Európai Unió : hírek magyarul

Montenegro is the most advanced EU accession candidate country, which in 2016 had to face Russian attempts to discredit its achievements, noted Foreign Affairs Committee MEPs on Tuesday. They also reviewed last year’s reform efforts in the former Yugoslav Republic of Macedonia, urging the future government to step up the pace of reform and stay on the EU track.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

The recent progress in normalising relations between Belgrade and Pristina, after months of little or none, was welcomed by MEPs on Tuesday. However, in two resolutions they call on both countries to show more commitment and sustained political will to achieve this goal, which is a condition for their accession to the EU.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

EU citizens could access registers of beneficial owners of companies without having to demonstrate a “legitimate interest,” and trusts would have to meet the same transparency requirements as firms, under amendments, agreed by MEPs on Tuesday, to the EU Anti-Money Laundering Directive.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs
Committee on Economic and Monetary Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

Elsősorban a civil szervezetek ügyében tervezett kormányzati intézkedések és az idegenrendészeti törvény szigorítása körül csaptak össze a magyar kormány képviselői és szimpatizánsai, illetve kritikusai az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága által hétfőn az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tartott meghallgatáson.

Civil Liberties MEPs voted on Monday for stronger protection and a shorter retention period for data stored in the new EU entry/exit system, which is designed to modernise and step up checks on non-EU nationals travelling to the European Union.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

Civil Liberties Committee MEPs discussed the fundamental rights situation in Hungary with Justice Minister László Trócsányi and civil society representatives on Monday afternoon.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

Általános : Szerdán és csütörtökön plenáris ülést tartanak Brüsszelben, ahol napirenden lesz az egyenlő hozzáférés a gyógyszerekhez, az uniós állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban, valamint amerikai vízumkérdések is. A szakbizottsági üléseken az EP-képviselők megvitatják többek között a menedékjogi szabályok reformját és szavaznak az autógyártók kibocsátás-mérési tesztjeiről készült jelentésről.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

A Tanács 2017. február 27-én vízumliberalizációs rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a grúziai állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.

„Ez a megállapodás közelebb hozza egymáshoz a Grúziában és az EU-ban élő embereket, valamint erősíti a turizmust és az üzleti kapcsolatokat. A megállapodás azt követően jöhetett létre, hogy Grúzia végrehajtotta az okmányok biztonságosságával, a határigazgatással, a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos elengedhetetlen reformokat, továbbá a felfüggesztési mechanizmus közelmúltbeli módosítása is szükséges volt hozzá.”

Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most alá kell írnia az elfogadott rendeletet. A szöveg ezután megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később, a vízummentesség felfüggesztésének új mechanizmusával egyidejűleg hatályba lép.

A rendelet az 539/2001/EK rendeletet módosítja, aminek eredményeképpen Grúzia átkerül az I. mellékletből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok). Ezentúl a biometrikus útlevéllel rendelkező grúziai állampolgárok üzleti, turista vagy családlátogatási célból legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak be az EU-ba.

Ezek a rendelkezések a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vonatkoznak Írországra és az Egyesült Királyságra. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

2017. február 27-én a Tanács elfogadta azt a rendeletet, amely a hatályos vízumliberalizációs megállapodások felfüggesztését lehetővé tevő mechanizmust módosítja.

„A vízumliberalizáció komoly előnyökkel jár az EU és a harmadik országok számára. Ugyanakkor az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan lépjen fel, ha a szabályokat nem tartják be. A felfüggesztési mechanizmus ma elfogadott módosítása révén könnyebben kivédhetjük a rendszerrel való visszaélést.”

Carmelo Abela, , Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A felülvizsgált rendelet célja a felfüggesztési mechanizmus megerősítése. A rendelet ezt úgy éri el, hogy a tagállamok számára egyszerűbbé teszi a felfüggesztést indokoló körülményekről szóló értesítést, a Bizottság számára pedig lehetővé teszi, hogy saját kezdeményezésére indítsa meg a mechanizmust, továbbá a Bizottság feladatául jelöli meg, hogy küldjön éves jelentéseket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országok milyen mértékben teljesítik az előírt kritériumokat.

A felfüggesztéshez vezető lehetséges indokok köre bővült, és most már kiterjed azokra az esetekre is, amikor a visszafogadás terén gyengül az együttműködés, vagy amikor jelentősen megnő az elutasított visszafogadási kérelmek aránya, többek között az érintett harmadik ország területén átutazó más harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, valamint amikor jelentősen megnőnek a tagállamok közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető kockázatok.

A mechanizmus alkalmazását az is megkönnyíti majd, hogy az eljárás felgyorsítása érdekében lerövidítették a referenciaidőszakokat és a határidőket. Különösen lényeges, hogy a felfüggesztéshez vezető körülményeknek és az előző év azonos időszakában vagy a vízummentesség alkalmazását megelőző időszakban fennálló helyzetnek az összevetésekor a korábbi hat hónap helyett mindössze két hónap a referenciaidőszak.

A felfüggesztési mechanizmus vagy valamely tagállam által küldött értesítés alapján, vagy a Bizottság kezdeményezésére indul. Amennyiben a tagállamok egyszerű többsége értesítést küld a Bizottságnak, annak végrehajtási határozatot kell elfogadnia, amellyel az érintett harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriái tekintetében kilenc hónapos időtartamra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. Ezen időszak alatt a Bizottság megerősített párbeszédet kezd az érintett harmadik országgal annak érdekében, hogy orvosolja a szóban forgó körülményeket.

Amennyiben a kifogásolt körülmények továbbra is fennállnak, a Bizottság (az említett kilenc hónapos időszak vége előtt legalább két hónappal) felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely további 18 hónapra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára tekintetében. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus időbeli hatályának lejárta előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentést jogalkotási javaslat is kísérheti, amelynek célja az érintett harmadik ország áthelyezése a II. mellékletből (vízummentességet élvező országok jegyzéke) az I. mellékletbe (azon országok jegyzéke, amelyek állampolgárai csak vízummal utazhatnak be a schengeni térségbe).

Annak biztosítása érdekében, hogy a vízumliberalizációs párbeszédet követően vízummentességet kapó harmadik országok folytatólagosan teljesítsék a vízummentességet megalapozó kritériumokat, a rendelet monitoringmechanizmust vezet be.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

Következő lépések

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még alá kell írnia az elfogadott rendeletet. Az aláírt szöveg megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

A Tanács 2017. február 27-én úgy határozott, hogy egy évvel, 2018. február 28-ig meghosszabbítja a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket. Ezen intézkedések keretében az EU egyrészt fegyverembargót rendelt el, másrészt a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat négy olyan személlyel szemben, akiket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró 1999. és 2000. évi, máig nem tisztázott eltűnésével összefüggésben vett jegyzékbe. A Tanács egyúttal mentességet biztosított a korlátozó intézkedések alól a biatlonfelszerelések Belaruszba irányuló kivitele számára, amelyet azonban az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon előzetesen engedélyezniük kell.

Amint az a Tanács a 2016. február 15-i következtetéseiben is szerepel, a Belarusszal szembeni jövőbeli uniós politika alakulása szempontjából továbbra is kulcsfontosságúak azok a kézzelfogható lépések, amelyeket az ország az egyetemes alapvető szabadságok, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tesz.

Az EU első alkalommal 2004-ben rendelt el korlátozó intézkedéseket Belarusszal szemben a fent említett négy személy eltűnésével összefüggésében. A Tanács később további korlátozó intézkedéseket is elfogadott a nemzetközi választási normáknak és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértésében, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásban érintett személyekkel szemben. A fegyverembargó elrendelésére 2011-ben került sor. 2016. február 15-én a Tanács úgy határozott, hogy 170 személlyel és három vállalattal szemben megszünteti a korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor fenntartotta a fegyverembargót és négy személlyel szemben a szankciókat is. A határozattal egyidejűleg a Tanács nyugtázta a Belarusz által tett azon lépéseket, amelyek hozzájárultak az Unióval fennálló kapcsolatai javulásához.

Brüsszeli diplomáciai és sajtóértesülések szerint letisztulóban van a tárgyalási módszer – a helyszín, a szervezeti struktúra és a lehetséges témák sorrendisége – amely alapján az Európai Bizottság javaslatot tesz majd a brit kilépésről kezdendő tárgyalások lefolytatására.

Egy alulfizetett kamikaze EU-osztag áll köztünk és Putyin kommunikációs arzenálja között.

A WTO fellebbviteli testülete pénteken meghozott döntésében megerősítette, hogy az EU-ból származó élősertésre, a sertéshúsra és más sertésárukra kivetett orosz behozatali tilalom a nemzetközi kereskedelmi szabályokba ütközik. Az EU szerint a döntés azt igazolja, hogy az orosz korlátozásoknak nincs sok közük valós állategészségügyi kockázatokhoz.

A Tanács 2017. február 27-én jogi aktusokat fogadott el további korlátozó intézkedések bevezetéséről a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szemben. A jogi aktusok azokat az új korlátozó intézkedéseket ültetik át, melyeket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a 2016. november 30-án elfogadott 2321 (2016) sz. határozatával vezetett be.

Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak a KNDK-ból kiinduló, szenet, vasat és vasércet érintő ügyletekre, valamint a réz, a nikkel, az ezüst, a cink, illetve szobrok KNDK-ból történő behozatalára vonatkozóan. Az intézkedések közé tartozik az új helikopterek és vízi járművek KNDK-ba való exportjának tilalma, valamint a már hatályban lévő korlátozások szigorítása a közlekedési ágazatban és a pénzügyi szektorban, mint például annak tilalma, hogy a KNDK-beli diplomáciai képviseletek és a KNDK-beli diplomaták az EU-ban egynél több bankszámlával rendelkezzenek, illetve az arra vonatkozó korlátozások, hogy a KNDK milyen célokra használhat ingatlanokat az EU-ban.

A jogi aktusok azt is előírják a tagállamoknak, hogy további intézkedéseket hozzanak annak megakadályozására, hogy a KNDK-beli állampolgárok olyan tudományágakkal kapcsolatos speciális oktatásban vagy képzésben részesüljenek, melyek elősegítenék a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjait. Ezenfelül a tagállamok – az orvosi célú cserék kivételével – felfüggesztik az olyan személyek vagy csoportok részvételével folytatott tudományos és műszaki együttműködést, akiket vagy amelyeket a KNDK hivatalosan támogat, illetve akik vagy amelyek a KNDK-t képviselik.

A már hatályban lévő szankciókhoz hasonlóan ezeket a korlátozó intézkedéseket oly módon alakították ki, hogy elkerüljék, hogy azok az ország polgári lakosságára nézve humanitárius következményekkel járjanak. Ezért adott esetben mentességeket tartalmaznak megélhetési vagy humanitárius célból.

Az ENSZ BT határozatával 11 újabb személyt és 10 újabb szervezetet vett fel az azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik, illetve amelyek vagyoni eszközök befagyasztásának, illetve a személyekre vonatkozó utazási korlátozásoknak a hatálya alá tartoznak. Ezt a kiegészítést a Tanács a 2016. december 8-án elfogadott határozatával ültette át az uniós jogba.

Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket Észak-Koreával szemben. A meglévő intézkedések mindazokat a határozatokat végrehajtják, amelyeket az ENSZ BT a KNDK ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó nukleáris kísérleteire és rakétakilövéseire válaszul fogadott el, valamint további önálló uniós intézkedéseket is tartalmaznak. Az intézkedések Észak-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programjára és nukleáris programjára, illetve más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjára irányulnak. Többek között az olyan fegyverek, áruk, szolgáltatások és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben a programokban.

Általános : Hogyan tud szembenézni az Unió napjaink kihívásaival és milyen úton halad tovább az integráció? Február 16-án három, az EU jövőjével foglalkozó állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, amelyben az EP-képviselők kifejtik, min változtatnának a jövőben ahhoz, hogy az EU sikeresen kezelje a nehézségeit.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

A szociális és a védelmi politika lehet a következő két terület, ahol megvalósulhat a többsebességes Európa – vélekedett csütörtökön Joseph Muscat a soros uniós elnökséget betöltő Málta miniszterelnöke, aki a britek lelépési díjából egy új európai pénzügyi alapot hozna létre a társadalmi egyenlőtlenségek által leginkább érintett és ezért a populisták könnyű prédájának számító közösségek számára.

Nem indítja még meg formálisan az Európai Bizottság a 7. cikk szerinti eljárást az EU miniszteri tanácsánál, helyette a dossziéért felelős Frans Timmermans bizottsági alelnök a máltai EU-elnökséghez fordult, hogy az általános ügyek tanácsának következő ülésén mérje fel a tagállamok véleményét a „lengyel ügyben”.

Általános : Az EP Palesztin kapcsolatokért felelős delegációja szerint kritikus ponthoz ért az Izrael és Palesztina konfliktusának a két különálló állam elvén alapuló megoldása, és kulcsfontosságú, hogy az EU tagállamai elismerjék Palesztinát független államként. A februári plenárison a képviselők Izrael nemrég hozott döntését vitatták meg, amelyben legalizálta a palesztin területeken történő illegális építkezéseket. Az EP-delegáció a héten Jeruzsálemben és Ciszjordániában vizsgálta a helyzetet.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Az elnökség, az EKB és a Bizottság képviselői 2017. február 21-én találkoztak a szociális partnerekkel, hogy megbeszélést folytassanak a jelenlegi gazdasági feltételekről és kilátásokról, valamint a költségvetési irányvonalnak a gazdasági növekedés támogatásában betöltendő szerepéről.

Edward Scicluna, Málta pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést:

„A gazdasági tevékenység az EU-ban továbbra is mérsékelt, de javuló tendenciát mutat. A gazdasági fellendülést azonban továbbra is egyenetlen növekedés, valamint az államháztartások állapota tekintetében a tagállamok között fennálló számottevő különbségek jellemzik. Ezért felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a költségvetési politika a gazdasági növekedés támogatásában. Ezzel összefüggésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a költségvetési politika stabilizáló szerepe, illetve a fenntarthatóságot támogató aspektusa között.”

Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta:

„Európában immár ötödik éve tart a folyamatos gazdasági fellendülés. Minden uniós tagállam visszatért a gazdasági növekedési pályára. A mai bizonytalan időkben azonban nagyon fontos, hogy az európai gazdaságok versenyképesek maradjanak és alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez. Folytatnunk kell tehát a strukturális reformokra irányuló intézkedéseket. Gondoskodnunk kell továbbá arról, hogy a növekedés inkluzív legyen, hogy a fellendülés hatását mindenki érezhesse, különös tekintettel a társadalom legnehezebb helyzetben lévő tagjaira. Számos tagállamban magas az államháztartási hiány és az államadósság; ezeknek az országoknak folytatniuk kell a hiány és az adósság csökkentését, hogy gazdaságaik ellenállóbbá váljanak a belső és külső gazdasági sokkhatásokkal szemben. Több tagállamnak is kezelnie kell a bankszektorban fennálló hiányosságokat, többek között csökkenteniük kell a nemteljesítő hitelek nagy arányát.”

Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkára a következő észrevételeket tette:

„Az ESZSZ üdvözli a Bizottság expanzív költségvetési politika alkalmazására vonatkozó felhívását. A jelenlegi helyzetre, amelyet csekély kereslet, alacsony infláció és nagy munkanélküliség jellemez, a költségvetési ösztönzés lehet a helyes válasz. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai azonban nem teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy expanzív költségvetési politikát folytassanak. Az ESZSZ a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatára, valamint jobb gazdasági kormányzásra hív fel, mivel ez teremtené meg gazdaságaink helyreállításának és a fenntartható növekedésnek a lehetőségét. Az ESZSZ a belső kereslet növelése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fokozása érdekében szükségesnek tartja az állami beruházások növelését és az egész Európára és minden dolgozóra kiterjedő béremelést. Ez az a politika, amit az Uniónak meg kell valósítania.”

Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta:

„Világosan látható, hogy az uniós gazdaság új erőre kapott az elmúlt hónapokban, aminek része az is, hogy az elmúlt egy évben az Unióban létrejött 3 millió új munkahely többségét a vállalkozások hozták létre. De a növekedést támogató tényezők közül több továbbra is átmeneti jellegű. Számunkra aggodalomra ad okot az, hogy az uniós tagállamok túl keveset tesznek a kedvező gazdasági feltételek kihasználása érdekében. A tagállamoknak fokozniuk kell reform-erőfeszítéseiket, hogy a jelenlegi bizonytalan globális politikai környezetben javítsák a növekedési kilátásokat és erősítsék az uniós gazdaság ellenálló képességét.”

Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja (CEEP) nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a következőkről beszélt:

„A CEEP üdvözli az Európai Bizottságnak az euróövezeti költségvetési irányvonal meghatározására vonatkozó javaslatát. Véleményünk szerint a Bizottság legújabb közleménye felhívás a tagállamokhoz arra vonatkozóan, hogy az euróövezetre egységes egészként, és ne csupán az egyes tagok összességeként tekintsenek. A Stabilitási és Növekedési Paktum azonban önmagában nem tudja arra kötelezni a költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat, hogy e mozgásteret ki is használják. Ezért ezt a Bizottság által tett, igen üdvözlendő első lépést meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítési folyamata során. Most már ténylegesen elegendő bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy ha a tagállamok hatékony beruházásokat eszközölnek az állami infrastruktúrák területén, azzal irányt mutatnak nem csupán saját maguk, hanem az EU egésze számára is. Ily módon küzdhetjük le a gazdasági válság utóhatásait úgy, hogy közben az európai gazdaság jövőjét tartjuk szem előtt.”

Az európai kkv-k nevében felszólaló Veronique Willems, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME ) főtitkára az alábbiakról számolt be:

„A kkv-k jelenleg a belső kereslet által vezérelt növekedés előnyeit élvezik, ám azt is látnunk kell, hogy ez a dinamika fokozatosan veszít az erejéből. Ezért Európának fokoznia kell az egyrészről az állami beruházások növelésére, másrészről a magánberuházások ösztönzésére irányuló erőfeszítéseit. Ehhez a jövőbeli növekedést támogató költségvetési politikákra, valamint a beruházási terv valamennyi pillérének végrehajtására van szükség.”

Az euróövezeti költségvetési irányvonalról folytatott vitával kapcsolatban Veronique Willems kijelentette: „Nem gondoljuk, hogy egy konkrét költségvetési irányvonal meghatározása lenne a legfontosabb politikai cél, inkább a ráfordítások minőségére kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a jövőbeli növekedést és foglalkoztatást tartjuk szem előtt.”

A soron következő észt elnökség (2017. júliustól decemberig) nevében Sven Sester pénzügyminiszter az alábbiakat jegyezte meg:

„A Stabilitási és Növekedési Paktum továbbra is az uniós költségvetési politikák euróövezeti koordinációjának sarokköve, és e koordináció keretében már eddig is jelentősen tágítottuk a rugalmasság értelmezésének kereteit. Tekintve, hogy a fellendülés megszilárdulni látszik és a kibocsátási rések fokozatosan megszűnnek, nem feltétlenül tartjuk szükségesnek a további költségvetési ösztönzést. A számos országban továbbra is magas és növekvő adósságállományt fenntartható módon kezelni kell, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet pedig lendületet is ad az e cél elérésére irányuló törekvéseknek. Ezért növekedésbarát költségvetési politikát kell folytatni, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai kombináció megvalósításával. E tekintetben a strukturális reformokat, a beruházásokat és az államháztartás színvonalát kell előtérbe helyezni.”

A jövőbeli bolgár elnökség (2018. januártól júniusig) nevében Marinela Petrova pénzügyminiszter-helyettes az alábbiakat mondta el:

„Az európai projektnek mind gazdasági, mind politikai kihívásokkal szembe kell néznie, és mindehhez némi bizonytalanság is társul a jövőbeli növekedési kilátásokat illetően. A jelenlegi – nagyon alacsony infláció és zéró kamat jellemezte – makrogazdasági környezetben az állami beruházások a többlettel, így költségvetési mozgástérrel rendelkező országok számára is hatékonyabbak lehetnek, ugyanakkor azon országok számára is, amelyek e hatások következményeit tartják szem előtt. A kicsi és nyitott gazdaságok számára azonban továbbra is a költségvetési stabilitásnak kell a fő szakpolitikai célnak lennie, mivel esetükben kisebb jelentőségűek a költségvetési multiplikátorok. Másrészről pedig a hosszú távú gazdasági növekedés és a stabil költségvetési politika kéz a kézben jár. Ezért annak eldöntésekor, hogy expanzív vagy restriktív költségvetési politikára van-e szükség, elsősorban az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára kell összpontosítani.”

Változatlanul szilárdnak tartja a magyar gazdaság teljesítményét szerdán közzétett éves országspecifikus jelentésében az Európai Bizottság, amelynek részletekbe menő elemzése ugyanakkor nem fukarkodik a negatív jelzőkkel többek között a termelékenységet, a szabályozói környezetet, a közbeszerzés átláthatóságát és a korrupciós kockázatokat illetően.