Air Power Blog

Mindig fontos, mondhatni alapvető dolog a viszonyítás. Ezért is köszöni a LégierőBlogger, hogy 2007 (Román Légierő, MiG-21 LanceR-C) és 2009 (Cseh Haderő, első JAS-39 "éles" telepítés) után a Honvéd Vezérkar (és akit még illet :-) jóvoltából visszatérhetett ma a litvániai Siauliaiba, hogy riportot készíthessen a NATINAMDS Balti Légtérrendészeti (BAP) misszió 39. váltásáról, mindenekelőtt a Magyar Honvédség kecskeméti gripenes közösségéről. A téma ráadásul nemcsak azért kihagyhatatlan, mert a feladat a maga nemében elsőnek, úttörőnek számít; azért is, mert a felkészülés távolról sem optimális körülmények között zajlott, a csapatot idén kellemetlen, még ha szerencsére nem is tragikus kimenetelű események, jelentős változások sújtották-érintették; továbbá másra is kellett-kell koncentrálniuk (V4 EUBG CAS).

Két magyar Gripen, a 35-ös és a 39-es a két permanens fedezék között, természetesen teljes fegyverzetben.

A mai rotációt a 406-os és 603-as Ancsa személyzete tette lehetővé. Itt a 406-os iramodik neki Kecskeméten a reggeli ködben.

Útvonalon: távolban a Magas-Tátra, előtérben Igló.

Szepesvár és Szepesváralja fölött.

Ez már Siauliai, a fedezékben pihenő Gripenen csatlakoztatott MAGG-konténer segítségével folyik a munka.

A Baltikumban először adnak keszit a Gripenek AMRAAM rakétákkal. Itt a forró vége a fúvócsővel és a MCG-antennával. A függesztmény egy BOL-zavarótöltetszóróval megtoldott Cobham NMML-sínen csüng.

A rakétafüggesztményt két póttartály egészíti ki. A fedezék óriási, leporellós ajtaja félig van nyitva.

Ha szárnyvég, akkor kettős a mérce.

Fekete Tamás alezredes, kontingensparancsnok (aki idén éppen tíz éve az első, Gripen típussal egyedülrepülést végrehajtó magyar hajózó lett Sátánosban) az Ancsa rámpájánál.

2007. október. Éjszakai Tango után tolják vissza a 71. légibázis (Aranysogyéres) egyik Lancer-C-jét a britek által hátrahagyott telepíthető sátorhangárba.

A(z akkor még csak leendő) LégierőBlogger Laurentiu Chirita alezeredest hallgatja. Kiru két évvel később, az aranyosgyéresi bázis tőszomszédságában egy LanceR-B-vel szenvedett katasztrófát. (Fotó: M. G.)

2009. május. Jaroslav Míka, az első cseh és gripenes BAP-kontingens parancsnoka magyaráz az újságíróknak.

Az egyik cseh keszi Gripen kabinja.

A csehek szárny alatti Sidewinder-függesztést használtak (a pilon is "svéd"). Csörgőkígyóikat a gyári azonosítók mellett hazai lajstrommal is ellátták.

Zord

Véget ért a bakonyi gyakorlótereken a Bátor Harcos gyakorlat, az első nagyobb szabású hazai rendezvény, melyet már eredetileg is az ukrajnai válság nyomán hozott szövetségesi (jelentős részben értsd: amerikai) intézkedések, az Atlanti Határozottság (OAR) keretében képzeltek el. Amerikai részről a vilsecki 2. felderítő-lövész ("lovassági") ezred egy zászlóalja a tatai 25. dandár katonáival együtt hajtotta végre a gyakorlati mozzanatokat (mint kiderült, a hódmezővásárhelyi zászlóalj részvételét a kerítésépítés miatt kellett lemondani). Párhuzamosan törzsgyakorlat is zajlott más szövetséges országok és ukrán megfigyelők részvételével. Légierős szemmel a Brave Warrior értékét növelte, hogy utolsó napjaira a légi támogatást a Magyarországra települt aktuális TSP-rotáció A-10-esei biztosították (persze a V4 EUBG CAS-ra gyúró Gripenek mellett).

 A-10-es gépágyús rácsapás a Móroc-tető alatti célterületen, sajnos igencsak távol a 0-ponttól, de azért így is látványosan.

Lövészet utáni kifordulás ugyanott. Jól látható a kétszeri tűzkiváltás füstpamacsai, a tűzcsapás földi nyoma, az A-10-es infracsapdái és a szárnyvégeken láthatóvá váló örvénysor.

A gyakorlat főszereplői az amerikai Stryker harcjárművek, különös tekintettel az itt járt 4-2 felderítő zászlóalj felderítő járműveire (M1127, RV). Itt felfelé jövet a 82-es út alatti aluljáróból, a Tikhegy zártkerti kereszteződés előtt.

A Nagy Felderítési Távolságú Szenzor (LRAS3) előről...

...és hátulról. Második generációs FLIR, nappali TV, interferometrikus GPS és lézer távmérő van a dobozban, melyek tíz kilométeren belül biztosítják a célfelderítést/osztályozást/azonosítást és a helyzetmeghatározást. A Raytheon tábláján Sight Sensor Assy felirat szerepel a P/N, az S/N és a szerződés száma mellett.

Egy képen az ellenlökés erejét adó magyar T-72-es és az amerikai felderítő jármű. Vajon tud-e élni az amerikai szenzorok nyújtotta információval a 70-es évek technikájával rendelkező szövetséges?

Az M1128-as ágyús változat a 0-pontra jövet, háttérben a tüzérek egyik M777-es tarackját húzzák.

Kicsit közelebbről egy ugyanilyen jószág...

...csak hogy tudjuk: a statikus kiállításon kitett adattábláját ilyen jól sikerült lefordítani. (Mobil Gun System=Mobil géppuska-rendszer :-)

M1134 harckocsi elhárító változat TOW rakétát indít. A tüzelőállásból csak az indítótubusok látszanak ki. Jól kivehető a hajtómű kettős, "tiszta" gázsugara is.

Menetben a rakétás Stryker...

...melynek adattáblájából kiderül, hogy mi az "életveszélyessége" (lethality), és az is, hogy amit itt látunk, az egy "Certified Level 2 Translation" a Comperhensive Language Center jóvoltából. Ha egy szakmai rendezvényre az Egyesült Államok ennyire képtelen egy szövetséges ország nyelvét elsajátítani/alkalmazni, akkor mit gondoljunk az ellenségeinek nyelveiről? (A két adattábla-részlet minta, az összes hemzsegett a katasztrofális hibáktól)

A DV-nap történéseinek sémája, sorszámokkal.

A hajmáskéri lőtér már sokféle külföldi csapatot látott. Most éppen az amerikaiak vannak soron. A környékbeli magyarok voltak, vannak és maradnak.

Továbbiak hamarosan...

Zord

Mivel hirtelen nagy nyomás nehezedik a NATO-ra és tagországaira keleten, Szíriában és -ból, illetve a már-már elfeledett Afganisztánban, íme kezdjük az októberi hírbejegyzést az épülő új szövetségi központ makettjéről készült friss képpel.

Zord

A napokban a Károli Gáspár Református Egyetemen mutatták be a nemrégiben megjelent hiánypótló Katonai Terminológiai Értelmező Szótárat. Az oktatási intézmény és Zrínyi kiadó gondozásában megjelent munkában, mely minden védelmi kérdésekkel komolyan foglalkozó jótét lélek polcára odakívánkozik, 8416 szó szerepel. Már csak azért is elkél, mert itt a Légierő Blogon sem árt tudnunk olykor, hogy miről is beszélünk pontosan :-)

Zord

A nyugati hadviselés egyik alapvető oszlopa a harcos egyén megóvására, megmentésére tett lépések sora, illetve ennek az erőfeszítésnek a tudatosítása. Mondani sem kell, hogy ennek milyen fontos szerepe van a morál és a kohézió fenntartásában. Az ellenséges vonalak mögé került személy (lelőtt repülőszemélyzet, egységétől elszakadt katona, etc.) koalíciós, összhaderőnemi viszonyok közepette történő kimentésének képességét az európai haderők között építeni és normalizálni hivatott kurzus a napokban Pápán és országszerte több helyszínen zajló CJPRSC 15.

Először a támogató erők érkeznek a helyszínre, mindenekelőtt egy nagyobb túlélőképességű fast air (itt egy AMX), ami kezdetben főként kommunikációs szerepet tölt be - reléként funkcionál, tartja a túlélőben a lelket, s közben a lehetőségek függvényében az azonosítási eljárás első lépéseit is megteszi, valamint szabad szemmel és szenzoraival építi az SA-t. Ezt követően érkezik csak meg a forgószárnyas rész, a felderítést-közelbiztosítást ellátó tűztámogató képességgel bíró eszköz formájában (itt: A109)

Nem árt, ha a helyszínre érkező gépek megfelelő szenzorcsomaggal rendelkeznek. Itt jól látszik az egyik AMX hasán lévő Litening konténer.

Bár vannak ennél korszerűbb metódusok is, a füstjelzés a pozíciómegadás legegyszerűbb ezáltal legmegbízhatóbb formája.

Spanyol légierős AS332-es Super Puma érkezik a helyszínre...

...hogy kirakja az EF-et, azaz a kiemelő erőt, azt a csapatot, akinek a feladata felkutatni, azonosítani, átkutatni, ellátni, majd a mentést végző (időközben a sebezhetőséget csökkentendő nem helyben maradó) gépre vinni a túlélőt.

Az ellenséges vonalak mögött bizony megesik, hogy felbukkan az ellenség. A gyakorlaton a rosszfiúkat, az OPFOR-t magyar katonák alakították.

Spanyol PJ-k (vagy valami olyasmik) munkában.

Jön egy kis merevszárnyú légi támogatás is.

Egy járóképes, és egy lábán sérült járásképtelen, így hordágyon fekvő túlélőt kísérnek, illetve visznek az ismét leszállt mentőhelikopterekhez, immár az EF német tagjai.

A támogatást (fedezetet) a mentőakció teljes ideje alatt biztosítani kell, így előnyt élveznek a nagy repülési, őrjáratozási idejű típusok, illetve fontos lehet a légi utántöltés és a támogató erők váltása is...

...valamint a forgószárnyasok esetében az előretolt utántöltési és újrafegyverzési pontok (FARP).

A túlélők berakása. A helikopter ilyenkor, mozdulatlanul a legsebezhetőbb, akár a legprimitívebb fenyegetések által is (pl. farokrotorba vágott tomahawk, esetleg fokos)

"Get the hell outta here"

Szorgosan fotózzák a VIP-ek az egyik leszálló istranai egérfogót.

Pápán vagyunk, az biztos..,

 ...ahol a régi mögött szépen készül az új, magasabb torony, melyről a HAW hangárépítés miatt beláthatatlanná vált déli végre is rá lehet majd látni.

A CJPRSC15 pár, a bemutatott akcióban nem szereplő résztvevője:

Francia CSAR Puma, komoly ASE-vel.

Lengyel Mi-24W.

Német GFD Learjet 35 (ami az előző posztban látott börgöndi track-gombolyagért felelőssé tehető).

AMI AB212, egy magyar honvédségi befogadó nemzeti támogatást nyújtó traktorral.

MM EH101, magyar tankerrel.

W-3PL Gluszec, izraeli Toplite szenzortoronnyal (lényegében Litening forgórésze függőlegesen beépítve) a kabin fölött.

Végül magyar részről talán Szaddam Huszein örökségének egyik darabja, a 6215-ös vett részt (persze lehet, hogy ez volt a kutató-mentő, illetve annak váltása).

S amiről ezek miatt a gépek miatt ma lemaradtunk:

Az amerikai-magyar "folyami" átkelés helyszíne a Mosoni-Dunán Győr-Bácsánál.

A pakoló magyar műszakiak.

Ez pedig már az M19-esen guruló amerikai konvoj.

 Zord

Javában zajlik a CJPRSC kurzus Pápán, a főszereplő helikopterek mellett merevszárnyú technikával is. Kedves ismerősöm az FR24-et bújva találta ezt a gombolyagot kanyarító Learjet 35-öst Börgönd környékén. Bár azonosító nem jelent meg, vélhetően egy német civil cég NATO-gyakorlatokon sokszor felbukkanó gépéről van szó.

Zord

Atlantista olvasóimnak szeretettel - az első Magyarországra települt TSP emlékére - legyen a késedelmes 2015 szeptemberi hírbejegyzés képe egy, a 44-es főút felett a kecskeméti 30-as pályára besikló floridai gárdistát ábrázoló. Persze a szimpla magyarok is örömüket lelhetik a látványban :-)

Zord

Stonefort barátom jóvoltából szolgálhatok itt egy képpel a júniusban balesetet szenvedett 30-as Gripenről, mellyel Kádár Sándor őrnagy sikerrel hasraszállt, ha a végén katapultálni is kényszerült belőle. Úgy tűnik, dolgoznak a gépen, vélhetően a helyreállításán.

 De mit is látunk bizonyosan? Nyitva van a lokátortér bal oldala, melyből hiányzik néhány blokk. Hiányzik a dekk plexije, az még a vészelhagyáskor semmisült meg. Természetesen hiányzik az MB ülés, mely mint tudjuk sajnos nem megfelelően működött, hozzájárulva a pilóta veszélyes sérüléséhez.  Két nagyobb áramvonalazó lemez leszerelve, a gép előtt fésűben áll. A gép bal szívócsatornájának tetején, a kacsavezérsík bekötésénél pedig munkájába belefeledkezve egy civil ruhás (valószínűleg svéd) szakember dolgozik.

Köszönet azoknak, akiket illet.

Zord

A napokban több (a mai napig négy) amerikai F-15-ös érkezett Kecskemétre azok közül, melyek augusztus folyamán települtek át az Atlantic Resolve megerősítő intézkedéssorozat, illetve a Hadszíntéri Biztonsági Csomag (TSP) részeként Európába. Ha nem számítjuk az A-10-esek leszállás nélküli, augusztus 20-i budapesti erődemonstrációját, akkor ez az első eset, hogy egy magyar bázis érintetté vált ezekben. A különböző híradásokból úgy tűnik, hogy ezek a floridai és oregoni nemzeti gárdista gépek idejük legnagyobb részét az erdélyi aranyosgyéresi 71. légibázison töltik. Hogy a BAP-ra koncentráló, erőforrásaik túlnyomó részét lekötő feladat közepette a nyár elején két gépet vesztett kecskemétiek mit kezdenek a világ máig élenjáró A-A vadászgépeivel, azt rövidesen megláthatjuk, és remélhetőleg kiderül majd a keddi médiatudósításokból. Persze a településnek van egy olyan olvasata is, hogy éppen a szűk erőforrások jelentette helyi "lyukak" betömése is az F-15-ösök feladata. S ezen a gondolati úton tovább haladva bizony az egész "egyszázados harcászati légierő" koncepciónak nehezen nevezhető kényszermegoldása is gyorsan lelepleződik.

Négy sas a kecsói zónában.

 Először a floridai társulatnak támadt repülhetnékje. 1008. A típustól szokásos pálya feletti vízszintes gyorsítás után intenzív felvétel a kerítés előtt. Két felületek nélküli CATM-120, egy CATM-9X, és infracsapdával (piros) csurig töltött kazetták. Pótos nuku. Ezeknek az Aranysasoknak a hozzáférni engedett nyugati szakújságírók adatai szerint már AESA radarjaik vannak. Ennek a radomon semmi nyoma nem látszik, igaz, hogy például az F-15-ösnek soha nem is volt Pitot-csöve a burkolat hegyén, mint mondjuk az F-16-osnak.

Ezüstösen csillog a madár hasa a délelőtti fényben. Az irány 30-as.

A második gép már a kerítés előtt tekerte jobbra. Ezen a képen fej felett, oldalról...

Utánlövés. Az amerikaiak mai első, kétgépes sorát nem követte magyar partner.

1049. Már gurulnak is be a vendégek. 41 perc nem is rossz egy pótos nélküli, valószínűleg közelharcra koncentráló gyakorló vadászbevetéstől. Persze ehhez köpésnyire lévő légtér is kell.

Aztán jött egy felettébb érdekes Gripen-repülés. A 34-es két pótossal, két, szárny és kormányfelületek nélküli éles Sidewinderrel a törővégen, és egy hasonlóan megkopasztott éles AMRAAM-mal a bal külső szárny alatti tartón. Mivel egy AMRAAM kivételével ugyanolyan, mint a kitelepülési konfig, feltételezhetően itt is valami olyasminek lehetünk a szemtanúi...

...a jobb törővégi Sidewinder...

...illetve a bal szárny alatti AMRAAM közelről. Barna és sárga, ahogy kell.

Kumók, forszázs a kék égen.

És a különös függesztettségű Gripen mögött közel fél órával következett a 407-es "sötét" Ancsa...

...aztán a 406-os, alig öt percre rá.

Persze van, amit nem lehet kihagyni. 17 év kihasználtság vs. legalább 29 év, és megy tovább. A másik meg megy a pusztulásba.

Egy keddi kép. Nem Gripenekkel, egymással harcolnak az amerikaiak pont fölött.

Leszáll az oregoniak "színes" vezérgépe, a 84-0031.

 A floridaiaktól ezúttal továbbmenetelre is futotta. Jön be a futó. Mindkét itt lévő gépük 1986-os.

A beton feletti gyorsítás után intenzív, sebességvesztő felvétellel és fordulóval irány a hosszúfal, ahol aztán majd ismét megy ki a futó a következő, immár full stop-os bejövetelhez.

Meglepetésre a Rivoltóból hazatérő Török Csillagok is benéztek Kecskemétre.

Köszönet Kelének a keddi sajtónapon készült képekért:

Az oregoniak szürke gépe FY1985-ből való.

Az amerikai állomány néhány tagja a fotósoknak pózol. Itt vegyes társaságot látunk, de az ANG egységeknél jellemzően magasabb az átlagéletkor és a tapasztalat is az aktív csapatokkal összehasonlítva. A Golden Eagle technikával kombinálva ez mindenképpen élenjáró harci képességet jelent.

Zord

A lengyelországi Kielcében rendezték meg az előző napokban az MSPO-kiállítást. Ahogy közeledik a változásokkal kecsegtető lengyelországi parlamenti választás, úgy érezhető az elbizonytalanodás a Patriot- és a A225M-tárgyalások körül. "Még nincs szerződés, ne felejtsük el" - szól a szlogen.

Kub SzURN ukrán-litván modernizációja. Háttérben egy szintén korszerűsített PRV-16.

Az immár a nagy hadiipari konszern PGZ részévé vált WZU (a magyar Kubok modernizálója 2001-2002-ben) által a SzURN-ba ajánlott indikátor. Nemcsak modernizációs, hanem fenntarthatósági kérdés.

A lengyel rövid hatótávolságú Narew programért rivalizáló cégek rakétaajánlata. Balról-jobbra: Roketsan AiHSF bázisú, aktív radaros fejű, korábban nem látott modell; Diehl IRIS-T SLM; IAI Barak-8, Raytheon SL-AMRAAM; Rafael Derby Spyder SR és Iron Dome Tamir; Thales VT-1.

Hazai termék: Grom illetve Grom-M (Piorun) rakéták és indítók. Az utóbbin jól kivehető a lézeres közelségi gyújtó.

Valóságos Visegrád: lengyel-szlovák kooperáció, szlovák megrendeléssel a Rosomak PSZH bázisán kialakított Scipio. A lengyel jármű a szlovák EVPU által kifejlesztett távirányított TURRA 30 tornyot hordozza. Mellette a lengyel alváz-szlovák lövegtorony kombinációból kialakított Diana önjáró tarack.

MLRS-SDB I kombináció a Boeingtól...

...és egy félaktív lézeres végfázisú változat (a fej gyanúsan emlékeztet az LJDAM-éra). Főként SOF-fal való együttműködéshez. Kérdezősködésünk után másnapra mindkét makett eltűnt a Boeing standjáról :-)

Zord

Az éjszakai fotózás izgalmas lehetőségeket kínál, a teliholdas éjszakának ezen belül is megvannak a maga különleges lehetőségei. Egyfajta kísérletezés, tapasztalatszerzés ilyen körülmények között - ez hajtotta ki a LégierőBloggert a hétvégén a teraszra. Soha nem lehet tudni, hogy ezeket az ismereteket mikor lehet az Air Power kollekciós erőfeszítések során hasznosítani :-)

A Travel Service 737-ese dél felé fordult 31-es indulást követően Ferihegyről.

A szárnyak tövénél lévő fényszórók fénye a törzsről visszaverődve kellemesen megvilágítja a hajtóműgondolák peremét, azok lapított formájából azonosítható a típus is...

 ...aztán az elfordulás közben láthatóvá válik a svancon a THY festése.

Ryanair. A keresztező szögeken értelemszerűen lényegesen nehezebb a bemozdulásmentes kép ilyen alacsony zársebességeken.

 Na, ezzel kisegíthetne valaki!

Ezüstösen csillognak a holdfényben ennek a közel párhuzamosan repülő két gépnek a kondenzcsíkjai.

Kondenzcsíkok Hold-ellenfényben.

Swiss Avrojet hajtóműveinek forró gázsugara töri a fényt a Holdkorong peremén.

Célzófolyadék és edénye a Holdfényben.

Zord 

Benedek Levente kollégának és képeinek hála gyorsjelentést közölhetek is Szliácsról. Érdekes formációk, melyek a repülőnap szlovák szervezőinek fantáziájáról tanúskodik, persze úgy, hogy azt lehetővé tette a döntéshozatal a beszerzési előkészületeivel. Viták vannak ott is, kérdőjelek is. De mint azt korábban is láttuk egyes példákon (pl. Mi-17-esek korszerűsítése Hejce után) ők mennek előre.

Izraeli modernizáción átesett kutató-mentő Mi-17-es, osztrák Blackhawk kíséretében. Szlovákia tárgyalásokat folytat 9 UH-60M megvételétől FMS keretében az Egyesült Államoktól.

Román C-27J szlovák An-26 kíséretében. Jövő évtől kezdve két Spartan áll szolgálatba északi szomszédunk légierejében (ott ma is van ilyen szervezeti elem).

A 840-es svéd Gripen D kíséri a szliácsiak egyik MiG-29UBS-ét.

Szerencsés fotó: a helikopteres géppárt követő szállítók fordulója a háttérben. Alul pedig a Szliácsot körülölelő, gyönyörű, erdő borította hegyek.

A 1303-as, lo-vis tigriscsíkos UBS-ének fékernyője szombaton leszállás után nem nyílt ki...

...az intenzív fékezésnél kis durranás hangja hallatszott, és az orrfutó kerekeiből elment a nyomás (valószínűleg a túlmelegedett fékek miatt az olvadódugó eresztette le, a robbanást elkerülendő)...

...a gép legurult a pályáról az egyik gurulóútra, a tűzoltók rögvest ott termettek...

 ...elkezdték vízsugárral hűteni az orrkereket...

 ...majd gyorsan nekiláttak a cseréjének, miközben már a főfutó kerekekre irányult a „vízhűtés”...

...a reptéri szervek átnézték a pályát esetleg elhagyott, a többi gép sérülését kockáztató törmelék után...

...majd a gépet elvontatták állóhelyére. A kép érdekessége a két RL-4-es lokátor, melyek közelében van Szliács egyik legjobb szpotterhelye.

 Zord

2013-ban aligha gondolhattuk volna, hogy a következő moszkvai légi- és űrszalont gyökeresen megváltozott geopolitikai közegben, egyfajta új hidegháború közepette rendezik meg. De ha így is van, és mi a történelem szeszélyéből és vezetőink végtelen bölcsességéből kifolyólag most a másik oldalon is találjuk magunkat, egy dolgot nem lehet megtenni: hátat fordítani, úgy tenni mintha nem lennének, vagy ha lennének is, de mind rosszak, gonoszok és hülyék. Mármint az oroszok.

A statikuson először szerepelt közszemlére téve a vakvágánynak bizonyult MiG 1.44-es MFI-demonstrátor...

...a levegőben a realitás: Szu-34, Szu-35Sz, T-50(4) - már amennyiben ez utóbbit annak lehet nevezni egyelőre.

Nyilvánvalóan az újgenerációs típusokat, köztük a belső fegyverteres T-50-est figyelembe véve új orosz légi indítású fegyverek is megjelenőben vannak. Bár a jól bevált alap típusjelzés maradt H-59, de az MK2 változatjelölés sem fedheti el, hogy egy teljesen új elrendezésű robotrepülőgépről van szó. Természetesen nem nagyobb hatótávolsággal, mint 290 kilométer...

A másik újdonság a Grom elnevezésű, kinyíló szárnyú, de rakéta testű és hajtású. láthatóan lokátoros irányítással rendelkező fegyver, melyről ezen kívül csak annyi látszik, hogy AKU-58-as katapultos indítóberendezésen hordozza a 741-es MiG-29M2.

Itt pedig a lokátor elleni H-58-as belső fegyvertérbe szánt USKE(TP) változata, melyen a passzív rádiólokációs rávezető fej mellé infravörös érzékelőket is felszereltek. Többcsatornás megközelítés EMCON esetére, mint az AGM-88E-nél, csak más tartományban és elven.

Impozáns (és mechanikaliag legalábbis működőképes mintapéldányokkal megtámogatott) szenzorkonténer-kínálatot láthattunk a kínai A-STAR cégnél. Itt a két legérdekesebb, egymással kombinációt alkotó...

 ...Szu-27-klónok szárnyvégére szánt, Sniper megjelenésére hajazó...

...TX-S55 és TX-S56, melyek azonban a célzókonténerek jellegzetességei mellett egy-egy féllégteret lefedő infravörös felderítő szenzorral is fel voltak szerelve.

Az AUEODS néven futó rendszer sémáján más érdekesség is mutatkozott, mint "R-27TM" és H-31 rakétákkal, APU-72-es sín fölé szerelt ECM-A zavarókonténerekkel függesztett Szuhoj.

És egy mindenféle felirat nélküli rajz egy újfajta rakétát indító, hasonlóan konfigurált gépről. Egy júliusi pekingi show-n már bemutatták ugyanezeket az újdonságokat, 2014-ben Zsuhajban a fegyvert is, F-80 néven. Állítólag úgy légi, mint földi célok elleni képességekkel rendelkezik. A rakétatörzs nagyon hasonló, kétféle átmérőjű, mint a long-burn Alamo-é, de a szárny alakja is (ha máshol is helyezkedik el). Lehet, hogy R-27TM ~ F-80?

A korábbi MAKSz-okon következetesen zöld színű Sz-300V, illetve VM rendszerelemeket idén hirtelen homokozószínű példányok váltották fel. A legkézenfekvőbb magyarázat az iráni üzlet újraéledése, de a szaúdi és jordán jelenlét miatt más közel-keleti érdeklődés sem kizárt.

Az új orosz MANPADS-szal, a Verbával ismerkedik egy látogató a KBP standján.

A 9K333 komplexum "kifektetve".

Verba-indexek - rakéta és vetőcső.

1PN97 Maugli-2 éjszakai célzótávcső.

Az orosz légierő utánpótlásképzése 1.: Jak-152 makett.

Az orosz légierő utánpótlásképzése 2.: Jak-130 bemutató közben, saját lila ködébe burkolózva (jobban mondva takarva általa).

Orosz EH a 21. században 1.: 1RL257 zavaróállomás.

 Orosz EH a 21. században 2.: A Mi-8MTPR-1 antennái.

A MAKSz 2015 erős volt önvédelmi célú fedélzeti EH-rendszerekben is. Ezen a Mi-17-esen a Vityebszk indításjelzővel kombinált lézeres zavaróberendezés élő (értsd: nem makett) egységekkel...

...itt az indításjelzők, a zavarók és az ASzO-k is láthatóak...

...itt a fegyvertartók végére szerelt indításjelzők és lézeres torony...

...itt pedig a faroktartó alá szerelt példány (összesen három gépenként).

Mi-26T2 szintén aktív lézeres zavaróberendezéssel...

...itt a földön...

...közelről látszik, hogy nem eszik olyan forrón a kását, itt csak az előbeépítés van meg...

...teljesen új, nagyobb kapacitású viszont a zavarótöltet-szóró berendezés is.

Először szerepelt a Mistral helikopterhordozókra készült Ka-52K. Az üzlet meghiúsulásával lehet, hogy vevő után kell nézni ezeknek is, mint a hajóknak. Lehet, hogy Szaúd-Arábiában találkoznak az egyelőre elvált utak?

A sikeres feladatvégrehajtást nem lehet olyan szeszélyes eszközökre bízni, mint a számítógépek. Hagyományos célzóberendezés a Mi-28N-en.

Mi-24-esre alapozott nagy sebességű, technológia demonstrátor-repülő laboratórium készül a Vertoleti Rossziinál. A PSzV célja első fázisban a 400 km/h sebesség.

És ez már a Naslemnaja Szisztyema Celeukazalnija i Indikacii (NSzCI-V), mely Ka-52 és Mi-28 személyzetek számára készül.

Természetesen Vlagyimir Vlagyimirovics mosolyogva üdvözli a Légierő Blog kedves olvasóit.

...az orosz elnök tolla mély nyomokat hagyott a jövő repülőgenerációjának ködvágóin is :-)

Zord

A Szhodnyenszkaja metrómegállóhoz közel, a Himki víztározó vizén és partján található a szovjet-orosz haditengerészet moszkvai múzeuma (Muzej VMF). Három legnagyobb kültéri kiállítási "tárgyáért" mindenképpen érdemes ide elvetődni.

A maximum 140 tonna felszálló tömegű Projekt 904 Orljonok ekranoplán MDE-160 (Sz-26) jelű példánya. Egy legfeljebb 20 tonnás járművet, illetve 130 főnyi deszantot szállíthatott, ezek ki- és berakodásához az orr-részt jobbra el lehetett fordítani. A gép svancán a Tu-95-ös NK-12 légcsavaros gázturbinás hajtóművének egy példánya, orr részében pedig két NK-8-as sugárhajtómű (Il-62, Tu-154) szolgáltatta a vonó- illetve a tolóerőt.

A múzeum büszkesége, a Novoszibirszkij Komszomolec (B-396) dízel-elektromos tengeralattjáró (Projekt 641B Szom, Pentagon: Tango-osztály). A Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) 1979-ben vízre bocsájtott hajó 1980-től 1998-ig szolgált

Az 1969 és 1976 között, 29 példányban legyártott Projekt 1205 Szkat (Pentagon: Gus-osztály) légpárnás jármű, mely 40 katona/tengerészgyalogos illetve négy tonna teher szállítására volt alkalmas.

Zord

Néha egy-egy pillanatért is érdemes erőfeszítést tenni, ha repülőeszközt, vagy haditechnikát fotóz az ember. A mai rosszidőben megtartott szolnoki gyakorlás során is volt ilyen pillanat, azaz a „foglalkozás elérte célját”.

A nevezetes pillanat, ahogy az ajándék finn Mi-8-as fényszórói megcsillannak a Tiszán a 88-asok vízi deszantolása közben. Napfényes időben nem fotóztunk volna ilyet...

 De lehetett fölülről fotózni a rocsóikkal közlekedő arctalanokat (34. BLKMZ) is.

A híd felett fordul „Szaddam Huszein szolnoki öröksége”, azaz a 6215-ös.

Ha oly alacsony is a folyó, a víz feletti repülésekhez kötelező a mentőmellény viselése a személyzet számára. Mondjuk ez még mind semmi azokhoz a gumiruhákhoz képest, melyekben anno a gép eredeti tulajdonosainak, a finneknek kellett repülniük.

Szolnok tornyai között a 3309-es.

 Javasolt menekülőirány bojkottált újságírók számára. A madárfotózás kihívás, szép, és ugyanúgy (rövid távon) ráfizetéses, mint a repülőfotózás. 

A nap azonban szomorú szembesülést is tartalmazott: elkezdődött a szolnoki repüléstörténeti gyűjtemény elherdálása. Az egykori „vadászsor” HELYE.

Zord

Nem túl hosszas gondolkodás után került a boleticei első magyar Mistral-szalvó a legújabb hírbejegyzésbe.

Zord

Horvátország két évtizede foglalta vissza területének közel húsz százalékát a krajinai szerbektől. Zágrábban nagyszabású katonai parádéval emlékeztek a győzelemre, mely ugyanakkor Szerbiában gyásznap.

Az újdonság, a horvát hadsereg Pzh 2000 önjáró tarackja a felvonuláson.

A rendezvény plakátja.

A Kockica vezette a 21-esek áthúzását.

A papíron jóval kisebb létszámú horvát haderőnek összehasonlíthatatlanul erősebb tüzérsége van, mint a magyarnak...ők a Gvozgyikát is rendszerben tartják.

A parádéra Kolinda Grabar-Kitarovic köztársasági elnök Ante Kotromanovic védelmi miniszter és Drago Lovric vezérkari főnök kíséretében érkezett.

Továbbiak hamarosan...

Zord