You are here

Blogroll

403. Macron nyert, Le Pen győzött

Az Elabe éjjeli mérése szerint a megkérdezettek mintegy harmada Emmanuel Macront találta a leginkább meggyőzőnek az első elnöki vitában. Vagyis hozta, amit kellett, nem vesztett. De Le Pen is elégedett lehet.

Önmagában hatalmas a jelentősége, hogy Marine Le Pen ezúttal ott lehetett egy elnöki vitában, mert ez a normalizálódás jele, szimbóluma. Tetszik, nem tetszik, az FN is olyan párt lett ezzel, mint a többi: program alapján vitatandó.

Bár a megkérdezettek szerint nem  ő volt a legmeggyőzőbb, Le Pen önmagában annak is örülhet, hogy támadták. Ezzel a politikai vita centrumába kerültek az elvei, vagyis mindenkinek viszonyulnia kell hozzájuk.

És Emmanuel Macron is szívességet tett neki azzal, hogy kiemelten támadta, hiszen ezzel a vezető esélyes szintjére emelte. Majdnem ott is van.

Az első nemzeti vitáján tehát Le Pen egy lépést tett az elnökség felé. Akkor is, ha idén nem ér oda. Bár a vitát Macron nyerte, Le Pen győzött.

Erről beszéltem ma reggeli elemzésemben az M1-en is – a videót majd osztom Facebookon!

Categories: Blogroll

404. Hol tévedtem Fillon dolgában?

Sokszor mondtam és leírtam, hogy François Fillonnak vége. Önmagában is érdemi politikai teljesítmény, hogy Fillon egyelőre meghazudtolta ezt a politikai racionalitást. Az pedig még inkább az, hogy Fillon még mindig lőtávon belül van Macronnal szemben, azaz mégcsak nem is ásta el magát teljesen.

Persze egy ekkora botránnyal a nyakában így is bajban van, de nem nullázódott le a végtelenségig. (Hogy erkölcsileg igen, az más tészta.) Az az öt-hat pont viszont, ami hiányzik, hozható, ha valaki (értsd Le Pen vagy Macron) hibázik, vagy lekerülnek a napirendről a korrupciós ügyek (na, egyelőre erről nincs szó). 

Ugyanis a napokban nyilvánosságra került, hogy egyes, miniszteri tisztséget betöltő képviselők anno képviselőként egyenesen a tini (!) lányaikat foglalkoztatták, így a korrupciós ügyek napirendről lekerülése egyelőre nincsen napirenden. Menet közben ez a miniszter is megbukott, igaz, a kampányban ez már kisebb hírnek számít, olyan sok az “ügy”.

Mégis, ne menjünk el amellett, hogy Fillon képes volt a politikailag irracionális lépést, vagyis a maradását ráerőltetni a saját pártjára, ami nem kis politikai teljesítmény – tartalmától függetlenül.

Vagyis joggal merül fel a kérdés, hogy hol tévedtem, miért nem láttam előre ezt a fejleményt, miért gondoltam azt, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy a republikánusok racionálisak lesznek, és megszabadulnak vesztésre álló elnökjelölt-jelöltjüktől.

Először is, a politikai elemző a legtöbbször azt feltételezi, hogy a politikusok racionális lények, és nagyon nehezen kezd bármit is olyan helyzettel, amikor nem.

Persze azt gondoltam, hogy Alain Juppé csak kéreti magát, azt feltételeztem, ha könyörögnek neki, vállalja. Ha így is volt, Fillon azzal a bizonyos nagygyűléssel keresztülhúzta a számításait.

Másodszor Fillonéknak vannak állítólag bizonyos big data mérései, amelyek azt mutatják, hogy Fillonnak van esélye a második fordulóba jutásra és a győzelemre (ebben annyi igazság távolról is lehet, hogy Macron szavazóbázisa volatilisebb, mint amilyennek tűnik, de ez a mozgalma újdonsága okán nem is meglepő). Tény, hogy ha az öt-hét pontra álló Macront sikerül megközelíteni, akkor tényleg van esély, csakhogy ahhoz az kéne, hogy lekerüljenek a korrupciós ügyek a napirendről, és ne arról cikkezzenek a lapok, hogy Fillon a kommunikációs tanácsadójával sms-ezett (!) a hétfői vita alatt.

Harmadszor, François Fillon hosszútávfutó, és amíg erőből le nem szedik, marad. Ez 2012-ben is így volt, az előválasztás során is így volt. És bár 2012-ben elvesztette a pártot, az előválasztás bejött neki. Joggal gondolhatja, hogy ha nem teljesen esélytelen, akkor nem adja fel élete álmát, mert akkor élete végéig bánná, hogy “mi lett volna ha”.

Így is lehet, hogy veszíteni fog, de legalább ez a kétely nem mardossa majd. Lesz más baja, bőven, ami foglalkoztathatja. Például a bíróság.

Categories: Blogroll

402. Ma este, ma este, ma este!

Mivel megvan a végleges jelöltek névsora, ma este először sor kerül egy elnökválasztási – azaz éles – vitára a TF1 és az LCI csatornák rendezésében. Juhúúú!

21 órától az öt legerősebb jelölt csap össze minimum (!) 2 óra 30 percen keresztül: Fillon, Macron, Le Pen, Hamon és Mélenchon a résztvevők (most nem kezdek legott rinyálni, hogy de jó lenne Magyarországon is két és fél órás vitákat látni a pártvezetők, pártelnökök és miniszterelnök-jelöltek között, és mennyire izgalmas lenne – éppenséggel nagyon jót tenne a magyar politika színvonalának, de zárójel bezárva).

A forgatókönyv a szokásos: az első forduló győztesének tűnő jelölteknek, Marine Le Pennek és Emmanuel Macronnak tartani kell magukat, elég, ha nem veszítenek. De az a minimum kötelező kör számukra, és nem lehetnek látványosan gyengék a többiekhez képest, különben lendületbe jöhet valaki más.

A többieknek viszont csipkedniük kell magukat az erősödéshez (persze ha valakinek az a stratégiája, hogy pártelnök akar lenni, akkor elég, ha a bázishoz szól, de ezt majd meglátjuk).

François Fillonnak és Benoît Hamonnak van gyakorlata a hosszú menetelésekben, nyertek már úgy előválasztást, hogy vesztesként indultak, így izgalmas lesz figyelni, hogy mit főztek ki a stratégáik. Különösen Fillon lesz érdekes, hiszen ő ennek a választásnak az antisztárja: támadják-e az ügyeivel? Visszatámad-e Le Pen ügyeivel? És ha már itt tartunk, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon és Le Pen egymásra találnak-e bizonyos kérdésekben?

2002-ben elmaradt az elnökválasztási vita, úgyhogy Marine Le Pen jelenléte mellett azért ne menjünk el csak úgy. Ezúttal ott lesz egy Le Pen. És vezető jelöltként lesz ott.

Én ezen tényezők szellemében figyelem ma este a vitát, igyekszem közvetíteni is a gondolataimat (már ha lesznek értelmesek, ezen a késői órán ) a Facebookon és a Twitteren. Szóval ha valakinek kedve támad, ott találkozunk!

Categories: Blogroll

401. Megvan az év szava

Még csak március eleje van, de a sok “ügy” miatt lassan eldől, hogy mi lesz az év szava Franciaországban.

És ez nem más, mint tadam!: a déontologie. Ami szakmai etikát, vagy valami hasonlót jelent (állítólag magyarul is létezik a deontológia szó, de csokit kap, aki nem orvos vagy jogász, és találkozott már vele).

Ez csak onnan jutott eszembe, hogy François Fillon többezer eurós öltönyöket kapott egy tehetős “baráttól”, ami egy politikus esetében felvet etikai kérdéseket (vizsgálják is). Például, hogy a tehetős barát mit kért és kér cserébe…

Fillon szerint az van, hogy kapott öltönyöket, és “na és?’.

Szerintetek?

Categories: Blogroll

Az Atlantista visszatért! - Legújabb cikkem Trump külpolitikájáról

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 03/13/2017 - 02:54

Kedves Olvasóim!

Kérem, nézzék el nekem, hogy kissé "eltűntem", de az elmúlt időszak mind a doktori program, mind pedig az előadások és publikációk tekintetében komoly terheket rótt rám. A következő időszakban majd pótolom mindazokat a szerepléseket és írásokat, amelyek kimaradtak a blogból.

Nemrég jelent meg legújabb írásom a The Fletcher Forum of World Affairs hasábjain, amelyben azt elemzem, hogy Donald Trump elnök külpolitikai nézetei jelentős hasonlóságot mutatnak a nemzetközi kapcsolatok tudományának ún. neorealista iskolája javaslataival. Ezen a linken érhető el:

http://www.fletcherforum.org/home/2017/3/4/neorealist-trump-a-new-grand-strategy

Üdvözlöm Önöket ismét az Atlantista blogon, köszönöm, hogy kitartanak mellettem. Jó olvasást kívánok!

Tisztelettel:
dr. Fehér Zoltán


Categories: Blogroll

Az Atlantista visszatért! - Legújabb cikkem Trump külpolitikájáról

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 03/13/2017 - 02:54

Kedves Olvasóim!

Kérem, nézzék el nekem, hogy kissé "eltűntem", de az elmúlt időszak mind a doktori program, mind pedig az előadások és publikációk tekintetében komoly terheket rótt rám. A következő időszakban majd pótolom mindazokat a szerepléseket és írásokat, amelyek kimaradtak a blogból.

Nemrég jelent meg legújabb írásom a The Fletcher Forum of World Affairs hasábjain, amelyben azt elemzem, hogy Donald Trump elnök külpolitikai nézetei jelentős hasonlóságot mutatnak a nemzetközi kapcsolatok tudományának ún. neorealista iskolája javaslataival. Ezen a linken érhető el:

http://www.fletcherforum.org/home/2017/3/4/neorealist-trump-a-new-grand-strategy

Üdvözlöm Önöket ismét az Atlantista blogon, köszönöm, hogy kitartanak mellettem. Jó olvasást kívánok!

Tisztelettel:
dr. Fehér Zoltán


Categories: Blogroll

400. Terroristák oktatnak az ELTE gender szakán, fal épül Franciaország körül: ez komoly

Olvasom, hogy a Karc FM-en halálkomolyan kibeszéltek egy szatirikus mémet, amely az ELTE most induló társadalmi nemek tudománya szakát parodizálja. A műsorvezető és betelefonálója a poén alapján megegyeztek, milyen szörnyű, hogy terroristák oktathatnak Pázmány Péter egyetemén, és milyen végtelenül felháborító a Kovácsné Szabados Gyula (!) által tartott Nemváltás házilag című tantárgy… Néhány héttel ezelőtt hasonló csapdába sétált bele egy algériai lap is: egy az egyben elhitte a “francia Hírcsárda” egy poénját.

Az El Hayat nevű algériai újság ugyanis címlapon (!) ismertette a Le Gorafi nevű szatirikus francia oldal (a “francia Hírcsárda”) elképesztő “hírét”, miszerint Marine Le Pen – az amerikai elnök ötletét átvéve – falat emelne Franciaország körül, és az árát Algériával fizettetné ki.

Természetesen a Franciaország körül épülő fal híre éppen úgy nem volt igaz, ahogy az ELTÉ-n tanító terrorista híre sem az.

Első körben mondhatnám, ilyen az, amikor az ember humorérzék nélkül olvas politikai humort, meg amikor túl komolyan veszi saját magát (mindig gyanús, ha valaki túl komolyan veszi magát, meg ha nincs humorérzéke – az ilyen ember más aljasságokra is képes… ).

De nem szabad ezt ennyivel elintézni. Lássuk be, a humorérzék és a politikai érzék különleges adomány, nem mindenkinek jutott belőle elég. Mit tehet tehát a politikai viccek, s bizony-bizony az igazi álhírek ellen az, akinek a Jóisten kevesebbet adományozott ezekből?

Kiindulópontként érdemes megnézni, hogy ki publikálja az adott “információt”. Ha egy blog, vagy egy kisebb oldal, akkor nyilván kevésbé bízom benne, mint egy nagy szerkesztőséggel és kutatók hadával dolgozó lapban (és igen, ezt bloggerként mondom, úgyhogy nekem elhihetitek). Ezen a ponton nem árt felismerni, hogy a Hírcsárda egy álhír-portál, és nem rohanni helyreigazítást kérni…

A keringő mémek és netes őrületek kapcsán is érdemes tenni egy plusz kört, azaz egy Google-kereséssel utánajárni, hogy az adott hírt vajon hozza-e komoly lap vagy hírügynökség, és ha igen, akkor vélemény- vagy hírcikkben? Nem mindegy – hírcikknek természetesen mindig jobban hiszünk, mint véleménycikknek.

A szabály alapvetően egyszerű: ha az ember talál valamit, akkor megnézi, hol találta, és fut egy gyors kört máshol is. Fél perces gyakorlat, két egyszerű lépés. Ezzel az egyszerű kétlépéses taktikával a hülyeség jelentős része kiszűrhető.

Marad csupán az a hülyeségkupac, amely komolyabb lapokban jelenik meg, és a fentiek szerint is átcsúszik a szűrőn (egy teljes szerkesztőség szűrőjén is!).

Ezért újságolvasás közben alapvetően nem árt azon agyalni, hogy az adott információt ki mondja-írja – és feltenni a kérdést, hogy miért írja-mondja. Ahol ez a kérdést nem lehet feltenni, ott azon érdemes morfondírozni, hogy az adott esemény kinek az érdeke. Az írásnak és a beszédnek általában oka van, az értelmesebbje nem véletlen csinálja, és a legtöbb politikai eseményről elmondható, hogy az valakinek jó.

A “miért?” az a kérdés, amelyet 4-5 éves korunk körül kinevelnek belőlünk (“csak”, “mert azt mondtam”, “mert én vagyok az anyád”, “mert ez mindig így volt”), és jól el is felejtjük használni. Használjuk!

És még ez utóbbi – már bonyolultabb, de annál hasznosabb – gyakorlat sem garantálja, hogy az ember időnként “nem kap be” gyanútlanul egy-egy hülyeséget, vagy április elsejei poént. Bevallom, számomra az április 1. különösen veszélyes, valami idiótaságot nagyjából minden évben elhiszek – egy röpke pillanatra. És ez minden évben egy kiváló alkalom arra, hogy egy jót nevessek magamon… :).

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Categories: Blogroll

MPCC : the new military headquarter of the EU

Old CSDP Blog (András István Türke) - Mon, 03/06/2017 - 23:00

European Commission head Jean-Claude Juncker called for a common EU defence headquarters in September after the Brexit vote, resurrecting an idea that had circulated in the EU for years. Today, the European Union has approved plans for a military headquarters to coordinate overseas security operation, foreign and defence ministers of the 28 member states (Britain having long opposed it) "unanimously" backed the project.

The new MPCC (Military Planning Conduct and Capability facility) will command the EU's non-executive military missions. The facility will initially run three operations - civil-military training missions in Mali, the Central African Republic and Somalia - which do not involve the use of force, other than in self-defence. The MPCC will initially have a small staff of around 30 and come under the EU's existing military structures.

But top EU officials, including Ms Mogherini, have had to repeatedly issue reassurances that the bloc is not going to undercut NATO as the primary defence for Europe. Besides Britain, many of the former Communist states of eastern Europe such as Poland and Hungary have argued consistently that NATO must come first, given the need for US support in facing a more assertive Russia.

The EU has also mounted Operation Sophia in the central Mediterranean, which can use force to stop migrant smugglers, and Operation Atalanta, part of international antipiracy forces off the Horn of Africa, these executive operations have their own command centres which will remain separate.

Tag: MPCCMogheriniCSDP
Categories: Blogroll, CSDP

399. Felelőtlenség, avagy az irracionalitás pszichológiája

Amikor ott vagy életed álmának kapujában, nehéz feladni az álmot a közösség érdekében. Hát még ha a közösség nem is tud megszabadulni tőled…

A republikánusok hétfő este kiálltak François Fillon jelöltsége mellett, pedig Fillon jelöltsége inkább garancia a vereségre, mint a győzelemre, azaz politikailag nem racionális (a mérések szerint Alain Juppé akár meg is nyerhetné az elnökválasztást, ha indulna, és szerintem azért utasítja el ilyen hevesen a jelöltséget, hogy könyörögjenek neki, és az a helyzet, hogy a racionális most az lenne, ha a republikánusok ezt most meg is tennék).

A racionális lépést viszont csak Fillon maga indíthatná el, a párttársai nem tudják visszalépésre kényszeríteni, és azzal sem segítenének, ha kiállnának mögüle, mert annak ellenére is elindulna, és trumposítaná, lepenizálná a kampányát, vagyis “az elit” ellen érvelne, rombolva a teljes politikai elit tekintélyét. Így egyelőre, akármennyire irracionális is, nincs B-forgatókönyv.

Ez a politikai elemzés egyik korlátja: a racionalitás a kerete, a politikai irracionalitást nagyon nehezen ragadja meg. Most Fillon leszedése lenne a racionális, mégsem ez történik, és mégis, mindenki azt kérdezi az elemzőtől, hogy miért?

Amit most látunk, az csak pszichológiailag elemezhető. A magyarázat nem politikai, hanem minden bizonnyal pszichológiai. Fillon ott áll az álma kapujában és nem tud róla lemondani, reméli, hogy megismétlődik az előválasztási csoda: hgoy surranópályán nyerhet. A közösségnek pedig nincsenek eszközei, hogy érvényesítsék a közösségi érdeket Fillon személyes reményeivel és az átala okozott károkkal szemben.

A politika elemzéséhez a nagy igazság is hozzátartozik, amikor a politika irracionális, amikor a felelőtlenség elképesztő méreteket ölt, akkor keresd az egót!

Categories: Blogroll

398. Ez gyorsabb lesz, mint gondoltuk

Ha így megy tovább, François Fillon bukása gyorsabb lesz, mint azt előzetesen gondoltam: már bizalmi kampányemberek ugrálnak a süllyedő hajóról, gyakorlatilag színre lépett Alain Juppé, és Fillon is mintha készítené elő a visszalépését.

A süllyedő hajóról ugrálás folytatódik, ez talán a legkevésbé új – bár amikor kampányszóvivők és kampánymenedzserek ugrálnak, az nem elhanyagolható. 

Fillon megmaradt környezete a hírek során lassan úgy gondolkodik, hogy a politikai ellenfelekkel, meg a  “bírókkal” a jelölt csak-csak elbír, de a republikánus párt lázadásával már nem tud megbírkózni. Meglebegtették, hogy ha a vasárnapi Fillon-demonstráció nem lesz igazi erődemonstráció, akkor Fillon a hét elején bejelenti a visszalépését. 

Hogy mennyire felgyorsultak a dolgok, arra más jelek is utalnak. Az előválasztáson második helyezett Alain Juppé állítólag már felhatalmazást is adott a környezetének, hogy megkezdjék a tapogatózást a “beugrás” dolgában. Nicolas Sarkozy, a másik nagy ellenfél és az előválasztás harmadik helyezettje sajtóhírek szerint szintén nem zárja ki, hogy kiálljon Fillon mögül, bár nem is akarja direktben megtenni – úgy hírlik, csak Juppé jelére, kéznyújtására vár (Sarkozy hívei fontos és erős csoportot képeznek még mindig a párton belül, a volt elnök tekintélye korábban betöltött pozíciója okán megkérdőjelezhetetlen, bár az azért túlzás, hogy Sarkozy valamiféle árnyék-pártvezér lenne).

Vagyis beindult a folyamat, amelyről korábban beszéltem. Itt vannak a jelek: Fillon már gyakorlatilag egyedül, a többiek pedig már azon gondolkoznak, hogy hogy lehet őt lecserélni, és kire. Egy pénteki mérés szerint utóbbi a legkevésbé kérdés, ha ugyanis Juppé beindulna, akár az első fordulót is megnyerhetné, Le Pent pedig a harmadik helyre szoríthatná (és mondogattam, hogy Macron lendületben, Le Pen elé állhat, itt ez most meg is történt). A komolyabb kérdés. hogy pártjogilag és pénzügyileg hogy lenne a csere megoldható – ehhez igazából az kellene, hogy Fillon bedobja a törülközőt, és a többiek ott álljanak valaki más mögött.

A radikális melegházasság-ellenes mozgalom és maradékai támogatásával létrejövő vasárnapi gyűlés – mely önmagában is megosztja a pártot, állítólag Sarkozy-nek sem tetszik – ezért döntő jelentőségű lesz.

Objektíve most már az lenne a jó a republikánus pártnak, ha vasárnap nem lennének túl sokan, és a Fillon-kampány erre hivatkozva bedobhatná a törülközőt. Fillon már az akadálya a republikánus győzelemnek, nem az elősegítője – ha ezt felismeri, nem is viszi túlzásba a mobilizációt. Az 500 szükséges jelölést már összegyűjtő Fillon visszalépése nélkül most már nincs B-terv, tartják a republikánusok, mert annyira “radikalizálódott” a Fillon-bázis, hogy ha a jelölt nem szólít fel a B-terv támogatására, akkor széthullik a kampány.

Categories: Blogroll

U-turn : Sweden brings back military conscription

Old CSDP Blog (András István Türke) - Thu, 03/02/2017 - 18:35

The Swedish government has decided to reintroduce military conscription, abolished in 2010. It means that 4,000 men and women will be called up for service from 1 January 2018, selected from about 13,000 young people born in 1999, who will be asked to undergo a military assessment. The 13,000 who undergo the military tests will be a mixture of volunteers and conscripts. The Swedish recruitment system will be modelled on Norway's. In September, a Swedish garrison was restored to Gotland, a big island lying between the Swedish mainland and the three ex-Soviet Baltic states.

The return to conscription was prompted by the security change in the neighbourhood, Russian "illegal" annexation of Crimea[in 2014, the conflict in Ukraine and the increased military activity in the area. Russian menace pushes Sweden towards NATO, Swedish officials say Russian military aircraft frequently infringe Swedish airspace. 70% of the Swedish parliament is behind the decision to strengthen the military and co-operation with the countries around. The closest co-operation is with Finland, she added. Sweden and Finland are not in NATO, but co-operate closely with the alliance. Their Nordic neighbours Norway and Denmark are in NATO. Sweden has about 52,000 full-time military personnel - 20,000 of them permanent staff and most of the others Home Guard members.

Which other European countries have conscription?
Most of the 28 EU member states abolished military conscription. France and the UK - the main pillars of NATO defence in Western Europe - made their armed forces fully professional (France in 2001, the UK in 1963). Germany suspended conscription in 2011, but provision for it remains in the constitution. There is a debate now about reintroducing some form of national service.
Turkey has the second-largest armed forces in NATO, after the US military. Turkey has conscription for all men over the age of 20. They must serve between six and 15 months.
Greece has compulsory military service (9 months) for men from the age of 19. Cyprus - a longstanding source of Greek-Turkish tension - also has conscription.
Denmark, Norway and Finland have limited conscription, but their forces are overwhelmingly professional. Estonia and Lithuania - small Baltic states wary of Russian moves near their borders - have similar recruitment policies.
Switzerland operates a militia system, whereby men have to serve periods in the armed forces from 19 to 34 years of age, and keep their equipment at home.
In Russia all men aged 18-27 have to spend a year in the armed forces and Ukraine brought back conscription in 2014, when tensions with Russia escalated.

Which other East or Nord European countries, near to Russia or Ukraine, will also choice the same u-turn like Sweden?

Source : BBC.com

Tag: Military conscriptionSwedenNATO
Categories: Blogroll, CSDP

397. Süllyedő hajó és más mesék

A François Fillon ellen március 15-én meginduló eljárás előhozta a süllyedő hajó-effektust. Bruno Le Maire, az UDI és sokan mások ezekben a percekben azt mondják, itt a határ, kiszállnak a Fillon-kampányból. Pedig ez valójában csak erkölcsi határ: Fillonnak megvannak a szükséges támogató aláírásai (500 kell, választott tisztviselőktől országszerte). Ha indulni akar, indul. Itt tehát már mindenki csak a saját bőrét mentheti és láthatóan menti is…

François Fillon bázisa relatíve stabil volt eddig, a feleség-botrány kitörése után ráadásul sikerült is a republikánus bázis nagy részét összefogni és megmenteni, nyilván nem függetlenül attól az összeesküvés-elméletektől sem mentes áldozati póztól, melyben Fillon tetszeleg (bár én is tudom, attól, hogy valaki paranoid, még nem biztos, hogy nem üldözik).

A kérdés az, hogy a tegnap megindult kilépések és elhatárolódások megindítanak-e egy újabb lefelé tartó trendet, pontosabban fogalmazva egy méginkább lefelé tartó trendet (Emmanuel Macron a Bayrou-támogatás megszerzése után elhúzott Fillontól és közelíti Marine Le Pen támogatottságát az első fordulóban, ami a Fillon-tábornak önmagában is rossz hír).

Pénzügyi és politikai okokból nem hiszem, hogy a republikánus kampány menthető lenne. Szigorúan véve jogi lehetőség se nagyon van Fillon “levételére”, hiszen az ártatlanság vélelme őt is megilleti (bár a vizsgálóbírók gyors döntése az eljárásról azt sugallja, hogy bőven van matéria a kezükben…). 

Bonyolíthatja a dolgot, hogy Fillon élő egyenes adásban mondta ki, ha eljárást indítanak ellene, akkor eláll a jelöltségtől. Nem teszi meg, tehát egy dolog biztos: ezt a szavát nem tartja be és ezzel támadható. Erre lehet hivatkozni és hivatkoznak is. Már látom a kampányfilmeket…

Egy ilyen helyzetben az egyszeri republikánus politikus vagy a) a hallgatás és a Fillon-bukás következményeinek vállalása mellett, vagy b) a saját mandátum, tekintély, erkölcsi tartás megőrzése mellett dönthet. Nyilván mindenki lázasan felméri a választókörzete hangulatát, és aki azt érzi, hogy jobb elhatárolódni, az elhatárolódik. Aki úgy érzi, hogy Fillont támogatja a körzete, az meg marad a hajón.

Nem zárom ki, hogy átbillen a mérleg, lesz kritikus tömeg, és a pénzügyi, politikai kockázat ellenére leveszik Fillont, mondván, úgyis bukunk, de legalább kezdjük újra tiszta lappal. 

Ennek lesznek előjelei: például egyre többen könyörögnek Alain Juppének, hogy vállalja, vagy egyre többen beszélnek arról, mennyit veszítene pénzben a republikánus párt új jelölés esetén. Vagyis amikor már nem Fillon személye, hanem az utódlás módja a téma, akkor lesz igazán közel a vég.

Categories: Blogroll

EUCAP Nestor renamed as EUCAP Somalia

Old CSDP Blog (András István Türke) - Wed, 03/01/2017 - 00:00

On March 1 st EUCAP Nestor, the European Union Maritime Capacity Building Mission to Somalia, will be renamed “EUCAP Somalia”, the EU Capacity Building Mission in Somalia.
A Council decision published on December 12th 2016 in the Official Journal of the European Union, states in article 1, EUCAP Somalia has been established as a Capacity Building Mission in Somalia.

The operational “switch-over” to the new Mission’s name is now taking place.
For the occasion, a redesign of the Mission's Website has been launched under www.eucap-som.eu . All past content from www.eucap-nestor.eu has been migrated and will be accessible on the new site.

EUCAP Somalia operates under a new, broadened civilian maritime security mandate. With an active presence in Mogadishu, Hargeisa (Somaliland) and Garowe (Puntland), EUCAP Somalia works to strengthen Somali capacity to ensure maritime security, carry out fisheries inspection and enforcement, ensure maritime search and rescue, counter smuggling, fight piracy and police the coastal zone on land and at sea.

Source

Tag: EUCAP SomaliaEUCAP Nestor
Categories: Blogroll, CSDP

Denmark pays (also) disability benefits for ISIS fighters

Old CSDP Blog (András István Türke) - Tue, 02/21/2017 - 10:31

The Danish government is paying sickness and disability benefits to Danish citizens fighting in Syria for Islamic State. The PET (Danish Security and Intelligence Service) has identified 28 jihadis, Danish citizens fighting in Syria since 2014, who had been granted an early pension, or ‘førtidspension’, because they were judged too sick or disabled to work, and then gone to take part in the war in Syria.

It is a huge scandal that danish people disburse money from the welfare fund in Denmark for people who go to Syria, staying in a war zone and directly or indirectly taking part in military operations is not something that is in any way compatible with receiving disability benefits. PET provided the information as part of preparations for a parliamentary bill which aims to make it easier to cut off benefits to Danes fighting in Syria.
Last December the Ekstra Bladet newspaper reported that Danish municipalities and the country's state unemployment fund were attempting to claim back a total of 672,000 kroner ($100,000) in wrongfully disbursed payments from 29 of the 36 Danes PET then estimated were had been collecting benefits.

We know, since 2015, that ISIS fighters in Syria have been receiving also unemployment benefits from Denmark, according to the agency for Labour Market and Recruitment (STAR) via PET. Government data revealed that 32 Danish citizens have collected about 400,000 kroner ($57,000) in welfare from the government while fighting alongside the jihadist group in Syria.
Denmark’s unemployment insurance systems is one of the world’s most generous, as those on the dagpenge scheme can receive up to 801 kroner, around £78, per day for up to two years.

Denmark, congratulation! If you often refuse to financing EU CSDP missions/operations, please do not support our common enemies. After the scandal concerning the uneployment benefits, two additional years to unveil the abuse about disability benefits...

Source

Tag: ISISDenmark
Categories: Blogroll, CSDP

FF8. Egy jó kis francia kávézó Budapesten

Amikor Perintfalvi Rita kolléganőmmel a Biblia – Politika – Misztika témáin dolgozunk, gyakran megfordulunk az à table! nevű francia kávézóban a Wesselényi utcában (közel van a stúdióhoz, mondhatni, a legjobb helyen van). A Franciapolitika vendégeit is a beszélgetés után időnként áthívom ide, elvégre mi lehetne jobb egy kis levezetésre, mint egy klasszikus, belevaló café vagy café au lait?

A kávé, csakhogy egy látszólag lényegtelen részlettel kezdjem, ilyen klassz kis poharakban érkezik (mi legalábbis nagyon jól szórakozunk rajta):

Azon már kevésbé élvezkedünk, hogy igen szélesek a bűnözési lehetőségek, és ritkán sikerül ellenállnunk (de a finnyásaknak készül egy paleo süti is, hurrá!):

Meg van sok minden más is: croissant, pain au chocolat, baguette… nyamm.

Kellemes, kedves kis hely, egyetlen hátránya, hogy teljes kiőrlésű cuccokat alig tartanak. De én azért kitartóan lobbizok, hogy ez változzon (kb. minden alkalommal, ha betévedek).

Ajánlom Nektek ezt a franciás hangulatú helyet – nekem, nekünk nagyon “bejött” (bizony, ez a fajta ajánlgatás is a Frankofónia rovatom lényege, és ezt a rovatot igyekszem mostantól kicsit komolyabban venni!).
Sőt, ha ismertek francia/franciás kávézót, éttermet, könyvesboltot, céget, intézményt srb., amelyről érdemes lenne írni, feltétlenül küldjetek üzenetet! 

Ki tudja, lehet, hogy egyszer össze is futunk valahol :)?

(A kiemelt kép forrása: pixabay.com)

Categories: Blogroll

396. Marine Le Pen és a populizmus

A Civil Rádióban a hétvégi SZRI-konferenciáról és a populizmus mibenlétéről kérdeztek.

Kissé álmosan, de nagy örömmel válaszoltam:

&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://youtubeembedcode.com/en/”&amp;amp;gt;Quickly?utm_source=rss&utm_medium=rss embed a YouTube video onto your website or blog!&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://linkmatch.info/”&amp;amp;gt;free?utm_source=rss&utm_medium=rss web directories with high pr&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://youtubeembedcode.com/en/”&amp;amp;gt;Quickly?utm_source=rss&utm_medium=rss embed a YouTube video onto your website or blog!&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://linkmatch.info/”&amp;amp;gt;top?utm_source=rss&utm_medium=rss free web directories for seo&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://youtubeembedcode.com/en/”&amp;amp;gt;Quickly?utm_source=rss&utm_medium=rss embed a YouTube video onto your website or blog!&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://linkmatch.info/”&amp;amp;gt;buy?utm_source=rss&utm_medium=rss backlinks&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://youtubeembedcode.com/en/”&amp;amp;gt;Quickly?utm_source=rss&utm_medium=rss embed a YouTube video onto your website or blog!&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;a href=”http://linkmatch.info/”&amp;amp;gt;free?utm_source=rss&utm_medium=rss quality web directory&amp;amp;lt;/a&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/small&amp;amp;gt;&amp;amp;lt;/div&amp;amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;<br />
&amp;amp;lt;div&amp;amp;gt;

Categories: Blogroll

395. Macron sérülékeny

Az elmúlt hetekben – magamat is meglepve – kénytelen voltam időről időre azt mondani, hogy a francia elnökválasztás esélyese ebben a pillanatban Emmanuel Macron. Nem tudok mit tenni, a számok ezt mutatják, akármennyire is valószínűtlen. Csakhogy a hangsúly azon van, hogy “ebben a pillanatban”. Azaz ez még bőven változhat. A Macron-jelöltség ugyanis igencsak sérülékeny. Íme az okok.

1. A program hiánya.

Emmanuel Macron csak március 2-án mutatja be a programját, egyelőre csak nagy elveket és foszlányokat tudunk arról, hogy mit szeretne elnökként csinálni. Ez önmagában nem baj, persze, nem elvi probléma van ezzel: a késői programbemutatás viszont könnyen lehet, hogy visszaüt, ha a programban olyan pontok is vannak, amelyek éppen azokat a csoportokat taszítják, amelyeknek Macron dolgozik (Macron gépezete profi gépezetnek tűnik, talán figyelnek erre is, de az alábbi, 2. pontom fényében azért ne dobjuk ki ezt a kockázatot).

2. Vitás nyilatkozatok

Emmanuel Macron az elmúlt napokban a francia sajtó egyik legizgalmasabb témája volt, miután kijelentette, hogy a gyarmatosítás emberiség elleni bűntett volt. Ez természetesen a jobboldalnál és a radikális jobboldalnál verte ki a biztosítékot (az alternatív narratíva az, hogy “jó, jó, nem volt barátságos a gyarmatosítás, de a civilizációs előnyeit sem kell tagadni, úgymint közigazgatás és szervezeti tudás, oktatás, egészségügy, infrastruktúra-fejlesztés”). Csakhogy Emmanuel Macronnak kellenének egyes jobboldali szavazók is a jó szerepléshez – talán ezért jelentette ki nemsokkal ezután, hogy a melegházasság törvénybe iktatásakor a házassági egyenlőség ellenzői “meg lettek alázva”. Ezzel viszont a baloldal egy részét haragította magára, igaz, azt elérte, hogy egy icipicit kevesebb szó esik a gyarmatosításról. A legrosszabb forgatókönyv persze az, ha emiatt a kockázatos játék miatt  jobb- és baloldali szavazókati s veszít…

3. És ha már szavazóbázis: 

Macron szavazóbázisának egyetlen érdemi mutatója van, ez pedig az, hogy középosztályi és diplomás (az első fordulóban még a fiatalok aránya sem kiugró, a második körben viszont a fiatalok inkább választják őt, mint Marine Le Pent). Csakhogy ez a szavazóbázis nem különösebben elkötelezett vagy stabil, a megkérdezett Macron-szavazóknak mindössze 36 százaléka mondja, hogy biztos szavazó, és ez a szám csökken. Márpedig Macron vezet Fillon előtt a második fordulóba kerülési versenyben, de a különbség köztük hibahatáron belüli. Mondjam tovább?

4. Ha Fillon lőtávolon belül marad…

… könnyen lehet, hogy a mozgósítás hatékonysági foka dönt majd. És ebben az esetben az RPR/UMP/republikánus mo9zgalom évtizedes, beágyazott politikai gépezete lehet, hogy hatékonyabb lesz, mint Macron frissen gründolt mozgalma. Ebben az esetben Fillon a harmadik helyről visszakúszhat nemcsak a versenybe, hanem egyenesen az elnökségbe (bár annyiban fogalmazzunk óvatosan, hogy Marine Le Pen Fillon számára ezerszer veszélyesebb második fordulós ellenfélnek tűnik, mint Macron számára). Igaz, hogy ha Fillon visszakúszik a versenybe, négykézláb teszi, igaz, hogy minden hitelességét elveszítve, de meglehet Fillonnak az elnökség, ha legyűri Macront. Vagyis: amíg Macron előnye Fillonnal szemben nem megnyugtató (és nem az), addig Macron nem lehet nyugodt. Nyilván kevés francia szurkol jobban ezekben a percekben, mint Macron, hogy indítsanak mielőbb szép hangos eljárást Fillon ellen.

5. Az orosz faktor

Végül meg kell említeni az orosz problémát: a Macron-kampány a napokban jelezte, hogy folyamatos elektronikus támadások érik, illetve kritizálta a Kreml előretolt hadállásait is (RT és Sputnik), hogy Macron ellen dolgoznak. Utóbbiak ezt cáfolták, mindenesetre Franciaország megüzente, hogy következményei lesznek annak, ha bárki beavatkozik a választási folyamatba. Macron nem ellenséges Oroszországgal, de európai elkötelezettsége (értsd: az integráció erősítése iránti igénye) ellenkezik az orosz stratégiai célokkal. A Kreml nyilván nyugodtabb lenne, ha az oroszbarát és az integrációval óvatosabb Fillon, vagy az oroszbarát euroszkeptikus Le Pen vezetné az országot a következő 5 évben.

(Kiemelt kép forrása: Emmanuel Macron twitter-profilja, @EmmanuelMacron)

Categories: Blogroll

Miért « nem szeretjük » az EU-t ?

Europa Varietas Institute`s Blog - Thu, 02/16/2017 - 09:03

Elsőre talán furcsa ez a kérdésfelvetés tőlünk, akik számtalan elemzést, könyvet írtunk-szerkesztettünk az európai integrációról, védelempolitikáról, jogi fejlődésről és egyebekről. Vagy talán éppen ezért ? A kérdés azért nem ennyire egyszerű. Jelen írás apropóját az Európai Bizottság némiképpen öntömjénezés, önigazolás szagú facebook bejegyzése adta (ld. legalul), melynek több pontjaiban is fájó ellentmondást tapasztaltunk a valóság és a propaganda között. Vigyázat, beszólogatós poszt következik.

Elsőre az a melldöngetés szúrt szemet, amit a diplomák kölcsönös elismerése terén említettek. Tényleg jó, hogy egy román érettségit, BA diplomát elismernek a franciáknál is. Más kérdés, ha egy szenegáli diák teljesíti a felvételi követelményt egy francia egyetemre (nem nagyon fogja, de ha mégis), úgy az ő érettségije, BA-je is automatikusan el lesz ismerve. Tényleg nagy eredmény…

Sokkal fontosabb lenne a felső(bb) fokú diplomák valódi kölcsönös elismerése, ahol a tagállamok sokkal rafináltabb módon védik a munkaerőpiacaikat. Akkor most nézzük, mi történik a gyakorlatban. Vegyük a francia példát. Orvosi képzés esetén, Bologna ide vagy oda, egyáltalán nincs meg a diploma elismerése. Ha valaki a kinti képzésbe akar (még nem szakorvosi szinten) bekapcsolódni, gyakorlatilag az összes egyetemi vizsgát újra le kell tennie.
Mert nyilván annyira mást és « rosszat » tanítanak ugyanazokra a nyugati tankönyvekre (is) alapozva mondjuk Romániában és tényleg másról sem hallunk, csak a kelet-európai orvosok műhibapereiről Nyugat-Európában. Ha pedig az illető végzett, éppenséggel elhelyezkedhet francia kórházban dolgozni, csak éppen az ottani adott (szak)orvosi bér feléért : a francia kórház ezeket a helyeket nyíltan kelet-európai munkavállalóknak (a kvázi másodrendű uniós állampolgároknak) tartja fent, pusztán költséghatékonysági szempontból. Végül is mindkét fél jól jár, a francia kórház spórol, a bolgár orvos meg mégiscsak többet keres így, mintha Plovdiv-alsón helyezkedne el.
Ezekre a helyekre esetlegesen jelentkező francia állampolgároknak - akiknek a (francia mértékkel mérve) gyanúsan alacsony bérígéret nem szúrt eléggé szemet - a kórházak meg is « súgják » – ez a hely barátocskám bizony nem neked lett meghirdetve. Az pedig, hogy ez nyíltan szembemegy az EU alapvető elveivel, értékeivel, jogrendszerével... ugyan kit érdekel, és ugyan mi a következménye ?

Ha a francia rendszerbe mégis bekerülsz orvosként, akkor is csak kórházi szinten dolgozhatsz. Arról álmodni se merj, hogy mondjuk magánrendelőt nyiss. Ez esetben a francia orvosi kamara azonnal kigolyóz, mert a képzésedet nem Franciaországban végezted… Nem állítjuk, hogy minden egyes európai ország egészségügyi rendszerét ismerjük, és mindenhol ez a helyzet. Mégis, egy igen nagy, az integráció motorjának számító országról beszélünk, talán nem mindegy, hogy éppen ez az ország milyen követendő példát mutat. Tudunk viszont olyan európai országról Európa szívében - az unión kívül - ahol az, hogy melyik országban végezted a tanulmányaidat gyakorlatilag nem számít, már ha nem zugegyetemre jártál és bizonyítottan megvan a kellő tudásod és tapasztalatod. Nem kell különbözeti vizsgák sorozatát letenni, ráadásul ott akár magánpraxist is nyithat az illető. (Mert akkora az orvoshiány.)
Azt pedig már ne is említsük, hogy a Ph.D diplomákat sem ismerik el általában automatikusan az uniós tagállamok, azokat ugyanis honosíttatni kell, pontosan úgy, mintha Tuvaluból érkeznénk. Akkor hol itt az előny abból, hogy uniós országból mentél (volna) uniós országba, ahol állítólag elismerik a diplomádat ? Akkor most hol van az a tényleges (és szükséges) integráció, amire annyire büszke a Bizottság?
Mindenütt jó, de legjobb máshol…

Arról már ne is szóljunk, hogy állítólag közös európai védelmet is építünk. (Időről időre felröppen egy-egy újdonságnak egyáltalán nem mondható, ám annál nagyszabásúbb terv a megvalósításról, amire az elemzők már jó előre legyintenek.) Kaparjuk meg kicsit itt is az alsóbb szinteket : az uniós tagállamok hadseregei minden szinten gyakorlatilag hermetikusan zártak egy másik tagállam állampolgára előtt. Mert egy magyar bizonyára komoly érdekeket sértő kémtevékenységet tudna folytatni az alig pár darab hajóból álló dunai aknamentesítő és -telepítő flotilla számára a francia haditengerészetnél. Vagy szerintünk a magyarok még mindig az oroszoknak dolgoznak, mint ahogyan a britek az amerikaiak trójai falovai az unióban ? Ez nem is annyira kérdés volt… Ennyit az egymás között évtizedek alatt felépített bizalmi rendszerről, melyre szintén szokás hivatkozni, (nemcsak bizottsági berkekben), mint az integráció egyik fontos eredményére. Pár éve ennek az egymás előtti fokozott titkolózásnak hála ütközött össze két szupertitkos útvonalon járőröző nukleáris tengeralattjáró (egy brit és egy francia) és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett az egészből komolyabb katasztrófa.
Egy utolsó mondat a bizalomról. Német-francia-brit (és egyéb) konferencia- és munkatapasztalataim : egymás előtt smúzolás, vigyorgás, a háttérben irígység, egymás lenézése, mutogatás. (Itt megint tisztelet azon köröknek akik tényleg komolyan veszik azt, hogy együtt, összefogva kéne haladni, nem csak beszélnek róla, hanem meg is valósítják.)

Még egy gyakorlati példa. A « mezei » uniós polgárnak Schengen jelent(ett) némi kézzelfogható bizonyítékot arra nézve, hogy valóban egységet alkotunk (v.ö. …because we love to travel freely). Hiszen lám, nincsen határ, nyugodtan mehetek shoppingolni a szomszédba, mert ott olcsóbb. Nos, a migráns-válság következményeként a német-osztrák határon folyamatossá vált az ellenőrzés az autópályán. Sok uniós, szükségéppen német, osztrák polgár, család mobilitását nehezítve meg teljesen feleslegesen. Sőt, gyakorlatilag a felső-ausztriai osztrákok saját országukon belüli mozgása is hátráltatva lett ezzel, mivel az észak-osztrák autópálya (A1) az Alpok hegyei miatt szükségképpen a szomszédos Bajorországon keresztül vezet egy szakaszon. (Ez a legrövidebb autópályás lehetőség, hogy eljussunk mondjuk Salzburgból Innsbruckba.)
Embercsempészünk is majd nyugodtan fütyörészgetve végigaraszolja a sort a barátságosan mosolygó Guten Tag !-ig. Mindez csak azért történik így, mert nem bízunk meg az osztrák, illetve a magyar kollégák munkájában, a politikai « erődemonstrációról » most nem is beszélve. De nini, a svájci-osztrák határon ennél sokkal szorványosabb az ellenőrzés, ők ezek szerint jobban megbíznak bennünk, mint mi egymásban. (A svájciak csak kelet felől készülnek a saonok általános támadására, illetve a lichtensteiniektől tartanak.)
Ki hol bízik, ott fél…

Van itt más eredmény is, a béke kérdése. Az, hogy az európai államok nem estek egymásnak, az jórészt sajnos nem az európai integrációnak köszönhető, hanem annak a döntésnek, hogy az Egyesült Államok a NATO révén rájuk tette (és rajtuk tartja) a « szájkosarat » és adott némi kezdőtőkét a gazdasági boom beindításához. (Az is megérne egy misét, hogy ezért hol, mikor és hányszor nyújtották be amerikai partnereink a számlát, avatkoztak be az európai belpolitikába. Hiszen naívság lenne azt gondolni, hogy az amerikaiak bármikor bárhol is ingyen tennének szivességet. Erről ebben a könyvben sokat írtunk.)
Cserében Európának halgass a neve, különben, - hogy klasszikust idézzünk - « fuck the EU ». A « történelem végétől » a Krím orosz elszakításáig vezető folyamat záróakkordja nem egy európai országban okozott páni rémületet, mert több mint fél évszázados rutinnal az uniós államok saját maguk területvédelmi költségeinek jelentős részét elspórolják. Kvázi potyautasai a közös védelemnek. Négy évente többnyire megismétlődik egyfajta európai csengőfrász, amikor az amerikai elnökválasztási kampány során egyes jelöltek fel-felvetik, hogy Európa aránytalanul keveset fizet a NATO fenntartásához.
A potyautasság a védelem terén tehát az amerikai adófizetők számlájára történik, a felszabaduló forrásokkal növelve az európai államok jólétét, és megtermetve ezzel a lehetőséget arra, hogy – némi képzavarral élve – megmaradt globális játszótereiken vadászhassanak. Már amelyik tagállamnak volt ilyen - lásd a francia beavatkozásokat Afrikában.
Hogy is van ez akkor, a szuverenitás egyik alapvető pillérét feladva akarunk « szuverén », a saját érdekeit megvédeni tudó (hangsúlyozottan megnyomva a « megvédeni » szót) Európai Uniót felépíteni a globális kihívásokra reagálva ?
Fából Patyomkin-falu…

Ugyanakkor egy csak érettségivel rendelkező munkavállaló nem sokat ér a munkaerőpiacon, egy azzal nem rendelkező pedig szinte semmit. Bevalljuk tévedtünk, pontosabban minden esetben igaz ez, hacsak nem mondjuk Martin Schulzok vagy Margot Wallströmök vagyunk. A jéghegy csúcsai. Ja, bocsánat, tudom, hogy a román - és ki tudja még melyik távoli - Tudományos Akadémia, egyetem, tiszteletbeli tagjai, meg tiszteletbeli doktorai. A fügefalevelet mindig kitermelik a rendszer a talpnyalói. (Ezek a - csupán a kultúrdiplomácia kelléktárát képző - elemek nagyjából azok a címek, amelyeket egy valódi doktor csípőből visszautasítana.)
Wallström, a kábeltévé-királynő legalább tehetséges… De próbálnál csak te, egyszerű állampolgár csupán a tehetségedre hivatkozva « papírok » nélkül boldogulni. A politikai kapcsolatok viszont képesek bármit felülírni, sőt, a tőkés kapcsolatokkal párosulva egész egyszerűen csodákra képesek. Ilyen az elitista Európai Unió – nem mintha tagállami szinteken nem lenne a helyzet hasonló. Csak az a baj, hogy a sok báb között elvész a gyerek.
Amit szabad Jupiternek, abból is megárt a sok…

Te, az egyszerű állampolgár ott vagy 2-3 diplomával 2-3 felsőfokú nyelv ismeretével, mint alappal az uniós karriered elején. Gyakran még ez is kevés. Az uniós adminisztrációba bekerüléshez egy olyan kommunikáció-specifikus tesztet kell megoldani, amit Bourdieu (1) is « megirigyelhetne ». Főként a kelet-európai államok oktatási rendszere nagyon nem ezekre van még mindig kihegyezve. Nem állítjuk, hogy a PISA tesztek, melyeket csak futólag ismerünk – vagy az ezekre nagyon is hajazó uniós felvételi tesztek, melyeket viszont alaposan megismertünk - ördögtől valóak lennének, de szerintünk sokkal inkább a jelölt összezavarására játszanak irreálisan rövid időt adva a válaszokra, mint a valódi szaktudásra. (Szerintünk a megoldás valahol az arany középút lenne a tárgyi tudás és a képességfejlesztő « alkalmazás-centrikus » tudás között.)

Nézzünk egy európai felvételi versenyvizsga példát. Mondjuk alapból statisztikus vagy. Van egy angol szöveged, a végén kérdésekkel. Az idő arra elég, hogy egyszer sebesen végigolvasd a szöveget, majd ott van több állítás között ez is, amiről el kell döntened, hogy igaz, vagy hamis : "A jéghegyek az Antarktiszról leszakadva Észak felé úsznak". Te bejelölöd, hogy az állítás igaz, végül is ezt írta a szöveg. Nyugodt vagy. Mint később kiderül nagyot tévedtél, a szövegben a "sodródnak" kifejezés szerepel, ami - a tesztet készítők logikája alapján - lassabb mozgást feltételez az úszásnál, meg az úszik az "aktív", míg a "sodródik" az passzív. Megdönthetetlen érvelés a "nem" válasz mellett. Ergo rádbizonyult : te nem is tudsz angolul, tehát teljesen alkalmatlan vagy uniós munkavégzésre. Teljesen mellékes, hogy tudod az egész fizikai-kémiai hátterét az üvegházhatásnak meg El Nino-nak, meg miegymásnak. Senki nem kérdezte, kit érdekel. Az meg még inkább kit érdekel, hogy írtál/védtél előtte egy doktori tézist - éppen angolul, summa cum laude. (Ergo szaknyelvet használtál a legmagasabb szinten.) Hogy egyébként fiatal, de már nemzetközileg is elismert statisztikus vagy, ismerve az EU e téren jelentkező problémáit, tele megoldási javaslatokkal? Bocs, a rendszer ezeket nem tudja figyelembe venni, nem elég kocka a fejed, már az első körben kiestél...

Ha kicsit is többet tudsz, tehetségesebb vagy, a rendszer már a legelső input-nál kidob máshol is : Nem tudsz bizottsági-parlamenti stb. gyakornoki helyet szerezni, mert túlképzett vagy és bizonyára tiltakoznál a fénymásolásból - kávéfőzésből álló gyakornoki munkád miatt. Mégis, enélkül minimális az esélyed a kellő kapcsolati tőke kiépítésére.
Nem csoda, hogy valódi szaktudás helyett lényegében minimális basic tudással rendelkező, de kiemelkedő kommunikációs képességű szakemberből (tisztelet a kivételeknek) áll az EU stábja. Bizonyára azért is tartunk itt a közös problémák megoldásában.
Kételkednek ? Mikor az EUISS-nél, az EU kül- és biztonságpolitikai kutatóintézetében dolgoztunk, az első mítingen külön kis eligazítás volt, hogy elemzéseinkben kerüljük az összetett mondatokat, mert Brüsszelben ezeket képtelenek értelmezni, valamint a legalapvetőbb rövidítéseket is dekódoljuk… Mondta ezt egy tényleg elismert és kutatási területén valóban hozzáértő, szaktekintélynek számító kolléga. Akinek azonban - tegyük hozzá - frissen felvett, afrikás kutatótársa bevallotta, hogy ő még életében nem foglalkozott Afrikával. De legalább jók a kapcsolatai, így idekerült. (Az illető javaslatára aztán nem mehetett ki nyilvános anyagként a Szudán-elemzésem merthogy az túl sok tagállami érdeket sért. Itt t.i. nem érdekel senkit az, hogy mik egy konfliktus okai és miként lehetne megoldani azokat. De barátságosan javasolta, hogy azért írhatnék valamit az EU-misszió jelenlegi aktivitásáról a térségben. Mikor ez a beszélgetés lezajlott, a nevezett uniós misszió már fél éve befejeződött a térségben...)
Csodálkozunk? Nem kéne, az új igazgatót azután nevezték ki összeurópai konszenzussal, hogy sikeresen a csőd szélére vitt egy regionális kutatási hálózatot. Fél évre rá pedig csodák csodája, az EUISS-nek hirtelen arra sem lett elég pénze, hogy a saját szokásos időszakos kiadványait megjelentesse...
És, igen, kedves fenti « kivételek » nem egy esetben ismerünk titeket és egyben nagyon sajnálunk is titeket, mert láthattuk, tapasztalhattuk – gyakran éppen a ti elmondásaitok alapján - , hogy az uniós középszer mennyire megfojt benneteket, mert túl kevesen vagytok. Ti meséltétek azt is, milyen lázasan kell minden félév végén kamudokumentumok sokaságát legyártani, hogy adott szervezeti egység létezési jogalapját bizonyítani tudjátok.
Aki korpa közé keveredik, betörik a fejét.

De mit is számít mindez - nyelvtudás, diploma, versenyvizsga-eredmény, stb. - mikor mások, « más utakon » zéró tudással jutnak el a csúcsra és lesznek az Európai Parlament elnökei, az Európai Bizottság biztosai, vagy a Főképviselők ?
A kontraszelekció már-már a szocializmus alatti nómenklatúra rendszer « legszebb napjaira » emlékeztet. Pár éve írta egy szerzőtársam egy közös könyvünkben, hogy a túl sok tudás, az túl sok információ, ami csak megzavarná az adminisztrációt, meg a diplomáciát. Nem kell az nekik. Ezek szerint csak hagyjuk őket tovább álmodni, miközben a világ rég elszaladt más irányba. A lényeg, hogy a jelölt « jó elvtárs » legyen és lehetőleg minél kevésbé értsen az adott szakterülethez, annál alkalmasabb.
Most megint lehet nagyot nézni, pedig vegytisztán ez az alapelv például amikor az európai kül- és biztonságpolitikai főképviselőt választják ki. Nem mondhatni hogy a túl sok szaktudás blokkolná a cselekvőkészségüket. Az egyik kinevezése előtt, egy bizottsági meghallgatáson őszintén meglepődött, amikor szembesítették azzal, hogy az EU Afrikában is indított missziókat és hadműveleteket. Hogy ő ezekről eddig még csak nem is hallott… Nem baj, így lett az ideális befutó arra nézve, hogy ne zavarja a « nagyok » (franciák, németek, britek) köreit.
Alkalom szüli a főképviselőt, Pelikán elvtárs…

Az anomáliákat hosszan sorolhatnánk. A veszély éppen az, hogy a fent leírt rendszerszintű hibák és tagállami szintű anomáliák gyakorlatilag alapjaiban lejáratják az európai integráció - egyébként jobb sorsa érdemes - eszmerendszerét és céljait. Ledarálják a megmaradt csekély bizalmi alapokat is. Mert jelenlegi formájában az egész nem sokkal több európai kiskirály-képzőnél, az ún. európai dzsentri túlélését biztosító intézményi kereteknél. Olyan intézményi kereteknél, melyeket 3-5 évente gyökeresen átszerveznek, melyekben sok eszköz és program párhuzamosan fut ugyanazokkal a célokkal, ellenőrizetlenül, bizonytalan harmadik országbeli partnerekkel a korrupció melegágyaként, hatékony ellenőrzési mechanizmus nélkül. Így néha éppen a vérontás elkövetőinek logisztikai ellátását sikerül biztosítanunk. Vagy éppen más-más intézményél van a program és a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi eszköz - mindezt a szent transparency és simplification nevében. Olyan intézményi rendszerrel, melynek tagjai (ld. EDA, ld. EEAS, stb.) saját maguk nyilatkozták a sajtónak, hogy lényegében nem is tudják, hogy mit is csinálnak tulajdonképpen. Hogy az átszervezések kaotikusak számukra és maguk nem látják át ezeket belülről, belsősként. Csodálkozik-e akkor ezután még valaki, hogy az oroszok a gázvita idején nem a kis bohócaink "szentháromságával" (Mi is az EU telefonszáma ? A régi jó kissingeri dilemma.) hanem egyenesen a német kancellárral akarnak tárgyalni ?
Alamuszi sok lúd nem ugrik nagyot.

Nézzünk szét főleg a magának egyre több jogot vindikáló - és sajnálatos módon azt gyakorlatilag meg is kapó - Európai Parlamentben. Komoly színvonalon működnek! Görög barátaink hisztizve kivonulnak, amikor török delegáció érkezik. Vagy ahova derogált bejárni a képviselőknek és mikor egy becsületesebb lebuktatta társait, akik a jelenléti ív aláírása után angolosan távoztak, őellene indult eljárás. Eszembe jut erről egykori kedves szomszédunk története, aki határőrként tökéletesítette a Kalasnyikov egyik alkatrészét, megnövelve a fegyver tűzgyorsaságát, mire dícséret helyett alaposan elővették, hogyan mert mégis hozzányúlni a nagy szent szovjet hadsereg fegyveréhez.

Mindezeket azért írtuk le, hogy illusztráljuk, sajnos « Brüsszel és társai » lényegében kiváló érv-alapot adnak Európa populista politikusainak a kezébe – azok saját veszélyes politikáik megvalósítását megkönnyítendő. (Ők a maguk részéről éppen a tisztességes nemzetállami szintű politizálást járatják le.) Mert az, hogy a Brüsszelt érő kritikák – ismerjük el – alapvetően teljesen jogosak, az még nem jelenti azt, hogy az alapvető közös értékeket is el kell vetni, meg kell indítani a belső bomlasztást és az unió hibáinak sok esetben ezek nemzeti szintre transzponált változata (elitizmus, haverság szakértelem helyett, korrupció és még sorolhatnánk) a megoldás. Mint ahogy a problémák eltussolása - a közös smúzolás a partnerekkel, mint bevett uniós struccpolitikai attitűd - sem célravezető.
Ha jöttök lesztek, ha hoztok, visztek…

És akkor még bárki csodálkozik, hogy az egyszerű állampolgár vagy az értelmiségi elit egyre kevésbé lelkesedik az Európai Unióért ? Csak legalább ne ünnepelnétek saját magatokat ennyire önfeledten odafent, mert « enyhén » visszatetsző.
Egyébként meg érted haragszom, nem ellened.
Hogy stílszerűen francia idézettel zárjunk : Jamais n`y parler, toujours y penser (2).

-
(1) Pierre Bourdieu : Az oktatási rendszer ideologikus funkciója (Magyarul : http://vmek.oszk.hu/01900/01944/01944.htm#2 ) Bourdieu lényegében azt állítja, hogy adott oktatási rendszer minden elemével, alkalmazott formájával egy adott szociológiai háttérre, illetve e háttér reprodukálására épül, melyet a rendszer tagjai képesek érteni és interpretálni, de a más (oktatási) rendszerekben, más szociokulturális háttérrel rendelkező outsiderek számára viszont egyértelműen hátrányos helyzetet teremt.
(2) francia : Soha nem beszélni róla, (de) mindig rá gondolni. Franciaoszág a porosz-francia háborúban (1870) elvesztette Elzász-Lotharingiát. Utána a politikai szócséplés helyett a tettekre próbálták helyezni a hangsúlyt.

Türke András István Ph.D
A szerző a svájci székhelyű Europa Varietas Institute igazgatója, a Sorbonne doktora, biztonságpolitikai szakértő.
A cikkben megfogalmazottak a szerző magánvéleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Europa Varietas Institute hivatalos állásfoglalásának.

---
European Commission
J’aime cette Page · 14 février ·

…because we love to live in peace
…because we love to be united in diversity
…because we love to travel freely
…because we love having the choice to work and live in another EU country
…because of Erasmus
…because we can receive medical attention abroad with our EU Health Card
…because the EU is the biggest humanitarian donor in the world
…because we love solidarity
…because we love when we get our Bachelor Degree in France and it is also valid in Romania
…because the toys for our kids are safe
…because we love to roam - but we don't like roaming charges
…because we have a common shared history, monuments, art, films
…because we love how the EU protects habitats, forests and the environment
…because my fundamental rights are protected

Language Undefined Tag: EUMartin SchulzMargot WallströmEUISSEurópai Bizottság

Aircraft carrier Sao Paulo will be decommissioned

Old CSDP Blog (András István Türke) - Wed, 02/15/2017 - 00:00

Aircraft carrier "São Paulo" (ex R99 Foch, built in France between 1957 and 1960) was incorporated into the Brazilian Navy in 2000, based on an opportunity purchase from the French National Navy, for US$30 million — no aircraft were included in the price — with the primary purpose of replacing the former "Minas Gerais" Light-Aircraft, at the end of its useful life, and providing the evolution of airborne operations using fixed wing aircraft and A-4 Skyhawk jet propulsion.

Although it already has 37 years of active service at the moment of acquisition, the Ship fulfilled its mission in the first years in activity by the Brazilian fleet, enabling the Navy to acquire the qualification to operate high performance aircraft embarked.

After several attempts to recover operational capacity of the brazil aircraft carrier "NAe Sao Paulo" (A 12), the Brazil Admiralty concluded that the modernization would require high financial investment contain technical uncertainties and would require a long completion period and decided to demobilize the environment, over the next three years.

A program to obtain a new ship-aerodrome x aircraft set will occupy the Navy's third acquisition priority, following the PROSUB / Nuclear Program and the Tamandaré Corvette Construction Program. The cost of acquiring this new binomial will be substantially lower than the cost of the modernization of the "Sao Paulo" and of the obtaining new aircraft compatible with this aircraft carrier. The AF-1 aircraft are expected to be at the end of their life when São Paulo ends its modernization.

NAe : Navio Aerodromo
Source

Tag: aircraft carrierSao PaoloR99 FochFrench Navy
Categories: Blogroll, CSDP

German military: female soldier 'forced to pole dance'

Old CSDP Blog (András István Türke) - Wed, 02/15/2017 - 00:00

An internal Defence Ministry report reveals more details about an unfolding scandal at a Baden-Württemberg barracks involving "sadistic rituals". The internal report seen by Spiegel and DPA describes a female soldier being forced by her trainers to pole dance and also separately being touched in intimate areas.

The report comes from the woman’s account of an incident last year at the Pfullendorf barracks, which has been the centre of scandal in recent weeks. The woman said that she was forced to undergo some kind of recruitment test where she had to dance against a pole in a common room. She also said that throughout the training sessions, trainees were made to strip naked, and women were touched by trainers, not wearing any gloves, in intimate areas. The trainers then did a ‘smell test’ in front of the whole group. The trainers also had trainees sign a consent form, and took pictures which they said were for training purposes.

Internal research also found that the dancing pole had been installed and used regularly while soldiers were drinking. The report also noted that investigators had largely confirmed the woman’s account. Seven soldiers have been suspended amid an ongoing investigation into grievous bodily harm against trainees, as well as false imprisonment, and sexual assault. The investigation reportedly dates back to last October when a female lieutenant reported incidents directly to the Defence Ministry. The lieutenant described how she saw unbelievable scenes of recruits being forced to strip naked in front of their comrades, with trainers filming.

She also reported that trainers had forced the recruits to do exercises that served no purpose other than sexual ones, such as reviewing how to insert medical devices into the anuses of male and female recruits, which was also recorded.
In the US Army Female army members allegedly pressured into prostitution.

Source

Tag: German ArmyPfullendorf
Categories: Blogroll, CSDP

Pages