A napokban arról számoltunk be, hogy az Ukrán Állami Vasúttársaság (Ukrzaliznicja) május 19-től törölte a Királyháza–Bátyú, valamint a Bátyú–Aknaszlatina járatokat.
Most Volodimir Szidas, a királyházi vasúti depó vezetője bejelentette, hogy hétfőtől, azaz május 25-től újraindul a Királyháza–Bátyú járat – adta hírül a Zakarpattya Online május 22-én.
A járatok törlését azzal magyarázták, hogy nincs elegendő pénz az üzemanyag megvásárlására. Volodimir Szidas kifejtette, hogy a járatok valóban ráfizetésesek voltak, de a reggeli vonattal sok ember utazott a munkahelyére.
A Királyháza–Bátyú járat közép-európai idő szerint O5:3O-kor indult Királyházáról, és O7:3O-kor érkezett Bátyúba. Ugyanez a szerelvény indult vissza ebédidőben Bátyú–Aknaszlatina járatként Husztra.
A helyi lakosok abban reménykednek, hogy a járatokat a megszokott menetrend szerint állítják vissza.
Kárpátalja.ma
Csemer Boglárka Boggie huszonkettedikként adja elő Wars For Nothing című dalát a bécsi Eurovíziós Dalfesztivál szombati 27-es döntőjében. Magyarországról nem, de a határon túlról lehet majd szavazni a magyar énekesnő produkciójára. A Duna Televízió szombaton 21 órától élőben közvetíti a finálét.
A fináléba jutott országok színpadra lépési sorrendjét péntekre virradóra jelentették be a verseny szervezői. A döntést a házigazda osztrák közszolgálati televízió (ORF) producerei hozták meg, a sorrendet a dalfesztivált irányító Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) vezetői, Jan Ola Sand igazgató, illetve Frank-Dieter Freiling, az úgynevezett referenciacsoport elnöke hagyta jóvá.
A szombati döntőt Szlovénia versenyzője, Maraaya kezdi, utána a kiemelt Franciaország (Lisa Angell), majd Izrael (Nadav Guedj) következik. A dalfesztivál esélyesei közül a svéd Mans Zelmerlöw tizedikként, az ausztrál Guy Sebastian a 12. helyen, a belga Loic Nottet 13. helyen adja elő produkcióját, Boggie a spanyol Edurne után, huszonkettedikként énekel, az orosz Polina Gagarina huszonötödikként lép színpadra, a sort az olasz operapoptrió, az Il Volo zárja.
Boggie és a Wars For Nothing (szerzők: az előadó, Sebestyén Áron és Bori Sára Heléne) a keddi első elődöntőből jutott a döntőbe (Boggie dala a műsor 53. percétől látható). Háborúellenes dalának előadását a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kíséri.
A produkció koreográfusa Tihanyi Ákos, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta. A szombati döntőben Pejtsik Péter személyében magyar hangszerelője és karmestere van a megnyitó ceremóniának. A Wiener Stadthalléban a show-műsorban fellép a verseny tavalyi nyertese, Conchita Wurst is.
Tavaly Kállay-Saunders András huszonegyedikként énekelt a koppenhágai döntőben, és az előkelő 5. helyen végzett.
Az egyik legsúlyosabb népbetegség hazánkban az elhízás, amely számos további betegség okozója lehet. Egy felmérés szerint a kóros elhízás a túlsúly mértékétől függően akár 14 évvel rövidítheti meg az emberi életet.
Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD-tagállamok között – hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap programnak az európai elhízás elleni nap alkalmából készült elemzése.
A felnőttkori elhízás kockázata hathatósan mérsékelhető a gyermekek életének első 1000 napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén. A túlcukrozott, illetve túlfűszerezett ételekhez azonban könnyen hozzászoknak ebben az életkorban a gyermekek, és a súlyproblémához vezető rossz szokást később nagyon nehezen tudják csak elhagyni – áll a program sajtóközleményében.
Egy felmérés szerint a kórosan elhízott emberek várható élettartama a normál testsúlyúakéhoz képest drámaian rövidebb, szélsőséges esetben, 55-59,9 BMI esetén akár 14 év is lehet. (A Body Mass Index, azaz a testtömegindex a legelterjedtebben alkalmazott nemzetközi arányszám a fizikai kondíció felmérésére. A 18,5 és 24,99 közötti BMI-érték normál testsúly, 30 felett túlsúlyt jelez, 40 felett pedig kóros elhízást.)
Az elhízás világszerte óriási egészségügyi probléma: 1980 óta közel háromszorosára nőtt az elhízottak száma, mára meghaladja a 600 milliót. Európában minden második felnőtt és minden harmadik gyerek súlyproblémával küzd. Magyarország a szűkebb régión és az unión belül is az egyik legrosszabb statisztikával rendelkezik: a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig több mint kétharmada elhízott vagy túlsúlyos.
A probléma egyre nagyobb arányban érinti a gyermekeket is: világszerte 42 millió elhízott vagy túlsúlyos csecsemő és gyermek él. A Föld lakosságának jelenlegi életvitelével, és az elmúlt évek növekedési ütemével ezt a számot a WHO 2025-re 70 millióra becsüli. Európában ez a tendencia azzal jár, hogy évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos és 85 ezerrel az elhízott gyermekek száma. A helyzet Magyarországon már most is aggasztó: a 7-14 éves gyerekek 20 százaléka túlsúlyos, 7 százalékaa pedig elhízott.
Ennek következményeként azok a betegségek, amelyek korábban elsősorban a felnőtteket érintették, egyre gyakrabban jelennek meg már gyermekkorban is. A felesleges kilók veszélyeztetik a szervezet normál működését, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan betegségek kialakulásához vezetnek: az esetek 44 százalékában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek 23 százalékáért felelős.
„Életünk fogantatástól számított első 1000 napja során alakul ki az elhízásra való hajlam, ami egész életünk egészségére hatással van. Felmérések szerint a gyermekkorban túlsúlyosak vagy elhízottak 60 százaléka felnőttkorban is súlyproblémával fog küzdeni. A 3 évnél fiatalabb gyerekek 80 százaléka túl sok cukrot fogyaszt. Ha már kisgyerekként a túl fűszeres és túl cukros ételekhez szoktatjuk a gyerekeinket, akkor ezt a rossz szokást felnőttkorban nagyon nehezen tudják elhagyni, ami állandósult súlyproblémákhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Hatalmas felelősség nehezedik a szülők vállára ebben, hiszen akkor kell a legelőrelátóbban és legtudatosabban viselkedniük, amikor még a legkevesebb tapasztalattal rendelkeznek a gyereknevelés terén. Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet és ebben nyújt segítséget az Első 1000 nap program. Ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik gyermeküket, és akár évekkel is meghosszabbíthatják életét.
May 22, 2015 (JUBA) – Medical charity, the Médecins Sans Frontières (MSF), or Doctors Without Borders, said thousands of civilians in Jonglei, Unity and Upper Nile states have been displaced and left without food and medicines previously provided by non-governmental organizations (NGOs) following the escalation of violence.
In a press conference held in Nairobi on Friday, MSF, the largest medical provider for South Sudanese, said the fighting was “exposing civilians to widespread violence and severely restricting the provision desperately.”
“The escalation [of the conflict] has left people in conflict areas exposed to violence and without much needed medical care and humanitarian assistance,” said Paul Critchley, MSF head of mission in South Sudan.
He said an upsurge of violence in Unity, Jonglei and Upper Nile states has resulted in the suspension of medical services, destruction of health structures and evacuation of medical staff.
“All parties to the conflict must respect civilians and healthcare structures in order to prevent even more unnecessary suffering,” he said in a press statement extended to Sudan Tribune.
MSF said since the conflict erupted in December 2013, it provided 167,207 outpatient consultations, of which 62,269 were for children under five years, 10,367 patients admitted to hospital, of which 5,123 were children under five years, 5,096 surgeries performed and 3,587 deliveries. Another 1,102 patients under treatment for kalaazar and 6,243 children treated for malnutrition, of which 1,102 admitted to hospital in South Sudan as well as contested region of Abyei.
“Ongoing insecurity is preventing planes from landing and has forced hundreds of people to seek shelter at the United Nations ‘Protection of Civilians' site in the last few days,” the statement further lamented.
MSF's ability to provide care to those in desperate need is now at risk, he said, unless the safe passage of staff and supplies is guaranteed, the press statement claims.
Describing the security situation in South Sudan as “volatile,” the medical charity said it treated people wounded in recent fighting in Malakal and provided medical assistance to approximately 30,000 people living in the ‘Protection of Civilians' in the Upper Nile state capital.
“The highly volatile situation continues to prevent teams from being able to enter Malakal town itself where much of the fighting took place.”
MSF evacuated its staff from Unity state's Leer town on 9 May as front-line approached, leaving about 200,000 people without medical access.
Even before the conflict began in December 2013, the government of South Sudan was not providing adequate medical services or food needed by people in the villages. The war, being fought by forces loyal to President Salva Kiir and his former deputy Riek Machar, has worsened the already dire humanitarian situation in the nearly four years old country.
(ST)