A Tanács 2016. november 8-án megállapodott arról a javaslatról, amelynek értelmében az adóhatóságok számára engedélyezni kell a hozzáférést a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában lévő információkhoz.
A 2018. január 1-jétől alkalmazandó irányelv értelmében a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a hozzáférést a vállalkozások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz.
A javaslat azon intézkedések közé tartozik, amelyeket a Bizottság a Panama-iratok 2016. áprilisi napfényre kerülése után 2016 júliusában előterjesztett.
Az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az adózás átláthatóságának javítása terén, és megerősítette az együttműködést a tagállami adóhatóságok között. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosításaiban figyelembe vették a pénzmosás és az adókikerülés közötti összefüggéseket, valamint a megelőzés nehézségeit.
A kiszivárogtatásokból, többek között a Panama-iratokból kiderül, hogy igen jelentős összegű offshore alapokat titkoltak el, és ez rámutat arra, hogy mely területeken van szükség további intézkedésekre. Az átláthatóságot szolgáló keretet mind uniós, mind nemzetközi szinten tovább kell erősíteni.
Automatikus információcsereAz adóhatóságoknak elsősorban a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz és egyéb releváns ügyfél-átvilágítási információkhoz kell szélesebb körű hozzáféréssel rendelkezniük. Az irányelv révén lehetőségük lesz hozzáférni ezekhez az információkhoz az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérésekor.
A 2014/107/EU irányelv előírja, hogy amennyiben egy pénzügyi számla tulajdonosa valamely közvetítő szervezet, a pénzügyi intézmények kötelesek megvizsgálni e szervezetet és jelenteni a tényleges tulajdonost. A rendelkezés alkalmazásának alapja a 2015/849/EU irányelv alapján a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában levő információ.
Az ezekhez az információhoz való hozzáférés biztosítani fogja, hogy az adóhatóságok jobb eszközökkel rendelkezzenek a figyelemmel kísérési kötelezettségük teljesítéséhez, tehát eredményesebb lehet az adókikerülés és az adócsalás megelőzése.
Következő lépésekA Gazdasági és Pénzügyi Tanács vita nélkül megállapodott a javaslatról. A Tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított.
Az irányelv elfogadásához a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a Tanácsban. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. és 115. cikke.)
A Tanács 2016. november 8-án jóváhagyta azt a két bizottsági javaslatot, melyek értelmében az EU 2016-os költségvetését hozzá kell igazítani az EU aktuális prioritásaihoz és tényleges igényeihez.
A költségvetés-módosítási tervezetek elsősorban a migrációs válság kezelésére és a biztonság növelésére biztosítanak kiegészítő forrásokat. Összességében mégis jelentős csökkenést vonnak maguk után az EU ez évi költségvetésének kifizetési oldalán. Ez annak köszönhető, hogy a 2014–2020-as időszakra tervezett bizonyos programok, főként a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén, nem indultak be még teljes körűen, így a vártnál kevesebb kiadással járnak 2016-ban.
Kevesebb kiadás, több pénz a migrációraA 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet az idei költségvetés kiadási szintjét 7,3 milliárd EUR összeggel csökkenti, 136,6 millárd euróra. Ez a csökkentés a legfrissebb igénybecsléseken alapul, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területét érintve.
Ezzel egyidejűleg, a 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet növeli a migrációs válság kezeléséhez nyújtott pénzügyi támogatást. Konkrétan:
A 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet alapján gyorsabban igénybe vehető az Európai Stratégiai Beruházási Alap részére elkülönített 73,9 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat. Ez az alap az EU-ban napjainkban tapasztalható beruházási visszaesést hivatott megfordítani.
A Tanács a Bizottság azon javaslatát is jóváhagyta, melynek értelmében a brit font leértékelődéséből eredő idei bevételkiesést ellensúlyozni kell, mégpedig a bírságokból befolyó bevételekkel. Abban az esetben, ha az árfolyamveszteség szintje meghaladná a bírságokból befolyó bevétel szintjét, a Bizottságnak további lépéseket kell majd tennie, például fel kell használnia a 2016-os költségvetési többletet. Az árfolyamveszteség és -nyereség a jelenlegi költségvetési szabályok rendes velejárói.
Uniós saját források: új szabályokA 2016-ra vonatkozó 5. sz. költségvetés-módosítási tervezet beépíti az EU 2016-os költségvetésébe a saját forrásokról szóló új határozat 2014. január 1-jétől kezdődő visszamenőleges hatályú alkalmazásának a hatását. Ennek előzménye, hogy a megerősítési folyamat valamennyi tagállamban lezárult, és a határozat 2016. október 1-jén hatályba lépett. Ez a költségvetés-módosítási tervezet megváltoztatja azt, hogy az egyes tagállamok milyen arányban járulnak hozzá az uniós költségvetés finanszírozásához.
Következő lépésekA két költségvetés-módosítási tervezetet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az EU felvette az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe az Oroszországi Föderáció Állami Dumájának 6 olyan tagját,akiket a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságból és Szevasztopol városából választottak meg.
Az Oroszországi Föderációban – és így a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában is – 2016. szeptember 18-án választották meg az Állami Duma tagjait. Az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, következésképpen nem ismeri el a Krím félszigeten tartott választásokat sem.
Az EU az el nem ismerési politikájával összhangban úgy véli, hogy a Krím félszigeten tartott választások eredményeként az Állami Duma tagjává vált személyekkel szemben szankciókat kell bevezetni. A Tanács ezért az alábbi hat személyt vette fel azon személyek listájára, akikkel szemben szankciókat kell bevezetni: Ruslan Ismailovich Balbek, Konstantin Mikhailovich Bakharev, Dmitry Anatolievich Belik, Andrei Dmitrievich Kozenko, Svetlana Borisovna Savchenko és Pavel Valentinovich Shperov.
Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 152 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2016 szeptemberében hosszabbította meg, mégpedig 2017. március 15-ig.
A jogi aktusok – köztük az érintett személyek nevét tartalmazó dokumentumok és a jegyzékbe vételüket indokoló nyilatkozatok – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2016. november 9-i kiadásában találhatók.
Az EU több intézkedést is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:
2016. november 7., hétfő
14.00 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
2016. november 8., kedd
15.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
2016. november 10., csütörtök
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.45 Találkozó Sauli Niinistövel, Finnország elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)