Balkans Occidentaux

La route des Balkans reste toujours l'une des principales voies d'accès l'Union européenne, pour les exilés du Proche et du Moyen Orient, d'Afrique ou d'Asie. Alors que les frontières Schengen se ferment, Frontex se déploie dans les Balkans, qui sont toujours un « sas d'accès » à la « forteresse Europe ». Notre fil d'infos en continu.

Cette année, nos héros sont souvent des collectifs, comme ceux des parents des victimes des tragédies de Kočani, en Macédoine du Nord, ou de Cetinje, au Monténégro, ou comme les féministes croates de fAktiv, mais il y a en a beaucoup d'autres et même, venu de Turquie, un Pikachu que l'on a vu brandir le drapeau de la révolte en Serbie et bien d'autres endroits...

Nyugtalan időszakot élünk mostanság, szinte minden nap hallani olyan hírt, amelyben a világ valamely pontján található ország fegyverkezésről vagy annak védelmi kiadásainak növeléséről esik szó. Sajnos egyre több konfliktusról vagy zavargásról hallani világszerte. Ebben a zavaros időszakban több ország is feszített tempójú fegyverkezésbe kezdett, de vajon a több fegyver nagyobb biztonságot fog-e jelenteni, vagy inkább egy esetleges harmadik világháború szelét fogja közelebb hozni? Az elmúlt években, különösen az orosz-ukrán konfliktus 2022-es kiszélesedése óta Európa majdnem minden országában elindult egyfajta fegyverkezési hullám.

Ebben az összefoglalóban Németországot fogom közelebbről megvizsgálni, bemutatni, milyen változások történtek az elmúlt években és hogy a jövőben milyen kérdésekkel kell foglalkoznia az ország vezetőinek mind a biztonság- és védelempolitika, mind pedig külpolitika terén. Mielőtt azonban elmélyülnék a részletekben, Friedrich Merz kancellárságát és politikai nézőpontjait fogom bemutatni, mivel a pontos képhez elengedhetetlen a kormányfő múltjának és jelenének ismerete.

A jogi diplomával rendelkező német politikus már 1972 óta aktívan képviseli a CDU-t, vagyis a Kereszténydemokrata Unió (németül: Christlich Demokratische Union Deutschlands) értékeit, amelynek 2022 óta tölti be elnöki tisztségét. Egy kicsit visszaugorva az időben feltűnhet, hogy a korai kezdés után egy hosszabb szünet következett be a politikai karrierjében, ami 2009-től egészen 2021-ig, tartott. Ebben az időszakban az üzleti világban kezdett el tevékenykedni, tapasztalatot szerezve a kereskedelemről és a gazdasági világ működéséről, amiket a visszatérését követően sokszor kamatoztatni is tudott.

A gazdasági nézeteiben részben emiatt jelent meg a liberális modell, aminek következtében több és nagyobb szerepet adna a piaci mechanizmusoknak és a vállalatoknak. Gondolatait egy ország gazdasági működéséről egy könyvben foglalta össze, „Mehr Kapitalismus wagen” („Merjünk többet a kapitalizmusra bízni”) címmel. Konzervatív értékeket valló katolikus, ami szoros összefüggésben van a CDU kereszténydemokrata beállítottságával. A migráció kérdésében is szigorúbb álláspontot képvisel, viszont egy a – feltörekvő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – AFD-vel való esetleges együttműködésnek a gondolatát is elutasítja.

Számunkra azonban a legrelevánsabb a külpolitika kérdése. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy Merz elkötelezett egy egységes Európa létrehozása mellett, melynek okai leginkább a politikai karrierjének kezdeti szakaszaira vezethetők vissza, amikor Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárral közösen tett komoly erőfeszítéseket az ország újra-egyesítése érdekében. Az európai együttműködés gondolata számára egy közös európai haderő felállításban jelenik meg, valamint abban, hogy Németország új szintre emelje a Franciaországgal és Lengyelországgal való kapcsolatait,  emellett az óceántúli nagyhatalommal, az USA-val is szeretne  jobb, minőségibb kapcsolatot kialakítani. Ez utóbbi hátterében elsősorban a Trump elnök által kivetett vámok okozta gazdasági nehézségek állnak, ez teszi kiemelt fontosságúvá a kérdést. A Merz-i Németország a NATO mellett is elkötelezett, amire jó példa, hogy a kancellár mindenképp új szintre szeretné emelni Bundeswehr-t és célként tűzte ki a 2%-os (korábbi NATO-elvárás) ráfordítási arány folyamatos teljesítését és növelését a jövőben is. Ezzel nem csak az ország biztonságát szeretné nagy mértékben növelni, de a lehető legrosszabb eshetőségre, egy esetleges konvencionális háborúra is szeretne felkészülni. Elmondható tehát, hogy a külpolitikáját tekintve egy erősen atlantista politikusról beszélhetünk, aki közben elkötelezett az európai együttműködés, különösen közös védelmi kérdések iránt is.

A 2025-ös év mindenképp fordulópontot jelent a német politikában, hiszen az előrehozott választásokon olyan események következtek be, amire sokan nem számítottak. Jelentős változások történtek a politikai életben, hiszen hiába szerezte meg a CDU a szavazatok 22,6%-át, az AfD megduplázta támogatóinak számát, míg az SPD történelmi súlyosságú „vereséget” szenvedett, a szavazók csupán 16,4%-át tudta maga mellé állítani. Ez az úgynevezett „jelzőlámpa” koalíció végét jelentette és helyette egy új CDU–SPD „nagykoalíció” alakult, amelynek vezetője Friedrich Merz lett.

Lassan 200 napja mondhatja el magáról, hogy ő Németország vezető politikusa, de milyen döntéseket hozott ebben az időszakban a kül- és biztonságpolitikában valamint a védelempolitika terén? A következő részekben ezeket fogom elemezni és véleményezni.

Sok elemző szerint a politikus ígéreteivel ellentétben változások nem, vagy csak alig történtek a belpolitikai életben, a külpolitika terén viszont annál inkább. Merz megtörte az előző kancellár sokak szerint unalmas külpolitikáját, új lendületet és dinamikát hozott. Első útjai nem meglepő módon a szomszédos baráti államokba vezetettek. Alig pár nappal a kinevezését követően elutazott Franciaországba, ahol Emmanuel Macron elnökkel találkozott, majd Lengyelországban is látogatást tett még aznap délután, ami alátámasztja, hogy a német politikus mindkét országot kiemelt partnerének tekinti és Európát a segítségükkel, a velük való együttműködés keretei között szeretné újból magas szintre emelni. Felmerül azonban a kérdés, hogy az elmúlt évek rossz gazdasági mutatóival, valamint az ország meggyengült nagyhatalmi szerepével vajon mire lehet képes az új kancellár? Az utazások egyértelművé tették, hogy újból „feléledhet” a weimari háromszög, amely még 1991-ben jött létre, mint a Nyugat és Kelet közötti híd megtestesítője. Egy biztos, az orosz-ukrán konfliktus ezt a három országot mindenképpen közelebb hozta egymáshoz. Az én személyes véleményem az, hogy ha ténylegesen újból fel akarják helyezni Európát a geopolitikai térképre, akkor az e három ország összefogása nélkül nem sikerülhet.

A további külföldi látogatásaira sem kellett sokat várni, hiszen mindössze 4 nappal a hivatalba lépését követően Kijevbe is elutazott, az előbb említett lengyel-és francia, valamint brit politikai vezetőkkel és együttesen, valamint az amerikai elnökkel egyeztetve álltak ki Ukrajna szuverenitása mellett és utasították el az orosz agressziót. De vajon milyen is a két ország közötti kapcsolat? Már kampánya során is többször emlegette a Taurus rakéták esetleges átadását Ukrajnának, amivel az akár orosz mélységi területeket is képes lehet támadni, kulcsszerepet betöltve a konfliktusban. Merz egyértelműen szakított elődje, Olaf Scholz megfontoltabbnak vélt politikájával, ennek a fegyvernek az említésével Oroszország felé is egyfajta üzenetet küldött. Ezidáig azonban hiába valók voltak az ígéretek, a fegyverszállítás ugyanis egyelőre nem történt meg, mert az új kancellár több nehézségbe is ütközött. Egyrészről technikai és pénzügyi problémák is felmerültek, hiszen egy ilyen fegyver előállítása komoly költségekkel jár és az ukrán fegyveres erők átképzése is sok időt venne igénybe. Másrészről, az Oroszországtól való félelem mind a mai napig megjelenik a német politikában, és egy ilyen fegyver átadása újból az esetleges eszkaláció kérdését veti fel, ami több német politikusban is komoly aggályokat vált ki. Nem csoda, hogy Zelenszkij-nek újból csalódnia kellett a nyugati hatalmakban, persze további fegyverszállítmányokról szólnak hírek, de a háborút befolyásolható Taurus rakéták szállítása hivatalosan azóta sem történt meg. Németország egyértelműen kiáll Ukrajna mellett, de a nehézségekkel küszködő gazdasága mellett vajon meddig tudja ezt érdemben fenntartani? Elég csak a német autóiparra gondolni, milyen nehézségeken megy keresztül manapság és hogy ez milyen bevételkiesést okoz a német gazdaság számára.

Nem kellett sokat várni egy washingtoni, amerikai-német találkozóra sem a nyár elején. Friedrich Merz itt elővette az üzletemberként szerzett korábbi tapasztalatait és megpróbálta Donald Trump amerikai elnökkel minél egyszerűbben megoldani a tárgyalásokat. A legnagyobb kérdést a védelmi kiadások mértéke jelentette, hisz az új amerikai vezetés nem egyszer jelezte már, hogy elégedetlen az európai államok ilyen jellegű kiadásaival, márpedig az USA nélkül Európa nem lenne képes hatékonyan megvédeni magát egy komolyabb fegyveres támadással szemben. Olaf Scholz kancellársága végére ugyan sikerült Németországnak a 2%-os határt elérnie, viszont ma már ennél jóval többre van szükség, az új elvárás a 2025 júniusi Hágai csúcs óta már 5%. Nem csoda, hogy az új német kancellár a 3-4%-os határt tűzte ki céljául és egyértelműen a kontinens egyik, ha nem a legerősebb haderejét szeretné a következő években létrehozni. A két ország megbeszélésén persze felmerült a gazdaságot érintő amerikai vámok kérdése, valamint Ukrajna támogatása is. Itt egy összefüggésre szeretnék rávilágítani, miszerint az USA számára a prioritást egyértelműen a Kínával való szembenállás élvezi, de az ukrajnai helyzet rendezését is fontosnak tartja a republikánus vezető. A Bundeswehr megreformálása emiatt is kulcsfontosságú, ahogy az európai haderő fejlesztése is, mert ha az óceántúli nagyhatalom csökkenti a támogatások mértékét, akkor Európának kell átvennie a szerepét. Merz emiatt egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitikát szorgalmaz, ami mellett azzal érvel, hogy Németországnak fel kell készülnie egy kevésbé megbízható amerikai partnerre is a későbbiekben.

Védelempolitika szempontjából egyértelműen a Bundeswehrt érintő döntések kerültek a középpontba. Gazdasági oldalról már tettem említést a korábbiakban arról, hogy egyértelmű célkitűzés a haderőre fordított kiadások növelése, de Németország esetében jelenleg a személyi állomány folyamatos csökkenése okozza a legnagyobb problémát, ami felveti a kérdést, hogy élőerő nélkül, hogyan lehetne egy erős haderőt létrehozni.  A kancellárnak szép emlékei vannak a sorkatonaságban eltöltött éveiről és kellemesen emlékszik vissza erre az időszakra. „Jó érzés volt, hogy egy nagy gépezethez járulunk hozzá. És ez biztonságot adott nekünk” – említette egyik interjújában. Az országban 2011-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot, viszont az új kormány azon dolgozik, hogy ezt a rendszert a lehető leghamarabb, visszaállítsa valamilyen módon. Ezt kezdetben önkéntes alapon tervezik, de ha szükséges akkor a későbbiekben akár kötelező szolgálatot is elrendelnének, amennyiben nem sikerül a Bundeswehr létszámát kellőképpen megnövelni. A cél egyértelmű, minél több embert kell toborozni, ehhez pedig el kell érni, hogy az emberek megszeressék a katonai hivatást és ne kényszerként tekintsenek rá. Novemberben be is jelentette a kormány, hogy 2026-tól mintegy 700 ezer fiatalt fognak kiértesíteni, hogy részt vegyenek a szükséges orvosi vizsgálatokon, a rendszer viszont egyelőre önkéntes alapú marad, nem szeretnének senkire semmit rákényszeríteni. Úgy gondolájk, átmenetileg ez is megoldást jelenthet a létszámbeli problémákra és elindulhat Európa legerősebb hadseregének kiépítése Németországban.

Összegezve a németországi eseményeket egyértelműen látni, hogy változás történt. A korábbi kormány óvatosságát egy „agresszívabb” kormányzás váltotta fel, ez azonban több kérdést is felvet, hiszen a német gazdaság az elmúlt években alulteljesített, így pénzügyi nehézségek is adódhatnak. Vajon lehet-e így is teljesíteni az erős külpolitikai törekvéseket és a Bundeswehr számára kitűzött célokat? Nem inkább a belpolitikát, valamint a társadalmi problémákat, ide értve például a migrációt kellene elsőként rendezni? Ebben a kiszámíthatatlan világban szinte mindennél fontosabb, hogy egy ország vezetése világos prioritások mentén, a valósággal szembenézve hozza meg döntéseit. Németországnak ma egyszerre kell megfelelnie a nemzetközi elvárásoknak és kezelnie a belső feszültségeket, miközben gazdasági ereje már nem akkora, mint korábban. A külpolitikai ambíciók és a hadsereg megerősítésére irányuló törekvések akkor lehetnek tartósak, ha stabil társadalmi háttér és kiszámítható gazdasági alapok támasztják alá őket.

Szerző: Fodor Balázs

A Németország biztonság és -védelempolitikája, külpolitikája Friedrich Merz kancellársága alatt bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jama’at Nusrat al‑Islam wal‑Muslimin (JNIM), az al-Kaida-hoz kötődő csoport, bejelentette első nigériai támadását – egy katona életét vesztette

Egy al-Kaida-hoz kötődő fegyveres csoport, amely a Száhel-övezetben aktív, bejelentette, hogy Nigériában hajtott végre támadást, amelyben egy katona életét vesztette – ez a csoport első ismert akciója az országban.

A csoport egy videó­üzenetben tette közzé, hogy a támadást a nigériai Kwara State államban hajtották végre szerdán hajnalban: egy katonai járőröket érintő támadás során egy katona meghalt, illetve fegyvereket és készpénzt zsákmányoltak.

Egy katonai forrás megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a JNIM katonaságot ért támadásában valóban életét vesztette legalább egy katona. Ugyanakkor a nigériai hadsereg nem válaszolt a további kommentárra.

A JNIM eredetileg 2017-ben alakult, főként Maliban tevékenykedik, és tevékenysége Burkina Faso, Niger és más Száhel-övezeti államok felé is terjedt. Az országba való belépése komoly biztonsági kihívást jelent Nigéria számára, ahol már korábban is felléptek fegyveres csoportok – például a Boko Haram és az Islamic State West Africa Province (ISWAP) –, és amelyek több tízezer emberéletet követeltek, valamint több millió embert kényszerítettek otthona elhagyására.

Az újonnan végrehajtott támadás időzítése aggasztó: Nigéria központi-észak-közép régióiban korábban kevésbé volt jellemző ilyen típusú támadás, és ez a fejlemény jelzi, hogy a JNIM megkísérelheti terjeszkedését az országban.

Szerző: Németh Merse

Kenya és Nepál után Madagaszkár: fiatal tüntetők buktatták meg az elnököt

Megfosztották állampolgárságától az egykori madagaszkári elnököt, Andry Rajoelina-t. A rendeletet az új miniszterelnök írta alá, aki hivatkozott a helyi törvényekre, melyek kimondják, hogy aki rendelkezik külföldi állampolgársággal, az elveszítheti a madagaszkárit. Az előző elnök immár 10 éve francia állampolgár is, emiatt felmerült a követelés, hogy zárják ki a 2023-as választásokból. Ő azonban mégis indult és meg is nyerte.

Madagaszkárban szeptember vége óta zajlottak fiatalok által vezetett tüntetések, akik kezdetben a gyakran több, mint 12 órás áram- és vízkimaradások és az ország mintegy 75%-át érintő szegénység ellen tiltakoztak. A demonstrációkat egy magukat ’’Gen Z Madagascar-nak” nevező csoport vezette, akik a nepáli és a srí lankai fiatalok által vezetett felkelésekből inspirálódtak. A tüntetések ezreket vonzottak az utcákra; Rajoelina lemondását és a teljes politikai rendszer átalakítását követelték. A rendőrség a megmozdulásokra keményen reagált, gumilövedéket és könnygázt is bevetettek, aminek következtében több, mint százan megsérültek és 22-en meghaltak (azonban nem minden haláleset köthető a biztonsági erőkhöz). Az október 11-i kormányellenes tüntetés során a CAPSAT elit katonai egység a tüntetők pártjára állt, másnap pedig Rajoelina elmenekült az országból.

Az új elnökre nem kellett sokat várni; október 17-én a CAPSAT parancsnoka, Michael Randrianirina ezredes tett esküt átmeneti államfőként (amely tisztséget elmondása szerint 18-24 hónapig fog betölteni) és bejelentette, hogy a CAPSAT átveszi a hatalmat. A fiataloknak pedig külön kifejezte köszönetét. Három nappal később Randrianirina ki is nevezte az üzletember Herintsalama Rajaonarivelo-t kormányfőnek. A ’’Gen Z Madagascar” örömmel fogadta Rajoelina bukását, viszont az új miniszterelnök kinevezése ellentmondást váltott ki. Szerintük a kinevezés „konzultáció nélkül és átláthatalan módon történt” – írták egy Facebook posztban. A választásokat legfeljebb két év múlva megrendezik, addig is az új elnök biztosította a fiatalokat arról, hogy azonnal nekilátnak a Z generáció tiltakozását kiváltó okok kezeléséhez.

Szerző: Bánfi Zita

Elefántcsontpart: folytatódik a vita az elnökválasztás körül – hivatalos adatok szerint az elnök negyedik mandátumot nyert

Abidjan – Az Elefántcsontpartban lezajlott 2025. október 25-i elnökválasztáson az előzetes eredmények alapján Alassane Ouattara 83 éves államfő negyedik mandátumát szerezte meg, miután a szavazatok közel 89,7%-át kapta.

A részvételi arány körülbelül 50% volt az összes regisztrált választó közül.

• A két legerősebb ellenzéki kihívó, Laurent Gbagbo és Tidjane Thiam, nem vehetett részt a választáson – az ellenzék szerint ez a választás tisztaságát vetette alá, támogatóik szerint pedig a rendszer demokratikus deficitjét jelzi.

• Az elnök több korábbi kampányban is gazdasági növekedést és stabilitást hangsúlyozott – rendszerkritikusok azonban azt vetik fel, hogy a politikai verseny korlátozott és a választási szabályok átláthatósága kérdéses.
• Az eredmények jogerőssé válása előtt még az ország alkotmánybírósága is vizsgálhatja a választást – a belső feszültségek és az ellenzéki tiltakozások miatt nem zárható ki további politikai reakció.

Ouattara negyedik mandátumát arra hivatkozva nyerte el, hogy „átadja a stafétát a következő generációnak”, miközben tovább kívánja fejleszteni az infrastruktúrát és a befektetéseket.

Ugyanakkor a választás körüli feltételezett korlátozások és az ellenzék kizárása miatt az ország demokráciájának jövője témaként marad.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika, 2025. október 2. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Al-Fashir elesett: tömegmészárlás Szudánban

Al-Fashir Szudán nyugati részén helyezkedik el, az Észak-Dárfúri régió fővárosa. E város volt az utolsó bástya, amelyik a dárfúri régióban még a szudáni hadsereg (SAF) irányítása alatt állt.
A 2023. áprilisa óta ostrom alatt lévő város pár nappal ezelőtt, október 27-én esett el és került az RSF kezébe, viszont a városban zajló mészárlás az elfoglalást megelőző napon kezdődött. A városfoglalást követően az RSF katonái legalább 2000 ártatlan, fegyvertelen civilt gyilkoltak meg, főleg nőket, időseket és gyermekeket. A lemészárolt civilek nagy része a zaghawa etnikumhoz tartozik, akik bár muszlimok, de nem arabok. Az RSF-ről tudvalevő, hogy számos atrocitásokat követtek el nem arab kisebbségek ellen. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk erre reagálva kijelentette, hogy Al-Fashirban egyre nagyobb a kockázata az „etnikai alapú jogsértéseknek és atrocitásoknak”.
Az egyetlen, még részben működő kórházat negyedjére támadták meg a hónapban és több, mint 460 beteget és kísérőiket öltek meg, a háború kitörése óta pedig 46 egészségügyi dolgozót, csak Al-Fashirban – állítja a WHO, amely leghatározottabban elítéli a támadásokat az egészségügyi ellátás ellen. A Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaboratóriuma a 2025. október 27-én gyűjtött műholdas képek elemzése után bizonyítékot talált az RSF által elkövetett tömeggyilkosságra. Becslésük szerint a halálesetek száma alábecsült és az áldozatok száma több tízezer főre tehető. Csak az elmúlt napokban a brutális atrocitások miatt mintegy 26 ezer ember kényszerült elhagyni a lakhelyét.

Szerző: Bánfi Zita

Újabb puccskísérletet hiúsítottak meg Guinea–Bissauban – több tábornokot letartóztattak

Guinea–Bissau fegyveres erői pénteken bejelentették, hogy több magas rangú katonatisztet őrizetbe vettek egy „az alkotmányos rend megdöntésére irányuló” kísérlet miatt. A hírt a hadsereg és a kormány is megerősítette.

A puccskísérletet állítólag olyan tisztek szervezték, akiknek nyoma veszett a hét folyamán, és a letartóztatások időzítése kiemelt figyelmet kapott, mivel néhány napon belül indul a novemberi parlamenti és elnökválasztás kampánya.

Kik kerültek őrizetbe?

A fegyveres erők vezetése közölte: az akció irányítójaként Dahaba Nawalna tábornokot, a katonai kiképzőközpont igazgatóját azonosították. Mellette több más tisztet is elfogtak, köztük Domingos Nhankét és Mario Midanát, akiket Bissau fővárosában, otthonaikban vettek őrizetbe.

Mamadou Kourouma altábornagy, a vezérkar helyettes vezetője arról beszélt, hogy a hadsereg „időben közbelépett”, és a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Szerinte az eset „veszélyezteti a békét és a stabilitást, amelyekre az ország jövője és gazdasági fejlődése épül”.

Politikai háttér: feszült kampánykezdet

A letartóztatások érzékeny időszakban történtek. A választásokra készülő országban heves vita zajlik arról, meddig tart Umaro Sissoco Embalo elnök mandátuma: az ellenzék februárt tartja a hivatalos lejáratnak, míg az alkotmánybíróság szeptember 4-ét jelölte meg.

Embalo a kormányülést követően kijelentette:

„Nem fogjuk eltűrni a rendbontást. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kampány biztonságos legyen.”

Az elnök 2023 decemberében már beszélt egy másik puccskísérletről, amely szintén ellene irányult.

Történelmi visszatekintés

Guinea–Bissau 1974-ben vált függetlenné Portugáliától, és azóta az egyik leginstabilabb politikai rendszerrel rendelkező ország Nyugat-Afrikában. Több mint egy tucat puccs, puccskísérlet és katonai beavatkozás rázta meg az elmúlt évtizedekben.

A mostani letartóztatások újabb jelei annak, hogy a hadsereg és a politikai vezetés közötti hatalmi harc továbbra is jelentős tényező az ország életében.

Szerző: Németh Merse

Tanzánia – Véres zavargások a választások után

Tanzániában október 29-én tartották a választásokat, amelyen a hivatalban lévő elnök, Samia Suluhu Hassan – a Tanzániai Forradalmi Párt jelöltje – a szavazatok 97,6-98 százalékát szerezte meg, így újabb öt évig maradhat hatalmon. Az ellenzék szerint azonban a folyamat nem felelt meg a demokratikus normáknak és “előre lejátszott” volt, miután több jelöltet kizártak vagy őrizetbe vettek.

A voksolás napján és azt követően országszerte erőszakos tiltakozások törtek ki, elsősorban Dar es Salaamban és a déli városokban. A biztonsági erők könnygázt és éles lőszert is bevetettek, az internetet lekapcsolták, és kijárási tilalmat vezettek be. A legnagyobb ellenzéki párt, a Chameda azzal vádolta a hatóságokat, hogy több száz tüntetőt megöltek, számos holttestet eltüntettek, valamint éjszakánként titkos “mészárlásokat” tartottak, amelyeket a médiakorlátozások miatt szinte lehetetlen dokumentálni.
Egy tanzániai diplomáciai forrás a BBC-nek elmondta: hiteles bizonyítékok támasztják alá, hogy már legalább ötszáz ember vesztette életét a zavargásokban.

A történtekkel kapcsolatban több nemzetközi szervezet és ország is aggodalmát fejezte ki: a Human Rights Watch, az ENSZ, az Afrikai Unió, valamint Kanada, Norvégia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei elítélték az erőszakot, és önmérsékletre szólították fel a tanzániai hatóságokat.

Szerző: Danguly Ágnes

Bezárták az iskolákat Maliban a súlyosbodó üzemanyaghiány miatt

Mali október 27-től az egész országban átmenetileg bezárta az egyetemeket és iskolákat. A hírt Amadou Sy Savane oktatásügyi miniszter közölte az állami televízióban. Bejelentette, hogy november 9-ig minden oktatási intézmény zárva marad, a fővárosban kialakult üzemanyag-import blokád okozta súlyos üzemanyag hiány miatt. Mali a belföldi üzemanyag-szükségleteit importtal pótolja ki, ezért kulcsfontosságú a külföldről beáramló üzemanyag.

A jelenlegi helyzet a szeptember eleji eseményekre vezethető vissza, amikor az al-Kaidához köthető Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) fegyveres csoport felgyújtott és megsemmisített mintegy 100 üzemanyagot szállító tartálykocsit és néhány kocsit vezető sofőr is meghalt – a rokonok állítása szerint. Később ezt az elefántcsontparti CIVOTECH is megerősítette.

Az ország fővárosába, Bamako-ba tartó tartálykocsik Elefántcsontpartból és Szenegálból jöttek és Mali határközeli részén már támadás érte őket. A JNIM egy videóposztban jelentette be, hogy betilt minden üzemanyag-importot a szomszédos országokból. Bár Mali hadereje megpróbált néhány tartálykocsit a fővárosba szállítani, egy részüket a dzsihadista harcosok megtámadták, ezért csak kevés érkezett meg épségben. Így október elejére a bamako-i benzinkutakon kígyózó sorokban várta az összegyűlt tömeg az üzemanyagot, ami most hiánycikk az országban. Az üzemanyaghiány kockázatot jelent az amúgy is törékeny helyi gazdaságra, illetve kihat az áruk és a közlekedés árára is. Az ellátás hiánya az üzemanyag árát az egekig emelte; a drágulás kb. 500%-os.
A mali-i haderő az embargóra válaszul elkezdte bizonyos teherautó konvojok kísérését, nyomon követését Bamako és a két említett ország határai közötti utakon.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika, 2025. október 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Lai Csing-te: béke erővel és a T-Dome légvédelmi rendszer

2025. október 9-én Lai Csing-te elnök a Taipei Security Dialogue résztvevőivel találkozott, és beszédében ismét megerősítette Tajvan elkötelezettségét a „peace through strength” (béke erővel) elv mellett. Lai kiemelte a demokratikus partnerek közötti együttműködés fontosságát a technológiai kihívások és az autoriter terjeszkedés elleni védelem érdekében. Konkrét számként bejelentette, hogy a védelmi kiadások a NATO-számítás szerinti kategóriában jövőre meghaladják a GDP 3%-át, és a cél az, hogy 2030-ra elérjék a 5%-ot — ez jelzi Tajvan ambícióját a tartós és jelentős katonai korszerűsítésre. A beszéd fókuszában az aszimmetrikus védelem fejlesztése állt: okos védelmi rendszerek, drónok és „whole-of-society” (társadalmi szintű) reziliencia erősítése. Lai hangsúlyozta a regionális és nemzetközi együttműködést, valamint a kritikus infrastruktúrák — például tenger alatti kábelek — védelmének fontosságát. A rendezvény és az elnöki üzenet célja kettős: egyrészt belső mobilizálás, másrészt nemzetközi legitimáció és partnerségek elmélyítése a Tajvan elleni nyomás csökkentésére.

Tajvan bejelentette egy „T-Dome” nevű, kupolaszerű légvédelmi rendszer megépítését, amely állítólag több rétegű érzékeléssel és hatékony elfogással védené a szigetet az ellenséges fenyegetésektől. Bár Lai nem nevezte meg Kínát, a bejelentés a kínai beavatkozás és egyre gyakoribb légi-tengeri manőverek fényében történt; a védelmi minisztérium figyelmeztetett, hogy a gyakorlatsorozatok hirtelen támadássá válhatnak. A Reuters forrásai az izraeli Vaskupolához hasonlították a terveket, ugyanakkor elemzők és szakértők költségesnek és hosszú építkezésnek tartják a projektet — valószínűleg túlmutat Lai mandátumán. A belpolitikai vita élezett: az ellenzék vádolja Lai-t riogatással és több diplomáciát sürget, miközben a parlamenti ellenőrzés akadályozza a költségvetési törvények elfogadását. Kína szóvivője hevesen támadta Lai kijelentéseit, és Tajvant Kína „leválaszthatatlan részének” nevezte.

Szerző: Huszár Róbert

Kína októberben: nemzeti emléknap, gazdasági lassulás és nemzetközi tárgyalások

Októberben számos esemény történt a Távol-Kelet térségében, ezek közül ebben a hírfigyelőben a Kínával kapcsolatos hírek fognak a középpontba kerülni. Kína és Tajvan kapcsolatában az egyik legfontosabb esemény az volt, hogy Kína október 25-ét nemzeti emléknappá nyilvánította Tajvan 1945-ös visszacsatolásának tiszteletére. Ezzel a lépéssel Kína hangsúlyozta, hogy Tajvant a kínai terület részének tekinti, és a visszatérést a nemzeti szuverenitás fontos részének tartja. Ez a döntés a következő időszakban is újbóli összetűzéseket eredményezhet a két ország, eddig se túl fényes kapcsolatában.

Emellett számos gazdaságot érintő hír jelent meg ebben a hónapban az ázsiai óriással kapcsolatban, mint például, hogy a Kínai Kommunista Párt elfogadta a következő öt évre szóló tervének vázlatát, amely egy 5000 szavas kommünikében jelent meg. A kínai vezetők kijelentették, hogy csökkentik az ország függőségét a külföldi csúcstechnológiától, és erősebb belső keresletet ösztönöznek, miközben az Egyesült Államokkal fennálló, fokozott kereskedelmi feszültségek jelentette „erős szeleknek” ellenállnak.

Ezenkívül friss gazdasági adatok is megjelentek, amelyekben az látszódik, hogy ázsiai ország éves GDP-növekedése 4,8%-ra mérséklődött, ami lassulást jelent a második negyedévben mért 5,2% után, de némileg meghaladja a várt 4,7%-ot.

De, ami a legérdemesebb hír egyértelműen ebben a hónapban, az nem más mint, hogy Donald Trump amerikai elnök Dél-Koreában fog találkozni Hszi Csin-pinggel, hogy a két ország kapcsolatáról, valamint Oroszországról és az ukrajnai konfliktusról egyeztessenek. Köztudott, hogy Kína egyértelműen Oroszország mögött áll, emiatt is szeretne tárgyalásokat folytatni, valamint Kína közreműködését szeretné kérni Oroszország ügyében az amerikai elnök. Viszont, hogy mi lesz ennek a találkozónak az eredménye az már csak a következő hónap hírfigyelőjében fog kiderülni, addig is izgatottan várjuk és követjük az ázsiai térség eseményeit.

Szerző: Fodor Balázs

Észak-Korea ünnepel: 80 éves a Koreai Munkapárt és új fegyverrendszerek

A Koreai Munkapárt október 10-én ünnepelte létrejöttének 80. évfordulóját. Az ünnepség természetesen nagy méreteket öltött, hiszen több helyszínen zajló rendezvénysorozatra került sor. Mind a Május 1. Stadionban, mind Phenján utcáin különféle zenés-táncos előadásokat, katonák pedig harcművészeti bemutatót tartottak, de a középpontban mégis a KNDK legújjabb fegyverei voltak. A katonai parádén ugyanis több olyan fegyvert mutattak be, amelyet eddig még nem láthatott a nyilvánosság. Ilyen volt például a Hwasong-11Ma megnevezésű hiperszonikus fegyver vagy az új Hwasong-20 nevű interkontinentális ballisztikus rakéta is. A KNDK szerint ezek a „legerősebb nukleáris fegyverrendszernek” minősülnek.

Az viszont megemlítendő, hogy sem Hszi Csin-ping, sem Vlagyimir Putyin nem voltak jelen az ünnepségen, bár a két ország, Kína és Oroszország is Észak-Korea legszorosabb szövetségesei közé tartoznak. A két vezető helyett viszont azok delegáltjai vettek részt az eseményen, mégpedig a kínai miniszterelnök, Li Csiang, valamint a korábbi orosz elnök, Dmitrij Medvegyev.

Észak-Korea sikeres rakéta tesztelést hajtott végre Donald Trump Dél-Koreába való érkezése idején. Ezzel nyilvánvalóan üzent az Amerikai Egyesült Államoknak, továbbá az észak-koreai Központi Katonai Bizottság alelnöke, Pak Dzsongcson ki is nyilatkozta, hogy „felelősségteljes feladatunk és kötelességünk, hogy folyamatosan megerősítsük a nukleáris harci készültséget”. Ennek ellenére Trump továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy egy bilaterális találkozóra kerüljön sor Kim Dzsongün, észak-koreai vezetővel, amíg a régióban tartózkodik az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozó miatt.

Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra

Dél-Korea az ENSZ-ben és a védelmi ipar élén

2025 szeptemberében Dél-Korea átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztját, és a Tanács egyik ülését a dél-koreai államfő, Lee Jae Myung elnök, fogja vezetni. A dél-koreai delegáció célja a tanács hatékonysága, a proaktív és eredményorientált működés, különöst tekintettel az olyan régiókra, mint Jemen, Szíria vagy Afganisztán, illetve az izraeli telepek.

Októberben az államfő bejelentette, hogy 2030-ra Dél-Korea célja, hogy a világ negyedik legnagyobb védelmi iparát akarja kiépíteni. Ezen cél elérésének érdekében az ország megemeli a védelemre szánt költségvetést. A technológiai önállóság érdekében a technológia, az alkatrészek és anyagok fejlesztése prioritást élvez, főleg a félvezetők terén. Az ország ipari erejét növeli a növekvő fegyver exportja is.

A külügyminiszter bejelentette, hogy Dél-Korea és az USA biztonsági megállapodást kötött illetve folynak a tárgyalások a dél-koreai védelmi kiadások növeléséről és az amerikai vámok csökkentéséről.

Október közepén a dél-koreai állampolgárok érdekében utazási tilalmat vezettek be Kambodzsa több részére, miután több dél-koreai állampolgár is eltűnt köszönhetően a kiberbűnözői hálózatoknak.

Összefoglalva Dél-Korea egyszerre veszi ki diplomáciai szerepét az ENSZ-ben, és radikálisan alakítja át a saját védelmi stratégiáját, miközben odafigyel az emberi és technológiai biztonság fenntartására. A fő kérdés az, hogy képes fenntartható módon eleget tenni a nemzetközi elvárásoknak, és közben biztosítani a saját helyét a változó globális katonai és gazdasági térben.

Szerző: Tekula Dóra

Új korszak kezdete Japánban: Takaichi hatalomra lépése és a geopolitikai önállósodás októbere

Japán számára az október történelmi és politikai értelemben is fordulópontot jelentett. A hónap elején megtartott Liberális Demokratikus Párt (LDP) elnökválasztásán Sanae Takaichi győzött, aki október 21-én az ország első női miniszterelnökeként lépett hivatalba. Takaichi miniszterelnök a nemzet biztonságát és a gazdaság újjáépítését nevezte meg fő prioritásként, ígéretet téve a védelmi költségvetés GDP-arányos 2%-ra emelésének előrehozására, valamint egy proaktív fiskális és beruházásösztönző politika bevezetésére.

Gazdasági téren a kormány októberi jelentése szerint mérsékelt növekedés indult el, különösen a digitális fejlesztések és a magánberuházások terén. Az infláció mérséklődése és az exportpiacok stabilizálódása óvatos optimizmusra adott okot, ugyanakkor a demográfiai hanyatlás és a munkaerőhiány továbbra is strukturális kihívást jelent.

Nemzetközi szinten Tokió aktív diplomáciai tevékenységet folytatott, mivel Donald Trump amerikai elnök tokiói látogatása során a felek az „aranykor” kezdetét hirdették a japán–amerikai kapcsolatokban, kiterjesztve együttműködésüket a ritkaföldfémek és a védelmi technológiák terén. Japán ugyanakkor elutasította az Egyesült Államok felhívását az orosz LNG-import azonnali leállítására, energiaszükségleteire hivatkozva.

Összességében Japán októbere a stabilitáskeresés és az önállóbb geopolitikai pozícióépítés jegyében telt, egy új korszak kezdetét vetítve előre Takaichi vezetésével.

Szerző: Harmath Barnabás

Japán első női miniszterelnöke, Abe Shinzō és Margaret Thatcher szellemi örököse?

Október 21-én megválasztásra került Japán első női miniszterelnöke, Takaichi Sanae. Japán új miniszterelnöke, Takaichi Sanae Margaret Thatcher-t tekinti egyik példaképének, ami kül- és gazdaságpolitikai attitűdjében is tükröződik.
Hasonlóan a volt brit miniszterelnökhöz, Takaichi is igyekszik erősíteni az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat, miközben határozottabban lép fel országának geopolitikai riválisával, ezúttal Kínával szemben.
Thatcherhez hasonlóan az ő feladata is a gazdaság élénkítése és a nemzet gazdasági önbizalmának visszaállítása, ám több ponton eltér brit elődjétől.
Míg Thatcher a piacliberalizációt és az állami szerepvállalás csökkentését hirdette, Takaichi inkább a nemzetvédelem, a biztonság és a gazdasági szuverenitás megerősítését helyezi előtérbe.
A kínai kapcsolatok terén pedig igyekszik elkerülni a nyílt konfrontációt, hangsúlyozva, hogy Kína Japán számára „egy fontos szomszéd”, és Japán törekedni fog egy „kölcsönös és stratégiai” kapcsolatra.
Emellett viszont bejelentette, hogy a 2027-re tervezett 2%-ra emelt hadsereg költségvetését 2026 márciusára fogja bevezetni.

Takaichi-t gyakran hívják a volt miniszterelnök Shinzō Abe protogéjának. Ha külpolitikailag inkább Thatcherre hasonlít, akkor gazdaságpolitikailag inkább Shinzo-ra. A gazdasági kérdésekben Takaichi jelezte, hogy kormánya a megélhetési költségek emelkedésének kezelését tekinti elsődleges feladatnak, és olyan intézkedéseket kíván bevezetni, amelyek nem járnak adóemeléssel.
Ennek részeként eltörölné az ideiglenes benzinadót, és visszavonná a korábban tervezett 20 000 jenes (kb. 130 USD) készpénzes támogatást, amely hozzájárult a kormányzó koalíció felsőházi többségének elvesztéséhez és elődje, Shigeru Ishiba lemondásához.

Takaichi Sanae tehát egyszerre Thatcher határozottságát és Abe gazdaságpolitikai pragmatizmusát igyekszik ötvözni.
Hogy mennyiben válik majd valóban „Ázsia Vasladyjévé”, vagy inkább Abenomics új korszakának megtestesítőjévé, azt az idő dönti el.

Szerző: Lázár Sebastian

Földrengés és folytatódó tüntetéshullám rázta meg a Fülöp-szigeteket októberben

2025 októberében a Fülöp-szigeteket egyszerre sújtotta természeti katasztrófa és társadalmi feszültségek. Október 10-én egy 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Mindanaó szigetét, amely súlyos károkat és legalább tizenegy halálos áldozatot követelt. Az epicentrum Sarangani tartomány közelében 59 kilométer mélyen volt. Szökőárriadót is kiadtak, ám később tényleges veszély hiányában visszavonták. Másnap egy 6,0-es utórengés is bekövetkezett.

Mindeközben országszerte újabb korrupcióellenes diáktüntetések zajlottak. A tiltakozások már szeptemberben kezdődtek, miután napvilágra került egy jelentés, amely kormányzati pénzekkel való visszaéléseket és szabálytalan közbeszerzéseket tárt fel. Októberre a megmozdulások több tízezres tömegeket mozgattak meg, jelezve, hogy a fiatalok bizalma megingott a vezetésben. Október 6-án mintegy 1 500 hallgató tüntetett a De La Salle University kampuszán, míg október 10-én már 15 ezren vonultak utcára a Fülöp-szigeteki Politechnikai Egyetem. Emellett a fővárosban, Manilában a október 21-én szintén nagyszabású tüntetést tartottak; a demonstrálók az átláthatóság hiányát és a hatalmon lévők visszaéléseit bírálták, különösen a 9 milliárd dollár értékű árvízvédelmi projektek körüli gyanús ügyeket. A megmozdulásban főként fiatalok, diákok és civil szervezetek vettek részt, akik „One Piece” zászlókat is vittek magukkal – ezzel jelezve csatlakozásukat a világszerte erősödő, Z-generáció által vezetett kormányellenes mozgalmakhoz. A tüntetés békésen zajlott, a résztvevők a politikai felelősségvállalást és a reformokat követelték.

Szerző: Sánta Mária

A thai nép gyászol

Október 24-én, pénteken 93 éves korában elhunyt Sirikit, Thaiföld korábbi királynéje. Sirikit több mint hat évtizedig volt a felesége Thaiföld leghosszabban trónon lévő uralkodójának, Bhumibol Adulyadej királynak, aki 2016-ban hunyt el. Négy gyermekük született, köztük a jelenlegi thai uralkodó, Maha Vajiralongkorn is, akinek 2019-es koronázásakor Siriket megkapta az anyakirálynői címet. Annak ellenére, hogy Thaiföld államformája 1932 óta a korábbi abszolút monarchia helyett alkotmányos monarchia, a királyi család még mindig nagy befolyással van a politikai, kulturális és vallási életre, a királyi család tagjait a mai napig sokan félistenként tisztelik. A királyné a thai monarchia egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki aktív szerepet vállalt a vidéki szegénység csökkentésében, a hagyományos kézművesség megőrzésében és a környezetvédelemben, emellett pedig nemzetközileg ismert divatikon volt a 60-as években. A thai emberek iránta való szeretetét tükrözi, hogy Thaiföldön a születésnapját (augusztus 12-ét) hivatalosan is Anyák Napjaként ünneplik. A thai nép által „a nemzet anyjaként” tisztelt királyné búcsúztatása nem csupán egy protokolláris esemény, a gyász hivatalosan egy évig tart, amely nagy hatással van a mindennapokra is. A kormánytisztviselőket, állami alkalmazottokat és köztisztviselőket egy évig gyászruha viselésére kérték, az embereket pedig 90 napig fekete vagy visszafogott árnyalatú öltözék viselésére ösztönzik. A legtöbb rendezvényt és szórakozató célú eseményt továbbra is megtartják, viszont a rendezőktől kérik a nemzeti gyászra tekintettel a tapintatosságot.

Szerző: Noémi Knipfer

Szerkeztő: Lázár Sebastian

A Távol-Kelet, 2025. október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A felvételi során egy önéletrajzot, egy motivációs levelet és egy rövid esszét szükséges megküldenetek 2025. október. 13. 23:59-ig a biztpolszakkoll@gmail.com  e-mail címre. Az esszétémák, illetve a kidolgozás szempontjai alább láthatók.

A benyújtandó dokumentumok formai követelményei: docx formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz. Az önéletrajz és a motivációs levél terjedelme maximum 1-1 oldal legyen.

A felvételi során egy rövid leíró esszét (minimum fél oldal) kell elkészítened, amelyet az önéletrajzzal és motivációs levéllel egy üzenetben, de mindenképp külön dokumentumban szeretnénk megkapni. Az elkészítés során ezekre figyelj:

Az alábbi 12 témakör egyikét válaszd!

A felhasznált forrásokra mindenképp hivatkozz! A hivatkozás formáját azonban nem kötjük meg, azt megteheted lábjegyzetben, végjegyzetben vagy hiperhivatkozással is. Legalább 3 forrást használj.

A véleményedre is kíváncsiak vagyunk, ne félj leírni!

Ha bármilyen kérdésed adódik az esszével kapcsolatban, a biztpolszakkoll@gmail.com címen tudsz segítséget kérni.

Az online fordulót  egy motivációs és egyben szakmai  beszélgetés követi, amely időpontjáról e-mailben tájékoztatjuk a pályázókat.

Idén a Biztonságpolitikai Szakkollégium minden kutatóműhelye külön esszétémát hirdet meg, amelyek közül választhatsz.

Közel-Kelet-műhely:

1. téma: Proxyháborúk kiéleződése: Irán és Izrael szerepe.
2. téma: Katonai modernizáció és növekvő védelmi kiadások a Perzsa-öböl államaiban.
3. téma: A Vörös-tengeri hajózás biztonsága.

Távol-Kelet-műhely:

1. téma: Tajvan védelme: regionális ügy vagy globális nagyhatalmi felelősség?
2. téma: Észak-Korea nukleáris fenyegetése: elrettentés vagy tárgyalás a járható út?
3. téma: Az ukrán-orosz front hadművészeti tanulságai az indo-csendes-óceáni térség potenciális háborúira.

Afrika-műhely:

1. A Wagner-csoport és az orosz befolyás növekedése a Száhel-övezetben.
2. Terrorizmus és államépítés: Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-Afrikában. A nigériai és a környező országok biztonságpolitikai dilemmái.
3. A Vörös-tenger és a Bab el-Mandeb-szoros stratégiai jelentősége.

Hadtörténelem-műhely:

1. Mutasd be a délszláv konfliktus különböző szakaszait, és a jelenlegi béketámogató missziók létrejöttét!
2. Vázold fel, hogyan szerezte meg az Orosz Föderáció a Krím-félszigetet 2014-ben!
3. Hasonlítsd össze az 1967-es Hatnapos, és az 1973-as Jom Kippuri háborút!

Jó munkát és sikeres pályázatot kívánunk mindenkinek!

A Diákbizottság

A Felvételi segédlet 2025. ősz bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Idén nyáron több német döntéshozó is Görögországba megy nyaralni. A politikusok az után döntöttek így, hogy megtudták, az országba 50 százalékkal kevesebb turista érkezik 2012-ben, mint az azt megelőző években – írja a Deutsche Welle.

A politikusok pusztán egyéni szolidaritásból utaznak a déli országba. A német döntéshozók a válság kirobbanása óta megszilárdult negatív előítéletek ellen is „fel szeretnék használni” nyaralásukat, szerintük a görögöknek látniuk kell azt, hogy a német politikusok a görög gazdaság fellendítése érdekében egyéni nyaralásaikkal is támogatni kívánják az országot, így sarkallva más német polgárokat is az utazásra.

Bár első pillantásra furcsának tűnhet a német politikusok kezdeményezése, mégis tény, hogy az idegenforgalom a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági tevékenységi terület az EU-ban, becslések szerint ez a szektor az EU GDP-jének több mint 10%-át és az összes munkahely kb. 12%-át biztosítja, így a válságból való kilábalás egyik záloga lehet. A görög gazdaság talpra állításának is az egyik fontos eleme az odalátogató turisták számának növelése, azonban a görög politikai viharok, amelyek az utcákon is lecsapódtak, sok ezer turistát bizonytalanítottak el.

A német politikusok pont ez ellen kívánnak tenni, és szeretnének jó példát mutatni. Az egyik Görögországba készülő politikus azonban megjegyezte: „persze nem úgy fogok körbejárni a szigeteken, hogy azt hangoztatom, én egy német politikus vagyok”.

Négyévente az EU vezetői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy uniós köntösbe bújtassák az olimpiai részvételt, és arra biztatnak, hogy az EU-tagállamok eredményeiket egységesen kezelve keljenek versenyre harmadik országokkal.

Az elmúlt olimpiák során is előszeretettel hangoztatták uniós vezetők a tagállamok által elért eredményeket. 2004-ben Romano Prodi a Bizottság akkori elnöke az EU- tagállamok által szerzett 82 aranyérmet közös uniós érdemnek nevezte. A 2008-as pekingi olimpia után Nicolas Sarkozy, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke az ötkarikás játékok során megszerzett uniós előnyről beszélt.

Egy uniós brosúra a Europe: The Cradle of the Olympic Movement, a 2012-es Londoni Olimpiai Játékok előtt számba veszi az EU, vagy ha jobban tetszik az uniós tagállamok eddigi és várható eredményeit. Az összefoglaló megjegyzi, hogy Európa az olimpiák bölcsője és, hogy „az ötkarikás játék végre visszatér a hazájába”. Az eddig megrendezett 30 olimpia közül ez lesz a 24. amelyet az EU 27 tagállamának egyikében rendeznek meg.

Nile Gardiner, a The Telegraph publicistája a témában írt véleményrovatában kifejti: az uniós vezetők hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a sportesemények inkább szólnak az egyéni és a nemzeti teljesítményekről, mint egy egységes „európai állam” eszményéről.

Európa és az unió számára rendkívül sok pozitív, főleg gazdasági hozadéka van egy, az öreg kontinensen megrendezett olimpiának, azonban az semmiképpen sem állítható, hogy ez lenne az az esemény, amely teret ad az uniós összetartozás érzésének. Az EU tájékoztató füzet szerint mindenesetre 108 érmet szerezne az a csapat, amely egységesen képviselné az Európai Uniót.

Egy friss Eurobarometer kutatásból kiderül, hogy az uniós polgárok féltik a személyes adataikat, és nem bíznak az online fizetési műveletekben. Ez a fajta bizonytalanság nem tesz jót az uniós gazdaságnak, ugyanis gátolja a nemzeti és határon átnyúló online vásárlások elterjedését.

Az online vásárlások a teljes uniós kiskereskedelmi forgalomnak mintegy 3%-át teszik ki, azonban a fogyasztói bizalmatlanság miatt csak nagyon lassan növekszik ez az ágazat. A Bizottság adatai szerint, ha például a fogyasztók bátrabban választanák a határon átnyúló internetes szolgáltatások adta lehetőségeket, akár 204 milliárd eurós összeget is megtakaríthatnának. Továbbá az internetes gazdaság minden megszüntetett nem internetes állás helyett 2,6 új online állást hoz létre.

Az Eurobarometer-felmérés szerint az internethasználók rendkívül aggályosnak ítélik a kiberbiztonság helyzetét: a válaszadók 89 százaléka tartózkodik a személyes adatok interneten történő közlésétől, 74%-uk véleménye szerint pedig az elmúlt évben megnőtt az esélye annak, hogy számítástechnikai bűnözés áldozatává váljanak. A netezők 29 százaléka nem mer az interneten online banki műveletet végezni vagy vásárolni. Persze az internetezők sem védik megfelelően adataikat, a felmérés arra is rámutat, hogy 53 százalékuk egyetlen online jelszavát sem változtatta meg az elmúlt évek során.

Magyarországon az uniós átlaghoz képest valamelyest rosszabb a helyzet, a magyarok csak 22 százaléka vásárol a neten – az uniós átlag 53 százalék – valamint csak 19 százalékuk fizet az internet segítségével, az uniós 48 százalékkal szemben.

A Bizottság a fogyasztói bizalom megteremtése érdekében már több kampányt is indított, azonban az EU továbbra is nagy lemaradásban van az IKT-szektorban, az uniós polgárok nem tudják kihasználni az internet adta lehetőségeiket. Az internethasználók tájékozatlansága pedig oda vezetett, hogy 12 százalékuk volt már online csalás szenvedő alanya, míg 8 százalékuk személyazonosság-lopás áldozatául esett.

A válság időszakában az EU nem engedheti, hogy ez a jövedelmező ágazat ilyen hátrányba kerüljön az unión belül, ezért a Bizottság 2015-ig megduplázná az internetes vásárlások számát.  Ezt azonban nehéz lesz megvalósítania a fogyasztói bizalom javítása nélkül, amelyben már a tagállamok felelőssége is igen nagy.

A gazdasági válság kirobbanása óta a hitelminősítők a nehéz helyzetben lévő országok mumusává váltak. Hétről hétre kerülnek országok bóvli kategóriába, miközben az unió minden erejével a gazdaság beindítására törekszik, azonban a rossz besorolások mellett egyre nehezebb talpon maradni.  A küzdelem bár heroikus, sziszifuszi is.

A nagy hitelminősítők, mint a Fitch Ratings, a Moody’s, vagy a Standard & Poor's az évek során egyre több támadást kaptak és kapnak azért, mert abban az esetben is leminősítenek egy-egy országot, amikor az éppen megszorításokat hajt végre.

A minősítők fent idézett nagy hármasát a válság óta érik kritikák, többek között azért, mert a krízis kirobbanása előtt még kiváló minősítést adtak az amerikai jelzálogpiaci válságot előidéző cégeknek, valamint azért is, mert az unió több válságban lévő országának „megnehezítik” azzal a helyzetét, hogy a stabilitására irányuló intézkedések ellenére is többször tovább rontják azok szuverén adós besorolását. A legnegatívabb nézetek szerint a nagy hitelminősítők irányítják a világ gazdaságát, hiszen döntéseikkel jelentősen meghatározzák egy-egy régió helyzetét.

Az EU intézményei évek óta próbálnak megoldást találni a problémára több-kevesebb sikerrel, mivel arra a Bizottság is igen korán ráeszmélt, hogy a hitelminősítők tevékenységükkel hozzájárultak a pénzügyi válság kialakulásához.

Korábban több „mentőötlet” is felmerült: egyes elképzelések szerint az európai hitelminősítők felügyeletét ellátó Európai Értékpapír-piaci Hatóság kezdeményezhette volna azon európai országok hitelminősítésének felfüggesztését, amelyek nemzetközi támogatásban részesülnek, illetve azokét, amelyek osztályozása növelné a piaci bizonytalanságot. Sokáig szerepelt a felvetések között egy uniós, konkurens hitelminősítő intézet létrehozása is, azonban ez az ötlet sem öltött hivatalos bizottsági javaslati formát. Az uniós jogalkotás eddig még falakba ütközött, ráadásul a legnagyobb hitelminősítők székhelyei nem az unió területén vannak: a gépezet így tehetetlen.

Az uniós intézmények azonban nem adják fel a küzdelmet. Az EP előtt heverő újabb jelentés szerint meg kellene határozni annak a menetrendjét is, hogy mikor hozzák nyilvánosságra az országok adósságbesorolását. A gazdasági szakbizottság olyan intézkedéseket sürget, amelyek csökkentenék a három nagy hitelminősítőtől való függést, és korlátoznák azt a hatást, amellyel a hitelminősítők egy-egy döntése befolyásolja a hitelhez jutás feltételeit.

Az unió lépéskényszerben van a hitelminősítőkkel szemben, mivel egyre több ország sodródik válságba, részben az egyre rosszabb minősítéseknek is köszönhetően.

Tanácsok kezdőknek és haladóknak útiokmányokról, biztonságról, alkoholról és cigarettáról, valamint hasznos telefonszámokról.

Június 8. és július 1. között szurkolók milliói érkeznek Lengyelországba és Ukrajnába, szurkolni, bulizni, vagyis jól érezni magukat.

Nem árt tudni, hogy ha magyar állampolgárként érkezünk ezekbe az országokba, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak, valamint, hogy mire figyeljünk annak érdekében, hogy ne váljon rémálommá a 2012-es EB. Ne gondoljuk, hogy csak a vandál szurkolók kerülhetnek nehéz helyzetekbe.

Fontos tudnunk, hogy a magyar állampolgárok érvényes személyi igazolványukkal is beutazhatnak Lengyelországba (nem kell útlevél), azonban Ukrajnába útlevél szükséges. Ezt akkor se felejtsük el, ha például egyik helyszínről a másikra, Lengyelországból Ukrajnába utazunk. Indulás előtt tehát nézzük meg jól a lejárati dátumokat utazási okmányainkon, ugyanis könnyen kárba veszhet a megvásárolt jegyünk.

A másik „okmány”, amiről érdemes gondoskodnia a felkészült sportrajongónak, az Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely Lengyelországban (sajnos Ukrajnában nem) feljogosítja használóját az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére. A kártyát ingyenesen igényelheti az, aki biztosítással rendelkezik Magyarországon. Ha valakit baleset ér, a kártyával felvértezve biztos lehet abban, hogy ugyanabban az ellátásban részesülhet, mint a lengyel állampolgárok.

A lengyel és az ukrán nagykövetségek honlapjai is figyelmeztetnek arra, hogy az EB ideje alatt elszaporodhatnak a bűncselekmények az országokban, így a szurkolóknak fokozottan kell figyelniük okmányaikra, értékeikre. Javasolt, hogy a szurkolók ne is vigyék magukkal útlevelüket, személyijüket a meccsekre, csak annak fénymásolatát hordják maguknál a zsúfolt helyeken.

Az alkohol és dohánytermékek be- és kivitelével is vigyázni kell. Lengyelországgal kapcsolatban könnyebb a helyzet, mivel uniós országról van szó, így egységes szabályok vonatkoznak arra, hogy pontosan mennyi alkohol és dohányterméket vihetünk be – azaz milyen mennyiség nem minősül még kereskedelmi mennyiségnek. (800 db cigaretta, 110 liter sör, bor és pezsgő együttesen 90 litert, alkoholtermékből 10 liter stb.) Ukrajnába kisebb mennyiséget lehet csak bevinni (200 db cigaretta, 1 liter égetett szesz, 2 liter bor, 5 liter sör.) Azonban arra is figyeljünk, hogy Ukrajnából Magyarországra  autóval már csak személyenként 2 doboz cigaretta hozható be vámmentesen.

Az sem mindegy, hogy a bevitt alkoholtermékeket hol fogyasztja el az ember. Lengyelországban és Ukrajnákban is tilos az utcákon, parkokban és egyéb nyilvános helyeken alkohol tartalmú italokat fogyasztani, a szabályok megszegése súlyos büntetést vonhat maga után. (Figyelem, az utcai vizeléssel is ez a helyzet.) Ha valaki a stadionokba szeretné bevinni az alkoholt, kár megpakolni a bőröndjét, ugyanis egyik stadion lelátójára sem lehet bevinni italt, és az ittas személyek beléptetését is megtagadhatják a bejáratnál.

Ha mégis baj történne az Európai Unió segélyhívó számát, a 112-es telefonszámot, valamint az EB ideje alatt működő fogyasztói információs forródrót egyikét (800 007 707, +48 228 27 5474) lehet feltárcsázni. Továbbá a két országban működő magyar nagykövetségekhez is bátran fordulhatunk.

Túl sok életet követelnek a dohányzás okozta betegségek és szövődmények, így az unió „bekeményít”.

John Dalli uniós biztos februári EP-felszólalásában világított rá arra, hogy a cigaretták csomagolása jelenleg túlságosan színes és érdekes, túl figyelemfelkeltő. Véleménye szerint ezeknek a dobozoknak sokkal egyszerűbbnek kellene lenniük, azt kellene sugározniuk, hogy a termék, ami bennük van, súlyosan károsítja az egészséget. (A súlyos egészségkárosító hatások esetén pedig senkinek sem a szivárványszínek jutnak az eszébe.)

A Bizottság szeretné kötelezővé tenni nagy, figyelmeztető piktogramok feltüntetését a dobozokon. Mi több, a szabályozás a tervek szerint minden dohányterméknek egyszerű csomagolást írna elő, a dobozon pedig egységes betűtípussal kellene feltüntetni a cigaretta márkáját. A márka kis helyet kapna a dobozon, a felületet inkább a felhívó figyelmeztetések uralnák.

Az Európai Bizottság régóta fáradozik azon, hogy visszaszorítsa a dohánytermékek fogyasztását, ugyanis a dohányzás egészségügyi „ára” igen magas; évente az unióban 700 ezer idő előtti elhalálozáshoz vezet.

A Dohányzásmentes Világnap apropóján kiadott legfrissebb felmérések szerint az uniós polgárok nem is bánnák igazán ezeket a változtatásokat, mivel a polgárok átlagosan 60%-a támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy a dohánytermékek kevésbé legyenek feltűnőek és vonzóak.

Azonban az éremnek két oldala van: míg a polgárok több mint fele kiáll bizonyos intézkedések mellett, a statisztikák azt mutatják, hogy a cselekvés, azaz a leszokás mellett már kevesebben döntenek. 2009-hez képes csak kis mértékben csökkent az unióban a dohányosok száma, és az elszívott cigaretták aránya is csak kissé mérséklődött. Így valószínű, hogy a kevésbé színes dobozokat is sokan a kezükbe fogják venni.

Mindenesetre nincs könnyű helyzetben a Bizottság, mivel rendkívül nehéz a leszokásra motiválni a dohányosokat úgy, hogy a nagy dohánygyárak is folyamatosan versenyben vannak a fogyasztókért.

A Dohánymentes Világnap alkalmából készített felmérés itt olvasható.

Egyre magasabbra ível az európai filmgyártás csillaga: az unió 2014–2020 között 900 millió eurót szán a filmgyártás támogatására.

Az idei Cannes-i filmfesztiválon az unió által támogatott filmek közül 18 is bekerült az Arany-Pálmáért folytatott versenybe. Az európai filmek az Oscar-gálán is nagy sikert arattak, a 17000 eurónyi támogatásban részesült „A némafilmes” öt, az 1,5 millió euróval támogatott „A Vaslady” két Oscar-díjat is bezsebelt. Az Európai Bizottság MEDIA programja keretében 1991 óta 1,6 milliárd eurót fordítottak a film, a forgalmazás, a képzés, valamint az innováció fejlesztésére.

Ne ijedjünk meg, nem indul be a sikerek hatására a brüsszeli filmgyártás, és az uniós vezetők sem fognak feltűnni a filmekben, de a Bizottság a következő 7 éves programozási időszakban továbbra is jelentős összegeket kíván az európai filmekbe fektetni, pontosan 900 millió eurót. Persze a költségvetési tárgyalások még folytamban vannak, így a bizottsági elképzelésekhez nyilván a tagállamoknak is lesz egy-két szava.

A filmgyártás ilyen nagyvonalú támogatása a válságban akár úri hóbortnak is tűnhet, de az Európai Bizottság szerint a kultúra lehet a válságból való kilábalás egyik húzóágazata, és az európai filmsikerek nagy szerepet kaphatnak a gazdaságélénkítésben.

A Cannes-i filmmustra május 27-ig tart, szorítsunk a „saját” filmjeinkért.
 

Május 15-én este a világsajtó visszafojtott lélegzettel várta, hogy Francois Hollande francia elnök puszit vált- e Angela Merkel német kancellárral. A puszi elmaradt.

Miután Francois Hollande elfoglalta elnöki hivatalát, első útja Németországba vezetett. Az út szimbolikus jelentőséggel bírt, mivel a francia választások után a közvélemény azt találgatta, hogy vajon hova vezet az elnök első útja, hiszen az erős francia-német tengely fenntartása fontos az Európai Unió jövője szempontjából.

A baloldali Francois Hollande győzelme után felvetődött, hogyan léphet majd elődje, Nicolas Sarkozy nyomdokaiba, aki híresen jó viszonyt ápolt Angela Merkel kancellárral. Hollande tehát mindent megtett a jó kapcsolat megőrzése érdekében. Az elnöki beiktatás napján azonnal a kancellárhoz utazott, mint ismert, még egy villámcsapás sem tarthatta vissza (aki hisz a vészjósló jelekben, akár ebbe is beleláthat valamit).

Azonban Angela Merkel nem várta ölelő karokkal politikustársát, míg korábban Sarkozy elnök mindig kapott a kancellári puszikból. Fel is szisszent a világsajtó: ez a viszony már kevésbé baráti.

Persze mi nem vonnánk le messzemenő következtetéseket ebből az egy mozzanatból. Először is, a két vezető most találkozott először, úgyhogy várjuk ki a végét...

Másodszor a felek sok kérdésben egyezségre jutottak. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták, tudják, a két ország közötti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik majd munkájukat. Kiemelték azt is, hogy nincsenek köztük olyan nagy nézetkülönbségek, mint ahogyan azt a sajtó tálalja.

Puszi ide vagy oda, mi bízunk abban, hogy Európa megnyugodhat, a német-francia tengely továbbra is erős marad

Ha valaki kíváncsi a puszik történetére, itt megnézheti.

Az uniós statisztika fekete hónapja volt 2010 januárja, amikor kiderült, hogy a csőd felé száguldó Görögország nem közölt pontos adatokat gazdaságának valós állapotáról, megvezetve ezzel egész Európát. Ma már az unió mindent megtesz, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.

Az EUobserver hírportál emlékeztet arra, hogy a tagállamok korábban az Eurostat elől eltitkolhatták valós statisztikai adataikat. Sőt mi több, a korábbi lazább állapotokat jelzi, hogy a 90-es évek végén Németország nyomást gyakorolhatott az Eurostatra, adjon zöld utat az olasz deficit ellenére is az ország euróövezethez való csatlakozásához – derült ki a Der Spiegel hétfői összeállításából.

A válság előtt a gazdasági adatok összegyűjtésére, közlésére finoman szólva sem fektettek túl nagy hangsúlyt. Walter Radermacher az uniós statisztikai hivatal vezetőjének hétfői (május 7.) európai parlamenti beszédéből az is kiderült, hogy korábban minimális kapacitással dolgoztak a hivatalban. A fejlődést érzékeltetve elmondta: a 90-es években két-három ember foglalkozott a gazdasági adatokkal, ma már egy 900 fős részleg kezeli ezt. Rámutatott arra is, hogy korábban hiányzott a folyamatokból a kontroll. Azonban a hibákból tanulva, az Eurostat ma már ellenőrzi a tagállamok által közölt adatokat.

Az EU a válság kirobbanása után levonta a tanulságot: a statisztikák kezelése nem lehet pusztán nemzetállami hatáskör. Általánosan kialakult vélemény, hogy ha a görög kormány nem szépített volna gazdasági mutatóin, az unió gyorsabban be tudott volna avatkozni, nem lett volna szükség gyors tűzoltásra.

Az uniós szintű statisztika több kihívással is küzdött az elmúlt években. Az egyik problémát, az erőforrás hiányát már sikerült orvosolni, azonban az egyes országok eltérő statisztikai módszereit már nehezebb közelíteni egymáshoz.

Az Európai Bizottság a koherensebb és megbízhatóbb nemzeti adatok előállítása érdekében komoly statisztikai szigorításokat helyezett kilátásba, elszámoltathatóbb és átláthatóbb módszereket kíván kialakítani. A cél az, hogy ne fordulhassanak elő olyan „stiklik”, mint korábban, mivel a befektetői bizalmat is csak a megbízható adatok szolgáltatásával lehet visszanyerni.

Biztosítani szeretnénk, hogy soha többé ne fordulhasson elő, hogy a politika befolyásolja a statisztikát - nyilatkozta még áprilisban Algirdas Semeta uniós biztos a szigorúbb intézkedésekkel kapcsolatban.

Az elhúzódó válság következtében és a tagállami megszorítások láttán képmutató magatartásnak tűnne, ha az uniós bürokrácia nem törekedne saját kiadásainak csökkentésére. Az uniós vezetők ezt felismerve takarékoskodásba kezdtek, és igyekeznek minél nagyobbat húzni azon a bizonyos nadrágszíjon.

Az Európai Bizottság még január végén felszólította az Európai Unió központi intézményeit, hogy jövő évi költségvetésük tervezésekor tanúsítsanak maximális önmérsékletet. Itt kell megjegyezni, hogy az intézmények működési költsége 2010-ben a teljes EU-költségvetés kevesebb mint 6 százaléka volt, és ennek mindössze felét tették ki a bérek.

Az EP ennek megfelelően el is fogadott egy jelentést, amely kimondja, hogy jövőre reálértékben nem nőhet az EP intézményi költségvetése, és meg kell vizsgálni, milyen további takarékossági lehetőségek állnak rendelkezésre. Mi több, az EP jogi szakbizottsága előző héten fogadta el azt a javaslatot, amely előírná az eurokraták fizetésének csökkentését, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a fizetett utazások költségének mérséklését is.

A Bizottság, valamint az EP legfrissebb javaslatai kapcsán azonban felvetődött az a kérdés, hogy meddig lehet úgy csökkenteni a kiadásokat, hogy az még ne menjen a munka rovására, meddig nem érzi meg az uniós gépezet a forráselvonást. A Parlament fent említett szakbizottsága is felhívta arra a figyelmet, hogy nem hajthatnak végre felülről irányított leépítéseket, hiszen az károsan hatna az intézmények működésére. Ezért az, hogy az intézmények hol szorítanak jobban saját költségvetésükön, rájuk van bízva.

Szegény eurokratákra manapság amúgy is rájár a rúd, a European Voice csütörtöki számában számolt be arról, hogy az uniós bürokratákat Brüsszelben egyre több atrocitás éri a munkájuk miatt.

Hogyan kerülnek kalózok az Európai Parlamentbe? A válasz igen egyszerű: az európai parlamenti választások révén. Az EU országaiban működő kalózpártok a közelmúltban fórumot tartottak Prágában, ahol elhatározták, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokon egységes pártként indulnak.  

Első hallásra a kezdeményezés jól megszervezett poénnak tűnhet, csakhogy nem az. A kalózpártok valóban léteznek. Sőt, felmérések szerint körülbelül ötven országban vannak jelen, még Fehéroroszországban és Tunéziában is, valamint Máltát kivéve az összes uniós tagállamban működnek.

De mitől kalóz egy párt? A kalózpártok „őse” 2006-ban jött létre Svédországban, megnevezése a „Pirate Bay” internetes fájl-letöltési portál nevéből származik. Alapítója Rick Falkvinge a mai napig meghatározza a „kalózok” értékrendjét. A kalózpártok fő célkitűzése megőrizni az internet szabadságát és megakadályozni az ACTA életbelépését. Küldetésüknek tekintik az információs önrendelkezés, a magánszféra, a tudás és kultúra szabad használatának megvédését.

Sok országban a kalózpártok támogatottsága a kisebb politikai erőkhöz hasonló, a német kalózpárt például jelenleg 13 százalékon áll, Ausztriában pedig a legutóbbi tiroli helyhatósági választásokon a kalózpárt egyik képviselője bejutott a városi tanácsba. Magyarországon is aktívan működik a mozgalom, de egyelőre nem pártként.

A  prágai fórumon a kalózpártok úgy döntöttek, hogy ezentúl még aktívabban részt kívánnak venni a politika alakításában és minden államban arra fognak törekedni, hogy elfogadott politikai csoportosulásként tartsák őket számon.

A párt ambiciózus törekvéseit elnézve elképzelhető, hogy 2014-ben az európai parlamenti szavazólapra a Kalózpárt neve is felkerül majd.

Az Európai Bizottság jövőképe szerint életünket hamarosan behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak és - így segítik a mindennapi életünket. De biztonságos-e ez a jövő?

A Bizottság első pillantásra kissé utópisztikus jövőképe szerint egy reggeli egyetemi óra elmaradása esetén a diákok nyugodtan aludhatnának tovább az egymással kommunikáló tárgyaknak köszönhetően. Egy példa szerint, ha az egyetemi tanár megbetegedne, jelezné az egyetemnek, amely automatikus üzenetet küldene a diákok internettel összekapcsolt tárgyainak, így például a tanuló elektronikus naptárának, ami észlelné, hogy az óra elmaradása miatt egy-két órával többet lehet aludni. A naptár ezt jelezné az ébresztőórának, ami ezért később keltene, de a kávéfőző programja is később indulna el.

Egy másik, egyszerűbb példa alapján az autóbalesetnél az autó jelezne a legközelebbi kórháznak, ez pedig a balesetet szenvedett jármű által kibocsátott koordinátákra azonnal mentőt küldhetne. A többi autó is jelezne az utasának út közben, hogy kerülje el a baleset helyszínét, így a dugók kialakulását is meg lehetne előzni.

Ez az elképzelés az „Internet of things”, amit magyarra „tárgyak internetének” fordítanak, de talán könnyebben érthető, ha az internet segítségével kommunikáló tárgyakra gondolunk.

Ha belegondolunk, hogy egy ideje léteznek olyan hűtők, amelyek elküldik a bevásárló listát a telefonunkra, valamint a legmodernebb GPS-ek már tudatosan elkerülik a dugókat és az útépítési munkákat, már nem is hangzik olyan utópisztikusnak a Bizottság terve.

A Bizottság adatai szerint egy átlagos polgár ma legalább két olyan tárggyal rendelkezik, amely csatlakozik az internethez, azonban ez a szám 2015-ig várhatóan hétre – világszinten összesen 25 milliárdra – fog nőni, 2020-ra pedig akár kétszer ennyi, 50 milliárd is lehet. Az sem elhanyagolandó - az érvelés szerint -, hogy a kommunikáló eszközök ipara több millió új munkahelyet teremtene az unióban.

Kétségtelen tehát, hogy a jövő a tárgyak hálózati kommunikációjában rejlik, azonban a Bizottság felhívja a figyelmet a kezdeményezés „árnyoldalaira” is, mivel sok, – főleg adatvédelmi – aggályt is felvet az elképzelés. Azáltal, hogy az életünket behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak, sokkal kiszolgáltatottabbá válhatunk az internetes bűncselekményeknek is. Mindemellett szinte minden lépésünket követhetik a technikai eszközök.

A Bizottság ezen megfontolások alapján indít konzultációt arról, hogy hogyan lehet ezt a kényelmesebb jövőt biztonságosabbá is tenni. A jövő közelebb van, mint gondolnánk…

Goran Bregovic elismert szerb-horvát zeneszerző elkészítette az Örömóda folklór változatát. Bregovic, aki a balkáni cigányzenét világszerte népszerűvé és elismertté tette, Boris Tadic szerbiai elnökválasztási kampányárára készítette el az újszerű feldolgozását.

A zene, ami itt hallgatható meg, sokkal könnyedebb és vidámabb lett az eredeti változatnál. Mondhatni, elkészült az Örömóda „bulizós” változata, amely a trombita és a harmonika különleges hangzására épül, valamint érződik, hogy Bregovic feldolgozásai a lakodalmas zenéből táplálkoznak.

Nem véletlen, hogy éppen az Örömódára esett a választás, ugyanis Szerbia márciusban uniós tagjelölt státuszt kapott, és akár már októberben megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Az sem véletlen, hogy nem a szöveg szerb fordításával rukkolnak elő a zenészek, hanem inkább az újszerű zene erejével próbálnak hatást gyakorolni az emberekre.

Az Örömódának, ugyanis nincsenek hivatalos tagállami fordításai, a közös nyelv a dallam; Beethoven IX. szimfóniája. Bregovic ezt a közös nyelvet használta föl az unió népszerűsítésére – csak egy kicsit átértelmezve.

Nekünk nagyon tetszik a végeredmény. Jó zenehallgatást!