Biztonságpolitika

Hamarosan megjelenhet a repülőgépek fedélzetén a BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csali. Az eszközt még 2013 novemberében mutatták be, fejlesztése azóta is tart. Az első gép, melynek fedélzetén megjelenik a BriteCloud, egy Panavia Tornado lesz. A RAF gépét még az idén alkalmassá fogják tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban, csak mint légi próbapad. Amennyiben a tesztek az elvártak szerint fognak haladni a BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csali már 2017 közepén hadrendben állhat a brit királyi légierő repülőgépein. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt. A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnik a fejlesztő szerint.

Szeptember 19. és 30. között négy spanyol F/A-18 segítségével végeznek indítási teszteket a svédországi Vidsel lőtéren. A fegyver, mely próbák során a középpontban tartózkodik, pedig nem más, mint a KEPD-350 Taurus csapásmérő robotrepülőgép.

Svédországban eldőlt, hogy a Norvégia által megrendelt, majd visszamondott 24 FH-77 BW L52 Archer 155 milliméteres önjáró tarackot a svédek vásárolják meg. Norvégia még 2013. december 6-án jelentette be ugyanis, hogy 550 millió norvég korona elköltése után (ebből 380 millió a fejlesztésre, 170 millió a beszerzésre ment el, összesen pedig 770 milliót szántak a projektre) felmondja az FH-77 BW L52 Archer 155 milliméteres önjáró tarackok megrendeléséről szóló szerződést. Az okot a késedelmes szállításban határozták meg, ami igaz is, hiszen a 24 Archer-ből 2013 végére már az utolsót is át kellett volna adni a gyártónak, a BAE Systems Sweden-nek. Ezzel szemben az első négy önjáró tarackot 2013-ban adták át a svédek számára.

Ez azonban nem így történt, ezért a norvégoknak más megoldást kell találniuk a még hadrendben lévő 18 M109-es önjáró tarack leváltásra. Norvégia és Svédország ettől függetlenül továbbra is együttműködik olyan tüzérséget érintő programokban, mint az ARTHUR tüzérségi radarok, az Odin tűzvezető rendszer, vagy a kiképzés. Svédországban a hadsereg részre még a 2013-as év szeptemberében adták át az első módosított 6×6-os Volvo A30D terepjáró gépjármű alvázán létrehozott Archer tüzérségi eszközt, aminek prototípusait 2005-ben és 2006-ban vizsgálták meg a svéd hadsereg szakértői és 2008-ban döntöttek a beszerzésük mellett. A svéd döntésnek köszönhetően, így mind a 48 Archer legyártásra kerül, de ezekből csak 36 kerül a svéd szárazföldi erő állományába, ráadásul ezekből 12 tartós tárolásban lesz. A maradék 12 példányra majd a svédek keresnek vevőt.

Október helyett csak novemberben futhat ki a Földközi-tenger irányába az orosz ADMIRAL KUZNYECOV repülőgép-hordozó és a kíséretébe tartozó hajók. A bejelentetthez képest egy hónapos késés okát az orosz média nem taglalta, de jó eséllyel sejthető, hogy a repülőgép-vezetők megfelelő jártassága állhat a háttérben. Szíriához érkezvén ugyanis akár földi célpontok elleni fegyverhasználatra is sor kerítenének az orosz gépek, így ebben megfelelő gyakorlattal kell már rendelkeznie addigra a pilótáknak. Az ADMIRAL KUZNYECOV repülőgép-hordozó 14 darabos gépállományát a már jól ismert Szuhoj Szu-33-as gépek mellett, négy MiG-29KR fogja alkotni. Előbbi típust a közelmúltban tették alkalmassá pontosabb bombázás végrehajtására, a Szuhoj Szu-24M2 bombázókon alkalmazott Gefest SzVP-24 számítógép beszerelésével. A kisebb MiG-29KR már eleve a többfeladatúságot szem előtt tartva került kifejlesztésre, de mivel csak nemrégiben jelent meg a flottánál, a személyzetnek itt is kellő jártasságot kell szereznie.

Erősített páncélzattal és korszerűbb infravörös képalkotó kamerákkal felszerelve mutatta be a Kurganmashzavod az BMP-3M-100 Dragun (Dragonyos) gyalogsági harcjárművét. A BMP-3M-100 Dragun 2A70 100 milliméteres lövegből, 2A72 30 milliméteres gépágyúból és 7,62 milliméteres PKTM koaxiális géppuskából álló fegyverzetét egy távirányítású toronyba szerelték. A motort és a sebességváltót a páncéltest orr-részébe helyezték át. Az eddig használt UTD-29M típusú, 10 hengeres, 4 ütemű, vízhűtéses 500 lóerős erőforrást egy UTD-32-es 816 lőerősre cserélték le. A járműtest hátsó részébe került deszanttérben 8 lövészkatona szállítására van lehetőség. A háromfős legénység által üzemeltetett BMP-3M-100 Dragun tömege 21 tonna, a közúti sebessége 70 kilométer per óra, úszáskor legmagasabb sebessége 10 kilométer per óra, hatótávolsága 600 kilométer. Az állami vizsgálatokat várhatólag a következő évben fogják végrehajtani a BMP-3M-100 Dragun gyalogsági harcjárművel. A kissé távolabbi jövőre vonatkoztatva a gyártó szeretne egy egész járműcsaládot is megalkotni a BMP-3M-100 Dragun alapján.

Az orosz állami Rosztek egyik leányvállalata, a KBM (Konstruktorskoe Büro Mashinostroyeniya) befejezte egy új kis hatótávolságú mobil légvédelmi rendszer fejlesztését. A Gibka-Sz egy parancsnoki és maximum hat indítójárműből áll, ezek mind a VPK-233114 Tigr-M-en alapulnak. A parancsnoki járműre van felszerelve a 40 kilométeres hatótávolságú 1L122-1E Garmon rádiólokátor. A parancsnoki járműtől a terepadottságok függvényébe maximum 8-17 kilométeres távolságon belül helyezkedhetnek el az indítójárművek, melyeken infravörös kamerák helyezkednek el a négy tűzkész 9K338 Igla-Sz (NATO-kód: SA-24 Komor), vagy az újabb fejlesztésű 9K333 Verba rövid hatótávolságú (maximum 6 kilométeres) légvédelmi rakétákon kívül.

Líbiába az elmúlt három évben nagyjából 100 frissen képezett pilóta térhetett vissza tanulmányait befejezvén, csak az a kérdés, hogy a hazatérők a harcoló felek melyikét erősítik és mivel repülhetnek. Egyiptomban, ebben az évben 35-en végeztek, de 2014-ben, mielőtt a líbiai kormány összerúgta volna a por Pakisztánnal, oda is 99 kadét utazott ki. A helyzet romlásával az oktatásra szánt összeg csökkenni kezdett, így 2015 végén 55-en hazatértek. A maradók létszáma 2016 augusztusára nagyjából 9 főre apadt. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben néhány líbiai a görög légierő akadémiáján kezdte meg tanulmányait, amiket sikeresen be is fejeztek. Franciaországban a már korábban kiképzett líbiai pilóták repülhettek Dassault Mirage F1B gépekkel a Mont-de-Marsan-ban állomásozó EC 2/33 egységnél.

Botswanába érkezett egy Antonov An-124 Ruszlan szállítógép segítségével egy EC225LP Super Puma Mk II + helikopter. A forgószárnyast eredetileg a spanyol rendőrség rendelte meg 2010-ben és használta 3 éven keresztül. Ekkor visszakerült a gyártóhoz, mivel a spanyolok a kisebb EC135-ös típust részesítették előnyben és az új gépek vételárába beleszámították a nagyobb testvér értékét is. Így tárolásba került a Super Puma, majd az afrikai ország lett új hazája.

Új taggal bővült a Paramount Group Mbombe járműcsaládja. A kistestvér a Mbombe 8 nevet viseli és valójában egy 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjármű. Elődjeivel a Mbombe 4-el és a Mbombe 6-al a felhasznált alkatrészek tekintetében 80%-ban megegyezik, így jelentős megtakarítás érhető el rendszeresítésével ott, hol már a járműcsalád régebbi tagjai jelen vannak. A Mbombe 8 tömege 28 tonna, meghajtásáról egy hathengeres turbófeltöltéses dízelmotor gondoskodik, egy hatfokozatú automataváltó segítségével.  Végsebessége 110 kilométer per óra, hatótávolsága 800 kilométer. A hűtőrendszer és hajtáslánc már kipróbált és bevált téli körülmények között -55 Celsius fokon, de a sivatagi körülmények közötti +55 fokot is bírja. Fegyverzetét a vevő igénye szerint kívánt távirányítású, vagy személyzettel ellátott toronyba szerelhetik be.

Mégiscsak 36 darab Franciaországban gyártott Dassault Rafale vadászbombázó kerül majd beszerzésre Indiában. A 7,87 milliárd dolláros beszerzés azért felettébb érdekes, mivel ez a mennyiség jó, ha két század 2019 és 2023 között végrehajtandó átfegyverzésére elegendő. Ellenben azt sem szabad elfelejteni, hogy Új-Delhi légi nukleáris csapásmérő erőit a Dassault Mirage 2000-ek képezik és ezen feladatkörben a Rafale itt is kiválóan megfelelhet, úgy ahogy Franciaországban is. Indiai források megerősítették, hogy folytattak a franciákkal ebben az ügyben is tárgyalásokat.

Újabb nukleáris meghatású tengeralattjáró bérléséről kezdhet tárgyalásokat India Oroszországgal.  2012 végétől a K-152-es NERPA atom-tengeralattjáró (AKULA-II-es) már hivatalosan is INS CHAKRA (II) nevet viseli 10 éves bérleti időtartama alatt. 2013-ban már volt szó arról, hogy egy további orosz atom-tengeralattjáró kerülhet az indiai haditengerészet fennhatósága alá. Akkor az ideális választás az 1990-es években 60%-ban elkészült, de leállított építésű IRIBIS nevű egység volt a források szerint. Az Amur Hajógyárban található, eredetileg AKULA I-es osztályú egység befejezéséhez indiai anyagi forrásokat vennének igénybe. Elvi szinten meghajtásáról a korszerűbb, Project 855 JASZENY-osztályú (NATO megnevezése: GRANEY-osztály) tengeralattjárókban alkalmazott reaktor gondoskodhatna, míg fegyverzetét a függőleges indítótubusokban elhelyezett BrahMos csapásmérő robotrepülőgépek egészíthetnék ki. Most már azonban a jelentős előrelépést jelentő JASZENY-osztályt említették meg, mint esélyes típust. Ezen osztály tagjai képesek 5000 km-es hatótávolságú atomtöltettel ellátott manőverező robotrepülőgépek indításra is. A 13800 tonna vízkiszorítású, 119 méter hosszú JASZENY-ek legnagyobb sebessége 31 csomó, és képesek lemerülni 600 méter mélyre is.

Internetre felkerült fotók alapján megállapítást nyert, hogy Kínában a szovjet/orosz eredetű Szu-33-as megfelelőjét, a J-15-öst alkalmassá teszik katapultos indításra. A repülőgép-hordozókon használatos eszközből Kína szárazföldi bázisán két példányt is építenek, egy hagyományosnak tekinthető, gőzzel működőt, és egy elektromágnesest, mely a legújabb technológiát képviseli. A katapultos indításnál fellépő erőhatások elviselésére az orrfutóművet módosították.

Tajvanon költségvetési okra hivatkozva törlésre került 8-10 Sikorsky MH-60R helikopter beszerzése. A típust az MD-500 pótlására szerezték volna be, de a haditengerészet nagyfokú hajóépítési programjai miatt ezt a tervet nem tudták megvalósítani. Megoldást jelenthet, igaz csak átmeneti időre, a majd 20 év szolgálatba állított 21 S-70C megmaradt 19 példányának nagyfokú modernizálása.

Helyben valósulhat meg az ausztrál hadsereg M1A1 Abrams harckocsiiban alkalmazott Honeywell AGT1500 gázturbinák nagyjavítása. A páncélosok 2007-es megérkezésétől a gázturbinák javítása jelentős összeget, darabonként 500000 dollárt és időt, 6-9 hónapot jelentett, ami a rendszeresített 59 páncélos esetében igen csak rossz hadrafoghatósági mutatót eredményezett. A TAE üzemében végzett nagyjavítás esetében viszont csak 20-30 napos távolléttel kell számolni és a kiadás is nagyjából tizede lesz a tengerentúlinak. A TAE kapacitása évente 17 Honeywell AGT1500 gázturbina nagyjavítását teszi lehetővé, ez azonban bőven elegendő lesz az ausztrál hadsereg számára.

Túl van az első F-15C Eagle vadászgépre történt függesztéssel végzett repülésen a Lockheed Martin Legion Pod konténere, melyre még június 27-én kerítettek sort. Az infravörös képalkotó kamerát rejtő konténert a légi célok azonosítására tervezik használni. A nyár közepi időpont óta még 15 órányi repülés közbeni tapasztalatot szereztek a Legion Pod konténerrel a Jacksonville-i légi nemzeti gárda segítségével.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Boeing F/A-18F Super Hornet.

Szuhoj Szu-34 Fullback.

Rockwell B-1B Lancer.

Dassault Mirage IIIS.

Szuhoj Szu-25UBK.

Hawker Hurricane XII.

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II.

Saab J32B Lansen.

Mil Mi-24D.

Fouga CM-170 Magister.

Dassault Super Etendard.

Egy példány legyártását készítik elő.

Már októberben megérkeznek az első példányok.

Újabb hadisírgondozási feladatokban állapodott meg Magyarország és Oroszország. Az 1956-os forradalomban elesett szovjet katonák emlékműve feliratainak átírásához már csütörtöktől hozzákezdhetnek — tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-t.

A Magyar-Orosz Kormányközi Hadisírgondozó Vegyes Bizottság munkáját, eredményeit Simicskó István honvédelmi miniszter is méltatta. A bizottság tizenharmadik ülésének záródokumentumát Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára és Alekszandr Kirilin, a vegyesbizottság elnökhelyettese írta alá szerdán Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban.

A HM közleménye szerint a most aláírt dokumentum többek között első és második világháborús hadisírok felújításáról, új katonai emlékművek megépítéséről szól. A tervek szerint jövőre két első világháborús magyar temetőt is újjáépítenek Oroszországban.

A vegyes bizottság tizenharmadik ülésének legfőbb eredményei közül azt emelték ki, hogy az orosz fél hozzájárulásával az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt elesett és Budapesten, a Fiumei úti temető szovjet katonai parcellájában eltemetett szovjet katonák emlékét megörökítő emlékművek feliratait is módosítani fogják. A HM közleményében azt írta, erre azért van szükség, mert a korábbi feliratok 1956-ot ellenforradalomként értelmezték, így azok a magyar alaptörvénnyel ellentétesek. A feliratok a most megkötött egyezményben rögzítettek alapján, úgy módosulnak: “Az 1956. évi események során elesett szovjet katonák emlékére.” Ez tizenegy emlékművet, emlékoszlopot érint. Az orosz fél kérése az volt, hogy a katonai jelképek maradjanak, ne bontsák meg az emlékműveket, és minden emlékművet egyedileg javítsanak a már megállapodott szöveg szerint. A Kerepesi úti temetőben szerdán végzett szemle alapján a feliratok módosítása már csütörtökön megkezdődhet.

Megállapodás született arról is, hogy a jövőben a temetkezési helyeket azonos módon tartja nyilván az orosz és magyar fél, amelyből egy példányt az önkormányzatokhoz is eljuttatnak. Ez a közös nyilvántartás a két ország történészei, levéltárai számára egyszerűsíti a kutatást.

A megállapodás tartalmazza továbbá, hogy a HM a következő években – a sírrongálások elkerülése érdekében – szorosabban együttműködik az önkormányzatokkal, munkájukat szakmailag is támogatja, erősíti, s ezáltal hozzájárul a helyes történelmi szemlélet kialakításához is – írták.

Mint a HM közleményében felidézte: az oroszországi magyar hadisírok államilag szervezett rendbetétele 1997-ben kezdődött a két ország, az Orosz Föderáció és Magyarország között 1995-ben megkötött hadisírgondozó együttműködés keretében. A háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetének tisztázása céljából kötött egyezmény végrehajtására magyar részről a honvédelmi miniszter kapott megbízást.

Elsődleges cél volt az Oroszország területén lévő különféle hadifogoly- és munkatáborokban meghalt magyarok eltemetési helyének felkutatása, amelyben orosz részről a Vojennije Memoriali nevű orosz szervezet segíti a munkát. Oroszországi levéltári kutatások alapján 461 hadifogoly-temetőt sikerült azonosítani. Eddig ezen elhanyagolt temetőkben található 376 hősi második világháborús emlékművet, valamint öt első világháborús, többnemzetiségű emlékművet építettek meg közösen. Emellett a hadműveleti területen, illetve a felvonulási és visszavonulási körzetekben életüket vesztett katonáknak Boldirevka település mellett megépítették az első, Rudkino mellett pedig a második magyar központi katonai temetőt. Magyarországon 1248 orosz temetkezési hely van.

A HM kifejtette: 54 országban van magyar katonai temetkezési hely, ezért a hadisírgondozásnak kiemelt diplomáciai jelentősége van. A Magyar-Orosz Hadisírgondozó Vegyes Bizottság munkáját – a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bevonásával – szakmailag is támogatja a Honvédelmi Minisztérium. A bizottság kedden kezdődött, tizenharmadik ülésének napirendi pontjai egyrészt a már meglévő katonai emlékhelyekhez kapcsolódtak, másrészt új emlékművek megépítéséről is megállapodtak. Kiemelték: az együttműködés alapja “a kegyeleti kultúra ápolása, amely nélkül nem beszélhetünk nemzeti kultúráról, nemzeti egységről és nemzeti öntudatról”, ezért mindkét fél szorgalmazza a további rendszeres találkozási lehetőségeket.

Csatlakozik az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozó nehézcirkáló vezette hajókötelék a már a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodó orosz flottacsoportosuláshoz — jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

A tárcavezető szerint jelenleg a térségben legalább hat orosz hadihajó és három-négy kisegítő hajó állomásozik. Az orosz flottajelenlét 2013 óta folyamatos a Földközi-tenger keleti vizein.

A TASZSZ hírügynökség katonai forrásokból úgy értesült, hogy az Admiral Kuznyecov fedélzeti repülőgépei Szíriában harcoló terrorcsoportokra fognak csapást mérni. A nyáron műszaki karbantartáson átesett hajó legalább három hónapig tartózkodik majd a térségben.

A repülőgép-hordozó nehézcirkáló MiG-29K/KUB típusú fedélzeti vadászgépeket és Ka-52 K helikoptereket szállít.

Mi-35M harci helikopterek is érkeznek Nigériába.

„Ruhacsere”.

Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter, valamint Ukrajna fegyveres erőinek több más magas rangú vezetője, köztük Viktor Muzsenko vezérkari főnök és Jurij Allerov, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka ellen — jelentették orosz hírügynökségek

A SZK szerint az eljárásban érintettek felelősek azért, hogy a Donyec-medencében az ukránok tiltott eszközöket és módszereket alkalmaztak a polgári lakosság ellen. Az orosz hatóságon belül 2014-ben állítottak fel egy, a szakadár kelet-ukrajnai területeken elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott osztályt, amely eddig mintegy hatvan büntetőeljárást kezdeményezett.

A legújabb érintettek köre kiterjed Viktor Muzsenkóra és Szerhij Popkóra, az ukrán szárazföldi erők volt és jelenlegi parancsnokára is.

Az ukrán katonai főügyész áprilisban Ukrajna elleni különösen súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Alekszandr Vitkót, az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokát, majd hétfőn idézést küldött több orosz katonai vezetőnek, köztük Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek és két helyettesének. Az ukrán nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények címén körözést adtak ki ellenük.

A második legtöbb lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság szerint a viharos időszak nagyján túl vagyunk, így érdemes megvizsgálni, hogy az idei év káreseményei mennyiben különböztek az előző évekétől. A Groupama Biztosító szerint az idén a hozzájuk érkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés nem számít rendkívülinek, vannak azonban új jelenségek, melyekre érdemes odafigyelniük a lakástulajdonosoknak is.

Az elmúlt évhez képest összességében nem emelkedett a kárbejelentések száma a Groupama Biztosítónál, jóllehet több viharos és heves időjárási jelenség okozott rendkívüli helyzeteket. A társasághoz beérkezett több mint 33 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés kárértéke mintegy kétmilliárd forintra rúg. 2016-ban elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Veszprém, Vas, Békés megyékből, valamint Budapest térségéből érkeztek kárbejelentések. Az összes bejelentés 60%-a ezekről a területekről érkezett a Groupama Biztosítóhoz, de az ország majd minden régiójából jelentős károkat regisztráltak.

„Ez a kárbejelentési mennyiség éves szinten nem nevezhető rendkívülinek, de időbeli lefolyásuk az előző évekhez képest eltérő, jobban a nyár második felére koncentrálódnak. Kimagasló a jégverés kapcsán tett bejelentések száma, mely lényegesen meghaladja az elmúlt évek hasonló károkra tett bejelentéseinek mennyiségét” – mondta el Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója.

A szupercellák nagyságrendekkel több kárt okoznak
Új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az un. szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban. A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszantartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket.

A szupercella kísérőjeként a jégeső kialakulásának is nagyobb az esélye, amely az üvegszerkezeteket és műanyag redőnyöket rongálja, illetve a külső vakolat rongálódását, valamint a héjazatok károsodását  is eredményezheti. A szupercella hektikusabb és hosszantartó széllökései során valószínűbb a kerítések és kerti építmények sérülése is, ezért érdemes gondoskodni ezek megfelelő védelméről is.

Tippek vihar előttre és utánra
Az idei viharszezonban is számos olyan, az ügyfelek számára bosszantó esettel találkoztak a Groupama Biztosító kárszakértői, mely kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. A biztosítótársaság alább összefoglalja azokat a hasznos tanácsait, melyek segíthetnek az ügyfeleknek, hogy ne érje őket kellemetlenség a kárrendezés során.

A szükséges karbantartásokat végezzük el
Fontos a folyamatos karbantartás: a sérült, károsodott, elhasználódott épületszerkezeteket a további károk elkerülése érdekében érdemes mielőbb megjavíttatni. Az ereszek, csatornák átjárhatóságának biztosítása szintén fontos, hiszen az őszi falevelek miatt sokszor nem tud elfolyni a csatornában az eső, károsítja a vakolatot, vagy befolyik a házba, de akár le is szakadhat a rosszul rögzített csatorna a terhelés alatt.

Vihar előtt is tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket
Ha erkéllyel, terasszal, loggiával vagy udvarral rendelkezünk, a közelgő vihar előtt érdemes ellenőrizni, hogy a szabadban hagyott tárgyakat védett helyre tettük-e. A házat, lakást úgy érdemes elhagyni, hogy a szellőztetésre nyitva hagyott nyílászáról becsukásáról is gondoskodunk. Nagyobb értékű szórakoztatóelektronikai berendezéseinket érdemes az antenna kábelről leválasztani.

Jó, ha gondolunk gépjárművünk biztonságára is: ha tudjuk, hogy jégverés közeleg, álljunk be fedett helyre – saját garázsunkba vagy akár egy közeli bevásárlóközpont mélygarázsába, de az is megoldás, ha letakarjuk az autót pléddel vagy jégvédő paplannal.

Ellenőrizzük lakásbiztosításunkat
Annak érdekében, hogy otthonunk ne legyen alulbiztosítva, 3-4 évente mindenképpen nézessük át lakásbiztosítási szerződésünket, de ha valamilyen változás állt be ingatlanunkkal kapcsolatban, akkor sűrűbben is. Ha valamilyen bővítés történt az ingatlanon, például melléképület, új emelet vagy medence épült, ezeket érdemes bevonni a lakásbiztosítási szerződésbe, különben ezek károsodására nem tud fizetni a biztosítótársaság.

A biztosítás ellenőrzése során érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy szerződésünk kiterjed-e villámcsapás másodlagos hatása fedezetre, illetve, hogy a szerződésben az erre a veszélynemre meghatározott limit elegendő-e, hiszen az egyre gyakoribbá váló villámlások következtében károsodhatnak a villámvédelmi berendezések, de akár a nagy értékű szórakoztatóelektronikai készülékek is.

Kárenyhítés, kárbejelentés és fotózás – minél előbb tegyük meg!
Ha megtörtént a baj, a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelentsük be a kárt a biztosítótársaságnak, illetve, ha szükséges, akkor természetesen a Katasztrófavédelemnek is.

A megsérült, megbontódott épület ideiglenes védelméről is gondoskodni kell, hogy ne károsodjon még jobban. Ha törmeléket, maradványokat kell eltávolítani például a lakótérből, akkor nyugodtan tegyük meg, nem kell megvárni, amíg a kárszakértő megérkezik, tanácsos azonban a maradványokat megőrizni a szemléig. Az elöntési, beázási, átnedvesedési károk esetén fokozott óvatossággal bánjunk az elektromossággal: amennyiben indokolt, szakember által történő átvizsgálásig áramtalanítsunk!

A fentiek mellett fontos, hogy készítsünk lehetőleg több fotót a kárról, dokumentáljuk a kárt! Ezek nagyban segítik és gyorsítják is a kárrendezés folyamatát, megelőzhetővé teszik a vitás helyeztek kialakulását.

Négykerék-meghajtású, legfeljebb 7,5 tonnás, páncélozott, négy utas szállítására képes járművek beszerzésére írt ki 82,5 millió euró értékű tendert a bukaresti védelmi minisztérium – közölte a román Hotnews.ro hírportál.

Ebből a pénzből 286 harci járművet akar vásárolni a tárca, amelyeknek rendelkezniük kell a Spike páncéltörő rakétarendszer beszerelésére alkalmas, forgó tetőszerkezettel. A kiírás szerint a dízelmotorral felszerelt, de kerozin-típusú üzemanyaggal is működtethető járműveknek közúton óránként legalább száz kilométeres sebességet kell elérniük, páncélzatuknak pedig megfelelő védelmet kell biztosítania 7,62 milliméteres lövedékekkel, könnyű gránátokkal és aknákkal szemben.

Az ajánlatokat egy hónap múlva bírálják el, a járműveket másfél éven belül kell leszállítani.

Az év elején a bukaresti védelmi tárca 93 millió eurós szerződést kötött az Eurospike német-izraeli konzorciummal páncéltörő rakétarendszerek beszerzéséről. A Hotnews a román haditengerészet egymillió eurós távvezérlésű gépfegyver-licitjéről is beszámolt, felidézve, hogy a román védelmi minisztériumnál egy másik, 188 millió eurós versenytárgyalás is folyamatban van két fregatt korszerűsítése és felfegyverzése érdekében.

A NATO-kötelezettségeinek és legfőbb stratégiai szövetségesének, az Egyesült Államok elvárásainak megfelelve Románia tavaly vállalta, hogy 2017-ig a hazai össztermék legalább két százalékára növeli védelmi kiadásait, és azt tíz évig nem csökkenti, függetlenül attól, ki alakít kormányt.

Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás, ezért egyre több olyan gyakorlatra van szükség, amellyel a biztonságot hatékonyan tudjuk szolgálni – jelentette ki a honvédelmi miniszter Újdörögdön.

Simicskó István a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezred és a Terrorelhárítási Központ (TEK) lövészeti bemutatója utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy több mint háromszáz ember vesztette életét Európa-szerte terrortámadás következtében az elmúlt egy évben.

A Brüsszelben és Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló cselekmény bármikor bekövetkezhet Magyarországon is, ezért egyre nagyobb jelentősége van a különböző egységek közötti együttműködésnek és az ezt segítő gyakorlatoknak – húzta alá a honvédelmi miniszter.

Simicskó emlékeztetett: új különleges jogrendként bekerült az alaptörvénybe a terrorveszélyhelyzet, amelynek elrendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját.

Hangsúlyozta, hogy az Újdörögdön bemutatott hadgyakorlat jó példa a honvédség és a Terrorelhárítási Központ együttműködésére, amelyhez hasonló közös fellépésre a jövőben is szükség lehet.

Kitért arra is: a honvédség arra felkészített erői képesek a magyar emberek biztonságát itthon szolgálni, és emellett helytállni külföldön, a különböző válsággócokban, például Irakban, Afganisztánban is.

Hajdu János vezérőrnagy, a TEK főigazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy a honvédség és a Terrorelhárítási Központ elődszervezete közötti együttműködés a 90-es évekre nyúlik vissza. Hozzátette: a közös gyakorlatok során a két szervezet képességei összeadódnak, így válnak a gyakorlatok hatékonnyá.

A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet angol nyelvű jelentése szerint rossz körülmények között tartja Magyarország a menekültkérelem elbírálására várókat, volt, akit meg is vertek, a Belügyminisztérium (BM) visszautasította a vádakat.

A Human Rights Watch honlapján kedden megjelent, angol nyelvű jelentésében Lydia Gall, a szervezet kutatója azt írta: különösen kegyetlen, hogy arra kényszerítik a már Magyarországon lévő menekülteket, hogy menjenek vissza Szerbiába, ahol szörnyű körülmények között kell heteket eltölteniük.

A HRW a menedékkérőkkel készült interjúk alapján 12 erőszakos cselekedet rögzített, amelyet migránsok, menedékkérők ellen követtek el, köztük négy gyermek is volt, és az állítások szerint több esetben egyenruhások verték meg őket. A megkérdezett közül volt, aki azt mondta a HRW-nek, hogy a rendőrök nem segítettek sérült embereken, volt, aki gyerekkel volt és paprikaspray-vel fújták le. Többen arról is jelentést tettek, hogy tonfával, ököllel ütötték vagy lábbal rúgták őket, a sérülésekről fényképek is vannak.

A Belügyminisztérium MTI-hez eljuttatott reagálásában visszautasította a HRW állításait. Közlésük szerint a “bevándorláspárti szervezet” nem először támadja Magyarországot, korábban a magyar határzár építését és a kormány illegális bevándorlás elleni intézkedéseit is támadta.

Azt írták, hogy most a magyar rendőrség és a bevándorlási hivatal lejáratására tesz kísérletet a szervezet. A BM hangsúlyozta: a rendőrök és katonák törvényesen, az unió és a magyar jogszabályok szerint védik Európa schengeni határait. “A rendőrség a törvényesség, a szakszerűség és az arányosság elvének betartásával hajtja végre intézkedéseit, különös figyelemmel az illegális bevándorlókkal szembeni emberséges, emberi méltóságukat tiszteletben tartó bánásmódra” – olvasható a közleményben.

Közölték továbbá: nem zaklatják a menekülteket, a jelentős számban kísérő nélkül érkező gyermekek védelemben, egészségügyi ellátásban, oktatásban részesülnek, az arra ténylegesen rászorulókkal humánusan járnak el, a határon és az ország területén várakozók méltányos eljárásban részesülnek. A tárca ugyanakkor elvárja, hogy a migránsok betartsák az Európai Unió és Magyarország jogszabályait – írták.

Bemutatták az új Airbus A321neo repülőgépet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

36 db Rafale beszerzése a cél.

Brit és dán roncskutatók rábukkantak Norvégia partjainál az 1916-os jütlandi tengeri ütközetben elsüllyedt HMS Warrior brit páncélos cirkáló roncsaira.

A hadihajó egyike volt a brit flotta 151 hajójának, amely 1916. május 31-én és június elsején megütközött a német haditengerészet 99 hajójával, amelyek megpróbáltak kitörni a britek által tengeri blokád alatt tartott német partoktól. Ez a csata volt az első világháború és minden idők legnagyobb tengeri ütközete az Északi-tengeren, Jütland térségében, Skagerraknál.

Az ütközet helyszíne nemzetközi védelem alatt álló katonai emlékhely, az elsüllyedt hajók roncsait hadisírokként tartják számon, kutatásuk régóta folyik.

A tengeri ütközetben 14 brit és 11 német hadihajó süllyedt el, az HMS Warrior az utolsó brit hajóroncs, amelyre rábukkantak a tenger mélyén, és 8500 katona vesztette életét.

“Ez az a jütlandi csata egyetlen hajóroncsa, amelyről határozottan állíthatjuk, hogy nem fosztották ki” – hangoztatta Innes McCartney brit tengeri régész, a Bournemouth i Egyetem oktatója, több roncskutató expedíció résztvevője, aki több tucat hajóroncsot azonosított a térségben.

A cirkáló a feje tetején áll, egy olyan térségben süllyedt el, ahol nagyon puha a tengerfenék, a felső fedélzetéig teljesen belesüppedt abba – mondta a kutató a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálnak.

McCartney szerint az HMS Warrior súlyosan megsérült a tűzharcban, de megpróbált visszajutni brit földre. Amikor a hajó motorjai felmondták a szolgálatot, egy brit anyahajó, az HMS Engadine vontatta, ám a Warrior megtelt vízzel. Legénységének mintegy 700 életben maradt tagját kimenekítették.

McCartney közölte, hogy egészen augusztus 25-i felfedezéséig nem ismerték a hajó hullámsírjának pontos helyét.

Az HMS Warrior a második nagy hadihajó, amelynek roncsait néhány hónapon belül megtalálta a brit-dán kutatócsoport a térségben. Márciusban a második világháborúban elsüllyedt HMS Tarpon brit hadihajóra bukkantak, amely 1940-ben egy felfegyverzett német kereskedelmi hajóval vívott csatában süllyedt el.

Talán nem is tudatosul bennünk, hogy milyen rejtett veszélyek leselkednek ránk a mindennapok során. Gondolta volna például, hogy az életünk szinte minden terén jelen lévő ablaküveg igen jelentős balesetforrás?

A törött üveg, okozza azt akár külső behatás, vagy robbanás, igen komoly sérüléseteket okozhat. Egy friss felmérés szerint a robbantásos terrorcselekmények, amelyek napjainkban sajnos egyre gyakoribbak, következtében kialakuló sérülések 90%-át repülő üvegdarabok okozzák.

Az ablaküveg felületek körülvesznek minket. Ott van az iskolában, otthon, a kórházban, a szállodában, a bevásárlóközpontban, a reptéren, a vasútállomáson, de sajnos sok esetben nem használnak biztonsági üveget. Betörések, vandalizmus, vagy robbantás esetén kialakulhat olyan vészhelyzet, ahol fennáll a törött vagy repülő üveg okozta sérülésveszély.

A 3M Hungária Kft. a mai napon megállapodott a Persecutor Kft.-vel, a kiemelt magyarországi forgalmazói együttműködésről. Mindkét vállalat minőségi szolgáltatást, innovatív technológiai megoldásokat nyújt a fenntarthatóságot és a versenyképességet szem előtt tartva.

A kiemelt forgalmazói státusz értelmében a Persecutor Kft. feladatköre kiegészül a fóliát telepítő szakemberek oktatásával, valamint a telepítői hálózat fejlesztésével. Az oktatás és terméktámogatás a 3M részére is kiemelt fontosságú, ezért alkalmazás fejlesztési mérnökein keresztül támogatja a Persecutort a közös célok elérésében.

A 3M teljeskörű védelmi megoldásokkal bíró ablakfóliákat kínál, amelyek nagymértékben megnövelik az üvegfelületek ellenállóságát az erőszakos behatolással- és vandalizmussal szemben, mivel egy láthatatlan védőpajzsot képeznek az ablak- és ajtóüvegek belső felületén, meghosszabbítván a behatoláshoz szükséges időt.

Az új IPP rendszer (Impact Protection Profile – Rögzítő profil) számos lehetőséget biztosít a magán- és kereskedelmi célú ingatlanok tulajdonosainak, így megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb biztonsági és védelmi megoldásokat. A szabadalmaztatott multi-micro rétegtechnológiával készült Ultra fóliák nagymértékben növelik az általános biztonsági szintet és védelmet nyújtanak a betörés, az időjárás vagy egy esetleges robbantás okozta behatások ellen is. Az IPP rendszer és az Ultra Biztonsági & Betörésvédelmi Ablakfólia termékek kizárólag a 3M meghatalmazott ablakfólia kereskedőinél érhetők el.

Az izraeli légierő lelőtte a Gázai övezetet uraló iszlamista radikális Hamász szervezet drónját a Gázai övezet fölött – közölte kedden a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Az izraeli hadsereg beszámolója szerint egy F16-os harci gép egy rakétával lőtte le a pilóta nélküli repülőt, amelyet felszállása óta figyelemmel kísértek. A drón mindössze néhány percet töltött a levegőben, maradványai a tengerbe zuhantak, és nem hatolt be izraeli területre.

“Az izraeli hadsereg nem engedélyezi légterének semmiféle megsértését, és határozottan fellép minden ilyen erőfeszítéssel szemben” – állította közleményében az izraeli hadsereg.

A drón méreteiről nem közöltek részleteket. A Hamász nem erősítette meg, hogy pilóta nélküli légi járművet indított volna útnak, de a múltban már bejelentette, hogy rendelkezik ilyennel.

Az izraeli hadsereg szóvivője, Peter Lerner szerint a Hamász már két éve fejleszt drónokat. A palesztin iszlamista szervezet legutóbb egy éve, 2015 júniusában bocsátott útjára egy pilóta nélküli légi eszközt. Korábban a 2014 nyári gázai háborúban használt a Hamász többször is drónokat.

Az izraeli posta legutóbb májusban tartóztatott fel egy alkatrészeire szerelt drónszállítmányt, amelynek címzettje Gázában volt. ELőtte februárban a határnál próbáltak bejuttatni több különböző méretű, kamerákkal felszerelt pilóta nélküli légi járművet az Gázai övezetbe.

Egy pilóta életét vesztette, egy pedig sérüléseket szenvedett egy U-2 repülőkatasztrófa során.

Repült az új Be-200CsSz.

15 éves jubileumához érkezett a rendezvény.