Biztonságpolitika

Ukrajnában alaposan átalakult a BTR-4-es gyalogsági harcjármű páncéltestének gyártása. Harkovban a Morozov Gépgyárban egy új szerelősort hoztak létre a típus előállítására. Ennek köszönhetően a bevételt 4,5%-al sikerül növelni az ár emelése nélkül. Ezenfelül az ország Védelmi Minisztériumának javaslatára a páncéltest anyagában is változtatásokat eszközöltek.  A terv szerint az itt használt acélpáncél összetétele is NATO szabványú lesz. Jelenleg a NATO páncéljainak mintáit már Ukrajnában tesztelik.

Növekedni fog a Horvátországban megtalálható sugárhajtású harci gépek mennyisége. Mindössze egy darabbal, de ez különösen fontos a horvátok számára. Ugyanis Ausztriából átszállításra kerül az a MiG-21-es, mellyel Rudolf Peresin szállt le, miután nem hajtotta végre a horvát terület bombázására szóló parancsát a függetlenségi háború idején, mint a jugoszláv légierő horvát származású pilótája. A Fishbed május 12-től, Peresin halálának 24. évfordulójától lesz megtekinthető Zágrábban. Ezután a MiG-21-es majd egy horvát múzeumban kerül elhelyezésre.

Olaszországban a hadsereg tagjaiból álló oktatók március 5-én elkezdték a katari személyzetek típusátképzését. Katar a tavalyi évben rendelt meg 3 milliárd euró értékben 28 darab NHIndustries NH90-es helikoptert, méghozzá 16-ot NH90 TTH szállító, 12-őt NH90 NFH haditengerészeti változatban. A szerződés mindkét variáns esetében 6-6 további gépet is tartalmaz opcióként. A helikopterek átadása várhatóan 2022 júniusában kezdődik meg és 2025-ig folytatódik. Az olaszoknál UH90A jelzést viselő gépekből 6 darabot különítettek el az átképzés segítésére. Ezek mind a legutolsó gyártási szériába tartoznak, egy éve adták át őket. A képzés 4 éven át fog tartani és összesítve 2600 repült órával fogja növelni az olasz tulajdonú forgószárnyasok üzemidejét. A pilóták esetében az átképzési programba 70 órányi szimulátoros és 100 órányi valós repülést foglaltak bele.

Új bombákat kezdtek el átadni az orosz légierőnek. Az ez év első negyedévétől átadásra kerülő robbanóeszközök 500 és 1500 kilogrammosak és becsapódási pontjukat műholdas navigáció tesz pontosabbá. A K029E jelzésű bomba (UPAB-1500B-E jelölést is használták rá) tömege 1525 kilogramm, ebből a robbanófej 1010 kilogrammot tesz ki. Az 5,05 méter hosszú és 40 centiméteres átmérővel rendelkező fegyver 15 kilométeres magasságból is leoldható és akár 50 kilométerre lévő célokat is elérhet. A 10 méteres körkörös szórással rendelkező K029E megerődített építmények és bunkerek ellen is használható. A K08BE jelzésű bomba tömege 505 kilogramm, ebből a robbanófej 390 kilogrammot tesz ki. A 2,84 méter hosszú és 35,5 centiméteres átmérővel rendelkező fegyver 14 kilométeres magasságból is leoldható és akár 40 kilométerre lévő célokat is elérhet.

Legújabb hírek szerint pár éven belül elkezdik megvalósítani Oroszország új repülőgép-hordozóját. A nukleáris meghajtású egységet érintő kutató és fejlesztő munka 2023-ban veszi majd kezdetét és várhatólag 2027-ben fejeződik be. A megrendeléséről szóló szerződés aláírását 2025-re prognosztizálták, míg a 70000 tonnás vízkiszorítású egység 2030 végig kerül majd átadásra a flottának.

Nem kell eddig várni a Tupoljev Tu-95-ös stratégiai bombázók új hajtóművekkel történő ellátására.  A több mint fél évszázados múlttal rendelkező NK-12-es turbópropelleres hajtóművek továbbfejlesztésén már egy ideje dogoztak Oroszországban. Az NK-12MPM-es változat kevesebbet fogyaszt és természetesen erősebb lesz, de hatékonyságát a szintén új tervezésű AK-60T légcsavar is növelni fogja, melynek vibrációs szintje is jelentősen csökkenni fog. A számok nyelvén ez 2500 lóerővel nagyobb, vagyis 13600 lóerős teljesítményt jelent, 50%-al kisebb mértékű vibrációs szint mellett. Az NK-12MPM nem csak a modernizációra kerülő Tu-95MSz-ek NK-12MV hajtóműveinek lehet az utódja, hanem a Tu-142-es tengeri járőrgépek NK-12MP variánsainak is. A Tu-142-ek modernizációs programja, mely nagyjából kéttucatnyi gépet érint, 2020-ra fejeződik be és ekkora már a flottát Tu-142MRM és Tu-142M3M változatok fogják alkotni. A Tu-95MSz változatokból nagyjából egy tucatnyi került korszerűsítésre eddig MSzM változattá és még majd kétszer ennyi átépítése szerepel Moszkva terveiben, a szolgálatban lévő 60-ból, így további 35 évnyi szolgálati időt prognosztizálnak a gépeknek. Az első NK-12MPM-el hajtott Tu-95MSzM már az állami berepülési teszteken tartózkodik.

Talán az április 29-én bekövetkezett tűzesetnek köszönhető, de a nem került az irányított média által túl nagy össztűzbe Törökország hazai építésű, partraszállást támogató helikopter-hordozójának, a spanyol a JUAN CARLOS I tervei alapján készülő TCG ANADOLU (L-408) nevet viselő egységnek a vízre tétele. Sőt az ilyenkor szokásos nagy felhajtás is elmaradt, pedig lehetett volna mire koccintani, hiszen a hírek szerint a lángok nem okoztak komolyabb kárt a hajóban. Na meg persze az sem mellékes, hogy mindössze 3 hónapot sikerül csúszni a 2019-es vízrebocsátási időponthoz képest. Ez egy ekkora hajó esetében, pláne, hogy ez az első amit építenek, igencsak figyelemre méltó teljesítmény. A Sedef Shipbuilding Inc. Isztambulban lévő hajógyárában 2016 óta épülő partraszállást támogató helikopter-hordozó modern hajóépítési technológiával, vagyis másutt legyártott elemekből összeállított, 68%-ban hazai ipar által előállított összetevőkből készül el. Kevésbé ad okot az örömre az, hogy a 232 méter hosszú, 32 méter széles ANADOLU repülőfedélzetén mi lesz majd megtalálható a 2021-es szolgálatba lépéskor. Ugyanis az Egyesült Államokkal folytatott civakodás eredményeként nem biztos, hogy megvalósulnak a Lockheed Martin F-355B Lightning II-es vadászbombázók rendszeresítéséről szőtt álmok.

Május 3-án vízre került az Egyiptomi Arab Köztársaság haditengerészetének újabb Type 209/1400-as osztályú tengeralattjárója. A S43-es jelzésű egység immáron a harmadik azon testvérhajók közül, amelyeket még 2012 augusztusában rendelte meg Kairó a ThyssenKrupp Marine Systems-től, ahol hosszú ideig nem közöltek semmit sem a gyártásba vett első tengeralattjáró jövőbeli tulajdonosának kilétéről. A 30 fős legénységgel hajózó, lemerülve 1594 tonna vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres átmérőjű törzzsel rendelkező egységek fegyverzetében a huzalvezérlésű DM2A4 Seehecht, exportra SeaHake mod4 néven kerülő torpedók mellett az amerikai UGM-84L Harpoon Block II hajók elleni robotrepülőgép is megtalálható lesz. Ez utóbbiakból eddig 20 éles, valamint két oktatásra szolgáló példány mellett tároló és szállító konténerek, pót- és cserealkatrészek, logisztikai támogatás és vizsgálati eszközök, oktató és műszaki dokumentáció és a személyzet képzése is megvásárlása került 143 millió dollár értékben. Napjaik egyik legkorszerűbb, nem nukleáris meghajtású egységei a kínai gyártású, bár több, korszerű nyugati felszereléssel és fegyverzettel ellátott Type 033-as ROMEO-osztályú tengeralattjárók pótlását fogják szolgálni. Az első S41 jelzésű tengeralattjárót 2016 decemberében adták át, míg a második tengeralattjárót, az S42-őt 2017 augusztusában. A program várhatóan a negyedik hajó átadásával zárul 2021-ben.

Irak május 3-án az utolsó 9 gép leszállásával megkapta utolsó, 36. Lockheed Martin F-16IQ Block 52 vadászbombázóját is. Bagdad két lépésben rendelte meg a típust, 2011-ben és 2012-ben is 18-18 darabos mennyiségben. Időközben az USA-ban folyatott kiképzés során két példány került veszteséglistára, így jelenleg 34 Fighting Falcon viseli az iraki légierő felségjelét.

Május 6-án Indiában is vízre került egy tengeralattjáró, méghozzá a KALVARI-osztály negyediknek megépült egysége, az INS VELA. A 2005 októberében elindított Project 75-ös terv alapján a SCORPÉNE tengeralattjáró Franciaországból megvásárolt terveinek felhasználásával hat egység fog elkészül, igaz jelentős késéssel. A névadó egység után ez év júniusában az INS KHANDERI és decemberében az INS KARANJ tengeralattjáró fog szolgálatba lépni. Két másik tengeralattjáró, a VAGIR és a VARSHEER az építés különféle szakaszában tartózkodik.

Indiában megszületett a kormányzati jóváhagyás további 10 Kamov Ka-31 Helix légtérellenőrző helikopter beszerzésére 520 millió dollárért. A típus nem jelent újdonságot, hiszen 14 darabja már 2003 óta szolgálatban áll a flotta repülőerőinél. Az első kilencet 1999-ben rendelték meg, ezt a 2004-ig leszállított mennyiséget egészített ki a 2009-ben megrendelt öt gép. Ezek közül hat példányt 2015-től Oroszországban nagyjavítottak. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg a flotta tengeralattjárók és felszíni egységek elleni bevetésekre alkalmas forgószárnyasainál 61 darabos hiány áll fenn.

Kivonásra került viszont a 36 évnyi szolgálati időt maga mögött tudó RAJPUT-osztályú romboló, az INS RANJIT (D53). A szovjet KASIN-osztály módosított változatából az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején 5 darabot (RAJPUT, RANA, RANJIT, RANVIR, RANVIJAY) építettek India számára a Szovjetunióban a majd 5000 tonnás vízkiszorítású egységekből.  Az INS RANJIT gerincfektetésére 1977-ben került sor, vízre 1979-ben bocsátották. A közel 4 évtizednyi szolgálati idő alatt 2190 napot töltött a tengeren.

Műholdas fotók alapján jól halad Kínában a második haza építésű hordozó megvalósulása. A Jiangnan Shipyard Group által elkészítendő CV-18 Type 002-es jelzésű egységen a flotta vezetése az elektromagetikus katapultot (EMALS) szeretné a repülőfedélzetbe építve látni, méghozzá teljesen működőképes állapotban. Ez pedig jelentős kihívást jelenthet a fejlesztőkre nézve, főleg úgy, hogy nem csekély tömeget kell majd 300 kilométer per órás sebesség körülire gyorsítania. A Szuhoj Szu-33-as kínai változatainak több tíz tonnányi tömege mellett a még fejlesztése alatt álló kétmotoros légtérellenőrző repülőgép felszállását is ez biztosítaná. Ez szintén igen termetes darab lesz, legalábbis az eddig nyilvánosságra került fotók és makettek alapján. Persze az EMALS nem éppen egy könnyedén megvalósítható rendszer, bár számos előnnyel rendelkezik, így mindenképpen érhető a kínai döntéshozók állásfoglalása.

Természetesen a 002-es jelzésű hordozóra más rádiólokátorok kerülhetnek felszerelésre, mint elődjeire, a 001-re és a 001A-ra. Az aktív fázisvezérelt antennarácsos berendezés elhelyezkedése és mérete igencsak nagy hasonlóságot mutat a legújabb tervezésű Type 055-ös rombolókon láthatóval. Egyes források tudni vélik, hogy vízkiszorítása 10000-15000 tonnával nagyobb lesz elődjénél, így nagyjából 80000 tonna körüli lesz. Ez a hajó több téren is el fog térni az első két hordozótól, így megalkotása nagyobb terhet ró a tervezőkre és az elkészítőkre is, de mindezek ellenére 2 év alatt nagyjából elkészülnek vele, vagyis vízre fog kerülni. Tény, Pekingben 2030-ra négy bevethető hordozót vizionálnak a partjaiktól távolabbi vizekre is, így a hajógyáriaknak (akik közül a hírek szerint több mint 5000-en sajátították el egy repülőgép-hordozó felépítésnek titkait) igencsak szorgosnak kell bizonyulniuk a terv valóra váltásához. Érdekes a felépítményre vonatkozó hírek kavalkádja. Van, amelyik további méretcsökkenésről szól, de újabban azt is egyre többen vélik tudni, hogy két felépítmény kerül majd kialakításra úgy, ahogy az a brit HMS QUEEN ELIZABETH esetében is megvalósult.

Ez utóbbi talán csak a későbbi hordozókra lesz igaz, az első 002-es a csökkentett méretű, egy darabból álló felépítménnyel kerül majd ki a hajógyárból, még ebben az évben. Ténylegesen a maghajtásáról (nukleáris, vagy nem) és a katapultokról (gőz, vagy elektromágneses) még nem tudni semmit sem.  Mindenesetre ez év elején napvilágra került kínai flottafejlesztés 2025 és 2035 között négy új Type 002-es osztályú hordozó megépítését vetíti előre. Ezek már nukleáris meghajtással és elektromágneses katapultokkal rendelkeznének, és a LIAONING kivonására 2030-2035 körül kerítenének sort. A 320 méteres hosszú, 80000 tonna vízkiszorítású Type 002-es egységek fedélzetén 36-48 J-15-ös vadászbombázó lenne megtalálható, 4 darab légtérfelderítő repülőgép mellett.  A több mint 5000 fős legénységű Type 002 repülőfedélzetének szélessége 80 méter lenne. Ez az egység várhatólag 2022 körül fog szolgálatba lépni.

Megérkezett a Fülöp-szigetekre az ország által rendelt első két Leonardo AW159 Lynx Wildcat Mk220-as helikopter. A Nagy-Britanniából egy Antonov An-124-es belső terében átszállított tengeralattjárók és felszíni egységek elleni bevetésekre alkalmas forgószárnyasok még ebben az évben szolgálatba fognak állni.

Bejelentésre került az amerikai haditengerészet 83. ARLEIGH BURKE-osztályú rombolójának a neve.  A USS SAM NUNN (DDG 133) Georgia állam szenátorának nevét viseli majd, aki 1972-től 1997-ig képviselte szűkebb hazáját. A DDG 133-as egyébként a 8. olyan, Flight III-as romboló lesz, amelyik ballisztikus rakéták elleni képességét megnövelték.

Amerikában a tengerészgyalogság tesztelt egy új M1A2 Abrams változatot. Az M1150 jelzésű jármű már ismert, azonban a veszélyes feladatának, vagyis az aknamentesítés biztonságosabbá tételét nem igazán reklámozták az elmúlt időszakban. A beépített kameráknak és egyéb rendszereknek köszönhetően a jármű biztonságos távolságról távirányíthatóvá vált.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Eurofighter Typhoon T.1

Lockheed CF-104 Starfighter

Tupoljev Tu-134UBL

Boeing F/A-18F Super Hornet

Eurocopter AS 565MB Panther

Blackburn Buccaneer S.1

Boeing C-17A Globemaster III

Alenia Aermacchi T-346A

Embraer ERJ-145MP

Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon

Dassault Rafale M

British Aerospace Hawk Mk.127

Boeing P-8A Poseidon

MiG-23UB

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle

Westland WG-13 Lynx

AIDC AT-3

Svédország a Gripen C/D flotta egészen 2030-ig terjedő üzemben tartásának kiterjesztését tervezi, ezzel a lépéssel erősítené a tervezett 60 darabos E-szériából álló jövendőbeli légierejét.

Tajvan önálló tengeralattjáró-építésbe kezd. Nem akkora nagy hír mifelénk, elismerem, de helyi szempontból óriási. Egyrészt a világon kevés ország épít tengeralattjárót, Tajvan nem az a kategória, hogy egy ekkora ország képesnek érzi magát saját fejlesztésre, építésre és üzemeltetésre a költségek és a szellemi kapacitások szempontjából.

De a lényegi kérdés, természetesen biztonságpolitikai jellegűl. me eddig amerikai és holland építésű diesel elektromos tengeralattjárókat üzemeltetett (üzeltet). Ha pontos a cikk, 70 éves a két amerikai darab, ami elég durván hangzik Tajvan biztonsága szempontjából nyilván szükségük lenne további új/használt tengeralattjárókra, a kínai haditengerészet intezíven fejlődik és növekszik, ez szerintem a sajtóból is világosan átjön (és tényleg ott van még a haditengerészet akárhányéves évfordulójának videoja is a leveleim között).

Ami ennél is érdekesebb, hogy Kína gazdasági súlya miatt ma már senki sem akar/mer eladni tengeralattjárót Tajvannak. Az USA talán eladna, de nem gyárt már ilyen hagyományos tengeralattjárókat.. A wikipedia szerint 7 ország gyárt dizel-elektromos tengeralattjárókat, de pl Dél-Koreát és Észak-Koreát nem sorolták felel, szóval nem venném készpénznek.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Szuezi-csatorna a vízi kereskedelem legfontosabb központjának számít a Közel-Kelet számára, hiszen összeköti a Földközi-tengert az Indiai-óceánnal. Ezzel rendkívül hosszú utat és hatalmas pénzösszegeket spórol meg a csatornát használó országoknak. A szállítás a csatornát követően a Bab el-Mandeb-szoroson keresztül folytatódik, azonban a csatorna és a szoros nemcsak gazdasági és kereskedelmi, hanem geopolitikai, katonai, stratégiai szempontból is lényeges.

A Szuezi-csatorna és a Bab el-Mandeb-szoros földrajzi elhelyezkedése

A Szuezi-csatorna a Sínai-félsziget nyugati részén található, összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. Építése 1859-ben kezdődött és tíz éven át tartott, legutóbb 2015-ben bővítették és tették kétirányúvá. Hossza 193 km, maximális mélysége 24 m, átlagos szélessége pedig 205 m. A csatorna a legrövidebb vízi útvonal az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán között.

A Szuezi-csatorna. Forrás: Patrick Kingsley/The Guardian

A Bab el-Mandeb egy tengerszoros, mely összeköti az Indiai-óceánt és a Vörös-tengert, elválasztja Afrikát és az Arab-félszigetet. Arab nevének jelentése a “siralom kapuja”, amely veszélyes hajózhatóságára utal, ennek ellenére azonban ma is rendkívül forgalmas nemzetközi olajszállítási útvonal. Az itt áthaladó hajók szállítmánya Európába és az Egyesült Államokba jut el, így az egyik legfontosabb tengeri útvonalnak számít. Szélessége átlagosan körülbelül 30 kilométer, ezért könnyű célpontot jelenthetnek a rajta áthaladó hajók.

A Bab el-Mandeb-szoros. Forrás: Keith Kohl/Energy and Capital

Az 1950-es évektől kezdődően a csatorna forgalma nagyban megváltozott, amely a Perzsa-öbölből nyert nyersanyagokból készült olaj- és petróleumtermékek növekvő szállításának volt köszönhető. Ennek hatására a következő évtizedekben olajszállító tankerek jelentek meg. Az olajkereskedelem növekedésével a tankerek mérete is nőtt, olyannyira, hogy azok a Szuezi-csatornán már nem tudtak közlekedni, emiatt többször is bővítették a csatorna szélességét.

A gazdasági vonatkozások

A Szuezi-csatorna jelentősége többek közt abban rejlik, hogy a világ vízi kereskedelmének 8%-a itt zajlik, az ebből származó adók pedig nagy bevételt jelentenek Egyiptom számára. Nemcsak az arab országok részesülnek a gazdasági lehetőségekből, hanem például India és az USA is.

Forrás: Suez Canal Authority

A Bab el-Mandeb-szoroson keresztül naponta megközelítőleg 4,7 millió hordónyi olaj halad át. Mindemellett Egyiptom számára a folyékony gázimport miatt, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak pedig a kulcsfontosságú útvonal miatt fontos, amely elvezet a SUMED (Suez-Mediterranean) olajvezetékhez. Ez a szárazföldi olajvezeték átszeli Egyiptomot, a csatornától Alexandriáig tart.

A geopolitikai vonatkozások

A Szuezi-csatorna gazdasági szerepe mellett, földrajzi elhelyezkedése miatt, olyan stratégiai eszközt is jelent Egyiptomnak, mellyel befolyásolhatja a környező országok politikai lehetőségeit és döntéseit. A csatorna lezárásával az ország például Izraelre is nagy hatást tud kifejteni. Emiatt az útvonal alternatívájaként jelent meg 2014-ben a ,,Red-Med” projekt, Izrael és Kína összefogásával. A tervezett vasútvonal Izraelen haladna keresztül Eilattól Haifáig, ahová az Akabai-öblön keresztül lehet eljutni. Ezáltal az Afrikával való kereskedelem könnyebbé válhat, azonban a Szuezi-csatorna nagymértékben veszítene geopolitikai jelentőségéből.

Ugyanakkor Kína folyamatosan befektet Egyiptomban is, ezzel erősítve a két ország közötti kapcsolatot. Kína a térségben a legtöbb arab országgal jó viszonyt ápol.

A Red-Med projekt terve. Forrás: Andrew Korybko/orientalview.org

Egyiptom a csatornának, és ezáltal a geopolitikai hatalmának köszönhetően az USA-tól is folyamatosan pénzbeli és katonai támogatásban részesül. Az Egyesült Államok számára rendkívüli jelentőséggel bír a terület, katonai jelenléte a Szuezi-csatornán állandó és meghatározó.

A Bab el-Mandeb-szorost geopolitikában és világkereskedelemben elfoglalt pozíciója miatt több ország is próbálja befolyása alá vonni. Többek közt az USA, Kína, Japán, Németország és Szaúd-Arábia is megjelent katonailag, ráadásul Dzsibutiban található az USA egyik afrikai katonai bázisa. Emellett Dzsibutinak Kína is hatalmas összegű támogatásokat nyújt. Kína jelenléte a Bab el-Mandeb-tengerszorosnál igen aggasztó az amerikaiak számára. A jelenlegi jemeni elnök, Abd Rabbuh Mansur szerint, “aki a kezében tartja a Bab el-Mandeb- és Hormuzi-szorost, annak nincs szüksége atombombára.”

Veszélyek

A régió hatalmi egyensúlyának megbomlása és a szoros esetleges blokádja nemcsak világgazdasági hatással (olajár-növekedés), hanem komplex politikai következményekkel is járhat, akár az USA és Kína is beavatkozhat annak érdekében, hogy stabilizálják és biztosítsák a világ olajellátását és az olaj stabil árát.

Jemen és Dzsibuti között elhelyezkedve, a szorost olyan veszélyek fenyegetik, melyek akadályozhatják a kereskedelmet. Egyrészt a véget nem érő konfliktus Jemenben a húti felkelők és a Hadi vezette erők között, másrészt a közeli Szomáliában is gyakorivá vált terrorizmus és kalózkodás. Ebben a feszült politikai helyzetben támadtak meg az Iránnal szövetséges húti felkelők 2018 júliusában két tankhajót, mely azt eredményezte, hogy Szaúd-Arábia átmenetileg felfüggesztette az olajszállítást. Még ugyanazon év augusztusában visszavonták a felfüggesztést a szorosban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízi járműveket nem veszélyezteti tovább a kialakult politikai helyzet és a terrorizmus. Sőt, a régió egyre inkább destabilizáltnak tűnik: a felkelők a szoros közelében 2018-ban számos alkalommal rakétatámadásokat intéztek szaúdi és amerikai vízi járművek ellen. Irán szerepe sem elhanyagolható a konfliktusban, hiszen a húti sikerek esetén hatalmukat kiterjeszthetik a szorosra. A siíta lázadók és a kormányerők között 2014-ben kezdődtek a vallási ellentéten alapuló összecsapások, mely később polgárháborúvá alakult.

A húti csapatok és a kormány erői Jemenben. Forrás: IHS Conflict Monitor 2019 March

Megoldás(?)

Tényként kezelhető, hogy a Bab el-Mandeb-szorosnál zajló kereskedelmet folyamatosan veszélyeztetik olyan jelenségek, amelyek megoldása még egy jó ideig nem látható. A lehetséges alternatívák közé tartozik a kalózoktól és támadásoktól tartó kereskedőknek más útvonal keresése is. Az egyetlen lehetőség Afrika megkerülése lenne, ez azonban egy hatalmas kerülőt jelentene, ami gazdaságilag nem éri meg.

Reális megoldásként jöhet szóba tehát a Bab el-Mandeb-szoros közelében kialakult fegyveres konfliktusok és a szomáliai kalózkodás megállítása. A jemeni béke elérése és a kalózok megfékezése csak nemzetközi felügyelet alatt történhet meg. Figyelembe véve azonban, hogy sem Szaúd-Arábia, sem Irán nem fogják feladni geopolitikai ambícióikat, a nemzetközi közösség fellépése nélkül a megoldás, azaz a polgárháború befejezése Jemenben, nem lesz könnyű feladat.

Írta: Ustea Dóra

Bár néhány napja már elérhető az interneten, de örömmel osztom meg a Best Vision Team újabb kitűnő videóját, amely az előzőhöz hasonlóan, ismét a repülőműszakiakra irányítja a figyelmet.  

* * *

Forrás: Best Vision Team

Egy korábbi cikk a Gripen hajtóművezésről itt olvasható.

 

A DSCA (Defence Security Cooperation Agency) ügynökség május elején jelentette be, hogy engedélyezik négy Bell AH-1Z Viper harci, illetve 12 Sikorsky UH-60M Black Hawk többfeladatú helikopter Csehország részére történő eladását.

Április 11-én a londoni Metropolitan rendőrség őrizetbe vette Julian Assange-ot, a Wikileaks alapítóját, miután Lenin Moreno, ecuadori elnök bejelentette, hogy országa nem hajlandó tovább biztosítani az exhacker menedékjogát. Moreno a döntést a nemzetközi egyezmények sorozatos megszegésével és a londoni ecuadori követség házirendjének megsértésével indokolta twitterén.

Áruló vagy az igazság őre? A Wikileaks–alapító ausztrál hacker megítélése sokak által rendkívül eltérő és vitatott kérdés. A szervezet 2006-os megalakulását követően, olyan titkosított, a nemzeti kormányok számára kellemetlen adatok, dokumentumok és akták láttak napvilágot, amelyek létezése önmagában megváltoztatta az emberek által elképzelt képet saját országaik kormányairól és azok valódi céljairól.

A Wikileaks számára a nemzetközi hírnevet 2010-ben az amerikai Chelsea Manning (született Bradley Manning) által kiszivárogtatott (391 832 db) iraki, valamint afganisztáni (91 000 db) háborúról szóló titkosított dokumentum hozta meg. A Pentagon hálózatának, a SPIRNet (Secret Internet ProtocolRouter Network) jelszavainak feltörésében Julian Assange segítette Manninget, aki az adatok sikeres dekódolása után közzétett minden iratot a Wikileaks-en keresztül. A jelentésekben az amerikai hadsereg eltitkolt, vagy rosszul elsült akció találhatóak meg, amelyek közül a leghíresebb és legnagyobb visszhangot keltő „ColleteralMurder” nevű felvétel volt. Egy Bagdadban szolgáló, amerikai Apache típusú katonai helikopter tüzet nyitott egy 18 fős, mint később kiderült, magukat megadni akaró embercsoporta, köztük a Reuters hírügynökség két újságírójára is. A videó kiszivárgása rendkívüli tiltakozást váltott ki az iraki és afganisztáni intervenció szükségszerűségével és legitimitásával szemben. A katonai dokumentumokon túl Manning titkosított diplomáciai iratokat is továbbított Assange számára, amellyel az Egyesült Államok és szövetségesei kellemetlen és kiszolgáltatott állapotba kerültek.

Az eset után az ausztrál származású Julian Assange hatalmas népszerűségre tett szert. Világszerte előadásokon, konferenciákon és különböző workshopokon vett részt, ahol a Wikileaks által kiszivárogtatott információk valódiságáról és ezek közvéleményformáló szerepéről beszélt. 2010-ben Svédországba utazott, ahol szervezete központját akarta létrehozni. Augusztusban azonban a helyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene szexuális bántalmazás és molesztálás vádjával, amit tételesen cáfolt. Állítása szerint az őrizetbe vétele politikai ürügyként szolgált arra, hogy kiadhassák az Egyesült Államoknak, ahol akár 5 évnyi szabadságvesztést is kiszabhattak volna rá az adatlopásban való részvételéért. Decemberben azonban önként feladta magát és óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helyezték. 2012-ben a brit Legfelsőbb Bíróság döntött Assange kiadatásáról a svéd hatóságoknak, azonban idézése ellenére nem jelent meg a Scotland Yardnál. A hacker félve a kiadatástól Ecuador londoni követségén kért menedékjogot, amit a nézeteivel rokonszenvező ecuadori elnök, Rafael Correa végül biztosított számára. A Wikileaks irányítását és közéleti tevékenységét ettől kezdve egészen 2019. április 11-ig a nagykövetség épületéből, a világhálón folytatta.

Forrás: https://www.livetradingnews.com/truth-betrayed-wikileaks-founder-julian-assange-to-be-handed-to-americans-98210.html

A 2016-os amerikai elnökválasztás alkalmával újra fellángoltak Julian Assange mielőbbi elfogatását sürgető vélemények az USA-ban. A választás előtt a Wikileaks beharangozta a Demokrata Párt számára kellemetlen levelezések és információk megosztását, melyet végül meg is tettek. A napvilágra hozott e-mailek nagy része Hillary Clintonhoz és kampányfelelőséhez, John Podestához voltak köthetőek. Assange-ot az eset után többek között az oroszokkal való összejátszással, Donald Trump, a republikánus jelölt szándékos segítésével és a választások befolyásolásával gyanúsították meg. Az adatok nagy részét a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) rendszereinek feltörése után hozták nyilvánosságra, amelyek egyfajta válaszként is szolgálhattak Trump szexuális botrányányának hírére nézve. Az adatlopásért és kibertámadásért Oroszországot tette felelőssé az USA, emiatt felvetődött a Wikileaks orosz befolyásolása is. Julian Assange cáfolta a vádakat, állítása szerint, ha az oldal birtokába jut bármilyen terhelő információ a republikánus jelöltről, akkor ezeket is haladéktalanul közzé fogják tenni.

A fordulópont az új ecuadori elnök, Lenin Moreno 2017-es megválasztásával következett be. Az új elnök kapcsolata nem volt felhőtlen Assange-dzsal, akit „örökölt problémának” nevezett. A szivárogtató oldal továbbra is titkosított és kényes adatokat hozott napvilágra, amellyel Ecuadort nagy nemzetközi (elsősorban amerikai) nyomás alá helyezte. Az oldal nyíltan kiállt a 2017-ben Spanyolországtól függetlenedni akaró Katalónia oldalán, amely negatívan hatott Ecuador és Spanyolország kapcsolatára. Moreno többször is sérelmezte, hogy a menekültstátuszt élvező Assange gyakran kritikával él a nagykövetségi állapotokkal szemben, miközben folyamatosan megszegi annak házirendjét és engedély nélkül kamerákat szerel fel az épületben. Az ecuadori elnök 2018 tavaszán korlátoztatta Assange internethozzáférését és megtiltotta számára bármilyen fajta további politikai aktivitást.

2019 tavaszára az ecuadori elnök és Assange szembenállása személyessé vált, amikor az elnök magánéletéről szivárgott ki több kép a világhálóra. Moreno a háttérben a Wikileaks-et sejtette és kijelentette, országa nem hajlandó tovább garantálni Julian Assange menedékjogát. A londoni Metropolitan Police végül április 11-én őrizetbe vette a követségen hét évig bujkáló exhackert. Theresa May, brit miniszterelnök parlamenti megszólalásában üdvözölte Assange elfogását és megköszönte a rendőrség gyors és szakszerű munkáját.

A bíróság bűnösnek találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében és 50 hetes börtönbüntetést szabott ki rá. Nagy-Britannia a férfi elfogása után azonban garanciát adott számára, hogy nem adják ki olyan országnak, ahol vallatás, vagy esetlegesen halálbüntetés várna rá.

A Wikileaks atyjának letartóztatása óta több mint 40 millió kibertámadás érte Ecuadort a világ minden pontjáról, ami egyfajta tiltakozásként fogható fel a hacker-társadalom részéről. Sokan örömmel fogadták a hírt, míg mások a szólás- és véleményszabadság semmibe vételét emlegetik. Egy azonban biztos: A nemzetközi közösség nagy érdeklődéssel kíséri az ausztrál férfi további sorsát, aki képes volt megváltoztatni a modern társadalmak szemléletét és gondolkodásmódját a világ történéseiről.

Írta: Zernig Csombor

Palesztin–izraeli konfliktus

Eszkalálódó gázai konfliktus

A május 3-ai incidenst követően, melyben két izraeli katona sérült meg és négy palesztin vesztette életét, május 4-én (szombaton) a Gázát irányító Hamász rakétacsapásokat mért Dél-Izrael területére. Beszámolók szerint több száz rakétát lőttek ki a Gázai övezet területéről, melyeket többségében sikeresen semlegesített a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer. Izrael Állam a Hamász támadására válaszul légicsapásokat, valamint szárazföldi csapásokat hajtott végre a Hamász katonai szárnyának állásai ellen.

Jared Kushner türelmet kér az izraeli kormánytól

A Fehér Ház tanácsadója, Jared Kushner május 2-án (csütörtökön) egy Közel-Kelettel foglalkozó think-tank fogadásán arról beszélt, hogy türelmet kér az izraeli és palesztin vezetéstől, valamint hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől. Ennek oka, hogy folyamatban van Donald Trump, amerikai elnök közel-keleti béketervezetének kidolgozása, melyet előreláthatólag a muszlim ramadán ünnep után, júniusban fognak nyilvánosságra hozni. A tervezet várható sikeressége kétséges, hiszen a palesztin fél már előre jelezte, hogy elutasítják azt Jeruzsálem és a Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése miatt. A jelenleg kiváló amerikai–izraeli kapcsolatok ellenére sem várható teljes elfogadás az izraeli oldalon sem, hiszen Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette szándékait a ciszjordániai telepek annektálására, hogy biztosítsa a szélsőjobboldali pártok támogatását a kormány számára.

Európai uniós kritika Izraellel szemben

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 29-ei, közel-keleti ügyeket tárgyaló ülésén Finnország ENSZ képviselője beszédében kritizálta az izraeli vezetést az egyoldalú lépések miatt, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldás lehetőségét. A beszédet illetően számos kritika merült fel: a finn képviselő a beszéd elején felsorolta, hogy az EU mely tagállamai állnak a nézőpont mögött. Ez a lista gyakorlatilag az Unió 27 tagállamát tartalmazta, kivéve Magyarországot, amely az utolsó pillanatban vétóval élt a közös álláspontot illetően. A kritikákat az okozza, hogy ezt követően azonban a beszédben a teljes Európai Unióra hivatkozott a képviselő, figyelmen kívül hagyva ezzel a magyar vétót.

Az ENSZ Főtitkár helyettese kritikát fogalmazott meg a kétállami megoldás mellőzése miatt

Rosemary DiCarlo, az ENSZ békeműveletekért felelős főtitkárhelyettese, április 29-én beterjesztette a jelentését a Biztonsági Tanács közel-keleti ügyeket tárgyaló ülése elé, melyben kifejezte aggodalmát a palesztin–izraeli békefolyamatot illetően. Véleménye szerint az izraeli kormány egyoldalú lépései a telepeseket illetően, valamint az eszkalálódó gázai konfliktus miatt veszélybe kerül a békefolyamat jövője. Kifejtette, hogy az ENSZ 2018-ban 110 millió dollárt gyűjtött össze a gázai körülmények enyhítésére, ezek azonban nem pótolhatják a tartós politikai rendezést.

Települést fognak elnevezni Donald Trumpról

A Golán-fennsíkon április 23-án tett látogatása alkalmából Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő bejelentette, hogy egy új települést fognak elnevezni az amerikai elnökről a Szíriától elfoglalt területen. A döntés háttere, hogy március 25-én Donald Trump hivatalosan is elismerte az izraeli annexiót a terület felett.

Szíria

Orosz–török átrendeződés

A 2017-es asztanai megállapodás szerint létrehozott orosz–török eszkalációcsökkentő zóna hamai tartományából a török hadsereg május kezdetével kiürítette a hozzá tartozó megfigyelő pontokat. Ezt a lépést részben a török erők átcsoportosítása miatt, részben a kormányerők és a HTSh terrorszervezet (korábban Nuszra Front) között kiéleződött összecsapások következtében tette. Ezzel egy időben a Szíriai Szabad Hadsereg “Nemzeti Felszabadító Front” elnevezésű – Ankara által támogatott – brigádja a török hadsereg segítségével offenzívába kezdett az Aleppótól északra fekvő Tell Rifat kurd település ellen. Bár ez a zóna is közös orosz–török megfigyelés alatt állt, innét az orosz fél vonult ki, helyt adva Törökország katonai akciójának. Ezzel a térfélcserével újabb meglepetésszerű fordulatot vett az észak-szíriai térség helyzete, mely továbbra is mélyen érinti a régió menekültüggyel és terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kihívásait.

Tűzszüneti megállapodás

A szíriai és orosz légierő immár ötödik napja mér intenzív csapásokat a felkelők utolsó fellegvárának számító Idlíb-tartományra, ami így a nyolc hónapja tartó tűzszüneti megállapodás végét jelenti. A londoni központű SOHR (Szíriai Emberi Jogok Megfigyelő Szervezete) adatai szerint a támadásokban eddig 67 ember vesztette életét, több százan megsebesültek és több ezren hagyták el otthonukat. A kormányerők műveletei mellett a HTSh terrorszervezet sincs tekintettel a lakosság épségére, így a közeljövőben a két fél között még véresebb összecsapások várhatóak. Az ENSZ Humanitárius Koordinációs Hivatal közzétette, hogy csak február óta az idlíbi és hamai tartományokból közel 140 ezer menekült kényszerült elvándorlásra. Bár Ankara igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a légicsapások visszaszorítása érdekében, az eddigi tárgyalások kevés sikerrel jártak.

A lengyelországi Ustkában júniusban sorra kerülő Tobruq Legacy 2019 (TOLY19) koalíciós légvédelmi interoperabilitási hadgyakorlatra - és az azon belül sorra kerülő éleslövészetre - készül fel a győri légvédelmi rakétaezred vegyes csoportosítása ezekben a hetekben az újmajori gyakorlótéren. Ami a gyakorlat harcászkodási részét illeti, arra valós célokkal - többek között az éleslövészeten ugyanitt részt vett Mi-24-esekkel - készültek fel, ami viszont az éleslövészetet, arra a HM Ei Zrt újabb továbbfejlesztésen átesett Meteor 3MA drónjainak támogatásával. 

Szűkített harcrend. A harcászati gyakorlatokkal szemben, amelyeken a valóságoshoz közeli módon települnek a lérak-komponensek, az éleslövészetek alkalmával rendszerint úgynevezett szűkített harcrendben, ahol lényegesen kisebbek a távolságok a tűzalegységek között, és az egymáshoz viszonyított helyzetük is a elsősorban a lőtéri biztonsági rendszabályokat veszi figyelembe (például a tengerparttal párhuzamos vonal harcrend).

2013 óta - azaz 6(!) év elteltével - először vehet részt éleslövészeten a Kub-osztály, mely (csak az öntelt euforikus delíriumban leledzők és a dilettánsok kedvéért mondom) egészen addig Magyarország egyetlen minden idős földi telepítésű légvédelmi képességét adja, amíg legkorábban évek múltán a rövid-közepes hatótávú utódkomplexumok elérik a műveleti képességet. Tévedés ne essék, ugyanúgy, mint más (például a forgószárnyas) fegyvernemnél, itt sem jelenthet kibúvót a fenntartás felelőssége alól a lendületet kapó modernizáció. A régi és új között sem állhat elő egy "caught with pants down" helyzet.

A TOLY19-en vizsgázik először éleslövészeti körülmények között magyar kézben a Mistral 3 rakéta - természetesen a MATIS hőkamera támogatásával.

Gumiköteles rásegítéssel indul a Meteor-3MA célanyag Rátóti-Nagy-mezőn kialakított bázisról. Háttérben az MRVP, három irányított antennaárbócával. A repülési idő, így a célpálya hossza, az egyidőben stabilan a levegőben tartható célanyag száma, a hajtóművek megbízhatósága, a sárkány hazai gyártása és megnövelt szilárdsága az előrelépések, melyekkel ez a technikai rendszer mostanra elérte potenciáljának határait.

Az utánfutó oldalában kialakított három drónpilóta-munkaállomás. Felül a gép orrában elhelyezett kamera élőképe HUD-szimbológiával, alul a műholdképre rávetített helyzetkép a tervezett és valóságos útvonallal, fordulópontokkal, a gépek aktuális pozíciójával és a repülés paramétereivel.

Ismét a repülőtér felett, még égő piropatronnal. A hordozható töltetek száma is nőtt.

Leszállás egy 18 perces feladat után.

Zord

Brexit

Az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza április 1-jén ismételten számos véleménynyilvánító szavazást tartott. A kérdésekkel azt próbálták kideríteni, hogy milyen irányba haladjon tovább az ország, miután az Európai Unióból való kilépés időpontját április 12-re halasztották előző hónapban az Unió döntéshozói. A parlamentnek tehát április 10-ig kell kinyilvánítani az akaratát ahhoz, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli kilépést. Miután március 29-én harmadik alkalommal is leszavazták Theresa May kormányfő Brexit-megállapodását, a honatyák ezúttal négy alternatíváról szavaztak. A szavazások kizárólag a véleménynyilvánítást szolgálták, így nem kötelezik a kormányt. A parlament azonban ezúttal sem tudott egyik változat mögé se többséget összehozni, és így mindegyik leszavazásra került. A következőkről szavaztak:

• Újabb, megerősítő népszavazás kiírása (280 mellette – 292 ellene)
• Az ún. norvég modell szerint történne a kilépés: EGT- és EFTA-tagság, illetve lehetséges átmeneti vámunió (261 mellette – 282 ellene)
• A vámunióban való maradás (273 mellette – 276 ellene)
• Rendezetlen kilépés elkerülése azáltal, hogy halasztást kérnek az Uniótól. Ha pedig az Unió nem ad további haladékot, akkor szavazást tartanak a rendezetlen kilépésről, illetve a kilépés teljes visszavonásáról (191 mellette – 292 ellene)

Theresa May kormányfő a hónap első napjaiban tárgyalt Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével, továbbá Nicola Sturgeon, skót és Mark Drakeford, walesi miniszterelnökkel annak érdekében, hogy feloldják a politikai patthelyzetet. Április 4-én a parlament pedig további halasztás kérvényezésére kötelezte a kormányfőt (313 mellette – 312 ellene), aki június 30-ig kérne időt az EU-tól.

Április 5-én Theresa May levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak, melyben újabb határidő-hosszabbítást kérelmezett. Az 50. cikk által megszabott időkorlátot 2019. június 30-ig kívánta kitolni, emellett kijelentette, hogy az európai parlamenti választások megtartásra kerülnek, amennyiben azok idején az ország még tagállam lesz.

Az április 9-én összeült Általános Ügyek Tanácsán a másnap tartandó Brexit-csúcstalálkozó szempontjából fontos lépéseket vitatták meg. Michel Barnier, a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője felvázolta ezeket, a tanácson részt vevő miniszterek pedig megtárgyalták a pontokat. Emellett a tagállamok miniszterei újfent megerősítették a kilépésről szóló megállapodáshoz való ragaszkodásukat.

A Donald Tusk által március végén összehívott Brexit-csúcstalálkozóra április 10-én került sor. Itt jóváhagyásra került a kilépés határidejének meghosszabbítása, méghozzá 2019. október 31-ig. Továbbá az EU27-ek vezetői kijelentették: amennyiben az európai parlamenti választásokig nem kerül sor Nagy-Britannia kilépésére, azokat kötelesek megtartani.

„A határidő-hosszabbítás csak a szükséges ideig tarthat, és semmiképpen nem nyúlhat túl 2019. október 31-én. Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást ezen időpontot megelőzően mindkét fél megerősíti, a kilépésre a következő hónap első napján kerül sor.” – Az Európai Tanács (50. cikk) következtetései.

Április 13-án a Tanács ennek értelmében módosította a 2019. január 11-i határozatát a kilépés határidejéről. Azonban ez továbbra sem egy végleges dátum, ugyanis ha szükséges, október közepén további időt is adhatnak a briteknek. Az időkeret annyiban is rugalmas, hogy ha korábban sikerül a kérdést eldönteni az alsóházban, akkor hamarabb is kiléphetnek az EU-ból, nem kell október végéig várni. Ehhez mérten Theresa May kormányfő terve az, hogy az ellenzékkel való megegyezés után május 22-ig elfogadják a kilépés feltételeit és az ország május 31-én rendezett módon kilép az Európai Unióból. Így nem kellene megtartani a május 23-26-a közötti EP.választásokat az Egyesült Királyságban.

A halasztásra válaszul a Brexit-kampány egykori vezéralakja, Nigel Farage meghirdette, hogy megalakítja a Brexit Pártját. Egy felmérés szerint az EP választásokon akár 27%-ot is elérhetnek, ezzel a legtöbb szavazatot nyernék el. A konzervatív párttagok közel 40%-a is az új formációt támogatja. A politikai spektrum másik felén pedig egy brexitellenes tömörülés alakult független parlamenti képviselőkből “Change UK – The Independent Group” néven. A jelenleg 8%-os támogatottságot mértek az új pártnál, azonban ha összefognak a Liberális Demokratákkal és a Zöldekkel, akkor ők lehetnének a legtámogatottabb párt az EP-listán.

Nicola Sturgeon, skót miniszterelnök még a mostani parlamenti ciklus vége előtt kiírna egy újabb skót függetlenségi népszavazást. A 2014-es elbukott népszavazás után a Brexit miatt többször is felmerült az igény egy újabb referendum megtartására, ha az Egyesült Királyság egy – Skócia számára – hátrányos megállapodással lépne ki az Unióból. A népszavazás kiírásához a brit törvényhozás támogatása is szükséges, ami jelenleg valószínűtlen.

Szomszédságpolitika

Április 22-én közös nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ukrán elnökválasztással kapcsolatban. A két vezető politikus kiemelte, hogy Ukrajnában a majdani események óta eltelt 5 évben jelentős előrelépés történt, de hozzátették, hogy “még sok mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósítsák a békés, demokratikus és virágzó Ukrajnát, amit polgárai követelnek”. A közlemény kiemeli az ukrán nép kötődését a demokrácia és a jogállamiság iránt, “ez egy jelentős eredmény a komplex politikai, gazdasági és biztonsági környezetben, az Ukrajna területi integritását érintő folyamatos kihívásokkal szemben.” Emellett a közlemény kiemeli az EU támogatását az ukrán reformokat érintően, beleértve a jogállamiság megszilárdítására és a pénzügyi stabilitás elérésére tett lépéseket.

Április 22-én a nemzetközi választási megfigyelő misszióban (IEOM) résztvevő Európai Parlamenti küldöttség vezetője, Rebecca Harms nyilatkozatot tett, melyben kiemelte az ukrajnai választás békességét és rendezettségét, ami lehetővé tette a demokratikus átmenetet. “A választások során nem észleltek vagy jelentettek erőszakos cselekményeket, ez a választás rendkívüli helyzetét figyelembe véve fontos eredmény.” Az EP küldöttség vezetője a közleményben kifejti, hogy több ukrán állampolgár a Krím orosz annexiója és a kelet-ukrajnai harcok miatt nem tudott szavazni.

A hónap során mutatta be a grúz parlament a cselekvési tervet, amely felvázolja a 2019-2020 közötti időszakra vonatkozó parlamenti tevékenységeket, amelyek célja az EU–Grúzia társulási megállapodás támogatása. Az EU és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával létrejött rendezvényen jelen volt többek között Carl Hartzell, az EU grúziai nagykövete is. Hartzell üdvözölte Grúzia előrehaladását a reformok és a társulási megállapodás által lefektetett irányba. A nagykövet beszédében kiemelte a Parlament fontosságát a társulási megállapodás során végzett megfigyelő szerepkörben, valamint a további reformok bevezetésében.

Április 9-én az EU közleményt adott ki, melyben kifejezi aggodalmát a kisebbségek és az emberi jogi jogvédőket ért komoly fenyegetések miatt, amelyek több esetben halálos fenyegetéseket jelentettek. Az EU felszólítja az örmény bűnüldöző szerveket, hogy tegyenek sürgős lépéseket a fenyegetések kivizsgálása és az örmény állampolgárok fizikai biztonságának biztosítása érdekében – olvasható a közleményben. Április 24-én az EU örményországi küldöttségének vezetője, Piotr Switalski nagykövet meglátogatta a Tsitsernakaberd dombon álló emlékhelyet, hogy tisztelegjen az örmény népirtás áldozatai előtt.

EU álláspont a MENA-térségben kialakult helyzetről

Nemrégiben úgy tűnt, hogy a líbiai helyzet tárgyalásos úton megoldódik, azonban a Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg megtámadta Tripolit április 4-én, napokkal – az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres részvételével zajló – Nemzeti Konferencia előtt. A Konferencia fontos szerepet töltött volna be a törvényes líbiai választás létrejöttében, így egy békésebb helyzet kialakulásában. A történtekre az Európai Unió is hevesen reagált. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője elmondta, hogy a líbiai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. Továbbá felszólította a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, illetve az Európai Unió tagállamait és partnereiket, hogy befolyásukat felhasználva ugyanezt az üzenetet közvetítsék a szembenálló felek számára. Mindemellett április 3-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy további 6 millió euró humanitárius segélyt biztosít Líbiának.

Az áprilisi 17-i európai parlamenti ülésen Federica Mogherini reagált az palesztin–izraeli helyzet fejleményeire: a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerése az amerikai kormányzat által, valamint az izraeli kormányzat ciszjordániai letelepedési politikája, amelynek során április elején 4600 lakóegység megépítését tervezték az elfoglalt ciszjordániai területen. A letelepedési politikát már akkor elítélte és a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította az Unió álláspontjában. Továbbá Mogherini kijelentette, hogy az EU továbbra sem ismeri el az izraeli szuverenitást sem a ciszjordán, sem az 1967 júniusa óta elfoglalt területek felett.

Szankciós politika

A Tanács 2020. április 13-ig meghosszabbította az Iránnal szembeni szankciókat. A korlátozásokban megtiltják az országba irányuló olyan eszközök exportját, amelyek alkalmasak a belső elnyomás fenntartására és a távközlés megfigyelésére. Az ENSZ BT 2006-ban, tekintettel az iráni nukleáris programra, komoly intézkedéseket vezetett be, amelyeknek célja az atomfegyverkezés megállítása volt. Az ENSZ-szankciókat az EU uniós jogszabályok meghozatalával hajtotta végre, amelyeket az Iránnal való közös cselekvési terv elfogadásától, 2014 januárjától felfüggesztettek. A felfüggesztés ellenére azonban az országban fellépő jogsértések miatt a Tanács a fentebb említett korlátozásokat minden évben újra meghosszabbítja.

Április 29-én, ugyancsak 1 évvel meghosszabbításra kerültek a Mianmar elleni szankciók, melyeket még 2018 áprilisában vezettek be. Az export korlátozása kiterjed a fegyverekre, a kommunikációs csatornák megfigyelésére szolgáló berendezésekre és a belső elnyomás céljára használt eszközökre, valamint a katonaság által használt kettős felhasználású termékekre. 14 személlyel szemben, akik a mianmari fegyveres erők és határrendészet magas rangú tisztviselői, célzott intézkedéseket léptettek érvénybe a rohingya lakosság emberi jogainak súlyos megsértése miatt. A Tanács felszólította a mianmari kormányt az Emberi Jogi Tanács független missziója által feltárt jogsértéseket megszüntetésére, és kialakult helyzet mielőbbi megoldására.

Regionális politika

Április 25-én került sor az Európai Unió és Japán csúcstalálkozójára Brüsszelben. Az EU-t Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviselte, míg japán részről Abe Sinzó miniszterelnök volt jelen. A felek áttekintették az EU és Japán között ezen év február 1-jén hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását, illetve tárgyalásokat folytattak az EU-Japán stratégiai megállapodásról. Megerősítették együttműködési szándékukat több területen, mint például a párizsi klímamegállapodás végrehajtása, globális adatvédelmi normák kialakítása, energiaügy, közlekedés, kutatás és innováció. A találkozó során biztonságpolitikai témák is felmerültek, többek között az ukrajnai konfliktus és a Koreai-félsziget helyzete. „A mai napon megbeszélést folytattunk az EU, illetve Japán szomszédságában tapasztalható, a békét és stabilitást fenyegető veszélyekről is. Továbbra is maradéktalanul támogatjuk Ukrajna függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Japánnal pedig közös érdekünk, hogy a Koreai-félszigeten tartós legyen a béke.” (Donald Tusk) A vezetők megállapodtak a biztonsági kérdésekben való további együttműködésről, különösképpen a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés területén.

Haditechnikai és légi bemutatót tart hétvégén a budaörsi repülőtéren a Magyar Honvédség. Május 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap mindenki számára nyitott lesz a rendezvény.

A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisról az MH Pápa Bázisrepülőtérre települnek át a Magyar Honvédség vadászrepülőgépei május 7-8-án. Az áttelepülés oka, hogy a kecskeméti repülőbázist fejlesztik, ezért május közepétől legalább fél évig nem fogad repülőgépeket.

Magyarország demilitarizációjának részeként 2000-ben felszámolták a nagysebességű harci repülést Pápán, s ez a műfaj Kecskeméttel egybázisúvá, majd idővel a Pumákkal egyszázadúvá vált a honvédségben - a falig hátrálás iskolapéldájaként. A történelem kereke azóta talán nem is egyet fordult, mindenesetre úgy hozta a sors, hogy mától, 19 év után ismét huzamosabb ideig (legalább hat hónapig) magyar vadászrepülőgépek üzemelnek majd a dunántúli repülőtérről.

Éles fegyverzettel gurul be a Kilo előtéren kialakított indító- és fogadózónába az egyik Gripen. Háttérben a SAC/HAW C-17-es hangárja.

Akárcsak a múlt heti baltikumi kitelepülés, a mai pápai áttelepülés "amúgy mellékesen" demonstrálta azt is, hogy pár évnyi hiátus után helyreállt a honvédség - ha még oly elavult - rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétaképessége. Reméljük, hamarosan hosszabb távra is megnyugtató, korszerű HMS/HOBS megoldást kap ez a kérdéskör, helyreállítva-meghaladva a MiG-29/R-73/Sjel kivonással 2010-ben elvesztett képességet.

A ma látott tíz csörgőkígyő egyike.

Egy kis EWS39 detail: éles FPU külön leszerelhető orrkúppal és "bevésett" S/N-nel...

....illetve egy "dummy" unit, monolit blokkal és s/n nélkül.

Zord

2019 igazán bővelkedik kerek évfordulókban. 70 éves az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 20 éve vagyunk tagjai a NATO-nak, 15 éve védik a Baltikum légterét a szövetséges légierők, és május elsejével a jubileumi 50. Baltic Air Policing váltást jelképező kulcsot az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka vehette át Siauliai-ban.

A Hindustan Aeronautics Limited (HAL) három év után folytatja a HJT-36 Sitara berepülési tesztjeit, amelyeket a felmerülő technikai problémák miatt szakítottak meg.

Zord

Április 26-án teljessé vált Norvégia CV9030-as gyalogsági harcjárművekre vonatkozó rendelése. 2013-ban vette kezdetét ez a beszerzés. Az új variáns egyik legfőbb ismertetője a gumiból készült lánctalp. Ezt 2010 végétől próbálták ki harctéri körülmények között Afganisztánban, két lövészpáncéloson. A lánctalpakat közösen alkotta meg a kanadai Soucy International és a BAE Systems svéd leányvállalata. A 103 darab eddig is használt norvég CV9030-as gyalogsági harcjármű korszerűsítésével egyidejűleg 41 új legyártására is sor kerül, így Norvégiában 144 darab CV9030-as állt szolgálatba. A 144 páncélost érintő, 750 millió dolláros korszerűsítés során az utóbbi időkben szerzett háborús tapasztalatok felhasználásával megerősítették a páncélzatot és az aknák elleni védelmet, valamint a mozgékonyság növelésére is figyelmet fordítottak és mindezek mellett új elektronikai összetevőket és távirányítású fegyverállványokat is felszereltek a páncélosokra.

Hollandia mellett Norvégiából is beszereztek CV90-es gyalogsági harcjárműveket az észtek egy négy évvel ezelőtti döntés értelmében. Norvégia az új gyártású járművek érkeztével vált meg 35 darab régebbi CV9030 gyalogsági harcjárművétől. A 144 norvég CV9030-ból 74 a lövészpáncélos felszereltségű, 15 darab parancsnoki változat, 21 példány felderítő feladatokra van kialakítva, 16 műszaki jármű, másik 16 darab pedig csak Protector távirányítású fegyverállvánnyal van felszerelve és utánpótlás szállítására, valamint sebesültek elszállítására alkalmazzák.

A 2018-as év után újra a Földközi-tenger feletti légtérben volt megtalálható Svédország egyik elektronikai hírszerzésre átalakított repülőgép. A gép a nemzetközi légtérben végzet repülés után a RAF Akrotiriben lévő támaszpontján szállt le. A Gulfstream Aerospace G-IVSP sugárhajtású üzleti repülőgép az S102B jelzést és a Korpen nevet viseli a svéd katonai szolgálatban. Ezek a repülőgépek 1992 óta működnek a svéd légierőnél. Közvetlen elődjeik az 1972-tól, vagyis 20 éven át alkalmazott két TP85-ök voltak, amelyek a szintén polgári Sud Aviation Caravelle utasszállító repülőgépek átalakításával jöttek létre.

Május 2-től egy további Eurofighter Typhoon gépekkel felszerelt század védelmezi Nagy-Britanniát. A RAF Lossiemouth-i támaszpontján a típust erről a bázisról repülő századokból immáron a negyedikként, míg a királyi légierő egészét nézve a hatodikként szolgálatba állt IX. (B) Százada a Panavia Tornado vadászbombázókról került átfegyverzésre és mostantól képes a szigetország légterét megközelítő repülőeszközök elfogására, azonosítására, majd kikísérésére. A légtérvédelmi készültség a Lossiemouth-i támaszponton igen elfoglaltnak mondható, a múlt hónapban csak az orosz bombázók miatt négy alkalommal riasztották és emelték fel az itt készültségben lévő gépeket. A IX. (B) Század hajózói és repülőgépei egy további feladatot is el fognak látni. Pár Eurofighter Typhoon a tervek szerint megkülönböztető festést fog kapni a közeljövőben és a RAF valamint a NATO országok számára fognak ellenséges repülőeszközöket megszemélyesíteni agresszor szerepkörben.

További, a brit Eurofighter Typhoon típust érintő hír a hétről, hogy az iszlám terroristák elleni műveletet támogató FGR.4-es változatok fedélzetéről már márciusban éles körülmények között is alkalmazásra került az MBDA Brimstone 2 rakéta. A P3E továbbfejlesztés a RAF-nál egy ambiciózus hároméves, 425 millió font értékű kezdeményezés volt. Célként azt tűzték ki, hogy biztosítsa a 2019 márciusában kivonásra kerülő Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázók által képviselt harctéri támogatási képesség hatékony helyettesítését.

Meglepő elképzeléssel jelentkezett az újonnan alakult AERALIS brit vállalat. A sugárhajtású kiképzőgépek piacára betörni szándékozó cég repülőgépénél a törzs mellső és középső része megegyezne. Erre, mint egy központi elemre a megrendelő igénye szerint lehetne az egy, vagy két hajtóműves hátsó törzsszekciót, valamint a trapéz, vagy nyilazott félszárnyakat felszerelni. A moduláris felépítésnek köszönhetően a gépek hosszú távú bérlése során igény szerint átépíthetők lennének, illetve a bérleti idő lejárta után egy másik felhasználó számára könnyedén átalakíthatóvá válnának.

Fehéroroszországban bemutatták a Buk-MB3K légvédelmi rendszert. A szovjet/orosz eredetű rendszer továbbfejlesztésének céljai a megbízhatóság és a még jobb teljesítmény elérése volt. Hordozójárműként a 8x8-as kerékképletű MZKT-69225 szolgál. Ennek tetejére került a 4 darab rakéta az új fejlesztésű AESA antennás rádiólokátorral együtt. Ez a berendezés már 130 kilométeres távolságból képes a légi célok felderítésére, míg a beépített rendszerek automatikusan elvégzik az észlelt célok azonosítását és rangsorolását is. Ezen a téren a nagyobb teljesítményű számítógépek segítségével 50-100%-al sikerült a teljesítményt növelni. További előrelépést jelent a digitális titkosított adatkapcsolat használata is. Szintén meg kell említeni, hogy a 60 kilométer per órás sebesség elérésére képes 17,3 tonnás MZKT-69225 jármű navigációs rendszerét a GPS és a GLONASSZ egyaránt támogatja, pontosítja. Természetesen a rakétákat szállító és utántöltő jármű alvázaként is az MZKT-69225 került alkalmazásra.

Jelenleg a török hadsereg minősítő tesztjein vesz részt a török FNSS Savunma Sistemleri Pars 4x4 ATV (Anti-Tank Vehicle) rakétás páncélvadásza. A 4x4-es kerékképletű kétéltű jármű a vezetőfülke feletti részén hordja a távirányítású tornyát, melyen két irányított páncéltörő rakétát és egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el. A Pars 4x4 ATV személyzete 4 fő, dízelmotorjának és automata sebességváltójának köszönhetően eléri a 100 kilométer per órás sebességet és hatótávolsága 700 kilométer. Vízben legfeljebb 6,5 kilométer per órás sebességgel haladhat. Ankara 2016 júniusában rendelt meg 76 darab Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadászt, ezeket 2019-től kezdődően kell majd átadni a gyártónak és amennyiben további megrendelés nem fog érkezni rá, úgy az utolsót 2021-ben szállítják le. A Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadász belső terében négy további irányított páncéltörő rakéta helyezhető el, a prototípuson még az orosz Kornet rakéták voltak láthatóak. A legutóbbi próbákon már sor került a hazai fejlesztésű OMTAS irányított rakéták indítására is. A célfelderítést két eltérő hullámhossztartományban üzemelő hőkamera, egy nappali kamera és egy 10 kilométeres mérési távolságú lézeres távmérő biztosítja.

Az FNSS elkészítette a partraszálló műveletekben használatos kétéltű páncélozott járművének prototípusát. A ZAHA (Zirhli Amfibi Hücum Araci = új harci kétéltű lánctalpas páncélozott jármű) nevet viselő eszköz világpremierje az IDEF 2019-en volt. Az amerikai AAAV-7 kétéltű páncélozott járműre hasonlító elrendezésű ZAHA-ból eddig 27 darabra érkezett megrendelés a török haditengerészettől. Ezek közül 23 darab páncélozott szállító harcjármű lesz távirányítású fegyverállványon elhelyezett 12,7 milliméteres nehézgéppuskából és 40 milliméteres gránátvetőből álló fegyverzettel, 2 db parancsnoki variáns, míg a másik két példány műszaki változat lesz. A földön 70 kilométer per órás, míg a vízben 7 csomós sebesség elérésére képes,21 katona partra szállítására alkalmas, 3 fős személyzetű (parancsnok, irányzó, vezető) ZAHA-ból az első 2021-ben kerül majd átadásra, míg az utolsó 2022-ben.

Közelebb van a rendszeresítéshez a TAI (Turkish Aerospace Industries) által a török légierő számára kifejlesztett Hurkus B turbólégcsavaros kiképzőgép A katonai célokra módosított típusból 3 példányt már tesztel a légierő az Izmir tartományban található Cigli légibázison. A Hurkus A modell mellett, mely leginkább a civil képzésben fog helytállni, a B, katonai alapkiképzésben használatos gép mellett tervbe van véve a fegyveres bevetések végrehajtására képes C változat létrehozása is. Ez utóbbi két variáns iránt a gyártó elmondása szerint már jelentős érdeklődés tapasztalható a Közel-Keleten és Afrikában is. Amennyiben a Hurkus B képességeivel elégedettek lesznek, úgy a típus átvételére már nyártól sort keríthetnek, havonta 2-3 darabos mennyiségben. A Hurkus B prototípusa 2018 januárjának végén hajtotta végre első repülését és a légierőhöz való átkerülés előtt egy 90 órás repülési tesztprogramot végeznek el a gyártónál.

Az 1600 lóerős Pratt&Whitney Canada PT6-os gázturbinával hajtott Hurkus B 100 kilogrammal könnyebb, mint az A változat és a pilótafülkében rendelkezik a műszerfalba szerelt többfunkciós kijelzőkkel, a BAE Systems által gyártott  LiteHUD szemmagasságú kijelzővel, valamint Martin-Baker Mk T16N dupla nullás katapultülésekkel is. A légierő a SIAI-Marchetti SF-260 utódját látja a hazai gyártású gépben, amiből első körben 15 darabot rendeltek meg, majd a későbbiekben még további 40 darabra tartanak igényt. A továbbfejlesztett, már inkább harci repülőgépnek tekinthető Hurkus C-re vonatkoztatva benyújtotta ajánlatát a TAI a légierő részére. A Hurkus C öt felfüggesztési ponton lesz képes 1500 kilogrammnyi fegyverzet hordozására. A 8 kilométeres hatótávolságú, félaktív lézeres önirányítású L-UMTAS rakéta mellett fegyverzetében a Roketsan UMTAS infravörös irányítású páncéltörő rakéták és a Cirit félaktív lézeres önirányítású rakéták is megtalálhatók lesznek. A bombafegyverzet terén a szintén lézeres félaktív önirányítású Teber irányítókészlettel ellátott bombák megjelenése várható

Befejeződtek a szélcsatornában végzett tesztek a szintén török, de már sugárhajtású Hürjet könnyű kiképző/támadógép esetében. A típus első repülése valószínűleg 2022 júniusában lesz, körülbelül hat hónappal később, mint ahogy az egy korábbi tervben szerepelt. Úgy néz ki a típus egy hajtóművel fog rendelkezni, bár ennek típusa még nem eldöntött, akárcsak a fedélzeti rendszerek beszállítóié. Ezekben a kérdésekben pár hónapon belül megszületik majd a válasz. A Törökországban 70 darabos mennyiségben használt Northrop T-38A Talon gyakorlógépek utódja 13,4 méter hosszú lesz, szárnyainak fesztávolsága 11 méter, fegyverterhelése 3 tonna, maximális sebessége Mach 1,2 lesz. A fantáziarajzokon ábrázolt kéthajtóműves Hürjet helyett a 2018-as Farnborough Airshow-on látott makett csak egyhajtóműves volt, szárnyai alatt Roketsan L-UMTAS félaktív lézeres vezérlésű levegő-föld rakéta, Teber-81 és -82 lézeres/GPS vezérlésű bombák, valamint a HGK-82 műholdas irányítású bombák lettek elhelyezve. A fedélzeti avionika nagyobb része meg fog egyezni a Hurkus turbópropelleres kiképzőgép felfegyverezhető C változatának pilótafülkéjében alkalmazottakkal.

További Törökországból származó hír, hogy egy AESA antennával rendelkező rádiólokátor fejlesztésén is dolgozik az Aselsan. A berendezéssel folytatott földi próbákat 2022-ig be szeretnék fejezni, a légi tesztekre csak ezek után kerülne sor. A távlati tervekben az szerepel, hogy ez a radar kerülhessen az F-16-ok orrába beszerelésre. Természetesen éppen ezért képességeiben fel kell hogy tudja venni a versenyt a konkurens, már évek óta létező berendezésekkel.

Izraelben egy újabb repülőszázadot fognak átfegyverezni a Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókra. A 116. repülőszázad már 6 évtizedes múltra tekinthet vissza. Az új típus megérkezéséig és az után is a hadrendbe állítást természetesen az F-35I-t már repülő 140. század fogja segíteni.

Katar szerződést kötött a 2018 és 2022 között leszállításra kerülő Boeing F-15QA Advanced Eagle vadászbombázók fegyverarzenáljának növeléséről. A 36 darab gépre a 120 kilométeres hatótávolságú Boeing AGM-84L Harpoon Block 2-es hajók és már szárazföldi célok elleni alkalmazásra is megfelelő robotrepülőgépek kerülnek integrációra.

Kínából származó hírek alapján a LIAONING repülőgép-hordozó, a hamarosan befejeződő átépítés és korszerűsítés után, egyre inkább alkalmas lesz harci feladatok végrehajtására, a pár évvel ezelőtti kiképzőhajói státuszt végleg maga mögött hagyva. Leginkább a hordozó felépítményének hátsó részén végeznek átalakításokat, ott ahol a repülésvezető munkahelye van, ami kényelmesebbé tágasabbá fog válni. A 2018 augusztusa vége óta végzett átépítések során erősebb, nagyobb tömeggel leszálló gépek megállítására képes fékezőrendszert kap a LIAONING, de az itt használt acélkábelek élettartama is megnövekszik. A vészhelyzetbe került repülőgépek megállítására egy erősebb hálós megállító rendszer (majomfogó) kerül alkalmazásra. A meghajtó-és a villamosenergia-rendszeren is számos optimalizálást és fejlesztést is végeztek, valamint az interferencia védettséget is kiemelten kezelik a munkák során.

Elérte a kezdeti bevethetőségét Ausztrália Boeing EA-18G Growler rádióelektronikai zavarógépeit alkalmazó százada. A RAAF Amberley bázisán állomásozó alegység 11 darab géppel rendelkezik, mivel 2018-ban a 12. gép a Las Vegas közelében lévő Nellis bázison és annak közelében lévő légtérben megrendezett Red Flag hadgyakorlaton vett részt, amikor lezuhant. Canberra még nem döntötte el, hogy a hiányzó gép pótlására egy újgyártású példányt rendelnek-e, vagy egy már elkészült F változatot építenek majd át.

Egy új felfüggesztőpilont mutatott be a Lockheed Martin az F-35 Lightning II-es vadászbombázók számára. Ennek a Sidekick nevet viselő felfüggesztőnek a segítségével a belső fegyvertérbe az eddigi fegyverterenkénti két-két AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéta helyett immár három-három lesz elhelyezhető. Minderre azonban csak a nagyobb fegyvertérrel rendelkező A és C változatok esetében van lehetőség, a kisebb fegyvertérrel rendelkező B változatnál nem nyílik mód a Sidekick használatára.

Költségvetési okokra vezethető vissza az, hogy Brazíliában a 2016-ban bejelentett időleges felfüggesztés után idő előtt befejeződhet az Alenia-Embraer AMX vadászbombázók modernizációs programját. A 45 millió dolláros költségelvonás miatt 33 együléses A-1A és 10 kétüléses A-1B A-1M szabvány szerinti átépítését meg nem határozott időre lelassították 3 éve, a felfüggesztést akkor még csak ideiglenes megoldásnak vélték sokan. Pedig a jó pár évvel ezelőtti elképzelés szerint 1,12 milliárd dollárt áldoztak volna az Embraer repülőgépgyárban elvégzendő munkára, amit az izraeli Elbit is segített. A brazil AMX-ek orrába a Mectron által kifejlesztett SCP-01 többfeladatú radar került beépítésre a korszerű avionika mellett. Az így már A-1M jelzést viselő gépek 3,8 tonnás fegyverterhelése egyaránt állhat majd levegő-levegő, levegő-föld, levegő-felszín osztályú precíziós fegyverekből is.

Öt éve még arról volt szó, hogy a 43 gépes darabszám még módosulhat, hiszen a légierő parancsnoksága az akkor még szolgálatban álló összes, azaz 53 AMX korszerűsítését tervezte (45 A-1A és 11 A-1B), amint meglesz rá az anyagi fedezet. Az eddig elkészült 11 darab együléses és 3 darab kétüléses modernizált AMX-ek így 2032-ig maradhatnának szolgálatban. Az idő múlásával egyre kevésbé valószínű, hogy a típus újabb átalakításon is át fog esni a jövőben, ugyanis 2012 októbere óta folytak a szélcsatornában végzett vizsgálatok az A-1-es makettjével. Ennek a szívócsatornájának az oldalára helyezték el a merev „kacsa-vezérsíkokat”. Ezektől azt várták, hogy javítani fogják a gép nagy állásszögű repülési tulajdonságait, valamint növelik a gép manőverező-képességét és csökkentik a fel-és leszálláshoz szükséges távot. A vizsgálatok minden téren pozitív eredményt hoztak, az aerodinamikai módosítás kis anyagi ráfordítással megvalósítható lenne.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing F/A-18F Super Hornet

English Electric Canberra T.17

General Dynamics F-16D Fighting Falcon

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Northrop T-38C Talon

Changhe Z-10

Canadair NF-5A

Mitsubishi F-2A

Bell AH-1J International Cobra

Dassault Mirage 2000D

Grumman E-2C Hawkeye

Kawasaki T-4

McDonnell Douglas F/A-18D Hornet

Mitsubishi F-1

Grumman S-2F-1 Tracker

A Magyar Honvédség május 2-án a litvániai Siauliaiban hivatalosan is átvette a három balti állam légterének védelmét célzó Baltic Air Policing (BAP) szolgálatot. Ez a második alkalom, hogy a Baltikumban magyar Gripen vadászgépek állnak készültségben - ezúttal a spanyol légierő EF-18-asaival és az angol Királyi Légierő Eurofightereivel megerősítve. A BAP ötvenedik váltásának vezető nemzeteként az elkövetkező négy hónapban a Magyar Honvédség öt ország, Magyarország, Szlovénia, Litvánia, Lettország és Észtország felett lát el légtérrendészeti szolgálatot.

A légtér jelképes kulcsának átadása a hivatalos átadás-átvételi ünnepségen. Balról jobbra: Ruben C. García Servert altábornagy, a NATO Déli Egyesített Hadműveleti Központjának (CAOC Torrejon) parancsnoka, Ugrik Csaba dandártábornok, a magyar BAP-kontingens parancsnoka és Alberto Valero alezredes, a spanyol kontingens parancsnoka.

Mivel Magyarország a vezető nemzet, a négy magyar Gripenen állandóan fent van az éles fegyverzet. Megerősítő nemzetként a spanyolok és a britek dolga valamivel könnyebb: ők heti váltással adják az éles készültséget a magyarok mellett. Amikor az észtországi Amariban települő Royal Air Force a soros, akkor ők felelnek a balti államok északi szektoráért és a magyarok a déliért. Amikor az ugyancsak Siauliaiban települő spanyolok állnak élesbe, akkor előtte egyeztetik, hogy riasztás esetén melyik szektorba indulnak a Gripenek és melyikbe a Hornetek.

A Gripenek Sidewinderrel és AMRAAM-mel adnak készültséget.

A spanyol Ejército del Aire 12. ezredének EF-18-asa. A Hornetek (spanyol jelzésük C.15) IRIS-T-vel és AMRAAM-mel repülnek. A két megerősítő légierő közül az, amelyik az adott héten nem éles, lefegyverezheti a gépeit és saját kiképzési repüléseit folytathatja.

Célzókonténer a torrejoni Hornet törzse alatt. Amikor a spanyolok nem állnak készültségben, a szárazföldi és a haditengerészeti erőkkel közösen gyakorolnak.

Gripen és Hornet. Mivel a térségben sok olyan gyakorlat lesz a nyáron amelyekre az oroszok is kíváncsiak lesznek, minden bizonnyal gyakran indul majd a készültség.

A gyakorlat magyar felvarrója. A négy évvel ezelőttihez képest csak az évszám és az ötvenedik váltásra utaló szám változott és az észt felségjelen igazítottak egy kicsit.

*

A Magyar Honvédség egyik A319-ese Siauliaiban. A BAP-kontingens szállítási feladatait immár az Airbusok teljesítik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

2019. április 26-án Ukrajna bejelentette, hogy felfüggeszti a Szaúd-Arábiával közösen folytatott An-132D közepes taktikai szállítógép-programját. Mi állhat a döntés hátterében?

Hazánk és Szlovénia légtere mellett, május elsejétől, négy hónapon át a spanyol, valamint a Brit Királyi Légierő vadászgépeivel együttműködésben, vezető nemzetként a Magyar Honvédség vadászgépei látják el Észtország, Lettország, és Litvánia légterének védelmét.