Ma reggel végigfutott a magyar sajtón (először a HVG hozta), hogy a Marine Le Pen vagyonnyilatkozatából kiderült, az általa kapott ----> tovább olvasok!
The post 32 nap: Hogy kaphatott Le Pen MKB-hitelt?, avagy válaszkísérlet a Telex kérdéseire appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Általában az az elemzői konszenzus, hogy egyetlen francia választás sem a külpolitikán dől el, azzal foglalkozni egyszerűen olyan, mint leérettségizni: ----> tovább olvasok!
The post 33 nap: történelmi kampány a külpolitika árnyékában appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Február végén a a baloldali (!) Libération egy furcsa cikket közölt az LR taglistájára (!) alapozva. Eszerint a 2021-es, Valérie ----> tovább olvasok!
The post 34 nap az urnazárásig: mi a baj Valérie Pécresse kampányával? appeared first on FRANCIA POLITIKA.
“Hétfőn 12 órakor publikálja a francia Alkotmánytanács a 2022-es elnökválasztás jelöltjeinek végleges névsorát. A listán ott lesz a radikális baloldali ----> tovább olvasok!
The post Így nem lett rezsimválság az 500 aláírásból (cikkem a Neokohnnak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Ma 35 nap van hátra az első fordulós urnazárásig, s immáron, utolsóként Emmanuel Macron hivatalban lévő francia köztársasági elnök is ----> tovább olvasok!
The post 35 nap az urnazárásig: mi történik a francia kampányban? appeared first on FRANCIA POLITIKA.
“Eltűnhet a Conseil français du culte musulman (CFCM), az Iszlám Vallás Francia Tanácsa, szólnak a francia hírek, s ha esetleg ----> tovább olvasok!
The post Újraszervezik a franciaországi iszlám képviseletét appeared first on FRANCIA POLITIKA.
A Hit Rádióban 2021 január 31-én 10 órakor adásba került felvétel hanganyaga
Megjegyzés
“A francia elnökválasztáson a főbb jobboldali jelöltek – centrumtól a szélig – ismertek. Eközben a baloldalon Christiane Taubira volt igazságügyi ----> tovább olvasok!
The post “Macron, az elnökjelölt, aki csak vár és vár. De mire?” appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Néhány nappal ezelőtt beszámoltam A jelenkori Franciaország című, Türke András István által szerkesztett kötet megjelenéséről, amely szerintem az évtized legfontosabb ----> tovább olvasok!
The post Franciapolitika Türke András Istvánnal appeared first on FRANCIA POLITIKA.
“Az osztrák radikális jobboldal után a francia macronisták is produkáltak egy kisebb Ibiza-botrányt. Itt nem kormányzati szerződéseket akartak pártos médiabefolyásért ----> tovább olvasok!
The post Miért baj, ha a miniszter úr Ibizán pihen? appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Bár a magyar baloldali ellenzék – 10 év után – megoldotta az összefogás problémáját (áprilisban kiderül, hogy milyen hatásfokkal), a ----> tovább olvasok!
The post Összefogás? Visszalépés? Baloldali dilemmák appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Nem túlzok: az a kétkötetes könyv, amely Türke András István szerkesztésében megjelent a napokban, a 2000-es évek magyarországi franciás irodalmának ----> tovább olvasok!
The post A Jelenkori Franciaország, az évtized franciás könyve: megjelent! appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Tegnap - semmiféle meglepetést nem okozva - bejelentette az elnökjelöltségét Éric Zemmour publicista.
The post Zemmour bejelentése: De Gaulle az a magas léc, amit csak leverni lehet appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Sajtóhírek szerint Zemmour ma bejelentést tehet. A cél a republikánus lendület elfojtása.
The post Zemmour harca a republikánus oxigénért appeared first on FRANCIA POLITIKA.
Croatia's purchase of Rafales aircraft appears to be a hallmark of an important new geopolitical alliance. The strengthened Franco-Croatian cooperation has 6 pillars and is organized by three-year projects
1.) The first pillar deals with strengthening political cooperation and partnership at bilateral and European level.
2.) The second pillar deals with enhanced dialogue and a privileged relationship with South-Eastern Europe.
3.) The third part is devoted to joint cooperation in the environment and international organizations, France's support for Croatia's path to Schengen, the euro zone, the OECD.
4.) The fourth pillar concerns the strengthening of military cooperation, which provides an opportunity to make better use of the funds available within the EU to strengthen military capabilities and the military industry.
5.) The fifth pillar concerns the strategic partnership linked to the strengthening of economic, cultural, scientific and university cooperation.
6.) The sixth part concerns administrative cooperation.
Xavier Bertrand nagy fordulatot volt kénytelen tenni az elmúlt időszakban: korábbi álláspontjával ellentétben úgy döntött, hogy mégis részt vesz a ----> tovább olvasok!
The post Miért fújt visszavonulót Bertrand? appeared first on FRANCIA POLITIKA.
A Jelen hetilap mai számában Jeszenszky Géza történészt, a rendszerváltás külügyminiszterét, korábbi washingtoni és oslói nagykövetet köszöntöm 80. születésnapján.
Egy kis ízelítő a cikkből:
"Jeszenszky külügyminisztersége őt történelmi személyiséggé avatja. Fontos öröksége az Antall-Jeszenszky-féle külpolitikának Magyarország nemzetközi szerepvállalása hármas célrendszerének megalapozása: euroatlanti integráció – jó kapcsolatok a szomszédokkal – a határon túl magyarság érdekeinek képviselete. Külügyminiszterként jelentős szerepe van Magyarországnak a Nyugatba történő újraintegrációjában, hiszen Magyarország későbbi EU- és NATO-tagságának az alapjait az Antall-Jeszenszky-féle külpolitika rakta le. Nagy szerepük volt a szovjet csapatok kivonásában, valamint a KGST és a Varsói Szerződés megszüntetésében is."
Jelen hetilap publicisztika: Fehér Zoltán: Jeszenszky 80 (2021. november 11.)
Bizonyos rendszerességgel nyilatkozom a New Yorkban működő, az amerikai orosz diaszpórának sugárzó TV-csatornának, a meglehetősen színvonalas hírprogrammal jelentkező RTVi-nak. Ezúttal arról kérdeztek az interjúban, hogy mi a háttere annak, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nukleáris tengeralattjárók gyártásáról állapodott meg Ausztráliával, ezzel komoly diplomáciai csörtét okozva Washington és Párizs között, hiszen az AUKUS-nak elnevezett szerződés Franciaországot ütötte el az Ausztrália részére történő tengeralattjáró-gyártástól, amelyről már korábban megállapodtak. Az AUKUS szerződés célja nyilvánvalóan Kína katonai erejének ellensúlyozása az Indiai- és Csendes-óceáni régióban.
Az orosz nyelvű interjú megtekinthető az alábbi linken:
RTVi New York-i orosz tévécsatorna: Interjú az AUKUS megállapodásról és a nyomában kialakult amerikai-francia diplomáciai csörtéről (2021. szeptember 20.)