Biztonságpiac

Menesztette az orosz belügyminiszter a szamarai régió két rendőrparancsnokát, miután kiderült, hogy az egyik helyi belügyi raktárban 2012 óta tárolt alkoholtartalmú folyadék hozzáadásával készült az az almabor, amely több mint harminc ember halálát okozta Oroszországban.

Ezt Irina Volk, a tárca szóvivője jelentette be. Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter Jurij Szafronovot, a tárca Szamara megyei főcsoportfőnökségének logisztikai ügyekért felelős helyettes vezetőjét és Alekszandr Remnyev rendőrezredest, a belügyi országos szolgáltatási és támogató vállalat regionális vezetőjét menesztette.

A nyomozás megállapította, hogy a tömeges mérgezést okozó, Szamarában készített Miszter Szidr almaborhoz rendőrségi raktárból loptak alkoholtartalmú folyadékot. Őrizetbe vettek egy rendőrőrmestert is, aki a raktárt őrizte, és a gyártókat beengedte a területre. A szamarai székhelyű Andi nevű cég által a Varka magánsörfőzdében főzött Miszter Szidr ital okozta első mérgezéses eseteket hétfőn észlelték. Az orosz egészségügyi minisztérium szerint harminc ember halt meg és 96 szenvedett károsodást.

Az almaborban etilbutirát- és metanolszennyeződést találtak. A cég tulajdonosát, Anar Guszejnovot letartóztatták. A vádlott nem ismerte el a bűnösségét.

 

The post Rendőparancsnokokat menesztettek az oroszországi tömeges almabormérgezés miatt appeared first on .

Oleg Orlov orosz emberi jogi aktivista csütörtökön kezdődő pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása, a legalapvetőbb emberi jogok semmibevétele – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Mijatovic közleményében azt írta, az orosz emberi jogi aktivista azért néz szembe börtönbüntetéssel, mert tiltakozik Oroszország ukrajnai agressziója ellen.

A Nobel-békedíjas orosz Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság egyik vezetője, Oleg Orlov bátorsága és az emberi jogok iránti elkötelezettsége kulcsfontosságú az igazság kimondása szempontjából. Sok más aktivistához hasonlóan, akik börtönben töltik büntetésüket, vagy akiket más módon, de hasonló okokból szankcionálnak, Orlovot sem lett volna szabad perbe fogni az igazág kimondásáért – hangsúlyozta.

„Szolidaritást vállalok Oleg Orlovval és sok más oroszországi emberijog-védővel, független újságíróval és civil társadalmi aktivistával, akik ezekben a kihívásokkal teli időkben az emberi jogok fáklyáját hordozzák” – fogalmazott.

Mijatovic végezetül felszólította az Európa Tanács tagállamait, hogy támogassák az oroszországi vezetés kritikusait hazájukban és száműzetésükben egyaránt. „A béke, a szabadság és az emberi jogok védelmében végzett munkájukra napjainkban különösen nagy szükség van” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

 

The post Európa Tanács: Oleg Orlov pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása appeared first on .

Egy késes támadó megsebesített a legfrissebb adatok szerint hat embert, köztük négy kisgyereket csütörtök reggel a kelet-franciaországi Annecy városában egy parkban – közölték az AFP hírügynökséggel francia hatóságok.

A rendőrség elfogta a férfit, egy menekültstátusszal rendelkező szíriai állampolgárt.

A 31 éves Abdalmasih H. 2023. április 26-án kapott menekültstátuszt Svédországban, ahol tíz éve élt. Nős, a felesége svéd, közös kislányuk hároméves. A pár nyolc hónappal ezelőtt különvált, a férfi ezután legálisan, egyedül érkezett Franciaországba, ahol 2022 novemberében egy második menedékkérelmet is beadott a francia hatóságoknak, de elutasították, miután időközben Svédországban megkapta a menekültstátuszt – közölték rendőrségi források.

A támadó saját állítása szerint a szíriai keresztény közösséghez tartozik. A támadáskor keresztet viselt, és egy keresztény imakönyv volt a kezében, amikor letartóztatták. Nem volt korábban dolga a rendőrséggel, nem szerepel a titkosszolgálati nyilvántartásokban.

A megtámadott gyerekek három év alattiak.

A BFM hírtelevízióban megszólaló szemtanúk elmondták: reggel háromnegyed 10 órakor egy üvöltözve rohanó férfira lettek figyelmesek az Annecy-tó mentén húzódó parkban, aki egyszer csak késsel rátámadt babakocsiban lévő gyerekekre, majd egy beavatkozó felnőttet is megsértett, végül a helyszínre érkező rendőrökre támadt, akik előállították. A támadás közben a késelő nem mondott semmit.

„Mindenkit meg akart támadni. Elugrottam előle, és akkor egyenesen nekiment egy bácsinak és egy néninek, a bácsit megkéselte” – mondta a Dauphiné Libéré regionális napilapnak Anthony Le Tallec labdarúgó, aki a parkban futott a támadás idején.

„Irreális volt az egész. Üvöltözött, de nem nagyon lehetett érteni, hogy mit. Aztán nekiment a gyerekeknek, majd menekülni kezdett, de közben megérkeztek a rendőrök, akik megpróbálták feltartóztatni anélkül, hogy rálőttek volna. Amikor megértette, hogy csapdahelyzetbe került, egy idős emberre is rátámadt, és akkor a rendőrök lábon lőtték” – mondta egy szemtanú a BFM hírtelevízióban.

A sérültek közül két gyerek és egy felnőtt állapota életveszélyes – közölték az AFP-vel rendőrségi források. Valamennyi sérültet Annecy kórházában ápolják. Bár a terrorelhárítási ügyészség is vizsgálja a történteket, egyelőre nem nyilvánította terrorcselekménynek a támadást, a bűnügyi rendőrség végzi a nyomozást. A késelőnek nincsenek pszichológiai problémái, így kihallgatható – közölte a rendőrség.

Emmanuel Macron államfő a Twitteren „gyáva támadásnak” minősítette a késelést, amelynek következtében „gyerekek és egy felnőtt élet és halál között van”. „Az országot sokkolta a hír. Gondolatainkban velük, a hozzátartozóikkal és a mentőszolgálatokkal vagyunk” – írta az elnök.

A nemzetgyűlésben a kormány jelenlévő tagja és a képviselők és egyperces csenddel adóztak a támadás sérültjei előtt. Yaël Braun-Pivet, az alsóház elnöke arra a kérte a jelenlévőket, hogy az egyperces csenddel gondoljanak „a súlyos támadás áldozataira és a hozzátartozóikra”. Élisabeth Borne miniszterelnök és Gérald Darmanin belügyminiszter jelezte, hogy délután a támadás helyszínére látogat.

 

The post Késes támadó sebesített meg kisgyerekeket Annecy francia városban appeared first on .

Az orosz erők ágyútűz alá vették az árvíz sújtotta Herszon városát – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a megyeszékhely partmenti és központi részeit lövik az oroszok. További részleteket egyelőre nem hozott nyilvánosságra.

Szerhij Sajhet, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye rendőrfőnöke arról adott hírt, hogy egy polgári személy életét vesztette az áradások következtében a régióban. Az 53 éves férfit előző nap akarták evakuálni, de nem volt hajlandó elhagyni az otthonát. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy szerdán három ember halt meg az áradás miatt a Herszon megyei, orosz megszállás alatt levő Oleski városban.

A kahovkai vízerőmű felrobbanása következtében a Dnyeper (Dnyipro) folyó hosszú ideig nem lesz hajózható Zaporizzsja alatt – jelentette ki Jevhen Ihnatenko, az ukrán hajózási igazgatóság vezetője. „Az Oroszországi Föderáció terrorcselekménye katasztrofális következményekkel jár majd a térség egészére, különösen a hajózásra. A területek elárasztása miatt a régióban található kikötők és terminálok infrastruktúrája megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott, sok hajó elsüllyedt – fejtette ki. Ihnatenko közlése szerint a kahovkai volt a Dnyeper utolsó zsilipje, ahonnan az összes hajó a nyílt tenger felé vehette az irányt. „Valójában az ukrán export kapuit elzárták előttünk” – mondta.

„A kahovkai tározó vízszintje óránként 10 centiméterrel csökken. Ha a zaporizzsjai zsilip folyásirányában a vízszint a megengedett szint alá esik, nem lesz behajózható” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most még a kahovkai tározóban rekedt polgári hajókat Zaporizzsjébe telepítik át, hogy ne maradjanak zátonyon. „Az adminisztráció már második napja aktívan együttműködik azokkal a hajótulajdonosokkal, akiknek hajói jelenleg a kahovkai tározó vízterületén vannak. Ez körülbelül ötven hajó. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk a hajók akadálytalan áttelepítését a zaporizzsjai zsilipen keresztül – közölte Ihnatenko.

A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap folyamán csaknem egy méterrel csökkent a vízszint a kahovkai tározóban.

A Herszon megyei kormányzó arról számolt be, hogy csütörtök reggel az árvíz átlagos szintje 5,61 méter volt. A régió hatszáz négyzetkilométere volt víz alatt, ennek 32 százaléka a Dnyeper folyó ukrán ellenőrzés alatti jobb partján, 68 százaléka pedig az orosz megszállás alatt lévő bal partján. Hozzátette, hogy Herszon megyében az emberek fáradtak, de most már minden szükségessel el tudják látják őket, az evakuálás folytatódik, de sok lakos nem hajlandó elhagyni a régiót. Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere arról számolt be, hogy reggelre a megyeszékhelyű város árterületén 97 centiméterrel emelkedett a víz.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók által készített összefoglalójában arról számolt be, hogy az elmúlt nap során három civil vesztette életét, és nyolc sérült meg az ország különböző régióit ért orosz támadások következtében. Egy 39 éves, humanitárius misszió tagjaként Ukrajnába érkezett amerikai állampolgárságú férfi aknára lépett, és meghalt Harkiv megyében. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 730-cal 212 760 főre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 18 harckocsit, 28 tüzérségi rendszert és 15 drónt.

Ukrajna a paksi atomerőmű ellen lobbizik

Ukrajna jegyzéket intézett az Európai Unióhoz, amelyben sürgette a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern magyarországi atomreaktor-építési projektjének felülvizsgálatát – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. „A Roszatom a Putyin-rezsim része, támogatja az orosz terrorcselekményeket, és veszélyezteti a nukleáris létesítményeket. Arra számítunk, hogy felülvizsgálják a magyarországi nukleáris reaktorok építési projektjének Roszatom általi megvalósításáról szóló előzetes döntést” – közölte az ukrán kormányfő. Hozzátette, hogy ezt a kérdést már felvetette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsának szerdai, Párizsban tartott miniszteri szintű értekezletén elmondott beszédében is. „A kahovkai vízerőmű katasztrófája és a zaporizzsjai atomerőmű orosz elfoglalása fényében az ilyen döntések szürreálisnak tűnnek” – hangsúlyozta Smihal. Szerinte szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, különösen olyan területeken, mint az atomenergia.

 

The post Az orosz agresszor ágyúzza az árvíz sújtotta Herszonra appeared first on .

Az Európai Unió belügyi tanácsa 4,7 millió euró (mintegy 1,8 milliárd forint) összegű támogatást hagyott jóvá az Európai Békekereten belül a nigeri fegyveres erők támogatására – tájékoztatott az uniós tanács.

A tanácsi közlemény szerint a támogatás célja, hogy a vonatkozó nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett halálos erő kifejtésére tervezett katonai felszerelésekkel támogassa a nigeri fegyveres erőket.

Az intézkedés megerősíti a nigeri fegyveres erők műveleti kapacitásait azáltal, hogy a légierő hatékonyabb támogatása révén megkönnyíti a szárazföldi erők mobilitását, jelenlétét és biztonságát Niger legveszélyesebb területein. Ez növelni fogja Niger képességét területi egysége és önállósága megvédésére, valamint a növekvő terrorfenyegetéssel szemben polgári lakossága megóvására – írták.

A tanács egy másik, 297 ezer euró (mintegy 113 millió forint) értékű támogatási intézkedést is elfogadott a nigeri fegyveres erők katonai felszereléssel való ellátásának finanszírozására, valamint az eszközök megfelelő használatának, karbantartásának és tárolásának biztosítására.

Az két elfogadott intézkedés kiegészíti az Európai Békekeret által a nigeri fegyveres erők számára tavaly júliusban és idén márciusban elfogadott 65 millió euró összegű támogatást, ami az EU Nigerrel nemrégiben létrehozott katonai partnerségi misszióját (EUMPM) is finanszírozza.

A támogatási intézkedések tovább erősítik az EU és Niger közötti védelmi partnerséget, és az EU egyértelmű elkötelezettségét mutatják amellett, hogy támogassa Nigert a béke és a stabilitás megteremtésében az országon belül és a Száhel-övezet egészében – tették hozzá.

 

The post Az EU 4,7 millió euróval támogatja a nigeri fegyveres erőket appeared first on .

Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.

A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.

A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.

A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.

 

The post Orosz védelmi tárca: felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket appeared first on .

Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség, az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán.

A Legfőbb Ügyészség a közleményben azt írta, hogy az OLAF kedden nyilvánosságra hozott tavalyi éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 75 százalékában emelt vádat 2018 és 2022 között. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon – hangsúlyozták.

A tájékoztatás szerint OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez; erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – fogalmaztak.

A 75 százalékos vádemelést kimagasló eredménynek nevezték, hiszen több mint a duplája a 34 százalékos uniós átlagnak. Jelezték: az OLAF többségében továbbra is olyan ügyekben tett igazságügyi ajánlást, amelyekben már folyik Magyarországon nyomozás.

Tavaly az OLAF – a lefolytatott vizsgálatai eredményeként – nyolc igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Ezek közül háromban az ajánlások alapján nyomozást rendeltek el, ötben pedig az ajánlást és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentést a már folyamatban lévő nyomozásban értékelték. 2022-ben az OLAF a folyamatban lévő vizsgálatai során két esetben rögzítette, hogy már a vizsgálat lezárása előtt megállapítható a bűncselekmény gyanúja, ezért jelzéssel élt az ügyészi szervezet felé. Mindkét esetben elrendelték a nyomozást – áll a közleményben.

Kiemelték: a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette – tették hozzá.

 

The post Legfőbb Ügyészség: továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség appeared first on .

A washingtoni Fehér Ház megbízik az Északi Áramlat gázvezetéken tavaly elkövetett robbantás okait vizsgáló európai országokban, és nem kommentálja a szabotázsakcióval kapcsolatban kedden megjelent sajtóhírt.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby kijelentette, hogy a The Washington Post című napilap kedden arról írt, hogy az amerikai hírszerzésnek már három hónappal a földgáz-vezeték balti-tengeri szakaszán bekövetkezett robbanás előtt tudomása volt arról, hogy Ukrajna tenger alatti robbantást készít élő.

A napilap cikke alapján az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) tudomása volt arról, hogy az ukrán különleges műveleti erők egy hattagú különítménye dolgozik az Oroszországot és Németországot összekapcsoló vezeték megsemmisítésén. Az újság közlése szerint az információ a Discord közösségi platform egyik tagjától származik, aki kapcsolatban volt Jack Teixerával, akit az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági iratok kiszivárogtatása miatt áprilisban letartóztattak.

A The Washington Post beszámolója alapján a CIA a 2022 szeptemberében elkövetett robbantás előkészületeiről egy meg nem nevezett „európai szövetségestől” szerzett tudomást. A lap közölte, hogy az amerikai hatóságoknak tett ígéret alapján nem hozza nyilvánosságra az európai szövetséges pontos kilétét, valamint a szabotázsról szóló egyéb részleteket.

Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője – helyi idő szerint – keddi tájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok szabotázsként tartja számon a történteket, és bízik abban, hogy a három európai ország – Németország, Svédország és Dánia – a független vizsgálatok alapján megalapozott következtetésekre jut. Hozzátette, hogy nem akarja megelőlegezni ezeknek a nyomozásoknak az eredményét.

Az Északi Áramlaton elkövetett robbantással kapcsolatban márciusban a New York Times napilap amerikai hírszerzési illetékesekre hivatkozva arról számolt be, hogy egy Ukrajnát támogató csoport állhat a szabotázs mögött, de akkor arról írt, hogy nincs bizonyíték Zelenszkij ukrán elnök, valamint az ország legmagasabb rangú vezetőinek közvetlen érintettségére.

A Washington Post kedden megjelent értesülése kapcsán született sajtóbeszámolók megjegyzik, hogy a robbantással kapcsolatban az Egyesült Államok kormánya és Joe Biden elnök többször utalt arra, hogy Oroszország állhat a háttérben, de a hivatalos amerikai álláspont az, hogy nincs bizonyíték az elkövetők illetőségére.

 

The post Északi Áramlat: A Fehér Ház megbízik a robbantásról folyó európai vizsgálatokban appeared first on .

Török és iraki menekülteket Románián keresztül illegálisan Nyugat-Európába szállító embercsempész-hálózatra csaptak le szerdán a hatóságok Romániában, Szerbiában és Németországban – közölte a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

A török és szíriai állampolgárok által tavaly szervezett, Németországból, Szerbiából és Törökországból irányított bűnszövetkezet romániai tagjainak feladata az volt, hogy Temesváron és Aradon bérelt szállásokon elbújtassák a bolgár vagy szerb határon keresztül illegálisan hozzájuk irányított menekülteket, valamint megszervezzék átszöktetésüket a román-magyar határon.

Erre a célra hivatásos gépkocsivezetőket szerveztek be, akik a határátkelésnél a rakomány közé bújtatták a bevándorlókat, vagy a zöld határon keresztül indították útnak a menekülteket Magyarország felé.

A vádhatóság közleménye szerint a nyomozók mintegy 300, a bűnszövetkezet által csempészett illegális bevándorlót azonosítottak, akikkel négy és tízezer euró közötti összeget fizettettek az embercsempészek Németországba juttatásukért, annak függvényében, hogy mekkora útszakaszról volt szó. A romániai bandatagok ugyanis állítólag az országba legálisan érkezett távol-keleti vendégmunkások köréből is verbuváltak menekülteket, akik hajlandók voltak négy-ötezer eurót fizetni azért, hogy illegálisan Németországba juttassák őket.

Szerdán 11 romániai gyanúsítottnál – Arad, Temes és Arges megyei helyszíneken – tartottak házkutatást. Az EUROJUST és EUROPOL által összehangolt műveletnél az ügyet román kollégáikkal közösen felderítő német és szerb nyomozók is jelen voltak. Hasonló módon a román rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatósága embercsempészetre szakosodott munkacsoportjának egyik nyomozója is jelen volt a bűnszövetkezet németországi gyanúsítottjainál szerdán végrehajtott házkutatásnál Potsdamban – közölte a DIICOT.

 

The post Nemzetközi embercsempész-hálózatra csaptak le Romániában, Szerbiában és Németországban appeared first on .

Az Európai Unió és strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.

A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet – írták.

Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.

Az uniós tisztségviselők emlékeztettek: a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek. Hangsúlyozták, szándékuk annak biztosítása, hogy a háborús bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények valamennyi kitervelőjét, elkövetőjét és társaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonják.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.

Az Európa Tanács eltökélt szándéka, hogy támogassa és előmozdítsa az elszámoltathatóság biztosítására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket – tették hozzá.

A nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke írta alá.

Zelenszkij: egy hét múlva válnak ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat. „Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat”.

 

The post Orosz agresszió: Az EU és az Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadást appeared first on .

Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium (MAPN) jövő héten az ország magyar többségű térségében, Hargita és Kovászna megyében, hogy „felmérje a lakosság, a terület és a gazdaság védelmi készültségét”.

A MAPN-közleménye szerint rutingyakorlatról van szó, amelyhez hasonlót 2015-ben is rendeztek már Hargita és Kovászna megyében, idén pedig Temes és Krassó-Szörény megyében.

A frappáns nevű MOBEX HR-CV-23 elnevezésű, június 12-16. között tartandó gyakorlat keretében tartalékosokat hívnak be a belügyminisztérium közreműködésével. A MAPN szerint ezáltal békeidőben akarják ellenőrizni, miként tudják feltölteni a védelmi és nemzetbiztonsági struktúrák ember- és eszközállományát, valamint megteremteni az aktív katonai állomány és a tartalékosok közötti műveleti kohéziót, másfelől fel akarják frissíteni a tartalékosok katonai kiképzését.

A MAPN felhívta a figyelmet arra, hogy a behívóparancs átvételének megtagadása vagy a tartalékosok távolmaradása a mozgósítási gyakorlatoktól szabálysértésnek minősül, amit pénzbírsággal büntetnek. A tartalékosok kötelesek részt venni a katonai kiképzési és mozgósítási gyakorlatokon, munkaadóik számára pedig előírják a hatályos jogszabályok, hogy a katonaság által kiállított igazolás alapján legfeljebb ötnapos fizetett pótszabadságot kell adniuk a mozgósított alkalmazottaknak.

A tartalékosok mozgósítási gyakorlatainak megszervezése a hadsereg és a nemzetbiztonsági szervezetek fontos feladata, ezeket a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyása alapján évente mintegy tíz megyében szervezik meg – teszik hozzá a közleményben. Az országnak 41 megyéje van, a főváros különálló közigazgatási egységet képez.

Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy az általános mozgósítást.

 

The post Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium Hargita és Kovászna megyében appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium közleményben szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el a dél-ukrajnai, herszoni régióban található kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

„A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantása ember által előidézett és környezeti terrorizmus, az elmúlt évtizedek legnagyobb, ember okozta katasztrófája Európában, az ukránok elleni orosz népirtás újabb megnyilvánulása. Ez a Kreml válasza azoknak az országoknak, amelyek béketárgyalásokra szólítanak fel az Oroszországi Föderációval – hangsúlyozta az ukrán tárca. A külügyminisztérium felhívta a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének végrehajtásához, különös tekintettel a környezetpusztítás elleni küzdelemre, a nukleáris és energiabiztonságra.

A minisztérium a Hetek (G7) országcsoporthoz és az Európai Unióhoz fordult azzal a felhívással, hogy fontolják meg új szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. Különösképpen az orosz rakéta- és a nukleáris ipart érintő büntetőintézkedések meghozatalát sürgeti a tárca.

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezni szándékozik, és az orosz terrortámadás kérdését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőségi ülésére kívánja vinni, valamint az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválását is el szeretné érni – derült ki a közleményből.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett, ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

 

The post Kijev új szankciók bevezetését kéri Oroszország ellen a kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt appeared first on .

Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette: szervezik az elöntött települések lakóinak buszokkal történő evakuálását Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.

Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.

A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeper (Dnyipro) folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.

Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást. „Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a XXI. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető.

Kuleba közölte, felháborította, hogy egyes nyugati tömegtájékoztatási eszközök Ukrajna esetleges felelősségére utaltak a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért. „Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. „Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását” – tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közben arról számolt be, hogy a főváros környékét keddre virradóan újabb orosz rakétatámadás érte, aminek következtében egy kollégium épülete és több mint húsz gépjármű rongálódott meg. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától öt kilométerre található. Az RBK orosz gazdasági lap szerint május 7-én a erőműnél ellenőrzött vízlebocsátásba kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást. A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.

Az orosz propaganda szerint sértetlen a kahovkai vízerőmű tározójának gátja
A Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev. A Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere elmondta, hogy a vízerőmű felső része belövések következtében megsemmisült. A polgármester úgy ítélte meg, hogy a városban nincs szükség evakuálásra. „Hajnali kettőkor több találat érte a vízerőmű felső részét, ahol a zsilipek vannak, ahol közvetlenül a kapucsapok vannak, az a rész megsemmisült” – mondta Leonytjev a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A létesítmény megsérülése Orosz hírügynökségek szerint fennakadásokat okozhat a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget vízellátásában és a zaporizzsjai nukleáris erőmű működésében.

 

The post Egy orosz gépesített dandár robbanthatta fel a kahovkai vízerőművet appeared first on .

Európa a háború útját választotta Oroszországgal szemben, de Moszkvának el kell érnie céljait, amelyek „nemesebbek, mint az európaiaké” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca.

„Ami Európát illeti. Külpolitikai koncepciónk (egyszerűen fogalmazva) úgy szól, hogy Európa a háború útját választotta velünk szemben. Nekünk természetesen ettől függetlenül együtt, egymás mellett kell élnünk velük. De ha ez háború, akkor el kell érnünk a céljainkat. A mieink sokkal nemesebbek, mint az európaiaknak. Ők a másét akarják, mi pedig a sajátunkat” – hangoztatta Lavrov a hétfői bázislátogatás során.

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy megpróbálta „ráuszítani” az államalkotó orosz népre a kis népeket, de ez nem sikerült neki.

„Először is, provokációkat látunk (olyanokat is, amelyeket «karddal» követnek el), amelyekkel külföldről «járnak át hozzánk». Másodszor, az elmúlt években (igen, valószínűleg a Szovjetunió óta) fennmaradt egy erős genetikai kódunk. Egységes, soknemzetiségű nép vagyunk, amelyet mindenki a maga helyén szolgál” – tette hozzá.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország példát mutat azzal, hogy mindent megtesz azért, hogy ne legyen igazságtalanság a világban. Mint mondta, az orosz hadsereg felkészült bármilyen fejleményre hazájának védelmében. (Ijesztő nem? A -szerk- megj.)

 

The post Lavrov szerint a világ: Európa választotta a háború útját Oroszországgal appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa az Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be kilenc emberrel szemben, amiért szerepet játszottak abban, hogy „politikai indíttatású vádak és hamis állítások alapján” 25 éves szabadságvesztésre ítélték Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

Az uniós tanács közleménye szerint a szankciós listában felsoroltak között van egyebek mellett az orosz igazságügyi miniszter helyettese, aki azon külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős, amely a független civil társadalom, a média és az eltérő nézeteket valló személyek elleni eljárásokat teszi lehetővé.

A szankciós listán szerepelnek bírák, valamint az orosz büntetés-végrehajtási rendszer magas rangú tisztviselői, akik a Vlagyimir Kara-Murza elleni „megalázó bánásmódért” felelősek, és amely az ellenzéki politikus egészségi állapotának jelentős romlásához vezetett.

Az unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 43 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciók emberek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az uniós tanács közleményében kiemelte: az EU-t aggodalommal tölti el az oroszországi emberi jogi helyzet folyamatos romlása.

„Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan háborúja felerősítette a belső elnyomást az országban, jelentősen korlátozta a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a média szabadságát, továbbá háborús cenzúrát vezetett be” – fogalmaztak.

Kijelentették: az EU továbbra is határozottan elítéli a korlátozó jogszabályok kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus elnyomást, valamint a független médiával, az újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival és a kritikus vélemények megfogalmazóival szembeni folyamatos fellépést Oroszországban.

 

The post Az EU szankcióonálja a Kara-Murza bebörtönzőit appeared first on .

Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál, majd egy későbbi tűzharcban életét vesztette egy harmadik bajtársuk is – jelentette az izraeli hadsereg.

A határnál egy őrhelyen szolgálatot teljesítő izraeli női és férfi katona lövésekről számolt be, majd két óra elteltével élettelenül találták őket posztjukon. Előzőleg, hajnali kettőkor az izraeli katonák meghiúsítottak a környéken egy csempészakciót, amelyben az egyiptomi elkövetők létrákat használtak a határ mellett.

Az izraeli hadsereg szakemberei vizsgálják a lövöldözés körülményeit, hogy terrortámadás történt-e, vagy véres bosszú a csempészakció megakadályozása miatt.

Egy másik incidens is történt dél körül az egyiptomi határnál, amelyben megsérült két további izraeli katona, és később egyikük belehalt a sebesülésébe. Egyiptomból beszivárgott egy rendőregyenruhás merénylő, akit az izraeli katonák tűzharcban megöltek. Izraeli katonák később repülőgépek segítségével átkutatták a térséget további merénylőket keresve.

Joáv Galant védelmi miniszter helyzetértékelő megbeszélést tartott szombaton Herci Halevi vezérkari főnökkel, valamint magas rangú biztonsági tisztekkel, és rendszeresen tájékoztatják Benjámin Netanjahu miniszterelnököt is a fejleményekről.

Az izraeli-egyiptomi határ az 1979-ben, az egyesült államokbeli Camp Davidban aláírt békemegállapodás óta jellemzően csendes. Az elmúlt évtizedben Izrael kerítésrendszert épített a határra az afrikai illegális bevándorlók és a muszlim terroristák feltartóztatására. A határkerítésnél gyakran próbálnak kábítószert csempészni Izraelbe, és többször zajlott lövöldözés is a múltban a csempészek és az izraeli egységek között.

Friss hír: a három izraeli katonát egy egyiptomi biztonsági tiszt ölte meg a határ izraeli oldalán lezajlott tűzpárbajban. A két ország fegyveres erői közölték, hogy közösen vizsgálják a szokatlan incidenst. Egyiptom azt állítja, hogy tisztje kábítószer-kereskedők üldözése közben lépett át Izrael területére. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a lövöldözés feltehetően összefügg egy drogcsempészettel, amelyet az éjszaka folyamán meghiúsítottak.

The post Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál appeared first on .



Az amerikai külügyminisztérium őszintének és produktívnak értékelte magas rangú delegációja hétfői pekingi tárgyalását, miután az elmúlt napokban két katonai incidens nyomán fokozódott a feszültség a két ország között.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának államtitkára, Daniel Kritenbrink és az elnöki hivatal részeként működő Nemzetbiztonsági Tanács kínai és tajvani ügyekért felelős igazgatója, Sarah Beran a kínai külügyminisztérium ügyvezető miniszterhelyettesével, valamint észak-amerikai ügyekért felelős osztályának vezetőjével tárgyalt.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az „őszinte és produktív” megbeszéléseken szó volt a két ország közötti kommunikációs csatornák fenntartásáról, illetve a Tajvani-szorost érintő kérdésekről. Az amerikai tárgyalófél ugyanakkor világossá tette, hogy az Egyesült Államok erőteljes verseny kíván Kínával folytatni, és kiáll az amerikai érdekek és értékek mellett.

Hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak érdeke a kommunikációs csatornák nyitva tartása Kína felé.

Szombaton Lloyd Austin védelmi miniszter Szingapúrban a Shangri La Párbeszéd regionális biztonságpolitikai konferencián tartott beszédében megismételte az amerikai kormány sokat hangoztatott álláspontját, miszerint „nem konfliktusra, hanem versenyre” törekszik Kínával, ugyanakkor figyelmeztette a távolkeleti országot arra, hogy az Egyesült Államok nem fog engedni a kínai részről érkező „kényszerítésnek és erőszakos megnyilvánulásoknak”.

A miniszter a konferencia keretében tartott sajtótájékoztatóján a katonai párbeszéd csatornáinak újranyitását sürgette.

Kína mindeközben határozott ellenzését fejezte ki az amerikai védelmi miniszter kijelentését illetően azzal kapcsolatban, hogy Kína nem hajlandó részt venni a katonai válságkezelésről szóló tárgyalásokban, és „pusztító” következményei lennének, ha konfliktus robbanna ki a Tajvani-szorosban. Csing Csien-feng kínai altábornagy Peking „vitathatatlan szuverenitását” hangoztatta a Dél-kínai-tenger és az ahhoz kapcsolódó vizek szigetei felett.

Austin korábban felkérte kínai hivatali kollégáját, hogy négyszemközt is tárgyaljanak, Li Sang-fu azonban elutasította a kérést. Az amerikai védelmi miniszter erre úgy reagált, hogy „a felelősségteljes védelmi vezetők számára a tárgyalásokra mindig megfelelő kell legyen az időzítés; a megfelelő időzítés pedig mindig lehetséges, és ez mostanra is igaz”.

Az amerikai védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta a hétvégén a Tajvani-szorosban történt katonai incidensről készült videofelvételt, ami azt mutatja, hogy egy amerikai romboló és egy kínai hajó veszélyesen közel került egymáshoz.

Korábban Washington egy kínai vadászpilótát azzal vádolt, hogy május 26-án „indokolatlan agresszív manővert” hajtott végre egy, a Dél-kínai-tenger felett repülő amerikai felderítő repülőgép közelében. Peking ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai gép „szándékosan hatolt be” egy kínai gyakorlótérre, „hogy (felderítő) műveleteket hajtson végre”. Az amerikai védelmi minisztérium a május végén történt esetről is bemutatott egy felvételt.

 

The post Magas rangú amerikai kormánydelegáció tárgyalt Pekingben appeared first on .

Emberölés kísérlete miatt nem jogerősen kilenc év szabadságvesztésre ítélt a Miskolci Törvényszék egy férfit, aki 2021 novemberében a borsodi megyeszékhelyen mellkason szúrta ismerősét.

A törvényszék a közleményében azt írta: a bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett férfi 2021. november 9-én az esti órákban két ismerősével sétált, amikor a vádlottal és annak társaságával találkozott. Köztük volt az a nő is, akit korábban a sértetthez és a vádlotthoz egyaránt érzelmi szálak fűztek. Ezt a vádlott már korábban számonkérte a férfin.

A vádlott társasága a sértettével akart tartani, amit a vádlott különösen sérelmesnek talált. A csapat az Avas városrész egyik taxiállomásán beült egy ott várakozó taxiba, ahonnan kiszállították őket. Ekkor jelent meg a csoport egyik tagjának élettársa, késsel a kezében, hogy saját konfliktusukat „rendezze”. A vádlott kicsavarta a nő kezéből a kést és a sértettet fenyegetni kezdte. Amikor utóbbi próbálta nyugtatni, ököllel fejen és mellkason ütötte, majd a késsel mellkason szúrta. A sértett életveszélyes sérülést szenvedett — közölte a törvényszék.

Az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a férfi ellen, azonban a törvényszék eltérően minősítette a férfi cselekményét, és emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el, egyúttal kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből. Az ítélettel szemben a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, míg az ügyész három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Elfogták a nyíregyházi gyilkosság gyanúsítottját

Elfogták a múlt csütörtökön Nyíregyházán történt gyilkosság gyanúsítottját, egy 52 éves helyi asszonyt – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozás adatai szerint a nő június 1-jén nyíregyházi otthonában bántalmazott egy 80 éves, egyedül élő asszonyt, aki az őt ért ütésekbe és késszúrásokba a helyszínen belehalt. A gyanúsítottat vasárnap délután nyíregyházi otthonában fogták el a rendőrök. A nő a kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás ellen, vallomást azonban nem tett. A rendőrök őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását.

 

The post Mellkason szúrta ismerősét, kilenc évet kapott appeared first on .

Georgia Magyarország stratégiai partnere, és tovább dolgozunk a kapcsolatunk elmélyítésén, kétoldalú és szövetségesi szinten egyaránt – jelentette ki a honvédelmi miniszter Tbilisziben, a georgiai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalása után.

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki szerint szükség van Georgia „mélyen gyökerező és gazdag történelmére és értékeire” a XXI. század „turbulens időszakában”. A miniszter szerint a két ország történelmében, kultúrájában és földrajzi adottságaiban is nagyon sok hasonlóság fedezhető fel, és ahogy például Magyarország és Georgia is „meg tudta őrizni egyedi nyelvét és kultúráját a történelem és a politika viharai közepette, a mintegy ezeréves keresztény hagyományok szintén egy alapvető és rendkívül jelentős kapcsot, egyfajta «közös nyelvet» jelentenek a két ország között”.

A közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta: a múltra épül a jövő Magyarország és Georgia esetében is, és ennek szellemében tárgyalt Juanser Burchuladze védelmi miniszterrel. Mint írták, Szalay-Bobrovniczky kiemelte: Georgia fontos szerepet játszik a dél-kaukázusi régióban, Magyarország számára pedig kiemelt fontosságú a térség, ezért szoros figyelemmel kísérik a térség szereplőinek tevékenységét.

Idézték a minisztert, aki szerint kiválóak a kétoldalú kapcsolatok katonai-védelmi téren, és ennek további erősítéséről is egyeztettek georgiai védelmi miniszterrel. Magyarország részt vesz az ENSZ-missziókba készülő georgiai tisztek felkészítésében, lehetőséget biztosít például helikopterpilóták kiképzésére is – mondta Szalay-Bobrovniczky, aki szerint Burchuladzével egyeztettek a védelmi ipari kooperáció lehetőségéről is.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett: Magyarország elkötelezetten támogatja Georgia euroatlanti integrációs törekvéseit

„Meggyőződésünk, hogy az ország készen áll a tagjelölti státusz elnyerésére”, és arra, hogy megkapja az őt megillető helyet a nemzetközi szövetségesi rendszerben – tette hozzá a miniszter. Szalay-Bobrovniczky kitért arra is: Magyarország szerepet vállal a georgiai haderő képességét és hatékonyságát erősítő NATO-Georgia együttműködésben, és jelen van az Európai Unió georgiai megfigyelő missziójában is.

A HM tájékoztatása szerint Szalay-Bobrovniczky felavatta a második világháborúban Georgia területén elhunyt magyar katonák emlékművét. A megemlékezésen köszönetet mondott Georgia kormányának az emlékmű támogatásáért, kiemelve, hogy a közös munka és a közös gondolkodás nemcsak a jövőre nézve, de a múlt tekintetében is fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatában.

Georgiai látogatásán Szalay-Bobrovniczkyt fogadta Irakli Garibasvili miniszterelnök, az ország korábbi védelmi minisztere is.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: Georgia Magyarország stratégiai partnere appeared first on .

Több mint ötvenezer óvóhelyet ellenőriztek a hatóságok hétfőig, és csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.

„Hétfőig 50 195 légoltalmi helyiséget ellenőriztek a rendőrök, a mentők és a helyi hatóságok Ukrajnában, amelyek 32 százalékát alkalmatlannak találták, vagy azok zárva voltak” – írta sajtóközleményében az ukrán belügyminisztérium. Kifejtette, hogy szám szerint 50 195 helyiséget – az összes óvóhely 79 százalékát – vizsgáltak meg eddig. Ebből 4679-et – az ellenőrzöttek kilenc százalékát – zárva találták, 11 644-et, vagyis 23 százalékukat pedig használhatatlannak minősítették. A fővárosban, Kijevben a belügyminisztérium 2156 óvóhelyet vont ellenőrzése alá, ami az összes légoltalmi helyiség 48 százaléka. Ezekből 137 (az ellenőrzöttek 6 százaléka) volt zárva, és 804, azaz 37 százalékuk bizonyult alkalmatlannak. A tárca hozzátette, hogy tovább folytatják az ország óvóhelyeinek felülvizsgálatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni egy légoltalmi létesítménybe.

Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere hétfőn válságosnak nevezte a fővárosi óvóhelyek helyzetét, kiemelve, hogy azok fele nem áll készen emberek fogadására. „Összefoglaltuk a kijevi óvóhelyek felülvizsgálatával foglalkozó bizottság második munkanapjának eredményeit. Jelenleg a város óvóhelyeinek egyharmadát már ellenőrizték. A helyzet továbbra is kritikus: az ellenőrzött helyiségek fele nem tudja a helyi lakosokat fogadni” – írta a miniszter. Kifejtette, hogy eddig 1849 menedékhelyet ellenőriztek, amelyek közül 596 létesítmény nincs használatra kész állapotban, további 242-őt pedig nem tudtak az ellenőrök kinyitni.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy több mint 1600 óvóhelyet ellenőriztek hétfő reggelig, és ezek közül 590 – azaz 37 százalékuk -, rossz állapotban volt. Klicsko arra emlékeztetett, hogy tavaly és idén 1,2 milliárd hrivnyát, azaz több mint 11,2 milliárd forintot különítettek el a kerületeknek óvóhelyek építésére, és hozzátette, hogy az ellenőrzés folyamatban van. „Felhívom a kerületi államigazgatási vezetők figyelmét: az ellenőrzés eredménye alapján a legrosszabb mutatójú kerületek vezetőit illetően az államfőhöz fordulunk, hogy hozza meg velük szemben a megfelelő személyi döntéseket” – figyelmeztetett a polgármester. Klicsko elmondta még, hogy már délelőtt megbeszélést tartott a fővárosi kerületek vezetőivel, amelyen megvitatták az óvóhelyek ellenőrzésének eddigi eredményét.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 210 ezer főt. Az elmúlt nap során mintegy 410 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 12 tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

Több mint tíz tonna orosz fegyvert és lőszert találtak egy rejtett raktárban

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai újabb, több mint tíz tonna lőszert és légvédelmi fegyvereket tartalmazó rejtett orosz lerakatot fedeztek fel a kelet-ukrajnai Harkiv megye ukrán ellenőrzés alá visszavett részében, amelyet az orosz katonáknak nem volt idejük magukkal vinni visszavonulásuk során – hozta nyilvánosságra a nyomozóiroda hétfőn. A közlemény szerint Velikij Burluk település térségében egy erdősávban bukkantak a raktárra, amelyben páncéltörő gránátok, különféle aknák, gránátvetők, nagy robbanóerejű töltetek, különböző kaliberű lőszerek dobozokban, valamint kazettás lőszerek voltak. A talált fegyverek össztömege az Állami Nyomozó Iroda szerint több mint tíz tonna. Emellett az orosz csapatok otthagytak egy irányított páncéltörő rakétát és egy ZU-23-as típusú légelhárító ágyút is – írta a DBR. A nyomozóhatóság megjegyezte, hogy hadműveleti információk szerint a fegyverek az orosz hadsereg egyik gépesített lövészezredéhez tartoztak. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lefoglalta az összes fegyvert, és előkészíti azokat átadásra az ukrán fegyveres erők egyik dandárjának.

 

The post Ukrán belügy: nem megfelelő az ukrajnai óvóhelyek csaknem egyharmada appeared first on .