Biztonságpiac

Michael Avenatti ügyvéd az elmúlt két hónapban összesen 175 millió dolláros honoráriumot kapott a CNN és az MSNBC televízióktól a szerepléseiért – írta a The Washington Free Beacon című jobboldali portál.

Daniels, akinek valódi neve Stephanie Clifford, azt állítja, hogy még 2006-ban egyéjszakás kalandja volt Trumppal, és a 2016-os választási kampány idején a hallgatásáért cserében 130 ezer dollárt kapott Trump egyik ügyvédjétől, Michael Cohentól. A CNN-ben és az MSNBC-ben is gyakran megjelenő nő azt is állítja, hogy fizikailag is megfenyegették őt, bár ezt eddig még nem tudta bizonyítani.

A The Washington Free Beacon elemezte Avenatti ügyvéd március 7-e és május 10-e közötti, 108 megjelenését a Demokrata Párthoz közelálló két televízióban, és kimutatta, hogy 65 alkalommal a CNN-ben, 43 alkalommal pedig az MSNBC-ben jelent meg, a CNN-ben átlagosan napi egy, vagy annál is több alkalommal. Mindezért összesen 174 millió 631 ezer 598 dollárt vet fel honoráriumként.

A portál nem számolta ki, de jelezte, hogy Avenatti ezen kívül még rendszeres vendége az ABC, az NBC, a CBS és az HBO televízió legismertebb showműsorainak is. Az ügyvéd nem csupán a pornószínésznő ügyéről szokott nyilatkozni, hanem rendszeresen megnyilvánul általános politikai kérdésekben is, így például többször hangoztatta, hogy szerinte Trump nem tölti ki hivatali idejét.

Giuliani a The New York Times című napilapnak és a CNN hírtelevíziónak is azt nyilatkozta, hogy Mueller irodája körülbelül két héttel ezelőtt megerősítette neki: amennyiben Trump hajlandó a vizsgálóbizottság kérdéseire válaszolni, akkor szeptember 1-ig lezárják a vizsgálatnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást a vélelmezett orosz beavatkozás kiderítésében.

A The New York Times című lap ezzel kapcsolatban kiemelte: az igazságszolgáltatás esetleges akadályozására vonatkozó vizsgálat lezárása nem jelenti egyúttal a Mueller-bizottság vizsgálatának teljes befejezését is.

A CNN-nek adott interjújában Giuliani leszögezte azt is: Trump mindaddig biztosan nem ül le a vizsgálóbizottság tagjaival, amíg nem kapja meg a választási kampánycsapatába állítólag beépített FBI-ügynökkel kapcsolatos valamennyi bizalmas információt.

Az elnök vasárnap Twitter-bejegyzésben bejelentette, hogy felkérte – és hétfőn hivatalosan is felkéri – az igazságügyi minisztériumot annak kivizsgálására, hogy az Obama-kormányzat valóban beépítette-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynökét a 2016-os elnökválasztási kampány idején a kampánycsapatába.

Giuliani a The New York Timesnak kifejtette: a Mueller vezette bizottság elhúzódó vizsgálata befolyásolhatja az ősszel sorra kerülő, úgynevezett félidős választásokat, amikor teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és a száztagú szenátus majdnem harmadát (a voksolás a száztagú szenátus 35 tagját érinti).

“Itt és most kérem, és ezt holnap hivatalosan is előterjesztem, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálja ki, vajon a tárca, vagy az FBI politikai megfontolásokból beépült-e, vagy megfigyelte-e a Trump-kampányt, és erre vonatkozó kérés vagy utasítás érkezett-e az Obama-kormányzat embereitől” – írta Twitter-bejegyzésében Trump.

Az elnök azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint az FBI egyik informátora beépült volna Trump kampánycsapatába és rendszeresen kapcsolatot tartott azokkal a tanácsadóikkal, akik a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság gyanúja szerint orosz tisztségviselőkkel álltak kapcsolatban. Erről először a The New York Times című lap írt szombatra virradóra az internetes kiadásában, és szombaton Trump Twitter-bejegyzésében azzal válaszolt, hogy ha ez igaz, akkor “nagy dolog” robban ki, a republikánusokhoz közeli sajtóban és a Fox televízióban pedig “új Watergate-botrányt” emlegettek.

(A Watergate-botrány 1972 nyarán robbant ki, amikor kiderült, a washingtoni Watergate-épületben feltörték a Demokrata Párt választási kampányirodáját, hogy lehallgató-berendezést helyezzenek el Richard Nixon, akkori amerikai elnök tudtával. A történtek Nixon lemondásához vezettek.)

Az igazságügyi minisztérium egyik szóvivője vasárnap este bejelentette: a tárca felkérte az illetékes belső ellenőrzési részleget, hogy a már folyamatban lévő vizsgálatot terjessze ki arra is, vajon voltak-e politikai okai az FBI tevékenységének. A minisztériumban ugyanis jelenleg már folyik a vizsgálat, amely arra kíván fényt deríteni, hogyan kaphatott az FBI engedélyt Donald Trump egyik munkatársa, Carter Page lehallgatására és megfigyelésére.

Az FBI által a Trump-kampányba feltételezhetően beépített ügynökről a törvényhozók is szerettek volna információkat kapni, de az igazságügyi tárca megtagadta a kérés tejesítését Devin Nunestól, a képviselőház hírszerzési bizottsága republikánus elnökétől, arra hivatkozva, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.

Az FBI által összeállított – és mint kiderült: pontatlan és bizonyos részleteiben megalapozatlan – dosszié volt az, amely a Mueller vezette bizottság vizsgálatának alapjául szolgált.

A vádirat szerint, az elkövetők egyike a sértett lakása előtt parkoló kisteherautó jobb hátsó lámpájának buráját egy fakaróval összetörte. Ezt követően a vádlottak a zajra a lakásából kijövő, és őket tettük miatt kérdőre vonó sértettre támadtak, a náluk lévő karóval, fémcsővel és macsétével mindhárman ütlegelték, majd a földre került férfit többször meg is rúgták.

A sértett segélykiáltásait hallva odament hozzájuk egy férfi, aki rákiabált az elkövetőkre, és a földön fekvő sértett közeléből a vádlottakat megpróbálta elhúzni, akik végül eldobálták a náluk lévő eszközöket, és elszaladtak.

A bántalmazás miatt a sértett az ajkán, a mellkasán, a karján valamint mindkét térdén zúzódásos, illetve vérömlennyel járó nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztett elő.

Az ügyészség az elkövetőket társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével vádolja, a felnőttkorú vádlottal és az egyik fiatalkorúval szemben elzárás, illetve közérdekű munka kiszabására, míg harmadik társukkal szemben próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt a Miskolci Járásbíróságnak.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerdán kiadott jelentése szerint a laboratóriumi vizsgálatok a február 4-én jelentett vegyi támadás nyomán egyértelműen kimutatták a klórgáz nagy koncentrátumú jelenlétét, a kezelt betegek tünetei pedig a vizsgálat eredményét kétséget kizáróan megerősítik. Az OPCW arról nem foglal állást, hogy ki vetett be az idlíbi Szarákibnál ilyen eszközt.

Az orosz védelmi tárca “mély értetlenségének adott” hangot a jelentéssel kapcsolatban, rámutatva, hogy az OPCW szakemberei nem jártak a “terrorcsoportok” által megszállt Idlíb tartományban, és a “bizonyítékokat” – palackokról készített fotókat, névtelen aktivisták által összegyűjtött talajmintákat és WhatsApp-bejegyzéseket – a szervezethez elsősorban a Fehérsisakok nevű szíriai mentőszervezet emberei juttatták el. Ennek az önkéntes csoportnak a hitelességét Moszkva többször is kétségbe vonta, rámutatva, hogy a fehérsisakosok az összes állítólagos szíriai vegyi támadásnál jelen vannak a kameráikkal.

Az orosz védelmi minisztérium kifogásolta, hogy az OPCW-jelentésben, csakúgy mint a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen elkövetett gyilkossági kísérletről készült brit jelentésben gyakran szerepel a “valószínűleg” kifejezés. Ugyanakkor maga a moszkvai katonai tárca is csak annyit tudott állítani, hogy az benyomás alakul ki, hogy egyszerűen nem léteznek meggyőző bizonyítékok Damaszkusznak a “vegyi támadásban” való bűnrészességével kapcsolatban, amely indítékul szolgált az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Szíria elleni rakétacsapásaihoz.

A brüsszeli testület az atomegyezménnyel összefüggésben leszögezte: az EU-nak egészen addig eleget kell tennie a vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi, a washingtoni kormányzat által elrendelt büntetőintézkedések azonban kihatással lesznek az európai vállalatokra, ezért mindent meg kell tenni a védelmük érdekében.

Az 1996-ban született blokkoló rendelet a tervek szerint két hónap múlva lép életbe, ha az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament (EP) jóváhagyja. Ez büntetés terhe mellett megtiltja az európai cégeknek, hogy a korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, valamint kimondja, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Mint közölték, a cél, hogy még augusztus 6. előtt hatályba lépjen a rendelet, ugyanis ekkortól érvényesek az Egyesült Államok első büntetőintézkedései. Rámutattak, mindez még leállítható, ha megváltoznak a politikai körülmények, például az Egyesült Államok kivételt tesz euópai szövetségeseivel a szankciók terén.

A bizottság emellett azt az eljárást is megindította, amely lehetővé teszi majd az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai vállalatok iráni befektetéseit.

“Az Európai Unió elkötelezett az amerikai szankciók európai cégeket sújtó hatásának csillapítása mellett, ezért lépéseket tesz az EU és Irán közötti növekvő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fenntartása érdekében” – írta közleményében az EB egy nappal azután, hogy a szervezetet vezető Jean-Claude Junckert az uniós állam- és kormányfők egyhangú támogatásukról biztosították az ügyben.

Végezetül bejelentették, bizalomerősítő intézkedésként az EB folytatja és megerősíti ágazati együttműködését Iránnal, például az energiaszektorban, és ennek keretében Miguel Arias Canete uniós energia- és klímaügyi biztos már a hétvégén Teheránba látogat.

Az Európai Bizottság mindemellett hangsúlyozta: elkötelezettek az Egyesült Államokkal számos területen meglévő együttműködés fenntartása mellett, Washington továbbra is kulcsfontosságú partnere és szövetségese az Európai Uniónak.

A 66 éves Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredese, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, egy orosz-amerikai kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott. Szkripalt a március 4-én történt incidens óta Salisbury kórházában kezelték, hosszú ideig válságos állapotban.

Lányát – aki egy ideig szintén válságos állapotban volt – már április 9-én kiengedték ugyanebből a kórházból, de a 33 éves Julija Szkripal hollétéről azóta is csak annyit lehet tudni, hogy “biztonságos helyen” tartózkodik.

A brit állami egészségügyi szolgálat angliai tagozata (NHS England) pénteken jelentette be Szergej Szkripal kiengedését, de szintén nem közölt részleteket arról, hogy a volt kettős ügynök hova távozott a kórházból, és arról sem, hogy mikor.

Az NHS területi szóvivőjének pénteki nyilatkozata szerint Szergej és Julija Szkripalnak is joguk van a magánszférájuk védelméhez, és ez korlátozza a nyilvánosságra hozható részletek körét, egyebek mellett arról is, hogy Szkripal és lánya milyen kezeléseket kapott.

A szóvivő hozzátette ugyanakkor: a kezelés korai szakaszának célja a páciensek puszta életben tartása volt elég hosszú ideig ahhoz, hogy szervezetük képessé váljon olyan enzimek termelésére, amelyek az idegméreg hatása alá került enzimeket helyettesíthetik.

Meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint Szergej Szkripal az elmúlt hetekben már képes volt kommunikálni a brit hatóságokkal, és a mérgezéses incidens vizsgálatát végző nyomozók állítólag többször is kihallgatták a mérgezés előtti tevékenységéről. A Sky News brit hírtelevízió forrásai szerint Szkripal – jóllehet nagy-britanniai letelepedése után hivatalosan nyugállományba vonult – az elmúlt hónapokban rendszeresen találkozott Salisburyben az MI6 egyik “kapcsolattartó” tisztjével, emellett állítólag a cseh és az észt titkosszolgálatoknak is tájékoztatókat tartott az orosz hírszerzés munkamódszereiről.

London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, és Oroszországot tekinti felelősnek, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A brit kormány legutóbbi hivatalos tájékoztatása szerint a mérgezést “igen kis mennyiségű, folyékony halmazállapotú”, Novicsok típusú idegméreggel követték el.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szergej Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

A kisvárosban – amely különösen kedvelt szálláshelye azoknak a hazai és külföldi turistáknak, akik a közeli Stonehenge világhírű kultikus őskőkori építményét kívánják meglátogatni – hetek óta nagyszabású tisztítási munkálatok folynak a brit fegyveres erők vegyvédelmi alakulatainak részvételével.

Nagy-Britannia a mérgezéses incidens után kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát. A brit lépést további 26 ország követte hasonló kiutasításokkal; Washington 60 orosz diplomatát utasított ki. Moszkva ugyancsak diplomáciai kiutasításokkal és Oroszországban működő képviseletek, külföldi intézmények bezárásával válaszolt.

A brit kormány többször hangoztatott hivatalos állásfoglalása szerint az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet azt jelenti, hogy Oroszország törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje hozzátette: ha Amerika nem adja ki Gülent, “az incirliki katonákat december 24-re, karácsony ünnepére hazaküldjük családjaikhoz”.

Ince csütörtökön az észak-törökországi Amasyában kampányolt a június 24-re előrehozott elnök- és parlamenti választás előtt. Nyilvános felszólalásában azt mondta, hogy megválasztását követően helyreállítja a török igazságszolgáltatást, amely így pártatlan és független lesz. Hozzátette: június 24. után három hónappal Amerikába utazik és személyesen kéri a Pennsylvaniában élő muzulmán hitszónok, Gülen kiadatását.

A török vezetés az utóbbi csaknem két évben számos alkalommal hiába kérte Gülen kiadatását az amerikai hatóságoktól.

A dél-törökországi Incirlik támaszpont elsősorban az Egyesült Államok haderejének, de magának a NATO-nak is évtizedek óta a legfontosabb légi bázisa az egész közel-keleti térségben. Ince a televíziós interjúban azt is kijelentette, hogy ha őt választják meg államfőnek, azonnal eltörli a 2016-os puccskísérlet óta tartó rendkívüli állapotot.

A CHP jelöltje korábban arra is ígéretet tett, hogy ha nyer, eladja Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő elnöki palotáját, amelynek megépítését 2014-ben számos botrány és ellentmondás övezte. Ince programjának súlypontjai között szerepel egyebek mellett a török társadalom megosztottsága elleni fellépés, a tudományok támogatása és az ipar korszerűsítése is.