You are here
Netarzenál
2018.03.03
Újabb gazdára talált az ukrán fejlesztésű T-84 Oplot-M harckocsi. A thaiföldi eladással kapcsolatban rossz sajtóvisszhanggal rendelkező T-84 Oplot-T eredetinek tekinthető változatát igazán kis mennyiségben szerzi be egy tengeren túli vásárló. De most aztán jöjjenek a tények! A vásároló az Egyesült Államok, a mennyiség pedig gyaníthatóan pár darabos lesz csak. Nem ez az első eset, hogy Washington ukrán harckocsikat vásárol, ugyanis 2003 decemberében és 2004 januárjában is beszereztek két-két T-80UD harckocsit. Ezeket alaposan elemezték és megállapították a konstrukciójuk előnyös és hátrányos oldalait. Nem kell nagy jóstehetség annak megállapításához, hogy T-84 Oplot-M is egy alapos kiértékelés miatt kerül megvásárlásra.
Új információt tett közzé a német Der Spiegel, a tavaly júliusban lezuhant EC665 Tiger UHT harci helikopterrel kapcsolatban. A Nyugat-Afrikában kétfőnyi személyzetének halálát okozó gépről az első információk a rotorlapátok leválását említették meg a tragédia okaként. Később egy szerelőnyílás véletlen kinyílása és a rotorsíkba kerülése szerepelt kiváltó okként. A parlamenti védelmi bizottságból származó új információ szerint a Tiger-t a végzetes repülése során robotpilóta vezette és eme rendszer irányítása alatt kezdett végzetesen gyors süllyedésbe, amit a személyzet megállítani már nem tudott és talán ez okozhatta forgószárnylapátok leválását, de akár a szerelőnyílás kinyílását is. Mindez ok lehet arra is, hogy a személyzet nem tudott rádión jelentést tenni a helikopter meghibásodásáról.
Olaszországban február 27-én szolgálatba állt a 18. T-346A sugárhajtású kiképzőgép is. Az Olasz Légierő (Aeronautica Militare Italiana) első körben megrendelésre került Leonardo M-346 Master flottája így hat év alatt teljessé vált.
Spanyolországban az Indra InShield önvédelmi rendszerét fogják felszerelni az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépekre. A légierő teherhordói közül első lépésben kilenc kerül majd ellátásra a szilárdtest lézertechnológiát is magában foglaló rendszerrel. Az InShield önvédelmi rendszert a tesztek során felszerelték a spanyol szárazföldi haderő egyik Chinook helikopterére is, ahol szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Oroszországban befejezték a repülőgépfedélzeti lézerfegyverrel végzett tesztek első szakaszát. Az Iljusin Il-76MD nehéz stratégiai szállító repülőgép módosításával létrejött Berijev A-60-as légi próbapad fedélzetére telepített lézerfegyver programja 2011-ben szünetelt, de azóta nem volt fennakadás a próbák során. A majdan hadrendbe álló légi lézerfegyver szállítására egy új gépet szeretnének megalkotni, ami segítené a légi és űrben lévő felderítőeszközök elleni bevetésekre tervezett lézerfegyver minél hatékonyabb alkalmazását.
Elkezdték a legfejlettebb orosz nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer, az Sz-500-as Prometheus (55R6M Triumfator-M) gyártását. A rakétákat a Kirovban létesült üzem fogja előállítani. Ennek gyártókapacitása a hírek szerint évente akár 1000 rakéta is lehet. Az szállítást és indítást végző alvázak Nyizsnyij Novgorodban kerülnek legyártásra, ahol a hírek szerint már el is kezdték a sorozatgyártását. Hat évvel ezelőtt a rakétarendszer fejlesztése során felmerültek fel gondok, egészen pontosan irányítási problémák okoztak gondot a 2009-től fejlesztést végző Almaz-Antey szakembergárdájának. Az új, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer számos bonyolult műszaki megoldást tartalmaz, mivel nem az Sz-400-as továbbfejlesztésével jött létre, ezért ez a fennakadás teljesen természetesnek vehető. A 2020-ra már több alegységnél is megjelenő Sz-500-as képességei igen elképesztőek lesznek, egyidejűleg 10 darab, hiperszonikus sebességgel repülő ballisztikus rakéta megsemmisítésére lesz képes 600 kilométeres távolságban és 20 kilométeres magasságban.
Kazahsztánban már a Védelmi Minisztérium végzi a Kazakhstan Paramount Engineering (KPE) által gyártott Barys 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjármű próbáit. Ez a páncélos valójában nem más, mint a 2016-ban bemutatott dél-afrikai Paramount Group által tervezett Mbombe 8 gyalogsági harcjármű. Elődjeivel a Mbombe 4-el és a Mbombe 6-al a felhasznált alkatrészek tekintetében 80%-ban megegyezik, így jelentős megtakarítás érhető el rendszeresítésével ott, hol már a járműcsalád régebbi tagjai jelen vannak.
A Mbombe 8 tömege 28 tonna, meghajtásáról egy hathengeres turbófeltöltéses dízelmotor gondoskodik, egy hatfokozatú automataváltó segítségével. Végsebessége 110 kilométer per óra, hatótávolsága 800 kilométer. A hűtőrendszer és hajtáslánc már kipróbált és bevált téli körülmények között -55 Celsius fokon, de a sivatagi körülmények közötti +55 fokot is bírja. Fegyverzetét a vevő igénye szerint kívánt távirányítású, vagy személyzettel ellátott toronyba szerelhetik be. A kazah Barys fegyverzetét egy 30 milliméteres 2A42 gépágyú, valamint egy török eredetű 7,62 milliméteres géppuska alkotja. 3 fős személyzet mellett 8 főnyi lövészraj szállítására képes. A járművel a gyártó november óta végzett próbákat, ezek sikeres teljesítése után került sor az állami tesztek elkezdésére.
India és Oroszország véglegesítette a szerződési feltételeket, így négy új, továbbfejlesztett Projekt 11356М-osztályú fregatt kerül beszerzésére mintegy 3 milliárd dollár értékben. Ezek az egységek az Indiában már szolgálatba állított TALWAR-osztály továbbfejlesztett verziói, melyek eredetileg az orosz haditengerészetnek szántak. Azonban az Oroszország és Ukrajna között elmérgesedett viszony miatt a hajók a meghajtást biztosító gázturbinák nélkül maradtak. Ezeket az ADMIRAL GRIGOROVICS-osztályú (Project 11356M) fregattok második hármas csoportjában tartozó egységeket (ADMIRAL BUTAKOV/360/, ADMIRAL ISZTOMIN/361/, ADMIRAL KORNILOV/362/) a kalinyingrádi Jantar Hajógyárban tervezték elkészíteni. Az első hírek a célzott vevőkeresésről még 2015 októberében láttak napvilágot, és Új-Delhi már akkor hajlandóságot mutatott a hat darabos mennyiségben már rendszeresített, 2003 és 2013 között épített TALWAR-osztály tervei szerint épített egységek, valamint egy negyedik fregatt megvásárlására is, természetesen hajtóművek nélkül. A M90FR gázturbinák Ukrajnából történő beszerzésének terhét így magukra véve.
A Szaturn tervezőiroda által ajánlott M90FP gázturbinák beépítése túl hosszú időt venne igénybe, ez az orosz flotta feszített fejlesztési tervébe úgy látszik nem fért bele. A hírek szerint az ukrán gázturbinák pótlására az orosz fejlesztők csak 2019-re lesznek képesek használható hajtóművet kifejleszteni. A négy újabb fregatt közül kettő, igaz nem teljes mértékben a fent részletezett okból kifolyólag még Oroszországban fog elkészülni. A másik kettő viszont már Indiában, méghozzá az ország délnyugati partján található Goa Hajógyárban. Az állami megrendelések teljesítése miatt a Mazagon, a Cochin, és a GRSE hajógyár már nem rendelkezik szabad kapacitással, így egy újabb üzemet kell alkalmassá tenni a flotta számára készülő egységek építésére. Ez pedig a Goa Hajógyár lesz, ahol a maradék két fregatt készülhet majd el a jövőben. Az orosz Jantar Hajógyár szakemberei megfelelőnek találták a Goa Hajógyárat az építés elvégzésére, így már csak kormányhatározat szükséges a 4 milliárd dolláros kiadással járó fregattok építési programjának elindításához. Az első új fregatt a szerződés véglegesítésétől számított négy éven belül átadásra kerülhet.
Tavaly év végén merült fel, hogy Japán a legnagyobb hadihajóját képessé tenné merevszárnyú repülőgépek üzemeltetésére. A 27000 tonnás IZUMO-osztály első, névadó egységét szeretnék képessé tenni amerikai Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók üzemanyaggal való feltöltésére. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta.
Fegyverzetét mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére. Amint a tervezet napvilágra került, többen emlékeztettek arra, hogy a japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen, itt szintén tiltva van az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó is. Márpedig az IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.
A repülőfedélzet mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. Persze a gordiuszi csomót egyszerűen meg lehet oldani és van rá esély, hogy ez meg is fog valósulni, ugyanis Japán tervezi, hogy felülvizsgálja a Nemzeti Honvédelmi Program iránymutatásait 2018 végéig. Amennyiben a változtatás mellett döntenének számos (most még) támadónak minősített fegyverrendszer hadrendbe állíthatóvá válna. Nem lenne meglepő, ha törvénymódosítással segítenék elő ezeket a változásokat és ezzel már megnyílhatna az út az F-35B Japán általi rendszeresítése előtt is, ami a napokban szintén szóba került. Talán nem meglepő módon, de Dél-Koreában is felvetődött az F-35B beszerzése, ott a DOKDO-osztály fedélzetéről képzelnék el az üzemeltetést.
Ezen a héten a japán haditengerészet vezető köreiből kiszivárgott hír más színezetet ad tavaly év végi információnak, ugyanis úgy hírlik, az IZUMO tervezésénél, vagyis 2006 és 2008 között már számoltak a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók eseteges üzemeltetésével. A hangár mellett a fedélzeti lift mérete is megfelelő (kb. 15 méter hosszú és 11 méter szélességű) az F-35B-hez, továbbá foglalkoztak a felszállások segítéséhez igencsak jól jövő síugró sánc lehetséges megvalósításával is.
Argentína hivatalos ajánlatot kapott Franciaországtól használt harci gépek beszerzése ügyében. Párizs a már kivont Dassault Mirage 2000-es vadászgépeiből kínál megvételre 12 példányt a dél-amerikai állam számára. A 2019-es év végig élő ajánlatban opcióként további 8 Mirage 2000-es is megtalálható. Argentin részről származó információ arra is kitért, hogy a típus számított üzemeltetési költségei jelenleg még túl nagyok lennének a légierő lehetőségeihez mérten.
Három példányban gyaníthatóan el fog készülni a FAdeA IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgépből. A tavaly alapításának 90. évfordulóját ünneplő Fábrica Argentina de Aviones SA repülőgépgyárban eddig csak egy, sorozatgyártásúnak tekinthető Pampa III-as készült el, azonban az EX-05-ös jelzésű (1028) repülőgép is csak az EX-04-es gépből származó alkatrészeknek köszönhetően vált teljessé és gördült ki a gyártócsarnok kapuján 2017. június 29-én. A prototípus mindezt még 2013. október 10-én megtette. Mindenesetre a kormány által biztosított 30,3 millió dolláros összeg, illetve az átadások után teljessé váló vételár lehetővé fogja tenni további két IA-63 Pampa III elkészülését is.
A Pampa III-as program Argentína nehéz gazdasági helyzete miatt jelentős csúszást szenvedett. A prototípus 2015. augusztus 18-án szállt fel, az akkori legutóbbi bejelentéshez képest is majd másfél éves késéssel. A gyártást-fejlesztést végző FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) öt évvel ezelőtt még 2013. decemberi felszállást és 2014 közepi átadási dátumot prognosztizált az erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel felszerelt Pampa III esetében. A műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált.
Az IA-63 Pampa III-as iránt Paraguay és Bolívia érdeklődött a leginkább, eddig konkrét megrendelés nem érkezett. Az Argentin Légierő részére átadásra kerülő Pampa III-as darabszámokról még folynak a tárgyalások, jelenleg 18-20 darab körüli mennyiség megvásárlása tűnik a legvalószínűbbnek, de természetesen ez nagyban fog függni az anyagi lehetőségektől. Tavaly még nagy erőkkel folyt a gépek előállításába besegítő külföldi partner keresése. Akkor még a nemzetközi piacon való megjelenésben az argentinok szerették volna fenntartani a minél nagyobb mérvű befolyásukat, ezért az esetleges partnereknek igencsak kompromisszum késznek kellett mutatkozniuk. Tavaly év végén a német Grob repülőgépgyár mellett a dél-afrikai Paramount Group mutatkozott késznek a programba való beszállásra.
NETARZENÁL GALÉRIA
British Aerospace Harrier T.10
McDonnell Douglas C-15 Hornet: 1., 2.
McDonnell Douglas F-15DJ Eagle
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1
McDonnell Douglas F-4E Terminator 2020
Gulfstream Aerospace G-550-CAEW
Categories: Biztonságpolitika
2018.03.03
Újabb gazdára talált az ukrán fejlesztésű T-84 Oplot-M harckocsi. A thaiföldi eladással kapcsolatban rossz sajtóvisszhanggal rendelkező T-84 Oplot-T eredetinek tekinthető változatát igazán kis mennyiségben szerzi be egy tengeren túli vásárló. De most aztán jöjjenek a tények! A vásároló az Egyesült Államok, a mennyiség pedig gyaníthatóan pár darabos lesz csak. Nem ez az első eset, hogy Washington ukrán harckocsikat vásárol, ugyanis 2003 decemberében és 2004 januárjában is beszereztek két-két T-80UD harckocsit. Ezeket alaposan elemezték és megállapították a konstrukciójuk előnyös és hátrányos oldalait. Nem kell nagy jóstehetség annak megállapításához, hogy T-84 Oplot-M is egy alapos kiértékelés miatt kerül megvásárlásra.
Új információt tett közzé a német Der Spiegel, a tavaly júliusban lezuhant EC665 Tiger UHT harci helikopterrel kapcsolatban. A Nyugat-Afrikában kétfőnyi személyzetének halálát okozó gépről az első információk a rotorlapátok leválását említették meg a tragédia okaként. Később egy szerelőnyílás véletlen kinyílása és a rotorsíkba kerülése szerepelt kiváltó okként. A parlamenti védelmi bizottságból származó új információ szerint a Tiger-t a végzetes repülése során robotpilóta vezette és eme rendszer irányítása alatt kezdett végzetesen gyors süllyedésbe, amit a személyzet megállítani már nem tudott és talán ez okozhatta forgószárnylapátok leválását, de akár a szerelőnyílás kinyílását is. Mindez ok lehet arra is, hogy a személyzet nem tudott rádión jelentést tenni a helikopter meghibásodásáról.
Olaszországban február 27-én szolgálatba állt a 18. T-346A sugárhajtású kiképzőgép is. Az Olasz Légierő (Aeronautica Militare Italiana) első körben megrendelésre került Leonardo M-346 Master flottája így hat év alatt teljessé vált.
Spanyolországban az Indra InShield önvédelmi rendszerét fogják felszerelni az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépekre. A légierő teherhordói közül első lépésben kilenc kerül majd ellátásra a szilárdtest lézertechnológiát is magában foglaló rendszerrel. Az InShield önvédelmi rendszert a tesztek során felszerelték a spanyol szárazföldi haderő egyik Chinook helikopterére is, ahol szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Oroszországban befejezték a repülőgépfedélzeti lézerfegyverrel végzett tesztek első szakaszát. Az Iljusin Il-76MD nehéz stratégiai szállító repülőgép módosításával létrejött Berijev A-60-as légi próbapad fedélzetére telepített lézerfegyver programja 2011-ben szünetelt, de azóta nem volt fennakadás a próbák során. A majdan hadrendbe álló légi lézerfegyver szállítására egy új gépet szeretnének megalkotni, ami segítené a légi és űrben lévő felderítőeszközök elleni bevetésekre tervezett lézerfegyver minél hatékonyabb alkalmazását.
Elkezdték a legfejlettebb orosz nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer, az Sz-500-as Prometheus (55R6M Triumfator-M) gyártását. A rakétákat a Kirovban létesült üzem fogja előállítani. Ennek gyártókapacitása a hírek szerint évente akár 1000 rakéta is lehet. Az szállítást és indítást végző alvázak Nyizsnyij Novgorodban kerülnek legyártásra, ahol a hírek szerint már el is kezdték a sorozatgyártását. Hat évvel ezelőtt a rakétarendszer fejlesztése során felmerültek fel gondok, egészen pontosan irányítási problémák okoztak gondot a 2009-től fejlesztést végző Almaz-Antey szakembergárdájának. Az új, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer számos bonyolult műszaki megoldást tartalmaz, mivel nem az Sz-400-as továbbfejlesztésével jött létre, ezért ez a fennakadás teljesen természetesnek vehető. A 2020-ra már több alegységnél is megjelenő Sz-500-as képességei igen elképesztőek lesznek, egyidejűleg 10 darab, hiperszonikus sebességgel repülő ballisztikus rakéta megsemmisítésére lesz képes 600 kilométeres távolságban és 20 kilométeres magasságban.
Kazahsztánban már a Védelmi Minisztérium végzi a Kazakhstan Paramount Engineering (KPE) által gyártott Barys 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjármű próbáit. Ez a páncélos valójában nem más, mint a 2016-ban bemutatott dél-afrikai Paramount Group által tervezett Mbombe 8 gyalogsági harcjármű. Elődjeivel a Mbombe 4-el és a Mbombe 6-al a felhasznált alkatrészek tekintetében 80%-ban megegyezik, így jelentős megtakarítás érhető el rendszeresítésével ott, hol már a járműcsalád régebbi tagjai jelen vannak.
A Mbombe 8 tömege 28 tonna, meghajtásáról egy hathengeres turbófeltöltéses dízelmotor gondoskodik, egy hatfokozatú automataváltó segítségével. Végsebessége 110 kilométer per óra, hatótávolsága 800 kilométer. A hűtőrendszer és hajtáslánc már kipróbált és bevált téli körülmények között -55 Celsius fokon, de a sivatagi körülmények közötti +55 fokot is bírja. Fegyverzetét a vevő igénye szerint kívánt távirányítású, vagy személyzettel ellátott toronyba szerelhetik be. A kazah Barys fegyverzetét egy 30 milliméteres 2A42 gépágyú, valamint egy török eredetű 7,62 milliméteres géppuska alkotja. 3 fős személyzet mellett 8 főnyi lövészraj szállítására képes. A járművel a gyártó november óta végzett próbákat, ezek sikeres teljesítése után került sor az állami tesztek elkezdésére.
India és Oroszország véglegesítette a szerződési feltételeket, így négy új, továbbfejlesztett Projekt 11356М-osztályú fregatt kerül beszerzésére mintegy 3 milliárd dollár értékben. Ezek az egységek az Indiában már szolgálatba állított TALWAR-osztály továbbfejlesztett verziói, melyek eredetileg az orosz haditengerészetnek szántak. Azonban az Oroszország és Ukrajna között elmérgesedett viszony miatt a hajók a meghajtást biztosító gázturbinák nélkül maradtak. Ezeket az ADMIRAL GRIGOROVICS-osztályú (Project 11356M) fregattok második hármas csoportjában tartozó egységeket (ADMIRAL BUTAKOV/360/, ADMIRAL ISZTOMIN/361/, ADMIRAL KORNILOV/362/) a kalinyingrádi Jantar Hajógyárban tervezték elkészíteni. Az első hírek a célzott vevőkeresésről még 2015 októberében láttak napvilágot, és Új-Delhi már akkor hajlandóságot mutatott a hat darabos mennyiségben már rendszeresített, 2003 és 2013 között épített TALWAR-osztály tervei szerint épített egységek, valamint egy negyedik fregatt megvásárlására is, természetesen hajtóművek nélkül. A M90FR gázturbinák Ukrajnából történő beszerzésének terhét így magukra véve.
A Szaturn tervezőiroda által ajánlott M90FP gázturbinák beépítése túl hosszú időt venne igénybe, ez az orosz flotta feszített fejlesztési tervébe úgy látszik nem fért bele. A hírek szerint az ukrán gázturbinák pótlására az orosz fejlesztők csak 2019-re lesznek képesek használható hajtóművet kifejleszteni. A négy újabb fregatt közül kettő, igaz nem teljes mértékben a fent részletezett okból kifolyólag még Oroszországban fog elkészülni. A másik kettő viszont már Indiában, méghozzá az ország délnyugati partján található Goa Hajógyárban. Az állami megrendelések teljesítése miatt a Mazagon, a Cochin, és a GRSE hajógyár már nem rendelkezik szabad kapacitással, így egy újabb üzemet kell alkalmassá tenni a flotta számára készülő egységek építésére. Ez pedig a Goa Hajógyár lesz, ahol a maradék két fregatt készülhet majd el a jövőben. Az orosz Jantar Hajógyár szakemberei megfelelőnek találták a Goa Hajógyárat az építés elvégzésére, így már csak kormányhatározat szükséges a 4 milliárd dolláros kiadással járó fregattok építési programjának elindításához. Az első új fregatt a szerződés véglegesítésétől számított négy éven belül átadásra kerülhet.
Tavaly év végén merült fel, hogy Japán a legnagyobb hadihajóját képessé tenné merevszárnyú repülőgépek üzemeltetésére. A 27000 tonnás IZUMO-osztály első, névadó egységét szeretnék képessé tenni amerikai Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók üzemanyaggal való feltöltésére. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta.
Fegyverzetét mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére. Amint a tervezet napvilágra került, többen emlékeztettek arra, hogy a japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen, itt szintén tiltva van az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó is. Márpedig az IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.
A repülőfedélzet mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. Persze a gordiuszi csomót egyszerűen meg lehet oldani és van rá esély, hogy ez meg is fog valósulni, ugyanis Japán tervezi, hogy felülvizsgálja a Nemzeti Honvédelmi Program iránymutatásait 2018 végéig. Amennyiben a változtatás mellett döntenének számos (most még) támadónak minősített fegyverrendszer hadrendbe állíthatóvá válna. Nem lenne meglepő, ha törvénymódosítással segítenék elő ezeket a változásokat és ezzel már megnyílhatna az út az F-35B Japán általi rendszeresítése előtt is, ami a napokban szintén szóba került. Talán nem meglepő módon, de Dél-Koreában is felvetődött az F-35B beszerzése, ott a DOKDO-osztály fedélzetéről képzelnék el az üzemeltetést.
Ezen a héten a japán haditengerészet vezető köreiből kiszivárgott hír más színezetet ad tavaly év végi információnak, ugyanis úgy hírlik, az IZUMO tervezésénél, vagyis 2006 és 2008 között már számoltak a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók eseteges üzemeltetésével. A hangár mellett a fedélzeti lift mérete is megfelelő (kb. 15 méter hosszú és 11 méter szélességű) az F-35B-hez, továbbá foglalkoztak a felszállások segítéséhez igencsak jól jövő síugró sánc lehetséges megvalósításával is.
Argentína hivatalos ajánlatot kapott Franciaországtól használt harci gépek beszerzése ügyében. Párizs a már kivont Dassault Mirage 2000-es vadászgépeiből kínál megvételre 12 példányt a dél-amerikai állam számára. A 2019-es év végig élő ajánlatban opcióként további 8 Mirage 2000-es is megtalálható. Argentin részről származó információ arra is kitért, hogy a típus számított üzemeltetési költségei jelenleg még túl nagyok lennének a légierő lehetőségeihez mérten.
Három példányban gyaníthatóan el fog készülni a FAdeA IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgépből. A tavaly alapításának 90. évfordulóját ünneplő Fábrica Argentina de Aviones SA repülőgépgyárban eddig csak egy, sorozatgyártásúnak tekinthető Pampa III-as készült el, azonban az EX-05-ös jelzésű (1028) repülőgép is csak az EX-04-es gépből származó alkatrészeknek köszönhetően vált teljessé és gördült ki a gyártócsarnok kapuján 2017. június 29-én. A prototípus mindezt még 2013. október 10-én megtette. Mindenesetre a kormány által biztosított 30,3 millió dolláros összeg, illetve az átadások után teljessé váló vételár lehetővé fogja tenni további két IA-63 Pampa III elkészülését is.
A Pampa III-as program Argentína nehéz gazdasági helyzete miatt jelentős csúszást szenvedett. A prototípus 2015. augusztus 18-án szállt fel, az akkori legutóbbi bejelentéshez képest is majd másfél éves késéssel. A gyártást-fejlesztést végző FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) öt évvel ezelőtt még 2013. decemberi felszállást és 2014 közepi átadási dátumot prognosztizált az erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel felszerelt Pampa III esetében. A műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált.
Az IA-63 Pampa III-as iránt Paraguay és Bolívia érdeklődött a leginkább, eddig konkrét megrendelés nem érkezett. Az Argentin Légierő részére átadásra kerülő Pampa III-as darabszámokról még folynak a tárgyalások, jelenleg 18-20 darab körüli mennyiség megvásárlása tűnik a legvalószínűbbnek, de természetesen ez nagyban fog függni az anyagi lehetőségektől. Tavaly még nagy erőkkel folyt a gépek előállításába besegítő külföldi partner keresése. Akkor még a nemzetközi piacon való megjelenésben az argentinok szerették volna fenntartani a minél nagyobb mérvű befolyásukat, ezért az esetleges partnereknek igencsak kompromisszum késznek kellett mutatkozniuk. Tavaly év végén a német Grob repülőgépgyár mellett a dél-afrikai Paramount Group mutatkozott késznek a programba való beszállásra.
NETARZENÁL GALÉRIA
British Aerospace Harrier T.10
McDonnell Douglas C-15 Hornet: 1., 2.
McDonnell Douglas F-15DJ Eagle
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1
McDonnell Douglas F-4E Terminator 2020
Gulfstream Aerospace G-550-CAEW
Categories: Biztonságpolitika
2018.02.24
Hollandia számára Washingtonban jóváhagyták a Boeing AH-64D Block II Apache harci helikopterek átalakítását AH-64E variánssá. 1,191 milliárd dollár ellenében mind a 28 AH-64D átépítésre fog kerülni, így például a megnövelt teljesítményű T700-GE-701D hajtóműből 51 darab kerül beszerzésre. Ezeknek köszönhetően az AH-64E esetében magas tengerszint felett elhelyezkedő repülőtérről, magas hőmérséklet mellett felszállva sem kell súlykorlátozás miatt nélkülözni a rotoragy fölé szerelhető rádiólokátort. Érdekesség, hogy míg Hollandia számára a számos pótalkatrésszel együtt egy Apache modernizálása 42,5 millió dollárba fog kerülni, addig az ez évi költségvetésében az amerikai hadsereg 911,1 millió dollárt fizet a 48 AH-64D hasonló átalakításáért. Az amerikai harci helikopterek darabjára csak 18,9 millió dollárt kell elkölteni.
Nagy-Britanniába megérkezett az első két Beechcraft T-6C Texan II-es turbópropelleres kiképzőgép, melyekkel 2019-től mind a légierő, mind a haditengerészet számára fognak repülőgép-vezetőket oktatni. A típusból összesen 10 példány került majd a RAF Valley támaszpontjára, ahol a szintén itt repülő BAE Systems Hawk T.2-es sugárhajtású kiképzőgép előtti, illetve az alapképzést szolgáló Grob 120TP Prefects utáni lépcsőfokként fognak szolgálni a Texan-ok.
Svédországban jól halad a Saab a JAS-39E Gripen berepülési programjával. Az eddigi repülések során gyűjtött adatok az elvártaknak felelnek meg, sőt egyes egyetekben a prototípus jobb eredményeket produkált, mint amit vártak. A második prototípus az év vége előtt fog csatlakozni tárásához, míg az első két, immáron sorozatban gyártottnak tekinthető példányt a következő évben adják és a svéd és a brazil légierőnek.
Február 23-án pedig a Linköping-i gyárban mutatták be az elsőnek elkészült GlobalEye radargépet. A Bombardier Global 6000-es üzleti repülőgépre épített rendszer egyaránt képes a légtér, a földfelszín, valamint a tengerfelszín ellenőrzésére. A géptörzs fölé épített, gallium-nitrid (GaN) félvezető technológiát tartalmazó, elődjéhez képest zavarvédettebbé tett Erieye ER (Extended Range) AESA antennájú rádiólokátor felderítési képessége 650 kilométer, tömege majd egy tonna. A törzs alá, a szárny bekötési pontja előtt a tengerfelszín ellenőrzésére képes Leonardo Seaspray 7500E radar nyert elhelyezést, míg ez előtt egy Star Safire 380HD szenzortorony került felszerelésre. A 11 órányi repülési idővel rendelkező GlobalEye személyzete kétfőnyi pilóta és öt rendszerkezelő. A típust elsőként az Egyesült Arab Emírségek légiereje rendelte meg még 2015-ben két példányban, a harmadikat 2017 elején rendelték meg. Az elsőnek elkészült gép még az idén végrehajthatja első repülését.
Elkezdte első Sikorsky HH-60W helikopter végszerelését az amerikai gyártó. Az amerikai légierő harci kutató-mentő egységeinél hadrendbe állítandó típus az öregedő HH-60G Pave Hawk helikoptereket váltja majd le. A HH-60W számos területen jelent majd előrelépést, ugyanis nem csak egy másik HH-60G-ről van szó. Elég csak megemlíteni a majd kétszeres űrtartalmúra növekedett, kb. 3000 literes üzemanyag-rendszerét, vagy a Tactical Mission Kit (TMK) nevet viselő rendszer együttest, amiben megtalálhatók radarbesugárzás-jelzők és egyéb védelmi rendszerek is. Az első repülését várhatólag még idén teljesítő Sikorsky HH-60W-ből az elkövetkező években 103 darab állhat majd hadrendbe.
Március 9-től az amerikai légierő kivonja a szolgálatból a General Atomics Aeronautical Systems Inc (GA-ASI) MQ-1 Predator távolról irányított repülőgépeit. A majd 100 darabos flotta jövője most még nem világos. A Davis-Monthan bázis közelében lévő repülőgép tároló, vagy akár múzeumok is lehetnek a típus következő előfordulási helyei. Azonban folynak tárgyalások is, jelenleg éppen a haditengerészet képviselőivel, akik igen komolyan érdeklődnek a MQ-1 Predator felhasználhatóságáról.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4G Phantom II
Lockheed L-1011-385-3 TriStar KC.1
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle
AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
Categories: Biztonságpolitika
2018.02.24
Hollandia számára Washingtonban jóváhagyták a Boeing AH-64D Block II Apache harci helikopterek átalakítását AH-64E variánssá. 1,191 milliárd dollár ellenében mind a 28 AH-64D átépítésre fog kerülni, így például a megnövelt teljesítményű T700-GE-701D hajtóműből 51 darab kerül beszerzésre. Ezeknek köszönhetően az AH-64E esetében magas tengerszint felett elhelyezkedő repülőtérről, magas hőmérséklet mellett felszállva sem kell súlykorlátozás miatt nélkülözni a rotoragy fölé szerelhető rádiólokátort. Érdekesség, hogy míg Hollandia számára a számos pótalkatrésszel együtt egy Apache modernizálása 42,5 millió dollárba fog kerülni, addig az ez évi költségvetésében az amerikai hadsereg 911,1 millió dollárt fizet a 48 AH-64D hasonló átalakításáért. Az amerikai harci helikopterek darabjára csak 18,9 millió dollárt kell elkölteni.
Nagy-Britanniába megérkezett az első két Beechcraft T-6C Texan II-es turbópropelleres kiképzőgép, melyekkel 2019-től mind a légierő, mind a haditengerészet számára fognak repülőgép-vezetőket oktatni. A típusból összesen 10 példány került majd a RAF Valley támaszpontjára, ahol a szintén itt repülő BAE Systems Hawk T.2-es sugárhajtású kiképzőgép előtti, illetve az alapképzést szolgáló Grob 120TP Prefects utáni lépcsőfokként fognak szolgálni a Texan-ok.
Svédországban jól halad a Saab a JAS-39E Gripen berepülési programjával. Az eddigi repülések során gyűjtött adatok az elvártaknak felelnek meg, sőt egyes egyetekben a prototípus jobb eredményeket produkált, mint amit vártak. A második prototípus az év vége előtt fog csatlakozni tárásához, míg az első két, immáron sorozatban gyártottnak tekinthető példányt a következő évben adják és a svéd és a brazil légierőnek.
Február 23-án pedig a Linköping-i gyárban mutatták be az elsőnek elkészült GlobalEye radargépet. A Bombardier Global 6000-es üzleti repülőgépre épített rendszer egyaránt képes a légtér, a földfelszín, valamint a tengerfelszín ellenőrzésére. A géptörzs fölé épített, gallium-nitrid (GaN) félvezető technológiát tartalmazó, elődjéhez képest zavarvédettebbé tett Erieye ER (Extended Range) AESA antennájú rádiólokátor felderítési képessége 650 kilométer, tömege majd egy tonna. A törzs alá, a szárny bekötési pontja előtt a tengerfelszín ellenőrzésére képes Leonardo Seaspray 7500E radar nyert elhelyezést, míg ez előtt egy Star Safire 380HD szenzortorony került felszerelésre. A 11 órányi repülési idővel rendelkező GlobalEye személyzete kétfőnyi pilóta és öt rendszerkezelő. A típust elsőként az Egyesült Arab Emírségek légiereje rendelte meg még 2015-ben két példányban, a harmadikat 2017 elején rendelték meg. Az elsőnek elkészült gép még az idén végrehajthatja első repülését.
Elkezdte első Sikorsky HH-60W helikopter végszerelését az amerikai gyártó. Az amerikai légierő harci kutató-mentő egységeinél hadrendbe állítandó típus az öregedő HH-60G Pave Hawk helikoptereket váltja majd le. A HH-60W számos területen jelent majd előrelépést, ugyanis nem csak egy másik HH-60G-ről van szó. Elég csak megemlíteni a majd kétszeres űrtartalmúra növekedett, kb. 3000 literes üzemanyag-rendszerét, vagy a Tactical Mission Kit (TMK) nevet viselő rendszer együttest, amiben megtalálhatók radarbesugárzás-jelzők és egyéb védelmi rendszerek is. Az első repülését várhatólag még idén teljesítő Sikorsky HH-60W-ből az elkövetkező években 103 darab állhat majd hadrendbe.
Március 9-től az amerikai légierő kivonja a szolgálatból a General Atomics Aeronautical Systems Inc (GA-ASI) MQ-1 Predator távolról irányított repülőgépeit. A majd 100 darabos flotta jövője most még nem világos. A Davis-Monthan bázis közelében lévő repülőgép tároló, vagy akár múzeumok is lehetnek a típus következő előfordulási helyei. Azonban folynak tárgyalások is, jelenleg éppen a haditengerészet képviselőivel, akik igen komolyan érdeklődnek a MQ-1 Predator felhasználhatóságáról.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4G Phantom II
Lockheed L-1011-385-3 TriStar KC.1
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle
AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
Categories: Biztonságpolitika
2018.02.17
Összesen 11000 darab rakétát vásárol EC665-ös Tiger harci helikopterei számára Spanyolország és Németország. A Thales Belgiumban (Herstal) gyártott 70 milliméteres átmérőjű fegyveréből a spanyol Tiger HAD-E variánsok 1000 darabot fognak kapni, míg a német UHT-k számára 10000 darabot vásárolnak meg. Ezeket az FZ90 MOD.4-es rakétamotorral ellátott eszközöket a 19 csővel rendelkező FZ225-ös, illetve a 7 csővel rendelkező FZ233 rakétablokkokból indíthatják el a harci helikopterek szárnycsonkjai alól.
Lengyelország és Kanada is csatlakozott, ahhoz nemzetközi programhoz, ahol több állam összefogva próbál meg közösen egy tengeri járőrfeladatokra alkalmas repülőgépet beszerezni. Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Törökország érdekelt még a programban, amelyben még felderítő, megfigyelő, hírszerző feladatok ellátására is alkalmassá szeretné tenni a közösen kiválasztott típust. Az elvárt képességeket még ebben az évben szeretnék véglegesíteni, így az első gépek 2025-től már szolgálatba is állhatnának.
Iráni források szerint hamarosan hadrendben állónak lehet majd tekinteni a helyi fejlesztésű és gyártású a Karrar harckocsi. A páncélos leginkább a T-72-es továbbfejlesztésének tűnik, melyet az orosz T-90MSz inspirált. Az utóbbival való nagyfokú hasonlóság nem teszi kizárhatóvá a fejlesztés során az orosz részvételt, segítséget sem, de leginkább azokat a 2015-ös híreket erősítheti meg, amelyek szerint az iráni szakembereknek lehetőségük volt a hadsereg által lefolytatott tesztek során alaposan megismerni a T-90MSz harckocsit, melyet akkoriban úgy hoztak szóba helyi portálok, mint lehetséges beszerzést. Mindenesetre, ami biztos az az, hogy a Karrar egy hátrafelé keskenyedő hegesztett tornyot kapott, melynek első részét reaktív páncélzattal erősítették meg. Az erőforrás teljesítményének növeléséről, vagy cseréjéről nincs hír, így a Karrar mozgékonysága megegyezhet a T-72-ével, vagy annál egy kicsit rosszabb is lehet, az erősebb páncélzat okozta plusz súly miatt.
Az ágyúcső torony és a füstgázelszívó közötti részén, a hőkiegyenlítő burkolat felett, egy további szögletes, a csövet körülölelő alkatrész látható. Ennek szerepe eddig nem tisztázott. A reaktív páncélzat kazettái a páncéltest mellső részén a vezető előtti páncélzaton is megtalálhatók, ezek körülbelül kétszer olyan vastagok, mint a T-72-en alkalmazott Kontakt-1-é. Továbbá, míg a motortér és a torony hátsó részén rácsos előtétpáncélzatot alkalmaztak, addig a kötényzet többi részét páncéllemezek alkotják. A torony két oldalára kerültek felszerelésre a ködgránátvetők hat-hat darab indítócsövei. Újabb, a T-90MSz-el való hasonlóságot mutat a parancsnok éjjel-nappali figyelőműszere fölé elhelyezett távirányítású fegyverállvány, melyre egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el.
Egyrészről a Védelmi Minisztérium felől, másrészről a típust repülő személyzetek felől is megerősítést nyert, hogy Szingapúrban a Boeing AH-64D Apache harci helikoptereket is használhatják a lassan repülő kisrepülőgépek és UAV-k elfogására. Az alacsonyan és lassan repülő gépek felderítésére a gyártó szerint, a rotorlapátok felett elhelyezett a Lockheed Martin-Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátor képes. Azt azonban, hogy a típussal adnak-e légvédelmi készültséget semelyik forrás sem erősítette meg.
Japánban újra szóba került a Lockheed Martin F-35B Lightning II lehetséges beszerzése. Most azonban nem hajófedélzeti alkalmazás került az előtérbe, hanem a távoli szigetek kisebb méretű repülőtereiről való bevethetőségi képesség. A 42 F-35A mellé akár már a következő évi költségvetésben is lehetőség lenne az első F-35B-k árának elhelyezésére. Így a rövid távon fel-és függőlegesen leszállni képes variáns akár már 2026-tól hadrendbe állhatna. Tokiói elemzések 1-2 századnyi mennyiséget látnak elegendőnek a lehetséges feladatok ellátására, így 20-40 darab F-35B Lightning II-re kerülhetne fel a felkelő napot szimbolizáló felségjel.
Február 9-én a Lockheed Martin átadta a 400. C-130J Super Hercules szállítógépet is. Ez a példány a MC-130J Commando II (ez egyébként a 13. MC-130J) változatban készült el és az Amerikai Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságának (AFSOC) állományába került, azonban hamarosan AC-130J Ghostrider csatarepülőgéppé fog átváltozni. Egy 2016 augusztusában elnyert 10 milliárd dolláros szerződésnek köszönhetően a típus gyártása további 10 évig folytatódni fog, így az eddig elkészült több mint 2500 C-130-as egyedszáma több mint 100 példánnyal is magasabb lehet.
Nukleáris robbantások után a levegőben tovaterjedő részecskét begyűjtésére szeretné képessé tenni három öreg Boeing KC-135R légi utántöltő repülőgépét az amerikai légierő. Az 1960-as években erre a speciális feladatra a WC-135W Constant Phoenix típust alkották meg, ezek a gépek azonban napjainkra már igen sok repült órát szedtek össze, így cseréjük hamarosan időszerűvé fog válni. Az utóbbi időben leginkább Japánból szálltak fel a gépek és Észak-Korea környéki légterekben kutattak az atomfegyverekkel végrehajtott kísérletek nyomai után. A WC-135R variáns megalkotásához a légierő vezetői 208 millió dollárt találnak elegendőnek.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas EF-18A Hornet
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Categories: Biztonságpolitika
2018.02.17
Összesen 11000 darab rakétát vásárol EC665-ös Tiger harci helikopterei számára Spanyolország és Németország. A Thales Belgiumban (Herstal) gyártott 70 milliméteres átmérőjű fegyveréből a spanyol Tiger HAD-E variánsok 1000 darabot fognak kapni, míg a német UHT-k számára 10000 darabot vásárolnak meg. Ezeket az FZ90 MOD.4-es rakétamotorral ellátott eszközöket a 19 csővel rendelkező FZ225-ös, illetve a 7 csővel rendelkező FZ233 rakétablokkokból indíthatják el a harci helikopterek szárnycsonkjai alól.
Lengyelország és Kanada is csatlakozott, ahhoz nemzetközi programhoz, ahol több állam összefogva próbál meg közösen egy tengeri járőrfeladatokra alkalmas repülőgépet beszerezni. Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Törökország érdekelt még a programban, amelyben még felderítő, megfigyelő, hírszerző feladatok ellátására is alkalmassá szeretné tenni a közösen kiválasztott típust. Az elvárt képességeket még ebben az évben szeretnék véglegesíteni, így az első gépek 2025-től már szolgálatba is állhatnának.
Iráni források szerint hamarosan hadrendben állónak lehet majd tekinteni a helyi fejlesztésű és gyártású a Karrar harckocsi. A páncélos leginkább a T-72-es továbbfejlesztésének tűnik, melyet az orosz T-90MSz inspirált. Az utóbbival való nagyfokú hasonlóság nem teszi kizárhatóvá a fejlesztés során az orosz részvételt, segítséget sem, de leginkább azokat a 2015-ös híreket erősítheti meg, amelyek szerint az iráni szakembereknek lehetőségük volt a hadsereg által lefolytatott tesztek során alaposan megismerni a T-90MSz harckocsit, melyet akkoriban úgy hoztak szóba helyi portálok, mint lehetséges beszerzést. Mindenesetre, ami biztos az az, hogy a Karrar egy hátrafelé keskenyedő hegesztett tornyot kapott, melynek első részét reaktív páncélzattal erősítették meg. Az erőforrás teljesítményének növeléséről, vagy cseréjéről nincs hír, így a Karrar mozgékonysága megegyezhet a T-72-ével, vagy annál egy kicsit rosszabb is lehet, az erősebb páncélzat okozta plusz súly miatt.
Az ágyúcső torony és a füstgázelszívó közötti részén, a hőkiegyenlítő burkolat felett, egy további szögletes, a csövet körülölelő alkatrész látható. Ennek szerepe eddig nem tisztázott. A reaktív páncélzat kazettái a páncéltest mellső részén a vezető előtti páncélzaton is megtalálhatók, ezek körülbelül kétszer olyan vastagok, mint a T-72-en alkalmazott Kontakt-1-é. Továbbá, míg a motortér és a torony hátsó részén rácsos előtétpáncélzatot alkalmaztak, addig a kötényzet többi részét páncéllemezek alkotják. A torony két oldalára kerültek felszerelésre a ködgránátvetők hat-hat darab indítócsövei. Újabb, a T-90MSz-el való hasonlóságot mutat a parancsnok éjjel-nappali figyelőműszere fölé elhelyezett távirányítású fegyverállvány, melyre egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el.
Egyrészről a Védelmi Minisztérium felől, másrészről a típust repülő személyzetek felől is megerősítést nyert, hogy Szingapúrban a Boeing AH-64D Apache harci helikoptereket is használhatják a lassan repülő kisrepülőgépek és UAV-k elfogására. Az alacsonyan és lassan repülő gépek felderítésére a gyártó szerint, a rotorlapátok felett elhelyezett a Lockheed Martin-Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátor képes. Azt azonban, hogy a típussal adnak-e légvédelmi készültséget semelyik forrás sem erősítette meg.
Japánban újra szóba került a Lockheed Martin F-35B Lightning II lehetséges beszerzése. Most azonban nem hajófedélzeti alkalmazás került az előtérbe, hanem a távoli szigetek kisebb méretű repülőtereiről való bevethetőségi képesség. A 42 F-35A mellé akár már a következő évi költségvetésben is lehetőség lenne az első F-35B-k árának elhelyezésére. Így a rövid távon fel-és függőlegesen leszállni képes variáns akár már 2026-tól hadrendbe állhatna. Tokiói elemzések 1-2 századnyi mennyiséget látnak elegendőnek a lehetséges feladatok ellátására, így 20-40 darab F-35B Lightning II-re kerülhetne fel a felkelő napot szimbolizáló felségjel.
Február 9-én a Lockheed Martin átadta a 400. C-130J Super Hercules szállítógépet is. Ez a példány a MC-130J Commando II (ez egyébként a 13. MC-130J) változatban készült el és az Amerikai Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságának (AFSOC) állományába került, azonban hamarosan AC-130J Ghostrider csatarepülőgéppé fog átváltozni. Egy 2016 augusztusában elnyert 10 milliárd dolláros szerződésnek köszönhetően a típus gyártása további 10 évig folytatódni fog, így az eddig elkészült több mint 2500 C-130-as egyedszáma több mint 100 példánnyal is magasabb lehet.
Nukleáris robbantások után a levegőben tovaterjedő részecskét begyűjtésére szeretné képessé tenni három öreg Boeing KC-135R légi utántöltő repülőgépét az amerikai légierő. Az 1960-as években erre a speciális feladatra a WC-135W Constant Phoenix típust alkották meg, ezek a gépek azonban napjainkra már igen sok repült órát szedtek össze, így cseréjük hamarosan időszerűvé fog válni. Az utóbbi időben leginkább Japánból szálltak fel a gépek és Észak-Korea környéki légterekben kutattak az atomfegyverekkel végrehajtott kísérletek nyomai után. A WC-135R variáns megalkotásához a légierő vezetői 208 millió dollárt találnak elegendőnek.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas EF-18A Hornet
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Categories: Biztonságpolitika
2018.02.10
Romániából már évek óta érkeznek hírek különféle haderőfejlesztési elképzelésekről. Most egy újabb került nyilvánosságra, amelyik a haditengerészetet érinti. A bukaresti elképzelés a felszín alatti egységek beszerzését is támogatná. Három tengeralattjáró hadrendbe állítása szerepel a tervben, amelynek előtanulmányát, vagyis az elvárt műszaki képességek meghatározását már végzik is a flotta szakemberei. Jelenleg már az is a tervben szerepel, hogy a tengeralattjárók hazai hajógyárban készülhessenek el.
Elkezdik belakni Nagy-Britannia legújabb repülőgép-hordozóját a repülőegységek. Ez persze most még csak forgószárnyas eszközöket jelent természetesen, de a hadrendbe állítás felé vezető úton ez is egy jelentős mérföldkőnek tekinthető. A HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) fedélzetére elsőként tartós próbára a haditengerészet 820. repülőszázadának Merlin Mk.2-es helikopterei és legénysége települt. Ugyancsak megérkezett két, a Merlin-eknél jóval nagyobb helikopter is a QUEEN ELIZABETH-re, ugyanis a brit Chinook helikopterek fedélzeti tesztjei is megkezdődtek. Ezek során a Boschbe Down-i Repülőgép Teszt és Értékelő egység tagjai adatokat gyűjtenek a különféle időjárási körülmények között végrehajtott fel-és leszállásokról, hogy a Chinook helikopterek a jövőben biztonságosan hajthassák végre repülési feladataikat a hordozó fedélzetéről. A próbák során végrehajtották a Chinook fedélzet alatti hangárba történő elhelyezését is. A nagyméretű helikopter a QUEEN ELIZABETH liftjén és hangárjában könnyedén elfért, még a rotorlapátok sem okoztak gondot.
Svájcban időszakos ellenőrzés során repedéseket találtak több Boeing F/A-18 Hornet szárnyában is. A fékszárnyak csuklópontjaiban lévő, szemmel nem látható repedések okán eddig már két-két egy-és kétüléses C, illetve D variánst tiltottak le a felszállásról és jelenleg másik hét van az ellenőrzések különféle fázisában.
Megrendelések reményében kissé fejlesztette a helikopterekre szerelhető FLASH rendszerét a dél-afrikai Paramount Advanced Technologies (PAT). A megnövelt képességű rendszert most egy AS550 helikopterre szerelték fel. Az átépítés során a pilóták számára sisakkijelző került integrálásra, a navigációs GPS teszi pontosabbá, míg a helikopter orrának bal alsó részére egy éjjel-nappal működni képes szenzortorony került felszerelésre. A fegyverzetet 12,7 milliméteres nehézgéppuska, vagy akár 20 milliméteres gépágyú is alkothatja a 70 milliméteres lézeres félaktív vezérlésű rakéta, valamint a Mokopa és az Ingwe páncéltörő rakéták mellett. A Paramount Advanced Technologies elmondása szerint a FLASH rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy könnyedén felszerelhető bármilyen helikopterre.
A FLASH rendszer egy meg nem nevezett közel-keleti megrendelő számára már felszerelésre került hat EC635-ös helikopterre. A FLASH elődjét még a Eurocopter-el közösen fejlesztett SAWS (Stand Alone Weapon System) jelenti, amelyik 26, szintén közel-keleten repülő EC635-re került felszerelésre. Ennek köszönhetően ezek a forgószárnyasok képessé váltak FN Herstal HMP-400 12,7 milliméteres géppuska, vagy francia Nexter NC-621 20 milliméteres gépágyú, FZ-233 70 milliméteres rakéta és Denel Ingwe páncéltörő rakéta alkalmazására is. A Paramount Advanced Technologies már sikerrel korszerűsített 44 Super Hind Mk 3-at és tíz Super Hind Mk 4-et is, valamint kidolgozták a Mil Mi-17-es helikopterek modernizációs csomagját is. Ezek több összetevője is megtalálható a FLASH rendszerben.
A Koreai Köztársaság haditengerészete (RoKN) február 1-én megkapta első FFX-II osztályú fregattját. A DAEGU (FFG-818) a Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering (DSME) hajógyárában épült meg és ugyanott már folyik egy másik egység építése is, míg másik kettőt a Hyundai Heavy Industries (HHI) építi meg. A 122 méret hosszú, üresen 2800, teljes terheléssel 3650 tonnás vízkiszorítással rendelkező FFX-II osztály összesen nyolc hajóból fog állni. A 30 csomós sebesség elérését Rolls-Royce MT30 gázturbinák, vagy MTU 12V 4000 dízelmotorok által hajtott generátorok által előállított villamos energia biztosítja. Fegyverzetét egy 127 milliméteres MK 45 MOD 4-es hajóágyún és egy Raytheon Phalanx közelkörzeti légvédelmi rendszeren felül 16 függőleges indítóba elhelyezett légvédelmi rakéta, vagy tengeri és szárazföldi célok megsemmisítésére képes rakéta/robotrepülőgép alkothatja. Tengeralattjárók elleni harcra hat 324 milliméteres torpedóvetőcső szolgál az aktív és passzív szonárok mellett. A DAEGU várhatólag ez év közepén ál majd szolgálatba.
Szöulban további tengeri járőrgépeket is szeretnének beszerezni a már meglévő 16 darab P-3C és P-3CK Orion mellé. A döntés már megszületett, de a konkrét típus még nem került meghatározásra. Jó eséllyel az amerikai Boeing P-8 Poseidon és a Saab Swordfish nevet viselő elképzelése lehet majd esélyes a rendszeresítésre.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Categories: Biztonságpolitika
2018.02.03
Németországban az igények meghatározása során világossá vált, hogy az idős Sikorsky CH-53G/GA/GS változatokat majdan pótló új, nehéz kategóriás forgószárnyas estében elengedhetetlenül fontos képesség lesz a légi üzemanyag felvétel. Nem véletlenül kerültek bele a Franciaországgal közösen üzemeltetett repülőalakulat gépállományába a Lockheed Martin KC-130J légi üzemanyag átadásra is képes Super Hercules variánsok. A 2019-ben kiválasztásra kerülő győztes a Lockheed CH-53K King Stallion és a Boeing CH-47F Chinook közül kerülhet ki. Előbbi előnye lehet, hogy már eleve rendelkezni fog ezen képességgel, míg a tandemrotoros társ esetében ez csak a különleges műveletek támogatására kifejlesztett MH-47G esetében jelenthető ki.
Törökország Szíriában végrehajtott katonai beavatkozása minimum késleltetheti a Németországtól beszerzett 354 darab Leopard 2-es harckocsi korszerűsítését. Berlin már le is állította a munkálatokban érdekelt német vállalatokat, mivel megvárják a hatalomra kerülő új vezetés döntését az ügyben. A Rheinmetall vezette társaságok a török hadseregben használt harckocsik páncélzatát voltak hivatva erősíteni.
Az Egyesült Királyság Királyi Légiereje (RAF) 16 Eurofighter Typhoon-t von ki a szolgálatból. A gépek mindegyike kétüléses változat és leállításukkal 1,13 milliárd dollárost megtakarítást szeretnének elérni a légierő vezetői. A kivonás ellenére mégis emelkedni fog a repülést végrehajtó Typhoon-ok példányszáma, ugyanis a típus alkatrészhiányos állapotát éppen a kivont példányokból kiszerelésre kerülő összetevőkkel fogják orvosolni.
Szintén anyagi okokra visszavezethető egy képesség elvesztése is a brit helikopteres erőknél, mégpedig a repülés közbeni üzemanyag felvételé. A Merlin HC.4/4A variánsai elláthatók a fogadócsővel és 2008-ban sikeresen le is zárultak a légi utántöltési próbák, amelyekben KC-130 Herculesek adtak át üzemanyagot a Merlin-eknek. A személyzetek erre irányú kiképzéséhez és szinten tartásához azonban a szükséges pénzügyi lehetőségek nincsenek meg a szigetországban.
Az NH Industries (NHI) reménykedik abban, hogy ez idén véglegesítésre kerülhet két rendelés is az NH90-es helikopterek esetében. Katar esetében már négy éve függőben van 12 TTH szállító és 10 NFH tengerészeti helikopter beszerzése. A másik félbemaradt megrendelés Spanyolországhoz kötődik. Madrid évekkel ezelőtt 45 darab NH90-es megvásárlási tervét jelentette be, de ezt gazdasági megfontolásból 22 példány megrendelése után felfüggesztette. A 23 TTH változatú forgószárnyas beszerzésének tető alá hozását ez év vége előtt szeretnék lezárni az NH Industries értékesítési részlegénél.
További megrendelés is befuthat, ez azonban nem gyártás lehet, hanem átépítés, vagy módosítás lehet, mivel Finnországban kevésnek tűnik a tengeralattjárók elleni harcra megrendelt NH90-esek darabszáma. A hat NFH mellé Oslo 8 másikat is rendelt, de ezek csak tengeri kutató-mentő feladatok ellátásra képesek. A 2019-ig átadásra kerülő mennyiség feladatait a legutóbbi tanulmány elemezte ki, ebből derült ki, hogy a tengeralattjárók felderítésére szükséges repülési idő évente 5400 óra körül fog alakulni. Ezt 6 gép képtelen teljesíteni, így a többit kell alkalmassá tenni eme feladatkör betöltésére. A tengeri kutató-mentő feladatok ellátását akár polgári helikopterek bevonásával, vagy akár pilóta nélküli gépek alkalmazásával is elláthatónak vélik.
Új félszárnyakat fejlesztett ki a Leonardo a Brit Királyi Haditengerészetnél hadrendbe állított AW159 Lynx Wildcat HMA.2 helikopterek számára. Az oldalanként két-két felfüggesztési ponttal ellátott szárnyakra az MBDA Sea Venom hajók elleni rakéták, a Thales LMM (Lightweight Multirole Missile) rakéták mellett (ezek egyébként olyan kis tömeggel rendelkeznek, hogy egy felfüggesztési ponton akár 5 darab is elhelyezhető lesz) a BAE Systems Stingray könnyű torpedók és az MK.11-es mélységi bombák is felszerelhetők lesznek. A repülési kísérletek ebben az évben elkezdődőnek majd az új fejlesztésű félszárnyakkal.
Japán és Dél-Korea után már Spanyolország is az Lockheed Martin F-35B Lightning II-es haditengerészeti felhasználási lehetőségén gondolkodik. A JUAN CARLOS I (L 61) partraszállást támogató helikopterhordozó kisebb módosításokkal akár képes is lehet a típus üzemeltetésére. A repülőfedélzet és a hangár lehetővé tenné 10 darab körüli F-35B tartós kiszolgálását. Amennyiben Spanyolország a jövőben is fenn kívánja majd tartani a haditengerészeti repülés hordozófedélzeti merevszárnyú válfaját, úgy az AV-8B Harrier II+ gépek kivonása után az igen drága, de képességeiben roppant korszerű F-35B lehet a megoldás.
Nagy-Britanniában már folyik az első francia pilótacsoport típusátképzése az amerikai Lockheed Martin KC-130 Super Hercules teherszállító repülőgépekre. Az oktatást a RAF Brize Norton-i légibázisán végzi a 24. Repülőszázad.
A tavalyi évben nagy médiavisszhangot kapott Németország tengeralattjáróinak igencsak alacsony hadrafoghatósága. Svédországban is hasonló a helyzet, bár ott a meglévő négy egység közül kettő éppen modernizáláson tartózkodik. Az egyik GOTLAND-osztályú egység 2018 decemberében, míg a másik egy évre rá tér vissza a szolgálatba. Addig mindössze két tengeralattjáróra hárul az összes feladat, ami nem éppen kedvező helyzetet teremt. Az elvárt feladatok miatt hat-hét tengeralattjáróból álló erő lenne a legkedvezőbb, azonban ez a jövőben sem biztos, hogy megvalósulhat. A kormány döntése értelében csak két A26-os osztályba tartozó egység fog megépülni, a harmadik megépítése nem kapott politikai támogatást. Mindezen változások még jobban szembeötlőek, ha visszatekintünk 30 évvel ezelőttre, amikor 12 tengeralattjáróval rendelkezett Svédország.
Franciaországban február elsején vízre került a hatodik francia megrendelésre épített FREMM-osztályú fregatt, a NORMANDIE. Ha csak a nevet nézzük ez egyszer már megtörtént, mégpedig 2012. október 18-án, ugyanis a harmadiknak elkészült fregatt viselte eredetileg ezt a nevet, ezt azonban az idő sürgetése miatt exportálták. Tehát most a NORMANDIE II-ről van szó, amit rekordidő alatt, 12,5 hónap alatt állítottak össze a hajógyári munkások, fanyarul meg lehet jegyezni, könnyű volt, egyszer már megtették. Tehát a NORMANDIE (II) az ősszel kezdi majd el tengeri próbajáratait és 2019 nyarán lép majd szolgálatba.
Oroszországban a BMP-2M korszerűsített gyalogsági harcjárművek átadását hamarosan elkezdik. Elsőként az Orenburgi katonai körzetben fognak megjelenni a páncélosok. Moszkva 540 darab BMP-2-es gyalogsági harcjármű modernizálásáról döntött még a tavalyi év folyamán. Ennek köszönhetően a BMP-2M variánson bemutatott és Algéria által már 2015-ben 340 darabos mennyiségben megrendelt Berezhok harci modul kerül majd felszerelésre az orosz lövészpáncélosokra is. Ez egészen pontosan a régi torony lecserélését jelenti, a fegyverzettel együtt. A kétfős torony oldalaira felszerelt két-két 9M133 Kornet-E irányított rakétát rejtő tubust. Ezekből a 9M133-1 tandem robbanófejjel ellátott 1000-1200 milliméteres homogén páncélzat átégetésére képes páncéltörő, 9M133F-1 thermóbárikus harci résszel ellátott 100 métertől 5500 méterig alkalmazható rakéták indíthatók.
Továbbá használhatók a megnövelt hatótávolságú, 8000 méterre elrepülő 9M133M-2 1300 milliméteres homogén páncélzat átégetésére képes páncéltörő és a még nagyobb hatótávolságú, ezért nagyobb rakétamotorral felszerelt 9M133FM-3 thermóbárikus harci résszel felszerelt, akár helikopterek ellen is bevethető variánsok is. Ezeket egy új stabilizátorral, valamint ballisztikai számítógéppel is pontosabbá tett 30 milliméteres 2A42 gépágyú (200 lövedékkel), egy, a torony hátsó részén, kívülre felszerelt AGS-30 30 milliméteres automata gránátvető (300 gránáttal) és egy, a gépágyúval párhuzamosított 7,62 milliméteres PKT géppuska (2000 lövedékkel) egészíti ki, modern, légi célok ellen is alkalmazható tűzvezető és célfelderítő rendszerekkel együtt. A parancsnok és az irányzó számára külön célzórendszer kerül beépítésre, amikben 10 kilométeres mérési képességű lézeres távolságmérő, és hőkamerák is megtalálhatók. A BMP-2M-ben használt 370 lóerős teljesítményű UTD-23 motor okán jó esély mutatkozik még a páncélzat megerősítésére is.
Január végén hajtotta végre első repülését a TAI (Turkish Aerospace Industries) Hurkus B katonai célokra módosított turbólégcsavaros kiképzőgép első példánya. A Hurkus A modell mellett, mely leginkább a civil képzésben fog helytállni, a B változat mellett tervbe van véve a fegyveres bevetések végrehajtására képes C változat létrehozása is. A Hurkus B 100 kilogrammal könnyebb, mint az A változat és a pilótafülkében rendelkezik a műszerfalba szerelt többfunkciós kijelzőkkel, a BAE Systems által gyártott LiteHUD szemmagasságú kijelzővel, valamint Martin-Baker Mk T16N dupla nullás katapultülésekkel is. A légierőhöz való átkerülés előtt a Hurkus B-n 90 órás repülési tesztprogramot végeznek el. A légierő a SIAI-Marchetti SF-260 utódját látja a hazai gyártású gépben, amiből első körben 15 darabot rendeltek meg, majd a későbbiekben még további 40 darabra tartanak igényt.
Az indiai haditengerészet március 31-én, szerdán, a mumbai Mazagon Hajógyárban tartott ünnepség során vízre bocsátotta a harmadik, SCORPENE-osztályú tengeralattjáróját, az INS KARANJ-ot (S52). A tervek szerint a hazai építésű KALVARI-osztályból hat darab fog megépülni. Az első két tengeralattjáró a KALVARI (S50) és a KHANDERI (S51) közül az első 2017. december 14-én állt szolgálatba, míg a januárban vízre került másodikkal jelenleg is az átadás előtti próbákat hajtják végre, és júniusban megkezdi majd tengeri próbajáratait. A lemerülve 1775 tonnás vízkiszorítású, 12000 km-es hatótávolsággal, 350 méteres merülési mélységgel rendelkező 67,5 méter hosszú, 12,3 méteres törzsátmérővel rendelkező KALVARI-osztály 37 kilométer per órás maximális sebességre képes, fegyverzetét a francia gyártmányú, 50-70 kilométeres hatótávolságú SM39 Exocet tengeralattjáróról indított hajó elleni rakéták is erősítik, a Varunastra torpedók és aknák mellett. A tengeralattjáró belső terében 360 darab akkumulátortelep van elhelyezve, ezek mindegyike 750 kilogramm súlyú.
Thaiföldön a hadsereg eddig igen elégedett a Kínából beszerzett VT4-es (MBT-3000) harckocsikkal. A már megvásárolt 28 VT4-es mellé a következő rendelési állományt 10 páncélos alkotja, míg a harmadik beérkezésével válik majd teljessé a 49 darabos thaiföldi állomány. A VT4-es, vagy más néven MBT-3000-es harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul. Az MBT-3000-es erősebb, vízhűtéses, turbófeltöltős, elektronikus vezérlésű, 1300 lóerős, Kínában gyártott motorral és páncélzattal, valamint új felfüggesztéssel és futóművel lett ellátva. Erőátviteli rendszerként a hidromechanikus C1000B került beépítésre.
A teljesen digitális elektronikával ellátott MBT-3000-es műholdas navigációs rendszerrel, távirányítású géppuskával, a lövegirányzó és a parancsnok számára külön irányzórendszerrel lett ellátva, ami éjszakai viszonyok között is jobb célfelderítést tesz lehetővé. Ez utóbbi által válik elérhetővé, hogy miközben az irányzó célba veszi az ellenséget és tüzel, addig a parancsnok már új célpontot keressen. A 49 tonnás MBT-2000-es képest némileg súlyosabb, immáron 51 tonnás MBT-3000-es legénysége 3 fő, 125 mm-es lövegéhez természetesen töltőautomata csatlakozik, teljesítmény-lóerő aránya 25 LE/t, hossza löveggel együtt 10,1 méter, szélessége köténnyel együtt 3,50 méter, magassága 2,40 méter. Legnagyobb közúti sebessége 67 km/h, hatótávolsága 500 km, fegyverzetét egy 7,62 mm-es koaxiális, valamint a már említett távirányítású 12,7 mm-es géppuska egészít ki. Lőszerkészlete 38 darab, ebből 22 a 8 lövés/perces tűzgyorsaságot garantáló töltőautomatában kerül elhelyezésre.
Sikeres indítási és repülési próbát hajtott végre a Lockheed Martin az MHTK (Miniature Hit-to-Kill) tüzérségi lövedékek elleni védelmi rendszerhez (C-RAM) fejlesztett rakétával. A rakétákat, aknavetőből vagy ágyúból útjukra indított lövedékeket az ütközés energiájával megsemmisítő MHTK alig hosszabb, mint 76 centiméter, átmérője 4 centiméter, tömege 2,5 kilogramm és kellően mozgékony ahhoz, hogy a becsapódás előtt megsemmisítse ezen eszközöket. Olcsóságának és könnyű telepíthetőségének köszönhetően az elkövetkező években a világ számos pontján oltalmazhat területeket a MHTK.
Az elmúlt időszakban számos dokumentum látott napvilágot a szerencsétlenül járt argentin SAN JUAN tengeralattjáróval kapcsolatban. A tragédia előtti időszakra vonatkoztatva ezekből megállapítható, hogy a SAN JUAN műszaki állapota és felszereltsége még az utolsó útjára történő indulásakor is hagyhatott maga után kívánnivalót. Egy 2016. novemberi irat szerint a merülési mélység korlátozva lett 100 méter mélységre, mivel a kellő szivárgásmentességet nem ellenőrizték le kellőképpen. A szelepeket és csöveket is érintő vizsgálatokat a gyártó írja elő, ezeket hajógyári körülmények között kell megvizsgálni. A SAN JUAN esetében a korlátozásra azért volt szükség, mert a gyártó által előírt időintervallum kétszerese után sem történtek meg az ellenőrzések.
A tavaly augusztus közepén kelt jelentés szerint több alkalommal is meghibásodás lépett fel a meghajtórendszerben, illetve a hidraulikus rendszer is alaposan eresztett, hiszen naponta 50 liternyi olaj pótlására volt szükség. A lemerült állapotban a felszínre emelkedést biztosító legénységi mentőruhák - amikből egyébként 80 darab volt a 44 fős személyzetű tengeralattjárón - szavatossági ideje lejárt, valamint a vészhelyzeti oxigénellátást biztosító 100 darab légzőkészülékből mindössze 14 darab volt üzemképes. Mindezek ellenére a SAN JUAN számos alkalommal kifutott a nyílt vízre és 2017. július 9-én 19:48 perctől kezdődően három alkalommal is észleltek az őrjáratozási területen egy tengeralattjárót. Mindhárom szonárkezelő egyöntetű véleménye az volt, hogy a 10, 6 és 2 percig hallott hangok nukleáris meghajtású egységtől származhatnak. Július 10-én, 03:45-kor a nukleáris tengeralattjárót újra észlelték és ekkor 4 percen át sikerült a hangmintáit rögzíteni.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Categories: Biztonságpolitika
2018.01.27
A Luftwaffe a január 12-én kapta meg a 15. Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépét. Ez a példány egyébként már az 56. amelyik lekerül a szerelősorról.
Ebben a hónapban az Israel Aerospace Industries (IAI) a második Gulfstream G550-es üzleti repülőgépen alapuló CAEW G550 légtérfelderítő repülőgépet is leszállította az olasz légierőnek. Az Israel Aerospace Industries leányvállalata, az ELTA Systems által 12 éve kifejlesztett típus beszerzését Rómában 2012-ben határozták el. A NATO-kompatibilis kommunikációs rendszerrel (amelyet az Elta és az olasz Leonardo Communications közösen fejlesztett ki) ellátott gépekből az első példány még tavaly került leszállításra és az eddigi megszerzett tapasztalatok igen kedvezőek vele. Olaszország és Izrael közötti 750 millió dolláros megállapodás szerint Izrael 30 Leonardo M346-os sugárhajtású kiképzőgépet kapott az egyezség szerint, valamint az olaszok a két CAEW G550 légtérfelderítő repülőgépen felül egy IAI/MBT Space Division által épített OpSat-3000-es felderítő műholdhoz is hozzájutottak.
Spanyolországban szeretné értékesíteni KT-1 Woong-Bee turbólégcsavaros kiképzőgépeit a dél-koreai Koreai Aerospace Industries (KAI). Az ipari együttműködési lehetőséggel megspékelt ajánlat nem hagyta hidegen a maradisággal nem vádolható madridi döntéshozókat, így a két ország védelmi miniszterei már el is kezdték a tárgyalásokat ebben az ügyben.
A BAE Systems ezen a héten bemutatta a CV90 gyalogsági harcjármű legújabb variánsát, amely számos frissítést és módosítást tartalmaz. A CV90MkIV jelzést viselő páncélos új, aktív felfüggesztést, egy 1000 lóerős Scania motort és egy X300-as erőátviteli rendszert kapott, így terepen történő mozgékonysága a tömegnövekedést jelentő módosítások ellenére sem csökkent. Olyannyira nem, hogy a céges ismertető szerint a 35 tonnáról 37 tonnára növekedett harci súly ellenére a CV90MkIV az elődökkel összevetve a terepen végzett mozgékonysági mutatói akár 40%-al is javulhatnak. Az igencsak virgonc páncéltestre a megrendelő igényeit könnyedén kielégítő torony szerelhető fel. Ez a D-sorozatú moduláris torony, amelybe igény szerint 25, 30, 35, 40, 50 mm-es kaliberű fő fegyverzet is beszerelhető, de a gépágyúk helyett egy 120 milliméteressel is ellátható a CV90MkIV.
A célfelderítésre és célzásra használatos optikai rendszerek szintén igény szerint választhatók ki, akárcsak a főfegyverzettel párhuzamosított, ám mégis a torony bal oldalára felszerelésre kerülő másodlagos fegyverzet. Szintén többféle távirányítású fegyverállvány szerlehető fel a D-sorozatú moduláris toronyra. Az új jármű a legújabb NATO szabványú elektronikus architektúrát is tartalmazza, így a jövőbeli fejlesztések előtt is nyitva áll az ajtó. Az egyik legújabb ilyen a BAE Systems iFighting rendszere, mely többek között a személyzet sisakjaira szerelhető kijelzőjét (Q-Sight) és a teljes körű lefedettséget biztosító Battleview360-as kamerarendszert tartalmazza, amivel könnyedebben szemmel tartható a páncélozott jármű környezete a jármű belsejéből. Természetesen a védelem erősítésébe az aktív páncélzat is részt fog vállalni a CV90MkIV esetében. A CV90-esből eddig hét állam (ezek közül négy NATO tag) rendelt 15 változatban 1280 darabot.
Oroszországból évek óta érkeznek hírek a különféle új és modernizált repülőeszközök beszerzési terveiről, vagy konkrét megrendelésekről is. Az átadások, hadrendbe állítások egy kicsit ritkábban kerülnek az újságok, weboldalak címlapjaira. Most egy kis összefoglaló következik a 2012-től átadott darabszámokról, típusokra és éves mennyiségre lebontva.
A Szuhoj Szu-34-es bombázókból 2012 előtt 15 darabot adtak át, ezt követte 2012-ben 10, 2013-ban 14, 2014-ben 18, 2015-ben szintén 18, 2016-ban 16 és 2017-ben ugyancsak 16. Eddig 107 példány került legyártásra. A Szuhoj Szu-35Sz típusból 2012-ben 2, 2013-ban 8, 2014-ben már 24, 2015-ben 12, 2016-ban ugyancsak 12 és 2017-ben 10 példány került átadásra. Vagyis eddig 68 példányra került orosz felségjel. A Szuhoj Sz-27SzM3-as típusból 2012 előtt 12 darabot adtak át, ez idáig újabbak nem kerültek átadásra. Messze szaporább volt a kétüléses Szuhoj Szu-30SzM variáns. Ebből 2012-ben 2, 2013-ban 14, 2014-ben 21, 2015-ben 27, 2016-ban 19 és 2017-ben 17 került a repülőcsapatok állományába. Eddig kerek 100 példány került legyártásra. A Szuhoj Szu-30M2-ekből 2012 előtt 4 darabot adtak át, 2013-ban 3, 2014-ben 8, 2015-ben szintén 3, 2016-ban 2 példány. Eddig mindössze 20 példány került legyártásra.
A MiG tervezőiroda termékei nem voltak olyan kapósak, mint a Szuhoj-ok. A MiG-29SzMT/UBT változatokból 2012 előtt 28/6 darabot kaptak meg, ezeket követte 2015-ben 3/2, majd 2016-ban 11 SzMT változat kézbesítése. Eddig 42 együléses és 8 kétüléses feltuningolt Fulcrum került átadásra. A flotta számára az áttervezett MiG-29KR/KUBR variánsok kerültek átadásra 2013-ban 2/2, 2014-ben 8/2, 2015-ben viszont már csak az együlésesből volt átadás, méghozzá 10 darabos. A haditengerészet így 24 darab újgyártású, repülőgép-hordozóról is bevethető vadászbombázóval lett gazdagabb az évek folyamán. Belföldön is sikeresnek tekinthető a Jakovlev Jak-130-as sugárhajtású felfegyverezhető kiképzőgép is, amiből 2012 előtt 12 darabot adtak át, ezt követte 2012-ben 15, 2013-ban 18, 2014-ben 20, 2015-ben szintén 14, 2016-ban 10 és 2017-ben csak 6. Eddig hazai felhasználásra 95 példány került legyártásra.
A legnagyobb létszámnövekedést 2014-ben könyvelhették el a repülőcsapatok, ez évben összesen 101 darab repülőgép került átadásra, míg 2012-ben a legkevesebb, csak 29. Mindent összevetve ez 560 darab korszerű repülőgépet jelent, ezekből csak 77 példány 2012 előtti gyártású. Ezeket egészíti ki a hadrendben álló 100 Szu-27-es, 150-170 MiG-29-es, 150 MiG-31-es és több mint 200 Szu-24-es és Szu-25-ös. Ezek túlnyomó részét az elkövetkező 10 évben kivonják a szolgálatból, vagy modernizálják, így legalább 700 taktikai repülőgép (ezek közül nagyjából 450 darab Szuhoj gyártmányú) fogja alkotni egy évtized múlva az orosz légierőt. A Szu-25-ös csatarepülőkből jó eséllyel 120-140 darab fog korszerűsítésre kerülni. A Szuhoj Szu-34-es bombázókból a Szu-24-ek kivonásával további 90-100 darab kerülhet még rendszeresítésre.
Ezen a héten újra jelezte a jelenben gyökeredző jövőjét az orosz légierő, ugyanis első repülését hajtotta végre az Iljusin Il-78M-90A légi utántöltő repülőgép prototípusa. Az PS-90А-76 új generációjú, magas kétáramúságú sugárhajtóművel ellátott típus zaj-és károsanyag kibocsátása is csökkent, de ugyanilyen fontos, hogy a takarékosabb üzemnek köszönhetően a fogyasztás is csökkent 12-14%-al, így növelve a lerepülhető távolságot, vagy az átadható üzemanyag mennyiségét.
Megerősítést nyert, hogy Egyiptomba is kerültek az Egyesült Arab Emírségek által megvásárolt AT-802-es csatarepülőgépekből. A közel-keleten 2010 novemberétől összesen 24 darab AT-802U csatarepülőgépet adtak át az emírségek részére, két egymástól némileg eltérő gyártási szériában. Néhány AT-802U ezek közül már felbukkant Jordániában és Jemenben és egy ideje rebesgették, hogy Egyiptomba is került a típusból. A közelmúltban már műholdképek alapján volt megállapítható, hogy 12 turbólégcsavaros csatarepülőgép erősíti az ország légierejét. A 394 kilométer per órás sebesség elérésére képes, 3400 kilogrammig terhelhető, 11 felfüggesztési ponttal rendelkező AT-802U fegyverzetét Mk 82-es bombák, Hellfire rakéták, M260 rakétaindítók és a GAU-19 Gatling-rendszerű géppuskát alkothatják.
Jordániába január 17-én megérkezett az első Mil Mi-26T2-es óráshelikopter. A 20 tonnás terhelhetőségű típusból 4-et rendeltek meg. A modernizált elektronikájú, nappal vagy éjszaka, jó és rossz időjárási körülmények között is repülhető Mi-26T2 teher helyett 82 fő szállítására képes. Sorozatgyártása 2015. május 22-én kezdődött meg, eddig exportra csak Algériába került.
Kósza hírek után most már biztosra vehető, hogy Kínában dolgoznak egy hordozófedélzeti légtérfelderítő repülőgépen. A hivatalos forrás szerint a KJ-600-as jelzésű típus első példányát már el is kezdték építeni a Xian Aircraft Corporation üzemében. Az amerikai Northrop Grumman E-2 Hawkeye légtérfelderítőre külső megjelenésében és elrendezésében igencsak hasonlító, 25-30 tonnás felszállótömegű KJ-600-as AESA antennájú rádiólokátorral lesz ellátva. Az üzemeltetése természetesen csak a katapulttal rendelkező hordozóról lesz megvalósítható, így a harmadiknak hadrendbe álló és már a Sanghajban épülőfélben lévő kínai egységen debütálhat majd a KJ-600-as.
Újabb biztos megrendelés érkezett a Boeing repülőgépgyártó vállalathoz a P-8A Poseidon tengeri járőrgépek tekintetében. A 9. rendelési állomány 10 példányt foglal magába, a rendelés értéke 1,2 milliárd dolláros. A megrendelt darabok közül három az Egyesült Királyság felségjelével fog majd hadrendbe állni.
Bár jelenleg még nagyjából háromszor annyiba kerül mint legfőbb riválisa, az Amerikai Tengerészgyalogság mégis az M27-es gépkarabélynak szavaz bizalmat. Darabonkénti 3000 dolláros árával jóval felülmúlja az 1000 dolláros amerikai M4-et, azonban a Heckler&Koch HK416-on alapuló, 5,56 milliméteres lőszert kilövő M27-es a próbák és a harci felhasználás során is egyaránt bizonyította, hogy megéri az árát. A 2010 óta tartó amerikai siker sztori a jövőben igazi happy end-be is átcsaphat, ugyanis a tengerészgyalogság szeretné minél több katonáját ellátni ezzel a fegyverrel. A havi szinten 300-1500 M27-et legyártani képes Heckler&Koch a közelmúltban számos megrendelést elnyert, például a francia hadsereg is a HK416-ost rendszeresíteni 100000 darabos mennyiségben. Tavaly május 3-án Franciaországban már át is átadták az első 400 darab Heckler&Koch HK416F gépkarabélyt a Direction Générale pour I´ Armement (DGA) védelmi beszerzési ügynökségnek. A német fegyver az 1979-ben rendszeresített bullpup kialakítású FAMAS gépkarabélyt váltja le.
Kétfajta csőhosszal, összesen 102000 darab lőfegyver kerül majd a francia haderőhöz, ezek mellé 10767 HK2969F (44 mm x 46 mm) cső alá szerelhető gránátvető is beszerzésre kerül. Éppen ez az ami a tengerészgyalogság malmára hajthatja a vizet, ugyanis bíznak egy kedvezőbb beszerzési ár kialkudásában. Ugyanis tavaly kiderült, új gépkarabélyt kapnak a német különleges erők katonái is. A G36-ot váltó G95-ös (Gewehr 95) nem más, mint a Heckler&Koch HK416A7, melynek csőhossza 368 milliméter, tömege 3,7 kilogramm. A fegyverből összesen 1745-öt vásárolnak meg, ezekből 40 darab még a múlt év végéig átadásra került. A fennmaradó 1705 darab 2019 januárjától 2019 végéig fog leszállításra kerülni. A pontos és megbízható M27 további „személyre szabásán” is gondolkodnak az Atlanti-óceán túloldalán, ugyanis nagyobb tárkapacitással és rövidebb csőhosszal még jobban megfelelne igényeiknek a fegyver, amennyiben a felár nem lesz túl borsos.
A tavaly októberi hivatalos átadása után január 24-én megérkezett az első 5 Agusta Bell 206B1 helikopter az argentin hadsereg Campo de Mayo repülőterére. Az olasz csendőrségtől megvásárolt 20 Augusta-Bell AB-206B1 elsősorban kiképzésre fog szolgálni a dél-amerikai országban, de a felderítés is a betöltendő szerepkört képviseli és ezt is ellátják majd. Ez utóbbira Argentínában M134 típusú Gatling géppuskákkal, valamint 70 milliméteres nem irányított rakétákkal lesznek ellátva. A vásárlással kapcsolatos tárgyalások 2009-ben kezdődtek, és a végleges szerződéskötésig a 2017-es év második feléig kellett várni. A többi 15 forgószárnyas várhatóan február vége előtt érkezik új hazájába.
NETARZNÁL GALÉRIA
Korea Aerospace FA-50 Golden Eagle
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
McDonnell Douglas EF-18A(M) Hornet
Categories: Biztonságpolitika
2018.01.20
Modernizált légvédelmi rakétával folytattak le próbákat Ukrajnában. Az Sz-125-ös Nyeva (SA-3 Goa) új verzióját a Radionics és a Luch alkotta meg. A 40 kilométeres távolságig és 25 kilométeres magasságig légi eszközökre veszélyes 5V27D-M2 jelzésű rakéta orrába egy aktív radaros önrávezető rendszer került beépítésre.
Belgiumban a fedélzeti rádiólokátorokkal fennálló folyamatos meghibásodási problémák oda vezettek, hogy a négy NHIndustries NH90 NFH Gray Caiman forgószárnyasból három tartósan repülésre képtelen lesz a javítás befejeztéig. Ez rendszerint 3-6 hónapos időtartamot szokott jelenteni, azonban az NH90 NFH esetében ez akár másfél éves időintervallumot is jelenthet. Persze az országban ez a hír nem érte a flotta vezetőit hidegzuhanyként, hiszen az első helikopter 2013-as átadásától kezdve gondok voltak a radarral akárcsak Németországban, vagy Hollandiában.
Az egy működőképes NH90-est is nélkülözni lesznek kénytelenek a tavasz elejéig, ugyanis hamarosan a 600 repült óránkénti kötelező átvizsgáláson fog tartózkodni. Bár a gyártó a szerződés értelmében rendben fizeti a kötbéreket a hibás helikopterek után, a belgák ennek ellenére nem elégedettek a gyártóval. Az egy forgószárnyon maradat példány kihasználtsága a visszatértét követően hatalmas lesz, ugyanis a már kiképzett légi személyzetek ezen az egy példányon tudják majd fenntartani jártasságukat a típuson. A régebbi és a következő évtől nyugdíjazásra kerülő Sea King és Alouette III helikopterek fogják a kieső tengeri légi mentési kapacitást pótolni a javítások idejére, azonban egy, a szomszédos országokkal megkötött egyezmény értelmében szükség esetén a határon túlról is érkezhet helikopter a bajba jutottak felkutatására és megmentésére.
Első merülésén van túl Nagy-Britannia legújabb tengeralattjárója, az ASTUTE-osztályú HMS AUDACIOUS (S122). A nukleáris meghajtású egység most még csak az építési helyének közelében merült víz alá, a fedélzeti rendszerek próbáihoz, na meg a víztömörség ellenőrzéséhez. A próba teljes sikerrel zárult, így az AUDACIOUS még ebben az évben megkezdheti majd tengeri próbáit. A BAE Systems által épített ASTUTE-osztály tagjai 7 400 tonnásak és 97 méter hosszúak. Szolgálatba eddig három tengeralattjáró (ASTUTE, ARTFUL, AMBUSH) állt, további három (ANSON AGAMEMNON és AJAX) építés alatt áll.
Görögország és Franciaország között a következő hónaptól kezdődnek majd tárgyalások FREMM-osztályú fregattok beszerzéséről. Athén célja, hogy megállapodásra jusson két FREMM többfeladatú fregatt beszerzéséről, valamint további kettőt is szeretnének a szerződésbe belefoglalni, mint későbbi lehetséges megrendelésre kerülő egységet. A darabonkénti 500-600 millió dolláros árat azonban sokallják, így szeretnének kedvezőbb árfekvést elérni.
Várhatólag ez év első negyedévében fogja megkapni az orosz hadsereg az első BMPT Terminator tűztámogató harcjárműveit. Az erős csöves és rakétafegyverzettel rendelkező jármű két változatát is bemutatták már az eltelt évek során, azonban az orosz haderőben eddig nem kerültek rendszeresítésre. A beépített területeken végzett harcfeladatok segítésére tervezett Terminator az elmúlt ében feltűnt Szíriában is. A hírek szerint az első átadásra kerülő mennyiség 10 páncélosból fog állni, azt azonban még nem hozták nyilvánosságra, hogy ezek az ötfős személyzetű 2 darab 30 milliméteres AGS-17-es gránátvetővel felszerelt erősebb fegyverzetű, vagy a háromfős, gránátvetősök nélküli verziók lesznek. Algéria 2016 áprilisában megrendelte a BMPT-72 Terminator 2-es harctámogató járművet. A nagyobb mennyiségben meglévő T-72-es harckocsik átépítésével létrehozható páncélosok leszállítása 2018 első negyedévében indul majd meg és 2019 végéig tart.
2013-ban próbálták ki az észak-afrikai állam szakértői a BMPT Terminator 1-es harctámogató járművet, azt azonban igen költségesnek és bonyolultnak találták. A BMPT-72 létrehozásánál a tervezők felhasználták a BMPT-nél megszerzett tapasztalataikat, így továbbfejlesztésen esett és a tűzvezető rendszer és megerősítésre került a torony páncélzata. Az Uralvagonzavod szerint a már meglévő T-72-es harckocsikat könnyedén, kevés ráfordítással lehet átalakítani BMPT-72 Terminátor 2-es harctámogató járművé. A páncélos fegyverzetét két 2A42 30 milliméteres gépágyú, két AGS-17 30 milliméteres gránátvető, 4 9M120 Ataka irányított rakéta, valamint egy PKTM 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Algéria a meg nem erősített hírek szerint legalább 300 darab BMPT-72 Terminator 2-es harctámogató járművet fog rendszeresíteni, amelyek hatékonyan fogják kiegészíteni a nemrégiben megvásárolt T-90SA harckocsikat.
A Terminátor-2-es egyébként könnyebb, mint elődje, ugyanis csak 44 tonnát nyom, az előd 47 tonnájához képest. 2013-ban Peru számára az orosz Uralvagonzavod azt javasolta, hogy a T-55-ök alvázára szereljék rá a BMPT harctámogató jármű tornyát. Az Uralvagonzavod szerint a futómű, a felfüggesztés, az erőátviteli és a motor nem igényel módosítást, ám ha a peruiak ennek szükségességét érzik, készek azt is elvégezni.
Január 12-én Németországban a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) hajógyárában az első lemez ünnepélyes vágásával kezdetét vette a harmadik és a negyedik, Szingapúr által megrendelt Type 218SG tengeralattjáró gyártása. Az elsőnek megrendelt két tengeralattjáró közül egyet már 2015 júliusa óta építenek, ez 2021-ben, míg társa 2022-ben kerül majd átadásra. A 70 méter hosszú, 6,3 méteres merülésű és körülbelül 2000 tonna vízkiszorítású, levegő-független meghajtású típusból Szingapúr 2013 decemberében rendelte meg az első két darabot. A Type 218SG a németországi ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) hajógyárában épített Type 212A-osztály és a Type 214-osztály legjobb tulajdonságait ötvözi a gyártó szerint, mivel kormánylapátjait az előbbi hajóosztályhoz hasonlóan X alakban helyezték el, ezzel az utóbbi hajóosztály méreteit, hatótávolságát megtartva alkalmasabb lett a sekély vízben végzett manőverezésre. A harmadik és a negyedik tengeralattjáróról 2017 májusában született megállapodás a felek között, ezek az egységek várhatólag 2024-ben kerülnek majd átadásra.
Megvételre ajánlották fel az amerikai tengerészgyalogság által már nem használt, vagyis feleslegessé vált Bell AH-1W Super Cobra harci helikoptereket Washingtonban. A két General Electric T700-GE-401 gázturbinával ellátott Super Cobra 1986-ban lépett szolgálatba, maximális felszálló tömege 6697 kilogramm, legnagyobb sebessége 272 kilométer per óra, hatótávolsága 474 kilométer, fegyverzetét egy háromcsövű, 20 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyú, továbbá a szárnycsonkok alá függesztett 70 és 127 milliméteres nem irányított, valamint TOW és Hellfire irányított rakéták alkotják. Légi célok ellen alkalmazhatók a Sidewinder légiharc-rakéták is. A megvásárlásra kerülő harci helikopterek az átadás előtt egy korszerűsítésen is átesnek, így pilótafülkéjükben képernyős kijelzők kerülnek majd beszerelésre.
Építésnek utolsó szakaszában érkezett a francia SCORPENE-osztály tervei alapján elkészülő első brazil tengeralattjáró. A dízel-elektromos egység az S-BR1 jelzést viseli, neve RIACHUELO, hadrendi jelzése S40-es. Vízrebocsátása még ez év második felében megvalósul, míg szolgálatba egy-két év múlva állhat. Testvérhajói közül az S-BR2-es (HUMAITA S41) 2020-ban, az S-BR3-as (TONELERO S42) 2021-ben, míg az S-BR4-es (ANGO STURA S43) 2022-ben került majd átadásra, építésük már folyamatban van. Az igazi nagy dobás, a nukleáris meghajtással rendelkező tengeralattjáró várhatólag 2027-ben kerül majd vízre.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4EJ Phantom II.
McDonnell Douglas CE-15 Hornet.
Categories: Biztonságpolitika
2018.01.13
Lengyelországban január 5-től újra repülhetnek a légierő MiG-29-es elfogóvadászgépei. A típust egy tavaly december 18-án bekövetkezett baleset után tiltották le a repülésről. A 67-es oldalszámú példány egy repülési feladat végrehajtása után tért volna vissza a lengyel főváros közelében fekvő Minsk Mazowiecki légibázis-ra, de azt már nem érte el. A rossz látási viszonyok között, a repülőtértől nagyjából 15 kilométerre a földbe csapódó gépet a 28 éves pilótája, aki a típuson több mint 200 repült órával rendelkezett, el tudta hagyni.
Internetre felkerült fotók alapján úgy tűnik, Pakisztánban tesztelik a kínai gyártmányú VT-4-es harckocsit. Ezt a páncélost, akárcsak pár éve rendszeresített Al-Khalid-ot (más néven MBT-2000), a NORINCO licence alapján gyártják is Pakisztánban. Pár hete arról szóltak a hírek, hogy Pakisztánban költségvetési korlátok akadályozzák meg a nagyobb ütemű harckocsigyártást. A kínai eredetű Al-Khalid-I páncélosokat előállító Heavy Industries Taxila (HIT) vezetése szerint képesek lennének évente akár 50 harckocsi legyártására is, azonban a jelenlegi állapotok csak 18 elkészítését teszik lehetővé. Mindenesetre a gyártás folyamatos és továbbfejlesztési is folyik, ugyanis hamarosan gyártásba vehetővé fog válni a javított képességű Al-Khalid-II-es harckocsi is.
A VT-4-es, vagy más néven MBT-3000-es harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul. Az MBT-3000-es erősebb, vízhűtéses, turbófeltöltős, elektronikus vezérlésű, 1300 lóerős, Kínában gyártott motorral és páncélzattal, valamint új felfüggesztéssel és futóművel lett ellátva. Erőátviteli rendszerként a hidromechanikus C1000B került beépítésre. A teljesen digitális elektronikával ellátott MBT-3000-es műholdas navigációs rendszerrel, távirányítású géppuskával, a lövegirányzó és a parancsnok számára külön irányzórendszerrel lett ellátva, ami éjszakai viszonyok között is jobb célfelderítést tesz lehetővé. Ez utóbbi által válik elérhetővé, hogy miközben az irányzó célba veszi az ellenséget és tüzel, addig a parancsnok már új célpontot keressen.
A 49 tonnás MBT-2000-es képest némileg súlyosabb, immáron 51 tonnás MBT-3000-es legénysége 3 fő, 125 mm-es lövegéhez természetesen töltőautomata csatlakozik, teljesítmény-lóerő aránya 25 LE/t, hossza löveggel együtt 10,1 méter, szélessége köténnyel együtt 3,50 méter, magassága 2,40 méter. Legnagyobb közúti sebessége 67 km/h, hatótávolsága 500 km, fegyverzetét egy 7,62 mm-es koaxiális, valamint a már említett távirányítású 12,7 mm-es géppuska egészít ki. Lőszerkészlete 38 darab, ebből 22 a 8 lövés/perces tűzgyorsaságot garantáló töltőautomatában kerül elhelyezésre.
Banális hiba miatt került 10 hónapra hajógyárba India első saját építésű nukleáris meghajtású tengeralattjárója az INS ARIHANT (S-73). A 2009. július 26-án vízre bocsátott 6000 tonnás vízkiszorítású ARIHANT csapásmérő fegyverzetét négy darab, héttonnás induló tömegű, 10,4 méter hosszú K15-ös ballisztikus rakéta alkotja, mely egy egytonnás robbanófejet 700, míg egy 189 kilogrammosat 1900 km-re képes eljuttatni. Ez utóbbi pontosan megfelel egy nukleáris robbanófej tömegének. A tengeri próbák során történt meg, hogy a legénység a merülés előtt nem zárt le rendesen egy, a tatrészen lévő fedélzetre vezető búvónyílást. A merülésbe kezdett ARIHANT-ban így víz került és bár a tengeralattjáró és legénységének épsége nem került veszélybe, a tengeralattjáró hosszú hónapokat volt kénytelen hajógyárban tölteni. Ez idő alatt számos berendezést, alkatrészt kicseréltek benne.
Dél-Koreában a tengerészgyalogság szerdán megkapta első két Korean Aerospace Industries (KAI) KUH-1 Surion helikopterét. A speciális igények miatt módosított verzió a MUH-1 Marineon nevet kapta, ami egy mozaikszó és a Marine (tengerészgyalogság) és a Surion szavakból lett összerakva. A tengeri üzemre tervezett helikopter a kétfős személyzeten felül két géppuskást is szállít a kilencfőnyi tengerészgyalogoson felül. A tengerészgyalogság terveiben 40 darab Marineon beszerzése szerepel. Az új variáns fejlesztése 2013 júliusában kezdődött el, az első felszállásra 2015 januárjában került sor. A két plusz üzemanyagtartály miatt nagyobb hatótávolsággal rendelkező, így több mint három órán át a levegőben maradható, a törzs hosszába visszahajtható rotorlapátokkal, valamint további tengeri üzemhez szükséges módosításokkal ellátott forgószárnyasra egy nyolc hónapos tesztidőszak várt 2015-ben.
A típus különféle változatából 200 darabot meghaladó mennyiség rendszeresítése várható. Az eddig átadott példányokkal szerzett tapasztalatok kedvezőek, 80%-ot meghaladó bevethetőségi rátát produkáltak, csak az első 10-15 példánynál adódtak jelentősebb üzemeltetési problémák, de ezek sem bizonyultak komolynak. A Korea Aerospace Industries következő munkája a koreai rendőrség igényei szerint átalakított Surion megalkotása lesz.
Ezen a héten is beúsztak a képbe Kína repülőgép-hordozói, mivel a LIAONING kihajózott a Dél-kínai-tenger vizeire, gyaníthatóan kiképzési célzattal. A hordozófedélzeti pilóták számára szükséges nagyméretű, viszonylag alacsony forgalommal terhet légtér itt rendelkezésre áll, továbbá viszonylag közel vannak a szárazföldi légibázisaik is. Nem lenne meglepő, ha a mostani út során számos éjszaka végzett repülésre is sort kerítenének, ugyanis az éjszakai és rossz időjárási körülmények között végzett repülési feladatok eddig még hiányoznak a hordozófedélzeti kötelék által teljesített feladatok közül. Ezek nélkül pedig a mindenidős hadrafoghatóságról nem kehet beszélni. További információk arról szólnak, hogy február közepén az első hazai építésű repülőgép-hordozó is kifut majd a nyílt vízre első tengeri próbajáratait végrehajtani. Amennyiben ez igaz, akkor a másik egység legénységének tagjai közül is számosan a LIAONING fedélzetén lehetnek, valós tapasztalatszerzési céljából.
A kiképzés magától értetődően igen fontos, azonban a kínai haditengerészetnél szolgáló pilóták számát igen gyorsan kell majd növelni. Jelenleg mintegy 29-36 pilóta rendelkezik a hordozófedélzeti képesítéssel, a második repülőgép-hordozó várhatólag 2019-től áll majd szolgálatba, addigra a fedélzetről bevetésre indítható pilóták számát meg kell duplázni és talán ennél több is kell majd akkorra, mire a harmadik hordozójuk is elkészül.
Hamarosan nagyobb mennyiségben kerülhet majd rendszeresítésre a kínai hadseregben a CAIG Z-18A szállítóhelikopter. Az Aérospatiale SA 321 Super Frelon kínai továbbgondolásával szembeni egyik fő követelmény a minél nagyobb magasságokban történő alkalmazhatóság volt. A három WZ-6C hazai gyártású hajtóművel ellátott 13,8 tonnás felszállótömegű forgószárnyas 30 katonát képes szállítani, akár 1000 kilométeres távolságra is. Egyes információk szerint a szárazföldi haderő vezetése a CAIG Z-18A szállítóhelikopterekre alapozva szeretné felállítani légiroham-dandárjait, illetve növelni könnyűlövész alakulatainak erejét és mozgékonyságát.
Egy szemcsés kép és némi fórumra írt szöveg alapján úgy tűnik Kínában elvégezte első repülését a tolóerővektor-eltérítéssel ellátott sugárhajtómű. A fotó alapján egy Chengdu Aircraft Industries Company által gyártott J-10-es vadászbombázóba került beépítésre a mozgékonyságot és az irányíthatóságot növelő szerkezettel ellátott erőforrás. A fényképről nem állapítható meg a kitéríthetőség mértéke, mivel a fúvócső nincs kitérített helyzetben, azonban a kép alapján a felépítése folytán képes lehet erre. A tolóerővektor-eltérítéssel ellátott sugárhajtóművel történő első repülésre - meg nem erősített információ alapján - december 25-én került sor. Tény, Kínában már 25 éve folytatnak munkát a sugárhajtóművek tolóerővektorának eltérítésével kapcsolatban több egyetemen és vállalatnál. A számos publikálásra került kutatási anyag mellett 2016-ban pedig egy teljeskörűen működőképes modell is kiállításra került.
Paraguay igen olcsó tudná fejleszteni páncélos erejét, ugyanis a közelmúltban Olaszországból érkezett egy ajánlat. Ebben az olasz hadsereg által használt, de még jelentős üzemidővel rendelkező harckocsik szerepeltek, igen nagy mennyiségű tartalék alkatrésszel. Egészen pontosan 12,8 millió euróért 18 Leopard 1A5-ös harckocsi és két műszaki harckocsi megvásárlása vált elérhetővé. A járművek jelenleg Olaszországban a Marconi Industrial Services telephelyén vannak, és az ajánlat pénzügyi oldalát kedvező feltételek mellett egy spanyol hitelintézet finanszírozza.
NETARZENÁL GALÉRIA
Hawker Siddeley Buccaneer S.2B.
McDonnell Douglas CF-188A Hornet.
Categories: Biztonságpolitika
2017.01.06
Ukrajnában a hadsereg részére újabb páncélos járműveket adtak át. A helyi gyártású BTR-3DA 8x8-as kerékképeltű gyalogsági harcjárműből most 50 darabbal lett erősebb a szárazföldi haderő. A szovjet eredetű BTR család utolsó tagjaira igencsak hasonlító lövészpáncélos fejlesztése még 2002-ben kezdődött el, de a védelmi minisztérium által felügyelt próbák során számos hiányra, hibára derült fény. Ezek közül az egyik legsúlyosabb az volt, hogy az alkalmazott páncéllemez ellenálló képessége elmaradt a várttól. Ezeknek az ellensúlyozására a kijevi páncélos üzem tervezői több mint 1000 változtatást tettek a BTR-3-on, így azt már rendszeresítésre alkalmasnak találták. 2016-ban és 2017-ben is adott már fel megrendelést Kijev a BTR-3DA-ra. Az elmúlt évben több mint 100 darab különféle BTR járművet gyártottak az ukrán haderő részére az országban.
Szintén keleti szomszédunkból érkezett az a hír miszerint elkészültek a Grom-2-es rakétarendszerükkel. A sokak által az orosz Iszkander rendszer képességeivel bíró Grom-2 (vagy nevezik még Hrim-2-nek is) hatótávolsága 50-tól 280 kilométerig terjedhet. Hordozására és indítására egy 6x6-os kerékképletű teherautó szolgál. Ennek az alváza hátsó felére került felszerelésre az egy-egy rakétát magában foglaló konténer. A rakéta fejlesztéséről az első híradások 2014-ből származnak, az első teszteket a múlt évben hajtották végre a Grom-2-vel. Egyes híradások tudni vélik, hogy a fejlesztést 40 millió dollár elejéig Szaúd-Arábia is segítette. A sorozatgyártás várhatólag még ebben az évben elkezdődik.
Újabb taggal bővült az európai NATO tagországok által életre hívott légi utántöltő gépekből álló többnemzetiségű alakulat. A december 22-én megszületett döntés értelmében egy további Airbus A330 MRTT (Multi Role Tanker Transport) gép került megvásárlásra, aminek az összegét, vagyis 258 millió eurót Belgium állja. Eddig Németország, Norvégia, Hollandia és Luxemburg már 7 Airbus A330 MRTT-t rendelt meg, amelyet személy és áruszállítás mellett egészségügyi feladatok ellátására is alkalmasak lesznek. Az első hét repülőgép leszállítása 2020 és 2022 között várható az Airbus szerint.
2015 szeptemberében a Finmeccanica-Alenia Aermacchi bejelentette, hogy egy afrikai légierő két C-27J Spartan taktikai szállítógépet rendelt meg. A típust a kontinensen ekkor már rendszeresítésre ítélte Csád és Marokkó is. Azóta kiderült a megrendelő kiléte is. Zambia számára 2017-re volt tervezve a két gép leszállítása, de ezeket csak ez év első negyedévében adják át. A 10 tonnás terhelhetőségű C-27J 60 katona, vagy legfeljebb 46 ejtőernyős szállítására képes, továbbá kisebb átalakítást követően képes 36 hordágy és 6 kísérő szállítására is. Első felszállását 1999. szeptember 24-én hajtotta végre.
A fekete kontinensen másutt is új légcsavarok fogják a levegőt felkavarni, hiszen Nigéria 12 Embraer A-29 Super Tucano turbóprop gépet fog beszerezni. A 593 millió dolláros üzlet a repülőgépeken, a képzésen és a logisztikai támogatáson felül fegyverzetet is tartalmaz, így 100 GBU-12 (250 kilogrammos) Paveway II, 100 GBU-58 (125 kilogrammos) Paveway II félaktív lézerirányítású bomba, 400 APKWS (Advanced Precision Kill Weapon System) félaktív lézerirányítású 70 milliméteres rakéta, valamint 2000 MK-81 (125 kilogrammos) bomba és 5000 darab 70 milliméteres nem irányított Hydra rakéta is a részét képezi. Az egy tucatnyi Tucano-hoz azonban csak hét AN/AAQ-22F elektrooptikai/infravörös (EO/IR) szenzortorony került megrendelésre.
A Paramount Group, Paramount Aerospace Systems névre hallgató leányvállalata fogja a típusátképzést végrehajtani az amerikai ATAC (Airborne Tactical Advantage Company) pilótái számára. Az ATAC a tavalyi évben vásárolt meg 63 darab Dassault Mirage F1 vadászgépet Franciaországtól, amelyeket 2014-ben vonták ki az aktív szolgálatból. A Paramount Aerospace Systems szintén az elmúlt évben tett szert négy darab kétüléses Dassault Mirage F1B változatra, szintén Franciaországból. A cég profilját a pilótaképzés teszi ki, ennek számos ágában otthonosan mozognak, például ellenséges repülőerőket is képesek alakítani gyakorló légiharcok során. Ebben nagy segítségükre vannak a dél-afrikai légierőből 2003-ban kivont együléses Mirage F1-ek, amiket 2006-ban szereztek be. A 21 darabos mennyiségből néhányat azóta már eladtak, ezek Kongóba, illetve Gabonba kerültek.
Most tehát a pilótaképzés lesz a fő feladat, ugyanis az ATAC a jelenleg a franciaországi Chateaudun-ban tárolt 63 darabos mennyiségből első körben 32 darabot a belga SABCA cég segítségével fog felújítani. Ezek a példányok viszonylag könnyedén, kevés ráfordítással tehetők majd repülőképessé. Igaz az ATAC nem bízott semmit sem a véletlenre, ugyanis a gépek mellé 157 darab Atar 9K50 hajtóművet, 84 Cyrano IV radart, valamint 72 üzemanyagtartályt is megvásároltak. A cég terveiben 40 darab Mirage F1-es repülőképessé tétele szerepel, ez minden bizonnyal sikerülni fog a sok tartalék alkatrésznek köszönhetően.
Tavaly év végén megérkeztek Pakisztánban az első Bell AH-1Z Viper harci helikopterek. A országban összesen 35 AH-1F és AH-1S verziót használtak, az afgán tálibok elleni harcban, egyre gyakrabban. Ez idő alatt világossá vált, a harci helikopterekkel szemben az igencsak korszerű F-16-ok is alulmaradnak, ha a közeli légi támogatási képességről van szó. Bár a precíziós bombák pusztító képessége vitathatatlan, azonban Kobrák tovább képesek a helyszínen tartózkodni és bár kisebb hatóerejűek a rakétáik, sokszor ezek hatóereje és pontossága is éppen elegendő lehet. Éppen ezért szerették volna ezt az erőt tovább növelni a legkorszerűbb AH-1Z hadrendbe állításával.
A 8,3 tonnás felszálló súlyú, 10000 repült órányi élettartammal rendelkező, kéthajtóműves helikopterek eladásáról szóló alkudozás nem ment egykönnyen Washingtonnal, még párhuzamosan az orosz Mil Mi-35-ös megrendelésére is sort kellett keríteni, hogy az amerikaiak előbb legyenek hajlandók a Viper-ek leszállítására. Ez 2015 végén sikerrel és egy 953 millió dolláros kiadással járt, az amerikai tengerészgyalogság által használtaktól csak némi minősített, éppen ezért eladásra nem kerülő elektronikában különböző 24 Bell AH-1Z-ből az első három példány december végén megérkezett új hazájába. Ebben az évben várhatólag további 9 kerül majd átadásra.
Egy sanghaji hajógyárban már épül a következő kínai repülőgép-hordozó, a TYPE 002. A hírek szerint ez az egység több eltérést is fel tud majd mutatni az Ukrajnától vásárolt CV-16 LIAONING (TYPE 001), valamint az ennek tanulmányozása után megépített CV-17 SHANDONG (TYPE 001A) hordozóktól. A 2013 novemberében építeni kezdett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajó építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, már ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában. Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben.
A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Mint az a hír elején olvasható volt, Kína már építi a következő repülőgép-hordozóját, mely a hírek szerint már 2-3 darab katapultos indítórendszerrel lesz felszerelve, bár a hírek még megoszlanak arról, hogy ez gőzzel működő lesz-e, vagy a legkorszerűbb elektromágneses megoldású. A meghajtásáról viszont már atomreaktor fog gondoskodni. A háttérben lévő anyagi lehetőségekről annyi került napvilágra, hogy Kína az egy főre jutó éves bruttó hazai össztermék 1,28%-át fordítja haderőfejlesztésre, amiből a haditengerészet ebből 10%-ot kap.
A Jiangnan Shipyard Group által elkészítendő CV-18 TYPE 002-ről egyes források tudni vélik, hogy vízkiszorítása 10000 tonnával nagyobb lesz elődjénél, így nagyjából 80000 tonna körüli lesz. Ez a hajó több téren is el fog térni az első két hordozótól, így megalkotása nagyobb terhet ró a tervezőkre és az elkészítőkre is, de mindezek ellenére 2 év alatt nagyjából elkészülnek vele, vagyis vízre fog kerülni. Tény, Pekingben 2030-ra négy bevethető hordozót vizionálnak a partjaiktól távolabbi vizekre is, így a hajógyáriaknak (akik közül a hírek szerint több mint 5000-en sajátították el egy repülőgép-hordozó felépítésnek titkait) igencsak szorgosnak kell bizonyulniuk a terv valóra váltásához. Érdekes a felépítményre vonatkozó hírek kavalkádja. Van, amelyik további méretcsökkenésről szól, de újabban azt is egyre többen vélik tudni, hogy két felépítmény kerül majd kialakításra úgy, ahogy az a brit HMS QUEEN ELIZABETH esetében is megvalósult.
Ez év végén veheti majd át első új haditengerészeti helikopterét a fülöp-szigeteki haderő. A haditengerészet részére két AgustaWestland AW159 Wildcat került eddig megrendelésre, de a tervek összesen 16 helikopterről szólnak. A 242 millió dolláros költségvetésűre tervezett fejlesztés első két, kézzel fogható eredménye 2018 utolsó negyedévében és 2019 elején érkezik majd meg.
Japánból is több hír érkezett a héten haditechnika témakörben, mindkettő beszerzésről szól. Az elsőben arról írtak, hogy 400 millió dollárért vásárolnának idén 2 Kawasaki Heavy Industries által kifejlesztett, C-2 közepes szállító repülőgépet. Az öregedő Kawasaki C-1 és a Lockheed Martin C-130H szállítógépek pótlására összesen 60 darab C-2-est vásárolna a japán légierő.
A másik messze érdekesebb, ugyanis az megvalósulása esetén már a korszerű rádióelektronikai hadviselés világába vezetné be a szigetország légierejét, mivel egy hírportál értesülései szerint Tokió Boeing EA-18G Growler gépeket vásárolna meg. A katonai erejét (most még) csakis védelemre használó távol-keleti ország ez irányú beszerzése most még kicsit furcsa, hiszen egy esetleges válasz, vagy megelőző csapás során használnák ki az EA-18G Growler gépek képességeit. Amennyiben a döntés idén megszületik a beszerzésről, az akár már 2019 és 2023 között is megvalósulhat.
Peruban a haditengerészet két Fokker 50-es légcsavaros szállítógépet alakít át rádióelektronikai felderítővé. A flotta által igényelt képességű rendszerek beszállítóját az izraeli Elta Systems képében sikerült megtalálni. A 23,4 millió dolláros üzletből az Israel Aerospace Industries mint a telepítésért felelős veszi ki a részét.
A Brazil Védelmi Minisztérium megerősítette, megvásárlásra kerül az ország haditengerészete számára az brit HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó. A dél-amerikai országban nemrégiben a Franciaországtól vásárolt SAO PAULO (A 12) repülőgép-hordozó (ex-FOCH) kivonása mellett döntöttek, mivel kiderült, a várt képességek eléréséhez túl sokat kellene költeni az idős hajóra. Az 1995-ben vízre tett brit egység jóvoltából, ha a fedélzetről végzett merevszárnyú repülés nem is, de a forgószárnyas továbbra is jelen lehet a haditengerészetnél. Az OCEAN 2018 márciusában fog leszerelésre kerülni, de az eladáshoz Washington hozzájárulása is szükséges, az amerikai eredetű rendszerek miatt.
Ezek a közelkörzeti légvédelemért felelős Raytheon Mk 15 Phalanx Block 1B gépágyúk, ám elképzelhető, hogy ezek 3 példánya nem fog szerepelni a 113 millió dollárért megvásárolható, 22000 tonnás egység felszerelésében. Amennyiben a megvásárlásra sor fog kerülni, úgy az OCEAN a 2018-as 2019-es évet egy alapos felújítással fogja eltölteni, ami után 2020-ban állhat majd újra szolgálatba. A 202 méter hosszú HMS OCEAN 1998 februárjában állt szolgálatba, 2013 és 2014 között 15 hónapos modernizációs programon részt vett egységet a Devonport-i hajógyárban korszerűsítették 65 millió font értékben. Akkor a gépészeti berendezések mellett megújultak a kommunikációs rendszerek is. Belső terében közel 1300 ember, 40 szárazföldi jármű és 18 helikopter szállítására képes.
NETARZENÁL GALÉRIA
Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4.
McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.
Korea Aerospace T-50 Golden Eagle.
Lockheed TF-104G-M Starfighter.
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1.
McDonnell Douglas F-15B Eagle.
Categories: Biztonságpolitika
2017.12.30
A Washington Post információi szerint az USA Barrett M107A1 rombolópuskák eladásához járult hozzá Ukrajna számára. Az hírekben darabszámot nem, csak összeget közölnek, ennek alapján a fegyverbeszerzés értéke 41,5 millió dollár. A jövőben várható további amerikai fegyverek ukrán megvásárlása is, hiszen elhárult a Javelin irányított rakéták beszerzése elől is az akadály.
Lengyelországban a következő évbe újra nekifutnak egy helikopter beszerzési programnak. 230 millió dollár körüli összeget szánnának 14 forgószárnyas megvásárlására. A megmérettetésre várják az Airbus, a Sikorsky és a Leonardo termékeit is.
Finnországban modernizálják a SISU XA-180-as PASI lövészpáncélosokat, hogy azok 2030-ig hadrendben tarthatók legyenek. A 65 darab PSZH-t a Patria Land Systems látja el 2018 és 2020 között új elektromos és erőátviteli rendszerekkel, felfüggesztéssel, nagyobb védelmet adó ülésekkel körülbelül 16 millió euró ellenében. Az 1980-as évek elején megalkotott 6x6-os kerékképletű XA-180-as jelentősebben továbbfejlesztett variánsát nagyjából egy évvel ezelőtt mutatták be. A szintén 6x6-os kerékképletű XA-220-as változat a 295 lóerős Valmet dízelmotor helyett egy nagyobb teljesítményű Cummins Isle 8.9 dízelmotort kapott, de az Allison MD 3560PR automata sebességváltó változatlan maradt.
A kor szavának engedve szintén változáson esett át a PSZH elektromos rendszere, ugyanis az új generátor által feltöltött, 240 amperes akkumulátorból már USB csatlakozón keresztül is kinyerhető az elektromosság, de az első és a hátsó lámpákba is LED-es világítótestek kerültek, továbbá szintén ilyen diódák állítják elő az éjszakai alkalmazást segítő infravörös fényt. A nyitott elektronikus architektúra számos kijelző és kamera majdani alkalmazását teszi lehetővé, de a kormányzást is könnyebbé tették a vezető részére. A deszanttérben szállított lövészek számára a Partia AMV gyalogsági harcjárműben is használt ülések kerültek beszerelésre, természetesen az aknák hatását csökkentendően a tetőpáncélzathoz erősítve. Szintén ebből a célból került sor a páncélzat megerősítésére, azonban az XA-220-as úszóképességét elveszítette.
Két meglepetés ajándék is került a svéd Saab karácsonyfája alá, hiszen egy hajógyárat és egy hajójavító üzemet is felvásároltak. Az 1905-ben alapított, az észak-svédországi Örnsköldsvik mellett fekvő Dockstavarvet az alumíniumtestű hajók egyik vezető gyártójává vált az utóbbi évtizedekben, legyen szó katonai, vagy civil felhasználására készített egységről. Itt készültek az utóbbi években igen népszerűvé vált, többfeladatú CB90-es gyorsnaszádok is. A Stockholm közelében lévő Muskö-i tengerészeti bázison lévő Muskövarvet egy teljes körű szolgáltatást nyújtani tudó javítóbázis tulajdonosa volt és már régóta végeztek ilyen munkákat a svéd haditengerészet részére.
A következő évben szeretné elkezdeni a haditengerészeti feladatokra módosított Pantsir légvédelmi rendszer tesztjei az Orosz Haditengerészet. A próbák első szakaszát a szárazföldön tervezik végrehajtani, míg a másodikra a Fekete-tengeren szeretnének sort keríteni. Elsőként egy Project 1241 MOLNIYA-osztályú rakétás korvettre kerül majd felszerelésre a módosított Pantsir légvédelmi rendszer. Amennyiben a próbák sikerrel zárulnak elsőként a Project 22800 KARAKURT-osztályú korvettek fedélzetén fog megjelenni az új légvédelmi komplexum.
Befejeződtek a TULA nevet viselő ballisztikusrakétákat hordozó tengeralattjáró korszerűsítési munkálatai. A DELTA IV-es hajóosztály (Project 667BDRM) negyediknek megépített tagját két évvel ezelőtt vették kezelésbe a szeverodviszki Zvezdocska hajógyárban. Az Északi Flottához csatlakozó TULA-t a BRJANSZK nevű testvérhajója váltja sólyán.
Egy hordozófedélzeti légtérfelderítő repülőgép tervét dolgozta ki a Berijev tervezőiroda pár évvel ezelőtt. A síugrósáncos felszállásra is képes gép szárnya előtt és mögött lévő nyújtott szárnytövek adnának lehetőséget az AESA antennával ellátott rádiólokátorok beszerelésére. Ezeken felül további egy-egy radar kerülne a repülőgép orr-és farokrészébe is, ezáltal teljessé téve a 360 fokos lefedettséget. A hajtóművek a törzs hátsó, felső részébe kerülnének, végüknél helyezkednek el a pillangóvezérsíkok. Az erőforrások osztott beömlőnyílásaik a törzs végénél helyezkednek el. A két egymás mellett ülő pilóta mögött még négy rendszerkezelő foglalhat helyet, mindegyikük számára biztosítja a gép kialakítása a katapultülés alkalmazását. Jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy a terv a jövőben megvalósul-e, vagy csak egy érdekes, de életképesnek tűnő ötlet marad.
Egyes hírek szerint újabb orosz T-90A harckocsik érkeztek Szíriába. A szír erők harcát eddig több mint 40 T-90A támogatta, most ez az erő több tucatnyi hasonló páncélossal növekedett. Az Oroszországban 2005-ben rendszeresített, Stora-1 aktív páncélzattal is ellátott harckocsik Latakita kikötőjében kerültek le a szállítóhajókról.
Izraelben a Goláni Dandár után a Givati Dandár kerül másodikként átfegyverzésre Namer nehéz páncélozott szállító harcjárművekre. Az új lövészpáncélossal az első zászlóalj a következő év végére átfegyverzésre fog kerülni. Harmadikként a Carmeni Dandár felszerelésében fog megjelenni a Namer. A Merkava harckocsin alapuló Namer-en a múlt évben fejeződtek be a Rafael Trophy aktív páncélzattal végzett integrációs munkálatok. Első lépésben a gyártósorról frissen lekerülő Namer-ek kapják meg a Trophy aktív páncélzatot. Az évekkel ezelőtti tervekben 386 Namer hadrendbe állítása szerepelt, azonban az elmúlt évek során főleg finanszírozási okok miatt veszélybe került ez a darabszám. A közelmúltban újabb Namer variánsok is megjelentek.
A Golán-fennsíkon tartott hadgyakorlat során a műszaki csapatok már 2016 közepén használták a Namer páncélozott szállító harcjármű műszaki változatát. A világnak az év áprilisában bemutatott variáns elsősorban aknamezők mentesítésére, más páncélosok vontatására és kisebb árkok, vízfolyások áthidalására alkalmazható. Idén pedig egy új, még a fejlesztés korai szakaszában lévő távirányítású torony prototípusával szerelték fel a Namer nehéz lövészpáncélos egyik példányát. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé.
A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn. Irányított rakéták eddig még nem voltak láthatók a tornyon, de a Rafael Trophy APS aktív páncélzat radarantennáit fel lehetett fedezni rajtuk (ezek eddig a páncéltest oldalán voltak láthatók), így alkalmazásával nem csak a támadó (eddig csak egy Rafael Samson távirányítású fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska jelentett a fegyverzetet egy-két, de nem távirányítású állványra szerelt 7,62 milliméteressel együtt), de a védekező képesség is erősödni fog a Namer esetében.
Dél-Koreában három hajóval csökkent a haditengerészet vízen lévő egységeinek létszáma. Az ULSAN-osztályú CSUNGNAM (FF-953) fregattot 31 év, míg a POHANG-osztály két korvettjét, a YEOSU (PCC-765) és a JINHAE (PCC-766) szintén 31, illetve 27 évnyi szolgálat után nyugdíjazták.
Tajvanon továbbra is keresik a meglepetésszerű kínai támadás által rombolt repülőterekről történő merevszárnyú, nagysebességű repülőgépek üzemeltethetőségének a megoldását. Évtizedekkel ezelőtt, majd egy kicsit később is az AV-8B Harrier II+-ok hadrendbe állításával kacérkodtak, míg napjainkra a Lockheed Martin F-35B verziója mozgatja meg a katonai vezetők fantáziáját. Mindezek azonban újabb beszerzéseket eredményeznének és a meglévő nagyszámú harci gép nem lenne bevethető eléggé gyorsan. Éppen ezért a legújabb elképzelés alapját a katapulttal nem rendelkező repülőgép-hordozók adják, ugyanis az ezek némelyikén alkalmazott síugrósánc életképes lehetne szárazföldi környezetben is. A szigetországban ezt mobil elemekből, könnyen összeállítható alkalmatosság formájában valósítanák meg.
Japánban a 27000 tonnás IZUMO-osztály első, névadó egysége került bele a hírekbe, ugyanis egy rövid átalakítás után szeretnék képessé tenni amerikai Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók üzemanyaggal való feltöltésére. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta.
Fegyverzetét mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére. Amint a tervezet napvilágra került, többen emlékeztettek arra, hogy a japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen, itt szintén tiltva van az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó is. Márpedig az IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.
A repülőfedélzet mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. Persze a gordiuszi csomót egyszerűen meg lehet oldani és van rá esély, hogy ez meg is fog valósulni, ugyanis Japán tervezi, hogy felülvizsgálja a Nemzeti Honvédelmi Program iránymutatásait 2018 végéig. Amennyiben a változtatás mellett döntenének számos (most még) támadónak minősített fegyverrendszer hadrendbe állíthatóvá válna. Nem lenne meglepő, ha törvénymódosítással segítenék elő ezeket a változásokat és ezzel már megnyílhatna az út az F-35B Japán általi rendszeresítése előtt is, ami a napokban szintén szóba került. Talán nem meglepő módon, de Dél-Koreában is felvetődött az F-35B beszerzése, ott a DOKDO-osztály fedélzetéről képzelnék el az üzemeltetést.
A távoli szigetek védelmében is jól jöhet egy hadihajóról bevethető vadászbombázó, Tokióban azonban az IZUMO mellett kézzelfoghatóbban is izmoznak, hiszen a meglévő négy Boeing KC-767J tartálygép mellé négy KC-46A Pegasus-t is megvásárolnak. Ezzel a lépéssel az új légi-utántöltő repülőgép első külföldi megrendelőivé váltak.
Újabb M109A7-es 155 milliméteres önjáró tarackokra érkezett megrendelés Washingtonból a BAE Systems-hez. Az 48 járműért 413 millió dollárt fizetnek ki az amerikaiak, akik cserébe egy nagyobb védelmet biztosító áttervezett páncéltestű, a Bradley gyalogsági harcjármű futóművének alkatrészeivel (ez a közös pont csökkenti a program összköltségét és a logisztikai igényt), valamint 600 V-os feszültségű fedélzeti elektromos rendszerrel ellátott tüzérségi járművet kapnak. Természetesen a kilőtt lőszerek utánpótlását 95 darabos mennyiségig szállító lőszerszállító jármű is megújult hasonlómódon, ennek jelzése M992A3. A gyártó most még csak az alacsony termelési ütemben készíti az M109A6-os Paladin-nal megegyező fegyverzetű M109A7-eket, így évi 48 darab készül el belőle a lehetséges 60 helyett.
Köszönet GET-nek a 2015-től végzett munkáért, sok sikert a jövőben!
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-15J Eagle.
Sikorsky CH-53E Super Stallion.
British Aerospace Harrier GR.7.
General Dynamics F-16A Fighting Falcon.
B.U.É.K.
Categories: Biztonságpolitika
2017.12.23
Romániában éleslövészet során vizsgálták meg a 2015-ben megrendelt SPIKE LR irányított páncéltörő rakéták képességeit. A próbák során 10 rakéta indítására került sor nappali és éjszakai körülmények között harckocsit és lövészpáncélos célpontokra egyaránt. Az indításokat az ICLU (Integrated Control Launch Unit) nevű indítóállványról végezték, ami szétszedett állapotban katonák által hordozható. Ezt vásárolták meg a rakétákhoz, amiket a lövész, felderítő és hegyi egységek fognak megkapni 2019-ig.
Lengyelországban 12 újabb PZL-130 Orlik TC-I kiképző repülőgépet fognak átalakítani TC-II változattá. A 44,3 millió eurós munkával megbízott PZL Warszawa-Okęcie nagyszabású szerkezeti és repüléstechnikai fejlesztéseket hajt végre, így a 2019 közepe és 2020 vége között elkészülő gépek teljesen egyezni fognak a már meglévő 16 Orlik TC II Advanced-el. A gépek új szárnyakat, farokrészt, 750 lóerős Pratt&Whitney Canada PTA6-25C hajtóművet és négylapátos Hartzell légcsavart kapnak a korszerű kijelzőkkel ellátott pilótafülke mellett.
Nyugdíjazásra került viszont az első KOBBEN-osztályú lengyel tengeralattjáró. Az ORP KONDOR december 20-án állt utoljára móló mellé. A Norvégiában gyártott hajóosztály a német TYPE 205-ös tervei alapján épült meg és tagjai a norvég szolgálat után a dán és a lengyel haditengerészetet erősítették. A 47,2 méter hosszúságú, 572 tonnás vízkiszorítású KONDOR lengyelországi szolgálati ideje 13 évig tartott, ez idő alatt több mint 77000 kilométert hajózott, míg tengeren töltött napjainak száma elérte a 600-at.
Németországban elindították a CH-53G nehéz szállítóhelikopterek leváltásának procedúráját. A 4,72 milliárd dollár értékű beszerzés során 45-60 darab forgószárnyast terveznek majd megvásárolni. Ebben a kategóriában csakis tengeren túli versenyzők lesznek jelen, így a Lockheed Martin CH-53K King Stallion-ja fog megmérkőzni a Boeing CH-47F Chinook-jával. Az ajánlatok beérkezése után 2020-ig tart majd azok kiértékelése és a megrendelést azon én közepén fogják véglegesíteni. Az új helikopterek első példányainak átvételét 2023-ban szeretnék megejteni.
A Német Légierő Nörvenichben települt 31. "Boelcke" Vadászbombázó ezrede lett az első, azon Luftwaffe Eurofighter alakulatok közül, amelyik GBU-48 bombát alkalmazva bevethetővé vált földi célpontok ellen is. A kombinált lézeres és GPS vezérlésű fegyverek bevezetésénél szerzett tapasztalatokat a 31-ek megosszák majd a másik három Eurofighter-t alkalmazó ezreddel is.
Raytheon AIM-9L Sidewinder levegő-levegő rakéta szárny alatti pilonról való biztonságos leválását és eltávolodását vizsgálta a Leonardo a közelmúltban az M-346-os sugárhajtású kiképzőgép még fejlesztési stádiumban lévő felfegyverezhető változatáról. Az indításra Szardínia partjainál kerítettek sort 1500 méteres repülési magasságon, Mach 0.8 sebesség mellett, teljes sikerrel
Jelenleg úgy tűnik a bejelenthez képest drágább lesz a Görög Légierő Lockheed Martin F-16 C/D vadászbombázóinak korszerűsítése. A jelenlegi legfejlettebb F-16V Block 70-es variánssá 85 darabot alakíttatna át Athén. Pár hónapja a modernizálás költségét 1,1 milliárd dolláros ár ellenében jelentették be, de a legutóbbi washingtoni árcédulán már 1,62 milliárd szerepelt. Mivel az első átutalásnak már a következő évben meg kell történnie, így gyaníthatóan a felek rövid időn belül megállapodnak majd a végleges árban.
Finnország után Norvégia is a dél-koreai Hanwha Land Systems által tervezett és gyártott K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackok rendszeresítése mellett döntött. Az ázsiai jármű téli körülmények közötti tesztjeit idén januárban hajtották végre. Norvégia 24 K9-es és 6 K10-es lőszert szállító járművet rendelt meg 230-290 millió dollárért, de opciót jelentett be további 24 darabra is. Az első járművek 2019-ben kerülnek majd átadásra, míg az utolsók 2020-ban, vagy 2021-ben kerülnek majd átadásra.
Ezen a héten Nagy-Britannia megkapta a 14. Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázóját. A típust elsőként repülő 617. Repülőszázad a következő év nyarán érkezik majd meg a szigetországba, ahol a RAF Marham-i bázisa lesz az otthonuk. A légi és a földi személyzet típusátképzése jó ütemben halad, utóbbiak közül már több mint 200-an ismerkedtek meg a típus rejtelmeivel.
Franciaországban december 8-án átadták az első HAD/F Block 2 (Hélicoptère d'Appui Destruction) szabványnak megfelelően átalakított, hajófedélzeti üzemeltetésre is képessé tett Airbus Helicopters EC-665 Tiger harci helikoptert. Az erősebb hajtóműveket (MTR 390 E), modernebb célzórendszert (STRIX), új fegyverzetet (AGM-114 Hellfire II rakéták) és fedélzeti elektronikát kapó harci helikopterből a francia hadsereg eddig 25, eredetileg is HAD-nak gyártott példánnyal rendelkezett. Mostantól viszont kezdetét veszi a 36 darabos mennyiségben legyártott HAP variánsok átalakítása is, ami várhatólag 2025-ben fejeződik majd be.
December közepén több említésre érdemes esemény is történt az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgéphez köthetően. Az egyik, hogy egymást követően hat spanyol F/A-18 Hornet vadászbombázó is vett fel üzemanyagot az A400M-ből. A teszt célja az volt, hogy megnézzék a gép rendszerei és személyzete hogyan teljesít egy valós esetet igencsak megközelítő helyzetben. Összesen 11,4 tonna tüzelőanyag került átadásra ezen repülés során.
A spanyol légierő számára még az év vége előtt tervezik átadni a második Atlas-t amelyik felszereltségének köszönhetően már képes lesz a légi üzemanyag átadásra. Franciaországban pedig már a légierő állományába került a 13. A400M (MSN65) is. Az A400M-ből ebben az évben eddig 18 darabot adtak át és még további kettőt terveznek, ebből az egyik a már említett spanyol gép, míg a másik Németország tulajdonába fog kerülni. Ez a 20 darabos éves gyártási mennyiség lehet egy ideig a legmagasabb éves legyártott mennyiség, ugyanis a két következő évben csak 11-11 Atlas elkészítése szerepel a tervekben.
2015 szeptemberében az akkor még Alenia Aermacchi (most Leonardo) bejelentette, hogy két C-27J Spartan szállítógépet adott el egy afrikai államnak. Az vevő kilétét nem fedték fel egészen eddig, így most már tudható, hogy a 2018 első negyedévében átadásra kerülő gépek Zambia légierejét fogják erősíteni.
Újabb használt Mil Mi-24/Mi-35-ös Hind harci helikopterekre szeretne szert tenni Afganisztán. A típusból legutóbb India segítségével sikerült szerezni egy pár darabot. Most azonban nem Indiában használt forgószárnyasokról van szó, hanem Kelet-Európa egy meg nem határozott országából érkeznének Indián keresztül a Hind-ek. Helyi médiaforrások alapján Ukrajnát és Szerbiát említették meg a forgószárnyasok lehetséges felvásárlási helyeként.
Indiában elkezdték az első Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázó átalakítását a BrahMos-A (Air) robotrepülőgép hordozására. A kísérleti indításra használt példányt követve ez végétől 2020-ig 40 Szu-30MKI hajtóművei között lévő felfüggesztési pontokat módosítja a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) a 2,5 tonna indulótömegű fegyver bevethetőségének érdekében.
Indiában a légierő 81. „Skylords” repülőszázada elérte a 12000. repült óráját. Az alakulat a Boeing C-17 Globemaster III-as teherszállítógépeket repüli 2014 óta.
Az amerikai légierő egyik Boeing C-17A Globemaster III-as szállítógépének gyomrában megérkezett az első három új AH-64E Apache Guardian harci helikopter Indonéziába. A típust még 2015 januárjában rendelte meg az ázsiai állam, nyolc példányban. A helikopterekhez Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátorokat is beszereznek 140 darab Lockheed Martin AGM-114R3 Hellfire rakéta mellett. A fennmaradó 5 forgószárnyas a következő évben kerül majd leszállításra, de továbbiak beszerzésére is van esély, hiszen az ország vezetése összesen 16 AH-64E Apache Guardian harci helikopter hadrendbe állítása szerepel.
A japán kormány jóváhagyta a két szárazföldi telepítésű Lockheed Martin Aegis Ashore ballisztikus rakétavédelmi rendszer összesen 2 milliárd dollárba kerülő beszerzését, hogy növelje az ország védelmi képességét az észak-koreai nukleáris és rakéták ellenében. A ballisztikus rakéták elleni védelem erősítéseként a japán szakértők megvizsgálták a mobil THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszert is, de költséghatékonyság okán az Aegis Ashore-t választották. A két rendszer telepítési helye még nem ismert (az északi Akita és a dél-nyugati Yamagucsi tartományban lenne ideális elhelyezni őket), de valószínűleg képesek lesznek egymás megsemmisítési zónáit átfedni, így ez a kettő elegendőnek bizonyulhat a szigetállam védelmére. Meg kell említeni, hogy egy teljesen felszerelt THAAD üteg 1,1 milliárdba kerül és ezekből hatot kellett volna megvásárolni hasonló védelmi szint elérése érdekében.
Az Aegis Ashore a hajófedélzeti Aegis rendszer elemeire épül, ami ismerős a japánok számára, hiszen jelenleg négy rombolójukon is megtalálhatók ezek. Sőt, a fejlesztésben is részt vesznek, ugyanis az egyik legjobb rakétát, amit a rendszer használ, az SM-3 Block IIA-t Amerika japán segítséggel alkotta meg. A 2023-ra elkészülő szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétavédelmi rendszer számos képességét most még homály takarja, így azt sem lehet tudni, hogy 2022-től bevezetésre kerülő SPY-6-os rádiólokátorokkal lesznek ellátva, vagy a kisebb teljesítményű SPY-3-al és csak majd később kerülnek beszerelésre a modernebb radarok. Persze nem szabad megfeledkezni arról a négy újabb rombolóról, amit Tokió rendelésére építenek majd meg és szintén rendelkezni fognak ballisztikus rakéták elhárításának képességével.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
McDonnell Douglas F-15J Eagle.
McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1.
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!
Categories: Biztonságpolitika
2017.12.16
Szlovákiában december 6-án bemutatták a hadsereg által rendszeresítésre kerülő AMV Patria XP gyalogsági harcjármű prototípusát. A helyileg BOV 8x8-nak hívott lövészpáncélos fegyverzetét a hazai EVPU Turra távirányítású tornyába helyezik el. Az 1540 kilogrammos toronyban a főfegyverzetet egy 2A42 30 milliméteres gépágyú alkotja, ezt egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska egészíti ki. Továbbá lehetőség van a torony bal oldalán két irányított páncéltörő rakéta elhelyezésére is.
Ukrajnában hamarosan elkezdik az ISKRA 80K6T 3D rádiólokátor képességének vizsgálatát. Az AESA antennával ellátott berendezés 500 darab levegőben tartózkodó célpontot képes figyelemmel kísérni 500 kilométeres távolságig és 40 kilométeres magasságig. A két utánfutóra szerelt ISKRA 80K6T 3D rádiólokátor képes együttműködni a különféle légvédelmi rendszerekkel és számukra percenkénti 12 fordulatával igen pontos és friss adatokat szolgáltatni.
Lengyelországban modernizálni szeretnék a hadrendben tartott nagyjából 300 darab T-72/T-72M1-es harckocsit. Páncélosonként 1 millió dollárt szánnának a korszerűsítésre, amely során erősítenék a páncélzatot és erősebb löveggel és/vagy lövedékkel látnál el a harckocsikat, amik modern elektronikai összetevőket is kapnának, így emelkve a célfelderítési, célzási és a kommunikációs képességeiket is.
Olaszországban a Cantiere Navale Vittoria négy új LC23-as jelzéssel ellátott partraszállító naszádot készít a haditengerészet számára. A 23,8 méter hosszú és 6,6 méter széles egységek egyenként képesek lesznek egy 65 tonnás Ariete harckocsi szállítására 13,5 csomós sebességgel. A nehéz páncélos helyett 300 katona, vagy 5 könnyű páncélozott jármű, vagy két M109A2 önjáró tarack helyezhető el a 155 tonnás maximális vízkiszorítású egységek rakterében. Az első LC23-as építését már elkezdték, befejezése a következő évben várható, míg az utolsó, negyedik naszád 2021-ben készül el.
December 11-én az Észt Védelmi Erők megkapták az első Javelin Block-1-es irányított páncéltörő rakétáikat. Az eddig használt Block-0-hoz képest a 2008-tól gyártásba került Block-1-es rakétamotorja erősebb, így gyorsabban teszi meg a célig tartó maximum 2500 méteres útját, ahol a továbbfejlesztett harci résznek és a vezérlést végző szoftvernek köszönhetően pusztítóbb, mint elődje.
A szíriai háború rámutatott számos technikai hibára az orosz Mil Mi-28 Havoc harci helikopter esetében. Ezeket minél előbb szeretnék megszüntetni, így a hajtóművek, repülési elektronika, navigációs rendszer is továbbfejlesztésre fog kerülni a közeljövőben. A gázturbinák érzékenynek bizonyultak az elindított rakéták égéstermékeire, míg a típus 2016. április 12-én bekövetkezett veszteségét a pilóta éjjellátó szemüvegére vezették vissza, amely igen gyakran meghibásodik.
Már a következő évben szeretnék szolgálatba állítani a közelmúltban Szuhoj Szu-57-es típusjelzéssel ellátott PAK-FA vadászbombázót Oroszországban. Gyaníthatóan azonban a 2018-as év csak a csapatpróbák és a sorozatgyártás megkezdését fogja jelenteni a lopakodó képességekkel rendelkező gép életében, amelyből talán 2-3 példány fog ezen részt venni jövőre. Az első gyártási széria 12 Szu-57-ből fog állni.
Az Izraeli Védelmi Erők 10,6 millió dollárért vásárol motorokhoz és erőátviteli és hűtő rendszerekhez kellő alkatrészeket a szovjet T-54/T-55-es harckocsikon alapuló Achzarit nehéz lövészpáncélosai számára, az amerikai Diesel Engineering-től. Az átalakítás során az M109-es önjáró lövegekben használatos erőforrást építették be kis helyigénye okán, ennek erejét egy Allison automatikus sebességváltóval (XTG 411-5A) juttatják el a lánctalpakhoz.
Egy évvel Izraelben történő megérkezése után bevethetőnek nyilvánították az Amerikától vásárolt Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókat. A típust a légierő 140. százada a "Golden Eagles" repüli a dél-izraeli Negev-sivatagban található Nevatim légibázison.
Dél-Koreában éleslövészettel bizonyították légi célok elleni alkalmazhatóságukat a Boeing AH-64E Guardian Apache harci helikopterek. Két forgószárnyas egy 2,5 kilométeres távolságban repülő Outlaw G2 pilóta nélküli célgépet semmisített meg Stinger infravörös önirányítású rakétákkal.
A dél-koreai Hyundai Rotem egy 357 millió dolláros szerződést nyert el az ország Védelmi Minisztériumától. Ezért az összegért egy eddig még nem meghatározott számú K808-as és K806-os lövészpáncélost kell majd legyártani. Szöul terveiben 2016 és 2020 közötti időszakban 600 jármű beszerzése szerepelt. Várhatólag a páncélosokból évente 100 darab fog elkészülni. A 20 tonnás 8x8-as kerékképletű KW2 Scorpion WAV (régebben K808) új variánsát kevesebb, mint két hónapja mutatták be. Az alapverziónak tekinthető változat kétfős legénysége mellett tíz lövész szállítására képes gyalogsági harcjármű fegyverzetét egy 30 milliméteres gépágyú és egy 7,62 milliméteres géppuska alkotja. A KW2 közúti sebessége elérheti a 110 kilométer per órát, míg vízben 10 kilométeres óránkénti sebesség elérésére képes.
„Kistestvére” a 16 tonnás 6x6-os kerékképletű K806, elsősorban felderítésre szolgál. Szintén kétfős legénység mellett tízfőnyi lövész szállítására képes. Fegyverzetét egy 40 milliméteres automata gránátvető és egy 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Mindkettőt a Hyundai Rotem fejlesztette ki 2012-től kezdődően, a dél-koreai hadsereg igényeinek megfelelően. A nemrégiben bemutatott rakétás páncélvadász változat egy távirányítású fegyverállványon szintén rendelkezik egy 30 milliméteres gépágyúval, valamint a gépágyútól balra két Raybolt irányított páncéltörő rakéta indítótubusa került felszerelésre.
Kínában már repül a JF-17 Thunder kínai-pakisztáni vadászbombázó második kétüléses példánya. Az első példány még idén áprilisban szállt fel. A JF-17B (FC-1B Xiaolong) prototípus függőleges vezérsíkjának magasságát megnövelték, valamint a gép fesztávolsága is megnövekedett fél méterrel és vaskosabb lett a második ülés mögötti gerincrész is. Ide gyaníthatóan üzemanyag-tartályok kerültek beépítésre, a hatótávolság csökkenését megakadályozandó. A ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is rendelkező kétüléses változat tömege így kissé magasabb lehet, mint az együlésesé. A hírek szerint összesen három kétüléses prototípust fognak megépíteni, ezekből kettő kerül majd Pakisztánba. A JF-17B változattal már pakisztáni pilóta is megismerkedhetett a levegőben.
A kanadai kormány kinyilvánította szándékát, hogy megszerezzen egy meglévő és bevált NATO-hadihajó tervet, amelyet könnyen megváltoztathattak, hogy megfeleljen a királyi kanadai haditengerészet követelményeinek. A megrendelés elnyerésére két jelentkező rögtön akadt. Az egyik, amelyiket az olaszok vezetnek a FREMM fregattal próbál meg révbe érni. Igen hamar lennének készek az egységek átadására, sőt a gyártásba a helyi Irving Hajógyárat is bevonnák. A spanyolok által vezetett csapat a Navantia által tervezett F-105-ös fregatt terveivel szeretné megvetni horgonyát az Atlanti-óceán túlpartján. A spanyol, norvég, és ausztrál döntéshozók tetszését elnyerő hajóhoz a svéd Saab 9LV harcirányító rendszerét ajánlják.
A Boeing CF-18 (F/A-18A/B) Hornet vadászbombázó repülőgépek váltása sem került le a napirendről. A 78 hadrendben lévő példány pótlására 88 beszerzését tervezik. Azonban míg a kiválasztási procedúra 2018 és 2022 között lezárul, addig az átmeneti időre Ausztráliától vásárolnának 18, ott már kivonásra kerülő F/A-18 A/B Hornet-et és további pótalkatrészeket. A távoli kontinensen éppen 2022-ig kerülnek majd nyugdíjazásra az első generációs Hornet vadászbombázók.
Kicsit délre is volt miért megemlíteni a Hornet gépcsaládot, egészen pontosan annak legfiatalabb tagját, hiszen az Amerikai Haditengerészet átvette a 150. Boeing EA-18G Growler gépét. A rádióelektronikai zavarásra szolgáló változat gyártása 2007-ben vette kezdetét, szolgálatba 2009-ben lépett.
Peruban a légierő átvette a negyedik C-27J Spartan szállítógépét is. Az ország vezetése 12 Spartan beszerzését emlegette pár évvel ezelőtt, az eddigi megrendelések csak 4 gépre szóltak.
Sínen van viszont az ország haditengerészeténél hadrendben álló Type 209/1200-as osztályú tengeralattjárók helyi modernizációs programja. Az első egység, a BAP CHIPANA (SS 34) már meg is érkezett a hajógyárba, ahol testét kettévágják és alapos korszerűsítést végeznek el rajta a német ThyssenKrupp AG segítségével. Beépítésre fog kerülni az Airbus DS Optronics SERO 250S jelzésű optronikus árboc, ami a periszkópot fogja helyettesíteni, valamint a tengeralattjáró a nyolc 533 milliméteres torpedócsövének bármelyikét használhatja majd az SM-39 Exocet hajók elleni rakéták indítására.
Brazília Védelmi Minisztériuma december 1-jén engedélyezte a haditengerészetnek, hogy további lépéseket tegyen a brit HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó megvásárlása érdekében. Az OCEAN 2018 márciusában fog leszerelésre kerülni, de az eladáshoz Washington hozzájárulása is szükséges, az amerikai eredetű rendszerek miatt. Ezek a közelkörzeti légvédelemért felelős Raytheon Mk 15 Phalanx Block 1B gépágyúk, ám elképzelhető, hogy ezek 3 példánya nem fog szerepelni a 113 millió dollárért megvásárolható, 22000 tonnás egység felszerelésében. Amennyiben a megvásárlásra sor fog kerülni, úgy az OCEAN a 2019-es évet egy alapos felújítással fogja eltölteni, ami után 2020-ban állhat majd újra szolgálatba.
Újra szóba hozták Argentínát az orosz MiG-29-es Fulcrum vadászgépekkel. Orosz forrásokból származó információk szerint a gyártó részéről készek a kiértékeléshez szükséges anyagok átadására, amennyiben a dél-amerikai országban komolyan felvetődne a típusrendszeresítésnek gondolata.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4S Phantom II.
Lockheed Martin F-16DM Fighting Falcon.
Westland WG-13 Super Lynx Mk88A.
Categories: Biztonságpolitika
2017.12.02
Lengyelországban legalább 2018 decemberéig elemzik a beszerezhető többcélú harci repülőgépek képességeit és egyéb tulajdonságát. Mivel a Szu-22M-4-es vadászbombázók és a MiG-29-es vadászgépek leváltását egyetlen egy típussal szeretnék megoldani, így nem elképzelhetetlen, hogy a vizsgálódás 2018 decembere után is tartani fog. Előbbi típusból jelenleg még 18 hadrafogható míg a 29-ből 31 példány pótlása válik majd szükségessé 2024-től kezdődően. A minimum 32 gépes beszerzést eredményező kiválasztási procedúrán a Eurofighter Typhoon és a Saab Gripen várhatólag legfőbb ellenfele az F-16V változata és az F-35-ös lehet.
Varsóban nem csak a gépállomány jövőjére figyelnek oda, hanem jelenére is, ugyanis sikerrel szereznek be további AIM-120 AMRAAM légiharc-rakétát, méghozzá a C-7-es verzióból. A 150 darab rakétáért és szükséges kiegészítőkért (tartalék és javító alkatrészek, vizsgáló berendezések, kiadványok és műszaki dokumentáció, oktatás, műszaki és logisztikai támogatás) 250 millió dollár körüli összeg kifizetése várható.
Belgium 2018 februárjától két NHI NH90 TTH helikoptert fog telepíteni Maliba. A két forgószárnyas az 50 főnyi légi és földi személyzettel együtt 4 hónapra települ át az afrikai kontinensre, de ez az időszak további két hónappal meghosszabbítható lesz. A Beauvechain-i bázison állomásozó 18. század állománya katonai szállítási és harctéri egészségügyi feladatokban fogja támogatni az ENSZ csapatait.
Hollandiában csak 2019-ben fog döntés születni az utolsó három Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó beszerzéséről. A 37 darabos beszerezni kívánt mennyiség teljessé válását a magas dollár árfolyam teszi még jobban lehetetlenné az országban, de ugyanígy vélekedik számos külföldi beszerző is. Ezért egy pár éves kivárási folyamat jót tehet a holland és más országok béli tervek valóra válásának.
Finnországban is keresik az F/A-18C/D Hornet vadászbombázók utódját. Az elképzelés szerint 7-10 milliárd eurót szánnak 64 darab gép beszerzésére, mivel függetlenül a képességek növekedésétől, ennyit tartanak szükségesnek az állam megvédésére. 2018 elejétől várják a Boeing, a Lockheed Martin, a Saab, a Dassault Aviation és a BAE Systems ajánlatait, amelyek közül a 2019-ben hatalomra kerülő kormány fogja kiválasztani a megfelelőt 2021-ben. A 90-es évek óta szolgáló Hornet-ek 2030-ra kerülnek majd kivonásra.
A francia Direction Générale pour I´ Armement (DGA) védelmi beszerzési ügynökség átvette az első 50 rakétát és 20 indítóállványt az MBDA MMP rendszeréből. A Milan, a HOT és az ERYX irányított rakétákat egyaránt felváltó MMP a hadsereg alakulatai mellett rendszeresítésre fog kerülni a haditengerészetnél és a légierő különleges alakulatainál is. A Lockheed Martin és a Raytheon Javelin, valamint a Rafael Spike rendszere, valamint a megnövelt hatótávolságú Milan ER helyett 2013-ban megrendelt, több mint 4 kilométeres hatótávolsággal rendelkező és zárt térből is indítható MMP-t csak a következő évben fogják szolgálatba állítani, de 2025-re már 400 indítóállvány és 1750 rakéta fog leszállításra kerülni.
18 hónap elteltével véget ért az izraeli Iron Dome tüzérségi lövedékek elleni védelmi rendszer tengeri tesztsorozata. Ennek záró mozzanataként három ellenrakétát indítottak el egy Grad rakéta-sorozatvetőben használt rakétát szimuláló cél ellen, a SAAR 5 osztályba tartozó INS LAHAV korvett fedélzetéről. Az első két rakéta találatot ért el, így ezt a próbát is sikerrel zárta az eredetileg szárazföldi telepítésű rendszer tengeri felhasználásra módosított és így már C DOME nevet viselő variánsa, mely a korvett Adir rádiólokátorával működött együtt. Tel-Aviv az ország tengerpartjának közelében 2009-ben felfedezett földgázlelőhelyein telepített fúrótornyok védelmében tervezi alkalmazni a hajók fedélzetére helyezett Iron Dome rendszereit.
November 28-án az egyiptomi légierő átvett további három Dassault Aviation Rafale EM együléses harci repülőgépet, az EM06-ot, az EM07-et és az EM08-at. Az egyiptomi légierő jelenleg 14 Rafale (8 Rafale EM + 6 Rafale DM) vadászbombázóval rendelkezik az eddig már megrendelt 24-ből, a Gebel El Basur légibázison települt 203. taktikai Vadászrepülő ezred, 34. Századának állományában. A 12 további példányról szóló szerződést még nem írták alá.
Pakisztánban költségvetési korlátok akadályozzák meg a nagyobb ütemű harckocsigyártást. A kínai eredetű Al-Khalid-I páncélosokat előállító Heavy Industries Taxila (HIT) vezetése szerint képesek lennének évente akár 50 harckocsi legyártására is, azonban a jelenlegi állapotok csak 18 elkészítését teszik lehetővé. Mindenesetre a gyártás folyamatos és továbbfejlesztési is folyik, ugyanis hamarosan gyártásba vehetővé fog válni a javított képességű Al-Khalid-II-es harckocsi is.
November végén első alkalommal vételezett üzemanyagot a levegőben egy indiai Embraer EMB-145 légtérfelderítő repülőgép. A 10 perces összecsatlakozás másik résztvevője egy szintén indiai tulajdonban lévő Iljusin Il-78MKI tankergép volt. A 2004-től hadrendbe állított hat Il-78MKI gép, egyenként hat-nyolc Szuhoj Szu-30MKI számára elegendő üzemanyagot képes szállítani a belső tartályaiban.
Valamikor szeptember környékén rejtélyes, eddig nem részletezett ok(ok) miatt sérüléseket szenvedett az Oroszországtól India által bérelt nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró, az INS Csakra. Az AKULA-osztály indiai pénz segítségével befejezett tagja akkor került a média figyelmébe, amikkor kiderült, két darab, pótlásra szolgáló szonárburkolatot rendelt hozzá a haditengerészet.
Hat Embraer A-29 Super Tucano felfegyverezhető kiképzőgépet vásárol meg a Fülöp-szigeteki Légierő a döntés előtti körben még bent maradt Aero Vodochody L-39NG és a Textron Beechcraft AT-6 helyett, a SIAI-Marchetti SF-260TP, valamint a nyolc elavult Rockwell OV-10B Bronco feladatainak átvételére. A fegyverzetet igénylő feladatok ellátása igen gyakori lesz a szigetországban, ahová a 99 millió dollárba kerülő gépek 2019 végéig érkeznek majd meg.
34 repülés után igen elégedettek a japánok a Mitsubishi X-2-es (ATD-X) technológiai demonstrátor repülőgéppel. A repülések során nem derült fény jelenős hibákra, sőt az IHI XF5-1 sugárhajtóművek igen jól teljesítettek nagy állásszögű repülések során.
Ausztráliában december elsején hivatalosan is kivonták a haditengerészetnél használt Sikorsky S-70B-2 Seahawk és Eurocopter AS350BA Squirrel helikoptereket. Az amerikai forgószárnyas 29, míg európai társa 33 év után szerelt le.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
McDonnell Douglas CF-188A Hornet.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
McDonnell Douglas EAV-8B Matador II+.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon: 1., 2.
Categories: Biztonságpolitika
2017.11.25
Ukrajna ismeretlen számú BTR-3DA gyalogsági harcjármű beszerzéséről döntött. A szovjet eredetű BTR család utolsó tagjaira igencsak hasonlító lövészpáncélos fejlesztése még 2002-ben kezdődött el, de a védelmi minisztérium által felügyelt próbák során számos hiányra, hibára derült fény. Ezek közül az egyik legsúlyosabb az volt, hogy az alkalmazott páncéllemez ellenálló képessége elmaradt a várttól. Ezeknek az ellensúlyozására a kijevi páncélos üzem tervezői több mint 1000 változtatást tettek a BTR-3-on, így azt már rendszeresítésre alkalmasnak találták. 2016-ban és 2017-ben is adott már fel megrendelést Kijev a BT-3DA-ra.
Újabb fotó került fel a világhálóra az Ukrajnában az 1990-es évek végén titokban fejleszteni kezdett harckocsiról, mely a Nota nevet viseli. Az Object 477A-ként is ismert páncélost a harkovi Morozov Gépgyár fejlesztette ki 1993 és 2000 között. A személyzet nélküli toronyba egy 152 milliméteres 2A73 simacsövű löveg került beszerelésre automata töltőberendezéssel együtt. A löveg lőszerkészlete 42 darab és a torony tetején egy 30 milliméteres gépágyút is elhelyeztek. Az aktív páncélzat mellett a reaktív is növeli a Nota védelmét, de acél, titán kerámia és kompozit is megtalálható a páncéltest és torony páncélzatának összetevői között.
Portugáliában 2018 januárjában kerülnek kivonásra a német-francia Alpha Jet sugárhajtású kiképzőgépek. A Németországtól 1993-ban használtan átvett 50 példányból jelenleg már csak hat repülőképes, ezek a Beja bázison állomásozó 103 Caracóis század állományába tartoznak. A kéthajtóműves típust az F-16-os pilóták képzési rendszerében használták.
Meghajtórendszerében fellépett, nem részletezett hiba okán visszatér Nagy-Britanniába a HMS DIAMOND Type 45-ös osztályú romboló. A brit flotta egy-egy egysége kilenc hónapos időtartamot tölt el a közel-keleten a hajózási útvonalak biztosítása okán, mióta a jelen lévő egységek számát kettőről egyre csökkentették. A Perzsa-öbölben fellépett problémát nem sikerült orvosolni a nyílt vízen és a megfelelő méretekkel rendelkező, Bahreinben lévő szárazdokk sem lett volna alkalmas a javításra, ebből valószínűsíthető, hogy igen komoly a probléma. 1980 óta ez az első alkalom, hogy a Királyi Haditengerészetnek nincs hadihajója az öbölben. A legközelebbi brit hadihajó a kivonás előtt álló HMS OCEAN, ami a Földközi-tenger vizein hajózik.
Oroszországban a következő évtől veszi majd kezdetét a Tupoljev Tu-22M3-as (NATO kód: Backfire-C) szuperszonikus közepes bombázók korszerűsítési programja. A Tu-22M3M-nek elnevezett variáns korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is fog kapni. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek majd átemelésre, így jelentős idő spórolható meg. Ennek köszönhetően az a várakozás, miszerint az elsőnek elkészült Tu-22M3M még 2018-ban végrehajthatja első felszállását. Az új fegyverek közül név szerint a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.
Mindezek mellett a Tupoljev iroda kategorikusan cáfolta, hogy a Tu-22M3-as és az Tu-160-as bombázókból sugárhajtású üzleti gépeket hoznának létre. Arab, görög, ausztrál milliárdosok fordultak ilyen igényekkel a tervezőiroda felé, ők azonban a bombázók titkosnak minősülő technológiája miatt mondtak nemet az átalakításoknak.
Törökországban november 16-án kivonták a szolgálatból a TCG AKIN mentőhajtót. A flotta kötelékében a tengeralattjárók mentésére használt egységet 1943 májusában még USS GREENLET-ként bocsátották vízre. 27 év elteltével, 1970-ben a GREENLET átkerült Törökországba, ahol további 47 évig volt szolgálatban. Új hazájában 13 alkalommal vették használt az AKIN speciális képességeinek. Utódja a TCG ALEMDAR nevet viseli és 2017 januárjában állt szolgálatba.
Egyre inkább kezd körvonalazódni Törökországban egy sugárhajtású felfegyverezhető kiképzőgép programja. A jelenleg még Hurjet nevet viselő gép erőforrását a közelmúltban megszületett döntés értelmében, Törökországban szeretnék kifejleszteni és gyártani. Jelenleg még nem eldöntött, hogy egy, vagy két hajtómű segítségével fogja a Hurjet elérni a Mach 1.2-es sebességet és a több mint 13000 méteres repülési csúcsmagasságot. A 3 tonnás terhelhetőségű Hurjet az elöregedő T-38 repülőgépet fogja felváltani Törökországban és a remények szerint több állam is megrendeli majd, a 2022-ben első felszállását teljesítő típust.
Indiában egyre inkább úgy tűnik, letesznek az Arjun harckocsik nagyobb mennyiségben történő rendszeresítéséről, ugyanis már lassan el fog indulni egy 1770 harckocsi beszerzését eredményező program. A szovjet/orosz T-72-ek utódjának szánt járművel szemben követelmény a hazai gyártás, a több alváltozat (műszaki, önjáró tarack, hídvető stb.) megléte, az elkövetkező 40-50 év során el nem avulás, a percenként 6-8 lövés leadására képes 120, vagy 125 milliméteres löveg, amelyből irányítható rakéták is indítható, valamint a nagyjából 50 tonna körüli tömeg.
Thaiföldön újabb öt T-84 Oplot harckocsi került átadásra a hadsereg számára. Az ukrán gyártású páncélosokból 49 darabot rendeltek meg 2011-ben, 240 millió dollár ellenében. Még ebben a hónapban újabb öt Oplot kerül majd átadásra és már folyik az utolsó 13 példány gyártása is. Az első öt T-84-es még 2011 novemberében került az ázsiai országba. Ez évben többször is szóba került, hogy Thaiföld felmondja a megrendelést, mivel a gyártó az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállalt szállítási határidőket. Ugyanis a harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra.
A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el. Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni. Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul.
Japán elektronikával fejlődhet tovább az európai MBDA Meteor légiharc-rakéta. Nagy-Britannia ugyanis az évek óta hangoztatott együttműködésről állapodott meg Tokióval. Japán számára ez az első nem amerikai kooperáció, ami a rakétatechnológiát érinti. Az elképzelés szerint a Meteor mellső részébe a japán Mitsubishi Electric által kifejlesztett aktív radar kerül beszerelésre. Az első prototípus gyártása a következő évben veszi majd kezdetét, míg az első éles indítást 2023-ra prognosztizálják. Amennyiben a tesztek eredményeivel elégedettek lesznek, úgy a rakéta a 2020-as évek végén léphet majd szolgálatba és jó eséllyel fő fegyvere lehet a Japán légterét védő F-35 Lightning II-es gépeknek, de Németországban és Franciaországban is rendszeresítésre kerülhet ebben az időpontban.
Nem zárható ki, hogy ennek az együttműködésnek egyéb eredményei is lesznek, hiszen a Meteor-nál alkalmazott torlósugárhajtómű jelentős lökést adhat más rakéták fejlesztéséhez is Japánban. Egy tanulmány már készen is van, amely egy légi, földi és vízfelszíni indítású fegyver jövőbeli elképzelését vázolja. Ez hajók ellen lenne alkalmazható, hatótávolságát 300 kilométer körülire várják.
Egy hét elteltével sincsenek megnyugtató hírek az eltűnt argentin tengeralattjáróról. A kutatóegységek kiegészültek amerikai és brazil segítséggel is, míg más országok segítsége már megérkezett, vagy éppen úton van, de kézzelfogható és jó hírt szolgáltató eredményt eddig még nem sikerült elérni. Mint azóta kiderült, az ARA SAN JUAN (S 42) legénységét az indulás előtt kiegészítették, így a 38 fős létszám 44-re emelkedett, köztük volt több katonai búvár is. A torpedókamrában hat torpedó volt elhelyezve. Három órával a tengeralattjáróval folytatott eddig utolsó kommunikáció után, a feltételezett tartózkodási helyének közeléből szeizmikus és hidroakusztikus megfigyelő szenzorok, melyek elsősorban nukleáris robbanások vízben messzire terjedő hanghullámait és a föld rezgésit figyelik, jeleket detektáltak.
Ezek a HA10 és a HA04 jelzésű akusztikai állomások voltak, amik a Crozet-sziget közelében lettek telepítve. Eme rendszert felügyelő Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezet szerint az észlelés akár egy felrobbanó, vagy összeroppanó tengeralattjárótól is származhatott, és az észlelés bizonyítékait is átadták az argentin haditengerészetnek. Amennyiben az észlelés valós (a HA04-es állomást idén nyáron kalibrálták) akkor a zajok olyan részről eredeztethetők, ahol az óceán mélysége 70 méter és 3000 méter között van, de létezik itt olyan terület is ahol a kontinentális talapzat hirtelen 200 méterről 5000 méter mélyre süllyed, ami nehézséget okozhat a tengeralattjáró megtalálásában.
Egy tengeralattjáró végzetét több feltétel együttes hatása okozhatja, ezek a SAN JUAN esetében igencsak szép számmal lehettek jelen. Ez adódik az egység 34 éves korából és talán a nem túl jó műszaki állapotából. Az eddig napvilágra került hírekből ezek alapján néhány elképzelés kerül most leírásra. Néhány hipotézis következik itt, minden bizonyíték nélkül:
A felszín közelében haladó tengeralattjáró az akkumulátorainak töltésére légperiszkópot használ, azonban az ide beépített visszacsapószelep hibája okán tengervíz kerülhet a tengeralattjáró belső terébe, ami szerencsétlen esetben akár az akkumulátorokhoz is eljuthat. Ott zárlatot, tűzet okozhat, ami a környéken észlelt 6 méteres hullámzás okán a SAN JUAN vesztét is okozhatta.
Szintén a tengeralattjáró végét jelenthette, hogy az élettartam felénél szokásos nagyjavítás és felújítás során a tengeralattjáró 960 darabos mennyiségben beépített akkumulátorait nem cserélték ki, mivel ez nagyjából 9,6 millió eurós kiadással járt volna. Más megoldást keresve többet felújítottak - a német gyártó felügyelete mellett - és így kerültek vissza a SAN JUAN gyomrába. A gyártó ajánlása szerint a telepeket ötévente ki kell cserélni, mivel így garantálható teljes mértékben, hogy nem fog hidrogén keletkezni a használatuk során. A hidrogén leggyakrabban a töltés során jelenik meg és 3%-os koncentráció esetében szikra esetében már gyullad, míg 5%-os koncentrációnál már robban.
A nukleáris meghajtású egységek mellett a dízel-elektromos tengeralattjárók katasztrófái kevesebb reflektorfényt kaptak az elmúlt évtizedekben. Most megemlítésre kerül két francia egység, mind a kettő a DAPHNE-osztály tagja volt. 1968. január 27-én, 07:55 órakor a MINERVE (S647) tengeralattjáró még légperiszkóp segítségével a felszín közelében haladva töltötte akkumulátorait 46 kilométeres távolságban Toulon-tól és rádiókommunikációt folytatott, majd többé nem jelentkezett. A franciák nagy erőkkel kezdtek a keresésébe, hiába. Egy év múltán már amerikai segítséggel újra nekilódultak, de megint hiába. Az egyetlen ok, amit a tengeralattjáró elvesztéséhez vezethetett és bizonyítható volt, a rossz időjárás volt. Testvérhajója az EURYDICE (S644) 1970. március 4-én, a Földközi-tenger Franciaországhoz közeli részén járt szerencsétlenül, 57 fős legénységéből nem volt túlélő. A víz alatti robbanás okára nem sikerült rájönni, a francia és az olasz kutatócsoportok csak olajfoltot, roncsdarabokat találtak.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16BM Fighting Falcon.
Alenia Aermacchi T-346A Master.
Categories: Biztonságpolitika
2017.11.18
Pozsonyban november 15-én eldöntötték, hogy a finn Patria AMVXP gyalogsági harcjárműveket fognak vásárolni. 2018 és 2029 között 81 darab 8x8-as kerékképletű lövészpáncélost fognak hadrendbe állítani, melyek a jól ismert Patria AMV-k továbbfejlesztett változatai, 404 darab 4x4-es könnyű jármű mellett 1,2 milliárd dollár ellenében. Érdekesség, hogy a szlovákok a csehek által alkalmazott Steyr Pandur II-t nem találták jobbnak a skandináv járműnél.
Németországi hírforrások által a hadrendben tartott Leopard 2-es harckocsik kevesebb, mint fele hadrafogható. A 244 darab páncélos közül 53 szinte hatástalanítottnak tűnik a jelentős mennyiségű alkatrészhiány okán. 89 darab másik harckocsi kevesebb hiányzó alkatrész mellett még kiképzésre, gyakorlásra használható állapotban van, de felszereltségük nem nevezhető teljesnek. Ezeket a példányokat a hiányzó összetevők beszerzése és beszerelése után rövid időn belül teljes harcértékűnek lehetne nyilvánítani. 7 Leopard 2-es különféle tesztek lefolytatásához van felhasználva. A teljes felszereltséget és harcképességet 95 harckocsi esetében lehet megemlíteni.
Bulgáriában a következő év végéig szeretnék újfent lezárni a légierő harcigép beszerzését. A legutóbbi győztes, a Saab JAS 39 Gripen mellett a Eurofighter Typhoon és a Lockheed Martin F-16-osa is újra indul a megmérettetésen, de a döntéshozók várják még a Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázókra szóló ajánlattételét is.
Befejezte első tengeri próbáit a francia haditengerészet számára ötödiknek átadásra kerülő FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregatt, a BRETAGNE. Első körben szokás szerint a meghajtó és a navigációs rendszer került tesztelésre. A 2013 októberében építeni kezdett 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles BRETAGNE 2016 szeptemberében került vízre és várhatólag 2018 közepén került majd a francia flotta kötelékébe. Párizs 2019 közepe előtt hat FREMM fregattot szeretne a flotta kötelékébe tudni, ez a terv most még tarthatónak tűnik, két további egység a NORMANDIE és az ALSACE tartózkodik az építés különféle fázisaiban.
A La Manche-csatorna túloldaláról is érdekezett haditengerészeti vonatkozású hír. Ugyanis december 7-én került hivatalos átadásra a Királyi Haditengerészet számára a HMS QUEEN ELIZABETH repülőgép-hordozó, mely 2010 óta hiányzó (ekkor került kivonásra a HMS ARK ROYAL) hajókategóriát fogja újra képviselni a szigetország tengeri erejében. Testvérhajója a HMS PRINCE OF WALES (R09) 2019-ben kerül majd átadásra.
Oroszországban helikopterekkel lettek gazdagabbak a Lég- és Űrvédelmi Erők. A pilótaképzést alapfokán alkalmazott Ansat-U típusból öt került átadásra és megérkeztek a Mil Mi-28UB kétkormányos harci helikopterek első példányai is.
Némileg hátrébb tart a MiG-35-ös programja, egészen pontosan a gyári tesztek végén jár és ez még ebben az évben be fog fejeződni. A tervezőiroda elmondása szerint mintegy 30 ország érdeklődik a típus iránt. Moszkva 2020-ig 24 MiG-35-ös hadrendbe állításával számol.
Érdeklődését fejezte ki a török kormány brit HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó iránt. A 2013 és 2014 között 15 hónapos modernizációs programon részt vett egységet a Devonport-i hajógyárban korszerűsítették 65 millió font értékben. Akkor a gépészeti berendezések mellett megújultak a kommunikációs rendszerek is. A brit flotta legnagyobb hadrendben álló hajója és egyetlen helikopterhordozója jövőre leszerelésre kerül. A 202 méter hosszú HMS OCEAN 1995-ben lett vízre bocsátva és 1998 februárjában állt szolgálatba, közel 1300 ember, 40 szárazföldi jármű és 18 helikopter szállítására képes.
Ez év első felében újra megerősítésre került, hogy Brazília szívesen megvásárolná a 21000 tonnás egységet, egy ésszerű ár esetén, míg Londonban 80,3 millió font ellenében lettek volna hajlandók eladásba bocsátkozni. Mostanra már az is kiderült, hogy Ankara is megvásárolná a deszant helikopterhordozót, amennyiben a brazil üzlet nem valósulna meg. Amennyiben a török eladás sikerrel létrejön, úgy pár éven belül Törökország már két helikopterhordozóval fog rendelkezni, hiszen Spanyolországban, a Navantia-nál már épül a JUAN CARLOS I tervei alapján egy hajó, a TCG ANADOLU (L408) partraszállást támogató helikopterhordozó, ami majd 2021-ben kerül majd átadásra.
Elkezdték az első kuvaiti megrendelésre készülő Eurofighter Typhoon vadászbombázó összeszerelését. A 2016. április 5-én aláírt szerződés az eddig gyártott gépeknél messze fejlettebb 28 darab példányról szól, amik 2020 és 2023 között kerül majd átadásra.
Helyi megfigyelések szerint már két darab, felderítésre átalakított Dassault Aviation Falcon 2000-es sugárhajtású üzleti géppel rendelkezik a dél-koreai légierő. A törzs alatti gondolában oldalra néző, szintetikus apertúrájú rádiólokátor került elhelyezésre, illetve a gondola elején egy forgatható szenzortorony lett felszerelve. A légifölényszürke színben pompázó gépeken adattovábbításra és vételre szolgáló antennák is felszerelésre kerültek.
Japánban még nem született döntés az F-3-as jelzést vadászbombázó fejlesztése ügyében. Elemzések alapján kijelenthető, a fejlesztés költsége elérheti a 40 milliárd dollárt és ezen oknál fogva a fejlesztés végigvitelét akár külföldi partner bevonásával is véghez lehetne vinni. De még ez utóbbi témában sem sikerült érdemi lépést tenni Tokióban, ahol várhatólag a következő ötéves védelmi költségvetés kialakításáig, vagyis 2018 első feléig nem fognak döntést hozni ebben az ügyben.
Persze az F-3-as program alakulásától függően nem kell aggódni a szigetország biztonságáért, hiszen több milliárd dollárt felemésztő fejlesztések zajlanak, elég csak az F-35-ös, vagy a ballisztikus rakéták elleni védelem kiépítésére gondolni. Na és persze folyik a Northrop Grumman E-2D Advanced Hawkeye beszerzés is. Ennek éppen a héten került sor egy jelentős előrelépésére, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtotta első repülését az első Japán számára gyártott E-2D Advanced Hawkeye légtérfelderítő repülőgép. Az 1983 óta szolgáló E-2C utódjából Tokió 2014-ben rendelt meg az Advanced Hawkeye két példányát, a már meglévő 13 E-2C és 4 Boeing E-767-es mellé.
Átvette 64. ARLEIGH BURKE-osztályú rombolóját az amerikai haditengerészet. A USS RALPH JOHNSON (DDG 114) a DDG 51 IIA terveknek megfelelően lett megépítve, a fedélzetére telepített Aegis Baseline 9 harcvezetési rendszerrel, a megnövekedett számítógépes teljesítménynek, és a legújabb rádiólokátoroknak köszönhetően egyaránt képes a légkörben és az azon kívül megjelenő fenyegetések ellen tevékenykedni.
A Bell Helicopter bejelentette, hogy november 14-én az amerikai haderőkben rendszeresített V-22 Osprey billenőrotoros repülőgépek (CV-22 és MV-22) túllépték a 400000 repült órát. A napjainkra majd 300 gépesre növekedett állomány jelentős része alkalmazásra került 2007 óta a világ számos pontján kiképzések, hadgyakorlatok, humanitárius segítségnyújtási feladatok és éles bevetések résztvevőiként.
Argentínában fontolgatják az ország haderejének szerkezeti átalakítását, persze költségvetési okok is említésre kerültek a lépést szükségessé tevők között. Az egyik legjelentősebb lépés az lenne, hogy a haditengerészet és a szárazföldi haderő irányítása alól az összes repülőeszköz kikerülne és mind a légierő fennhatósága alatt repülhetne tovább.
November 15. óta nem sikerült kapcsolatba lépni az Argentin Haditengerészet ARA SAN JUAN (S 42) tengeralattjárójával. A TR-1700-as tervek alapján megépített dízel-elektromos tengeralattjáró, amelyet a német Thyssen Nordseewerke készített el és 1985-ben szállították le Argentínának, az elmúlt évtizedben több alkalommal is távol volt a nyílt víztől javítás okán, ahonnan legutóbb 2014-ben tért vissza. A 66 méter hosszú egység egy hadgyakorlaton vett részt Argentína déli partjainak közelében, amikor megszűnt vele a kapcsolat. Felkutatására a haditengerészet az ARA SARANDI (3360 tonnás ALMIRANTE BROWN-osztályú) fregattot, az ARA ROSALES (1790 tonnás ESPORA-osztályú) korvettet és az ARA DRUMMOND (1170 tonnás) korvettet küldte ki, de két repülőgép, egy S-2T Turbo Tracker és egy Super King Air 300-as is erősíti a keresésben részt vevő csapatot. Péntek reggeli hírek szerint az ARA SAN JUAN (S 42) tengeralattjáró Mar del Plata környékén már vontatás alatt áll, akkumulátortűz miatt került ebbe a helyzetbe. Ezen híreket a haditengerészet nem erősítette meg.
Argentína felszín alatti erőit három tengeralattjáró alkotta az utóbbi években. A két TR-1700-as, az ARA SANTA CRUZ (S 41) és az ARA SAN JUAN (S 42), mellett egy Type-209-es egység az ARA SALTA (S 31) volt úgy-ahogy bevethető a kevéske alkatrész, valamint az elmaradt karbantartások okán. A dél-amerikai országban az utóbbi hónapokban újra kacérkodnak az 1970-es évekből megmaradt félkész tengeralattjárók befejezésével. A két TR-1700-as: az ARA SANTA CRUZ (S 41) és az ARA SAN JUAN (S 42) mellé még további négy megépítését tervezték anno, ezeket a Domeq Garcia hajógyárban építették volna meg 1984-es, vagy 1985-ös befejezési dátummal. A két leginkább előrehaladott stádiumban lévő egység a 74%-ban elkészült ARA SANTA FE (S 43) és a 35%-ban megépített ARA SANTIAGO DEL ESTERO (S 44). Az ARA SANTA FE befejezéséről legutóbb 1994-ben tettek le, azóta már többször felmerült a befejezésének ötlete. Ezek során volt, hogy nukleáris meghajtást vizionáltak a vízbe még sosem került tengeralattjáróba. Egyes számítások szerint az ARA SANTA FE befejezéséhez nagyjából 60 millió dollárra lenne szükség.
NETARZENÁL GALÉRIA
Eurofighter EF-2000 Typhoon T.
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
McDonnell Douglas F-4E AUP Phantom II.
Alenia Aermacchi M-346 Master.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
Fairchild A-10C Thunderbolt II.
Eurofighter EF-2000 Typhoon F.2.
Categories: Biztonságpolitika
2017.11.11
Európában két helyen is korszerűsítik az amerikai eredetű Lockheed P-3C Orion tengeri járőrgépeket. Németország 158 millió dolláros szerződést írt alá az elkövetkező öt évben végrehajtandó modernizációs munkákra, amik a P-3C verziót teszi képessé 2035-ig tartó szolgálatra. A 2022-ig befejeződő munkák során a hollandoktól használtan beszerzett gépek szerkezetének megerősítése mellett természetesen a fedélzeti elektronika is modernizálásra fog kerülni. A görögök négy P-3B-jét a Lockheed Martin fogja korszerűsíteni 260 millió dollár ellenében. Ez további 15000 repült órát jelent majd, természetesen strukturális megerősítéseket is tartalmaz az elektronikai korszerűsítés mellett. A 2023-ban befejeződőd üzemidő-hosszabbítással egybekötött modernizálásból amerikai, izraeli, kanadai és görög vállalatok egyaránt kiveszik majd részüket.
Talán még az idén végrehajthatja első repülését az új orosz légtérfelderítő repülőgép a Berijev A-100 Premier. Ezt egyébként még a tavalyi hírekben is csak 2018-ra várták. A légi és bizonyos földi tesztekre is egy kísérleti példány szolgál, ennek A-100LL (a szovjet/orosz kísérleti gépeknél megszokott „repülő laboratórium” rövidítése) a típusjele és már egy ideje végzi a légi próbákat. A fedélzeti rendszerek egy Il-476-os (Il-76MD90) teherszállító repülőgép átépített sárkányszerkezetébe kerülnek majd elhelyezésre.
Szintén jól áll a Tupoljev Tu-160M2-es (NATO-kód Blackjack) szuperszonikus stratégiai bombázó fejlesztése. Az első gép még ebben a hónapban elkészül és első felszállására a következő évben, február hónapban fognak sort keríteni. Az új variáns tömeges megjelenésére 2023-tól lehet számolni. A modernizált változat új fegyvereket, továbbfejlesztett elektronikát és repülőelektronikát fog kapni, így harci hatékonysága a kétszeresére fog emelkedni. A Tupoljev Tu-160-as stratégiai bombázók hajtóműve már évek óta, egészen pontosan 1993-tól nincs gyártásban, ezért a már meglévő bombázók üzemképességének fenntartása igen nehézkessé vált. Az NK-32.02-es jelzést viselő új sugárhajtóművet a korszerűsítésen átesett Tu-160M2-es bombázók erőforrásaként tervezik alkalmazni.
A szárazföldi haderő számára egy újabb felderítő feladatokra szánt BMP-3-as változat kerül majd beszerzésre. Az eddig használt BRM-3K változat utódja még fejlesztés alatt áll. A tervek szerint az infravörös és a radar felderítő rendszerek mellett még pilóta nélküli légi járművekkel is el lesz látva. A BRM-3K 30 milliméteres 2A72 gépágyúja és a koaxiális 7,62 milliméteres géppuskája mellett az új felderítő jármű a 100 milliméteres löveggel is el lesz látva.
November 8-án újabb két Lockheed Martin F-35I Adir érkezett meg Izraelbe. Ezzel már kilencre nőtt a Dávid-csillagos felségjellel repülő vadászbombázók mennyisége. Az izraeli légierő eddig elégedett a típus képességeivel.
A Koreai Köztársaság Légierejénél bevethetővé vált az izraeli eredetű Rafael Spice 1000 kilogrammos siklóbomba. A beszerzésről még 2015-ben állapodtak meg a felek és akkor arról volt szó, hogy a fegyverek átadása 2016-tól kezdődik. Ebben az évben láttak napvilágot azok a képanyagok, melyeken a 19. Vadászrepülő Ezred modernizált Lockheed Martin F-16C/D Block 32-es gépein volt látható a Rafael Spice 1000 kilogrammos siklóbomba. A PBU (Peace Bridge Upgrade) jelzésű modernizáció eredményeként a Block 32-ek fegyverzetében a Spice 1000 kilogrammos siklóbombák mellett megjelentek a GBU-31 JDAM műholdas irányítású bombák is.
Japánban november 6-án vízre került a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erők (JMSDF) tizedik SZORJU-osztályú (KÉK SÁRKÁNY) tengeralattjárója. A Kawasaki Heavy Industries kobei hajógyárában megépített, levegőtől független meghajtó egységgel (ezt négy Kawasaki Kockums V4-275R Stirling motor alkotja) rendelkező SS 510-es SÖRYÜ (SZÁRNYALÓ SÁRKÁNY) tengeralattjáró egyébként a 28. Kawasaki által megépített tengeralattjáró a második világháború befejezése utáni időszakot tekintve. A 2015 márciusában építeni kezdett, 84 méter hosszú, lemerülve 4100 tonnás vízkiszorítással bíró egység várhatólag 2019-ben áll majd hadrendbe.
Tokió a légvédelem erősítését is napirenden tartja. Éppen ezért a helyi fejlesztésű és gyártású Type 11-es légvédelmi rendszerből is terveznek beszerezni további ütegeket. A NASAMS helyi megfelelőjének felfogható Type 11 a Toshiba fejlesztette aktív radarvezérlésű Type 81-es rakétát (hosszúsága 2,93 méter, átmérője 160 milliméter, tömege 103 kilogramm) alkalmazza, maximális hatótávolsága 12-18 kilométer. A rakéták négyesével, rakétánként külön-külön szállító-indító konténerekben vannak elhelyezve egy 4x4-es Toyota Mega Cruiser járművön. Ezekből kettő alkot egy üteget a mobil radaros járművel, valamint a tartalék rakétákat szállító és áthelyező teherautókkal (járművenként 8-8 rakéta) együtt.
Felzárkózik konkurense mellé a Draken International. A légiszemélyzetek valósághű kiképzésében nagy múlttal és igen tekintélyes gépállománnyal (Douglas A-4K Skyhawk és Aero Vodochody L-159E) rendelkező vállalkozás a héten állapodott meg Spanyolországgal 22 Dassault Mirage F1M vadászbombázó és kétüléses gyakorló F1B variáns megvásárlásáról. A gépek 2013-ban kerültek kivonásra, azóta az albacetei bázison voltak tárolva. Ez év szeptemberében a szintén ezen a téren mozgó ATAC (Airborne Tactical Advantage Company) vásárolt meg 63 darab Dassault Mirage F1 vadászgépet Franciaországtól, amelyeket 2014-ben vonták ki az aktív szolgálatból.
Brazíliában a hadsereg megkapta a 250. modernizált M113-as lövészpáncélosát. A BAE Systems által végzett munkák, melyeket a brazil hadsereg katonáinak bevonásával végeznek el, még 2012-ben kezdődtek, akkor még csak 150 járművel számoltak. Ezeket 42 millió dollárért alakították át M113A2 Mk1 változatokká, egy 265 lóerős Detroit 6V53T dízelmotor és egy Allison TX100-1A, az erőátviteli rendszer beépítésével, de a hűtést is érintették az átalakítások. A 100. M113-as 2014 végén készült el és 2016-ban további 386 páncélozott szállító harcjármű átépítéséről született megállapodás.
Chilében vizsgálódnak az összesen 46 darabos Lockheed Martin F-16 flotta modernizálása ügyében. Az elképzelések szerint a gépek AESA antennával ellátott rádiólokátorokat és rádióelektronikai zavarórendszereket is kapnának a képességfejlesztése során, amit 2018 és 2021 között hajtanának végre. Az újabb gyártású, Block 50-es gyártási sorozatba tartozó vadászbombázók mennyiségét is szeretnék növelni. Jelenleg hat-nyolc további C/D beszerzést fontolgatják a légierőnél.
Aláírásra került az a szerződés Argentína és Franciaország között, melynek értelmében öt Dassault Super Étendard Modernisé harci repülőgépet vásárol meg a dél-amerikai ország. Az 1978 és 1982 között gyártott, 1-es (1978), 31-es (1980), 41-es (1981), 44-es (1981) és 51-es (1982) oldalszámú példányok közül mindegyik a legutolsó modifikációba, a SEM 5-be tartozik. A repülőgépek mellett még egy szimulátor és számos tartalék alkatrész, köztük tíz hajtómű is a 14,5 millió euró beszerzés részét képezi. A legutóbbi megkeresésre az argentinok ez év első felébe szánták rá magukat. Argentína a Falklandi-háborúban ismerté vált típusból összesen 14 példányt szerzett be, ezekből az évek folyamán 3 került balesetek miatt veszteséglistára. Az eltelt években a típus példányai leállításra kerültek, de nem dobták ki őket, hanem jobb napokra várva még most is tartós tárolásban leledzenek. 4 évvel ezelőtt már próbálkoztak a frissen kivonásra kerülő francia Étendard-ok közül párat, egészen pontosan 10-et megszerezni. Ezeket egyrészt alkatrészbázisul szerették volna felhasználni a 11 meglévő közül a 10 legkevesebbet repült argentin Super Étendard számára, másrészt a korszerűbb rendszereik is beépítésre kerültek volna az újra szolgálatba álló példányokba.
A munkálatokat az ARCE (Arsenal Aeronaval Comandante Espora) végezte volna el, az első példány esetében még francia felügyelettel és támogatással, majd a megszerzett tapasztalatok alapján már önállóan. A legfőbb előrelépést a Thales Democles és az ALTIS célmegjelölők és a lézerirányítású rakéták és bombák, a Thomson Agave fedélzeti rádiólokátornál kétszer nagyobb hatótávolságú Anemone radar beépítése, a Sherlock besugárzásjelző megjelenése és az UAT-90 központi számítógép, valamint az UNI 40M inerciális navigációs rendszer jelentenék az argentinok számára, hiszen az ő régebbi vadászbombázóik ezekkel nem rendelkeznek. A gépek pilótafülkéjébe mindössze egy új HUD jelentette volna a legszembeötlőbb változást. A gépek önvédelmének növelésére tervezték a Matra Phimat infracsapda és dipólszóró berendezés integrációját is, továbbá két új felfüggesztési pontot is kialakítottak volna a Super Étendard–ok szárnyai alatt. A még idén megérkező példányok közül kettő egészen biztosan alkatrészforrásul fog szolgálni az üzemképtelen argentin vadászbombázók számára. A típusnak fontos feladata lesz, hiszen jövőre Argentína ad otthont a G20-as csúcstalálkozónak, aminek légi biztosításában a Super Étendard–ok is részt fogna venni.
NETARZENÁL GALÉRIA
Boeing AH-64E Apache Guardian.
McDonnell Douglas T-45C Goshawk.
McDonnell Douglas CF-188A Hornet.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
Categories: Biztonságpolitika
2017.11.04
Ha lehet hinni a híreknek, a közeljövőben, Pakisztánban fogják tesztelni a szerb gyártmányú Kosava-1 föld-föld rakétát. Az infravörös önirányítású fegyver hatótávolsága 50 kilométer, elsősorban a harckocsik, páncélozott járművek, erődítmények, parancsnoki állások, alacsonyan repülő helikopterek, parthoz közeli vizekben tartózkodó hajók, ipari létesítmények és hidak elleni alkalmazásra szánták. A Kosava-1 tömege 309 kilogramm, ebből a kiégés után leváló rakétamotor 61 kilogramm, míg a harci rész 100 kilogrammos. Szállítását-indítását egy 6x6-os kerékképletű páncélozott jármű végzi, amelyen négy Kosava-1 rakétát rejtő tubust helyeztek el.
Új páncélozott gyalogsági harcjárművet mutatott be az ukrán Practica cég. Az Otoman nevű páncélos alapját az igen csak koros BTR-60-as páncélozott szállító harcjármű képezi. Valóban az alapját, hiszen a páncéltest alsó részét hagyják csak meg az átépítés során, aminek végén a törzs jobb oldalába egy 320 lóerős Deutz dízelmotor kerül beépítésre, a vezető ettől balra foglal helyet, míg a szállított lövészek számára a páncéltest hátuljában került kialakításra desznattér. A háromfőnyi kezelőszemélyzet mellett 11 fő számára került beszerelésre az aknarobbanás hatásait csökkentő korszerű ülés. A modern páncélacélból készült a páncéltest, mely STANAG 4569 2-es szintű ballisztikus védelmet nyújt, tetejére egy BM-3 Storm távirányítású torony került, egy 30 milliméteres ZTM-1 (2A72) gépágyúval (400 lőszer), egy 7,62 milliméteres géppuskával, egy 30 milliméteres AG-17 gránátvetővel és két irányított rakétával.
Sérüléseket szenvedett Lengyelország évek óta javításon lévő KILO-osztályú tengeralattjárója. Az ORZEL nevű egység, mely a Project 877E terveinek megfelelően épült meg 1986-ban Rigában 2014 februárja óta van hajógyárban. 2016-ban is késedelmeket okozó sérülések érték a tengeralattjárót itt, de ez év szeptember 27-én tűz ütött ki rajta. A hírek szerint senki sem sérült meg, de a sérülések mértékéről még nem lehet tudni semmit sem, így arról sem, hogy valaha újra szolgálatba fog állni az ORZEL.
Október 27 óta újra négy EC665 Tiger harci helikopter található meg az afrikai Maliban. Berlin ugyanis pótolta az idén július 26-án veszteséglistára került, kétfőnyi hajózó halálát okozó forgószárnyast. A szállításra szétszerelt helikoptert egy Antonov An-124 Ruszlán szállította Lipcséből Bamakóba.
Jelenleg még nem futott ki az időből, így előreláthatólag sikerül tartani a menetrendet a Mjølner önjáró aknavető (mely a skandináv mitológiában szereplő Thor isten kalapácsáról kapta a nevét) tervezését végző csapatnak. A BAE Systems a 2016-os év végén Svédországból kapott egy 68 millió dolláros megrendelést, 40 darab CV90-es gyalogsági harcjármű felszerelésére 120 milliméteres aknavetővel. A tervezési fázis a végéhez közeledik, a következő év elején elkezdik az első két példány megépítését is. A svéd hadseregnél GRKPBV90-es jelölést kapó Mjølner önjáró aknavető első két példányát 2018 végén és 2019 elején tervezik átadni. Stockholm elképzelése szerint a Szlovákiából beszerzésre kerülő simacsövű aknavetőkből minden CV9040-es gyalogsági harcjárművel felszerelt zászlóalj kap majd 8 darabot, hiszen a GRKPBV90-es is a CV90-es alvázán valósul meg. Már az is bizonyossá vált, hogy a bőséges lőszerellátásról a Bv 206 lánctalpas, csuklós terepjáró járművek fognak gondoskodni.
Még ebben a hónapban vízre kerülhet a negyedik BOREJ-osztályú (Project 955A) tengeralattjáró, a VLAGYIMR HERCEG. Az első három egységnél csendesebbé vált további egységeket BOREJ-A-ként is jelölik, így különböztetve meg őket az első három egységtől. A szeverodvinszki Szevmas hajógyárban épülő, a nukleáris meghajtású rakétahordozók legújabb generációját képviselő hajóosztály ezen tagjának építését 2012-ben kezdték meg és sokáig augusztusi vízre bocsátási dátumot említettek meg vele kapcsolatban. A csendesebb haladás mellett a BOREJ-A variánsok már 20 darab, több mint 8000 kilométeres hatótávolságú Bulava (RSM-56) ballisztikus rakétát hordoznak az első három egység 16-16 rakétája helyett. Moszkva tervei szerint 2020-ig, az utolsó tengeralattjáró átadásáig a BOREJ-ekből nyolc egység megépítése várható.
Talán már a következő évben elindulhat a Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépek utódjának tervezése Oroszországban. A Gracs-nál (oroszul vetési varjú) kétszer nagyobb harci teher, vagyis nyolctonnányi hordozására képes gép levegőbe emelésére a Szuhoj Szu-34-es vadászbombázókon is alkalmazott hajtóművet szemelték ki.
Az Israel Weapon Industries (IWI) bemutatta a Tavor fegyvercsalád legújabb tagját. A bullpup felépítésű lőfegyverből már létezett 9x19, 5,56x45, és 7,62x35 milliméteres (300BLK) lőszert tüzelő változat. A most elkészült Tavor 7 AR immáron a NATO puskalőszerét, vagyis a 7,62x51 milliméterest alkalmazza, így jelentősen megnőtt a lőtávolság és az átütőereje. A 4,1 kilogrammos automata puska tokozása nagyszilárdságú műanyagból készült. A pontosság érdekében lengőcső kialakítású cső hossza 43, vagy 50 centiméteres lehet, kezelőszerveinek köszönhetően egyaránt használható jobb és balkezesek által is, a különféle irányzékok és egyéb kiegészítők felhelyezését a Picatinny sín tesz lehetővé.
Ankarában sem szeretnének semmi akadályt gördíteni a pakisztáni TAI T-129 ATAK harci helikopterek beszerzése elé. Éppen ezért egy 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítanának partnerük számára, amiből futnál néhány alkatrész helyi előállításának megvalósítására is. Nem nehéz kitalálni, hogy a Turkish Aerospace Industries a Pakistan Aeronautical Complex (PAC) üzemében képzeli el a gyártás lebonyolítását.
Dél-Afrikában az Armscor kénytelen volt elismerni, hogy bizony kétéves lemaradásban vannak a Brazil segítséggel fejlesztett A-Darter rövid hatótávolságú légiharc-rakéta fejlesztésében. A repülési, indítási és éleslövészeti próbák vannak hátra a JAS-39 Gripen déli féltekén egyik alapfegyverének szánt rakétával.
Indiában szeretnék meggyorsítani a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) Tejas Mk.I-es vadászbombázók gyártását. Éppen ezért a gép előállításának nagyobb részét a HAL-on kívül szeretnék megvalósítani, így a törzs első, középső, hátsó része is a szárnyakkal együtt máshol kerülne előállításra. A típust az indiai légierőben eddig egyetlenegy század, a 45-ös repüli. A Flying Daggers nevet viselő alegység állományában jelenleg öt Tejas található meg, de még ebben az évben átveszik a hatodikat is.
November elsején a washingtoni külügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy Kanada második export ügyfélként 32 darab Raytheon AIM-120D AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles) levegő-levegő rakétát vásároljon. A világ egyik legfejlettebb rakétáinak beszerzése nagyjából 140 millió dolláros kiadással fog járni Ottawa számára.
Megoldható probléma okán az eddig átadott Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók 22%-a nem volt képes végrehajtani repülési feladatát 2017 januárja és augusztus között. A kiváltó ok a karbantartási utasítások és a pótalkatrészek hiánya volt. A várt 60-90 napos javítási idő éppen ezek miatt átlag 172 nap, amit a jövőben a nagyobb gyakorlati tapasztalat és némi logisztikai rendbetétel után bizonyára el tudnak majd érni. Az üzemeltetési háttér megkönnyítésére megalkotott ALIS (Autonomic Logistics Information System) szoftver frissítése késik az alulfinanszírozottság okán.
Uruguayi légierő küldöttsége tett látogatást Argentínában október 30. és november 3. között, ahol a FAdeA IA-63 Pampa sugárhajtású kiképzőgéppel és annak üzemeltetési körülményeivel ismerkedtek meg. Uruguay jelenleg kettő, vagy három Cessna A-37B Dragonfly sugárhajtású és három Pilatus PC-7 gázturbinás hajtóművel ellátott kiképzőgépet tud csak felmutatni, mint a légierő gépállománya. Az erősítés tehát jól jönne és ebben a témaközben már jó ideje emlegetik az argentin Pampa gépet.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.
Categories: Biztonságpolitika
Pages
© 2012-2018 Europa Varietas Foundation © 2015-2018 Europa Varietas Association
www.europavarietas.org | info(@)europavarietas(dot)org | Switzerland
We are looking for sponsors for the English translation of these books, please contact turkeandras(at)gmail(dot)com