A népszavazást az MPP helyi szervezete kezdeményezi, de ezt támogatja az RMDSZ is, jelentették be ma a két politikai szervezet közös sajtótájékoztatóján. Hármasfalu az 50-es években jött létre Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván egyesítésével. Ahhoz, hogy ezek a falvak újra bekerüljenek a települések jegyzékébe, el kell indítani a közigazgatási újraszervezést szabályozó törvényes procedúrát. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke elmondta, az eljárás első lépése a népszavazás kiírása, amelyen a helyi közösség dönt arról, hogy szeretné-e a falvak szétválasztását. Amennyiben ezt támogatja a prefektúra is, akkor az RMDSZ törvénymódosító javaslatot terjeszt be a parlamentbe, amelyben kéri a települések országos névjegyzékének módosítását. Bíró Zsolt, az MPP elnöke szerint a kezdeményezés sikeres lehet, hiszen van már precedens hasonló átszervezésekre.
„Az 1990-es évek óta több példa van Maros megyében is arra, hogy váltak sézt települések, jöttek létre új községek népszavazás útján. Az MPP makkfalvi szervezete kezdeményezi a népszavazást, és örülünk annak, hogy megkeresésünkre az RMDSZ ehhez a kérdéshez pozitívan viszonyult, ez az első garanciája annak, hogy a népszavazás sikeres lesz, hiszen így a parlamenti beterjesztése is garantált.”
A Hármasfalút alkotó falvak szétválasztásának gondolata azután merült fel, hogy a prefektus nem engedélyezte, hogy helyiségnévtáblákkal jelöljék a falvak határát. A Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván helységneveket turisztikai céllal helyezték ki tavaly, a Maros megyei prefektus azonban április elején felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy távolítsák el a táblákat, mert ezek megtévesztőek és zavarják a közúti forgalmat.
Az előadást népszerűsítő kolozsvári sajtótájékoztatón jelen volt G. Nagy Ilián, a rockopera szerzője, Szőcs Géza költő, Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere. Szőcs Géza azt nyilatkozta, hogy azért vesz részt a rockopera népszerűsítésében, mert egyrészt olyan eseményről van szó, amely 26 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, másrészt Attila hun király fia, Csaba királyfi alakja foglalkoztatja a székelység képzeletét. G. Nagy Ilián, a rockopera szerzője bejelentette, hogy a díszbemutatóra meghívta Klaus Johannis államfőt és Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Erről tegnap döntött kormány. Eszerint a nyár végéig felfüggesztették minden feldolgozatlan faáru, azaz a rönkfa, a tűzifa és a fűrészáru külföldi értékesítését. Az intézkedést az elmúlt hetekben az erdészeti törvény kapcsán zajló viták miatt hozták meg. Tegnap Victor Ponta azt nyilatkozta, hogy a faexport betiltását törvénybe kellene foglalni, mert az kevésbé támadható. A környezetvédők szerint Romániában évente 27 millió köbméter fát termelnek ki, ennek egyharmadát illegálisan. Ami a legálisan kitermelt fát illeti, a mintegy 19 millió köbméter fa egy részét fűtésre használják, a többit feldolgozzák.
A kormány elfogadott egy jogszabályt, amely szerint azok, akik 15 napon belül rendezik a tartozásukat, a feljegyzett büntetés felét kell csak befizessék. Eddig 2 napon belül lehetett kedvezményesen fizetni a bírságot. A jogszabály emellett előírja egy olyan elektronikus rendszer létrehozását, amely megkönnyíti a bírságok nyomon követését és befizetését. Ennek adatai a hatóságok és a lakosság számára is hozzáférhetőek lesznek. Az intézkedést a parlament is meg szavazza.
Az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya ünnepi ülést szervez jövő héten, pénteken, délután 5 órától a Kultúrpalota Nagytermében. Az eseményen a hajdani oktatók emlékeznek az elmúlt 70 évre, majd a jelenlegi oktatók és diákok beszélnek az aktuális helyzetről és a jövőbeli kilátásokról. Rövid videókat is bejátszanak majd, amin az idős tanárok mesélik el emlékeiket az egyetem alakulásáról. Az emlékülésen a Marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve emlékkötetet is bemutatják.
Az államfő tegnap azt nyilatkozta, hogy tárgyalt a kormányfővel arról, hogy milyen alapokból fedezik a törvény gyakorlatba ültetését, és bizakodón jelentette ki, hogy találnak megoldásokat. Victor Ponta elmondta, hogy a szociáldemokraták támogatták a liberálisok erre vonatkozó javaslatát, de megjegyezte, hogy a kezdeményezők nem nevesítették az erőforrásokat, amelyekből az évi 1,8 milliárd lejre becsült költségvetési hiányt fedeznék, ennyibe kerül ugyanis évente a gyermekpénz megduplázása.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szakképzés – Gazdaság – Társadalom címmel egyeztető fórumsorozatot indított, ennek második állomása volt tegnap Csíkszereda. Itt a csíki, gyergyói, maroshévízi, borszéki és csángóföldi szakoktatásban érdekelt szakemberek vettek részt, tájékoztat a Hargita Népe. A fórumsorozat célja, hogy stratégiai terv készüljön a romániai magyar szakképzés számára. Ennek érdekében kérdőívet küldtek el minden romániai magyar szakoktatási intézménybe, ennek alapján mérik fel, hogyan látják a szakoktatás jövőjét az intézményvezetők. A szakemberek a szakképzési formák térségenkénti fejlesztését javasolták, mivel a gyermeklétszám állandó csökkenése miatt hatékonyabb volna, ha a különböző régiókban más-más típusú képzésekre fektetnének hangsúlyt. Borboly Csaba megyeelnök szerint részletesebben kell a fiatalokat és szülőket tájékoztatni a szakoktatási formákról és új magyar nyelvű szakképzési tankönyvekre van szükség. A következő fórumra június 10-én kerül sor.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy az eladósodott magánszemélyek adósságaik törlesztését átütemezzék, és egy legfeljebb ötéves adósságtörlesztő ütemterv révén rendezzék tartozásukat. Bár az Unió tagállamainak egyharmadában és az Egyesült Államokban is létezik a fizetésképtelenségről szóló törvény, a Nemzetközi Valutaalap aggályait fejezte ki áprilisban a törvénytervezet miatt. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője tegnap a szavazást követően elmondta, hogy a törvény megszavazása által Románia felzárkózik az Európai Uniós tagországok mellé, és kijelentette, a jogszabály támasz lehet azoknak is, akik svájci frank alapú hitelt vettek fel, és nem tudják törleszteni.
A pártok vezetőinek tegnapi találkozóján az új parlamenti választási törvény alapelveiről tárgyaltak. Megállapodtak a kétkamarás parlament létszámáról, eszerint a képviselőház létszáma 336-ra csökken, a szenátusé pedig 136-ra. Kelemen Hunor a tanácskozás után arról is beszámolt, hogy az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek, így azok a pártok is bejutnak majd a parlamentbe, amelyek legalább négy megyében húsz százalékos támogatottságot érnek el, de országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Arról, hogy legalább két szenátora és 4 képviselője lesz minden megyének azt nyilatkozta, hogy pozitív diszkriminációnak számít az átlagosnál kisebb megyékben.