Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2024. június 26-án döntött a tudományos címek és fokozatok odaítéléséről. Ennek eredményeként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) oktatói közössége négy docenssel bővült: Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya, dr. Pólin Irén, dr. Kolozsvári István és dr. Hadnagy István tett eleget a követelményeknek.
A docensi cím a felsőoktatási intézményekben elnyerhető tudományos rang. Először a felsőoktatási intézmény tudományos tanácsa értékeli, hogy a jelölt megfelel-e a docensi cím követelményeinek. Ha a tanács úgy ítéli meg, hogy a jelölt alkalmas, javaslatot tesz Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának a cím odaítélésére.
Ukrajnában a docensi cím megszerzésének feltétele a doktori vagy kandidátusi fokozat megléte, továbbá legalább középfokú (B2) szintű nyelvvizsga idegen nyelvből, valamint legalább öt év szakmai tapasztalat a felsőoktatásban. Emellett szükségesek önálló tudományos eredmények, elismert publikációk az adott szakterületen, és legalább egy tanulmány megjelenése Scopus vagy Web of Science (WoS) által indexált folyóiratban. Továbbá elvárás a rendszeres részvétel pedagógiai és szakmai továbbképzéseken, kiegészítve nemzetközi mobilitási tapasztalatokkal. A docensi cím odaítélésének végső feltétele, hogy a jelölt nyilvános bemutató előadást tartson az intézményben.
Szamborovszkyné dr. Nagy IbolyaSzamborovszkyné dr. Nagy Ibolya 2011-ben szerzett PhD-fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Kelet-Európa XIX–XX. századi Története Doktori Programban történelemtudományok szakterületen. Disszertációjának témája: Oktatáspolitika és történelemtanítás a Szovjetunióban és Ukrajnában (1945–2010). Kutatási területéhez tartozik a Szovjetunió társadalomtörténete 1945–1991 között (azon belül oktatáspolitika és az iskolai történelemtanítás története és azok kárpátaljai vonatkozásai), az iskolai történelemtankönyvek tartalmi és didaktikai kérdései, valamint a szovjet egyházpolitika és a kárpátaljai reformátusok története 1945–1991 között. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátajai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója, továbbá a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docenseként tevékenykedik. Egy Scopus-adatbázisban indexált tanulmány, négy B kategóriás ukrajnai szakfolyóiratban megjelent publikáció szerzője és társszerzője, emellett négy monográfia is az ő nevéhez fűződik. Ezenkívül ötletgazdája és egyben szerzője a kárpátaljai magyar iskolákban használt háromkötetes Magyar nép története című tankönyvcsaládnak.
Dr. Pólin IrénDr. Pólin Irén 2012-ben szerezte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot a Harkivi Agrártudományi Akadémián. Disszertációjának témája Az orvosi citromfű és a kerti izsóp termesztéstechnológiáinak sajátosságai a kárpátaljai síkság területén. Kutatási területéhez tartozik a gyógynövényismeret, a farmakognózia és a gyógynövénytermesztés. 2003-tól a Gödöllői Szent István Egyetem kertészmérnöki szak kihelyezett tagozatának oktatója, 2012-től annak (jelenleg Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) tagozatvezetője. Kiemelkedő munkája elismeréseként 2016-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara oklevéllel tüntette ki. Jelenleg a II. RF KMF Biológia és Kémia Tanszékének docense. Három ukrajnai szakfolyóiratban megjelent tanulmánnyal, egy WoS-ban jegyzett publikációval, több mint negyven magyarországi és hazai szakcikkel, egy monográfiával, továbbá 3 szabadalmi joggal rendelkezik.
Dr. Kolozsvári IstvánDr. Kolozsvári István 2017-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Hidrobiológia Doktori Programján. PhD-értekezésének témája: A Tisza szitakötő-faunájának jellemzése a Tiszaújlak és Huszt közötti szakaszon. Kutatási területéhez a hidrobiológia és a hidroökológia tartozik. Öt WoS és Scopus adatbázisban indexált tanulmány, négy B kategóriás ukrajnai szakfolyóiratban megjelent publikáció, valamint három monográfia és számos egyéb hazai és külföldi szakfolyóiratban közölt publikáció is a nevéhez fűződik, szerzőként és társszerzőként egyaránt. 2017-ben a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács a kutatómunkában elért eredményekért élettudományok kategóriában oklevélben részesítette. 2016-tól a Rákóczi-főiskola Fodor István Természettudományi Kutatóközpontjának vezetője, továbbá a Biológia és Kémia Tanszék docense.
Dr. Hadnagy IstvánDr. Hadnagy István 2021-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskolája Tájvédelem és Éghajlat Doktori Programján. Disszertációjának témája: A felszín közeli szélmező energetikai jellemzése Kárpátalján. Kutatási területéhez tartozik az ökológia, a természetvédelem és a környezetvédelem. Szerzője vagy társzerzője három monográfiának és több mint negyven tudományos közleménynek, amelyből négy tanulmány ukrajnai szakfolyóiratban jelent meg, hat publikációját pedig a Scopus vagy a Web of Science adatbázisa is jegyez. 2019-ben a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács oklevéllel ismerte el az élettudományok kategóriában végzett kutatómunkájának eredményeit. 2007-től a Rákóczi-főiskola oktatója, 2021-től a Biológia és Kémia Tanszék docenseként tevékenykedik.
Mivel mindannyian teljesítették a követelményeket, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága odaítélte számukra a docensi címet. Az új docensek a Rákóczi-főiskola tudományos tanácsának augusztus 27-i ülésén vehették át okleveleiket.
Gratulálunk a szakmai eredményekhez, további sikereket kívánunk!
Pallay Katalin,
Kárpátalja.ma
The post Négy docenssel gazdagodott a Rákóczi-főiskola oktatóinak köre appeared first on Kárpátalja.ma.
Magyarország számára továbbra is a magyar gazdák érdeke az első, ezért a magyar kormány továbbra is fenntartja az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Magyarország elismeri Ukrajna mezőgazdasági törekvéseit, de ezek nem mehetnek a magyar agrárgazdaság kárára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki Kijevben tárgyalt Tarasz Viszockijjal, Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériumának ügyvivőjével az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.
A közleményben azt írták: a miniszter a találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban kialakult párbeszéd a magyar és az ukrán agrártárca között stabilizálódott. Nem lehet olyan probléma, amelyet ne tudnának megbeszélni, a kihívásokra a jó válaszokat közösen tudják ugyanis megadni.
Az egyeztetésen a szélsőséges időjárás és a szárazság okozta nehézségek is szóba kerültek. A gabona és olajos magvak tekintetében az aszály miatt kevesebb lesz az ukrán termés a tavalyinál. A 2021-es év rekord év volt Ukrajnában, de ehhez képest az idei számok 30 százalékos csökkenést mutatnak – áll a közleményben.
Nagy István felidézte, hogy a háború kitörését követően az ukrán gabonaexport súlyos zavarokkal küzdött, a tengeri transzport ellehetetlenült. Az Európai Unió Szolidaritási Sávok létesítésével megteremtette a lehetőségét annak, hogy az ukrán termékek szárazföldön eljussanak a hagyományos piacaikra, de a gabona ehelyett Európában rekedt, jelentős kihívások elé állítva az európai termelőket. Az elmúlt időszak alatt helyreálltak Ukrajna fekete-tengeri szállítási útvonalai és az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka már ismét tengeri úton kerül kiszállításra a korábbi főbb célországaikba – tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, az ukrán gabona visszatalálása a hagyományos piacaira a biztonságot szolgálja, és azt, hogy az európai belső piacon se legyen zavar. Ahogy korábban, most is minden szem gabonára szükség van, csak meg kell találni a helyét – hangsúlyozta a miniszter a közlemény szerint.
Kifejtette, a Brüsszel által bevezetett autonóm kereskedelem liberalizációs intézkedés (ATM) 2025. június 5-én lejár, ezért addig az uniónak megnyugtató és hosszú távú megoldást kell találnia az ukrán mezőgazdasági termékek okozta kihívásokra. A tárcavezető hozzáfűzte, hazánk számára a magyar gazdák érdeke a legfontosabb, mert ők biztosítják a mindennapi kenyeret, éppen ezért az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat továbbra is fenntartja, de a tranzit szállítmányokat, ahogy eddig, ezután is engedélyezzük – áll a közleményben.
A találkozón Nagy István hivatalos látogatásra hívta Magyarországra Tarasz Viszockij miniszteri ügyvivőt, és arra is megkérte, hogy vegyen részt egy, a hazánk által elnökölt uniós agrártanács ülésen is – tájékoztatott az AM.
Forrás: MTI
Nyitókép forrása: kormány.hu/Pelsőczy Csaba
The post Magyar-ukrán agrárminiszteri találkozó volt Kijevben appeared first on Kárpátalja.ma.
A világ egyik legkülönlegesebb és legértékesebb méze, a manukaméz nemcsak gasztronómiai különlegesség, hanem egy fontos összetevő a természetes gyógyászatban is.
A tápanyagokban gazdag manukaméz egy különleges mézfajta, melyet manukafa virágának nektárjából gyűjtenek a méhcsaládok Új-Zéland és Ausztrália bizonyos területein. Sok ősi kultúra mítoszt és varázslatot tulajdonított sebgyógyító tulajdonságainak – írja a National Geographic.
„A méz természetes módon segíti a testünket, hogy saját erejével küzdjön” – mutatott rá Ferhat Ozturk, a texasi San Antonió-i Egyetem docense, akinek a kutatási területe a méz gyógyászati előnyeinek vizsgálata. Szerinte a méz nem csupán élelmiszer, hanem egy tápláló gyógyszerészeti szer. A gyógyító vegyületei csökkentik bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét.
Azonban nem minden méz egyforma a piacon. „A helyi méhészek által készített méznek legalább ötször nagyobb az antimikrobiális potenciálja, mint a bolti méznek” – hívta fel a figyelmet Ozturk.
Scott McArt, a Cornell Egyetem docense szerint az egyik legjobb antimikrobiális méznek az új-zélandi manukaméz számít. Ez annak köszönhető, hogy ez a mézfajta egyedülállóan magas alkaloidszinttel rendelkezik, különösen a metilglioxál (MGO) nevű vegyülettel, amely a mézet orvosi szempontból is elsőrangú anyaggá teszi.
Bár sokan fogyasztják ezt a drága mézet annak egészségügyi előnyei miatt, „a tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a magas MGO-tartalmú manukaméz fogyasztása egészségileg előnyös az emberek számára, jelenleg nem olyan erősek, mint a sebkezelés terén nyújtott pozitív hatásai” – tette hozzá McArt.
Miután sokan úgy vélik, a méz minden problémára gyógyír, valószínűtlen, hogy a méz egészségügyi alkalmazásairól szóló pletykák valaha is elcsitulnának.Ha mégis egy finom üveg mézzel készülünk átvészelni a következő betegséget, Ozturk azt javasolja, hogy helyi méhészektől származó mézet válasszunk.
„A méz olyan dolog, amely évezredek óta minden civilizációnak előnyös volt a Földön. Így még rengeteg tanulnivaló van a mézről” – mutatott rá a kutató.
Forrás: hirado.hu
The post A mézek királya, a manukaméz appeared first on Kárpátalja.ma.
Újabb kárpátaljai védő életét követelte az orosz–ukrán háború. A csatatéren vesztette életét Vitalij Szimcsisin – közölte a Nagybereznai kistérség a Facebook-oldalán.
A 46 éves katona augusztus 24-én halt meg harci küldetés teljesítése közben a Donyecki régióban.
Vitalij Szimcsisint felesége, gyermekei és unokái gyászolják.
Temetésének helyszínéről és időpontjáról később közölnek információt.
Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak.
The post Ungvári járási katona esett el a fronton appeared first on Kárpátalja.ma.
A Zakarpattyaoblenergo megyei áramszolgáltató közzétette a pénteki óránkénti áramszünetek ütemtervét.
Pénteken 5-8 órányi áramkimaradásra számíthatunk.
Az ütemterveket az Ukrenerho állami áramszolgáltató diszpécserének utasítására alkalmazzák.
Az óránkénti áramkimaradások ütemterveit a Zakarpattyaoblenerho oldalán tekinthetik meg.
The post Az augusztus 30-ai áramkimaradásokról appeared first on Kárpátalja.ma.