Biztonságpolitika

Szíria kulturális minisztere arról számolt be, hogy Törökország segíti a terroristákat a háború során elrabolt műkincsek külföldre csempészésében, és az Erdogan-rezsim maga is profitál a műkincstolvajok tevékenységéből.

Tovább olvasom

Az Iráni Forradalmi Gárda erőinek, de főleg kiképzőinek szíriai jelenlétéről elég sok minden megjelent már elég régóta. Mindegyik hír lényege az volt, hogy ott vannak a frontvonalakon és elsősorban kiképzőként segítik a szíriai hadsereg, de különösen a Nemzeti Védelmi Erők (NDF angolul) tevékenységét. Ez az NDF egyfajta paramilitáris szervezet, a polgárháború elején spontán, a rezsim oldalán szerveződő milíciákból, a Baath párt saját egykori „munkásőrségéből” és minden olyan egyéb csoportból kovácsolták össze, amely rezsimpárti. Ez valamikor 2012-2013-ban lehetett, amikor a rezsim rájött, vagy inkább maradt már arra is ideje a túlélő üzemmódban, hogy hatékonyabbá tegye a harcát.
Na jó, tehát ezekhez az érőkhöz érthető, hogy kellenek kiképzők, amit az iráni gárdisták biztosítottak. Az áldozatok relatíve magas számából, arra lehet következtetni, hogy ez azért nem az a  klasszikus kiképzés, ami a front mögött a kiképzőtáborokban folyik, hanem olyan, mint amit nyugaton a tanácsadó misszióknak (advising, mentoring) hívnak, mint amilyen az OMLT volt, vagy Irakban most az Assist and Advising (AA).
Az alábbi táblázat az orosz beavatkozástól (2014 szeptember) 2016 áprilisig mutatja az ismerté vált iráni áldozatokat (több mint 280), az első nem forradalmi gárdista áldozatok csak április 11-én jelenik meg!  A korábbi időszakokról is találni a neten becsléseket, számításokat, de mivel ezeket más is megtalálhatja, most nem keresem elő őket.

http://www.levantinegroup.com/#!Infographic-Analysis-How-Irans-troops-wage-Assads-most-decisive-battles/c21xo/572757f80cf224950abbbb59

Ami az iráni jelenléttel kapcsolatban még érdekes, hogy az orosz beavatkozással párhuzamosan az irániak is emelték a jelenlétüket olyan mértékben, hogy már-már azt feltételezem, hogy nem csak kiképzőkről volt szó, hanem „rendes” harcoló erőkről. A számok teljesen kaotikusak, olvastam 1000 főt (erre nem találok most hivatkozást) 7000 főt , 2500 főt, de most a végén egy vélhető kivonulás. Jelenleg a létszámot néhány száz főre becsülik, most olvastam éppen elijah magnier twitter feedjében, hogy a többségük is, hogy szinte ismét csak kiképzésre fokuszálnak.
És itt jön az a cikk, amiért írom ezt a posztot. Azt már korábban láttam iráni forrásokból, hogy egy – nekem rejtélyes – 65. dandár is bevetésre indul Szíriába. A képeken maszkos arcok ugrabugráltak vonatokon, lőttek bábukra egy mezőn, meg hasonló. Mivel még sosem hallottam róluk, gondoltam ez valami információs hadviselés, bezzeg ha rákerestem volna a neten, láttam volna, hogy még wikipedia szócikk is van róluk.
Az al-Monitor cikket így ezek szerint csak nekem volt meglepetés, hogy egy tényleg létező egységet küldenek Szíriába, amely több szempontból is különleges (valahol meg persze nem az). Azért különleges, mert ez az első alkalom, hogy reguláris iráni erőket vetnek be. Az szabotázs, diverzáns, paramilitáris, kiképző és még nem tudom milyen műveletek végrehajtása külföldön mindig a Forradalmi Gárda feladata volt, ezért ez egy nagy újdonság és ezért izgat sokakat a kérdés, hogy de miért? (az al-Monitor cikkének címe? Who sent Iranian army green berets to Syria? 
Néhány év, a nyugati katonai bürokráciák felületes tanulmányozása után azt mondanám, hogy ez a döntés kb. úgy nézhetett ki, hogy a reguláris erők vezérkara már évek óta könyörgött a politikai vezetésnek, hogy ők is mehessenek Szíriába. Hihetetlen lehetőség és tapasztalat lenne ez számukra, kipróbálni mindazt, amit éveken át gyakoroltak, de az irak-iráni háború óta nem tudtak élesben kipróbálni. Puskaport akarnak szagolni ők is, ők is tudnak kiképezni, és ráadásul a 65. dandár tényleg különleges műveleti képességekkel rendelkezik (bármit is jelentsen ez iráni kontextusban). Szóval úgy képzelem az iráni vezetők végül beadták a derekukat és azt mondták, jól van, jól van, ti is küldhettek egy különítményt Szíriába. Ez persze részemről csak merő feltételezés, de ha az iráni katonák ugyanolyan professzionálisak, és ugyanolyan testületi szellemük van, mint a nyugati hadsereg katonáinak (márpedig miért nem lenne), akkor ez a szempont biztosan megjelent.
A döntés április 4-én lett bejelentve, Brigadier General Ali Arasteh Lieutenant Commander of the Iranian Army Ground Force for Coordination told to Tasnim News Agency that advisers from 65th NOHED Brigade, Iran’s Army Ground Force elite unit, are now stationed in Syria.The men of the Brigade are not the only advisers that Iran has deployed to Syria, and the other units have representatives in the advisory missions as well.
És április 11-én már megvoltak az első áldozatok. Valahol olvastam, hogy kb 100-200 főt küldtek elsősorban Aleppoba. Feladatuk nekik is a kiképzés, de az áldozatokból azt is látjuk, hogy a részükről is inkább arról van szó, amit fentebb írtam: ezt inkább a frontvonalon levő erők műveleti támogatása, mentorálása.

Update: Tegnap láttam ezt a hírt: Several Iranian soldiers were killed near Aleppo, the Revolutionary Guards said on Saturday, in what appeared to be one of Iran's biggest losses in Syria since it deployed forces to support Syrian President Bashar al-Assad.

Islamist insurgents on Friday seized the strategic village of Khan Touman, some 15 km (9 miles) southwest of Aleppo. Dozens of people were reported to have been killed in the battle.

Fars news agency on Saturday quoted a Revolutionary Guards official as saying that 13 Iranian military advisors had been killed and 21 wounded in the fighting

A kérdés ugyanaz. Miféle bűvészmutatvány az, ahol a katonai tanácsadók közül egyetlen nap alatt 13 halnak meg és 21-en sebesülnek a harcokban? Ez csak akkor lehet, ha a buszukat/szállásukat/stb. érte volna támadás vagy ha a frontvonalban adtak éppen tanácsokat.

Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonságpolitikai Szakkollégiuma ma délelőtt a DAB Székházban. Az ünnepélyes eseménnyel együtt a szervezők az idei Tavaszi Tudományos Hallgatói Konferenciát is megnyitották.

A rendezvényen Pintér Ákos, a Hatvani-szakollégium igazgatója és Gergely Pál, az Akadémiai Bizottság elnöke is beszédet mondott. A Biztonságpolitikai Szakkollégium képviseletében Kaló József hagsúlyozta: az megállapodást a napjaink biztonsági kihívásai is indokolják, amelyekre a hatékony válaszok egyike az intézmények közötti átfogó megközelítés lehet. Ezt követően írták alá a megállapodást a szakkollégiumok képviselői. A cél, hogy erősítsék a két intézmény közötti együttműködést oktatási, kutatási és tudományos területen. Emellett a kiemelkedő képességű egyetemi hallgatók tehetséggondozását is célul tűzték ki. Az intézményvezetők abban bíznak, hogy közösen kimagasló eredményeket tudnak elérni mind a tudomány, mind a gyakorlati képzés terén. A megnyitó után hadtörténeti, történelmi, irodalmi és természettudományos előadásokat hallgattak meg az érdeklődők

Forrrás: http://www.dehir.hu/debrecen/szakkollegiumok-kotottek-egyuttmukodest-debrecenben/2016/05/05/, a letöltés dátuma: 2016. május 05.

* * *

A Frisian Flag gyakorlat 1999 óta kerül megrendezésre a hollandiai Leeuwarden légibázison.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKESTÉLYT, amelynek időpontja 2016. május 19., csütörtök, 18:30 óra. Helyszíne a Honvéd Kulturális Központ Regiment Étterme (1143 Budapest, Stefánia út 34-36.)

A belépőjegyek vásárlásával kapcsolatban május 9-ét követően keressétek a szakkollégium tagjait a Ludovika Főépület zsibongójában. Ezen túlmenően a jegyek  a megadott e-mail címen történő egyeztetést követően átvehetőek a HHK és a NETK campuson.

A rendezvény kiváló alkalom az oktatók, hallgatók közötti kötetlen találkozásra, kulturált szórakozásra.

Öltözék hölgyeknek kisestélyi, vagy koktélruha, uraknak öltöny, vagy társasági egyenruha.

Az előzetes program:
18:30 Kapunyitás
19:00 Megnyitó
19:30 Vacsora, utána kötetlen beszélgetés
23:30 Elköszönés
24:00 Kapuzárás

Az afterparty éjfél után kezdődik a Dürer Kertben (XIV. kerület Ajtósi Dürer sor 19-21.)

Az rendezvényről további információkat az alábbi linken találhatóak.

Az Európai Bizottság szerdán javasolni fogja az Európai Unió és Törökország közti vízummentesség életbeléptetését. A BBC jelentése szerint ezért cserébe Ankara olyan jelképes lépéseket kell tegyen, mint a szólásszabadság helyzetének javítása, és a kisebbségek jogvédelme.

Tovább olvasom

48 év háborúban és békében.

A dokumentumok rendezése folyamatos feladat, néha pedig elkerülhetetlen a mulasztások pótlása. Ezt a fotót 2007 tavaszán készítettem a Tóth Gábor alezredes, Puma-századparancsnok repülte 36-osról. Akkor persze javában megvolt még a 42-es is. A fotó pedig a Peszeki Zoltán őrnagy vezette 128-as Alba hátsó üléséről készült. Ezúttal is köszönet azért a repülésért!

Zord

Lengyel partnerével, Tomasz Szatkowski helyettes államtitkárral folytatott megbeszélést Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára április 27-én, szerdán, a tárca Balaton utcai objektumában.

Globális dzsihád - egy kifejezés, amellyel igen gyakran találkozunk az utóbbi években. De vajon mit jelent, és milyen lépcsőfokokon keresztül jutott el ideáig a radikális muszlim terrorizmus? Wagner Péter biztonságpolitikai szakértővel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársával beszélgettünk.

A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények egyértelműen igazolták, hogy a terrorizmus kihasználta a kontinenst megcélzó népvándorlást - jelentette ki dr. Simicskó István honvédelmi miniszter április 15-én, pénteken Pozsonyban Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a Globsec 2016 konferencián.

„Korunk aszimmetrikus konfliktusaiban mindig nehezebb az államok szerepe, mint a velük szemben álló, a létező rendet támadó erőké, ám a központi kormányzatoknak ezekben a harcokban is mindig jogszerűen és erkölcsösen kell eljárniuk” – véli dr. Kiss Álmos Péter, akinek új könyve nemrég jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter is részt vesz az idei GLOBSEC biztonságpolitikai konferencián Pozsonyban, április 15-én, pénteken. A háromnapos rendezvény legfőbb témakörei a migrációs válság, a közel-keleti krízishelyzet, az Iszlám Állam és a szíriai háború, valamint Oroszország ukrajnai és szíriai beavatkozásának hatásai, valamint a NATO varsói csúcstalálkozójának előkészítése lesznek. Az eseményen szó lesz a közelgő amerikai elnökválasztás lehetséges kimeneteléről és a transzatlanti együttműködés jövőjéről is.

Kevesebb vesztesége van a kurd harcosoknak az Iszlám Állammal vívott háborúban, amióta a nemzetközi erők, köztük a magyar katonák képzik őket – hangzott el a napokban, a fővárosban, az Antall József Tudásközpontban tartott előadáson.

Az észak-atlanti szövetség komoly hatással volt a Magyar Honvédségre, a misszióknak köszönhetően pedig sok területen ma már valóban professzionális módon történik a katonai feladatok ellátása – hangzott el április 11-én, hétfőn Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban tartott biztonságpolitikai előadáson.

Közös nyilatkozatot fogadtak el április 1-jén, pénteken a migrációs válság kezelésében érintett országok Bécsben.

Biztonságpolitika Indiában címmel tartott előadást március 18-án Bikram Singh nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi termében.

Tizenhárom évvel ezelőtt, 2003. március 20-án, európai idő szerint hajnalban indult meg az Iraqi Freedom hadművelet. A Szaddám Huszein rendszerét megdöntő amerikai támadást már a maga idejében is megosztotta a világ közvéleményét, a térségben mára kialakult állapotok láttán pedig nyugodtan kijelenthető: sem a helyiek, sem a világ többi része nem járt jobban ezzel a bizonyos „iraki szabadsággal”. 

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) a kormány 100 milliárd forintot különít el a közepes méretű Bővebben ...