Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.
Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.
A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen.
A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
Végeredményben Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát: a 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós országból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló állammá vált. A Magyar Királyság termőföldjeinek 61 százaléka, a faállomány 88 százaléka, a vasúthálózat 62 százaléka, a kiépített utak 64 százaléka, az ipartelepek 55 százaléka, a hitel- és bankintézetek 67 százaléka a került a szomszédos országok birtokába.A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:
„Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott…”Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években a meghatározó külpolitikai cél Trianon revíziója lett. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a magyar országhatárok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
Az országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Az erről szóló rendelkezés kimondta:
„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel.
A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Forrás: hirado.hu
The post Ma van a nemzeti összetartozás napja appeared first on Kárpátalja.ma.
A káposzta és a karfiol egyaránt támogatja az egészséget. De vajon melyik van jobb hatással a szívre és az emésztésre?
A káposzta és a karfiol a keresztesvirágú zöldségek családjába tartozik. Mindkettő alacsony kalóriatartalmú, miközben igen gazdag rostokban és antioxidánsokban. Egy kiegyensúlyozott étrend részeként mindkét zöldségféle segíthet a szív és az emésztés támogatásában.
Káposzta vagy karfiol: melyik egészségesebb?A Health cikke szerint mind a káposzta, mind a karfiol remekül támogatja a szív egészségét, a bennük található rostoknak, antioxidánsoknak és gyulladáscsökkentő növényi vegyületeknek köszönhetően. Ezek a zöldségek viszkózus rostot tartalmaznak – ez egyfajta oldható rost, amely géles állagúvá válik a bélben. Ez a gél kötődhet a koleszterinhez, csökkentve annak felszívódását, ezáltal mérséklődik az LDL – vagyis a „rossz”) koleszterin szintje.
A keresztesvirágú zöldségek minden más zöldséghez képest is jobban védik a szív és az érrendszer egészségét. Ez a kéntartalmú vegyületeknek tudható be, amelyek segítenek az egészséges vérnyomás fenntartásában és a gyulladás csökkentésében.
A káposztában és a karfiolban lévő rostok egyaránt támogathatják a rendszeres székletürítést, valamint a bélrendszer és a bélflóra egészségét. A keresztesvirágú zöldségek emellett olyan növényi vegyületeket is tartalmaznak – beleértve a glükozinolátokat, flavonoidokat és polifenolokat –, amelyek segíthetnek megőrizni a bélnyálkahártya erősségét és csökkenteni az emésztőrendszer gyulladását.
Ezen a téren azonban a káposzta egy kissé jobban teljesít, mivel gyakran fogyasztják savanyú káposztaként vagy kimchiként. Ezek a savanyított, erjesztett ételek ugyanis hasznos baktériumokat biztosíthatnak, amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat.
Az emésztés és a szív egészségének támogatása mellett a káposzta és a karfiol a következőkben is segíthet:
Az említett két zöldségféle egészségre gyakorolt hatásai kapcsán nem célunk egyértelmű nyertest hirdetni, azonban KalóriaGuru.hu kalkulátorait használva megpróbáltuk összehasonlítani a káposzta és a karfiol tápanyagtartalmát. Energiatartalmuk például teljesen megegyezik (25 kcal/100g), és glikémiás indexük sem sokban tér el (a káposztáé 10, a karfiolé 15). A legfontosabb tápanyagok mennyiségét illetően azonban kissé már eltérően teljesítenek.
A karfiol és a káposzta tápanyagtartalmának összehasonlítása Tápanyag neveMennyiség 100 gramm nyers karfiolbanMennyiség 100 gramm nyers káposztábanFehérje1,9 gramm1,3 grammZsír0,3 gramm0,1 grammSzénhidrát3 grammA lényeg, hogy a káposzta és a karfiol közötti „harcnak” nincs egyértelmű győztese. Mindkettő tápláló kiegészítője lehet egy szívbarát és az emésztőrendszer egészségét támogató étrendnek. A legjobb döntés tehát az, ha mindkettőt rendszeresen fogyasztjuk.
Forrás: hazipatika.com
Nyitókép forrása: Getty Images
The post Káposzta vagy karfiol: melyik az egészségesebb? appeared first on Kárpátalja.ma.