Április 14-én Federicha Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményt adott ki, amelyben ismertette az Európai Uniónak a jelenlegi szíriai helyzettel kapcsolatos álláspontját. A nyilatkozatban a főképviselő kifejezte az Unió ismételt rosszallását a vegyifegyver-támadással kapcsolatban. A támadásra adott amerikai, brit és francia légicsapásokkal kapcsolatban Mogherini kifejtette, hogy az Unió tájékoztatást kapott a légicsapásokban részt vevő államoktól, amelyben megerősítették, hogy a beavatkozások célja, hogy megakadályozzák a civilek ellen irányuló újbóli vegyifegyver-támadásokat. A főképviselő megerősítette, hogy az Unió minden olyan erőfeszítést támogatni fog, amely arra irányul, hogy a vegyi fegyverek használatát megelőzzék; ennek érdekében az EU felszólítja az államokat – kiemelten Oroszországot és Iránt –, hogy vessék be befolyásukat annak érdekében, hogy a jövőben hasonló események ne ismétlődhessenek meg. Az Európai Unió felszólítja a konfliktusban részt vevő feleket, hogy a válság megoldása érdekében vegyenek részt az Egyesült Nemzetek Szervezete által kezdeményezett békefolyamatban.
Április 24-én és 25-én második alkalommal tartották Brüsszelben “Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű konferenciát – válaszul a továbbra is húzódó szíriai polgárháborúra. Több mint 80-an delegáció – köztük 57 ország, 10 regionális szervezet és 19 ENSZ-ügynökség képviselői – vett részt az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete által társelnökölt konferencián. Az EU nevében Federica Mogherini, kül-és biztonságpolitikai főképviselő szólalt fel, aki elmondta, hogy az Európai Unió továbbra is a politikai megoldást tekinti a jövőbeni szíriai rendezés alapjának, ezért kulcsfontoságúnak tartja az ENSZ által kezdeményezett békefolyamat támogatását. Beszédében Mogherini külön kiemelte az ENSZ rendkívüli szíriai megbízottjának, Staffan de Mistura-nak a folyamatban betöltött szerepét. Kifejtette, hogy az EU az ENSZ-diplomatát tarja a békéltető tárgyalások egyetlen legitim vezetőjnek, és az Unió továbbra is támogatni fogja a svéd diplomata béke érdekében hozott erőfeszítéseit.
A konferencia résztvevői humanitárius támogatásról is döntöttek: az idei évben 3,5 milliárd euróval járulnak hozzá a szíriai emberek és a szomszédos országok megsegítéséhez. 2019-2020-ra eddig 2,7 milliárd euró felajánlást érkezett.
http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/05/118963-2-Supporting_the_future_of__Syria_and_region-Highlights_PRV.mp4Összefoglaló a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” konferenciáról. Forrás: europa.eu
Április közlemények, intézményi beszámolókA jemeni polgárháború áldozatainak a megsegítése érdekében tartottak április 3-án donorkonferenciát Genfben. A rendezvényen résztvevő Európai Unió 107,5 millió euró támogatást ajánlott fel a polgárháború sújtotta ország civil lakosságának a megsegítésére. Az Unió a harcok 2015-ös kirobbanása óta 438,2 millió euróval támogatta a belső harcok által feldúlt közel-keleti országot.
Április 16-án az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el a vegyi leszerelésről és a nonproliferációról, hogy előkészítse a 2018. november 21-e és 30-a között Hágában megrendezésre kerülő vegyifegyver-tilalmi egyezmény felülvizsgálatát célzó konferenciát. Az egyezmény tárgya a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalma, valamint a vegyi fegyverek megsemmisítése. A Tanács a következtetésekben felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió kiáll a vegyi fegyverek globális szintű teljes tilalmáért és felszámolásáért, és szigorúan elítéli a vegyi fegyverek használatát az alkalmazás körülményeitől függetlenül.
Az Európai Bizottság április 17-én elfogadta éves bővítési csomagját, beleértve hét egyéni jelentést, melyben értékelte az EU bővítési politikájának végrehajtását. A Bizottság javasolta, hogy Albániával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal kezdjen csatlakozási tárgyalásokat a Tanács. Macedónia és Albánia esetében is kulcsfontosságúnak ítélte a megkezdett reformok folytatását. Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a tárgyalások megkezdése az egész nyugat-balkáni régió számára nagy előrelépést jelentene. Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hiába jelent ez a kezdeményezés jelentős lépést, továbbra is fennállnak hiányosságok Albániában és Macedóniában egyaránt; javítani kell a jogállamiság helyzetén, küzdeni kell a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, hatékonyabbá kell tenni az igazságszolgáltatás és a közigazgatás működését, valamint erősíteni kell a gazdaságot ahhoz, hogy a jövőben teljes jogú tagállamokká válhassanak. A Bizottság szakpolitikai és összpontosított pénzügyi támogatást ígért a reformtörekvések megvalósításához.
Kim Dzsong Un, észak-koreai vezető és Mun Dzse In, dél-koreai elnök rendkívüli találkozójára reagálva április 27-én Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közeleményt adott ki. A nyilatkozatban kifejti, hogy az Unió kész támogatni a két koreai vezető azon felhívását, hogy a nemzetközi közösség támogassa a félsziget nukleáris leszerelését. Moghereni továbbá hozátette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (KNDK) a rakétaprogram fejlesztésének a leszerelését is bele kell foglalnia a megállapodásba. Az EU nagy várakozásokkal néz a tervezett USA-KNDK találkozó elé.
Az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője április 30-án közleményben reagált Benjámín Netanjáhú azon bejelentésére, hogy az izraeli titkosszolgálatoknak bizonyítékai vannak arra, hogy Irán a 2015-ös atomalku megkötését követően is folytatta nukleáris fegyver fejlesztését. Az Európai Unió nevében Mogherini kifejtette, hogy meg kell vizsgálni a Netanjáhú által nyilvánosságra hozott bizonyítékokat. Azonban azt is hozzátette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) feladata az atomalku felügyelete, ezért főképvisellő hivatkozott is az IAEA legfrissebb jelentésre, amely szerint az Iráni Iszlám Köztársaság betartja a 2015-ös az Átfogó Cselekvési Programban lefektetett kötelezettségeit.
SzankciókAz Európai Unió átültette az uniós jogba az ENSZ BT bizottsága által március 30-án, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) ellen bevezetett szankcióit. Így egy személy és 21 szervezet került be abba a jegyzékbe, melyben a KNDK-val kapcsolatos korlázó intézkedések találhatók. A szankciók utazási tilalmat és vagyonieszköz-befagyasztást jelentenek.
A Tanács áprilisban további négy személyt vett fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal kapcsolatos uniós jegyzékébe, melynek hatálya alá esnek azok a személyek és szervezetek, akikkel szemben az Unió korlátozó intézkedéseket alkalmaz. A szankciók utazási tilalomat és a pénzeszközök befagyasztását jelentik. A felvett négy személy “olyan megtévesztő pénzügyi gyakorlatok kivitelezésében vett részt, amelyek valószínűleg hozzájárultak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, illetve egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz.” A személyek mellett az Unió 9 szervezet vagyoni eszközeit is befagyasztotta.
Az iráni súlyos emberi jogi jogsértésekre válaszul a Tanács 2019. április 13-ig meghosszabbította az Iránnal szembeni korlátozó intézkedéseket. A szankciók 82 személyre és egy szervezetre vonatkozó utazási tilalmat, és a vagyoni eszközeik befagyasztását jelentenek, illetve kiterjednek olyan termékek Iránba történő exportjára, melyek felhasználhatók belső elnyomás céljára vagy a távközlés figyelésére. A korlátozó intézkedések 2011 óta vannak hatályban.
BREXIT
A Brexit-tárgyalások áprilisban az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a jövőbeni kereskedelmi megállapodás körüli vitákkal teltek. Michel Barnier, az Unió főtárgyalója április 23-án nyilatkozatában elmondta, hogy az EU a lehető legszorosabb kapcsolatot szeretné megtartani az Egyesült Királysággal a kilépés után is. Ebbe a kereskedelmen túl beletartozik a belügyi, valamint a biztonság- és védelempolitikai együttműködés is. Továbbá kifejezte, hogy az Unió ajánlata “már az asztalon van”, de nyitottak a brit igényekre, amint azok megfogalmazásra kerülnek.
A nagyfokú rugalmasság ellenére az Unió továbbra sem enged a négy alapszabadság – áru, személyek, tőke, szolgáltatások szabad áramlásának – egységességéből, valamint az ír-északír határ kérdésében sem. Utóbbi kapcsán április 30-án Írországban tartott beszéde során a Barnier ismét kihangsúlyozta, hogy nem lehet szigorú határellenőrzés – úgynevezett “kemény határ” – az ír-északír határon, bármilyen formát öltsön is a Kilépési Megállapodás. Ennek a biztosítéknak a garantálása mellett Theresa May brit miniszterelnök is kiállt.
A brit kormánynak a kereskedelem kapcsán azonban más elképzelései vannak, mint az Uniónak. Míg az EU a vámunióban maradást támogatná, addig Theresa May több ízben kijelentette, hogy az Egyesült Királyság el kívánja hagyni azt, és a továbbiakban egy szabadkereskedelmi megállapodás keretei között folytatná a kereskedelmet az Unióval. A brit döntéshozók megosztottak az ügyben. A kormány álláspontját támogatók amellett érvelnek, hogy ha az ország maradna a vámunióban, akkor elveszítené függetlenségét a kereskedelmi döntéshozatal terén; nem dönthetne önállóan harmadik országgal való kereskedelmi kapcsolatokról. Ezzel szemben a Mayt bírálók legfőbb érve a vámunióban maradás mellett az, hogy az eddig is a britek előnyére vált, és a kilépés túlbonyolítaná és lelassítaná a kereskedelmet az EU-val. A britek megosztottsága egyes EP képviselők szerint ellehetetleníti a megállapodás létrejöttét az októberi Európai Tanács ülésig, ami azzal fenyeget, hogy nem születik meg a megállapodás időben, 2019 márciusa előtt.
Április 27-én megvalósult a harmadik Korea-közi csúcstalálkozó, ezt követően május végén az Egyesült Államok tárgyal a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Hszi Csin-ping, kínai elnökkel folytatott márciusi egyeztetését követően Kim Dzsong Un, észak-koreai vezető bejelentette atomfegyver-mentesítés iránti teljes elköteleződését. Milyen indokok és körülmények vezettek az enyhüléshez? Megszülethet-e a koreai háborút lezáró békeszerződés?
Az észak-koreai „mosoly offenzíva”
Kim Dzsong Un, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (továbbiakban KNDK) vezetője, újévi beszédében még nukleáris rakéta indításával fenyegette meg az Egyesült Államokat. A Koreai-félsziget helyzete háború kirobbanásával fenyegetett, Kim azonban a közelgő phjoncshangi téli olimpia kapcsán azt is megfogalmazta, hogy nyitott bármilyen egyeztetésre Dél- Koreával, legyen az a kormány, az ellenzék vagy akár magánszemélyek. Észak-Korea ezen lépése mögött több elemző is a Koreai Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között fennálló katonai szövetség meggyengítési kísérletét vélte felfedezni. A konstruktív hozzáállás azonban a dél-koreai belpolitikai helyzet változásával hozható párhuzamba. 2017 májusában a felfüggesztett konzervatív Pak Gün Hje elnökasszonyt a liberális értékeket képviselő Mun Dzse In váltotta fel hivatalában. Az új elnök központi kérdésként kezelte a Phenjanhoz fűződő viszony békés rendezését és az együttműködés lehetőségét, így ebbe az irányába való nyitás politikai érdeke is egyben.
A dél-koreai baloldal hagyományosan is a félsziget egyesítése mellett és a kapcsolatok rendezése iránt köteleződött el, a legutóbbi politikai ciklusuk alatt került sor az úgy nevezett „Napfény politika” meghirdetésére. Ezen program során került megvalósításra 2004-ben a keszongi ipartelep létesítése Észak-Koreában, ahol összesen 123, főként dél-koreai vállalat (pl.: Hyundai) foglalkoztatott megközelítőleg 40 ezer észak-koreai munkást. Az ipari park a KNDK egyik legmeghatározóbb bevételi forrása volt 2016 februárjáig. A kedvező Korea-közi kapcsolat akár a telep újranyitását is előremozdíthatja.
A 2018-as phjongcshangi téli olimpián több gesztust is tett egymás felé a két Korea: egy zászló alatt vonultak fel sportolóik és közös női jégkorong-válogatottal vettek részt a versenyen. A megközelítőleg 500 főt számláló, sportolókból, szurkolókból és magas rangú tisztségviselőkből álló észak- koreai delegációnak kapcsolatépítési célja is volt.
Kép forrása: https://www.japantimes.co.jp/sports/2018/02/15/olympics/winter-olympics/Észak Korea további informális lépéseket is tett annak érdekében, hogy a lehető legelőnyösebb képet mutassa magáról a nemzetközi eseményen: válogatott szépségű, párthű, professzionális női szurkolótábora jelent meg a közönség soraiban. Buzdító dalaik egyes értelmezésben az egységes Koreáról is szólhattak. A mosoly offenzíva fontos eleme az egyesítés melletti elköteleződés megjelenítése.
A formális közös megjelenés mellett a megnyitó ünnepsége adott lehetőséget a magas politikai beosztású észak-koreai küldötteknek, Kim Jong Namnak, volt külügyminiszternek, aki jelenleg a Legfelsőbb Népi Gyűlés Elnöke, valamint a pártfőtitkár húgának és bizalmasának, Kim Jo Dzsongnak arra, hogy átadják a Phenjanba szóló meghívót Mun Dzse In elnöknek a tiszteletükre rendezett fogadáson. Egyes elemzők és sajtóorgánumok e politikai és diplomáciai lépések sorozatát nevezték az észak-koreai „mosoly offenzívának”.
Kép forrása: http://www.straitstimes.com/asia/east-asia/kim-yo-jong-wishes-for-closer-tiesA képen Kim Jo Dzsong (balra), Mun Jae In (középen) és Kim Jong Nam (jobbra) látható az elnöki fogadás előtt február 10-én. A háttérben a Koreai-félsziget térképét és egy kínai kalligráfiát láthatunk, amelynek jelentése „kölcsönös megértés”.
Március 5-én Mun Dzse In elnököt Csung Ej Jong, a dél-koreai nemzetbiztonsági hivatal vezetője – posztja az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának feleltethető meg – és Szu Hun az Angibu (a dél-koreai nemzetbiztonsági szolgálat vezetője) képviselte Phenjanban. Mun távolmaradását azzal indokolta, hogy akkor áll módjában tárgyalni, ha megfelelőek lesznek a nemzetközi körülmények. Ez abban mutatkozik meg, hogy az ország katonai érdekei az USA-hoz kötik, míg belső piaca (a legnagyobb bevételt hozó Samsung és Hyundai vállalat által) Kína kereskedelmétől függ. Dél-Korea politikája ezért a koreai válsághelyzet rendezésében két ellentétes oldalt képviselő nagyhatalom szerepvállalásától is függ. Az egyeztetés legfőbb kérdésének a félsziget nukleáris mentesítése tekinthető, amely iránt Kim elköteleződését fejezte ki (habár ekkor még a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák kivonásának feltételéhez kötötte), így a tárgyaló delegáció egy kétoldalú csúcstalálkozó terveivel tért vissza Dél-Koreába. Ezzel párhuzamosan Csung Ej Dzsong Washingtonban átadta Kim Dzsong Un tárgyalási meghívását Donald Trumpnak, amelyet az Egyesült Államok elnöke elfogadott. A Korea-közi találkozót semlegesnek tekinthető határmenti területen rendezik meg, Panmindzson városában. A helyszín szimbolikus jelentőséggel bír, 1953-ban itt kötötték meg a két ország közti, jelenleg is hatályban lévő tűzszüneti megállapodást. Fontos leszögezni, hogy a két Korea egyesülése még a jelenlegi diplomáciai enyhülés ellenére sem valószínű. A korábbi évekhez hasonlóan, a két ország között humanitárius segélyszállítmányok küldésére (Koreai Köztársaság Egyesítési Minisztériuma) vagy gazdasági együttműködésre lehet kilátás a jövőben. Ennek realitásait azonban csak az április 27-re tervezett Korea-közi csúcstalálkozó után lehet elemezni.
A jelen események fényében a „mosoly offenzíva” tekinthető az USA-val való tárgyalások megvalósításához szükséges első lépésnek; vagyis meggyőzni Dél-Koreát a közvetítői szerep vállalásáról. Mindezzel a phenjani vezetés célja államuk nemzetközi elismerése, ugyanis a hivatalos állami ideológia, a dzsúcse, az ország vezetőit nagy jelentőségű népért tett eredményei nyomán idealizálja. A béke megkötése általi legitimációval Kim Dzsong Un olyan tekintélyre tehet szert, amely az államalapító Kim Ir Szen elismertségéhez hasonló. Ez azért kulcsfontosságú, mert az észak-koreai társadalmat is meghatározza a távol-keleti kultúrkör azon jellemzője, amely a magasabb rangúak és az idősebbek tiszteletén alapszik; a fiatal vezető így biztosíthatja hatalmát az országon belül.
A két országrész közti kapcsolat helyreállítása azonban nem csupán másodlagos cél Észak-Korea szempontjából. Phenjannak szüksége lehet Szöul támogatására az ENSZ Közgyűlésében, hogy meggyőzze a tagállamokat arról, a katonai fenyegetettség csökkenésével a Biztonsági Tanács gazdasági szankciókról szóló határozatait érdemes lehet hatályon kívül helyezni. Észak-Korea alapítása óta viseli a kereskedelmének korlátozására vonatkozó terheket, a szankciók fokozatos feloldása így nem a legmeghatározóbb gazdasági érdeke. Amit a nyomás és diplomáciai korlátozások enyhítésével elérni kíván az az, hogy meginduljon az ország nemzetközi integrációja, amely kaput nyit a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank pénzügyi forrásai felé.
Az április 27-i Korea-közi csúcstalálkozó is az egyesítés szimbolikájának megfelelően volt koreografálva. A két vezető a közös határszakasz felett átnyúlva fogott kezet először, majd Mun átinvitálta Kimet Dél-Koreába. Az ifjabb vezető ezt követően (feltehetően nem volt benne az eredeti forgatókönyvben) megkérte Munt, hogy északi oldalon is fogjanak kezet, amely a kölcsönösséget és az egyenlőséget hangsúlyozta diplomáciai szempontból a két országrész között. A tárgyalás helyszínéül szolgáló Béke Házához vezető úton Csoszon-dinasztia korabeli (az egységes Korea történelmi virágkoraként tekintenek erre az időszakra) katonai egyenruhát viselő díszőrség állt. A csúcstalálkozó során a mindkét oldalon tapasztalt tiszteletadás és a háború lezárására való törekvés életre hívta a két Korea közti diplomáciai kapcsolat további kiszélesítését: a háború során szétválasztott családok ismét találkozhatnak az észak-koreai határ mentén elhelyezkedő Keszong városában. A demilitarizált zóna északi oldalán egy dél-koreai, kvázi nagykövetségként is funkcionáló kirendeltség létesül, valamint Mun a közeljövőben Phenjanba látogat, ezzel megkezdve a legfelsőbb szinten kiépülő bilateriális kapcsolat létesítését Észak-Koreával.
Kép forrása: https://tribune.com.pk/story/1696339A tárgyalást előkészítő dél-koreai diplomaták és szervezők a legapróbb részletekig ügyeltek az egység és egyenrangúság kifejezésére a tárgyalóterem díszleteiben is: a falon látható képen a a két országrész legmagasabb hegyei láthatóak, a Pektu-hegy (É) és a Halla-hegy (D). Az asztal pontos átmérője 2018 cm, illetve a két vezető székének háttámláján az egységes Koreai-félsziget térképét jelenítették meg.
A csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatban két fontos előrelépés is szerepel a koreai háború lezárásához. Elsőként Észak-Korea ígéretet tett a teljes nukleáris leszerelésre, amelynek részleteit is tisztázták, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrei felügyelhetik a fegyverek megsemmisítését. Phenjan továbbá kijelentette, hogy más nemzetek megfigyelőit is fogadják Észak-Koreában. A második kulcsfontosságú eredmény, amely rögzítésre került a nyilatkozatban, hogy a két országrész elkötelezte magát a koreai háború lezárása mellett. A békeszerződés megkötéséhez azonban a jelenleg hatályos tűzszüneti megállapodást aláíró Egyesült Államok és Kína ellenjegyzése is szükséges lesz.
A Kim-Hszi „nem hivatalos” csúcstalálkozó
Kép forrása: https://www.38north.org/2018/04/ysun040318/Észak-Korea szempontjából az ENSZ szankciós politikájának egyértelmű kulcsszereplője a Hszi Csin-ping vezette Kínai Népköztársaság. Amennyiben a KNDK vissza akarja szerezni legnagyobb gazdasági partnerétől származó bevételi forrásait (az úgynevezett Kínai-KNDK gazdasági kapcsolat) vagy támogatását keresni a szankciós nyomás enyhítéséhez, hogy ezáltal megnyíljon előtte a nemzetközi integráció lehetősége, elengedhetetlen, hogy a két vezető egyeztessen. Emellett Kína nemzetközi és regionális hatalmi pozíciója is indokolttá teszi Peking politikai-diplomáciai támogatásának megnyerését a közelgő Dél-Korea és USA csúcstalálkozó során. Lehet-e ez a diplomáciai manőver az USA és Kína geopolitikai érdekeinek egymás ellen való kijátszására tett sikeres kísérlet, amellyel Kim saját tárgyalási lehetőségeinek körét akarja kiszélesíteni és biztosabbá tenni?
Az Észak-Korea által kiváltott katonai fenyegetés a rezsim egyetlen szövetségesét, Kínát is hátrányosan érintette geostratégiai szempontból. Az Egyesült Államok katonai kirendeltségei és regionális partnerei védelme érdekében olyan légvédelmi rendszereket telepített (Japánba további, az AEGIS rakétavédelmi rendszerhez tartozó Patriot ütegeket és Dél-Koreába a THAAD rakétaelhárító rendszereket), amely Kína katonai képességeit is korlátozza. A Kelet-Kínai-tenger és szigetei egyfajta természetes védvonalat adnak Kína partmenti, gazdaságilag legfejlettebb városai számára, mint Shanghaj vagy Hong-Kong. Az úgynevezett első szigetlánc alkotta védelmi vonal eleme a Koreai-félsziget, Tajvan és a Fülöp-szigetek. Kína geopolitikai és geostratégiai érdekeinek meghatározó eleme a félsziget megosztottsága is. Észak-Korea földrajzi elhelyezkedésével, valamint az USA régión belüli katonai-politikai ellenpólusaként egyfajta ütközőállamként választja el Kínát a Dél-Koreában állomásoztatott amerikai katonáktól és harceszközeiktől. Ezen felül a fokozott amerikai jelenlét hátráltatja Kínát a Dél-Kínai tenger szigetvitái rendezésében, illetve a komolyabb nemzetközi szerepvállalásban és gazdasági befolyásának kiszélesítésében is.
Kép forrása: http://mil.qianlong.com/2017/0925/2056350.shtmlA március 8-án bejelentett Trump-Kim csúcs annak a lehetőségét hordozta magában, hogy a felek megegyezhetnek olyan USA által biztosított garanciák elfogadásában, amellyel megvalósulhat Észak-Korea nukleáris mentesítése és hadseregének leszerelése, azonban a rakétavédelmi rendszerek (amelyeket a KNDK katonai fenyegetése miatt telepítettek) továbbra is Japánban és Dél-Koreában maradhatnak, hátráltatva ezzel Kína katonai képességeit, anélkül, hogy Peking képviselhette volna érdekeit.
Megjelenik a Koreai-félsziget konfliktusának rendezésében a politikai dimenzió is, miszerint Kína saját régiójában kimaradhat a válsághelyzet rendezéséből, lépéshátrányba kerülve az USA-val szemben. Kínának tehát minél előbb egyeztetnie kell Észak- Koreával a tárgyalások lehetséges opcióiról. A fent leírt diplomáciai lépéskényszert Észak-Korea idézte elő, azonban Hszi Csin-ping március 25-én informális találkozóra hívta Kim Dzsong Unt, megadva annak látszatát, hogy Kínának meghatározó befolyása van a phenjani rezsimre, amely mint „útmutatásért” járul Pekingbe a közelgő csúcstalálkozók előtt. Valójában a két nagyhatalom érdekeinek kijátszásával hozta magát jobb tárgyalási helyzetbe az észak-koreai vezető. Ebből a nézőpontból vizsgálva a tavaszi eseményeket: Kim Dzsong Un már az Egyesült Államokkal tervezett csúcstalálkozó előtt személyesen egyeztetett az amerikaiak egy közeli szövetségesével a régión belül, és egy globális kihívójával is.
A Kim-Hszi találkozó eredményéről egyik fél sem hozott nyilvánosságra pontos információkat. Azonban a közös sajtótájékoztatón Kim ismét ígéretet tett a nukleáris és rakétakísérletek felfüggesztésére a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal való tárgyalások megvalósulásáig, és előrevetítette annak a lehetőségét, hogy Phenjanban amerikai nagykövetséget hozzanak létre a csúcstalálkozót követően. Az észak-koreai vezető azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben megfelelő biztonsági garanciákat és kompenzációt kapnak az Egyesült Államoktól, nem indokolt a nukleáris elrettentő képességeik fenntartása. Kim Dzsong Un nyilatkozatát elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il végakarata iránti elköteleződésével indokolta.
1972 júliusában az amerikai–észak-koreai kapcsolat javulásával Li Hu Rak, a dél-koreai titkosszolgálat (Angibu) vezetője Phenjanba látogatott, hogy tárgyalásokba kezdjen Kim Ir Szennel. A felek megállapodást kötöttek a két országrész jövőbeli békés egyesítésének feltételeiről. 1991-ben Kim Dzsong Il vezetése alatt megszületett a Korea-közi megállapodás az úgynevezett “Napfény Politika” keretein belül a félsziget nukleáris mentesítéséről, miután az USA kivonta taktikai atomfegyvereit a térségből. A KNDK 2002-ben lépett ki az Atomsorompó-szerződésből, azóta összesen 6 kísérleti atomrobbantást hajtott végre, 2017 szeptemberében hidrogénbombával. A korábbi vezetők politikai lépései, lefektetett elvei iránti elköteleződés az észak-koreai hivatalos állami ideológia, a dzsúcse alaptéziseire és a konfuciánus kultúrkör idősek iránti tisztelet-központúságára vezethető vissza.
A Trump-Kim csúcs lehetőségei
Észak-Korea legfontosabb célja az államalakulatának legitim, nemzetközi elismerése a koreai háborút (1950-1953) lezáró béke megkötésével. Az USA azért megkerülhetetlen a két országrész jogállásának rendezésében, mert az 1953-ban Észak-Koreába bevonuló ENSZ csapatokat az Egyesült Államok vezette, és a létrejött tűzszüneti megállapodást is az amerikai fél jegyezte ellen. Ezért a KNDK-nak mind katonai, mind diplomáciai értelemben egyenrangú félként kell részt vennie az USA-val szemben a közelgő tárgyaláson. Kim egyrészt tömegpusztító fegyvereinek létével, másrészt azzal a diplomáciai megerősítéssel hozhatta magát az USA-val egyenrangú pozícióba, miszerint legitim állam vezetőjeként kezelik Kínában és Dél-Koreában.
Ebben az esetben azonban az ICBM (interkontinentális ballisztikus rakéta) technológia kifejlesztése és az atomprogram véghezvitele nem csupán egy tárgyalási alap szerepét töltötte be. A KNDK-nak ki kellett zárnia annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok fontolóra vehesse a katonai beavatkozást. (Ez a régió magas népsűrűsége miatt egyébként sem volt reális opció, valamint a háború hosszú évtizedekre instabillá tehetné a kelet-ázsiai térséget.) A katonai elrettentő képesség kifejlesztése egyben gazdasági érdeke is volt az országnak („byungjin” politika, amely céljában ötvözi a gazdasági és katonai fejlődést), ugyanis ezzel okafogyottá vált a hagyományos hadászati eszközök fenntartása. Ehhez párosult a Kim-rezsim agresszív külpolitikai kommunikációja által keltett nyomásgyakorlás, amellyel egyértelművé tette, hogy bármikor képes és hajlandó tömegpusztító fegyvereinek bevetésére. E mögött az a sajátos észak-koreai tárgyalástechnikai elem mutatkozik meg, miszerint minél nagyobb a diplomáciai feszültség médiában való megjelenítése és a válság háborúvá eszkalálódásának veszélye, annál magasabb nemzetközi fórumon tárgyalják a megosztott félsziget ügyét, nevezetesen a KNDK békeszerződéssel történő legitimálását.
A tény, hogy Donald Trump amerikai elnök részt vesz majd egy kétoldalú tárgyaláson Kim Dzsong Unnal, már önmagában is legitimációs forrás lehet. Ezért Phenjan akkor is nyer, ha a tárgyalás első körben érdemi döntés nélkül zárulna, míg az Egyesült Államokon rendkívül nagy a nemzetközi nyomás, hogy végső célként megvalósítsa a rezsim teljes denuklearizációját. Az Egyesült Államok (és korábban Kína) ilyen módon biztosított védelmi garanciája okán 2018. április 21-én Kim Dzsong Un bejelentette a Punggje-Ri kísérleti atomrobbantásokhoz használt telephelyének bezárását, valamint atom- és rakétaprogramjának beszüntetését.
A teljes fegyverarzenál ellenőrzött megsemmisítése azonban évekig is elhúzódhat, és azt is figyelembe kell venni, hogy a hegyvidékben gazdag észak-koreai táj kifejezetten alkalmas titkos katonai bázisok és fegyverraktárak létesítésére és fenntartására. Mindenesetre a Korea-közi csúcstalálkozón bejelentett (2018. április 27.) nemzetközi nukleáris non-proliferációhoz való ismételt csatlakozás egy olyan lépést jelent az északiak részéről, amely megkönnyíti a közelgő bilaterális egyeztetésen a békekötés megvalósulását. A tárgyalást azonban bonyolítják az áprilisi fejlemények szankciós politikára gyakorolt hatásai. A katonai fenyegetettség már nem áll fent, így nehéz lesz Kínát továbbra is a kereskedelem korlátozásában érdekeltté tenni, ugyanis az ország adja az észak-koreai export 93%-át (1.7 millió dollár bevételi kiesés 2017-ben) és az import 88%-át (3.6 millió dollár kiesés). Emellett a KNDK jogosan követelheti külföldi bankszámláik befagyasztásának feloldását. Mindez alátámasztja Kim Dzsong Un április végi bejelentését az észak-koreai politikai irányváltása kapcsán, amely fő célja immár egyedül a gazdasági fejlődés.
Az Egyesült Államoknak belpolitikai szempontból meg kell felelnie az Otto Warmbier halála kapcsán kialakult közvélemény nyomásának. Meghatározó lesz tehát az egyeztetés során a KNDK-ban raboskodó amerikai állampolgárok szabadon bocsájtása is. A japán miniszterelnök, Abe Shinzó is elkötelezett a 70-es években elrabolt, közel 100 japán állampolgár megváltása mellett. A japán érdekek azonban egy speciális helyzetbe hozzák a tokiói vezetést, miszerint a katonai fenyegetettség csökkenése a jelenleg politikai célként kitűzött alkotmánymódosítás és hadseregreform indokoltságát visszavetik. A jelenlegi miniszterelnök, Abe Shinzó így presztízsveszteséggel számolhat. Emellett a második világháborús vereségének következtében a japán gyarmati függés jóvátételeként Japánt kárpótlás megfizetésére kötelezték Dél-Koreával szemben. A kárpótlás kedvezményezettje azonban az esetlegesen elismert KNDK is lehet, mivel ugyanúgy elszenvedte a japán megszállást. Ennélfogva Japán gazdasági érdeke is, hogy a békeszerződés megkötését követően ilyen követelés ne állhasson fent Észak-Korea részéről.
/Lektorálta: Bartók András/
A repüléstörténetben se szeri se száma az elhagyott daraboknak. A legtöbbször szerencsés kimenetelűek ezek az esetek, de azért veszélyességük (akár az olyan "jelentéktelennek" tűnő alkatrészek esetében is) tagadhatatlan...
Zord
Partnerkapcsolatok
A NATO egy két éves program keretén belül rehabilitációs gyógyászati képzéseket támogat, mellyel az ukrán hadsereg amputált tagjainak felépülését segíti elő. A rehabilitációkat a Prosthetic and Orthotic (P&A) Institute látja el, amelyet a Szövetség alapított egy külön, Ukrajna részére fenntartott alapítványi vagyonból. Az intézkedésre azért is volt szükség, mivel a csonkított személyek száma az elmúlt évek folyamán, az ukrajnai harcok hatására rohamosan megnőtt. A programban a Harkivi Egyetem (KNURE), a Német Rehabilitációs Tudományi Iskola, és Ukrajna Szociálpolitikai és Oktatási és Tudományos Minisztériuma vesz részt. Hosszútávú cél, hogy a megvalósuló képzések alapképzésként (BA) és mesterképzésként (MA) mind szakmailag, mind nemzetközileg elismertek legyenek. A szakorvosi rehabilitációs folyamatok támogatása és képzése egy kulcsfontosságú, gyakorlatban is megvalósuló együttműködést eredményez a NATO és Ukrajna közt. 2015 óta több mint 500 sebesült katona és 2000 praktizáló orvos profitálhatott a NATO által nyújtott orvosi rehabilitációkat érintő Trust Fund alapítvány szolgáltatásaiból.
Jens Stoltenberg főtitkár Ottawában ünnepelte a NATO 69. évfordulóját. Mint mondta, a Szövetség garantálja a békét, biztosít biztonságot és akadályoz meg konfliktusokat.
Rose Gottemoeller, a NATO helyettes főtitkára a kijevi Biztonsági Fórumon elismerően nyilatkozott az ukrán biztonsági reformok előrehaladásáról, valamint kiemelte az ország hibrid hadviseléssel szemben szerzett tapasztalatok megosztásának fontosságát a NATO tagállamokkal. A fórumon bemutatásra kerültek a Szövetség hibrid és aszimmetrikus fenyegetések ellen tett elrettentő és védelmi lépései, továbbá előrevetítették, hogy a jövőben fontos sarokpont lesz a hasonló kihívásokkal szembeni készültség növelése és támadásokra reagáló képességek fejlesztése. A főtitkárhelyettes beszédében elmarasztalta Oroszországot a nemzetközi jog elleni vétségeiért, majd ennek kapcsán fogadta Ukrajna szolidaritását a NATO tagállamai felé a Salisbury gyilkossági kísérlet ügyében. Kétnapos kijevi látogatása során Gottemoeller találkozott az Európai és Euroatlanti Integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel, Ivanna Klimpus-Cincadze-vel, a helyettes védelmi miniszterrel, Anatolij Petrenkóval, valamit az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnal.
Az Észak-atlanti Tanács keretén belül az USA, Franciaország és az Egyesült Királyság tájékoztatta a NATO-tagországokat az általuk április 14-én végrehajtott közös katonai fellépésről. Indokként azt a tekintélyes információmennyiséget nevezték meg, amely arra utal, hogy a szíriai rezsim felelős az április 7-én civilek ellen elkövetett támadásért Doumaiban. A Szövetségesek teljes körű támogatásukat fejezték ki a végrehajtott légicsapást illetően, melynek célja volt a szíriai kormányzat elrettentése a jövőbeni vegyi fegyverrel történő támadásoktól saját polgárai ellen. A NATO- tagországok utólag bánják, hogy az ENSZ BT 2235 (2015) számú határozata alapján létrehozott közös vizsgálati mechanizmus, mely a vegyi támadások előkészítőinek azonosítását segíti elő, nem került megújításra 2017-ben. Emellett ismételten és határozottan elmarasztalta a fegyvernem folyamatos használatát a hatalmon lévő vezetőség által, melyet már 2011 óta, a konfliktus kirobbanásának kezdetétől fogva alkalmaz a polgári lakosságon, többszörös felszólítás ellenére és a nemzetközi normákat és határozatokat áthágva. Kiemelték, hogy a helyzet mielőbbi megoldására van szükség, mely érdekében az ENSZ lépéseit minden lehetséges módon segítik. Emellett felszólítják az Aszad-párti országokat, név szerint Oroszországot, hogy biztosítsák a rezsim konstruktív részvételét a szembenállás felszámolásában.
Az Amerikai Egyesült Államok újdonsült külügyminisztere, Mike Pompeo volt CIA igazgató az első hivatalosan is hivatalban töltött napját Brüsszelben, a NATO Főhadiszálláson töltötte. Látogatása során Pompeo nyomatékosította a NATO által elvárt, GDP-ben mért 2%-os ráköltést a hadseregre. A külügyminiszter kijelentette, hogy 2024-ig jó lenne, ha minden tagállam elérné ezt a célt, továbbá elvárja, hogy a költségvetés 20%-a felszerelés modernizálására menjen el.
Az Egyesült Államok nem először fejezi ki aggodalmát és buzdítja a szövetségeseit arra, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat, hiszen nem egy kulcsfontosságú NATO tagállam jelentősen az elvárt szint alatt költ a honvédelemre, ilyen Németország is, ahol jelenleg a GDP 1,24%-át költik a Bundeswehr-re és 2021-ig ezt maximum 1,25%-ra hajlandóak megemelni.
Pompeo kijelentette, hogy a terhet közösen kell viselni és a NATO-t együtt kell felkészíteni az új kihívásokra és fenyegetésekre, amelyek között a terrorizmus is jelen van.
A NATO többi tagállama és Jens Stoltenberg főtitkár is pozitívan fagadta Pompeo érkezését és örültek annak, hogy képviseli az amerikai álláspontokat, amely azt is jelképezi, hogy az USA-nak milyen fontos a NATO.
A pénteki külügyminiszteri találkozón többek között olyan témák lettek még megtárgyalva, mint a Szripál-mérgezés, az április 14-i amerikai-francia-brit rakétatámadás Szíria ellen és az “orosz agresszió”.
Műveletek
A baltikumi légi rendészet a baltikumi NATO-tagállamok légtérvédelmét látja el, amit májustól Portugália fog vezetni. A portugálok 4 F-16M-es vadászgépet fognak Litvániába telepíteni. Portugália mellett Franciaország és Spanyolország is részt vesz a légtérvédelemben, ők 4, illetve 6 vadászgépet telepítenek a Baltikumba.
Iraki katonai oktatók fejlesztették fenntartói készségeiket a szovjet időkből maradt gépjárműveken a NATO segítségével. 2018. április 17-én sikeresen befejezték képzésüket a Taji katonai bázison, Bagdad mellett. Tizenkét oktatót képeztek ki egy lengyel vezetésű kiképzőegység széleskörű, több hónapos programjában, melynek a fókusza a BMP-1 és T-72 páncélozott járművek karbantartása és javítása volt. A Lengyel Kiképző Egység parancsnoka, Pawel Piecyk ezredes szerint a kiválasztott tizenkét oktató nagyban segíteni fogja az Iraki Biztonsági Erőket (IBE). Ez volt az első harmadik fázisbeli iraki kiképzési modul, melynek lényege az „oktasd az oktatót” elv, ami nagyban segítheti az IBE önállósodását és fejlődését. Hassan Hillel Al-Maliki vezérőrnagy, a Védelmi Minisztérium Fenntartási Osztályának igazgatója rávilágított a NATO kiképzésének fontosságára az IBE esetében, hogy milyen jelentős fejlődésen ment keresztül és a jövőben is együtt szeretnének működni. Az oklevélátadó ünnepségen képviseltette magát a NATO, az Iraki Védelmi Minisztérium, az ISIS elleni globális koalíció, Szlovákia és az USA iraki nagykövetsége is. A NATO 2016-ban kezdte meg kiképzői munkáját Irakban, az iraki kormányzat kérésére.
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) szervezésében került megrendezésre az éves “Locked Shields” elnevezésű, ötnapos kibervédelmi gyakorlat. A valós idejű szimuláció során a kritikus infrastruktúra védelmét, továbbá az egyes tagállamok információs hálózatainak működését tesztelik folyamatos kibertámadások modellezésével. A gyakorlaton NATO Kommunikációs és Információs Ügynökségének (NCIA) 30 fős csapata, valamint 30 állam közel 1000 szakértője vett részt.
A Biztonságpolitikai Szakkollégium két tagja is részt vett a 2018. április 19-én Varsóban megrendezett hallgatói tudományos konferencián.
Az esemény helyszínéül a Varsói Katonai Műszaki Akadémia (Wojskowa Akademia Techniczna, WAT) szolgált. A napjaink biztonsági kihívásait és az azokra adható válaszokat bemutató konferencia nem csupán az előadók kutatásainak prezentálására adott kiváló lehetőséget, de megteremtett egy olyan platformot is, amelyen a WAT és a BSZK hallgatói kötetlen beszélgetésekkel, személyes kapcsolatok kialakításával is erősítették a határokon átívelő együttműködést.
A Szakkollégiumot két hallgatónk képviselte: Németh Ferenc, aki a Balkán energiabiztonságáról tartott előadást, valamint Shadeh Fadi, aki Ciszjordánia gazdaságbiztonsági kihívásait ismertette.
A konferencia, valamint hallgatóink kiutazása és költségeinek fedezése nem valósulhatott volna meg a WAT Magiszterek Védegyletének támogatása nélkül.
A május elsejei Nagy Futam délelőttje az aszfalté és a versenyautóké volt, a délután a levegőé és a repülőgépeké. A Gellért-hegyről többször fotóztam, ezért a budai magaslatok közül idén a Halászbástyát választottam, ami a nagygépes áthúzás szempontjából nem volt rossz döntés, egyéb szempontból (kisebb gépek és helikopterek szóló bemutatója) vannak ennél szerencsésebb helyszínek is.
Bo-105-ösből kettőt üzemeltet a Flying Bulls. A bal oldali éppen a hátáról fordul a talpára, a jobb oldali külső függesztésű kamerával követi a mozzanatot.
A B-25J Mitchell bal kísérője egy 1944-es gyártású P-38 Lightning, jobb kísérője egy Alpha Jet.
Visszatérőben a Mitchell-Lightning-Alpha Jet kötelék. Az áthúzások közötti rövid holtidőt a Trojan műrepülése töltötte ki.
Az 1954-es gyártású T-28 Trojan 2016-ban esett át egy nagyjavításon, azóta viseli ezt a festést. Addig abban a sötétkék színben láthattuk, amelyben 2002-ben Budaörsön bemutatkozott a magyar közönségnek.
A Flying Bulls amerikai lajstromban lévő B-25-ösét - amely 1945-ös gyártásának köszönhetően éppen lemaradt a második világháborúról - 18 éve láthattuk először Magyarországon.
Érdekes formájú füstmaradványok mellett süllyed a Trojan.
Az egyenként 1600 lóerős Allison motorok fehér füsttel fokozzák a látványosságot. 2001-ben egészen másfajta füst tört elő az egyik motorból és a repülésnek akkor kényszerleszállás és géptörés lett a vége. Nyolc évnyi munka kellett ahhoz, hogy a Lightning ismét repülhessen - ekkor már a Flying Bulls flottájában.
A gép a háború végéig repült a hadsereg légierejénél. Azt követően gyorsasági repülőversenyek szereplője lett az Egyesült Államokban.
A hátára fordul a nyolctonnás háborús veterán.
A Luftwaffe a kilencvenes évek elején kezdte kivonni az Alpha Jeteket. Ekkor vásárolt a Flying Bulls két példányt kiállítási célra és tartalék alkatrésznek. A következő két gépet már egyenesen a gyártól vásárolták 2001-ben, két év múlva pedig újabb két Alpha Jet beszerzésére nyílt lehetőség. A bemutatókat ezzel a négy géppel repülik.
A Goldtimer Alapítvány Li-2-ese a Szent István Bazilika előtt repül északi irányba.
A magyar tervezésű, magyar építésű és 2012 óta ismét repülőképes R-18C Kányát az elmúlt hetekben újra levegőbe emelkedett Po-2-es követi. A két old timernek a pesti háztetők adnak hátteret.
Az Árpád híd térségében megfordult a HA-LIX, hogy déli irányban, nyitott futókkal húzzon át.
Az áthúzását nyitott futókkal kezdő Airbus A321-es már behúzott futókkal ér a Széchenyi tér elé.
Kilátás a Halászbástyáról. A megszokott képet most egy Wizzair-gép egészíti ki.
Miközben a HA-LTA déli irányban második áthúzását végzi, a háttérben Ferihegyhez közelít egy Ryanair járat.
A Lánchíd felett áthúzó gép szárnya a Sofitel szállodája felé mutat. Az épület egykor Atrium Hyatt néven volt ismert, és a Malév irodáinak is helyet adott.
Harmadik és egyben utolsó áthúzás. A gép jobb fordulóval követi a Duna vonalát.
Búcsúzik a HA-LTA, hogy a Parlament után, a Margitsziget felett emelkedve elhagyja a bemutató légterét.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A május elsejei Nagy Futam délelőttje az aszfalté és a versenyautóké volt, a délután a levegőé és a repülőgépeké. A Gellért-hegyről többször fotóztam, ezért a budai magaslatok közül idén a Halászbástyát választottam, ami a nagygépes áthúzás szempontjából nem volt rossz döntés, egyéb szempontból (kisebb gépek és helikopterek szóló bemutatója) vannak ennél szerencsésebb helyszínek is.
Bo-105-ösből kettőt üzemeltet a Flying Bulls. A bal oldali éppen a hátáról fordul a talpára, a jobb oldali külső függesztésű kamerával követi a mozzanatot.
A B-25J Mitchell bal kísérője egy 1944-es gyártású P-38 Lightning, jobb kísérője egy Alpha Jet.
Visszatérőben a Mitchell-Lightning-Alpha Jet kötelék. Az áthúzások közötti rövid holtidőt a Trojan műrepülése töltötte ki.
Az 1954-es gyártású T-28 Trojan 2016-ban esett át egy nagyjavításon, azóta viseli ezt a festést. Addig abban a sötétkék színben láthattuk, amelyben 2002-ben Budaörsön bemutatkozott a magyar közönségnek.
A Flying Bulls amerikai lajstromban lévő B-25-ösét - amely 1945-ös gyártásának köszönhetően éppen lemaradt a második világháborúról - 18 éve láthattuk először Magyarországon.
Érdekes formájú füstmaradványok mellett süllyed a Trojan.
Az egyenként 1600 lóerős Allison motorok fehér füsttel fokozzák a látványosságot. 2001-ben egészen másfajta füst tört elő az egyik motorból és a repülésnek akkor kényszerleszállás és géptörés lett a vége. Nyolc évnyi munka kellett ahhoz, hogy a Lightning ismét repülhessen - ekkor már a Flying Bulls flottájában.
A gép a háború végéig repült a hadsereg légierejénél. Azt követően gyorsasági repülőversenyek szereplője lett az Egyesült Államokban.
A hátára fordul a nyolctonnás háborús veterán.
A Luftwaffe a kilencvenes évek elején kezdte kivonni az Alpha Jeteket. Ekkor vásárolt a Flying Bulls két példányt kiállítási célra és tartalék alkatrésznek. A következő két gépet már egyenesen a gyártól vásárolták 2001-ben, két év múlva pedig újabb két Alpha Jet beszerzésére nyílt lehetőség. A bemutatókat ezzel a négy géppel repülik.
A Goldtimer Alapítvány Li-2-ese a Szent István Bazilika előtt repül északi irányba.
A magyar tervezésű, magyar építésű és 2012 óta ismét repülőképes R-18C Kányát az elmúlt hetekben újra levegőbe emelkedett Po-2-es követi. A két old timernek a pesti háztetők adnak hátteret.
Az Árpád híd térségében megfordult a HA-LIX, hogy déli irányban, nyitott futókkal húzzon át.
Az áthúzását nyitott futókkal kezdő Airbus A321-es már behúzott futókkal ér a Széchenyi tér elé.
Kilátás a Halászbástyáról. A megszokott képet most egy Wizzair-gép egészíti ki.
Miközben a HA-LTA déli irányban második áthúzását végzi, a háttérben Ferihegyhez közelít egy Ryanair járat.
A Lánchíd felett áthúzó gép szárnya a Sofitel szállodája felé mutat. Az épület egykor Atrium Hyatt néven volt ismert, és a Malév irodáinak is helyet adott.
Harmadik és egyben utolsó áthúzás. A gép jobb fordulóval követi a Duna vonalát.
Búcsúzik a HA-LTA, hogy a Parlament után, a Margitsziget felett emelkedve elhagyja a bemutató légterét.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A globális terror ellenes háborúban az USA egyik legfőbb szövetségese továbbra is az Egyesült Királyság. Az utóbbi évek merényletei, valamint Oroszország lépései megmutatták, hogy a szigetország katonai feladatai korántsem értek véget a világban.
Az Egyesült Királyság és partnerei nagymértékben hozzájárulnak különböző régiók biztonságának és stabilitásának a fejlesztéséhez a NATO, valamint az ENSZ misszióin belül. Jelen cikkemben megvizsgálom azokat a főbb országokat/régiókat, ahol a szigetország jelenléte kiemelkedően fontos. Brit katonák jelenleg számos helyen teljesítenek szolgálatot, mint Afganisztán, Irak, valamint Afrika több állama, ahol helytállásuk mindig elismerésre méltó volt.
Afganisztán: A brit jelenlét a 2001. szeptember 11-i események után kezdődött meg a közép ázsiai országban a Harrick hadművelettel, ugyanis az menedékként szolgált a terrortámadásokat kivitelező al-Káida terrorszervezet számára. Brit szárazföldi csapatok kerültek bevetésre a NATO keretében lezajló többnemzetiségű ISAF misszió során, melyben a brit katonák feladata az al-Káida és tálib vezetők kiiktatása és a régió stabilizálása volt. Ez a feladat máig sem ért véget a szigetország katonái számára. A kezdeti, támadó jellegű műveleteket mára felváltotta az afgán erők kiképzése, valamint azok harci cselekményekben való támogatása. Kabuli támaszpontjával az Egyesült Királyság továbbá szerepet vállal az állam infrastruktúrájának, oktatásának és gazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Az eredeti 9500 főt számláló állomány jelentős része hazatért ugyan, de munkájukat folytatják a Yorkshire Regiment, valamint a Royal Artillery szakképzett katonái.
Forrás: https://www.army.mod.ukIrak: A brit csapatok Irak 2003-as inváziójával kezdték meg küldetésüket a Szaddám Husszein által uralt országban. Akkor – ahogy jelenleg is –, az Egyesült Királyság egy nemzetközi koalíció kereteiben hajtott végre műveleteket. Jelenleg 67 országgal karöltve harcolnak az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, amely harcok végső célja a szervezet kiszorítása Irakból. Jelenleg 1400 hivatásos és civil személlyel vesznek részt a terror elleni globális háború ezen szakaszában, amelyben komoly sikereket értek el. Ezek között megemlítendő, hogy az Iszlám Állam területének 50%-át vesztette el olyan műveletekben, amelyek brit haderőhöz köthetők, valamint nagymértékben sikerült gátat szabni a szervezet toborzó tevékenységének. A brit hadsereg egyik fő célja az országban található kurd és iraki erők kiképzése, valamint eszközökkel történő ellátása, ugyanakkor harci cselekményeket is vállaltak több csatában (pl. Ramadi, Rutbah, Hit, Fallujah, Qayyarah és Moszul). Jelenleg a Mercian Regiment és a Rifles teljesít szolgálatot a térségben.
Afrika: A legtöbb anyaországon kívül tartózkodó brit katona jelenleg az afrikai kontinens olyan országaiban található, mint Kenya és Nigéria, ahol számos feladatkörben vesznek részt. 2017-től kezdve a brit hadsereg több rövid időtartamú katonai művelet hajtott végre a különböző afrikai nemzeti hivatásos szervezetek megsegítésére, hogy azok önállóan legyenek képesek reagálni a különböző biztonsági kihívásokra. Az Egyesült Királyság Afrikában is felveszi a harcot a globális terrorizmus ellen régiós szövetségeseivel, továbbá az ENSZ-szel karöltve járul hozzá a stabilitás kiépítéséhez békefenntartó missziók során (Dél-Szudán és Szomália). Afrika egyik további súlyos problémája az orvvadászat. Ez okból kifolyólag a brit hadsereg oktatási célú feladatokat lát el a különböző országok fegyveres parkőr állományának kiképzésére. Az afrikai kiképzési tevékenységhez meg kell említeni a BATUK (British Army Training Unit Kenya) csoportot, amely 200 km-re Nairobitól található. A jelenleg 100 fővel működő egység hamarosan egy 280 fős erősítéssel fog bővülni. A BATUK feladata kenyai katonák feladatokra való felkészítése közvetlenül bevetéseik előtt. Afrikában számos ezred katonái vannak jelen, mint pl. a Royal Engineers.
Baltikum: Az orosz lépésekre reagálva a NATO jelenlétét erősíti a balti országokban az Enhanced Forward Presence művelet során, így britek kerültek bevetésére különböző hadgyakorlatokon. A szigetország katonái vezető szerepet látnak el a műveletben, egy többnemzeti harccsoport keretében 2017 óta Észtországban. A misszió célja az euro-atlanti kapcsolatok erősítése, valamint a régió biztonságának elősegítésével szövetségeseink segítése és a potenciális fenyegetések elhárítása. E cél elérésére az Egyesült Királyság folyamatos rotációval, 800 fővel vesz részt dán, francia és észt katonák közreműködésével. Észtországban jelenleg a Royal Welsh Regiment gyalogosai tevékenykednek. Az észt műveletekkel összeköthetően van jelen Lengyelországban 150 fővel a Light Cavalry Squadron amely jelenleg a Második Amerikai Lovas Ezred parancsnoksága alá tartozik. Hasonlóan, mint Afrikában, ebben a kötelékben is több egység katonái vesznek részt pl. Royal Military Police és Intelligence Corps.
Összegzés: Mindezekből látszik, hogy a korábbi gyarmattartó birodalom még mindig fontos szerepet játszik a világ biztonságának színpadán. Az Egyesült Királyság komolyan veszi a NATO-ból adódó kötelezettségeit és ennek fényében támogatja szövetségeseit szerte a világon. Jelen korunk terrorista akciói pedig még jobban megerősítik a tényt, hogy Őfelsége Hadereje továbbra is a globális terror ellenes háború egyik fontos résztvevője marad.
Az Alternatíva Németországnak párt szerint az EU Szíria ellen hozott szankciói csak tovább ösztönzik a bevándorlást, pedig a biztonsági helyzet alapján már hazatérhetnének a szíriai menekültek.
Amikor a légierő-légvédelmi téma tárgyalásáról van szó, alkalomról-alkalomra nem könnyű új aspektusait bemutatni a gyakorta előforduló szereplőknek, mozzanatoknak. Az április utolsó hetében sorra került levegő-föld éleslövészet idején tett első többszörös expozíciós kísérletem eredményét osztom meg a májusi hírbejegyzés képeként: egy "száraz" Gripen-rácsapás 8 másodpercének tíz pillanatát egyetlen képbe sűrítve. Amint látható, a kioldás manuálisan történt, tehát az egyes felvételek közötti idők között eltérések vannak. Akinek az ezt (is) kiküszöbölő korszerűbb technika (HW, SW) áll rendelkezésére, bátorítom, csináljon különbet!
Zord
Néha elkésik "kissé" a LégierőBlogger éves hejcei zarándoklata a katasztrófa január 19-i évfordulójához képest. Ezúttal is csak április utolsó hétvégéjén tudtunk felmenni a zempléni kis zsákfaluba, s onnan a Borsó-hegyre.
Ezúttal a helyiek által csak Döngőnek nevezett, egykor dézsmaházként funkcionáló közösségi házban sikerült szállást szerezni a privát szobák jó pár héttel korábban (!) történt lefoglaltsága miatt. Az épületben természetesen szintén találni a Szlovák Légierő tragédiájával összefüggő emlékeket, műalkotásokat. Dudás Gyula nagybányai festőművész interpretációja az esemény után egy évvel született.
A borsó-hegyi kirándulást össze lehet kötni a közvetlen közelben lévő, közelmúltban felújításon átesett Boldogkő...
...illetve Regéc várának meglátogatásával is.
Zord
Bulgáriában elhárultak az utóbbi időben igen csak nagyra dagadt finanszírozási gondok a légierőnél, aminek gyümölcseként igencsak spártai körülményeket teremtek. Ennek köszönhetően újra repülnek a Leonardo C-27J Spartan taktikai teherszállító repülőgépek, valamint a Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépek is.
Izraeli felszerelésekkel szeretnék még jobban alkalmassá tenni az ellenséges repülőgépek szerepének eljátszásra az L-159-es ALCA repülőgépeket az Aero Vodochody-nál. Éppen ezért az Israel Aerospace Industries segítségével tervezik módosítani a pilótafülke műszerfalát, valamint további fedélzeti berendezését. A cseh-izraeli együttműködésről már februárban lehetett hallani, igaz akkor még Giuseppe Giordo, Aero Vodochody vezérigazgatója nem nevezte nevén az izraeli partnert, csak utalt arra, hogy egy nagy repüléstechnikai céggel tervezik a kooperációt.
Fehéroroszországban egy új kézi rakétavetőt fejlesztett ki a BSVT-VV. Az MM-60 többfunkciós rakétavetőt a kor követelményeinek megfelelően alkották meg, így indítható zárt térből is. A mindössze 4 kilogrammot nyomó indítócső a rakétával együtt kiegészül egy mindössze 1 kilogrammos célzórendszerrel, melyben lézeres távolságmérő, a ballisztikus számítógép is megtalálható. A típusjelzésből sejthetően a mindössze 60 milliméteres átmérővel rendelkező rakéta 300 milliméteres homogén acélpáncél, vagy egy 1000 milliméter vastag vasbetonból vagy téglából falon is áthatolni.
A robbanófej alkalmas az időzített robbanásra is, így a fedezékben lévő ellenség ellen, vagy műszaki zárak rombolására is sikerrel alkalmazható. A rakéta minimálisan 150 méterre lévő célpontok ellen alkalmazható, célzott lőtávolsága 400 méter, maximális hatótávolsága 1000 méter. Járművekre szerelve egy négy rakétát tartalmazó blokkot hoztak létre a fejlesztők az MM-60 többfunkciós rakétavető részére. A fegyver iránt jelenleg Törökország, Malajzia, Indonézia, Vietnam, Banglades, Thaiföld és Mianmar mutat érdeklődést.
Finnországban hamarosan elindítják a légierő következő harcigép-beszerzését. A döntést majd csak a következő év tavaszán hatalomra kerülő kormánynak kell majd meghozni, ám az igen jelentős lesz mind Finnország, mind a gyártó számára mivel 7-10 milliárd eurót szánnak Helsinkiben a beszerzésre. További mivel a finnek hosszútávra, vagyis 2050 körüli időszakra terveznek a megvásárlásra kerülő típussal, ezért a fent említett összeg kétszeresére-háromszorosára is emelkedhet majd. A megmérettetésen mind az öt gyártó és terméke (Eurofighter Typhoon, Dassault Rafale, Saab Gripen E, Boeing F/A-18E/F Super Hornet, Lockheed Martin F-35) részt fog venni.
Persze a közelmúlt politikai szándékát sem szabad figyelmen kívül hagyni, vagyis az Airbus vezette új európai vadászbombázó is számításba jöhetne, csakhogy ez a gép gyaníthatóan 2035 utánra készülhet majd el. Éppen ezért nem lenne ideális a finnek számára, de a kiválasztásban fontos szerepet játszik majd a helyi előállítás-összeszerelés mellett a környező országokban történő rendszeresítés is, amivel az üzemeltetést szeretnék olcsóbbá tenni. Ez utóbbi nagy előnye lehet az új európai típusnak, amely az eddigi, széthúzások, egymásnak ellentmondó fontossági sorrendek által sújtott közös fejlesztéseknek talán búcsút intve egy kevés kompromisszumot felmutató gép lehet.
Nem abban az értékben kerülnek majd korszerűsítésre Portugália Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépei, ahogy azt tervezték. Az öt gépre 29 millió eurót (36 millió dollár) terveztek elkölteni, hogy megfeleljenek az európai légiforgalmi követelményeknek, azonban az idő előrehaladtával az anyagi források átcsoportosítása mellett döntöttek. Így csak 19 millió euró értékben kapnak frissítéseket a korosodó izompacsirták, míg a rajtuk megspórolt pénzt már az utódra, a brazil Embraer KC-390-re fogják elkölteni.
Alaposan modernizálják Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóját az ADMIRAL KUZNYECOV-ot. A Zvezdocska hajógyár égisze alá tartozó murmanszki 35. Hajójavító üzemben több mint 1 milliárd dollárt fognak felemészteni a munkálatok. Ezek során a meghajtórendszert is kicserélik, az ugyanis több olyan alkotóelemet is tartalmaz, melyeket Ukrajnából lehet csak beszerezni. A mostani politikai helyzetben mindez megoldhatatlan, így a nagyobb mérvű átépítés elkerülhetetlen, amennyiben továbbra is hadrendben szeretnék tartani a KUZNYECOV-ot. További nagyobb változást a lokátorrendszer cseréje jelent.
Várhatólag augusztusban fogja majd végrehajtani az első repülést az elsőnek modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó. A korszerűsítésre szánt mennyiség még továbbra sem végleges, de a nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni a modernizálásra kerülő mennyiséget.
Törökországban már a csendőrség állományában is megtalálható az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopter. A típusból ebben a hónapban három került átadásra, míg a hadsereg már több mint 24 példánnyal rendelkezik. Ebből a kéttucatnyi mennyiségből kilenc az előszéria közé tartozik, míg a több 15 az úgynevezett 1. gyártási sorozat gépe. Ezek a forgószárnyasok, akárcsak a még legyártásra kerülő 14, már rendelkeznek rakétaindításra figyelmeztető és zavarótöltet szóró rendszerekkel. A 2. gyártási sorozat ATAK-jai ezeken felül már lézer és radarbesugárzás-jelzőkkel is el lesznek látva. A csendőrség részére jelenleg 18 darab T-129 beszerzése látszik valószínűnek. A hadsereg részére is további példányokat rendeltek meg a héten, több mint 35 millió dollár értékben. Ezeket a forgószárnyasakat 2020 és 2021 között fogják majd átadni.
Jordániából kap hadfelszerelést a Fülöp-szigeteki haderő. Az adományt M113-as lövészpáncélosok és Bell AH-1F Cobra harci helikopterek alkotják. A páncélosok mennyisége várhatólag 60 darab környéki lesz. Jordánia az M113A2-ből az évek folyamán több mint 1000 darabra tett szert, ezeket saját elképzelésük, igényeik szerint módosították és M113A2MK-2J típusjellel látták el. A nagy mennyiségre való tekintettel többet már évek óta tartós tárolásban tudtak, ezek közül kerültek kiválasztásra a Fülöp-szigetekre kerülő példányok. A harci helikopterek esetében tavaly vizsgálta meg a fülöp-szigeteki haderő küldöttsége az átadásra felajánlott négy AH-1F Cobra állapotát, ezekből most kettő kerül majd Ázsiába, azonban nincs kizárva, hogy a későbbiekben továbbiak is fogják ezeket követni.
Dél-Koreában májusban indítják el a következő, haditengerészeti helikopterek beszerzését célzó tendert. 836 millió dollárért 12 forgószárnyast szeretnének megvásárolni, amik 2022-ben állnának hadrendbe. Szöul jelenleg a 2013-ban megrendelt 8 Leonardo Helicopters AW159 mellett, 24 Lynx-et, 8 Sikorsky UH-60P helikoptert és 16 P-3C Orion repülőgépet tud bevetni ellenséges tengeralattjárók felkutatására és megsemmisítésére.
Japánban még mindig nem döntötték el, hogy milyen is lesz a következő, az amerikai F-35-ök mellé rendszeresítésre kerülő repülőgép. A Lockheed Martin segítségével helyben, a Mitsubishi Nagoyában található üzemében elkészülő 42 darab Lightning II-es mellé hosszú ideig egy hazai fejlesztésű vadászbombázó lett vizionálva. A technológiai demonstrátornak tartott X-2-vel 34 repülés során begyűjtötték azokat az adatokat, amik megszerzésére 50 felszállást terveztek. Lehetséges ezen tapasztalatok birtokában egy saját igényeknek megfelelő harcigép létrehozása, ami teljesíthetné a japánok egyik fő elvárását, miszerint egyidejűleg 8 légiharc-rakétát tudjon hordozni a hadrendbe állítandó repülőgép.
Tokióban azt is elfogadhatónak tartanák, ha ez a típus személyzet nélküli lenne. Másik járható útnak a külföldi partnerrel végzett fejlesztés tűnik. Nagy-Britanniával már évek óta folynak tárgyalások védelmi együttműködésről, míg az Egyesült Államokkal a ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes ellenrakétáknál már kézzelfogható eredményt fel lehet mutatni. Ezen a téren a Lockheed Martin ebben a hónapban már tett is egy lépést, ugyanis felvázolták egy, a titoktartás miatt Japán számára nem eladható F-22 Raptor, valamint a már említett F-35-ös tulajdonságait ötvöző új típus létrehozásának lehetőségét, ami 2030 körül már hadrendbe is állhatna.
Pentagonban elkészült a legújabb elemzés a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopterről. Ebben az áll, hogy több mint 1000 előbb, vagy utóbb módosításra, sőt újratervezésre kerülő pont van még a forgószárnyason és annak rendszereiben, amik mind befolyásolhatják a bevehetőséget. Éppen ezért ezek kijavítása miatt a tervezett hadrendbe állítás akár nyolc hónappal is kitolódhat az eddig tervezett 2019. decemberi időponthoz képest. A tesztprogramban résztvevő eddig megépült négy példány rendelkezésre állási mutatója 69%-os, ez szintén elmarad az elvárt minimum 75%-tól.
Brazíliában egyre inkább bebizonyosodik azon források helyessége, melyek már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozták a Nagy-Britanniától megvásárolt HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó új nevét. Az egység hadrendi száma az A140-es lesz, neve pedig PHM (többcélú helikopterhordozó) ATLANTIC lesz.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Aerospatiale AS-332L1 Super Puma
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Bulgáriában elhárultak az utóbbi időben igen csak nagyra dagadt finanszírozási gondok a légierőnél, aminek gyümölcseként igencsak spártai körülményeket teremtek. Ennek köszönhetően újra repülnek a Leonardo C-27J Spartan taktikai teherszállító repülőgépek, valamint a Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépek is.
Izraeli felszerelésekkel szeretnék még jobban alkalmassá tenni az ellenséges repülőgépek szerepének eljátszásra az L-159-es ALCA repülőgépeket az Aero Vodochody-nál. Éppen ezért az Israel Aerospace Industries segítségével tervezik módosítani a pilótafülke műszerfalát, valamint további fedélzeti berendezését. A cseh-izraeli együttműködésről már februárban lehetett hallani, igaz akkor még Giuseppe Giordo, Aero Vodochody vezérigazgatója nem nevezte nevén az izraeli partnert, csak utalt arra, hogy egy nagy repüléstechnikai céggel tervezik a kooperációt.
Fehéroroszországban egy új kézi rakétavetőt fejlesztett ki a BSVT-VV. Az MM-60 többfunkciós rakétavetőt a kor követelményeinek megfelelően alkották meg, így indítható zárt térből is. A mindössze 4 kilogrammot nyomó indítócső a rakétával együtt kiegészül egy mindössze 1 kilogrammos célzórendszerrel, melyben lézeres távolságmérő, a ballisztikus számítógép is megtalálható. A típusjelzésből sejthetően a mindössze 60 milliméteres átmérővel rendelkező rakéta 300 milliméteres homogén acélpáncél, vagy egy 1000 milliméter vastag vasbetonból vagy téglából falon is áthatolni.
A robbanófej alkalmas az időzített robbanásra is, így a fedezékben lévő ellenség ellen, vagy műszaki zárak rombolására is sikerrel alkalmazható. A rakéta minimálisan 150 méterre lévő célpontok ellen alkalmazható, célzott lőtávolsága 400 méter, maximális hatótávolsága 1000 méter. Járművekre szerelve egy négy rakétát tartalmazó blokkot hoztak létre a fejlesztők az MM-60 többfunkciós rakétavető részére. A fegyver iránt jelenleg Törökország, Malajzia, Indonézia, Vietnam, Banglades, Thaiföld és Mianmar mutat érdeklődést.
Finnországban hamarosan elindítják a légierő következő harcigép-beszerzését. A döntést majd csak a következő év tavaszán hatalomra kerülő kormánynak kell majd meghozni, ám az igen jelentős lesz mind Finnország, mind a gyártó számára mivel 7-10 milliárd eurót szánnak Helsinkiben a beszerzésre. További mivel a finnek hosszútávra, vagyis 2050 körüli időszakra terveznek a megvásárlásra kerülő típussal, ezért a fent említett összeg kétszeresére-háromszorosára is emelkedhet majd. A megmérettetésen mind az öt gyártó és terméke (Eurofighter Typhoon, Dassault Rafale, Saab Gripen E, Boeing F/A-18E/F Super Hornet, Lockheed Martin F-35) részt fog venni.
Persze a közelmúlt politikai szándékát sem szabad figyelmen kívül hagyni, vagyis az Airbus vezette új európai vadászbombázó is számításba jöhetne, csakhogy ez a gép gyaníthatóan 2035 utánra készülhet majd el. Éppen ezért nem lenne ideális a finnek számára, de a kiválasztásban fontos szerepet játszik majd a helyi előállítás-összeszerelés mellett a környező országokban történő rendszeresítés is, amivel az üzemeltetést szeretnék olcsóbbá tenni. Ez utóbbi nagy előnye lehet az új európai típusnak, amely az eddigi, széthúzások, egymásnak ellentmondó fontossági sorrendek által sújtott közös fejlesztéseknek talán búcsút intve egy kevés kompromisszumot felmutató gép lehet.
Nem abban az értékben kerülnek majd korszerűsítésre Portugália Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépei, ahogy azt tervezték. Az öt gépre 29 millió eurót (36 millió dollár) terveztek elkölteni, hogy megfeleljenek az európai légiforgalmi követelményeknek, azonban az idő előrehaladtával az anyagi források átcsoportosítása mellett döntöttek. Így csak 19 millió euró értékben kapnak frissítéseket a korosodó izompacsirták, míg a rajtuk megspórolt pénzt már az utódra, a brazil Embraer KC-390-re fogják elkölteni.
Alaposan modernizálják Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóját az ADMIRAL KUZNYECOV-ot. A Zvezdocska hajógyár égisze alá tartozó murmanszki 35. Hajójavító üzemben több mint 1 milliárd dollárt fognak felemészteni a munkálatok. Ezek során a meghajtórendszert is kicserélik, az ugyanis több olyan alkotóelemet is tartalmaz, melyeket Ukrajnából lehet csak beszerezni. A mostani politikai helyzetben mindez megoldhatatlan, így a nagyobb mérvű átépítés elkerülhetetlen, amennyiben továbbra is hadrendben szeretnék tartani a KUZNYECOV-ot. További nagyobb változást a lokátorrendszer cseréje jelent.
Várhatólag augusztusban fogja majd végrehajtani az első repülést az elsőnek modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó. A korszerűsítésre szánt mennyiség még továbbra sem végleges, de a nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni a modernizálásra kerülő mennyiséget.
Törökországban már a csendőrség állományában is megtalálható az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopter. A típusból ebben a hónapban három került átadásra, míg a hadsereg már több mint 24 példánnyal rendelkezik. Ebből a kéttucatnyi mennyiségből kilenc az előszéria közé tartozik, míg a több 15 az úgynevezett 1. gyártási sorozat gépe. Ezek a forgószárnyasok, akárcsak a még legyártásra kerülő 14, már rendelkeznek rakétaindításra figyelmeztető és zavarótöltet szóró rendszerekkel. A 2. gyártási sorozat ATAK-jai ezeken felül már lézer és radarbesugárzás-jelzőkkel is el lesznek látva. A csendőrség részére jelenleg 18 darab T-129 beszerzése látszik valószínűnek. A hadsereg részére is további példányokat rendeltek meg a héten, több mint 35 millió dollár értékben. Ezeket a forgószárnyasakat 2020 és 2021 között fogják majd átadni.
Jordániából kap hadfelszerelést a Fülöp-szigeteki haderő. Az adományt M113-as lövészpáncélosok és Bell AH-1F Cobra harci helikopterek alkotják. A páncélosok mennyisége várhatólag 60 darab környéki lesz. Jordánia az M113A2-ből az évek folyamán több mint 1000 darabra tett szert, ezeket saját elképzelésük, igényeik szerint módosították és M113A2MK-2J típusjellel látták el. A nagy mennyiségre való tekintettel többet már évek óta tartós tárolásban tudtak, ezek közül kerültek kiválasztásra a Fülöp-szigetekre kerülő példányok. A harci helikopterek esetében tavaly vizsgálta meg a fülöp-szigeteki haderő küldöttsége az átadásra felajánlott négy AH-1F Cobra állapotát, ezekből most kettő kerül majd Ázsiába, azonban nincs kizárva, hogy a későbbiekben továbbiak is fogják ezeket követni.
Dél-Koreában májusban indítják el a következő, haditengerészeti helikopterek beszerzését célzó tendert. 836 millió dollárért 12 forgószárnyast szeretnének megvásárolni, amik 2022-ben állnának hadrendbe. Szöul jelenleg a 2013-ban megrendelt 8 Leonardo Helicopters AW159 mellett, 24 Lynx-et, 8 Sikorsky UH-60P helikoptert és 16 P-3C Orion repülőgépet tud bevetni ellenséges tengeralattjárók felkutatására és megsemmisítésére.
Japánban még mindig nem döntötték el, hogy milyen is lesz a következő, az amerikai F-35-ök mellé rendszeresítésre kerülő repülőgép. A Lockheed Martin segítségével helyben, a Mitsubishi Nagoyában található üzemében elkészülő 42 darab Lightning II-es mellé hosszú ideig egy hazai fejlesztésű vadászbombázó lett vizionálva. A technológiai demonstrátornak tartott X-2-vel 34 repülés során begyűjtötték azokat az adatokat, amik megszerzésére 50 felszállást terveztek. Lehetséges ezen tapasztalatok birtokában egy saját igényeknek megfelelő harcigép létrehozása, ami teljesíthetné a japánok egyik fő elvárását, miszerint egyidejűleg 8 légiharc-rakétát tudjon hordozni a hadrendbe állítandó repülőgép.
Tokióban azt is elfogadhatónak tartanák, ha ez a típus személyzet nélküli lenne. Másik járható útnak a külföldi partnerrel végzett fejlesztés tűnik. Nagy-Britanniával már évek óta folynak tárgyalások védelmi együttműködésről, míg az Egyesült Államokkal a ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes ellenrakétáknál már kézzelfogható eredményt fel lehet mutatni. Ezen a téren a Lockheed Martin ebben a hónapban már tett is egy lépést, ugyanis felvázolták egy, a titoktartás miatt Japán számára nem eladható F-22 Raptor, valamint a már említett F-35-ös tulajdonságait ötvöző új típus létrehozásának lehetőségét, ami 2030 körül már hadrendbe is állhatna.
Pentagonban elkészült a legújabb elemzés a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopterről. Ebben az áll, hogy több mint 1000 előbb, vagy utóbb módosításra, sőt újratervezésre kerülő pont van még a forgószárnyason és annak rendszereiben, amik mind befolyásolhatják a bevehetőséget. Éppen ezért ezek kijavítása miatt a tervezett hadrendbe állítás akár nyolc hónappal is kitolódhat az eddig tervezett 2019. decemberi időponthoz képest. A tesztprogramban résztvevő eddig megépült négy példány rendelkezésre állási mutatója 69%-os, ez szintén elmarad az elvárt minimum 75%-tól.
Brazíliában egyre inkább bebizonyosodik azon források helyessége, melyek már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozták a Nagy-Britanniától megvásárolt HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó új nevét. Az egység hadrendi száma az A140-es lesz, neve pedig PHM (többcélú helikopterhordozó) ATLANTIC lesz.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Aerospatiale AS-332L1 Super Puma
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon