Biztonságpolitika

Az iraki Népi Mozgósítási Erők kényszerítő erőt alkalmazhatnak az ország területén hívatlanul tartózkodó török katonákkal szemben, ha a külföldi csapatok a megadott határidőn beül nem hagyják el az országot.

Tovább olvasom

Szíria külügyminisztériuma hivatalos úton tiltakozását fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa felé, mert a nyugati koalíció a szíriai hadsereg létesítményeit bombázta. A NATO katonai agressziót folytat egy független ország ellen, melynek fegyveres erői harcban állnak az Európát is fenyegető terroristákkal.

Tovább olvasom

Irak külügyminisztériuma behívatta a török nagykövetet, és követeli, hogy Törökország azonnal vonja ki csapatait az észak-iraki területekről. Irak az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, amennyiben a török katonák 48 órán belül nem hagyják el az ország területét.

Tovább olvasom

A „Technodinamika” holding az „Aviaagregat” kezdeményezésére elvállalta egy MiG-23-as emlékmű felállítását a cég szamarai üzeméhez vezető főút mellett. A munkálatokat a cég fogja finanszírozni.

A jövő évtől kezdve hivatalosan is elhárul minden akadálya annak, hogy női katonák is tagjai legyenek az amerikai hadsereg különleges alakulatainak. Ashton Carter védelmi miniszter a Pentagonban megtartott beszédében kiemelte, hogy ezentúl ugyanolyan eséllyel kerülhetnek be nők a katonai egységekbe, mint férfi társaik.

Az új szabály értelében a különleges alakulatoknak, így akár a haditengerészet elit kommandójának (NAVY SEALs) is lehetnek női tagjai.

“Nem lesznek kivételek. Amíg megfelelően képzettek, és az előírásoknak is eleget tesznek, ők is hozzájárulhatnak munkánk sikerességéhez olyan területeken, ahol eddig ezt nem tehették meg”

– nyilatkozta Carter.

Az új szabály bevezetését számos lépés előzte meg az elmúlt években, amelyek a hadseregben tapasztalható nemi diszkriminációt igyekeztek megszüntetni, ezzel pedig a nők szerepvállalásának lehetőségeit próbálták kiszélesíteni. E sorba illeszkedik az a két női katona, akik az év elején történelmet írva sikeresen elvégezték a Ranger Iskola (Ranger School) képzését.

Fontos megjegyezni, hogy az új törvény hatályba lépése előtt a Kongresszusnak harminc nap áll a rendelkezésére a jogi felülvizsgálatra. Ugyanennyi idő illeti meg a hadsereget is, hogy felkészüljön a szabály bevezetésével járó változásokra.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

Orosz stratégiai bombázók hajtottak végre átrepülést a Csendes-óceáni szigetvilágban található Guam sziget körzetében. A sziget az Egyesült Államok külbirtoka, ahol az Amerikai Légierőnek és a Haditengerészetnek is kiemelt bázisa található.

Recep Tayyip Erdogan török államfő fia, Bilal Erdogan lehet az Iszlám Állam olajminisztere? A Handelsblatt a török elnök fiának "sötét ügyleteivel" foglalkozott, melyek további terhelő tényezők az olajcsempészetre vonatkozó bizonyítékok mellett.

Tovább olvasom

Török katonai csapatok és páncéljárművek átlépték a török-iraki határt, és Moszul városának közvetlen körzetéig nyomultak előre, hogy a város felszabadítása során megpróbálják eltüntetni az illegális olajkereskedelemre utaló bizonyítékokat.

Tovább olvasom

2010. december 7-én ünnepélyes keretek között búcsúztatta el az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis állománya a magyar MiG-29-es vadászgépeket. Ezzel a MiG-29 típus 17 éves magyarországi történelme lezárult.  1993-ban az orosz államadósság fejében került 22 darab együléses MiG-29B és 6 darab kétüléses MiG-29UB vadászgép a Magyar Légierőhöz. A repülőgépeket a kecskeméti bázis Dongó és Puma századai repülték. A magyar vadászpilóták hamar megszerették a kéthajtóműves vadászgépet, mely minőségi előrelépést jelentett mind a pilótáknak, mind a Magyar Légierőnek. A hazai MiG-29-esek hamarosan a repülőnapok sztárjai lettek mind Kecskeméten, mind külföldön. Néhány napig még a MiG-ek besegítettek a készültségi szolgálat adásába, de 2010. december 31-től végleg a kifutó pálya mellé kerültek. A MiG-ek magyarországi történelme mintapélda lehet arra, hogy tudja egy állam elpazarolni és semmibe venni értékeit.  

A washingtoni székhelyű Institute for Gulf Affairs igazgatója szerint az Egyesült Államok végleg hitelességét veszítheti, ha nem ítéli el az Erdogan-kormányt, amiért olajat vásárol fel egy nemzetközi terrorszervezettől.

Tovább olvasom

Jó eséllyel Németország a következő évben csatlakozni fog az európai országok által kezdeményezett MFF közös légi utántöltő repülőgépflottához. Ez 2014-ben született meg, Lengyelország, Hollandia, Norvégia részvételével. Géptípusként az Airbus A330 MRTT szolgál, ami a német igények felmérése után a leginkább a berlini vezetés kedvére való típus a tankergépek közül. Németország, egy a közelmúltban készült tanulmány szerint eljutott arra az időpontra, ahol már nem éri meg jelentős összegeket fordítani az A310-es légi utántöltő repülőgépeire. Pótlásként az A330 MRTT felelne meg legjobban és ugye a többnemzetű MFF is ezt fogja beszerezni. A német légierő egyébként idén áprilisban már megfigyelőként csatlakozott az MFF programhoz, így a géptípus közös üzemeltetési előnyeiről igen alaposan meggyőződhettek.

Berlin már most elkezdte VFW-Sikorsky CH-53GA Stallion utódjának keresését. A napjaikra már csak 66 forgószárnyasból álló flotta 40 példánya a legutóbbi modernizáció óta a CH-53GA jelzést viseli. A korszerűsített repülési, kommunikációs, és elektronikus hadviselési rendszerekkel, képalkotó infravörös kamerával és megnövelt hatótávolsággal rendelkező GA variáns a tervek szerint akár 2030-túl is szolgálatban tartható lenne, de a cserét 2020 és 2025 között szeretnék végrehajtani, hiszen egy már több évtizedes, az 1970-es évek óta tartó szolgálati múlttal rendelkező típusról van szó.

Ebben az évben már szóba került a Luftwaffe alacsony hadrafoghatósági szintje és a szíriai beavatkozás hírére újra reflektorfénybe került a levegőbe emelkedni képes vaskeresztes gépmennyiség. A jelenleg még szolgálatban álló 66 Panavia Tornado IDS/ECR gépből csak 29 képes a repülésre. Nem árt megemlíteni, hogy a hidegháború utolsó évtizedében a légierő 247, míg a haditengerészet 112 Tornado vadászbombázó felett rendelkezett. A mostani hírek szerint az üzemképtelenség oka az alkatrészhiány.

Persze azért van jó hír is a német légierő háza tájáról, ugyanis duplájára emelkedett az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépek mennyisége. Ez az adat megtévesztő lehet, hiszen csak arról van szó, hogy a másodiknak elkészült példányt adta át a gyártó a héten. Az év végéig egy további A400M is leszállításra fog kerülni.

Spanyolország pedig arról állapodott meg az Airbus-al, hogy átütemezik a megrendelt Atlas-ok átadási-átvételi időpontjait. Az első gépet 2016-ban adják át, míg az utolsó, 14. 2024-ben, a tervezetthez képest két évvel később kerül átadásra. A 27 darabos tervezett mennyiség fennmaradó 13 gépnek sorsáról 2024-ig születhet döntés, ami akár egy harmadik fél számára történő eladást is jelenthet, ha a spanyolok találnak vevőt a gépekre.

Görögországban a Védelmi Minisztérium elérkezettnek látta az időt 10 darab, az amerikai hadseregből már kivont Boeing CH-47D Chinook helikopter beszerzésére. A 125,8 millió dolláros üzletről még 2013-ban érkeztek meg az első hírek, amikor is Athén a forgószárnyasok beszerzésének kérelmével fordult Washingtonhoz. A nemzetközi hitelezők azonban, a 2014-es amerikai jóváhagyás ellenében, eddig nem nézték jó szemmel a csőd szélén álló ország növekvő védelmi kiadásait.

És még egy hír elejéig maradunk, visszatérünk az Airbus A400M Atlas-hoz, ugyanis Egyiptom légiereje akár 12 példányt is beszerezhet a típusból, spanyol források szerint. November végén egy 1,8 milliárd eurós értékű beszerzés közelgő véglegesítését prognosztizálták, de ezt eddig az Airbus nem is erősítette meg és nem is cáfolta.

2016 végéig eltűnik a Merkava Mk2-es harckocsi utolsó példánya is az izraeli szárazföldi erők kötelékéből. Ez a változat jelenleg már csak a tartalékosoknál található meg, ugyanis a későbbi gyártású Mk3-as és Mk4-es változatok teljes egészében kiszorították. A besorozott állomány már nem sajátítja el az Mk2-es kezelésének csínját-bínját. Az Mk2-es jövőjét az átépítés jelentheti, hiszen a jelentős páncélvédelemmel rendelkező harckocsi a torony eltávolítása és némi korszerűsítés és átalakítás után, mint lövészpáncélos jelenhet meg újra a szárazföldi erők kötelékében. Az első átalakított példánnyal még idén tavasszal lefolytatták az első csapatpróbát, sikerrel.

Akár több mint 200 páncélozott jármű is elkészülhet évente a Paramount Group újonnan megnyitott gyárában, Kazahsztánban. A 15 000 négyzetméter alapterületű létesítményt 150 munkahelyet teremt és az itt elkészült járművek a helyi megrendeléseken felül Ázsiában és a Közel-Keleten találhatnak gazdára.

Első külföldi megrendelőként Jordánia a közelmúltban átvehette a 110 darab BAE APKWS félaktív lézeres irányítású rakétáját. A 70 milliméteres átmérőjű APKWS 2012-ben került rendszeresítésre az amerikai tengerészgyalogság AH-1 és az UH-1 helikopterein, majd két év múlva az amerikai haditengerészet MH-60S, idén pedig a MH-60R helikopterein. Jordániában az CASA CN-235-ös csatarepülőgépek fegyverzetét erősíti az APKWS.

Pakisztánban az indiai Dassault Rafale beszerzésre válaszul egy újabb gépvásárlással szeretnének válaszolni. Az elképzelés szerint az amerikai Lockheed Martin F-35 Lightning II típusát szereznék be a francia vadászbombázó képességeinek ellensúlyozására. Persze ha az USA-ból történő beszerzés amerikai jóváhagyás hiányában nem valósulhatna meg, akkor sem esnek kétségbe, mivel az F-35-ös mellett további másik három, meg nem nevezett típus képességeinek kiértékelése jelenleg is folyik.

Japán bejelentés szerint nyolc Xian Aircraft Corporation H-6K bombázó hajtott végre szokatlanul nagy távolságú tenger feletti repülést a héten. A bombázók két négygépes kötelékét egy-egy elektronikai hírszerzésre és zavarásra képes Tupoljev Tu-154MD és Shaanxi Aircraft Corporation Y-8CB kísérte, míg a távolból egy KJ-200 légtérfelderítő figyelte a légtérben történő mozgásokat.

Újabb 46 Boeing F-15-ös kaphat majd korszerűsített fedélzeti elektronikát és új rádiólokátort 281,7 millió dollár értékben. 17 F-15C/D vadászgép Raytheon APG-63(V)3, míg 29 F-15E vadászbombázó Raytheon AN/APG-82 AESA antennájú radart kap majd az orrkúpja alá.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Tornado GR.4A.

Bell-Boeing MV-22B Osprey.

Kawasaki C-1.

MiG-29UB.

Boeing CC-177 Globemaster III.

British Aerospace Hawk 165.

PZL-Swidnik W-3PL Gluszec.

Iljusin Il-20M.

Boeing B-52H Stratofortress.

Sepecat Jaguar T.4.

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle.

Sikorsky CH-53G.

Boeing T-45C Goshawk.

Airbus A400M Atlas C.1.

Dassault Mirage 2000N.

Lockheed S-3A Viking.

Szu-25K: 1., 2.

Kawasaki T-4.

Boeing E-3D Sentry.

Eurocopter EC-665 Tiger HAP.

Alenia Aermacchi M-346 Lavi.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Dohában tett látogatása során kijelentette, hogy országa katonai bázist létesítene Katar területén. A török terjeszkedés azonban a térség gazdaságában is intenzívebbé válik.

Tovább olvasom

Egy plusz kettő A-10-es pápai mozgását sikerült ma obszerválnia az AirPowerWatchBloggernek :-)

Ritkán parádés géppár-bejövetelhez lehetett ma szerencsénk. Vaszar felől jöttek be long final-en a 16-osra, az időjárás nem engedett volna VFR-patternt.

Vegyes géppár: az egyik a 74-es, a másik a 75-ös századtól.

Gurulás a starthoz. ~45 fokos oldalszél.

Ez a szóló gép első, impasszos bejövetelekor készült. A pilótán jól látható a JHMCS-sisak, a törzs oldalán pedig a Pave Penny lézerrel megjelölt célok észlelését lehetővé tevő berendezés hűlt helye (négy rögzítési csomópont). A többfunkciós célzókonténerek alkalmazása lényegében feleslegessé tette.  

Pályavégi vasúti kereszteződés.

Valószínűsíthető útvonal az FR24-ről egy kedves ismerősnek hála.

Zord

A déli határműveletek miatt megfogyatkozott állománnyal tartották meg a tüzérek védőszentjének, Borbálának a napját Győrben, a légvédelmi rakétaezrednél. Ez az alkalom szolgál egyúttal az első éleslövészetükön átesettek tüzérré fogadására is, melyeket náluk dicséretes külsőségek kísérnek.

Eskütétel egy Atlas indítóállványon.

Tüzérré avatás a 43-asok adományozta díszkarddal.

A tüzérpálinka elfogyasztása (lásd arckifejezések) utáni pohárröptetés :-)

Zord

A svájci illetékesek 2015. december 1-jén hozták nyilvánosságra, hogy az elkövetkezendő öt évben fokozatosan erősítik meg a légvédelmi és légi rendészeti feladatokat ellátó készültséget.

A Lengyel Légierő Szu-22 és TS-11 típusaihoz, illetve helikoptereihez szeretne hagyományos bombákat beszerezni. A mintegy 3 500 darabos tender célja a régebbi típuson repülő gépszemélyzetek gyakoroltatásához biztosítani a muníciót.

2015. november 30-án, mintegy 4 évtizednyi szolgálat után hivatalosan is kivonták az Argentin Légierő állományából a Dassault Mirage típuscsaládot. Bár augusztusban mi is megírtuk, hogy a nagyközönségtől elbúcsúztak a gépek, úgy látszik, azóta módosult az eredeti terv, ugyanis az ünnepélyes típuskivonáshoz kapcsolódó légi bemutató nagy nyilvánosságot kapott.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsa minden évben egyszer, a naptári év utolsó hónapjaiban hív össze találkozót. A külügyminiszterek idén december 3-án és 4-én tárgyalnak a szervezet 22. ülésén Belgrádban, az EBESZ soros elnökének, Ivica Dačić szerb külügyminiszternek a meghívására. A találkozón összesen 40 állam külügyekért felelős minisztere képviselteti magát három kontinensről: Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából.

A tárgyalások fő témáit az Ukrajna körül kialakult helyzet, a migráció, a terrorizmus és a tágabb értelemben vett európai biztonság képezik. Az ülés ugyanekkor előkészíti a soros elnökség Németország általi átvételét.

A konferencia előtt Ivica Dačić kiemelte az EBESZ Nyugat-Balkánon a térség stabilitásáért végzett hat helyi missziójának (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, és Szkopje) fontosságát. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: a térséget sújtó problémák komplexitása miatt minden ország érdeke az együttműködés folytatása és megerősítése.

Az ülés első napján a Parlamenti Közgyűlés elnöke, Ilkka Kanerva felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megoldást kell találni az ukrán válságra, a migrációra és terrorizmus jelentette veszélyre egyaránt. „Ha nem tudunk kiterjedt lépéseket tenni most, hogy a Helsinki záróokmány 40 éves lett és a fenyegetések alapjaiban rázzák meg a biztonságunkat, vajon mikor leszünk rá képesek?” – tette fel a kérdést az országok külügyminisztereinek címezve.

Az EBESZ hegyi-karabahi konfliktussal foglalkozó Minszk csoportja is összeült. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, John Kerry amerikai külügyminiszter és Harlem Désir Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára közös nyilatkozatban elítélte a helyzet eszkalációját és sürgette a békés megoldást.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt a konferencia első napján. Mogherini egy bilaterális tárgyalás keretében találkozott Szergej Lavrovval, hogy a szíriai helyzetről és a békefolyamatról, valamint az ukrán válságról és a minszki megállapodás kivitelezéséről egyeztessenek.

A miniszteri tanácsnak ülésének élő közvetítése az EBESZ honlapján elérhető.

Görögország honvédelmi minisztere, Panosz Kammenosz egy televíziós interjú során kifejtette Görögország hivatalos álláspontját az orosz-török vadászrepülőgép-incidens ügyében. Mint kiderült, nem a NATO hivatalos állásfoglalását képviselik.

Tovább olvasom

Műholdas fotók sokasága bizonyítja, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet a török-szír határon át ipari mennyiségben csempészi az illegálisan kitermelt olajat. A török államfő és családja közvetlen profitál a lopott olaj újraértékesítéséből.

Tovább olvasom