Biztonságpiac

A férfi 2019. március 22-én az esti órákban Békéscsaba egyik lakótelepi lakásába az ajtó berúgásával hatolt be, majd fürdést követően onnan távozott. Néhány nappal később, március 26-án a hajnali órákban ismerősét annak lakásában ököllel többször megütötte, és egy késsel a nyakán megvágta. A sértettnek a bántalmazás során az orrcsontja eltört, továbbá a koponyája zúzódott és a nyakán vágott seb is keletkezett.

A férfi hajléktalan, munkája, jövedelme nincs, és Németországban akart munkát vállalni, így fennáll a szökésének, elrejtőzésének a veszélye. A férfi ellen másik eljárás is folyik garázdaság bűncselekménye miatt, továbbá 2019. március 25-én rendzavarás és garázdaság szabálysértésében megállapították a felelősségét, így attól is lehet tartani, hogy szabadlábra kerülése esetén hasonló, erőszakos cselekményeket követne el.

A férfi kóros elmeállapotban, kábítószer okozta elmezavarban szenved, amely miatt nem ismeri fel erőszakos magatartásának a következményeit, ezért a Büntető Törvénykönyv szerint az általa elkövetett súlyos testi sértés miatt nem büntethető. A férfi azonban önmagára és másokra is veszélyt jelent sorozatos erőszakos cselekményei miatt, és tartani kell attól, hogy újabb hasonló cselekményt fog elkövetni. Emellett megállapítható az is, hogy amennyiben büntethető lenne, úgy vele szemben a részletezett cselekményei miatt egyévi szabadságvesztés büntetésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Így annak ellenére, hogy a férfi nem büntethető, esetében fennállnak a kényszergyógykezelés feltételei.

Erre tekintettel a Békéscsabai Járási Ügyészség indítványt tett a férfi előzetes kényszergyógykezelésének az elrendelésére az eljárás idejére. A Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója a férfi előzetes kényszergyógykezelését elrendelte. Annak végrehajtása érdekében a férfit az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították.

Németország “a világ egyik legbiztonságosabb országa”, de a bűnözés csökkenésének folyamata még nem tükröződik a lakosság biztonságérzetében – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter a bűnügyi statisztikát bemutató tájékoztatóján. Kiemelte, hogy tartós sikerről majd csak akkor lehet beszélni, ha a kedvező folyamat trenddé erősödik.

A kimutatás szerint tavaly 5 555 520 bűncselekményt regisztráltak, ami 3,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 5 761 984-hez képest. A felderítési arány 57,1 százalékról 57,7 százalékra emelkedett. Százezer lakosra 6764 bűncselekmény jutott, ami 3,9 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 6982-höz képest. Súlyos bűncselekmény – például rablás, autólopás vagy lakásbetörés – a lakosság kevesebb mint egy százalékát érintette tavaly.

A közkeletű vélekedéssel szemben az erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, a nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma pedig gyakorlatilag változatlan – húzta alá Seehofer.

A 2018-as rendőrségi bűnügyi statisztika (PKS) szerint jelentősen – öt százalékot meghaladó mértékben – csökkent egyebek mellett a lopások és rablások száma. Kiemelkedően, 16,3 százalékkal csökkent és most először százezer alá süllyedt a lakásbetörések száma, így a mintegy 42 millió németországi lakóingatlan közül 97 504-be törtek be 2018-ban, az egy évvel korábbi 116 540 után. A zsebtolvajlások száma még nagyobb mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 127 376-ról 104 196-ra. Az autólopások száma 10,7 százalékkal 247 311-re csökkent az előző évi 276 928-ról. A regisztrált erőszakos bűncselekmények száma 1,9 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbi 188 946-ról 185 377-re. Ezen belül a szexuális bűncselekmények száma igen nagy mértékben, 18,2 százalékkal csökkent, 11 282-ről 9234-re.

Ugyanakkor több bűncselekménytípusnál növekedést regisztráltak, így például a kábítószerrel visszaélés eseteinek száma 6,1 százalékkal nőtt, a fegyvertartásról és fegyverhasználatról szóló törvény rendelkezéseit pedig az egy évvel korábbinál 5,5 százalékkal többször sértették meg. A legnagyobb mértékű, 39,9 százalékos növekedést a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás, illetve a rendőrök elleni erőszakos támadás esetében jegyezték fel.

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek száma 2,9 százalékkal 2 051 266-ra csökkent az egy évvel korábbi 2 112 715-ról. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma 708 380 volt, ami 3,8 százalékos csökkenés a 2017-es 736 265-höz képest.

A külföldiek közül 165 769-en tartoztak a német bűnügyi statisztika szaknyelvében bevándorlónak nevezett személyek csoportjába. Ez a kategória az országban a menekültügyi rendszer keretében, vagy engedély nélkül tartózkodókat jelöli. Számuk 0,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 167 268-hoz képest.

Wendt a közmédiának elmondta: valóban kevesebb bűncselekményt jelentettek be a rendőrségnek tavaly, mint egy évvel korábban, “de az emberek mégis egyre inkább félnek”, legfőképpen a terrortámadások veszélyétől és “a közterületet maguknak követelő csoportosulásoktól”.

A pályaudvarokon, sétálóutcákon “lebzselő” fiatal férfiak csoportjai megfélemlítik az embereket, akik “azt is látják, hogy sok gyerek késsel felfegyverkezve megy az iskolába”. A késes támadások száma egyre emelkedik, és az elkövetők “nagyon gyakran migrációs hátterű fiatalemberek” – mondta Rainer Wendt, aláhúzva, hogy nem szabad beletörődni a migráció révén megjelenő bűnözésbe.

Az állam tekintélye és az erőszak állami monopóliuma “olvad, mint jég a napon”, ezt jelzi, hogy egy átlagos napon Németországban harmincnál is több rendőrre támadnak rá, de tűzoltókat, mentősöket, adóhivatali és munkaügyi hivatali alkalmazottakat is tömegesen érnek erőszakos incidensek – tette hozzá.

A többi között arról is szólt, hogy minden második menedékkérő érvényes iratok nélkül érkezik az országba, így nem tudni, vajon vannak-e közöttük “súlyos bűnözők, terroristák, vagy az Iszlám Állam hazatérő harcosai”. Ezért ezeket az embereket a személyazonosságuk tisztázásáig őrizetbe kell venni. Ez régi követelése a szakszervezetnek, de még mindig nem valósult meg – mondta Wendt.

Azzal kapcsolatban, hogy Seehofer a világ egyik legbiztonságosabb országának nevezte Németországot, a DPolG vezetője kiemelte, hogy nem Kambodzsához vagy Szíriához kell viszonyítani a németországi helyzetet, hanem Európához és a korábbi németországi viszonyokhoz. Márpedig Németországban korábban sokkal kevésbé féltek az emberek – húzta alá. Kiemelte, hogy több százezres nagyságrenden történhettek bűncselekmények, amelyeket nem jelentettek be, és így nem is jelennek meg a statisztikában. Ezért a PKS “alkalmatlan eszköz” a biztonság mérésére, és a biztonság egyébként sem csupán a bűncselekmények hiányát jelenti, hanem a félelem nélküli életet is. “A politikának ezzel is foglalkoznia kellene” – húzta alá a szakszervezeti vezető.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Miskolczi Csanád Zoltán, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője szerdán Budapesten búcsúztatta az észak-macedón-görög, valamint a szerb-észak-macedón határ megerősítésére utazó magyar rendőröket.

Harminc rendőr a macedón, tizenöt a szerb rendvédelmi szerv irányítása, felügyelete mellett teljesít majd szolgálatot.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a két országban a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a két ország belsejében is. Mindkét kontingens terepjáró gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét – olvasható a közleményben.

A bíróság pénteken hirdetett ítéletet annak a 12 vádlottnak az ügyében, aki feladatkörérből adódóan gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen kért ki adatokat, ezzel jogtalan előnyért hivatali kötelességet megszegve felbujtóként elkövetett hivatali visszaélést, illetve folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetést követett el – olvasható a közleményben.

Jelezték: a büntetőügyben eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, azonban egy vádlott meghalt, két embernél pedig a bíróság korábban jogerősen befejezte az eljárást.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának, kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és 21 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, ezért a bíróság két év, öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 900 ezer forint pénzbüntetésre, valamint az okmányirodai ügyintézői foglalkozástól két év eltiltásra ítélte.

Társai egy részét egy-egy év szabadságvesztésre – három évre felfüggesztve -, valamint 300 ezer és 875 ezer forint közötti pénzbüntetésre ítélték. Ha nem fizetik ki az összeget, börtön- vagy fogházbüntetéssel sújtják őket. Egyes vádlottakat próbára bocsátottak.

Az elsőrendű vádlott 2013 februárja és 2015 júniusa között ügyintézőként dolgozott a Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodai osztályán, szeptembertől a gödi kirendeltségen egyedül. Feladata volt a jármű tulajdonjogát, közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmányokkal kapcsolatos tevékenység mellett a közlekedési okmányok kiadásával kapcsolatos adatkezelés is.

Az elsőrendű vádlott az ismeretségi körébe tartozó több vádlottól kapott szóbeli adatigényléseket, majd a jogosultsága felhasználásával lekérte és kötelességét megszegve ingyenesen kiadta az információkat. Volt olyan eset, amelynél az elsőrendű vádlott egy kérésre egy utánfutót vont ki ideiglenesen a formalomból soron kívül, aminek költségeit vádlott-társa nem fizette ki. Bizonyos vádlottak többször az elsőrendű vádlott postaládájában helyeztek el gépjármű-ügyintézésre gépjárművekre vonatkozó dokumentumokat a soron kívüli ügyintézésért, ezeket az elsőrendű vádlott teljesítette és jogtalan előnyt fogadott el.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és több társa esetében az ítélet jogerőre emelkedett, egyebekben az eljárás résztvevői fenntartották a három munkanap gondolkodási időt.

Idén 72 táborban csaknem 2200-an vehetnek részt. A június közepétől tematikusan megszervezett, többségében ötnapos táborokban például lovas, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, valamint a légierő munkájával és a hagyományőrzéssel ismerkedhetnek meg a fiatalok. Nemcsak az általuk választott témakörökbe nyerhetnek betekintést, hanem például testnevelési, tereptani képességeket és ismereteket is elsajátíthatnak, amelyeket a mindennapi életükben is hasznosíthatnak.

A turnusokban részt vevő 12-18 éves fiatalok a Magyar Honvédség alakulatainál ismerkedhetnek meg a haditechnikával, a Magyar Honvédségnél rendszeresített fegyverekkel, légi járművekkel – írta a HM, hozzátéve: a bentlakásos táborokat mindenhol tapasztalt katonák vezetik.

A programsorozatnak az is célja, hogy felhívják a pályaválasztás előtt állók figyelmét “az életpályamodellel biztosított katonai hivatás lehetőségeire” – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a férfit hivatalos személy elleni erőszak és közlekedés biztonsága elleni bűntett, valamint bódult állapotban elkövetett járművezetés és könnyű testi sértés vétsége miatt ítélte el a bíróság. Emellett két-két évre eltiltotta a közügyektől és a közúti járművezetéstől is.

Az elsőfokú ítélet szerint a férfi amfetamin-, metamfetamin- és MDTA-származékot tartalmazó kábítószert fogyasztott, mielőtt a volán mögé ült.

A férfi 2018. május 6-án délután ráhajtott Tiszajenőn a vasúti átjárójára és megállt a síneken. Többszöri rendőri felszólítás ellenére sem volt hajlandó autójával továbbmenni, ehelyett többször megütötte és megrúgta az intézkedő rendőrt, aki végül három, jogszerűen leadott lövéssel tudta csak megfékezni.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője azonban enyhítés érdekében fellebbezett, így az ügy másodfokon a Szolnoki Törvényszéken folytatódik.

A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok világosan értésére adta Törökországnak: elfogadhatatlannak tartja, hogy Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol, Ankara azonban nem változtatott döntésén, és folytatja a tárgyalásokat az orosz fegyverzet megvételéről. Washington ezért mindaddig felfüggeszti az F-35-ös vadászbombázók egyelőre még csak tervezett szállításához szükséges felszereléseket, amíg Ankara fel nem hagy az orosz fegyverzet vásárlásának tervével – szögezte le a szóvivő.

Summers hangsúlyozta: a felszerelések és kézikönyvek leszállításának felfüggesztése csupán az első lépés, amennyiben ugyanis Ankara továbbra is tárgyal Moszkvával, Washington felmondja a vadászbombázók eladásáról kötött megállapodást. “Amennyiben Törökország megveszi az Sz-400-as védelmi rendszert, kockáztatja további részvételét az F-35-ös programban” – fogalmazott a Pentagon szóvivője.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször panaszt emeltek Ankara terve ellen, azzal érvelve, hogy részben az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben oroszokkal folytat katonai együttműködést.

A múlt hónapban Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok európai haderejének vezetője egy kongresszusi meghallgatáson kifejezte aggodalmát a török-orosz tárgyalások miatt. Mint fogalmazott: a legjobb tanács, amit adhat, hogy Washington ne működjék együtt olyan szövetségessel, amely az amerikai hadsereg legfejlettebb képességeit fenyegető orosz fegyverrendszert vásárol. A tábornok egyetértett amerikai szakértők azon álláspontjával is, hogy Moszkva így hozzáférhetne a legkifinomultabb amerikai haditechnikához, és kifejleszthetne az F-35-ös vadászgépek semlegesítésére alkalmas saját bombázót.

Az Egyesült Államok és Törökország száz darab ötödik generációs F-35-ös harci repülőgép eladásáról kötött megállapodást, az első két vadászgépet az idén júniusban kellene leszállítania az amerikai félnek.

A Pentagon szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy Washington egyelőre nem szakítja meg a tárgyalásokat Ankarával.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a múlt pénteken egy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott közös törökországi sajtókonferencián azt jelentette be, hogy folytatják a tárgyalásokat Moszkvával. A török diplomácia irányítója egyúttal hangsúlyozta, hogy Ankara eleget tesz az F-35-ös programban vállalt kötelezettségeinek.

A főtitkár a tagállamok külügyminiszteri tanácskozása és a katonai szövetség megalakításának 70. évfordulója alkalmából szerdán Washingtonban tervezett rendezvények előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, a NATO szerint fenyegetőek Oroszország Ukrajnával szembeni intézkedései, az utóbbi időben veszélyesen megnőtt a feszültség a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren. Ez indokolja, hogy a szövetség továbbra is szorosan együttműködjön partnereivel a régióban.

“Azt várom, hogy a miniszterek ezen a héten új intézkedéseket fogadjanak el a térség helyzetének javítása és a stabilitás helyreállítása érdekében” – fogalmazott. Kijelentette, a NATO fokozza támogatását úgy Georgia, mint Ukrajna számára a tengeri és a partvédelmi őrök képzése, valamint az információk megosztása terén.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodással kapcsolatban a főtitkár elmondta, Oroszország továbbra is megsérti az egyezményben foglaltakat új rakétarendszerének fejlesztésével. A rakéták létezése és az, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodásban foglaltak betartásához, jelentősen csökkenti Európa biztonságát – húzta alá.

Az Egyesült Államok február elején jelentette be, hogy megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait, és fél évet ad Moszkvának a követelései teljesítésére.

Stoltenberg kiemelte: az idő fogy, a szövetségeseknek meg kell vitatniuk, hogy mi legyen a NATO következő lépése. A katonai tömb továbbra is elkötelezett a leszerelés mellett, de folytatnia kell a hiteles és hatékony, elrettentésre, valamint párbeszédre alapuló politikáját Moszkvával az eredményes védelem fenntartása érdekében – közölte.

A szövetség megalakításának 70. évfordulójára utalva kijelentette: hetven éve Európa és Észak-Amerika szoros kapcsolatot hozott létre, ez a NATO-t a történelem legerősebb szövetségévé tette. A megemlékezés a hét évtizedes béke és jólét ünnepe, de lehetőség arra is, hogy a NATO a jövőbe tekintsen.

“Egy kiszámíthatatlan világban minden nap együtt dolgozunk azon, hogy megakadályozzuk a konfliktusokat, és megőrizzük a békét közel egymilliárd ember számára” – fogalmazott a főtitkár.

A katasztrófavédelem és a viharjelzés rendszerében is mérföldkőnek számít az, hogy egymilliárd forinttal fejleszthették a Balaton-régió biztonságát – mondta Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a viharjelzés beindításával egybekötött uniós projektbemutató rendezvényen, amit egy hajón tartottak hétfőn a Balatonon.

Bartók az év végéig megvalósuló fejlesztésekről, beszerzésekről közölte: csaknem ötven új eszközzel, ezen belül új járművekkel gyarapodik a térség. Ezek között van három, vízen és szárazföldön is közlekedni képes jármű, valamint hat, nádas tüzek megfékezésére alkalmas, gyorsbeavatkozásra képes speciális jármű, és nyolc terepjáró gépkocsi. Új eszközök szolgálják a vízből és a jégről mentés hatékonyságát is – tette hozzá, jelezve: az együttműködő önkormányzatok közül kettő – Balatonboglár és Balatonfüred – tűzoltóságánál 127 millió forintért felújítottak két gépjárműfecskendőt. A projekt keretén belül zajlik a balatoni viharjelzőrendszer fejlesztése.

Bemutatták azt a tóra telepített három új állomás egyikét, amely négy méterre emelkedik a víz fölé, napelem és akkumulátor táplálja a rajta található vízanalitikai és meteorológiai eszközöket.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke hangsúlyozta, a balatoni viharjelzés fontossága napról napra nő a gyarapodó szélsőséges időjárási események miatt.

A közelgő főszezon időjárásáról annyit mondott, hogy az előzetes számítások szerint az átlagosnál melegebb nyárra lehet számítani.

A Balaton körül 31 stabil fényjelző viharjelző és 15 mobil, a kiemelt strandokon elhelyezett fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, a Fertő tó magyar szakaszán pedig egy állomás működik.

Az elsőfokú viharjelzés – percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – az erős (40 kilométer/óra és 60 kilométer/óra közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés – percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzések kiadása a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával történik.

Ott István megbízott főügyész értékelte a büntetőjogi és a közjogi szakterület 2018. évi tevékenységét. Elmondta, hogy a megye ügyészi szervezete a tavalyi évben is megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett végezte a munkáját. A jövőre vonatkozó feladatok közül kiemelte az új büntetőeljárási törvény új jogintézményeinek széles körű alkalmazását.

Várhomokiné Rabi Noémi büntetőjogi főügyészhelyettes beszámolójában kifejtette, hogy tavaly is folytatódott az a több éve tartó tendencia, amely szerint csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, különösen az élet és vagyon elleni, azon belül is a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma.

Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követő új jogintézménynek köszönhetően a vádlott beismerő vallomására figyelemmel jelentős számban született jogerős ítélet az előkészítő üléseken, valamint nagy számban élt az ügyészség a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló jogintézménnyel, a tárgyalás mellőzésére, illetve a büntető végzés meghozatalára irányuló ügyészi kezdeményezéssel.

Sáfrán Zsuzsanna közjogi főügyészhelyettes kiemelte, hogy a jelentősen megváltozott jogszabályi környezet ellenére az ügyészek szakszerűen végezték a feladatukat. Beszámolójában ismertette a közérdekvédelmi tevékenységben bekövetkezett változásokat, kitért a szabálysértési eljárások törvényességi ellenőrzésével, a cégjogi tevékenységgel, a magánjogi tárgyú ügyészi intézkedésekkel, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletével kapcsolatos fontosabb adatokra.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezetben a 2018-as év – a több jogterületet is érintő lényeges jogszabályok megváltozására figyelemmel – a változás éve volt. Kifejtette, hogy a jelentősen változó jogszabályi környezetben az ügyészség szakszerű, időszerű és eredményes munkát végzett. A jövőre vonatkozó feladatként és elvárásként az új büntetőeljárási törvény szakszerű és eredményes alkalmazását jelölte meg.

Gál Kristóf azt mondta, a Speedmarathon nevű 24 órás összeurópai akció célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a közlekedés biztonságának fenntartása nem csak a rendőrség dolga. Beszélt arról is, hogy 2018 augusztusában 31-gyel, egész évben pedig néggyel többen haltak meg közúti balesetben, mint az azt megelőző évben.

Tavaly a halálos balesetek 8,4 százalékát okozta ittas vezetés – ismertette. Hozzátette, az ittasan balesetet okozók 66 százaléka autós, a második helyen tíz százalékkal a kerékpárosok állnak. A balesetek mindössze nyolc százalékát okozzák teherautó- és buszvezetők.

A vizsgálat szerint a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.

Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú it-kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.

• A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.

• Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.

• Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.

• A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow it”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.

“Az Oracle-KPMG jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak, amit érdemes hasznosítani. Valamennyi késéssel Magyarországon is ugyanezek a felhőhasználati trendek és a velük járó problémák lesznek jellemzők. Vegyük úgy, hogy nekünk több időnk van informáltan felkészülni arra az időre, amikor a magyar vállalatok és akár az államigazgatás is tömegével futtatnak majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben.

A jelentésben megkérdezettek körében a legfontosabb munkafolyamatok már a felhőben futnak, ezért vállalataiknak az eddiginél sokkal jobban koordinált, integrált és többrétegű biztonsági stratégiára van szüksége. Ezen stratégiáknak része kell legyen a dolgozók biztonsági képzése és tevékenységük monitorozása ugyanúgy, mint mesterséges intelligencia használata.

Adatvédelmi, audit és törvényi megfelelési szempontból is sokat levesz a személyzet válláról egy ilyen modern stratégia. Ugyanakkor nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem azoknak a gyakorlatba való hatékony átültetésére is. Fontos, hogy a felhasználók átlássák, mit szolgálnak a biztonsági szabályozások és azokat be is tartsák, illetve betartassák velük” – mondta Szuhai Gusztáv, az Oracle biztonsági megoldásokért felelős kereskedelmi vezetője.

“Magyarországon tapasztalt érdekesség, hogy bár a kulcs-rendszerek felhőbe telepítése még nem olyan elterjedt, az említett gépi tanulás alapú, felhőben futó korszerű menedzsment megoldásokat sokan szívesen alkalmaznák a saját, hagyományos adatközpontjaik monitorozására – és erre adott is a lehetőség. Az Oracle által fejlesztett üzemeltetési és biztonsági menedzsment megoldások egyaránt használhatók hagyományos vagy felhős környezetben, illetve ezek tetszőleges kombinációjában, és az eddig alkalmazott monitorozó eszközöktől eltérően, az infrastruktúra minden rétegét egyben, egy felületen kezelhetően, holisztikusan monitorozzák” – tette hozzá Szuhai.

A jelentés főbb megállapításai:
• Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
• A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
• Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
• A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
• A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).

“Az orosz külügyminisztérium már kommentálta ezt az ügyet. Nagyjából ugyanolyan módon, de udvariasabb formában válaszoltunk arra a telefonhívásra, amelyet Michael Pompeo amerikai külügyminisztertől kaptam” – mondta a tárcavezető.

“Elmagyaráztuk, hogy mit csinálnak Venezuelában katonáink, akik abszolút legitim és törvényes alapon szolgálják ki azt a technikát, amelyet a kormányközi megállapodás keretében szállítottunk le, amelyet a venezuelai parlament ratifikált és amely abszolút összhangban áll Venezuela alkotmányával” – hangoztatta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy az orosz katonák a kétoldalú haditechnikai együttműködésről 2001-ben megkötött kormányközi megállapodásnak és a venezuelai alaptörvénynek megfelelő módon tartózkodnak a dél-amerikai országban. Először múlt hétvégén jelentek meg sajtóértesülések arról, hogy Moszkva egy An-124-es és egy Il-62-es szállítógépet küldött Caracasban, fedélzetén mintegy száz katonával és 35 tonna rakománnyal.

A dél-amerikai ország körüli feszültség az elmúlt napokban továbbfokozódott azt követően, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn közölte: Pompeo felhívta Lavrovot és arra figyelmeztette, hogy Washington nem marad tétlen, ha Moszkva nem tanúsít konstruktív magatartást a venezuelai válságban, és tovább támogatja “Nicolás Maduro törvénytelen rezsimjét”. Donald Trump felszólította Oroszországot: vonja ki csapatait Venezuelából. Mint mondta, minden lehetőség nyitva áll ennek a célnak az elérése érdekében.

Lavrov a vasárnap sugárzott nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai diplomácia eszköztárából az ultimátumok és az azokat követő szankciók kivételével szerinte az összes többi eszköz “eltűnt”. Az orosz diplomácia vezetője így kommentálta Pompeo állásfoglalását, amely szerint a NATO-tagállamoknak közösen kell fellépniük Oroszországgal szemben Ukrajna ügyében.

Elismerte, hogy Pompeo “meglehetősen korrektül” tárgyal, amikor telefonon beszél vele, noha egyértelmű, hogy a felek a legtöbb kérdésben nem értenek egyet. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy egy külügyminiszternek diplomáciai megoldást kell keresnie a problémákra.

A Készenléti Rendőrség három mentőhelikoptert adott át üzemeltetésre az Országos Mentőszolgálat tulajdonában lévő Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nek. A helikopterek közül kettő vasárnap Budaörsről szállt fel, hogy elfoglalja állomáshelyét a szentesi, illetve a debreceni légimentő bázison, a harmadik a budaörsi bázison állomásozik.

A magyar tulajdonú helikoptereket modern mentéstechnikai eszközökkel, lélegeztető, újraélesztő, valamint ultrahang készülékekkel, a korábbiakhoz képest fejlettebb radar- és navigációs berendezésekkel, robotpilótával szerelték fel, alkalmasak éjszakai és kötéltechnikai légi mentésre is.

További hat mentőhelikoptert 2019 decemberéig ad át a Készenléti Rendőrség a légimentőknek – olvasható a közleményben.

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész tavaly januárban látogatott hazánkba. A legfőbb ügyészek akkori megbeszélésén – többek között – szó esett a két országban zajló jogszabályi változásokról, és az ügyészi szervezetet érintő kihívásokról. A látogatást viszonozva, az osztrák legfőbb ügyész meghívására utazott Polt Ausztriába.

A tanácskozáson a legfőbb ügyészek tájékoztatták egymást az országhatárokon átnyúló bűnözés és a bűnüldözés aktuális helyzetéről, továbbá megvitatták a jogsegély ügyek intézésének tapasztalatait is. A felek egyeztetése érintette országaik jogalkotásának és jogalkalmazási gyakorlatának időszerű kérdéseit, illetőleg a magyar legfőbb ügyész tájékoztatást adott a 2018. július 01-én hatályba lépett új magyar Büntetőeljárási törvényről.

A hivatalos út alkalmával a legfőbb ügyész a Bécsi Fellebbviteli Bíróság mellett működő Főügyészségen, valamint az Eisenstadti Ügyészségen osztrák ügyészségi vezetőkkel folytatott szakmai megbeszéléseket. A látogatás során Polt találkozott a Bécsi Büntetőbíróság elnökével, Friedrich Forsthuberrel.

A közlemény szerint egy magát hivatalos személynek kiadó férfi több alkalommal pénzt követelt a sértettől azzal az indokkal, hogy tudomása van az általa korábban elkövetett bűncselekményekről. Az elkövető és a zsarolásban közreműködő három nő a sértettől összesen mintegy hétmillió forintot kényszerített ki.

Az egyik zsarolót – egy 22 éves pétfürdői férfit, valamint egy 19 éves nőt – Veszprémben fogták el, társaikat, egy 48 éves vilonyai és egy 32 éves csajági nőt pedig aznap este otthonaikban igazoltatták a rendőrök.

A négy embert előállították a Balatonfüredi Rendőrkapitányságra. A nyomozók indítványozták letartóztatásukat, aminek az illetékes bíróság helyt adott – tették hozzá.

A biztonsági erők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk pedig megsebesült a csütörtök éjjel kezdődött összecsapásokban – közölte Abdulláh Nadzsi Nazari és Abdul Rahmán Talaat, a tartományi tanács tagja. A tálibok további öt embert túszul ejtettek.

Miután ellenőrzés alá vonták Argandzs Haut, a tálibok támadást intézhetnek a tartományi székhely, Faizabad ellen.

Az elmúlt három év alatt a tálibok Badahsánban elfoglalták Vardudzs és Jumgán járásokat is. Jelenleg az ország járásainak 53,8 százaléka áll a kormány ellenőrzése, illetve befolyása alatt, míg 2017-ben ez az arány 64 százalék volt az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) szerint.

Aszadulláh Hálid afgán védelmi miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy a tálibok a következő évben nagyszabású támadást indíthatnak, és közlése szerint az afgán hadsereg erre felkészült. A tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt is a dél-afganisztáni Zabul tartománybeli Sahr-i-Szafánál szombaton, a támadásban a biztonsági erők kilenc tagja halt meg – közölte egy nevének elhallgatását kérő vezető.

A tálibok is megerősítették a támadást, ők azt közölték, hogy nyolc biztonságit öltek meg, a kilencediket élve fogták el.

Az uniós tagországok kormányai jóváhagyták a jelenlegi mandátuma szerint március végéig tartó művelet hat hónappal történő meghosszabbítását.

Ugyanakkor az egyetértés hiánya miatt felfüggesztették a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére fog korlátozódni.

“Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – mondta korábban az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Valamint hozzátette, az EU külügyi szolgálata intézkedéseket fog hozni a döntés negatív hatásainak csillapítása érdekében.

A 2015 ősze tartó műveletet ideiglenes megoldásként decemberben hosszabbították meg március 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egyezséget egy hosszabb távú megoldásról.

A misszió keretében a tavalyi év végéig közel 50 ezer menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengerből, és mindegyiküket Olaszországba szállították.

A római kormány éppen erre hivatkozva nem támogatta a status quo kiterjesztését, mondván, a többi EU-országnak részt kellene vennie a menedékkérők befogadásában, hogy ne Olaszország viselje egyedül a terheket. Ezt azonban több tagállam, például Magyarország és Lengyelország is határozottan elutasította.

A mentési műveleteket a Sophia keretében gyakorlatilag már tavaly leállították az olasz kormány intézkedései hatására.

Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. A német védelmi miniszter pedig a misszió szabotálásával vádolta meg Olaszországot, mondván, hogy Róma a német hajókat a Földközi-tenger távoli részeibe irányította, ahol nem voltak útvonalaik sem az embercsempészeknek, sem a bevándorlóknak.

Berlini közlés szerint a Sophia által gyűjtött információk több mint 140, embercsempészéssel gyanúsított személy elfogásához vezettek, a művelethez tartozó hajók emellett több mint 400, embercsempészek által használt bárkát süllyesztettek el.

A rakéta az övezet melletti Eskol térségben, lakott területen kívül csapódott be, és nem okozott kárt emberéletben vagy anyagiakban. Néhány órával korábban a hajnal óta tartó nyugalom után feloldották összes biztonsági tilalmat az ország déli részén.

Benjámin Netanjahu visszatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, majd megbeszéléseket folytatott a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán. Ezt követően bejelentették, hogy Izrael hétfőn nem kötött tűzszünetet a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel, és újabb csapatösszevonások zajlanak az övezet határánál.

Avív Kochávi vezérkari főnök újabb tartalékosok behívásáról is döntött, és egy név nélkül nyilatkozó politikai vezető közölte, hogy bármelyik pillanatban kiújulhatnak a harcok.

A tévé híradásában tankok és katonai eszközök hosszú sorát mutatta, amelyeket az övezet határán sorakoztattak fel. Az ország déli részén az utakon is tankokat szállító járművek hosszú sorát lehetett látni kedden.

A tévé szakértői szerint Izrael azért nem jutott dűlőre a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokon, mert Izrael teljes nyugalmat szeretne, a rakétatámadások beszüntetése mellett a határ melletti erőszakos, zavargásokba forduló tüntetések leállítását, valamint robbanószerkezetek léggömbökkel izraeli területre irányításának abbahagyását is követeli, de ezekről a Hamász egyelőre nem hajlandó lemondani.

Közleményük szerint a TEK visszautasítja az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi sajtóban is megjelent állításokat. Úgy fogalmaztak: az ügyben az elmúlt napokban megjelent “hamis értesüléseken, spekulációkon alapuló publikációk” félreértéseket okoztak, megnehezítik a partnerszolgálati együttműködést, az ügyben eljárók munkáját és a felderítést. Felidézték, a TEK felderítő tevékenysége közben annak gyanúja merült fel, hogy a férfi, F. Hassan az Iszlám Állam terrorszervezet tagja és különböző terrorcselekmények elkövetésében vett részt.

A TEK – ahogy ilyen információ birtokában ez mérlegelés nélkül kötelessége – feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés alapján büntetőeljárást rendeltek el. Ismertették: a büntetőeljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, ennek célja, hogy F. Hassan cselekményével kapcsolatban beszerezzék a bizonyítékokat, mérlegeljék azokat, majd döntsenek a vádemelésről.

A TEK az Europollal, Európai Rendőrségi Hivatallal több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával együttműködve mindent megtesz azért, hogy munkájukat felderítési tevékenységével támogassa – olvasható a közleményben.