Biztonságpiac

A férfit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítja.

A nyomozás adatai szerint a sértett négy hónapja a gyanúsított Pest megyei ingatlanában lakott albérletben, különálló lakrészben. Mind a gyanúsított, mind a sértett rendszeresen fogyasztott szeszes italt. Volt köztük tettlegesség a bűncselekmény előtt is, ekkor a gyanúsított egy balta fokával többször megütötte a sértett mellkasát. A sértett azonban nem ment orvoshoz és nem is tett feljelentést – olvasható a közleményben.

A gyanúsított többször kereste mobiltelefonon a sértettet, ő azonban nem fogadta hívását. Ezért a gyanúsított, aki hazatérése után italozott, “indulatos lett”, magával vitt egy benzineskannát, majd a sértett lakrészében az ágyon fekvő, szintén ittas férfira öntötte és meggyújtotta a benzint. A sértett takarója és nadrágja meggyulladt, és bár egy ruhadarabbal sikerült eloltania a tüzet, így is másodfokú égési sérüléseket szerzett.

A végzést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsított és védője fellebbezett, így a döntés nem végleges, de végrehajtható.

A februárban a vietnami fővárosban tartott csúcstalálkozóra utalva Pompeo így fogalmazott: “úgy jöttünk el Hanoiból, hogy jobban megértettük egymást”. Hozzátette, hogy Donald Trump és az észak-koreai vezető éppen egymás álláspontjának jobb megértése révén tudott előrehaladást elérni a tárgyalásokon.

“Nem jutottunk olyan messzire, mint ahogyan azt a világ elvárta volna” – fogalmazott Pompeo a CBS televíziónak adott interjújában.

Trump és Kim a tavaly júniusban, Szingapúrban megtartott első csúcstalálkozót követően az idén februárban már második alkalommal találkozott egymással. Hanoiban sem sikerült azonban kompromisszumos megállapodásra jutniuk. Az észak-koreai vezető ugyanis az országa ellen hozott szankciók teljes körű feloldását kérte részleges atomfegyver-mentesítésért cserében, az amerikai elnök azonban ebbe nem egyezett bele, mivel az Egyesült Államok szerint Észak-Korea teljes körű atomfegyver-mentesítésére van szükség. A hanoi csúcsértekezlet ezért a tervezettnél korábban véget is ért.

A pénteki televíziós interjúban Pompeo azt mondta, hogy nem érez csalódottságot a második csúcsértekezlet eredménytelensége miatt.

“Eltökéltek vagyunk, és meggyőződésem, hogy az észak-koreaiak szintén elszántak. Kim megígérte nekem és megígérte Trumpnak is, hogy végrehajtja az atomfegyver-mentesítést. Most az én csapatomon a sor, hogy ez meg is történhessen” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindaddig nem oldják fel az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által hozott szankciókat Phenjan ellen, amíg be nem fejeződik az ország teljes atomfegyver-mentesítése. Megerősítette azt is, hogy a diplomáciai csatornák változatlanul működnek Washington és Phenjan között.

Trump a jövő héten a Fehér Házban fogadja Mun Dzse In dél-koreai elnököt, hogy megvitassák a többi között az észak-koreai helyzetet. Hírügynökségi jelentések szerint Kim ugyanezen a napon mond beszédet az észak-koreai fővárosban.

Az elnök a mikroblog-bejegyzésben azt hangsúlyozta, hogy ötszázmilliárd dollár értékű drogot csempésznek Mexikóból az Egyesült Államokba, s ezért fontolgatja a büntetőintézkedéseket. Nem fejtette ki azonban, hogy konkrétan milyen gazdasági intézkedéseket tervez.

Megismételte egyúttal a csütörtökön megfogalmazott fenyegetését is a büntetővámokról. Mint írta: ha Mexikó “bármilyen oknál fogva felhagyna az országba érkezett illegális migránsok visszatoloncolásával oda, ahonnan jöttek, az Egyesült Államok kénytelen lesz 25 százalékos vámot kivetni a Mexikóban gyártott autókra”. Hozzátette: ha ez sem működik, lezárja a határokat.

Trump újabb Twitter-bejegyzésben közölte, hogy útnak indul a déli határhoz, hogy megtekintse az épülő új határfal egy részét.

Közben Letitia James New York-i államügyész szintén Twitteren bejelentette: az Egyesült Államok húsz tagállama indítványt terjesztett elő annak megakadályozására, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésével nem a kongresszus által jóváhagyott összegből, hanem más forrásokból teremtsenek elő pénzt a déli határokra tervezett fal építéséhez. “Ez a fal szükségtelen” – írta James, hozzátéve, hogy megépítése szerinte hatalommal történő visszaélés, továbbá az erre fordítandó pénzt az amerikaiak megsegítésére lehetne felhasználni.

A brüsszeli testület üdvözölte a lépést, amely közleménye szerint az európai nyomásgyakorlásnak köszönhető. A közösségi oldal egyebek mellett részletesen ismertetni fogja, hogy milyen, felhasználói adatokon alapuló szolgáltatásokat értékesít harmadik felek számára. Világosan közzéteszi emellett azt is, hogy a felhasználók hogyan szüntethetik meg a profiljukat, illetve a fiókok milyen okokból tilthatók le.

Mint írták, a vállalat a felhasználási feltételekben elmagyarázza majd, hogy az ingyenes szolgáltatásokért cserébe hozzá kell járulni az adatok megosztásához és a kereskedelmi hirdetésekhez. Ebből egyértelműen ki fog derülni, hogy a Facebook üzleti modellje keretében célzott reklámszolgáltatásokat értékesít a kereskedőknek a felhasználók profiljából származó adatok elemzésével – mutattak rá.

“Ha a Facebook vissza akarja nyerni a fogyasztók bizalmát az elmúlt időszak botrányai után, akkor nem szabad bonyolult jogi szakzsargon mögé bújnia azt illetően, hogy miként keres milliárdokat az emberek adatain” – mondta Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos.

Az amerikai cég legkésőbb június végéig maradéktalanul eleget fog tenni világszerte az általa vállalt kötelezettségeknek, amit a bizottság ellenőrizni fog. Az Európai Bizottság és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai tavaly arra kértek a Facebookot, hogy hozza összhangba felhasználási feltételeit az uniós joggal.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-öt év börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Jogorvoslati kérésüket arra alapozták, hogy olyan tettért ítélték el őket, amelyet a román büntetőjog nem tartalmaz. Ügyvédeik a tárgyaláson azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem.

A vádirat szerint a két székelyföldi férfi a helyi román közösségre akart ráijeszteni, hogy máskor ne szervezzen katonai parádét a nemzeti ünnepen, márpedig ez a célkitűzés nem illeszthető be a terrorizmusról szóló törvényben felsorolt, országos és nemzetközi szintű fenyegetést feltételező meghatározásba – érveltek az elítéltek jogi képviselői.

A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott. A bíróság határozata jogerős.

A tárgyaláson családtagjaikon kívül Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és az RMDSZ-frakció háromszéki törvényhozói is jelen voltak.

“Ismét bebizonyosodott, hogy Romániában nincs független igazságszolgáltatás, és a soviniszta, magyargyűlölő erők által irányított titkosszolgálatok diktálnak” – kommentálta a bíróság döntését Csóti.

Hozzátette: a Kisebbségi Jogvédő Intézet több nemzet európai parlamenti képviselőjét szándékszik megkeresni azzal a felkéréssel, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen Romániában szerinte bizonyíthatóan “rendszerszintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése”, amint azt a székelyföldi polgármesterek elleni perek és restitúciós eljárások is bizonyítják.

A Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében azt írta: a körzeti megbízott rendőr március 20-án a 2-es számú főúton, Rétság térségében három külföldi kamionvezetőtől sebességtúllépést állítva bírságként készpénz fizetését kérte, majd a 100 eurót és 80 zlotyt eltette.

Az ügyben a volt rendőr főtörzsőrmestert a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség állította a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elé. A bíróság három rendbeli “az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt kérte börtönbüntetés kiszabását” – írták.

Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet.

Az európai szervezet honlapján publikált közlemény szerint évente ezer járaton okoznak problémát a rendetlen utasok, viselkedésükkel nemcsak az utastársaik, de a személyzet, így a járat biztonságát is veszélyeztetik.

Az esetek legalább hetven százalékában agresszióig fajul a konfliktus, ezen belül 72 százalékban már fizikai erőszakot is alkalmaznak az utasok. Ekkor a járat kapitánya az út megszakítása mellett is dönthet, ez havonta átlagosan egyszer fordul elő, de a viselkedni nem tudó utasok miatti incidensek száma az elmúlt évben harmadával nőtt az unión belül az előző évihez képest.

Az EASA felhívja a figyelmet arra, hogy a járat és minden utas biztonságát veszélyeztetik az agresszív utasok, amely így plusz rizikófaktor a légiközlekedésben. További probléma az EASA szerint, hogy egy részeg utas a kimenekítéskor nem tudja követni az instrukciókat.

Az EASA közölte: bár a rendetlen utasok száma a teljes utasforgalomhoz viszonyítva alacsony, de növekvő számuk miatt cselekvésre van szükség. Az ügynökség #notonmyflight című kampányához már csatlakoztak a nagyobb európai repülőterek, illetve légitársaságok, köztük a Ryanair, illetve a Wizz Air is.

“Az Eötvös Loránd Egyetem 2019 világbajnoka” – tette közzé honlapján gratulációját a jogászversenyt rendező szervezet, a nemzetközi joghallgatók szövetsége (angol rövidítéssel: ILSA).

Az 1960 óta minden évben Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny a világban a nemzetközi jogot hallgató diákok számára a legnagyobb múltú és legnagyobb szabású nemzetközi megmérettetés. A szombaton véget ért versenyben a magyar egyetemisták száz ország több mint 680 egyetemének diákjai között voltak a legjobbak, olyan tekintélyes egyetemek hallgatót utasítva maguk mögé, mint az amerikai Yale és Berkeley, vagy a londoni King’s College.

A XX. század amerikai diplomatájáról és jogászáról, Philip C. Jessupról elnevezett versenyben a diákoknak nemzetközi bíróság előtt zajló per szimulációja során kell perbeszédet mondaniuk ügyvédként, mind a felperesi, mind az alperesi oldalon. De nem “csak” perbeszédet prezentálnak, hanem előtte kutatómunkáról számolnak be, beadványokat terjesztenek elő, írásbeli és szóbeli vázlatot készítenek a perbeszédekről, emlékeztetőket írnak. Vagyis írásban és szóban egyaránt megméretik magukat, a végeredmény pedig a képzeletbeli per több szakaszában végzett munka eredménye.

Az egyetemisták munkáját tekintélyes jogászokból álló bizottság bírálja el. A magyar diákcsapatot Kajtár Gábor, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa készítette fel.

Az amerikai külügyminisztérium által hétfőn kiadott közlemény szerint a szóban forgó személyek közeli családtagjai se léphetnek az Egyesült Államok területére.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Dzsamál Hasogdzsi újságírót tavaly október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban – annak ellenére, hogy nyilvánosságra került hangfelvételek bizonyították a gyilkosság tényét – azt állította, hogy az újságíró dulakodásban vesztette életét. A gyilkosság vádlottjainak pere januárban kezdődött Rijádban.

Washington tavaly novemberben már szankciókkal sújtott 17 szaúdi állampolgárt, akiknek gyaníthatóan közük volt a gyilkossághoz. Az Egyesült Államokban azonban mind a mai napig éles bírálatok érik a kormányzatot, mert még republikánus politikusok is úgy ítélik meg, hogy Donald Trump nem lépett fel keményen Szaúd-Arábiával szemben.

Az amerikai elnök többször kifejtette, hogy fontosnak tartja a Washington és Rijád közötti stratégiai szövetséget, kivált Irán térségbeli szerepének kiegyensúlyozása végett.

Benkő Tibor, aki hétfőn fogadta a horvát védelmi minisztert, Damir Krsticevicet, a műsorban azt mondta: Horvátország is úgy látja, hogy “amit elődeink kiharcoltak”, azt meg kell védeni. A déli fenyegetettség vonatkozásában a migrációs válság kezelését is egyaránt fontosnak tartják – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter kiemelte: horvát kollégája megerősítette, hogy Horvátország területére jogtalanul, igazolatlanul nem léphetnek migránscsoportok. Horvátország hasonló módon látja a biztonsági kihívásokat és hasonló lépéseket is tesznek, mint Magyarország – közölte.

Benkő és Krsticevic két dokumentumot írt alá: egy légtérrendészeti kormányközi megállapodást, valamint egy közép-európai többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

A magyar miniszter kiválónak nevezte a két ország közötti védelmi együttműködést.

A légtérrendészeti megállapodással kapcsolatban azt mondta, az együttműködés alapja a közös bizalom, s az lehetővé teszi, hogy a két ország egymás légterében engedély nélkül hajthasson végre légtérrendészeti feladatokat. A magyarországi parancsnoksággal létrehozandó többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot Horvátország elsőként írta alá.

Benkő megjegyezte, az elmúlt fél évben ezek mellett más megállapodásokat is kötött a két ország, ezek mind a térség biztonságának erősítését szolgálják.

A belgrádi különleges bíróság harminc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlottat, Radomir Markovicot, aki a Milosevic-rezsim hírhedt állambiztonsági szolgálatának volt a vezetője húsz évvel ezelőtt, amikor Slavko Curuvija ellenzéki oknyomozó újságírót meggyilkolták. A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy ő adta ki a parancsot a gyilkosságra.

Markovic 2001 óta negyvenéves börtönbüntetését tölti a Vuk Draskovic ellenzéki pártelnök ellen 1999-ben elkövetett merénylet miatt, amelyet a politikus túlélt, de négyen meghaltak. A szerbiai jogrend szerint az ítéletek nem adódnak össze, hanem a legsúlyosabbat kell figyelembe venni, így Markovic büntetése a korábban kiszabott negyven év letöltendő börtönbüntetés marad.

Szintén harminc év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték Milan Radonjicot, a szerb állambiztonság belgrádi központi irodájának egykori vezetőjét. Miroslav Kurakot és Ratko Romicot, az állambiztonsági hivatal másik két tagját pedig húsz-húsz év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Kurak holléte máig ismeretlen, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Radonjicot és Romicot 2014 januárjában fogták el.

Az ítéletet szinte napra pontosan Curuvija meggyilkolása után húsz évvel mondták ki. Az újságírót 1999. április 11-én, a NATO jugoszláviai légicsapásainak idején belgrádi lakása előtt gyilkolták meg. A merénylők 17 lövéssel végeztek vele. Ez volt a Milosevic-rezsim egyik legbrutálisabb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó bűnténye.

Néhány nappal korábban a Politika Ekspres című újságban a Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rezsimjét bíráló újságírót hazaárulónak nevezték, aki “vágyott arra, hogy a NATO lebombázza Szerbiát”. A vádirat szerint Curuviját azért ölték meg, mert nyilvánosan felszólalt az ország politikai vezetése ellen, és kijelentéseivel lehetősége volt befolyásolni a közvéleményt.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik voltak a gyilkosság megrendelői, de többen már a kezdetektől fogva Milosevicet és feleségét, Mira Markovicot emlegették felbujtóként. Az utóbbi években a szerb sajtó szinte biztos információként kezelte, hogy a felbujtó a néhai diktátor felesége volt. Markovic Oroszországban kért menedéket, és ma is ott él, Milosevic pedig 2006-ban hunyt el a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében. Markovic azóta sem nyilatkozott az ügyben.

Ez az első eset, hogy egy állam fegyveres erőit vagy annak egy részét így minősítik Washingtonban. A döntés bírálói szerint ahhoz vezethet, hogy az Egyesült Államokkal rossz viszonyban lévő egyes országok hasonló minősítést alkalmaznak majd amerikai katonai és hírszerzési illetékesekre. Washington korábban is feketelistára helyezett a Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló testületeket és személyeket, de most ezt kiterjesztette az iszlám forradalom védelmét szolgáló, rendfenntartó és hírszerzési feladatokat is ellátó fegyveres alakulat egészére.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tájékoztatása szerint a döntés egy héten belül hatályba lép.

Az iráni köztévében az amerikai döntésre válaszul közleményként bemondták – forrás tudatása nélkül -, hogy Washington döntése ellenezik a nemzetközi joggal és törvénytelen.

“Semmilyen országnak nincs joga terroristának bélyegezni egy másik állam fegyveres erőit… Az amerikai döntés hátterében Irán közel-keleti befolyása és sikere az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet ellen áll” – hangzott el a tévében.

Bahrein üdvözölte Washington lépését. Ennek oka, hogy a parányi szigetországot uraló királyi család azzal vádolja a síita Iránt, hogy az segíti a bahreini kormány ellen lázadó síita csoportokat. Ezt Teherán tagadja. A The Wall Street Journal című lap pénteken éjjel internetes honlapján már jelezte a várható döntést. A lap akkor kiemelte: ez az első alkalom, hogy egy külföldi kormányzati szervezetet terrorszervezetté nyilvánítsanak.

Amerikai sajtóértesülések szerint a bejelentéssel egyidejűleg – megtorló válaszlépéstől tartva – készültségbe helyezik az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának haderejét a Közel-Keleten. Szintén a The Wall Street Journal szellőztette meg, hogy a döntés része az Iránra kifejtett nyomásgyakorlásnak, ám a kormányzaton belül sem mindenki értett vele egyet.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter támogatta a lépést, amely szerintük hozzájárulhat a Forradalmi Gárda Európában és másutt fenntartott üzleti kapcsolatainak felszámolásához is. Ugyanakkor a Pentagon tisztségviselőinek ez nem tetszett. Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője például óvatosságra intett, attól tartva, hogy ez visszaüthet a térségben állomásozó amerikai erőkre. Szerinte ráadásul korántsem biztos, hogy az iráni gazdaság megszenvedné az amerikai döntést.

Pompeo – az elnök bejelentése után – “a világ vállalatait és bankjait” arra szólította fel, hogy szakítsanak meg minden pénzügyi kapcsolatot az iráni Forradalmi Gárdával.

Az amerikai diplomácia vezetője újságíróknak kijelentette: az amerikai kormányzat döntése “történelmi lépés, amely megfosztja a terrorizmus támogatásában első számú államot azon pénzügyi eszközöktől, amelyek révén nyomorúságot és halált terjeszt a világban”. A miniszter leszögezte: az iráni rendszert Washington immár nem csupán “a terrorizmus támogatójaként” tartja számon, hanem úgy gondolja, hogy “maga is részt vesz terrorcselekményekben”. Hozzáfűzte: a Forradalmi Gárda (IRGC) “legitim katonai szervezetnek álcázza magát, de ennek egyikünket sem szabad megtévesztenie”.

Két dokumentumot írtak alá; egy légtérrendészeti kormányközi megállapodást, valamint egy közép-európai többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

Közös sajtótájékoztatójukon Benkő Tibor és Damir Krsticevic is kiemelte: a két ország közötti védelmi együttműködés kiváló. Mindketten kitértek arra is, hogy találkozásaik rendszeresek, legutóbb hat hónappal ezelőtt egyeztettek Horvátországban, s Krsticevic ismét meghívta Benkőt, hogy a következő év első felében ismét tegyen látogatást Horvátországban.

Benkő azt mondta: csak az elmúlt fél évben négy megállapodást írtak alá Horvátországgal, amelyek mentén folytatni kívánják az együttműködést. Úgy fogalmazott, hogy közösek a feladatok, közösek a célkitűzések, “az európai népek biztonságáért közösen kell, hogy feleljünk”. Hangsúlyozta, hogy a kormányközi megállapodások nemcsak Magyarországnak és Horvátországnak jók, hanem erősítik a NATO képességet is, hiszen a két ország légtere egyben NATO-légtér is.

A magyar honvédelmi miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két ország közötti védelmi együttműködés keretében érintették a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot is.

A politikus gratulált horvát kollégájának ahhoz, hogy elérték az 1,7 százalékos védelmi költségvetési szintet.

Krsticevic kiemelte: a két aláírt dokumentum közül a légtérrendészeti kormányközi megállapodás célja, hogy a két nemzet légierejét alkalmassá tegyék, rugalmasan tudjanak igazodni a feladatok megoldásához. Ez a megállapodás lehetőséget biztosít, hogy diplomáciai külön engedély, illetve a kormányok engedélye nélkül segíthessék egymás légterének védelmét.

A két tárcavezető az április 25-én kezdődő és június 10-ig tartó, 12 partnerország részvételével Magyarországon tartandó nemzetközi hadgyakorlatról is egyeztetett.

Az érdeklődők betekinthetnek a múzeumhajóba és a fedélzeten található fegyvereket is megnézhetik – hangzott el a Híradóban.

A Lajtát 1871. május 17-én bocsátották vízre, és 1876. december 8-án már testvérhajójával a Maros monitorral együtt tűzpárbajt vívott az akkor még török kézben lévő belgrádi erőddel. A hajót több alkalommal bevetették az első világháborúban is. 1918-ban – 47 év hadi szolgálat után – leszerelték, és az 1920-as évektől 1994-ig, több mint hetven évig a folyami kavicskotrásban “elevátorhajóként” használták.

Az egykori osztrák-magyar hadihajót 2010-re eredeti állapotának megfelelően rekonstruálták. A Lajta a világon az egyetlen vízen úszó helyreállított monitor hajó. 2014-től minden évben tavasztól őszig az Országház északi oldalánál horgonyoz.

“Komoly feladatok állnak országaink előtt a haditechnikai együttműködésünk megerősítése terén. Elsősorban a Törökországnak a Sz-400-as Triumf rakétarendszerek szállításáról szóló szerződés realizálásáról van szó” – hangoztatta Putyin. Az orosz elnök rámutatott, hogy a két ország haditechnikai együttműködésének más perspektivikus projektjei is vannak. Elmondta, hogy Oroszország más korszerű hadiipari termékeket is készül Törökországba szállítani.

Mike Pence amerikai alelnök korábban Washingtonban azt hangoztatta, hogy Ankarának “választania kell”, hogy a NATO fontos tagja marad-e, avagy az orosz fegyvervásárlási terve miatt kockáztatja ezt a partneri viszonyt. Pence kijelentette, hogy Washington “nem marad tétlen”, ha egy NATO-tagország az ellenféltől vásárol fegyvereket.

Az Egyesült Államok korábban egyebek között azzal érvelt, hogy az Sz-400-as rendszer, amellett, hogy nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, biztonsági fenyegetést is jelent. A Pentagon múlt héten közölte, hogy az orosz-török ügylet miatt felfüggesztette az F-35-ösök Ankarának való eladásáról megkötött egyezményt végrehajtását.

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője a NATO washingtoni jubileumi külügyminiszteri tanácskozásán leszögezte hogy Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rendszer megvásárlásától. A török vezetés egyebek között azzal érvel, hogy Moszkva kedvezőbb feltételekkel kínálja az Sz-400-asokat, mint Washington a Patriotokat.

Az orosz elnök hétfőn Recep Tayyip Erdogan török államfő és a két ország kulcsminiszterinek jelenlétében arról is szólt, hogy Moszkva és Ankara “energikus erőfeszítéseket tesz” a szíriai rendezési folyam felélénkítésére, beleértve az alkotmányozó bizottság felállításának előmozdítását.

Erdogan elmondta, hogy négyszemközt vitatta meg Putyinnal a kétoldalú, a regionális és a nemzetközi kérdéseket, miközben a két kormány szakminiszterei külön tárgyaltak egymással. A török elnök fő feladatnak nevezte azt elérni, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom évi százmilliárd dollárra nőjön a jelenlegi 26 milliárdról.

A közleményben az áll: a törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta hivatali vesztegetés többszöri elfogadása miatt. Ezért négy év börtönbüntetésre és kétszázezer forint pénzbüntetésre ítélték. A bíróság a vádlottal szemben 659 ezer forint vagyonelkobzást is elrendelt.

Részletezték: a törvényszék a másodrendű vádlottat bűnösnek találta többrendbeli befolyással üzérkedésben, mint társtettest és ugyancsak többször elkövetett hivatali vesztegetésben. Ezért a bíróság három év börtönbüntetésre és kétszázezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint 320 ezer forint vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben.

A harmad-, negyed-, ötöd-, és hatodrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadásáért két és három év közötti börtönbüntetésre ítélte a bíróság. További vádlottakat – három év próbaidőre felfüggesztve – egy év négy hónap és egy év hat hónap közötti szabadságvesztésre ítéltek. Ezenkívül még két vádlott hivatali vesztegetés miatt egy-egy millió forint pénzbüntetést kapott.

Az ítéletet ismertetve azt közölték: az elsőrendű vádlott pénzügyőr főtörzszászlós a Vám-és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Vámhivatalánál teljesített szolgálatot. Feladata volt a Liszt Ferenc-repülőtér utasforgalmának vámellenőrzése, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmények, szabálysértések, egyéb jogsértések felderítése és elbírálása. 2013 és 2015 között az elsőrendű vádlott és vádlott-társai előbbi irányításával, pénzért közreműködtek abban, hogy külföldről vámeljárás nélkül árucikkeket, ruházati és egyéb vámköteles termékeket hozzanak be a további vádlottak. A vádlottak pénzért lehetőséget biztosítottak arra, hogy a vámmentes övezetbe nem tartozó országokból hazaérkezve az úgynevezett zöld folyosón zavartalanul áthaladva a többi vádlott mentesüljön a poggyásza átvizsgálása alól. A vádlottak tisztában voltak a hivatali vesztegetés bűntettének elkövetésével.

Az ítélet nem jogerős.

Az amerikai elnök Twitter-üzenetében tájékoztatott Nielsen távozásáról. Közölte azt is, hogy Kevin McAleenan, a vám- és határőrizeti szervek (CBP) vezetője lesz a belbiztonsági tárca ügyvivő minisztere.

A The Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozó információi szerint Nielsen – aki pénteken elkísérte az elnököt a mexikói határhoz – vasárnap a kora délutáni órákban a Fehér Házban találkozott Trumppal és Mick Mulvaney ügyvezető kabinetfőnökkel. A megbeszélés témája eredetileg a migrációs helyzet volt, valamint a bevándorlási hivatal (ICE) élére jelölt Ron Vitiello jelöltségének visszavonása. Nielsent a The Wall Street Journal információi szerint meglepetésként érte a hír, hogy távoznia kell posztjáról.

Az első kommentárok szerint Donald Trump elégedetlen volt a belbiztonsági minisztérium munkájával. Az NBC televízió kormányzati forrásokból származó értesülései szerint Nielsen támogatottsága a kormányzaton belül is gyönge volt. “Nielsen már a kinevezése pillanatától egy katasztrófa volt, hibát hibára halmozott” – idézte az NBC a Bennie Thompson demokrata párti képviselő, a képviselőház belbiztonsági bizottságának elnöke által kiadott közleményt.

A Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa is megelégedettséggel fogadta Nielsen távozásának hírét. A kaliforniai Kamala Harris szenátor Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy “régóta ideje volt” Nielsen távozásának. Harris úgy vélte, hogy Nielsen “félrevezette az amerikai népet, és védelmezte Trump gyermekeket és szüleiket szétszakító embertelen politikáját”. A massachusettsi Elizabeth Warren szenátor – szintén Twitteren – azt írta, hogy Nielsen teljesen alkalmatlan volt a belbiztonsági minisztérium vezetésére, és “szégyellnie kellene magát” az eddig vállalt szerepéért.

Chuck Schumer, a demokraták kisebbségben lévő szenátusi frakciójának vezetője mikroblog-bejegyzésében azt hangsúlyozta: “ha már a kormányzat legradikálisabb hangjai sem eléggé radikálisak Trump elnöknek, akkor jobb, ha tudjuk, hogy (Trump) teljesen elvesztette kapcsolatát az amerikai néppel”.

Ron Johnson, wisconsini republikánus szenátor közleményében azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok déli határain válság van, ezért “szilárd, jól informált és hatékony vezetésre van szükség a kormányzatban és a kongresszusban a határ biztonságának és a bevándorlási problémáknak a megoldásához”.

A Fox televízió kommentátora úgy tudja: Trump azt mondta, a minisztérium élére egy “nagyon kemény zsarut” akart. Az amerikai médiában már tavaly novemberben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy Trump meneszti Nielsent, mert a miniszternek nincs határozott elképzelése a migránskérdés rendezéséről.

A 46 éves Nielsen 2017 decembere óta vezette a belbiztonsági minisztériumot, amely hatáskörében tartozik Trump egyes, legvitatottabb politikai elképzeléseinek a megvalósítása, mint például a fal építése a mexikói határon.

A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint a ZDF német országos köztelevízióval, a BBC brit közszolgálati médiatársasággal és a La Repubblica című olasz lappal közösen végzett munkájuk alapján az eddig ismertnél kiterjedtebbek a német politikusokra irányuló orosz befolyásszerzési törekvések.

Ezt jelzi egy 2017 áprilisában, a legutóbbi Bundestag-választást felvezető kampány előtti hónapokban az orosz elnöki adminisztráció felső szintjén terjesztett feljegyzés, amely arról szól, hogy miként lehet destabilizálni európai uniós tagállamokat és hogyan lehet a propaganda révén elterjeszteni a Kreml álláspontjának, érdekeinek megfelelő nézeteket.

A “konkrét projektek” között szerepel a német nyilvánosságban mindig is oroszbarát nézeteket hangoztató Markus Frohnmaier AfD-s politikus, képviselőjelölt támogatása. A dokumentumban jelentősnek ítélték a politikus esélyét a bejutásra, és arra a megállapításra jutottak, hogy “teljes mértékben ellenőrzés alatt álló képviselő lesz a Bundestagban”.

Frohnmaier ügyvéde útján közölte, hogy soha nem kért és nem is kapott támogatást orosz politikai, gazdasági vagy civiltársadalmi körökből.

Januári német sajtóbeszámolók szerint Frohnmaier képviselői irodájának egy volt munkatársa, Manuel Ochsenreiter lehetett az ötletadója a KMKSZ székháza elleni Molotov-koktélos támadásnak, amely a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását célozhatta. A provokáció orosz érdekeket szolgálhatott. Ochsenreiter alaptalannak nevezte a beszámolókban tett állításokat, és távozott a képviselői stábból, Frohnmaier közlése szerint munkaviszonyát saját kérésére szüntették meg.

Az idegméreggel tavaly márciusban próbálták megölni a délnyugat-angliai Salisbury városában Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt. A merényletkísérletet mindketten túlélték, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják.

Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Sunday Mirror című vasárnapi baloldali brit lap kezdeményezésére Jakovenko a londoni orosz nagykövetségen fogadta a továbbra is súlyos beteg Rowley-t. Rowley a lapnak a találkozóról beszámolva elmondta: az orosz nagykövet azt mondta neki, hogy ha valóban orosz gyártmányú novicsok méreganyagról lett volna szó, abba “mindenki belehalt volna”. Rowley elmondása szerint Jakovenko hozzátette: Oroszország csak csekély mennyiségű novicsok hatóanyagot tárol, a még meglévő készleteket ellenszérumként használja, de a gyártást már beszüntette.

Az orosz nagykövet szerint a novicsok típusú hatóanyagot csak Csehországban és Amerikában gyártják. “Megkérdeztem, tényleg úgy gondolja-e, hogy a támadást Nagy-Britannia követte el. Azt válaszolta, hogy nem tudja, mivel a brit kormány nem közöl vele semmit, viszont úgy gondolja, hogy (a merényletkísérletben használt) novicsok csak Amerikából érkezhetett” – idézi a Sunday Mirror a mérgezés brit túlélőjének beszámolóját.

Rowley elmondása szerint Jakovenko nagykövet kijelentette azt is, hogy a brit védelmi minisztérium Porton Down városában – Salisburytől nem messze – működő vegyi és biológiai kutatóintézetében szintén vannak novicsok-készletek. Rowley megkérdezte a nagykövetet, hogy találkozhatna-e személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jakovenko megígérte, hogy továbbítja a kérést. Rowley szerint Jakovenko “beszélni nagyon jól tud, de amit mondott, abban sok orosz propaganda volt”.

Herbert Kickl belügyminiszter levelében az szerepel, hogy a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani.

Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a menekültválság fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett – míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították.

Az újabb hosszabbításról szóló osztrák döntést Kickl az illegálisan érkező migránsok magas számával indokolta. Úgy fogalmazott, az Európai Unióban “terrorizmus okozta lappangó fenyegetettségről” beszélhetünk, az Iszlám Állam veresége után ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi terrorista harcosok a szíriai és iraki háborús területekről visszatérnek Európába. Kickl szerint várható az is, hogy a balkáni útvonalon is egyre többen próbálnak Európába jutni.

Az Európai Bizottság korábban a rendőrségi mélységi ellenőrzések gyakoribbá tételét és megerősítését javasolta a schengeni térségen belüli határellenőrzés visszaállítása helyett. Az osztrák belügyminiszter üdvözölte ugyan a brüsszeli javaslatot, azonban úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem elegendő, és nem pótolja a határellenőrzéseket.

A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. Jelenleg Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia tart fent a schengeni, belső határokon ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.

Az Európai Parlament múlt csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint az ideiglenes határellenőrzéseket először csak két hónapra lehetne bevezetni – szemben e jelenlegi hat hónappal -, meghosszabbításukat pedig a jelenlegi összesen két év helyett csak legfeljebb egy évre lenne szabad engedélyezni. Az uniós parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalói az év elején elkezdték ugyan a szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, azonban felfüggesztették a folyamatot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély kompromisszumra.