Feed aggregator

Mit hoz 2020 Franciaországban?

The post 2020: három kérdés, avagy mit hoz az év? appeared first on Francia politika.

Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban  a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek.  Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …

Continue reading "2019: két konfliktus és egy választás"

The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.

Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban  a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek.  Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …

Continue reading "2019: két konfliktus és egy választás"

The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.

Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban  a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek.  Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …

Continue reading "2019: két konfliktus és egy választás"

The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.

Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban  a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek.  Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …

Continue reading "2019: két konfliktus és egy választás"

The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …

Continue reading "Engedmények vagy tárgyalástechnika?"

The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …

Continue reading "Engedmények vagy tárgyalástechnika?"

The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …

Continue reading "Engedmények vagy tárgyalástechnika?"

The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …

Continue reading "Engedmények vagy tárgyalástechnika?"

The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.

Tiszelt Fábián Tamás Úr!

Alábbi cikkéhez szeretnék hozzászólni - mindig nagy örömmel olvasom a « Ma is tanultam valamit » rovat cikkeit, mégha a tartalmukkal 1-2%-ban nem értek mindig feltétlen egyet, de rengeteget tanulok még történészként-politológusként is belőlük. Csak így tovább, remélem még sok érdekes cikket olvashatok a jövőben. A hozzászólásom tárgya a következő cikk.

Jómagam - többek között - az ELTE BTK (majd TÁTK) politikaelmélet szakán végeztem, valamint a francia uniós IEHEI (ma IE-EI) intézetben tanultam politológiát. A magyar egyetemen végig "ellensúlyokat" tanultunk, tankönyveink (alkotmányjog) is ezt a kifejezést használták (az 1990-es években legalábbis.) Ahogy elnézem, mind a mai napig vannak olyan használatban lévő alkotmánytan könyvek Magyarországon, melyek az ellensúlyok kifejezést használják, például ez a könyv. A francia egyetemen, politológus közbeszédben szintén « ellensúlyozunk ».

Felmerült bennem, hogy ez az orbáni-kövéri (meg ezek szerint Török Gábor-i) "fékek és egyensúlyok rendszere" valami olyasmi lehet, mint az elhíresült magyar "ártatlanság védelme »? Török Gábort tehetséges kollégának (sőt, életkora miatt mesteremnek) tartom, de tudtommal ő sem alkotmányjogász.

Az én megoldásomhoz nem árt tudni franciául, hiszen az angol verzióban valóban benne lehet egyfajta kétértelműség (mint ahogy nagyszerűen leírja cikkében is). Az angol kifejezés "System of checks and balances" franciául ugyanis sokkal egyértelműbb : "système de freins et CONTREPOIDS ». A francia "contrepoids » szó egyértelműen ellensúlyt jelent, nem lehet « véletlenül » sem egyensúlynak fordítani.

Angolul a "balance" tényleg jelenthetne akár egyensúlyt is, de annak itt nem sok értelme van, hiszen - mint alkotmánytannal is foglakozó politológus (ld. itt és itt) úgy látom - aligha van "egy súlycsoportban" pl. a végrehajtói és a bírói hatalom, hogy a köztük levő kapcsolatot « egyensúlynak » tekintsük, utóbbi max. ellensúlya lehet valamennyire az előbbinek. (Nota bene, külön szakirodalma van a független bírói hatalomnak, mint a rendszer kezdetektől fogva utópisztikus elemének. Az az « egyensùly » bizony messze van… )

Az « egyensúlyok » szó véleményem szerint az alkotmányos rendszer működését illetőleg tehát irreleváns, pontatlan kifejezés.

Ajánlom figyelmébe ezt az amerikai alkotmány 1787-es vitáiról a Francia Politikatudományi Folyóiratban megjelent szakcikket a fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán. Végig a "contrepoids" (61x), azaz ellensúly szó szerepel benne.

Annak is megpróbáltam utánajárni, hogy ez a - szerintem - méretes magyar leiterjakab honnan terjedhetett el. Az a hipotézisem, hogy Montesquieu-töl kezdve a vonatkozó könyvek, fejtegetések, alkotmánytan könyvek végig a hatalmi ágak EGYENSÚLYAROL beszélnek, tehát így, EGYES számban, aminek eszköze a fékek és ELLENSÚLYOK (többes szám!) rendszere.

Mindezt megtalálhatja a fenti magyar pdf-könyvben is így, de hivatkozhatom a francia alkotmányjogászok Bibliáját is : Gicquel-Gicquel, 2005, mely 250. oldala hasonló értelemben « un équilibre » -ről, azaz egy egyensúlyról ír, majd rátér az ellensúlyok bemutatására, igaz ez esetben e könyv az angolra hajazó, szintén kétértelműbb « balances » kifejezést használja. (Miközben a fenti « équilibre » szó egyértelműen egyensúlyt jelent (ld. https://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/%C3%A9quilibre/30674 ) nem véletlenül nem ezt a szót használja lentebb.)

Így lesz tehát az ellensúlyok által egyfajta (1 db.!) viszonylagos egyensúly az egész rendszert illetőleg. De az "egyensúlyoknak" így többes számban továbbra sem látom semmi értelmét.

Megjegyzem, nem egyedülálló ez a fogalmi kavarodàs, a német interpretáció megint nagyon érdekes, nem sok köze van az eredeti szavakhoz : "Überprüfung und Ausgleich" tehát nagyjából « felülvizsgálat és kompenzáció » értelmet tükröz.

Zárásként megragadom az alkalmat megjegyezni, hogy sajnos terjed még pár ilyen - háttérismereti hiányból eredőnek tűnő - leiterjakab a magyar közéletben. Legfontosabb talán a Magyar Alaptörvény esete, mely a német "Grundgesetz" szolgai, értelmetlen tükörfordítása miatt « neveződik » így. Miközben komoly (jog)történeti oka van annak, hogy a nyugat-német alkotmányozók miért kerülték a német nyelvben az alkotmányra meglévő, megfelelő « Verfassung » kifejezést. Az NSZK alkotmányozói mindenképpen ki akarták fejezni vele az ex lex állapotot, hogy alkotmánya csak az egységes Németorszàgnak lehet. (Viszont : Szövetségi Alkotmánybíróság : az már BundesVERFASSUNGsgericht).

Aztán mivel a Grundgesetz kifejezés fél évszázad alatt meggyökeresedett és a német alaptörvény presztízs értékű lett (annak ellenére, hogy pl. nem engedi a népszavazàst), már nem változtattak elnevezésén a német egység után sem. Nekünk magyaroknak viszont semmi nem indokolja az Alaptörvény megnevezés használatát - hacsak szintén nem valamiféle ideiglenes állapotra, esetleg irredentizmusra akarunk vele utalni.

Tisztelettel üdvözlöm:

Dr. habil. Türke András István
politológus, a francia és svájci alkotmányok és az EU alapszerződéseinek kutatója
--
igazgató
Europa Varietas Institute
www.europavarietas.org
(Svàjc)

13 morts. Il s'agit du bilan humain le plus lourd pour les opérations extérieures de l'Armée française depuis 36 ans. Le 23 octobre 1983, 58 soldats français avaient été tués lors de l'attentat du Drakkar à Beyrouth (Liban). L'accident de lundi dépasse le bilan de l'embuscade d'Uzbin en Afghanistan, le 18 août 2008, où dix Français avaient perdu la vie.

13 morts. Il s'agit du bilan humain le plus lourd pour les opérations extérieures de l'Armée française depuis 36 ans. Le 23 octobre 1983, 58 soldats français avaient été tués lors de l'attentat du Drakkar à Beyrouth (Liban). L'accident de lundi dépasse le bilan de l'embuscade d'Uzbin en Afghanistan, le 18 août 2008, où dix Français avaient perdu la vie.

HMS Prince of Wales, second Queen Elizabeth-class aircraft carrier for the Royal Navy will be formally commissioned on December, 10 2019.

HMS Prince of Wales, second Queen Elizabeth-class aircraft carrier for the Royal Navy will be formally commissioned on December, 10 2019.

Ezekben a napokban érkezik Emmanuel Macron elnöki mandátuma a feléhez.  Az elmúlt két és fél esztendőbe sok mindent belefért: a munka törvénykönyve újabb reformja, egy nagy európai választási kampány, a sárga mellényes mozgalom, vita a migrációról… Mindeközben Macron megőrizte a pozícióját, így – ebben a pillanatban, persze – jó eséllyel indul a saját újraválasztásáért. Egy …

Continue reading "Macron félidőben: közeleg 2022"

The post Macron félidőben: közeleg 2022 appeared first on Francia politika.

Ezekben a napokban érkezik Emmanuel Macron elnöki mandátuma a feléhez.  Az elmúlt két és fél esztendőbe sok mindent belefért: a munka törvénykönyve újabb reformja, egy nagy európai választási kampány, a sárga mellényes mozgalom, vita a migrációról… Mindeközben Macron megőrizte a pozícióját, így – ebben a pillanatban, persze – jó eséllyel indul a saját újraválasztásáért. Egy …

Continue reading "Macron félidőben: közeleg 2022"

The post Macron félidőben: közeleg 2022 appeared first on Francia politika.

Ezekben a napokban érkezik Emmanuel Macron elnöki mandátuma a feléhez.  Az elmúlt két és fél esztendőbe sok mindent belefért: a munka törvénykönyve újabb reformja, egy nagy európai választási kampány, a sárga mellényes mozgalom, vita a migrációról… Mindeközben Macron megőrizte a pozícióját, így – ebben a pillanatban, persze – jó eséllyel indul a saját újraválasztásáért. Egy …

Continue reading "Macron félidőben: közeleg 2022"

The post Macron félidőben: közeleg 2022 appeared first on Francia politika.

Ezekben a napokban érkezik Emmanuel Macron elnöki mandátuma a feléhez.  Az elmúlt két és fél esztendőbe sok mindent belefért: a munka törvénykönyve újabb reformja, egy nagy európai választási kampány, a sárga mellényes mozgalom, vita a migrációról… Mindeközben Macron megőrizte a pozícióját, így – ebben a pillanatban, persze – jó eséllyel indul a saját újraválasztásáért. Egy …

Continue reading "Macron félidőben: közeleg 2022"

The post Macron félidőben: közeleg 2022 appeared first on Francia politika.

A Heti TV Pirkadat című műsorának a vendége voltam. Jacques Chirac haláláról és Emmanuel Macron belpolitikai helyzetéről is beszélgettünk.

The post Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.

A Heti TV Pirkadat című műsorának a vendége voltam. Jacques Chirac haláláról és Emmanuel Macron belpolitikai helyzetéről is beszélgettünk.

The post Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.