Klaus Johannis államfő ma azt mondta, választ kapott a Román Hírszerző Szolgálattól a múlt heti kérdésére, és a SRI szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy az államfőhöz közeli emberek közbenjártak volna a fakitermelő vállalatok érdekében az erdészeti törvény kapcsán. Múlt héten Victor Ponta kormányfő azzal vádolta a PNL-t, hogy egyes vezetői tárgyaltak a Schweighofer fafeldolgozó vállalat képviselőivel az erdőtörvény kapcsán, és ezt követően félreinformálták az államfőt. Klaus Johannis ma azt mondta, nem fogja beperelni a miniszterelnököt a rágalmakért.
Az itt található kőhíd már több mint 50 éve épült, két és fél éve pedig láthatóan meggyengült, az úttest széle is kezdett beszakadni. A felújítási munkálatokat hétfőn kezdték el, és június végéig kell befejezzék, tájékoztat a Székelyhon portál. A felújítás ideje alatt félpályás útlezárásra számíthatnak az autósok.
A Rózsák terén 80 kézműves és 25 termelő mutatja be termékeit, a standok vasárnapig látogathatók. A városnapok hivatalos megnyitója ma délután fél 6-kor lesz a Ligetben. Az itt felállított színpadon mától vasárnapig minden este koncerteken vehetnek részt az idelátogatók, a koncertek programja megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján. A városnapok vasárnap este fél 10-kor tűzijátékkal érnek véget.
Ma küldték el a beadványt, amelynek összeállításában francia jogászok is részt vettek. A beadványban többek között azt sérelmezik, hogy a nemrég lezárult perben, a kollégium visszaállamosításáról döntő bíróság nem vette figyelembe, hogy a polgári bíróságok korábban jogerősen kimondták, a Székely Mikó Kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét hallják.
„A tulajdonjog sérelménél az áll fenn, hogy az államosítást elrendelő 1948. évi 176-os rendelet, amely alapján a Mikó Kollégiumot államosították, az államosítást a református egyházzal szemben rendelte el. Ha a református egyház megfelel mint tulajdonos akkor, amikor megvonják a tulajdonjogát, miért nem felel meg tulajdonosnak akkor, amikor az ingatlant vissza kell szolgáltatni?”
Kató Béla azt is megjegyezte, hogy a méltányosság és a tisztességes elbírálásmód elve is sérült a romániai jogorvoslatban. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint az ügy még éveken át elhúzódhat a strasbourgi bíróságon, de remélik, hogy az idősebb nemzedék is tanúja lehet az egyházi ingatlan visszaszolgáltatásának.
„Strasbourg nem ad vissza vagy vesz el ingatlanokat, de ha a döntése pozitív irányunkban, itthon kinyithatjuk a dossziét, és újrakezdhetjük a tárgyalást.”
- mondta Kató Béla püspök. Az Erdélyi Református Egyházkerület azért fordult jogorvoslatért a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bíróságához, mert Romániában már nincs lehetősége fellebbezni a visszaállamosítási rendelet ellen.
A Boldogasszony zarándokvonat mintegy 800 utassal indult el reggel Budapestről, és a délután folyamán megáll Kolozsváron, majd este 6 óra 40 perckor befut Marosvásárhelyre, ahol Oláh Dénes főesperes köszönti a csíksomlyói búcsúba tartó zarándokokat. Az utasok este Gyergyószentmiklóson szállnak meg, holnap Gyimesbükkön, az ezeréves határnál lesz programjuk, szombaton pedig részt vesznek a csíksomlyói búcsún. A 4 napos zarándoklat a Gyergyószentmiklós főterén megrendezett szentmisével zárul, ezt követően a zarándokok hazautaznak Magyarországra. A Boldogasszony zarándokvonat mellett két másik vonattal is érkeznek zarándokok a búcsúra. A Csíksomlyó Expressz éjfélkor indul Szombathelyről, ehhez a járathoz holnap hajnalban hozzácsatolják a Székely Gyors szerelvényeit. A két járatot Össznemzeti zarándokvonatnak is nevezik, ezen mintegy 1000 utas érkezik a búcsúba, akiket Csíkszereda környéki falvakban szállásolnak el a zarándoklat idejére.
Brassai Zsombor ma azt mondta, az esemény közös szervezése is azt igazolja, hogy erősödik Marosvásárhelyen a politikai összefogás. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint nem lehet szó nélkül elmenni a magyarságot a történelem során és napjainkban ért igazságtalanságok mellett, ezekre a nemzeti összefogás a legjobb válasz.
„Ha Marosvásárhelyre gondolok, napjaink eseményeire, akkor nem tudok elmenni az aprónak tűnő csúsztatások révén történő igazságtalanságok mellett. Lásd az orvosi egyetemen történt eseményeket, ahol elvitatják az orvosi egyetemnek a magyar múltját, és a Mihály királynak emelt mellszobor is csak román nyelven tünteti fel az általuk egyetem-alapítónak nevezett fejedelmet. Sok más csúsztatás a kétnyelvűség kapcsán fogalmazódott meg az elmúlt időszakban.”
A nemzeti összetartozás napi rendezvényen részt vesz a Nemzeti Összetartozás Bizottság is, amelynek tagjait tájékoztatják a marosvásárhelyi magyarságot ért igazságtalanságokról. Az eseményre július 4-én kerül sor, a Maros Művészegyüttes előadótermében. Itt bemutatják a Maros Művészegyüttes Imádság Háború után első világháborús tematikájú előadását. Az eseményen való részvétel ingyenes. Július 4-ét 2010-ben nyilvánították a nemzeti összetartozás napjának. Az emléknap jelentőségéről Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját hallják.
„Július 4-nek a jelentősége az az 1920-as trianoni szerződés, aminek az elsődleges vesztese a magyar nemzet volt. A Trianon téma több mint 8 évtizedig egy tabutémának számított. Nagyon sok sérelem abból fakadt, hogy sosem volt megnyugtatóan tárgyalva. Ez egy elfojtott sérelem volt, ami a legrosszabb, emiatt nagyon pusztító is volt”
Soós Zoltán szerint ezért fontos, hogy 5 éve ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját, amikor nyíltan lehet beszélni a történelmi esemény előzményeiről és következményeiről.