Európai Unió : hírek magyarul

Általános : Marrakeshben találkoznak a világ vezetői november 7. és 18. között, hogy kevesebb, mint egy évvel a párizsi klímamegállapodás elfogadása után most annak gyakorlati megvalósításáról egyeztessenek. A konferencián a Parlament 12 fős delegációja is részt vesz. Összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni az első jogilag kötelező, nemzetközi klímamegállapodás tárgyalásairól.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : A Parlament arra törekszik, hogy a héten lezárják az Unió jövő évi költségvetéséről szóló tárgyalásokat a Bizottság és a tagállamok képviselőivel. Az EP delegációja részt vesz az ENSZ COP22 marokkói klímakonferenciáján, ahol a párizsi klímamegállapodás gyakorlati megvalósításáról egyeztetnek a világ vezetői. A Panama-iratok botránya is napirenden lesz a héten, az EP vizsgálóbizottsága meghallgatást szervez, amelyen többek között a Nobel-díjas Joseph Stiglitz is részt vesz.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Brüsszelben találkoztunk Sodró G. Lászlóval, akinek a fényképéről a Time magazin a magyar szabadságharcost mintázta.

A Tanács 2016. november 14-én felvett 17 minisztert és a szíriai jegybank elnökét a szíriai szankciós listára, azaz a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe amiatt, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.

Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született. Ezzel a határozattal immár összesen 234 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.

A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. november 14-i számában jelennek meg.

A Tanács 2016. november 11-én ajánlást tartalmazó végrehajtási határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények esetén fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

„Végső célunk, hogy a lehető leghamarabb visszatérjünk a rendes schengeni állapotokhoz. Noha ez még várat magára, a helyzet mégis javult. A határellenőrzések meghosszabbítása így mindössze három hónapra szól, és az előző időszakhoz képest intenzívebb jelentéstételi kötelezettség áll majd fenn.”

Robert Kaliňák, szlovák belügyminiszter, a Tanács elnöke

Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb három hónapos időtartamon át ajánlott meghosszabbítania az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon,
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések meghosszabbítását megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a releváns tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény.

Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.

Az ilyen ellenőrzéseket végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk, hogy az ellenőrzésekre továbbra is szükség van-e, és az ellenőrzések intenzitását az adott veszély mértékéhez kell igazítaniuk, illetve az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. E tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Az EU és tagállamai, valamint Ecuador, Kolumbia és Peru 2016. november 11-én aláírták a Kolumbiával és Peruval kötött uniós kereskedelmi megállapodáshoz való ecuadori csatlakozás jegyzőkönyvét. Az aláírásra azt követően került sor, hogy a Tanács határozott a jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról.

A közös cél az, hogy még az év vége előtt lezárjuk az eljárás fennmaradó szakaszait, és így 2017. január 1-jén megkezdődhessen a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása.

A megállapodás megszünteti a magas vámokat, lebontja a kereskedelem technikai akadályait, liberalizálja a szolgáltatások piacait, védelmet biztosít az uniós földrajzi árujelzőknek, és megnyitja a közbeszerzési piacokat. Emellett kötelezettségvállalásokat tartalmaz a munkajogi és környezetvédelmi előírások érvényre juttatása tekintetében, továbbá gyors és hatékony vitarendezési eljárásokról is rendelkezik.

„A mai aláírás nagyon jó hír, és bizonyítja, hogy az EU eredményes munkát végez a számára egyik legfontosabb szakpolitikai területen: a szabad és tisztességes kereskedelem terén.”

Peter Žiga szlovák kereskedelmi miniszter, a Tanács elnöke

2015-ben az EU 13,2%-os részesedéssel Ecuador második legnagyobb külkereskedelmi partnere volt, Ecuador pedig 0,1%-os részesedéssel a 60. helyet foglalta el az EU külkereskedelmi partnereinek sorában. Az EU és Ecuador közötti kereskedelem volumene 2015-ben 4 594 millió EUR volt.

Ecuadornak a megállapodáshoz történő csatlakozásával a felek új piaci lehetőségekhez jutnak főbb exporttermékeiket illetően. Az EU esetében ezek közé tartoznak a gépjárművek, az alkoholtartalmú italok és a gépek, Ecuador esetében pedig a halászati termékek, a banán, a vágott virág és a kakaó.

Ecuador az Andok Közösség elnevezésű regionális integrációban való tagsága alapján csatlakozik a megállapodáshoz, amely az Andok Közösség további tagja, Bolívia számára is nyitva áll aláírásra.

Kolumbiával és Peruval 2012 júniusában írták alá a kereskedelmi megállapodást, amelyet Peruval 2013. március 1., Kolumbiával pedig 2013. augusztus 1. óta alkalmaznak ideiglenesen. Ecuador 2009-ben felfüggesztette az eredeti megállapodás megtárgyalásában való részvételét. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában újrakezdődtek, és 2014 júliusában zárultak le. A megállapodás jogi felülvizsgálata 2015 februárjában fejeződött be.

Általános : A vezető nélküli légi járműveket, a drónokat ma már az élet számos területén használjuk, legyen szó filmforgatásról és fotózásról, vagy akár gázvezetékek őrzéséről, erdőtüzek eloltásáról. Veszélyt jelenthetnek viszont a repülőgépekre és megsérthetik a magánszférát is. Az EP közlekedési szakbizottsága csütörtökön fogadta el a légi közlekedés új uniós szabályaihoz fűzött módosító javaslatait, amelyek már kiterjednek a drónokra is. Infografikánkon bemutatjuk, mit érdemes tudni a civil drónokról.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A twelve-strong delegation of MEPs will take part in UN (COP22) climate talks (COP22) in Marrakesh from Monday to Friday. Following the European Parliament’s ratification and the entry into force of the 2015 Paris agreement, these will focus on how to finance and share the efforts needed to keep climate warming well below 2 degrees compared to pre-industrial levels.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2016 - EP

Vereniging Openbare Bibliotheken
Letelepedés szabadsága
Bizonyos feltételek fennállása esetén az elektronikus könyv (ekönyv) haszonkölcsönzése hasonló lehet a hagyományos könyv haszonkölcsönzéséhez

Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs Frankfurt am Main
Jogszabályok közelítése
Szpunar főtanácsnok szerint egy ügyfélszolgálati telefonszám felhívásának költsége nem haladhatja meg egy szabvány hívószám felhívásának költségeit

Plans to update EU civil aviation safety rules to address emerging risks were amended and approved by Transport and Tourism Committee MEPs on Thursday. The updated EU regulation will also introduce the EU-level requirements for drones, to ensure safety and privacy.
Committee on Transport and Tourism

Source : © European Union, 2016 - EP

La Cour confirme que le régime de financement de la télévision publique espagnole (RTVE) est compatible avec les règles de l’Union en matière d’aides d’État

Simba Toys kontra EUIPO
Szellemi és ipari tulajdon
A Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszéknek a Rubik-kocka formájának európai uniós védjegyként történő lajstromozását megerősítő ítéletét, illetve az EUIPO ugyanezt megerősítő határozatát

Bizottság kontra Görögország
Környezet és fogyasztók
The Court finds that Greece has failed to fulfil its obligation to protect the sea turtle Caretta caretta in the Bay of Kyparissia

Általános : Donald Trump megválasztása az Egyesült Államok 45. elnökévé kétségtelenül hatással lesz az EU–USA kapcsolatokra, akár a két fél közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokra (TTIP), akár Amerika a NATO-ban betöltött szerepére gondolunk. David McAllisterrel (német, néppárti), a Parlament USA-val fenntartott kapcsolataiért felelős delegációjának vezetőjével beszélgettünk arról, hogy mit hozhat Donald Trump elnöksége Európa számára.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A Tanács elnöksége, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság 2016. november 7-én az európai beruházási tervről tárgyalt a szociális partnerekkel, kitérve különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA) és a terv harmadik pillérére, amelynek célja a beruházások előtt álló akadályok felszámolása.

Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést: „Az európai gazdaság mérsékelt ütemben, de továbbra is folyamatosan élénkül. A növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntarthatóság hosszú távú megőrzése érdekében mind a magán-, mind a közberuházások erősítésére van szükség. Az európai beruházási terv ilyen beruházási lehetőséget kínál. Az ESBA-ban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében javítanunk kell a projektek addicionalitását, előtérbe kell helyeznünk a saját tőkével történő finanszírozást, és biztosítanunk kell a projektek jobb földrajzi kiegyensúlyozottságát. Szakpolitikai intézkedéseink azonban nem érhetnek itt véget. Mindenekelőtt fel kell számolnunk a beruházások előtt álló akadályokat, ha vonzóerőt akarunk jelenteni a szükséges magántőke számára.”

Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta: „A jelen körülmények között minden szakpolitikai eszközzel, legyen az monetáris, költségvetési vagy strukturális, javítanunk kell Európa gazdasági kilátásait. A szociális partnerekkel folytatott folyamatos párbeszédre és együttműködésre van szükség a helyes egyensúly megteremtése és a szakpolitikák által a reálgazdaságra gyakorolt hatás maximalizálása érdekében, mert így segíthetjük elő a növekedést és a munkahelyteremtést, különös tekintettel a színvonalas munkahelyekre.”

Az európai kkv-k nevében felszólaló Peter Faross, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének főtitkára az alábbiakról tájékoztatott: „A kkv-kra vonatkozó legutóbbi adataink szerény növekedésre és a foglalkoztatás kismértékű javulására utalnak. Mindazonáltal a kkv-k továbbra is visszafogják a beruházásaikat, aminek fő oka az alacsony jövedelmezőség, a bizonytalanság, valamint az innováció és a beruházások finanszírozása terén tapasztalt nehézségek. Ezért az európai beruházási terv kiterjesztésére éppen a megfelelő pillanatban kerül sor, és nem meglepő a kkv-finanszírozási keret iránt jelentkező magas igény. Az ESBA meghosszabbítása alapvetően fontos ahhoz, hogy olyan hosszú távú, a kockázat megosztásával járó pénzügyi eszközöket kínáljunk a kkv-knak, amelyek lehetővé teszik számukra az innovációt és a beruházást, és hogy ezzel erősítsük a jelenlegi fellendülést.”

Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta: „Az európai vállalkozások az egyre nagyobb kihívást jelentő nemzetközi környezet ellenére is az európai gazdasági fellendülés folytatódására számítanak. Bár a növekvő európai fogyasztói igények hozzájárulnak a növekedéshez, további intézkedésekre van szükség a világkereskedelem előtt álló akadályok felszámolása és a lassuló világkereskedelem fellendítése érdekében. A beruházások tehát növekednek, ennek ellenére még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy az uniós beruházási környezet vonzóbbá váljon, és behozzuk a válság előtti időszakhoz képest még mindig jelentős elmaradást. Eddig úgy látszik, hogy az Egyesült Királyság népszavazásának eredménye, melynek értelmében kilépnek az EU-ból, nem ingatta meg az üzleti bizalmat, viszont az EU és az Egyesült Királyság gazdaságának szoros összefonódása miatt továbbra is hosszú távú kockázatot jelent. A két terület közötti gazdasági kapcsolatokat továbbra is a lehető legszorosabban kell tartani, ám ez a döntés nem károsíthatja az egységes piacot. A négy piaci szabadság közötti szemezgetésről szó sem lehet.”

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége nevében felszólaló Veronica Nilsson főtitkár-helyettes az alábbiakat emelte ki: „Az elmúlt 40 év során azt várták el a munkavállalóktól, hogy kevesebbért teljesítsenek többet. A 28 tagállam közül 26-ban 1980 óta csökken a béreknek a GDP arányában kifejezett részesedése. A munkavállalóknak versenyképesebbé és rugalmasabbá kellett válniuk, miközben kevesebb védelemben részesülnek. Ennek eredményeképpen pénzügyi, gazdasági és szociális válság alakult ki a túlságosan is pénzügyi szemléletű gazdaságokban. Újra termelődik profit, a munkavállalók helyzete azonban nem rendeződött a válság után. 2009 óta Magyarország, Hollandia, Írország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Románia, Dánia, Portugália, Finnország és Ausztria továbbra is azon uniós országok között van, ahol a bérek és a termelékenység között fennáll a szakadék a bérből élők rovására. Itt az idő, hogy minden európai munkavállaló bére növekedjen.”

Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a kövekezőkről beszélt: „Az európai gazdaságnak határozott lendületre van szüksége. A válság évei után végre a növekedés és a foglalkoztatás is kedvező módon stabilizálódni látszik. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy szembenézzünk a változó társadalmak jelentette kihívásokkal, amelyek a globalizációhoz, a digitalizálódáshoz, a munkaerőpiacok korszerűsítéséhez és a népesség elöregedéséhez kapcsolódnak. Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja továbbra is kiáll az erőteljes beruházási politika mellett: ehhez uniós szinten meg kell erősíteni az ESBA-t, tagállami szinten pedig a köz- és magánberuházásokat támogató új intézkedéseket kell hozni, hogy ezáltal fokozzuk a termelékenységet és a foglalkoztatást. Közös céljaink elérése érdekében fel kell oldanunk a költségvetési konszolidáció és a gazdaság ismételt fellendítése közötti paradoxont is. Ez azzal jár, hogy őszintén és ideológiáktól mentesen felül kell vizsgálnunk a stabilitási és növekedési paktumot, hogy teret engedjünk az új állami infrastrukturális beruházásoknak.”

Wilhelm Molterer, az ESBA ügyvezető igazgatója az alábbiakat mondta: „Folytatnunk kell a reálgazdaságba történő beruházás támogatása érdekében tett erőfeszítéseinket, ha javítani kívánjuk az EU gazdasági kilátásait. Az európai beruházási terv, és különösen az ESBA, sikeresen segíti elő a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokat. A jelenlegi helyzet szerint az ESBA közel 140 milliárd euró összegű új beruházást mozdít elő a gazdaság összes szektorában. Az EBB független értékelése megerősítette, hogy az ESBA várhatóan teljesíteni fogja az elé tűzött ambiciózus célt, és kiemelte, hogy az európai beruházási terv mindhárom pillére alapvetően fontos. Az ESBA sikeréhez különösen a terv harmadik pillérére kell összpontosítani, azaz mind uniós, mind tagállami szinten fel kell számolni a beruházások előtt álló, még meglévő akadályokat.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek vagy szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

Az eddigi együttműködést féltik, megszakadhatnak például a szabadkereskedelmi tárgyalások.

Általános : A nők és gyermekek helyzetét vizsgálta az EP nőjogi szakbizottságának delegációja november 3-4-én az Athén környéki menekülttáborokban és befogadóközpontokban. Constance Le Grip (francia, néppárti) delegációvezetőt kérdeztük arról, hogy mit tapasztaltak a helyszínen. Az EP-képviselő szerint a tagállamoknak több menekültet kell befogadniuk, főleg gyermekeket és nőket.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

2016. november 8-án, a jövő évi uniós költségvetéssel foglalkozó egyeztető bizottság első ülésén a Tanács és az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a 2017-es uniós költségvetésról való megállapodás érdekében dolgozzon ki kompromisszumos szöveget. Ugyanezen az ülésen a Tanács és a Parlament egymás álláspontját is jobban megismerhette.

„Nyilvánvalóan jó esély van arra, hogy még az egyeztetési időszak november 17-i lezárulta előtt megállapodás szülessen a 2017-es uniós költségvetésről – feltéve, hogy a megbeszélések valóban az egyeztetés szellemében zajlanak majd, egy olyan költségvetés elfogadásának céljával, amely lehetővé teszi a migrációs válság kezelését, a biztonság fokozását, a növekedést és a munkahelyteremtést. Legyünk pragmatikusak és használjuk ki a kínálkozó lehetőséget” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

A Tanács négy fő prioritása

Az egyeztető bizottság ülésén az elnökség a Tanács ez évi költségvetésre vonatkozó álláspontjára is emlékeztetett. A Tanács számára fontos, hogy a 2017-es uniós költségvetés

• kellő mozgásteret hagyjon a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret kiadási plafonjain belül, annak érdekében, hogy az EU teljesíteni tudja a váratlan kiadásokat
• megfeleljen a tényleges kifizetési szükségleteknek, annak érdekében, hogy a tagállamoknak ne kelljen szükségtelenül magas összegeket befizetni az uniós költségvetésbe, amikor egyébként is az államháztartásaik konszolidálására kényszerülnek
• összhangban álljon az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozására vonatkozó megállapodással, annak érdekében, hogy az EU-nak elegendő mozgástere legyen a kutatással és az egyéb jövőorientált tevékenységekkel kapcsolatos nem várt kiadások fedezésére
• tükrözze az uniós intézményeknek a 2017-re megvalósítandó 5%-os létszámcsökkentéssel kapcsolatos vállalását, hogy ezáltal az EU olyan hiteles szereplőként jelenjen meg, amely betartja ígéreteit

Háttér

A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.

A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.

A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet legalább 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyei számát; ezzel szemben a Parlament az október 26-án elfogadott álláspontjával még inkább eltávolodott a megállapított célszám elérésétől: az intézmény csupán 2,3%-os létszámcsökkentést irányzott elő.

A következő lépések

Az egyeztető bizottság következő ülésére november 16-án kerül sor. Ugyanezen a napon az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan. Ha 2017 elején még mindig nem lesz elfogadott költségvetés, csupán a 2016-os költségvetés összegének egy tizenketted része, illetve a Bizottság által 2017-re javasolt költségvetési összeg egy tizenketted része költhető el havonta. A két összeg közül a kisebbet kell figyelembe venni.

Az EFTA gazdasági és pénzügyi miniszterei és az ECOFIN-miniszterek megtartották éves találkozójukat, amelyen a mindkét fél érdeklődésére számot tartó gazdasági, pénzügyi és politikai kérdéseket vitattak meg. Figyelembe véve, hogy Európában a gazdasági élénkülés mérsékelt ütemű, vitájuk középpontjában az állt, hogy mi lenne a megfelelő szakpolitikai stratégia a gazdasági növekedés és foglalkoztatás erősítésére, különös tekintettel arra, hogy miként lehetne lendületet adni a jelenleg visszafogott szintű beruházásoknak szerte a kontinensen.

„Igen hasznos véleménycserét folytattunk izlandi, lichtensteini, norvég és svájci partnereinkkel a jelenlegi európai gazdasági helyzetről és beruházási környezetről. Együttműködésünk megfelelő működése mindkét oldal számára fontos az európai gazdasági növekedés, valamint köz- és magánberuházás előmozdításához.”

Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere és a Tanács elnöke

Bár a résztvevők jelezték, tisztában vannak vele, hogy az EFTA-országokban a beruházások a válság előttihez közeli szinten vannak, mindannyian egyetértettek az európai beruházások élénkítését célzó szakpolitikák fontosságát illetően. A miniszterek ez ügyben a termelékenység növelésére és a beruházást gátló akadályok felszámolására irányuló strukturális reformokat, a megtakarításokat a beruházási projektek felé terelő, megfelelő pénzügyi szabályozást, valamint az egységes piac teljes körű megvalósítását emelték ki. Úgy ítélték meg, hogy e szakpolitikai törekvések megvalósításában az EU „európai beruházási terve” fontos szerepet tölthet be.

A miniszterek rámutattak az EU és az EFTA-országok gazdasága közötti rendkívüli mértékű kölcsönös függőségre. Az egyik országcsoport gazdasági visszaesése azonnal továbbgyűrűzik Európa más részeire. Az EU és az EFTA államai tehát nem „harmadik országként” tekintenek a másikra, hanem olyan szomszédként, amelynek ugyanazok mind a jelentős gazdasági nehézségei, mind a gazdasági prioritásai. E hozzáállást a Brexit csak még inkább megerősíti.