Határon túli magyar portálok összesített hírei

0,2-0,3 százalékpontos hatása lehet a költségvetési hiány tekintetében annak, hogy a kormány intézkedései között szerepel a 3000 lej fölötti nyugdíjak és a gyes megadóztatása, a fogyatékkal élők adókedvezményeinek megvonása – mondta rádiónknak Rácz Béla Gergely közgazdász. A 2024-ben 9,3 százalékos költségvetési hiányt 2028-ig le kell vinni a 3 százalék közelébe. Mennyire releváns a költségvetés egészének […]

Articolul Mennyit hoztak a költségvetésbe az adóemelések? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Borsodi L. László költő, Egri István üvegművész, ólomüveg-restaurátor, Pataki Adorján operaénekes és Szenkovics Enikő műfordító részesült idén Erdélyi Magyar Kultúráért Díjban. Az elismerést az RMDSZ hozta létre 2013-ban, az oklevél és a pénzjutalom mellett pedig Sánta Csaba képzőművész kisplasztikáját is átvehetik a díjazottak. A négy díjazott volt a Kontűr vendége: Szerkesztő: Ferencz Zsolt Az irodalom […]

Articolul Kultúránk kiválóságait díjazták – ezúttal négyen részesültek elismerésben apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Két lovagi rendet ismer el a Szentszék: a máltai, avagy hivatalosan a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rendet és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendet. Ez utóbbi Vatikán közvetlen alárendelt intézményeként működik. A jeruzsálemi szent helyek gondozása, a zarándokok segítése és a közép-keleti övezet keresztényeinek támogatása tartozik feladatai közé. Koncz Attila […]

Articolul Fehér mezőben öt piros kereszt apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja. 81 évvel ezelőtt, 1945-ben a Vörös Hadsereg ezen a napon szabadította fel az Auschwitz-Birkenaui náci haláltábort. Ennek emlékére nyilvánította az ENSZ január 27-ét a holokauszt áldozatainak emléknapjává. A második világháború idején a náci Németország Adolf Hitler vezetésével mintegy 6 millió embert hurcolt el és mészárolt le koncentrációs táborokban a […]

Articolul „Egy ilyen hely után belátják, hogy ezek a súlyos dolgok az életben” apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Nemrég a visitgyula.com meghívására városnézésen voltunk a hangulatos határmenti településen, Gyulán. Bár sokan fürdővárosként ismerik, Gyula ennél jóval több: nem csak a gyógyító termálvízben lehet lubickolni, hanem a gazdag épített örökséget is meg lehet nézni, vagy a gasztronómiai élvezeteknek is hódolni lehet. Összeállításunkból kiderül, hogy miért érdemes Gyulára látogatni. Százéves cukrászda, termálfürdő, kolbász és pálinka […]

Articolul Gyula – több, mint fürdőváros apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Javában tart a síszezon, a legtöbb hegyvidéki üdülőhelyen jelenleg is üzemelnek a pályák. A természetes hó mennyisége térségenként változó, de szükség esetén mesterséges hóval rásegítenek. A felvonók többsége működik, de a mostani felmlegedés nem feltétlenül tesz jót a pályáknak. Mire számíthatnak most a síelők, mennyire ideálisak a körülmények, és meddig tarthat a szezon – erről […]

Articolul Hová menjünk síelni? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Hat hónap után már kézzelfogható gazdasági eredmények látszanak Romániában, és ez elsősorban Ilie Bolojan miniszterelnök érdeme – állítja Ludovic Orban, a Jobboldali Erő elnöke. A politikus a Facebokon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett: ezeket az eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy a kormány „pokoli politikai zajban” dolgozik, a koalíció „behúzott kézifékkel” működik, nagy az intézményi ellenállás, […]

Articolul Továbbra is az AUR vezet a közvélemény-kutatásokban apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Simon Péter János Ferenc a kolozsvári Telefonpalota munkatársaként, 1990 januárjában mintegy 30 városbeli lakásban szerelte le másodmagával a Securitate lehallgató készülékeit. A távközlési szakember így találkozott Marius Tabacuval, Augustin Buzurával, Csép Sándorral, Kántor Lajossal. Lászlóffy Aladárral, de ő hatástalanította a Gáll Ernő lakásába plántált két szerkezetet. Fekete-fehér film tanúskodik a történtekről, meg egy telefondugasz, amelyet […]

Articolul A Nagy testvér apró „figyelmességei” apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki tegnap este Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórum helyszínén Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott egyeztetését követően Truth Social közösségi oldalán. Mint írta: a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélés alapján kialakították a Grönlandra és […]

Articolul Donald Trump letett az európai vámokról apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1828-ban Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő A magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és csak több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába,

a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot,

amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.

Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, egyes források szerint hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta a magyar nemzeti jelképek sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I) cikke is kimondja:

„Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényeket először 1989 januárjában tartották meg.

Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánította január 22-ét.

Az ünnep alkalmából Magyarországon, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről, ekkor adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címét, Kolozsváron pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

E naphoz kapcsolódva kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, Gyulán az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére rendeznek konferenciát és felolvasóesetet, több országos múzeum állandó kiállításait ingyen lehet látogatni.

Kép forrása: gerendayhaz.hu

hirado.hu

The post Ma van a magyar kultúra napja appeared first on Kárpátalja.ma.

На території Закарпатської області загалом є 459 Пунктів незламності. Станом на 21 січня із них працює 31, решту відкриють за потреби.

Про це повідомили на Facebook-сторінці Закарпатської ОВА.

За інформацією, на локації є генератори, вода, аптечки, доступ до інтернету, зони для відпочинку.ű

У дописі додали, до структури мереж Пунктів незламності входить:

• 312 пунктів, які створили місцеві адміністрації та громади;
• 99 – підготував бізнес;
• 43 – пункти від ДСНС Закарпаття;
• 5 – на залізничних вокзалах.

Найближчий Пункт незламності можна знайти у застосунку „Дія” або на сайті.

Закарпатська обласна державна адміністрація

The post На Закарпатті працює 31 Пункт незламності appeared first on Kárpátalja.ma.

Az amerikai elnök azt hangsúlyozta a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy nem akar erőszakhoz folyamodni Grönland ügyében, hanem azonnal tárgyalni akar arról, hogyan kerülhetne a sziget amerikai fennhatóság alá, írta az Euronews. A 24.hu közlése szerint Trump többször is összekeverte Grönlandot Izlanddal a beszédében.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) elsőfokú meteorológiai figyelmeztetést adott ki csütörtökön (1. 22.) 9:00 óráig az ország északkeleti részére a rendkívüli hideg (-17/-15°C) előfordulásának a veszélye miatt.

Január 21-én a magyar informatika napját ünnepeltük, emlékezve az első magyar számítógép bemutatására, valamint azokra a hazai géniuszokra, akik Neumann János elveitől indulva a világsikerű találmányokon át alakították a digitális forradalmat. Tudásuk nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot inspirálták, és ma is meghatározzák, hogyan kommunikálunk, dolgozunk és élünk.

Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy tudósai és találmányai globális hatást gyakoroltak a számítástechnikára. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság kezdeményezésére 2022 óta január 21-én ünnepeljük a magyar informatika napját, emlékezve az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógép 1959-es bemutatására.

Az M–3 elnevezésű számítógépet 1956 és 1958 között építette meg a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja Varga Sándor vezetésével. Bár a tervek részben szovjet mintákon alapultak, a számítógépet magyar mérnökök készítették hazai alkatrészekből. A memória szerepét betöltő mágnesdob szintén egyedi magyar fejlesztés volt, a gépet működtető elektroncsöveket pedig a Tungsram szállította.

A korai elektronikus számítógép, a digitális forradalom kezdetének egyik szimbolikus állomása volt. A Neumann-elvű rendszerek olyan technológiai alapokat teremtettek, amelyek alapjaiban járultak hozzá az információ tárolásához, feldolgozásához és továbbításához. A 20. század közepétől induló folyamat elhozta a számítógépek, a hálózatok és az internet korszakát, amelyek a kommunikációt, a munkavégzést és a társadalmi életet is átalakították.

Világsikerű technológiák magyar alapokon

A magyar tudósok kivételes teljesítménye már a 20. század közepén nemzetközi figyelmet kapott. Az Egyesült Államokban félig tréfásan, félig csodálattal marslakóknak nevezték azokat a magyar származású kutatókat – köztük Neumann Jánost, Szilárd Leót, Wigner Jenőt vagy Teller Edét –, akik meghatározó szerepet játszottak a modern fizika, a számítástechnika és az űrkutatás fejlődésében. A legenda szerint olyan különleges gondolkodásmóddal és tudással rendelkeztek, mintha nem is a Földről érkeztek volna, csupán magyar nyelvvel álcázták magukat.

Az említett „marslakók” közül a napjainkban ismert modern számítógépek működésére kétségtelenül Neumann János gyakorolta a legnagyobb hatást.

A magyar születésű matematikus által lefektetett elvek – az úgynevezett Neumann-architektúra – máig meghatározzák a számítógépek felépítését. Elképzelése, miszerint az adatok és a programok ugyanabban a memóriában helyezkednek el, forradalmasította a számítástechnikát, és lehetővé tette a rugalmas, szoftvervezérelt működést.

Neumann János hitt abban, hogy a tudás akkor ér igazán valamit, ha szabadon terjed, és mások is továbbépíthetik. A számítógép működéséhez köthető alapelveit nem volt hajlandó szabadalmaztatni,  így azok nem egyetlen cég tulajdonává váltak, hanem az egész világ technológiai fejlődését szolgálták.

A különleges tudósok listájában Erdős Pál is helyet kapott, akinek a kombinatorika, a gráfelmélet és a valószínűségszámítás területén végzett munkája máig alapvető szerepet játszik az algoritmusok tervezésében, a hálózatkutatásban és az elméleti számítástechnikában.

Kalmár László szintén a magyar informatika úttörői közé tartozik. A matematikus jelentős szerepet játszott az algoritmuselmélet és a programozás elméleti alapjainak meghonosításában, valamint az informatika egyetemi oktatásának elindításában, különösen Szegeden.

Bár nem minden magyar újító dolgozott közvetlenül számítógépeken, munkájuk megteremtette az elméleti és gyakorlati alapokat, amelyekre később a digitális világ fejlődése épült.

Gábor Dénes a holográfia 1947-es feltalálásával olyan optikai és képfeldolgozási alapokat hozott létre, amelyek később a digitális adattárolás és képalkotás fejlődését inspirálták.

A Nobel-díjas fizikus találmánya az egyik legelterjedtebb és legfontosabb technológiává vált a biztonsági azonosítás területén. A holográfiát többek között a bankkártyák, pénzjegyek és a személyi okmányok azonosításánál is alkalmazzák.

A számítógépes programozás és a hardverfejlesztés területén szintén maradandót alkottak a magyar szakemberek. Kezdetben a számítógépeket még kilyukasztott papírlapokon, számsorokban kellett „utasítani”, ami rendkívül nehéz és időigényes folyamat volt. Ezt forradalmasította Kemény János és Thomas Eugene Kurtz, amikor 1964-ben megalkották a BASIC programozási nyelvet.

Az egyszerű angol kulcsszavakra épülő nyelv lehetővé tette, hogy széles tömegek is könnyen írjanak számítógépes kódot, így a programozás mindenki számára elérhetővé vált.

Amikor az 1970-es és 80-as években megjelentek az első otthoni számítógépek szinte mindegyikbe gyárilag építették bele a BASIC-et.

A világ egyik legismertebb szöveg és táblázatkezelőjének létrehozása szintén egy magyar származású szoftverfejlesztőhöz köthető. Simonyi Károly (Charles Simonyi) az 1980-as évek elején a Microsoftnál töltött évei alatt az alkalmazásokért felelős csoport vezetőjeként kulcsszerepet játszott a Word és az Excel első változatainak kifejlesztésében.

A szoftverek terjedését a hardveroldalon is komoly magyar hozzájárulások kísérték. Jánosi Marcell gépészmérnök 1974-ben megalkotta a mikroflopit, az úgynevezett kazettás flopit, míg Gróf András István – amerikai nevén Andrew Grove Magyarországról indulva az egyik vezető alakja lett a mikroprocesszorok világának.

Gróf András a világhírű Intel technológiai vállalat társalapítójaként hozzájárult ahhoz, hogy a mikrochipek a személyi számítógépek központi elemei legyenek.

A hazai szakemberek napjainkban is olyan megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon alakítják a technológia fejlődését. A magyar alapítású technológiai cégek – a Prezi, a LogMeIn, az Ustream és a Tresorit – a digitális kommunikáció, az együttműködés és az adatbiztonság területén nemzetközi szinten is sikeressé váltak.

A magyar kutatók ezzel párhuzamosan aktívan dolgoznak a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a kiberbiztonság fejlesztésén, így ma is közvetlenül alakítják a digitális világ jövőjét. A magyar informatika napja egyszerre emlékezés és inspiráció arról, hogy a tudás, a kreatív gondolkodás és a kitartó munka képes világméretű változásokat elindítani.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: Résztvevők nézik a fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes hologramszobrát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai épületében rendezett avatáson. Fotó: MTI/Soós Lajos

The post Magyar géniuszok, akik nélkül nem lenne ugyanaz a digitális világ appeared first on Kárpátalja.ma.

Szerdán (1. 21.) a Progresszív Szlovákia kezdeményezésére ellenőrzésen járt a krasznahorkai várban a parlament kulturális és médiabizottsága. Gömöriesen szólva, "világolás"-nak bizonyult Martina Šimkovičová kulturális miniszter egy hónapja tett nyilatkozata arról, hogy idén nyáron megnyílhat vár alsó- és a középső része.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint csütörtökön (1. 22.) hűvös, felhős/borús időjárás lesz a jellemző, de itt-ott felszakadozhat a felhőzet. Elszórtan: gyenge havazás, délelőtt köd is előfordulhat.

A Kárpátaljai Katonai Adminisztráció (OVA) tájékoztatása szerint megyénkben összesen 459 Legyőzhetetlenségi pont található. Jelenleg ebből 31 működik, a többit akkor nyitják meg, ha arra szükség van.

A helyszíneken generátorok, ívóvíz, elsősegély csomagok, internet-hozzáférés és rekreációs helyiségek is találhatóak.

A bejegyzésben kiemelték, hogy a Legyőzhetetlenségi pontok hálózata Kárpátalján a következőképpen alakult:

• 312 ponton a helyi önkormányzatok és kistérségek hoztak létre;
• 99et vállalkozások alakítottak ki;
• 43-at a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége hozott létre;
• 5 pedig a vasútállomásokon van kialakítva.

A környezetében található legközelebbi Legyőzhetetlenségi pontokról a Gyija alkalmazásban vagy a weboldalon tájékozódhat.

Kárpátalja.ma

The post Kárpátalján 31 Legyőzhetetlenségi pont működik appeared first on Kárpátalja.ma.

A Zakarpattyaoblenerho megyei áramszolgáltató közzétette a csütörtöki áramszünetek ütemtervét.

Január 22-én 10-3,5 órányi áramkimaradásra számíthatunk.

Az ütemterveket az Ukrenerho állami áramszolgáltató diszpécserének utasítására alkalmazzák.

Az áramkimaradásokkal kapcsolatos tájékoztatás a Zakarpattyaoblenerho oldalán is elérhető.

Kárpátalja.ma

The post A január 22-ei áramkimaradásokról appeared first on Kárpátalja.ma.

Közlekedési baleset történt január 20-án a romániai Gusi községben. Egy háromgyermekes ukrán család szenvedett balesetet – tudatta a mukachevo.net a vremeanoua.ro román hírportálra hivatkozva.

Az autóban öten utaztak: egy 36 és egy 25 éves felnőtt, valamint két 6 és egy 11 éves gyerek.

Az előzetes információk alapján a sofőr elaludhatott a volánnál, emiatt elvesztette uralmát a járműve felett, az autó felborult és nagy sebességgel az út szélén álló oszlopnak csapódott.

A sofőr és utasai, csodával határos módon, csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, de mindannyiukat kórházba szállították egy részletes orvosi vizsgálatra.

A rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.

Kárpátalja.ma

The post Ukrán család szenvedett balesetet Romániában appeared first on Kárpátalja.ma.