell – igénybe véve minden szükséges technikai eszközt, közte a szputnyikokat, pilóta nélküli repülőket, rádiólokációs rendszereket stb. – a fegyverszünet és az első naptól a nehézfegyverzet visszavonása rendjének hatékony monitoringolását és verifikációját.

4. A visszavonás utáni első napon el kell kezdeni a dialógust a helyi választások lebonyolításának a  módjairól, összhangban az ukrán törvénykezéssel és a „Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek helyi önkormányzatai ideiglenes rendjéről” szóló Ukrajna Törvényével, valamint ezeknek a körzeteknek a jelölt törvények alapján kialakított jövendő rendjével.  

Haladéktalanul, de a jelen dokumentum aláírását követő 30 napnál nem később, Ukrajna Legfelsőbb Ráda fogadjon el határozatot annak a területnek a megjelölésével, amelyre a különleges rend kiterjed, összhangban a „Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek helyi önkormányzatai ideiglenes rendjéről” szóló Ukrajna Törvényével”, annak a vonalnak az alapján, amelyet 2014. szeptember 19. Minszki Memorandum meghatározott.

5. Biztosítani kell a mefkegyelmezést és az amnesztiát annak a törvénynek az erejét alkalmazva, amely megtíltja az Ukrajna Donyeck és Luganszk megyéi egyes körzeteiben megvalósult eseményekkel kapcsolatban személyek üldözését és megbüntetését.

6. Biztosítani kell minden túszként és törvénytelenül fogva tartott személy szabadon bocsátását és kicserélését a”mindenkit mindenkire” elv alapján. Ezt a folyamatot be kell fejezni legkésőbb a szétválasztást követő ötödik napon.

7. Biztosítani kell a nemzetközi mechanizmusok alapján a rászorulóknak a humanitárius segélyekhez a  biztonságos hozzáférését, őrzését és elosztását.

8. Meg kell állapítani a szociális-gazdasági kapcsolatok teljes helyreállításának módozatait, beleértve az olyan szociális utalásokat, mint a nyugdíjak kifizetése és más fizetések (bevételek és jövedelmek, valamennyi kommunális számla időbeni befizetése, Ukrajna jogi kereteiben az adózás felújítása).

Ezen célok teljesítésére Ukrajna visszaállítja a konfliktus által érintett körzetekben a bankrendszerének szegmensei feletti irányítását, és, lehet, hogy nemzetközi mechanizmust hoznak létre az iyen utalások megkönnyítésére.

9. Visszaállításra kerül az Ukrán Kormány részéről az állami határ feletti teljes ellenőrzés a konfliktus egész övezetében. Ezt el kell kezdeni a helyi választások utáni első napon, és be kell fejezni a mindent átfogó politikai rendezést (helyi választások Donyeck és Luganszk megyéi egyes körzeteiben az Ukrán Törvény alapján és az alkotmányos reform) követően 2015. végéig, amennyiben teljesülnek a 11 pont feltételei – konzultálva és egyeztetve a Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek képviselőivel, a Háromoldalú Kontakt csoport keretében.

10. Az EBESZ felügyeletével kivonásra kerül Ukrajna területéről valamennyi kűlföldi fegyveres alakulat, haditechnika, valamint a zsoldosok. Lefegyvereznek valamennyi törvénytelen csoportot.

11. Alkotmányos reformra kerül sor Ukrajnában úgy, hogy 2015 végéig az új Alkotmány életbe lépjen. Az Alkotmány kulcselemeként a decentralizáció szerepeljen (figyelembe véve Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek sajátosságait, egyeztetve ezen körzetek képviselőivel), valamint állandó törvényhozás elfogadása 2015 végéig, Donyeck és Luganszk megyék egyes körzetei különleges státuszáról, azokkal a rendelkezésekkel összhangban, amelyeket a fűggelék jelöl ki.

12. A„Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek helyi önkormányzatai ideiglenes rendjéről” szóló Ukrajna Törvénye alapján azok a kérdések, amelyek a helyi választásokat érintik, megvitatásra és összehangolásra kerülnek Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek képviselőivel, a Háromoldalú Kontaktus csoport keretében. A választásokat az EBESZ standartjai betartásának megfelelően rendezik meg, az EBESZ Emberi Jogi és Demokrácia Intézményei Irodája monitoringozásával.  

 13. A Minszki Megállapodások megfelelő aspektusainak megvalósításáért, többek között munkacsoportokat hoznak létre, a Háromoldalú Kontaktus csoport tevékenységének intenzivebbé tétele érdekében

Függelék:

A „Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek helyi önkormányzatai ideiglenes rendjéről” szóló Törvénnyel összhangban lévő intézkedések az alábbiakat foglalják magukba:

- a Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteinek eseményeivel kapcsolatban személyek felmentése a diszkrimináció, üldöztetés és büntetés  alol;

 - jog a nyelvi önrendelkezésre;

- a helyi önkormányzat szerveinek részvétele Donyeck és Luganszk megyék egyes körzetei ügyészsége és bíróságai vezetőinek kinevezésében;

- a végrehajtó hatalom központi szervei számára lehetővé tenni, hogy megállapodásokat kössenek a helyi önkormányzatok megfelelő szerveivel a Donyeck és Luganszk megyék egyes körzetei gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésére vonatkozóan;

- az állam támogatást nyújt Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteiszociális-gazdasági fejlesztéséhez;

- a központi hatalom szervei részéről közreműködés a Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteiben az Orosz Föderáció régióival megvalósuló határon átívelő együttműködésben ;

- Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteiben a közbiztonság fenntartása céljából a helyi tanácsok döntése szerint népi-őrség osztagok létrehozása;

- az Ukrajna Legfelsőbb Ráda törvénye szerint meghírdetett soron kívüli választásokon megválasztott helyi tanácsi képviselők és tisztségviselők felhatalmazásait nem lehet idő előtt megszüntetni.

 A dokumentumot aláírták a Háromoldalú Kontaktus csoport részvevői:

Hajdi Taljavini követ,

Ukrajna második Elnöke, L.D. Kucsma;                           

az Orosz Föderáció nagykövete Ukrajnában, M.Ju. Zurabov;                                                      

A.V. Zaharcsenko

I.V. Plotnyickij

 

Az Elnökök nyilatkozata

2015. február 12.

 

Az Orosz Föderáció Elnökének, Ukrajna Elnökének, a Francia Köztársaság Elnökének és a Német Szövetségi Köztársaság Kancellárjának Nyilatkozata a 2015. február 12-én elfogadott Minszki Megállapodás megvalósításának komplex intézkedései támogatására.

Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció Elnöke, Pjotr Porosenko, Ukrajna Elnöke, Francois Hollande, a Francia Köztársaság Elnöke és Angela Merkel, a Német Szövetségi Köztársaság Kancellárja megerősítik, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Mély meggyőződéssel vallják, hogy a kizárólag békés rendezésnek nincs alternatívája. Teljes egészében készek bármilyen lehetséges intézkedésre – külön-külön és együttesen is – ezen célokért.

 

Ebben a kontexusban hagyják jóvá a vezetők a Minszki Megállapodás megvalósításának komplex intézkedéseit, amelyet 2015. február 12-én elfogadtak és aláírtak mindazok, akik ugyancsak aláírták 2014. szeptember 5-én a Minszki Jegyzőkönyvet és a 2014. szeptember 19-i Minszki Memorandumot. A Vezetők hozzáteszik a saját részüket a folyamathoz és latba vetik a befolyásukat a megfelelő oldalakra, hogy elősegítsék a komplex intézkedések megvalósulását.

 Németország és Franciaország technikai segítséget nyújt a konfliktusban érintett körzetekben elpusztult bankszegmens helyreállításához. Ez lehet, hogy nemzetközi mechanizmus létrehozása által történhet a szociális ellátás megvalósulásához hozzájárulásként.

A Vezetők osztják azt a meggyőződést, hogy az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország közötti együttműködés megerősítése elősegíti a jelenlegi válság rendezését. Ezen célokból támogatják a háromoldalú tárgyalások folytatását az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország között az energetikai kérdésekben azzal, hogy lépések történjenek a „téli gázcsomag” fejlesztésében.

Ugyancsak támogatják a háromoldalú tárgyalásokat az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország között abból a célból, hogy gyakorlati megoldásokat alakítsanak ki az Oroszországban nyugtalanságot kiváltó kérdésekben, az Ukrajna és az Európai Unió közötti elmélyült és mindenre kiterjedő szabadkereskedelmi övezetről szóló Megállapodás megvalósításával kapcsolatban.

 

A Vezetők továbbra is elkötelezettek az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő egységes gazdasági és humán térség létrehozásának szellemiségében, az EBESZ elvei és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása alapján.

A Vezetők a továbbiakban is elkötelezettek a Minszki Megállapodások megvalósításában. Ennek érdekében megállapodtak, hogy kontroll –mechanizmust hoznak létre „normandiai formátumban”, amely folyamatos periodikával találkozókat tart, általában a külügyminisztériumokat képviselő vezető beosztású személyek szintjén.

 

http://news.kremlin.ru/ref_notes/4804

 

 

 

Комплекс мер по выполнению Минских соглашений

12 февраля 2015 года

1. Незамедлительное и всеобъемлющее прекращение огня в отдельных районах Донецкой и Луганской областей Украины и его строгое выполнение начиная с 00 ч. 00 мин. (киевское время) 15 февраля 2015 года.

2. Отвод всех тяжелых вооружений обеими сторонами на равные расстояния в целях создания зоны безопасности шириной минимум 50 км друг от друга для артиллерийских систем калибром 100 мм и более, зоны безопасности шириной 70 км для РСЗО и шириной 140 км для РСЗО «Торнадо-С», «Ураган», «Смерч» и тактических ракетных систем «Точка» («Точка У»):

- для украинских войск: от фактической линии соприкосновения;

- для вооруженных формирований отдельных районов Донецкой и Луганской областей Украины: от линии соприкосновения согласно Минскому меморандуму от 19 сентября 2014 г.

Отвод вышеперечисленных тяжелых вооружений должен начаться не позднее второго дня после прекращения огня и завершиться в течение 14 дней.

Этому процессу будет содействовать ОБСЕ при поддержке Трехсторонней Контактной группы.

3. Обеспечить эффективный мониторинг и верификацию режима прекращения огня и отвода тяжелого вооружения со стороны ОБСЕ с первого дня отвода, с применением всех необходимых технических средств, включая спутники, БПЛА, радиолокационные системы и пр.

4. В первый день после отвода начать диалог о модальностях проведения местных выборов в соответствии с украинским законодательством и Законом Украины «О временном порядке местного самоуправления в отдельных районах Донецкой и Луганской областей», а также о будущем режиме этих районов на основании указанного закона.

Незамедлительно, не позднее 30 дней с даты подписания данного документа, принять постановление Верховной Рады Украины с указанием территории, на которую распространяется особый режим в соответствии с Законом Украины «О временном порядке местного самоуправления в отдельных районах Донецкой и Луганской областей» на основе линии, установленной в Минском меморандуме от 19 сентября 2014 г.

5. Обеспечить помилование и амнистию путем введения в силу закона, запрещающего преследование и наказание лиц в связи с событиями, имевшими место в отдельных районах Донецкой и Луганской областей Украины.

6. Обеспечить освобождение и обмен всех заложников и незаконно удерживаемых лиц на основе принципа «всех на всех». Этот процесс должен быть завершен самое позднее на пятый день после отвода.

7. Обеспечить безопасный доступ, доставку, хранение и распределение гуманитарной помощи нуждающимся на основе международного механизма.

8. Определение модальностей полного восстановления социально-экономических связей, включая социальные переводы, такие как выплата пенсий и иные выплаты (поступления и доходы, своевременная оплата всех коммунальных счетов, возобновление налогообложения в рамках правового поля Украины).

В этих целях Украина восстановит управление сегментом своей банковской системы в районах, затронутых конфликтом, и, возможно, будет создан международный механизм для облегчения таких переводов.

9.  Восстановление полного контроля над государственной границей со стороны правительства Украины во всей зоне конфликта, которое должно начаться в первый день после местных выборов и завершиться после всеобъемлющего политического урегулирования (местные выборы в отдельных районах Донецкой и Луганской областей на основании Закона Украины и конституционная реформа) к концу 2015 года при условии выполнения пункта 11 – в консультациях и по согласованию с представителями отдельных районов Донецкой и Луганской областей в рамках Трехсторонней Контактной группы.

10. Вывод всех иностранных вооруженных формирований, военной техники, а также наемников с территории Украины под наблюдением ОБСЕ. Разоружение всех незаконных групп.

11. Проведение конституционной реформы в Украине со вступлением в силу к концу 2015 года новой конституции, предполагающей в качестве ключевого элемента децентрализацию (с учетом особенностей отдельных районов Донецкой и Луганской областей, согласованных с представителями этих районов), а также принятие постоянного законодательства об особом статусе отдельных районов Донецкой и Луганской областей в соответствии с мерами, указанными в примечании[1], до конца 2015 года. (См. примечание.)

12. На основании Закона Украины «О временном порядке местного самоуправления в отдельных районах Донецкой и Луганской областей» вопросы, касающиеся местных выборов, будут обсуждаться и согласовываться с представителями отдельных районов Донецкой и Луганской областей в рамках Трехсторонней Контактной группы. Выборы будут проведены с соблюдением соответствующих стандартов ОБСЕ при мониторинге со стороны БДИПЧ ОБСЕ.

13. Интенсифицировать деятельность Трехсторонней Контактной группы, в том числе путем создания рабочих групп по выполнению соответствующих аспектов Минских соглашений. Они будут отражать состав Трехсторонней Контактной группы.

Примечание:

Такие меры в соответствии с Законом «Об особом порядке местного самоуправления в отдельных районах Донецкой и Луганской областей» включают следующее:

- освобождение от наказания, преследования и дискриминации лиц, связанных с событиями, имевшими место в отдельных районах Донецкой и Луганской областей;

- право на языковое самоопределение;

- участие органов местного самоуправления в назначении глав органов прокуратуры и судов в отдельных районах Донецкой и Луганской областей;

- возможность для центральных органов исполнительной власти заключать с соответствующими органами местного самоуправления соглашения относительно экономического, социального и культурного развития отдельных районов Донецкой и Луганской областей;

- государство оказывает поддержку социально-экономическому развитию отдельных районов Донецкой и Луганской областей;

- содействие со стороны центральных органов власти трансграничному сотрудничеству в отдельных районах Донецкой и Луганской областей с регионами Российской Федерации;

- создание отрядов народной милиции по решению местных советов с целью поддержания общественного порядка в отдельных районах Донецкой и Луганской областей;

- полномочия депутатов местных советов и должностных лиц, избранных на досрочных выборах, назначенных Верховной Радой Украины этим законом, не могут быть досрочно прекращены.

Документ подписали участники Трехсторонней Контактной группы:

Посол Хайди Тальявини

Второй Президент Украины Л.Д. Кучма           

Посол Российской Федерации на Украине М.Ю. Зурабов       

 А.В. Захарченко

И.В. Плотницкий

 

http://news.kremlin.ru/ref_notes/4804

 

 

 

 

 

Декларация президентов
12 февраля 2015

Декларация Президента Российской Федерации, Президента Украины, Президента Французской Республики и Канцлера Федеративной Республики Германия в поддержку Комплекса мер по выполнению Минских соглашений, принятого 12 февраля 2015 года

12 февраля 2015 года

Президент Российской Федерации Владимир Путин, Президент Украины Пётр Порошенко, Президент Французской Республики Франсуа Олланд и Канцлер Федеративной Республики Германия Ангела Меркель подтверждают полное уважение суверенитета и территориальной целостности Украины. Они твердо убеждены в безальтернативности исключительно мирного урегулирования. Они всецело готовы предпринять любые возможные меры как по отдельности, так и совместно в этих целях.

В этом контексте лидеры одобряют Комплекс мер по выполнению Минских соглашений, принятый и подписанный в Минске 12 февраля 2015 года всеми, кто также подписал Минский протокол от 5 сентября 2014 года и Минский меморандум от 19 сентября 2014 года. Лидеры будут вносить вклад в этот процесс и использовать свое влияние на соответствующие стороны, чтобы способствовать выполнению этого Комплекса мер.

 

Германия и Франция окажут техническую поддержку для восстановления сегмента банковской системы в затронутых конфликтом районах, возможно, путем создания международного механизма для содействия осуществлению социальных выплат.

 

Лидеры разделяют убеждение в том, что укрепление сотрудничества между Европейским Союзом, Украиной и Россией будет способствовать урегулированию данного кризиса. В этих целях они поддерживают продолжение трехсторонних переговоров между Европейским Союзом, Украиной и Россией по вопросам энергетики с тем, чтобы осуществить шаги в развитие "зимнего газового пакета".

 

Они также поддерживают трехсторонние переговоры между Европейским Союзом, Украиной и Россией в целях выработки практического решения вопросов, вызывающих обеспокоенность России, в связи с выполнением Соглашения о Глубокой и всеобъемлющей зоне свободной торговли между Украиной и Европейским Союзом.

 

Лидеры по-прежнему привержены идее создания общего гуманитарного и экономического пространства от Атлантики до Тихого океана на основе полного уважения международного права и принципов ОБСЕ.

Лидеры будут и впредь привержены выполнению Минских соглашений. С этой целью они договорились о создании контрольного механизма в "нормандском формате", который будет проводить встречи с регулярной периодичностью, как правило, на уровне старших должностных лиц, представляющих министерства иностранных дел.

http://www.elections-ices.org/russian/news/textid:18057/

 

 

Zenére igényes közönség előtt lépett fel múlt hét csütörtökön hazánk zenei palettájának egyik legfrissebb és legérdekesebb zenekara, az alternatív, az acid jazz és a drum and bass stílusokat mesterien ötvöző Half Note City. A Dohány utca és a Síp utca sarkán található éjszakai klub közönsége már másodszor lehetett szem- és fültanúja a Half Note City-nek.

Kapcsolódó hírek:  A Half Note City adományokkal segíti a rászorulókat Az Év Hangmérnökével dolgozik együtt a Half Note City Már megtekinthető a Half Note City új klipje

tovább