Feed aggregator

A Magyar Helsinki Bizottság meghívására részt vettem november 6-án a Helsinki Hangadó sorozat 12. adásában, amelynek sikerén felbúzdulva, közkívánatra a Helsinki Bizottság felkérte a résztvevőket, hogy folytassuk a beszélgetést. Így november 20-án Meszerics Tamással, Tábor Áronnal és Ónody-Molnár Dóra moderátorral arról beszéltünk, mi a helyzet az elnökválasztás után és mi várható a Biden-adminisztrációtól a következő négy évben.

A beszélgetést - ahogy a korábbit is - közzétette a 444.hu:

Helsinki Hangadó 13.: Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni?

A francia titkosszolgálatok lehallgatási és megfigyelési eszközeinek törvényi szabályozásáról, és ami a kulisszák mögött van - dióhéjban.

A francia titkosszolgálatok lehallgatási és megfigyelési eszközeinek törvényi szabályozásáról, és ami a kulisszák mögött van - dióhéjban.

Joseph Nye, az amerikai politikatudomány doyenje, a Harvard Egyetem emeritus professzora volt a vendégünk 2020. október 27-én a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja "Engaging Practitioners" rendezvénysorozata keretében. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy voltam Nye professzor tanítványa, dolgoztam az asszisztenseként és mentoromnak is tekinthetem. Nye a Központunk igazgatójával, Monica Tofttal zajlott beszélgetés során kitért mind tudományos pályájára, mind pedig az amerikai kormányzatban (Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium) töltött időszakaira is. Bár mind tudományos, mind kormányzati munkájáról sok szó esett, összefoglalómban arra fókuszáltam, amit a beszélgetés legérdekesebb részének tartottam: Nye professzor részletesen felvázolta, hogy világszerte ismert kutatási projektjeit (integráció-elmélet, interdependencia, soft power) mi inspirálta, az egyes kutatási projektek milyen világpolitikai helyzetben kezdték őt érdekelni, hogyan és milyen hatások révén jöttek létre legismertebb művei.

From Integration Theory to Soft Power: Engaging Practitioners with Harvard Professor Joseph Nye

Joseph Nye, az amerikai politikatudomány doyenje, a Harvard Egyetem emeritus professzora volt a vendégünk 2020. október 27-én a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja "Engaging Practitioners" rendezvénysorozata keretében. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy voltam Nye professzor tanítványa, dolgoztam az asszisztenseként és mentoromnak is tekinthetem. Nye a Központunk igazgatójával, Monica Tofttal zajlott beszélgetés során kitért mind tudományos pályájára, mind pedig az amerikai kormányzatban (Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium) töltött időszakaira is. Bár mind tudományos, mind kormányzati munkájáról sok szó esett, összefoglalómban arra fókuszáltam, amit a beszélgetés legérdekesebb részének tartottam: Nye professzor részletesen felvázolta, hogy világszerte ismert kutatási projektjeit (integráció-elmélet, interdependencia, soft power) mi inspirálta, az egyes kutatási projektek milyen világpolitikai helyzetben kezdték őt érdekelni, hogyan és milyen hatások révén jöttek létre legismertebb művei.

From Integration Theory to Soft Power: Engaging Practitioners with Harvard Professor Joseph Nye

Helsinki Hangadó 14

Fehér Zoltán politológussal, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársával (Boston), Meszerics Tamás történésszel, a CEU oktatójával és Tábor Áron amerikanistával, egyetemi oktatóval beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.

Helsinki Hangadó 14

Fehér Zoltán politológussal, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársával (Boston), Meszerics Tamás történésszel, a CEU oktatójával és Tábor Áron amerikanistával, egyetemi oktatóval beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.

A Magyar Helsinki Bizottság meghívására a Helsinki Hangadó sorozat 12. adásában beszélgettem Meszerics Tamással, Tábor Áronnal és Ónody-Molnár Dóra moderátorral Donald Trump elnökségének az amerikai jogállamiságra gyakorolt hatásáról és a november 3-i elnökválasztásról.

A beszélgetés megtekinthető itt:

Helsinki Hangadó 12.: Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege

A Magyar Helsinki Bizottság meghívására a Helsinki Hangadó sorozat 12. adásában beszélgettem Meszerics Tamással, Tábor Áronnal és Ónody-Molnár Dóra moderátorral Donald Trump elnökségének az amerikai jogállamiságra gyakorolt hatásáról és a november 3-i elnökválasztásról.

A beszélgetés megtekinthető itt:

Helsinki Hangadó 12.: Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege

Az Élet és Irodalom november 6-i nyomtatott és online számában szintén az amerikai elnökválasztásról írtam, méghozzá a választás napját követő, bizonytalansággal teli éjszakán bostoni íróasztalomnál felmerült gondolataimat és az addig beérkezett információkat foglaltam össze "Amerikai anzix" című cikkemben. A cím tiszteletadás egyik kedvenc filmrendezőmnek, a magyar neoavantgárd meghatározó alakjának számító, fiatalon elhunyt Bódy Gábornak,  aki ezzel a címmel alkotta meg nagyhatású játékfilmjét az Egyesült Államokba emigráló és ott a polgárháborúban részt vevő Xántus János naplója alapján. (Cserhalmi György emlékezetes alakítást nyújt a filmben.) Talán nem véletlen, hogy azon a hajnalon nekem is pont ez a film jutott eszembe.

Amerikai anzix: Biden még optimista, de Trump már győzelmet hirdetett és csalást kiáltott

A cikkből egy rövid előzetes:

"Az elmúlt napok történései alapján azt is gondolhatta az ember, hogy amikor most, szerda hajnalban ülök itt az íróasztalomnál Bostonban, az ablakom alatt erőszakos tüntetők tömegeinek masírozása hallatszik majd. Az utóbbi napokban ugyanis az elnökválasztás utáni zavargásokra készülve több nagyvárosban, köztük Washingtonban és New Yorkban is bedeszkázták a városközpontok számos üzletét, épületét, hogy azokba ne törhessenek be tiltakozók a nyár eleji antirasszista megmozdulások némelyikéhez hasonlóan. De egyelőre csend van, nyugalom, Amerika lélegzetvisszatartva kivár. Az esetleges tiltakozók sem tudják még, lesz-e okuk újra utcára vonulni. Az előzetes várakozások közül a zavargások kitörése tehát (egyelőre) nem jött be, igazuk lett viszont azoknak, akik azt jósolták, hogy kedd éjszaka még anélkül hajtja álomra a fejét a szuperhatalom 330 millió fős népessége, hogy tudnák, ki vezeti országukat a következő négy évben."

Az Élet és Irodalom november 6-i nyomtatott és online számában szintén az amerikai elnökválasztásról írtam, méghozzá a választás napját követő, bizonytalansággal teli éjszakán bostoni íróasztalomnál felmerült gondolataimat és az addig beérkezett információkat foglaltam össze "Amerikai anzix" című cikkemben. A cím tiszteletadás egyik kedvenc filmrendezőmnek, a magyar neoavantgárd meghatározó alakjának számító, fiatalon elhunyt Bódy Gábornak,  aki ezzel a címmel alkotta meg nagyhatású játékfilmjét az Egyesült Államokba emigráló és ott a polgárháborúban részt vevő Xántus János naplója alapján. (Cserhalmi György emlékezetes alakítást nyújt a filmben.) Talán nem véletlen, hogy azon a hajnalon nekem is pont ez a film jutott eszembe.

Amerikai anzix: Biden még optimista, de Trump már győzelmet hirdetett és csalást kiáltott

A cikkből egy rövid előzetes:

"Az elmúlt napok történései alapján azt is gondolhatta az ember, hogy amikor most, szerda hajnalban ülök itt az íróasztalomnál Bostonban, az ablakom alatt erőszakos tüntetők tömegeinek masírozása hallatszik majd. Az utóbbi napokban ugyanis az elnökválasztás utáni zavargásokra készülve több nagyvárosban, köztük Washingtonban és New Yorkban is bedeszkázták a városközpontok számos üzletét, épületét, hogy azokba ne törhessenek be tiltakozók a nyár eleji antirasszista megmozdulások némelyikéhez hasonlóan. De egyelőre csend van, nyugalom, Amerika lélegzetvisszatartva kivár. Az esetleges tiltakozók sem tudják még, lesz-e okuk újra utcára vonulni. Az előzetes várakozások közül a zavargások kitörése tehát (egyelőre) nem jött be, igazuk lett viszont azoknak, akik azt jósolták, hogy kedd éjszaka még anélkül hajtja álomra a fejét a szuperhatalom 330 millió fős népessége, hogy tudnák, ki vezeti országukat a következő négy évben."

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom újabb cikke november 4-én jelent meg. A cikket annak a témának szenteltem, amely azokban a napokban - s az eltelt másfél hétben folyamatosan - a legjobban foglalkoztatta a közvéleményt: az amerikai elnökválasztásnak. A cikk címe: "Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre".

Azonnali: Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre

Íme egy kis ízelítő a cikkből:

"Donald Trump egykori new yorki ingatlanmágnás, hivatalban lévő amerikai elnök és támogatói nem várt inspirációt merítettek a székely építőmester balladájából: kedd este még úgy tértek sok millió Kőműves Kelemenként nyugovóra, hogy a republikánus elnököt újraválasztották, ma pedig arra ébredhettek, hogy a váruk reggelre leomlott."

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom újabb cikke november 4-én jelent meg. A cikket annak a témának szenteltem, amely azokban a napokban - s az eltelt másfél hétben folyamatosan - a legjobban foglalkoztatta a közvéleményt: az amerikai elnökválasztásnak. A cikk címe: "Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre".

Azonnali: Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre

Íme egy kis ízelítő a cikkből:

"Donald Trump egykori new yorki ingatlanmágnás, hivatalban lévő amerikai elnök és támogatói nem várt inspirációt merítettek a székely építőmester balladájából: kedd este még úgy tértek sok millió Kőműves Kelemenként nyugovóra, hogy a republikánus elnököt újraválasztották, ma pedig arra ébredhettek, hogy a váruk reggelre leomlott."

A Hogyan (nem) lettem francia életművész alaphelyzete egyszerű. Egy amerikai férfi házat vesz Tovább olvasok--->

The post Nehéz a francia életművészet (Mark Greenside könyvéről) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Hogyan (nem) lettem francia életművész alaphelyzete egyszerű. Egy amerikai férfi házat vesz Tovább olvasok--->

The post Nehéz a francia életművészet (Mark Greenside könyvéről) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Hogyan (nem) lettem francia életművész alaphelyzete egyszerű. Egy amerikai férfi házat vesz Tovább olvasok--->

The post Nehéz a francia életművészet (Mark Greenside könyvéről) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A 

A Tuft Egyetemen évtizedek óta működik az Institute for Global Leadership, amely - más programok mellet - szervezi az EPIIC-et, amely a Tufts Bachelor's képzésében részt vevő egyetemisták által kreditre felvehető kurzus a nemzetközi kapcsolatok egy-egy aktuális témájáról. Az EPIIC idei témája "Kína és a világ", és az EPIIC vezetője, Abi Williams professzor meghívta előadni Kína és az amerikai-kínai kapcsolatok vezető szakértőit Anthony Saichtől Michael Beckleyn és Robert Sutteren át Sophie Richardsonig és Tai Ming Cheungig. Emiatt a névsor miatt is különös megtiszteltetés, hogy 2016 és 2018 után az EPIIC ismét meghívott a kurzus vendégelőadójának. A 2020. október 29-i órán a disszertációm témájáról, az Egyesült Államok Kína-stratégiájának elmúlt ötven évben történt változásairól adtam elő (Zoomon), azon belül is különös hangsúllyal George H.W. Bush és Bill Clinton elnökségének időszakáról. A majdnem két és fél órás előadás-beszélgetés remek eszmecserét hozott, a Tufts nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány szakos hallgatói - számomra nem meglepő módon - kiváló kérdéseket tettek fel nekem, értő módon közelítve ehhez a rendkívül aktuális témához.

A 

A Tuft Egyetemen évtizedek óta működik az Institute for Global Leadership, amely - más programok mellet - szervezi az EPIIC-et, amely a Tufts Bachelor's képzésében részt vevő egyetemisták által kreditre felvehető kurzus a nemzetközi kapcsolatok egy-egy aktuális témájáról. Az EPIIC idei témája "Kína és a világ", és az EPIIC vezetője, Abi Williams professzor meghívta előadni Kína és az amerikai-kínai kapcsolatok vezető szakértőit Anthony Saichtől Michael Beckleyn és Robert Sutteren át Sophie Richardsonig és Tai Ming Cheungig. Emiatt a névsor miatt is különös megtiszteltetés, hogy 2016 és 2018 után az EPIIC ismét meghívott a kurzus vendégelőadójának. A 2020. október 29-i órán a disszertációm témájáról, az Egyesült Államok Kína-stratégiájának elmúlt ötven évben történt változásairól adtam elő (Zoomon), azon belül is különös hangsúllyal George H.W. Bush és Bill Clinton elnökségének időszakáról. A majdnem két és fél órás előadás-beszélgetés remek eszmecserét hozott, a Tufts nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány szakos hallgatói - számomra nem meglepő módon - kiváló kérdéseket tettek fel nekem, értő módon közelítve ehhez a rendkívül aktuális témához.

Egy versenypályázaton történt kiválasztás eredményeképpen 2020. október 9-10-én a washingtoni székhelyű Cato Intézet "Fiatal tudósok szimpóziumán" vehettem részt - a koronavírus-járvány miatt virtuálisan. A Cato Intézet egy prominens, libertariánus irányultságú think-tank, amelynek külpolitikai programja Amerika nemzetközi szerepének realista megközelítését követi. A szimpóziumon én a George H.W. Bush és Bill Clinton elnökök Kína-stratégiájáról szóló, erre az alkalomra készült tanulmányomat prezentáltam, amelyet követően nagy tekintélyű idősebb, illetve fiatal kutatókkel és külpolitikai szakértőkkel vitattuk meg az anyagot.

Egy versenypályázaton történt kiválasztás eredményeképpen 2020. október 9-10-én a washingtoni székhelyű Cato Intézet "Fiatal tudósok szimpóziumán" vehettem részt - a koronavírus-járvány miatt virtuálisan. A Cato Intézet egy prominens, libertariánus irányultságú think-tank, amelynek külpolitikai programja Amerika nemzetközi szerepének realista megközelítését követi. A szimpóziumon én a George H.W. Bush és Bill Clinton elnökök Kína-stratégiájáról szóló, erre az alkalomra készült tanulmányomat prezentáltam, amelyet követően nagy tekintélyű idősebb, illetve fiatal kutatókkel és külpolitikai szakértőkkel vitattuk meg az anyagot.