A nyári időszakban is sok néző volt kíváncsi a Savannah Bellydance Night rendezvényére, az augusztusi műsoron is lelkes nézőközönség gyűlt össze.
Balogh Cecilia szervezésében minden hónapban hastáncosok és vendég fellépők ( énekesek, muzsikusok-zenészek ) gyűlnek össze a Lalibela Etiópiai Étteremben, hogy közösen a bamakói sérült gyermekeknek segítsenek műsorukkal,fellépésükkel.
Az augusztusi esten a török zene világából hozott egy kis szeletet Pavlovits Dávid gitárművész ,aki duettet adott elő Nagy Andrea csellistával a Muhtesem Yüzyil (Szulejman) című világhírű sorozatból, valamint a török énekes, Ayla Celik egy dalát- természetesen hastáncosok kíséretében.
Vastapsot kapott Oláh Sándor operaénekes-tenor, akinek részvétele nagy megtiszteltetés volt-szintén először vett részt ezen a jótékonysági esten.
Vendégművészként ismét fellépett Schönléber Apollónia egy operett-musical válogatással és Varga Gábor Vilmos ismert táncdalokkal - műsor végén még a közönséget is megtáncoltatták.
Következő Savannah Bellydance Night a Lalibela Etiópiai Étteremben ( 1066 Budapest, Jókai utca 40. ) szeptember 16-án szombaton lesz, ismét nagyszerű vendég előadókkal.
Helyfoglalás ajánlott, az alábbi elérhetőségeken:
Balogh Cecilia
0620/ 369-4080
balogh.cecilia74@gmail.com
Nemzeti Védelmi Szolgálat
a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. • alapján
pályázatot hirdet
1 fő projektmenedzser asszisztens
munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozott idejű 2018. december 31-ig tartó közalkalmazotti jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Budapest, 1101 , Kerepesi út 47-49.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
A Nemzeti Védelmi Szolgálat által megvalósítandó KÖFOP projekt projektasszisztensi feladatainak ellátása: A projekt adminisztratív feladatainak ellátása a projekt támogatási szerződésében és egyéb projektdokumentumokban foglalt előírásoknak, valamint a szervezet belső szabályzatainak megfelelően; Kapcsolattartás a projektben érintett szereplőkkel; A projekttel kapcsolatos szabályozó eszközök kidolgozása, projektdokumentumok elkészítése; Beszámolók, jelentések, összefoglalók készítése.
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
Elvárt kompetenciák:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2017. november 1. napjától tölthető be.
A pályázat benyújtásának határideje: 2017. augusztus 26.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának módja, rendje:
A formai és tartalmi követelményeknek megfelelő pályázatokról a munkáltató által összehívott szakmai bizottság dönt. Személyes meghallgatásra csak a pályázatok alapján legesélyesebb jelentkezők esetében kerül sor.
A pályázat elbírálásának határideje: 2017. augusztus 31.
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.nvsz.hu honlapon szerezhet.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2017. augusztus 11.
A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a munkáltató által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. • alapján
pályázatot hirdet
pályázati referens
munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozott idejű 1 évig tartó közalkalmazotti jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Fejér megye, 2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
Tudományos és egyéb – hazai, európai uniós és harmadik országbeli – pályázatok figyelése, előkészítése, költségterveinek előkészítése, kidolgozása, nyomon követése. Nyertes pályázatok menedzselése, pályázati jelentések (szakmai és pénzügyi) határidejének figyelemmel kísérése és határidőben való elkészítése. Kapcsolattartás a pályázatok finanszírozóival illetve kiíróival. Esetenként az MTA ATK többi telephelyén történő munkavégzés.
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2017. augusztus 25.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának módja, rendje:
A pályázatokat a főigazgató a pályázatok minősítésére létrehozott grémium véleményére figyelemmel bírálja el és dönt a nyertes pályázó személyéről.
A pályázat elbírálásának határideje: 2017. augusztus 31.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2017. augusztus 3.
A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a munkáltató által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Magyar Nemzeti Levéltár
a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. • alapján
pályázatot hirdet
pályázati referens
munkakör betöltésére.
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Budapest, 1014 Budapest, Hess András tér 5.
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
A Gazdasági Igazgatóság szervezeti egysége keretében az Magyar Nemzeti Levéltár és tagintézményeinek hazai és nemzetközi pályázataival, valamint az MNL által vállalt egyéb projektekkel kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi feladatok ellátása, pénzügyi folyamatok nyomon követése.
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2017. augusztus 24.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2017. augusztus 31.
A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2017. augusztus 8.
A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a munkáltató által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Cette recension a été publiée dans le numéro d’été de Politique étrangère (n°2/2017). Yaël Hirsch propose une analyse de l’ouvrage dirigé par Jean Guilaine et Jacques Sémelin, Violences de guerre, violences de masse. Une approche historique (La Découverte/Inrap, 2016, 400 pages).
Cet ouvrage regroupe 22 communications au colloque international « Archéologie de la violence. Violence de guerre, violence de masse » organisé par l’Institut national de recherches archéologiques préventives (Inrap) et le musée du Louvre-Lens en 2014, et éclaire les enjeux d’un renouvellement de la discipline archéologique. En fouillant vestiges et ossements, en reconstituant des scènes de mort, elle « dénonce les maquillages, les outrances et les perversions » de l’histoire contemporaine.
La première partie montre comment l’archéologie permet d’affirmer que la violence n’est pas inhérente à la condition humaine. L’impossibilité (jusqu’ici) de trouver un site où les corps porteraient des traces de violence volontaire et communautaire avant 12 000 av. J.-C. (avec le Site 117 des bords du Nil) semble bien prouver que la guerre apparaît au prénéolithique, avec une mutation des conditions démographiques, climatiques et techniques. L’étude de fosses communes antiques comme Tell Brak (4 000 av. J.-C.) ou Himère (Ve siècle av. J.-C.) montre quelles sont les pratiques de guerre par l’état des corps (décapitations, blessures, inhumation) et les armes laissées sur le terrain.
La deuxième partie questionne la méthodologie. Qu’est-ce qu’une « zone de combat » ? Que fait-on quand on exhume la tombe d’un personnage célèbre comme Richard III, et comment utiliser les sources textuelles ? Enfin, comment l’archéologie transforme-t-elle ses outils forgés par l’étude de civilisations antiques pour l’étude des « guerres totales » contemporaines ?
Le troisième chapitre parle de l’histoire moderne comme de « l’avènement de la guerre totale » comme si les violences européennes d’États en formation n’avaient été que des prémices aux meurtres de masse du XXe siècle. L’étude de plusieurs villages abandonnés en Bohême durant la guerre de Trente Ans montre que c’est en multipliant les sites que le travail archéologique peut se faire. Sur un terrain de violences, la première mission de l’archéologie est de compter et de nommer les morts, pour réviser parfois les données retenues par les sources (camps de concentration en Afrique du Sud, 1899-1902).
Trois chapitres sont dédiés à la Première Guerre mondiale. L’approche « au ras du sol » de l’archéologie a permis une réévaluation complète du conflit, par la quantité de corps et d’armes retrouvés. En travaillant avec les autorités du patrimoine pour rendre accessibles les sites de combats, l’archéologie propose une démocratisation. Et l’enjeu de l’identification est évidemment crucial, avec les aléas de ce que les tests génétiques peuvent révéler.
Après un chapitre sur la guerre d’Espagne et un autre sur les bourreaux ordinaires, la dernière partie du recueil se concentre sur les génocides. Les fouilles de Treblinka ont permis de révéler l’organisation du camp, notamment le lieu des chambres à gaz, et d’inhumer les restes humains découverts. En Bosnie, où les victimes ont systématiquement été déterrées et dispersées dans des fosses secondaires et tertiaires par les génocidaires pour masquer leurs exactions, le travail des archéologues a permis d’identifier de nombreux corps. Indispensable pour l’étude des violences contemporaines, l’archéologie joue donc un tout nouveau rôle, qui va bien au-delà de son dialogue avec la discipline historique. « Contribuer à la réhumanisation des morts » est une tâche sociale, éthique et politique.
Yaël Hirsch
Pour vous abonner à Politique étrangère, cliquez ici.