Feed aggregator

2025 májusában sor került a Biztonságpolitikai Szakkollégium immár huszonkettő éves történetének első külföldi rendezvényére. A BSZK küldöttsége abban a városban vett részt szakmai kiránduláson, ahová minden út vezet már több ezer éve. Május 16-án érkeztünk meg Olaszország fővárosába, Rómába. A Termini pályaudvarról a B metróval ejtettük útba a Colosseót, majd kimentünk a déli végállomásra, a Laurentinára, innen busszal jutottunk el a Viale dell’Esercito utcából nyíló Cecchignola katonavárosba. A Via Giorgio Pelosi 1 cím alatt található az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) legmagasabb oktatási szerve, a NATO Defence College, amit még 1951. november 19-én Párizsban alapított Dwight D. Eisenhower tábornok, a NATO akkori Legfelsőbb Szövetséges Parancsnoka. Miután a Charles de Gaulle által vezetett Franciaország 1966-ban kilépett a NATO katonai szárnyából, a Defence College átköltözött az Örök Városba, az EUR városnegyedbe. Jelenlegi, az előzőnél kétszer nagyobb épületében 1999 óta működik.

A helyszínen Molnár Ferenc dandártábornok úr, az Academic Operations Division vezetője, és kollégája, Varga Attila ezredes úr állófogadással köszöntöttek minket, ezután rövid prezentációt mutattak be nekünk a Defence College küldetéséről és felépítéséről. Kifejtették nekünk, hogy az intézmény egy oktatási és kutatási központ, ahol többféle módon járulnak hozzá a NATO kohéziójához és hatékony működéséhez. Egyfelől  katonatiszteket és civil szakértőket készítenek fel a Szövetség fontos nemzetközi  beosztásainak ellátására, valamint más kutatóintézetekkel is együttműködnek különféle projektekben.

A különleges betekintésünk után a B és az A jelű metrókkal mentünk az Ottaviano állomás közelébe ebédelni, ahonnan csak néhány sarokra található az egyik enklávé Olaszország területén belül, a Vatikán. Mindössze néhány nappal a sikeres pápaválasztás után néztünk körbe a Szent Péter téren. A Castel Sant’Angelo megtekintése után a braccianói szállásunkra vonatoztunk a San Pietro vasútállomásról.

Másnap reggeli után a Valle Aurelia állomáson szálltunk le a vonatról, majd a Tevere másik oldalán a metróról. A fennmaradó időben útba ejtettük a Piazza del Popolót, a Spanyol Lépcsőt, a Trevi kutat. Megnéztük a Pantheont, a Piazza Navonát, az Altare della Patriát, és a Foro Romanót, majd a Colosseónál ismét a B metróra szálltunk, vissza a repülőtér felé.

A Beszámoló a római tanulmányutunkról bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

La malnutrition, la famine et les meurtres à proximité des sites humanitaires sont devenus une préoccupation croissante à Gaza, car les gens dépendent uniquement de l’aide distribuée par la controversée Fondation humanitaire de Gaza (GHF), soutenue par les États-Unis et Israël.

Perché sur les hauteurs du Kosovo, le village de Kukaj a accueilli, du 6 au 12 juillet, la 15e édition du festival Etnofest. Théâtre, musique, expositions, gastronomie et créations contemporaines venues d'ailleurs ont exploré cette année encore le thème de l'« identiteti ». Reportage.

- Articles / Courrier des Balkans, Kosovo, Culture et éducation, Gratuit

A major exhibition about the dangerous lives of the boys and young men who scour slag heaps in search of copper.

Seo Sam-seok, National Assembly member for Sinan: a stark reminder that elected officials who assume public responsibility should bear public humiliation—not the powerless

In April 2025, the U.S. Customs and Border Protection (CBP) issued a Withhold Release Order (WRO) barring imports of salt produced by Taepyung Salt Farm in Sinan, citing credible evidence of forced labor. This marked the first WRO imposed on a South Korean product, following a 2022 petition by advocacy groups. The CBP identified nine indicators of forced labor, as defined by the International Labour Organization (ILO), including the exploitation of vulnerable workers, movement restrictions, confiscation of identification documents, debt bondage, unpaid wages, and physical abuse. The WRO effectively halts imports unless the company can conclusively demonstrate that its supply chain is free from forced labor. This move represents a significant escalation in U.S. efforts to hold South Korea accountable on labor rights, reigniting scrutiny of a case long emblematic of systemic failures.

The Sinan salt farm slavery scandal first drew international attention in 2014, when media and police investigations exposed widespread abuse, particularly of people with disabilities. Since then, the U.S. Department of State’s annual Trafficking in Persons (TIP) Report has consistently cited labor exploitation concerns in South Korea, frequently referencing Sinan as a representative case. In 2021, a fresh incident of forced labor and wage theft triggered on-site investigations by the U.S. State Department and the U.S. Embassy in Seoul, which relayed detailed findings to Washington. Although South Korea has maintained its Tier 1 ranking in the TIP Report, the U.S. has repeatedly urged stronger enforcement, framing Sinan as a litmus test for Seoul’s commitment to international human rights norms. Even after the high-profile 2014 investigation, further cases emerged. In 2021 and 2022, new abuses were exposed, with reports that local police at times ignored victims’ pleas or returned escapees to their exploiters. Notably, in 2019, South Korea’s Supreme Court ruled that the government and police bore responsibility for failing to prevent such abuses, underscoring the systemic nature of the problem.

The Sinan case illustrates how entrenched local power structures and economic dependencies perpetuate exploitation. In isolated regions like Sinan, local elites—including landowners, law enforcement, and religious figures—often maintain overlapping interests, blurring the boundaries between governance and personal gain. Victims were not hidden; their suffering was an open secret sustained by collective silence and complicity. This points to a broader systemic problem: a feudal mindset that allows abuses to persist under the pretext of “community cohesion” and loyalty to entrenched power brokers. Such corruption not only obstructs justice but also undermines public trust in national protections.

No evidence to date implicates leaders of specific religious organizations or denominations directly in the Sinan forced labor case. However, media reports and NGO investigations have documented instances where salt farm owners leveraged their status as church elders or maintained close ties with local pastors to bolster their social standing. This influence sometimes discouraged whistleblowing or helped maintain a code of silence within the community. While isolated cases have seen individual pastors or church officials investigated for alleged complicity or negligence, there is no indication of formal involvement by religious institutions. The dominant pattern remains one of collusion among salt farm owners, politicians, and police, rather than coordinated action by religious groups.

Democratic Party politicians—many of whom represent constituencies in Jeollanam-do—have faced criticism for their muted response. Analysts point to a combination of regionalist loyalty, fear of alienating influential local actors, and a political culture averse to intra-regional critique as reasons for the inertia. Despite promoting human rights and labor reforms on the national stage, these politicians have often downplayed or sidestepped the Sinan scandal, wary of unsettling their rural support base.

The persistence of forced labor on Sinan’s salt farms galvanized artists and documentarians, who sought to confront public apathy. The UK-based Channel 4 documentary series Unreported World, produced by one of Britain’s leading public service broadcasters, aired a detailed episode in 2018 that investigated the Sinan salt farm forced labor case through firsthand testimonies and on-the-ground reporting. The program exposed how disabled and vulnerable individuals were lured under false pretenses, forced to work without pay, and subjected to violence and threats, all enabled by systemic failures in welfare protections and local complicity.

Although government crackdowns and rescues followed these media exposés, a 2023 investigation by Jeollanam-do authorities confirmed that exploitative labor practices persisted. Most perpetrators received only lenient sentences, such as probation, and many local elites avoided prosecution entirely. As a result, survivors continue to face daunting challenges in rehabilitation and reintegration.

The Sinan salt farm forced labor scandal is not a closed chapter of history; it remains an ongoing human rights challenge demanding vigilance, comprehensive reform, and above all, sustained commitment from all levels of governance and civil society. But such commitment must not be distorted or diluted by shifting narratives. A case in point is recent coverage by Maeil Business Newspaper, which highlights a media framing pattern that deserves scrutiny. While quoting workers, employers, and officials, the reporting tends to emphasize incremental improvements while downplaying systemic issues. The narrative often pivots to external trade concerns—such as U.S. misunderstandings or diplomatic repercussions—rather than keeping human rights violations at the center. Heavy reliance on government data without deeper investigation, and sympathetic space for employer grievances, may reflect subtle media bias aligning with official narratives. This framing risks diluting accountability and diverting focus from the structural reforms still urgently needed.

Hélène, enlevée à l'âge de 17 ans, fait partie des milliers de femmes agressées alors que la violence des gangs se propage en Haïti.

L'administration Trump est sous pression pour rendre publics les dossiers de l'affaire Epstein.

Módosult a 2022. január 28-án meghirdetett Kompetencia Központok létrehozása és fejlesztése (2022-1.1.1-KK) Pályázati felhívása.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett felhívás célja, hogy támogassa a kutatási infrastruktúrák (KI) által nyújtott kutatási és mérési lehetőségek igénybe vételében, valamint az infrastruktúrák megismerésében a kutatókat és a fiatal kutatókat.

Der US-amerikanische Chiphersteller Intel hat die Pläne für eine Chip-Fabrik in Magdeburg endgültig aufgegeben. Dazu eine Einschätzung von Martin Gornig, Forschungsdirektor für Industriepolitik in der Abteilung Unternehmen und Märkte des Deutschen Instituts für Wirtschaftsforschung (DIW Berlin):

Die geplante Ansiedlung von Intel in Magdeburg wäre ein zentraler Baustein für den Aufbau eigener Halbleiterkapazitäten gewesen. Angesichts geopolitischer Spannungen und globaler Abhängigkeiten – etwa bei Mikrochips – wird die Versorgungssicherheit bei einer solchen, für viele Produkte entscheidenden, Komponente immer dringlicher. Investitionssubventionen, wie sie im Fall von Intel staatlicherseits geflossen wären, sind deshalb quasi eine Versicherungsprämie gegen zukünftige Krisen. Deutschland und die EU müssen nun umso entschlossener den Aufbau eigener Kompetenzen zur Chipproduktion vorantreiben – etwa über Initiativen im Rahmen der Important Projects of Common European Interest (IPCEI), wie sie bereits in Dresden erfolgreich umgesetzt wurden.

ENTWURF EINES BERICHTS über die Empfehlung an den Rat, die Kommission und die Vizepräsidentin der Kommission und Hohe Vertreterin der Union für Außen- und Sicherheitspolitik zu der diplomatischen Strategie und geopolitischen Zusammenarbeit der EU in der Arktis
Ausschuss für auswärtige Angelegenheiten
Urmas Paet

Quelle : © Europäische Union, 2025 - EP

European Council President António Costa held a joint press conference with European Commission President Ursula von der Leyen, following the EU-China summit held in Beijing on 24 July 2025. In his remarks, President Costa underlined the importance of the EU-China relationship.

The EU issued a statement on Syria strongly condemning the violence that resulted in hundreds of victims last week in the Southern part of the country, and calling for investigation and accountability.

A joint EU press release was issued following the 25th EU-China summit in Beijing on 24 July 2025.

Joint EU-China statement on climate at the occasion of the EU-China summit in Beijing of 24 July 2025.

European Council President António Costa met with the Premier of China Li Qiang as part of the 25th EU-China summit in Beijing on 24 July 2025.

European Council President António Costa met with the President of China Xi Jinping as part of the 25th EU-China summit in Beijing on 24 July 2025.

European Council President António Costa took part in to the 30th EU–Japan summit 2025. In his press statement following the plenary session, he emphasised the importance of strengthening EU-Japan relations, in particular in security and defence, multilateralism, and in trade and economic security.

The President of the European Council, António Costa, and the President of the European Commission, Ursula von der Leyen, representing the EU, met Japanese Prime Minister, Shigeru Ishiba at the 30th EU-Japan summit in Tokyo, Japan. The summit provided an opportunity to show the closeness of the EU-Japan partnership, ever more important in the current turbulent geopolitical context.

On 23 July 2025, European Council President António Costa was in Tokyo, Japan for the 30th EU-Japan summit. In his opening remarks at the start of the plenary session, he emphasised the importance of further deepening the EU-Japan strategic partnership, built on shared values and interests.